A székhely áthelyezése az euroövezetbe

Az EKB eltökélt szándéka, hogy a bankokat és egyéb érdekelteket kimerítően tájékoztassa felügyeleti elvárásairól. Ez különösen fontos az Egyesült Királyságban működő euroövezeti bankoknak, valamint azoknak a hitelintézeteknek, amelyek tevékenységük euroövezetbe való áthelyezését tervezik.

A banki székhelynek az euroövezetbe való áthelyezésénél a brexit kapcsán követendő eljárások

Alább néhány gyakori kérdést (GYIK) válaszolunk meg arról, milyen szerepet játszik az EKB az euroövezeti bankok felügyeletében. Többek között a következő témakörökben mutatjuk be az EKB elvárásait: engedélyezés, banki működési engedélyek kiadása, belső irányítás és kockázatkezelés (kitérve a könyvelési modellekkel kapcsolatos felügyeleti elvárásokra), a bankok belső modelljei és a folyamatos felügyelet.

Ezt az oldalt 2019 júliusában módosítottuk utoljára; akkor a következő témakörökről frissítettük az információkat:
az EKB felügyeleti elvárásai az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében rögzített időszak meghosszabbítása kapcsán; az euroövezeti bankok EKB-tól kapott engedélye fióktelep „harmadik országban” való létrehozására; és az euroövezetbe a székhelyüket áthelyezni (vagy tevékenységüket kibővíteni) tervező bankokkal kapcsolatos belső modellekre vonatkozó felügyeleti értékelés. Néhány aktualitását vesztett kérdést eltávolítottunk az oldalról.

Bankfelügyeleti kompetenciák az euroövezetben

Ki felügyeli a bankokat az euroövezetben?

Az euroövezetben a bankfelügyeletet az EKB és az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő országok nemzeti felügyeletei, az ún. illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) látják el a mechanizmus keretében.

Az EKB és az INH-k az euroövezeti bankok feletti felügyeleti hatáskörön és feladatkörön a felügyelt szervezetek jelentősége alapján osztoznak.

  • Az adott jelentőségi kritériumhalmaznak megfelelő bankot (jelentős hitelintézet – SI) rendszerint az EKB közvetlenül felügyeli.
  • Az olyan bank közvetlen felügyeletét, amely nem teljesíti a kritériumokat (kevésbé jelentős hitelintézet – LSI), a székhelye szerint illetékes ország nemzeti felügyelete látja el. (Az EKB-nak ebben az esetben felvigyázói szerepe van, hogy biztosítsa az egyes hitelintézetek és az egész rendszer szintjén a konzisztens és minőségi felügyeletet.)

Az EKB kizárólagos hatásköre, hogy az SSM-ben részt vevő országokban a hitelintézetek működését engedélyezze, illetve az engedélyüket visszavonja. Ő hagyja jóvá ezenkívül a befolyásoló részesedés szerzését és az egyéb közös eljárásokat az SSM-hez tartozó hitelintézetek tekintetében és az SSM-rendelettel összefüggésben (lásd még a GYIK „Engedélyezés és banki tevékenységre vonatkozó működési engedélyek az euroövezetben” című 3. részét.)

A jelentőséget meghatározó kritériumok

Hogyan működnek együtt a felügyeletek az SSM-ben?

Az SSM az EKB-ból és a mechanizmusban részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságaiból áll. Az euroövezet összehangolt bankfelügyeleti rendszere, amellyel kiaknázható az EKB és az INH-k erősségeinek, tapasztalatainak és szakértelmének minden előnye. Az EKB feladata a felvigyázói szerepkör mellett az SSM eredményes és következetes működésének a biztosítása, tiszteletben tartva a felügyeleti hatáskörök SSM-rendeletben meghatározott elosztását. Az eredményes, hatékony felügyelet biztosításának érdekében a hitelintézeteket a „jelentős” vagy a „kevésbé jelentős” hitelintézetek csoportjába sorolták. Az EKB közvetlenül felügyeli a jelentős hitelintézeteket, míg a kevésbé jelentős bankok felügyelete az INH-k feladata.

Az INH-k és az EKB az euroövezeti székhelyű bankok felügyelete során szorosan együttműködnek. Folyamataikat, eljárásaikat összehangolva garantálják például, hogy az engedélyezés területén minden az előírt menetrend szerint bonyolódjon le.

Az SSM felügyeleti szabályzata

További információk a felügyeleti gyakorlatról

Hogyan határozzuk meg a jelentőséget?

A releváns kritériumok összefoglalását a jelentőségi besorolás kritériumai hivatkozás alatt olvashatjuk.

Kötelező-e az átfogó értékelés az összes jelentősnek minősített bank esetében?

Igen. Az EKB a nemzeti felügyeletekkel együtt ellenőrzi azoknak a bankoknak a pénzügyi állapotát, amelyek ténylegesen vagy valószínűleg az EKB közvetlen felügyelete alá fognak kerülni. Ezzel az átfogó értékeléssel biztosítjuk, hogy a bankok megfelelő tőkével rendelkezzenek, és ellenálljanak az esetleges pénzügyi megrázkódtatásoknak. Az értékelés eszközminőség-vizsgálatból és stressztesztből áll.

Átfogó értékelés

Mikor zajlik le azoknak bankoknak az átfogó értékelése, amelyek azért válnak jelentőssé, mert tevékenységüket, illetve eszközeiket átviszik az euroövezetbe?

Az EKB eseti alapon dönti el, hogy pontosan mikor vonja az illető hitelintézetet a vizsgálat alá. Általában véve az a cél, hogy azonnal elvégezzük az átfogó értékelést, amint egyértelművé vált, hogy az illető hitelintézet megfelel a jelentőségi kritériumoknak, és az Egyesült Királyságból az euroövezetbe való tevékenység-, illetve eszköztranszfer megfelelően előrehaladott ahhoz, hogy az értékelés indokolt legyen.

Az átfogó értékelés kizárólag a hagyományos banki tevékenységre irányul? Hatálya alá esnek-e azok a befektetőcégek, amelyek a mechanizmusban részt vevő bankhoz tartoznak?

Az értékelés a mechanizmusban részt vevő tagállamokban a legmagasabb prudenciális konszolidációs szinten zajlik. Ha egy befektetőcég konszolidált bankcsoport tagja, akkor a vizsgálat hatálya alá esik. A vizsgálat egyaránt irányul a hitelnyújtási és a befektetési ágazatokhoz kapcsolódó kockázatokra.

Mi történik, ha az adott bank egy nagyobb csoporthoz tartozik? Közvetlenül felügyeli-e az EKB a csoport minden szervezetét? Befolyásolja-e ez az adott bank jelentőségi státuszát?

Ahol a bank egy csoport tagja, a jelentőség meghatározása céljából azt vesszük figyelembe, hogy a csoport a legmagasabb prudenciális konszolidációs szinten milyen helyet foglal el az euroövezetben (nem pedig az adott szervezet helyzetét). Ha például a csoport eszközállománya az említett konszolidációs szinten meghaladja a 30 milliárd eurót, a csoport összes felügyelt szervezete jelentősnek minősül még akkor is, ha egyénileg nem éri el a 30 milliárd eurós eszközértékküszöböt.

Ahol a bank az EKB által közvetlenül felügyelt jelentős csoport tagja, felügyelete mind egyénileg, mind konszolidált alapon zajlik. A kétszintű felügyelet lebonyolításához az SSM-rendeletben és az SSM-keretrendeletben (továbbiakban: a rendeletekben) az EKB-nak nem csak a bankok felett adnak konkrét felügyeleti jogkört, hanem például a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok felett is, amennyiben ezek székhelye euroövezeti országban van, és megfelelnek a rendeletek konkrét szabályainak. Ha a csoport egyéb pénzügyi intézményt, például befektetőcéget is magában foglal, utóbbit az EKB nem egyéni szinten felügyeli, hanem a csoportszintű konszolidált felügyelet keretében.


Az SSM-keretrendelet 2. cikke (20) bekezdése értelmében „felügyelt szervezet” a következők bármelyike: a) a mechanizmusban részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet; b) a mechanizmusban részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező pénzügyi holdingtársaság; c) a mechanizmusban részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező vegyes pénzügyi holdingtársaság, amennyiben megfelel a 21.b) pontban meghatározott feltételeknek; d) a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet által a mechanizmusban részt vevő tagállamban létesített fióktelep.

Szigorúbb vagy kevésbé szigorú felügyeleti követelmények vonatkozhatnak-e a hitelintézetre attól függően, hogy melyik euroövezeti országot választja székhelyül?

Az EKB teljesen semleges a választott székhelyet illetően, és az euroövezetben mindenütt garantálja a konzisztens felügyeletet. Minden jelentős hitelintézetet a székhelyt adó országtól függetlenül ugyanazon felügyeleti mérce alapján felügyeli. A kevésbé jelentős pénzintézetek közvetlenül az alá a nemzeti felügyelet alá tartoznak, amelyben a székhelyük található. Az EKB-nak ebben az esetben felvigyázói szerepe van, amely alapján biztosítja az egyes hitelintézetek és az egész rendszer szintjén a konzisztens és minőségi felügyeletet.

Az itt olvasható gyakori kérdések csak az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó jelentős hitelintézetekre vonatkoznak?

Nem. Az EKB és a nemzeti felügyeletek megállapodtak benne, hogy az egész övezetben mind a jelentős, mind a kevésbé jelentős pénzintézeteknél konzisztens megközelítést alkalmazunk.

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból

Az Európai Tanács 2019. április 10-i ülése nyomán az Egyesült Királyság 2019. október 31-ig maradhat az EU tagja. Befolyásolja-e ez azokat az elvárásokat, amelyeket az EKB bankfelügyelete a bankokkal szemben támaszt? Több idejük van-e így a bankoknak a brexittel kapcsolatos terveik megvalósítására?

Az EKB továbbra is elvárja a bankoktól, hogy idejekorán, megfelelően felkészüljenek a brexitre.

Az Európai Tanács döntésével, amellyel meghosszabbította az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében rögzített időszakot, sikerült elkerülni 2019 áprilisának közepén az ún. rendezetlen brexitet. Ez azonban még mindig nagyon is reális lehetőség, amely 2019. november 1-jén valósággá válhat.

Ezenkívül fontos megjegyeznünk, hogy az átmeneti időszaknak a kilépési megállapodásban rögzített végső napja változatlanul 2020. december 31. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az Egyesült Királyságban a kilépési megállapodás ratifikálása mellett döntenek, továbbra is csak korlátozott idő van hátra addig, amikortól az Egyesült Királyság már nem áll az uniós jog hatálya alatt, és az országban sem kötelezőek az EU-jogszabályok. Nem változik tehát a bankok rendelkezésére álló idő, amely alatt a brexithez kapcsolódó terveiket véghezvihetik.

Az elkövetkező hónapok alatt ezért érdemes minden előkészületet megtenniük. Elvárjuk tehát a bankoktól, hogy a tervek megvalósítását ne lassítsák le, hanem tegyenek meg minden erőfeszítést a megcélzott működési modellek teljes körű bevezetésére.

Mit vár az EKB a bankoktól a brexithez vezető időszakban?

Figyelembe véve, milyen nehéz feladat vár a bankokra az Egyesült Királyság távozása utáni új helyzethez való alkalmazkodásban, az EKB rugalmasan kezeli, hogy a bankoknak mennyi idő áll a rendelkezésére az egyes felügyeleti elvárások teljesítéséhez és az euroövezeti működési feltételeik kiépítéséhez. A rugalmas hozzáállás nem csak az olyan nemzetközi bankokra terjed ki, amelyek át tervezik tenni az Egyesült Királyságból az euroövezetbe a tevékenységüket, hanem azokra is, amelyek központja az euroövezetben van, de az Egyesült Királyságban működnek.

Az EKB és a nemzeti felügyeletek által támogatott rugalmasság fokának meghatározása előtt a felügyeletek megvizsgálták az egyes bankok részletes és körültekintő üzleti terveit, és világosan tájékozódtak az érintett bankok által a brexit után megcélzott működési modellekről. Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkében rögzített időszak meghosszabbítása ellenére a bankoktól továbbra is elvárjuk, hogy a lehető leghamarabb megvalósítsák a terveiket a szerint az ütemterv szerint, amelyet az illetékes felügyeletekkel egyeztettek.

Az EKB és a nemzeti felügyeletek foglalkoznak az egyeztetett vállalások sorsával, és nyomon követik, hogyan haladnak a bankok a megcélzott működési modell felé. Ez bekerülhet az olyan kiemelt felügyeleti folyamatok közé, mint például a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás.

Engedélyezés és banki tevékenységre vonatkozó működési engedélyek az euroövezetben

Kinek kell címezni az engedélykérelmet? Hogyan koordináljuk az INH-k és az EKB közötti munkát?

Az INH-k és az EKB szorosan együttműködnek a bankok felügyeletében és engedélyezésében. Az engedélyezési eljárások az SSM-keretrendelettel összhangban folynak le.

Az euroövezetben a banki engedély kiadásához vagy (releváns esetben) meghosszabbításához kapcsolódó eljárás a „közös eljárások” része. Ezekért mind a jelentős, mind a kevésbé jelentős intézmények tekintetében az EKB a felelős az euroövezetben. Az EKB és a nemzeti felügyeletek az eljárások különböző szakaszaiba kapcsolódnak be. Közös eljárás esetén a bank székhelye szerinti nemzeti felügyelet a jelentkezések bemeneti pontja attól függetlenül, hogy a bank megfelel-e a jelentőségi kritériumoknak. A felügyeleti munkát elejétől fogva összehangoljuk, hogy a folyamat zökkenőmentes legyen, és időben megtörténjenek az intézkedések. A minden egyes felügyelt hitelintézetet érintő eljárás a nemzeti felügyeletek és az EKB szoros együttműködésével zajlik, majd az EKB döntésével zárul.

Minden esetben tehát a bank közvetlenül az illetékes nemzeti felügyelethez nyújtja be az engedélykérelmét, amivel kezdeményezi a közös eljárást. A tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV) 22. cikkének megfelelően ugyanezt az eljárást kell követni, amikor egy bankban befolyásoló részesedést szereznek.

Közös eljárások

Szükséges-e új vagy további engedélyért folyamodni az üzleti tevékenység bővítése esetén?

Az, hogy az üzleti tevékenységét bővíteni tervező banknak kell-e új vagy további engedélyért folyamodnia, több tényező függvénye. Idetartozhatnak többek között a helyi követelmények, valamint az illetékes hatóság által korábban kiadott banki engedély formája és hatóköre, amely a különféle tagállamok között eltérhet egymástól. Amikor egy bank üzleti tevékenységének kiterjesztését tervezi, kapcsolatba kell lépnie az EKB-val, illetve az INH-val (attól függően, hogy jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézet-e), hogy tájékozódjon arról, vajon szüksége lesz-e új vagy további engedélyre.

Függetlenül attól, hogy kell-e ilyen engedély, a terjeszkedni kívánó banktól elvárjuk, hogy korán és proaktívan egyeztessen a felügyelettel a terveiről és arról, hogyan fogja a megfelelő rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat az új tevékenységhez felállítani. Az engedélyezéshez kapcsolódó minden követelményt természetesen folyamatosan teljesíteni kell.

Megkereshetem-e az EKB-t, illetve a nemzeti felügyeleteket a jelentkezés előtti megbeszélés céljából akkor is, ha még nem teljes a jelentkezési csomagom?

Igen. Az EKB és a nemzeti felügyeletek értékesnek tartják az azokkal a bankokkal folytatott előkészítő megbeszéléseket, amelyeket érdekel euroövezeti tevékenység létrehozása vagy kiterjesztése. A jelentkezéssel kapcsolatos ilyen tárgyalásokat akkor szorgalmazzuk, amikor az érdeklődő bank már meghatározta az átalakulási vagy átszervezési terv alapvető elemeit, és leszűkítette a szóba jöhető opciók körét. Az EKB és a nemzeti felügyeletek a zökkenőmentes folyamat érdekében mindenesetre már a korai szakaszban kommunikálnak egymással az említett kérelmekről.

Lehetséges-e engedélyt kérni már azelőtt, hogy az igénylő jogi személy még nem jött létre?

Igen, az EKB még az engedélyezendő vállalkozás létezését igazoló dokumentáció nélkül is figyelembe veszi a működési engedélykérelmet. Mindazonáltal a megfelelő dokumentációnak is be kell érkeznie az elbírálási idő alatt.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy az Európai Bankhatóság a 2017. július 14-én közzétett szabályozástechnikai standardtervezetekben tovább pontosította a hitelintézetek engedélyezésére vonatkozó információs követelményeket, amelyeket a CRD IV 8. cikke (2) bekezdése értelmében a Bizottságnak kell elfogadnia. Az EKB fentebb leírt gyakorlata ezért még módosulhat, hogy kövesse a jövőben hatályba lépő vonatkozó rendelet előírásait.

Mennyi ideig tart az engedélyezési eljárás? Rövidebb időtartamra számíthat-e, aki már meglevő engedély meghosszabbítását kéri?

A működési engedélykérelemről szóló döntés rendszerint a kérelmező teljes pályázatának benyújtását követő hat hónap után születik meg. Ez az idő lerövidülhet, amennyiben a kérelmező meglevő engedélyt szeretne meghosszabbítatni, feltéve hogy az adott országban hatályos keretrendszer lehetővé teszi a meghosszabbítást, és a létező SSM-szervezet kapcsán nem merül fel felügyeleti aggály. A jelentkezési dátumot követő 12 hónapon belül azonban mindenképpen határozatot kell hozni. (A közös eljárásokkal kapcsolatos részletesebb információkat lásd az SSM-rendelet 14. és 15. cikkeiben, valamint az SSM-keretrendelet V. részében.) A teljes, jó minőségű jelentkezési anyag idejekorán való beadása mindenképpen igen fontos ahhoz, hogy a kérelem feldolgozása a lehető legsimábban bonyolódjon le. Fontos tehát a kérelemhez tartozó dokumentáció leadás előtti belső elkészítése, amelyre a hitelintézetnek érdemes elegendő időt fordítania.

Engedélyezés

Útmutató a működési engedélykérelmek értékeléséhez

Az értékelési időtartam és kritériumok eltérnek-e attól függően, hogy melyik euroövezeti országot választja székhelyül a kérelmező?

Nem. Minden engedélykérelem a bemutatott közös eljárás szerint kerül feldolgozásra, függetlenül a beadás helyétől (lásd még az engedélykérelem beadási módjáról szóló kérdést).

Az engedély kibocsátása után maximum mennyi idő telhet el, amin túl a banknak meg kell kezdenie a működését?

A CRD IV 18. cikke (a) bekezdése értelmében az illetékes hatóság általában visszavonhatja a hitelintézetnek adott engedélyt többek között akkor, ha a hitelintézet nem él az engedéllyel, azaz az engedélyezés utáni 12 hónapon belül nem indítja meg üzleti tevékenységét. Néhány tagállamban azonban hosszabb vagy rövidebb határidőket is kiszabhatnak az engedélyezés utáni működésbe lépés követelményéhez. A bankoknak mindenesetre az engedélyezés során egyértelműen közölniük kell, hogy mikor tervezik elindítani a tevékenységüket. Emellett világos stratégiát kell felvázolniuk, amelyben meghatározzák, hogyan kívánják az üzleti terveiket megvalósítani és a megfelelő kockázat-ellenőrzési rendszert kiépíteni.

Mi történik, ha a csoport átszervezéséről hozott döntés nyomán megváltozik az EKB által közvetlenül felügyelt valamely bank részesedése? Közvetlenül az EKB-t kell értesíteni erről?

Az EKB engedélye kell valamely hitelintézetben való befolyásoló részesedés megszerzéséhez vagy annak megemeléséhez a tőkekövetelményekről szóló irányelvben előírtak szerint. A banki működési engedély kiadásához hasonlóan ezt az értékelést is egy közös eljárás irányítja. Így tehát a nemzeti felügyelet az a bemeneti pont, ahová az értesítést küldeni kell. Az EKB a nemzeti felügyelettel való szoros együttműködés és konzultáció révén felügyeleti döntést hoz a szóban forgó részesedésszerzésről. A folyamat akadálytalan lebonyolítását elősegítendő, az értesítés hivatalos benyújtása előtt a jelentkezőknek érdemes fontolóra venniük az illetékes INH-val és az EKB-val való párbeszéd lehetőségét.

Mi történik egy egyesült királyságbeli hitelintézet EU-s fióktelepével a brexit után?

A CRD IV 8. cikke értelmében a hitelintézeteknek a tevékenységük megkezdéséhez általában engedély kell. Miután az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, az ottani székhelyű hitelintézetek uniós fióktelepei elveszíthetik a határon átnyúló tevékenység engedélyezéséhez (passporting) való jogukat, és nem szabad tovább az EU területén működniük. A szabályozott tevékenység továbbviteléhez gondoskodniuk kell a megfelelő engedélyezésről.

Adott egy bank, amelynek az euroövezetben van a székhelye, de jelenleg az Egyesült Királyságban is tevékenységet folytat egy fióktelepen keresztül. Az EKB márciusban határozatot hozott arról, hogy engedélyezi a bankok számára bankfiókok felállítását (vagy megtartását) az Egyesült Királyságban azután is, hogy az „harmadik országgá” válik. Mit jelent a brexit késése ezekre az engedélyekre nézve?

Amikor az Egyesült Királyság kiválik az EU-ból, az euroövezetben felállított hitelintézetek elveszítik a „passporting” jogukat az előbbi piacára való belépéshez, a meglevő fióktelepeik pedig „harmadik országbeli” fiókká minősülnek. Mivel az euroövezetben érvényes legtöbb nemzeti jogszabály értelmében harmadik országban tervezett fióktelep alapításához kötelező az adott ország felügyeletének előzetes engedélyét kérni, a jelentős bankok az EKB-hoz folyamodtak engedélyért, hogy folytathassák egyesült királysági bankfiókon keresztüli tevékenységüket.

A fenti EKB-határozat akkor lép hatályba, ha az Egyesült Királyság harmadik ország státuszt kap. Amint kiderül, hogy milyen időpontban történik ez meg, az EKB minden esetet egyénileg megvizsgál abból a szempontból, hogy vissza kell-e vonnia a határozatát, vagy módosítania kell-e attól függően, hogy a bank helyzete változott-e, vagy hogy milyen mértékben valósította meg a megcélzott működési modellt.

Ez nincs annak a követelménynek a sérelmére, hogy a bankoknak az illető fogadó ország (Egyesült Királyság) hatóságaitól is engedélyt kell kérniük.

Belső irányítás és kockázatkezelés

Elfogadna-e az EKB egy olyan üzleti modellt, amely szerint a bank az euroövezetben folytat üzleti tevékenységet – többek között tőkepiaci ügyleteket végez –, és közben egy harmadik országban továbbra is felhasználja a csoportszintű infrastruktúrát, szakértelmet és megállapodásokat (pl. centralizált kockázatkezelési funkciót)?

Az euroövezeti bankoknak független módon és helyi szinten tudniuk kell kezelni a rájuk ható összes lényeges kockázatot, továbbá ellenőrzésük alatt kell tartaniuk a mérleget és a teljes kitettségállományt. Módjukban kell álljon, hogy közvetlenül és független módon válaszoljanak az EKB-tól vagy a nemzeti felügyeletektől a bank bármely tevékenységét érintő esetleges megkeresésre és a gyors tájékoztatásra. Az irányítási és kockázatkezelési mechanizmusoknak arányosaknak kell lenniük a tevékenység jellegével, kiterjedésével és komplexitásával, továbbá teljes mértékben meg kell felelniük az európai jogszabályoknak. „Fiktív” társaság létrehozása nem megengedett.

A könyvelési modellekre vonatkozó felügyeleti elvárások

Melyek a banki személyzetre vonatkozó követelmények?

A hitelintézeteknek általában véve kötelességük biztosítani, hogy a felügyelt szervezet személyzete elég nagy legyen a működés biztosításához többek között a kockázatkezelés és a front office terén egyaránt.

Ha a bankok alkalmazottaiknak átmeneti vagy állandó jelleggel egynél több feladatkört adnak, tehát az alkalmazottnak a csoport több szervezeténél kell dolgoznia, az EKB és a nemzeti hatóságok gondosan megvizsgálják a helyzetet annak érdekében, hogy a felügyelt bankokban a szóban forgó funkciók betöltésére elegendő időt fordítsanak. Kerülendő az olyan szervezeti struktúra, amely a felügyelt szervezetben ellehetetleníti az egyértelmű jelentési csatornákat és feladatköröket, vagy amely potenciálisan összeférhetetlenséget okoz. A bankoknak – például a kockázatkezelés, a jogkövetés és a belső ellenőrzés terén – létre kell hozniuk helyileg olyan független funkciókat és ellenőrző rendszereket, amelyek a helyi igazgatótanácsnak jelentenek. Bizonyos kiemelt feladatköröket nem szabad, hogy ugyanaz a személy egyszerre több helyen is ellásson.

Fontos, hogy a vezetőség elegendő időt szánjon a kockázati kérdések átgondolására. A vezetőséget aktívan be kell vonni – megfelelő erőforrásokat biztosítva – az összes lényeges kockázat kezelésébe, valamint az eszközértékelésbe, a külső hitelminősítések és a kockázatokhoz kapcsolódó belső modellek használatába. A hitelintézeteknek az operatív funkcióktól független kockázatkezelési funkcióval kell rendelkezniük, amely megfelelő tekintéllyel, formátummal és erőforrásokkal rendelkezik, valamint kommunikálni tud a vezetőséggel.

A brexit után is kiszolgálhat-e egy bank londoni fiókjából európai uniós ügyfeleket?

Az EKB és a nemzeti felügyeletek véleménye szerint a harmadik országban működő fióktelepek célja a helyi igények kielégítése. Nem számítanak ezért arra, hogy ezek a fiókok a hitelintézet számára döntő fontosságú funkciókat lássanak el, vagy hogy EU-s székhelyű ügyfeleket szolgáljanak ki.

A brexitre vonatkozó terveikben a bankoknak pontosan meg kell határozniuk a harmadik országbeli és egyesült királysági fiókjaik szerepét. Ennek megfelelően részletes információkkal kell szolgálniuk a fióktelep tevékenységéről, szervezeti felépítéséről, az ügyfelek földrajzi megoszlásáról, valamint a fiókvezetőkről és a csoport más szervezeteit érintő többszörös funkcióellátásról.

Elkezdhető-e valamely euroövezeti országban banki tevékenység abban az esetben, ha a bank még nem tette meg az összes szükséges előkészületet, de tervei szerint erre a közeljövőben sor kerül?

A bank kielégítő működéséhez előfeltétel, hogy még mielőtt megkezdi euroövezeti tevékenységét, megfeleljen az összes követelménynek.

Ebből kiindulva és figyelembe véve, hogy időbe telik a hitelintézet összes tevékenységének a kialakítása, elképzelhető, hogy a további helyi feltételeket és lehetőségeket is egymással párhuzamosan alakítják ki. Ezt a felügyelet eseti alapon megengedheti, feltéve ha igazodik a bank üzleti tervéhez. Minden előkészületnek az említett lehetőségek kialakításáról szóló reális és részletes üzleti terven kell alapulnia, amelyet bele kell venni az engedélykérelembe. A következőket kell figyelembe venni: a tervezett tevékenységek köre és kockázatossága; a könyvelési politika, a fedezeti és kereskedési üzletfelek; az erőforrások áthelyezése; az SSM-szervezet jövedelmezősége; az adatszolgáltatási lehetőségek és az informatikai infrastruktúra.

Az intézkedések semmi esetre sem veszélyeztethetik a belső irányítás teherbírását és a helyes és eredményes kockázatkezelést, továbbá nem jelenthetik, hogy a lehetőségek és a kontrollmechanizmusok az üzleti tevékenységhez képest késésben vannak.

Elfogadja-e az EKB a back-to-back könyvelési modellek használatát? Általánosságban milyen feltételek teljesítését várja el a könyvelési modellek tekintetében?

Annak ellenére, hogy a bankok eseti alapon megállapodhatnak a felügyeletekkel átmeneti működési feltételekről, az EKB és a nemzeti felügyeletek elvárják az euroövezetben alapított bankoktól, hogy olyan működési alapfeltételeket alakítsanak ki (többek között a helyi infrastruktúrát, a személyzetet és a kockázatkezelési funkciókat), amelyekkel garantálni tudják helyi szinten a lényeges kockázatok kezelését.

Ami kifejezetten a back-to-back könyvelési modellt illeti, elvárják, (az eseti alapon megengedett lehetséges átmeneti működési feltételek mellett is), hogy az összes lényeges termékcsoport által generált kockázatok egy részét helyileg kezeljék és ellenőrizzék. A piaci kockázatnál ez végső fokon állandó helyi kereskedési lehetőségek és helyi kockázati bizottságok létrehozását jelentheti, valamint egy diverzifikált külső partnerkörrel való kereskedést és kockázatfedezést. A konkrét követelmények és a lehetséges átmeneti időszakok többek között a következőktől függenek majd: a könyvelési modell struktúrájától, az üzleti tevékenység lényegességétől és komplexitásától, a csoporton belüli kitettségek szintjétől, valamint a mögöttes szerződéses kapcsolatoktól és belső megállapodásoktól.

Hogyan mérik fel a könyvelési modelleket? Melyek a felügyeleti elvárások a back-to-back könyvelés tekintetében?

Az EKB és az országos felügyeletek minden egyes működési engedélykérelemnél felmérik a könyvelési gyakorlatot (többek között a back-to-back és a távolból való könyvelést), valamint a kapcsolódó kockázatokat, és folyamatos felügyeletet végeznek (monitorozás). Az újonnan alapított és a meglevő bankok könyvelési modelljeinek nem szabad fiktív társaságokat vagy olyan helyzetet eredményezniük, amelyben harmadik országban levő szolgáltatókra támaszkodnak, és nem szabad akadályozniuk a helyreállítási intézkedések gyors végrehajtását. Másik elvárás a bankoktól, hogy megfelelően tudjanak működni önállóan is (azaz a csoport támogatásától függetlenül). Az EKB és a nemzeti felügyeletek a könyvelési modellek értékelése során felmérik, hogy a bankok milyen mértékben felelnek meg (vagy terveznek megfelelni) az említett felügyeleti elvárásoknak.

Különösen azt vizsgáljuk, hogy megvalósítják-e (vagy tervezik-e megvalósítani) a megfelelő helyi bázisú irányítást és kockázatkezelési feltételrendszereket, és hogy felvesznek-e munkavállalókat a helyileg keletkező kockázatok azonosításához és kezeléséhez. Különös figyelmet fordítanak arra, hogy a bank helyi irányítási rendszere, személyzeti infrastruktúrája és kockázatkezelési lehetőségei megfelelnek-e és arányban állnak-e a kereskedési tevékenységével, a fedezeti stratégiáival, valamint egy diverzifikált partnerkör környezetében a kockázatfedezeti képességével, a pénzügyi piaci infrastruktúrához való tervezett hozzáférési szinttel, a csoporton belüli ügyletek és kitettségek szintjével és belső elrendezésével, az üzleti partnerek koncentrációjával és egyéb nagy kitettségekkel.

A könyvelési modellekre vonatkozó felügyeleti elvárásokat arányosan kell alkalmazni, figyelembe véve az adott hitelintézet tevékenységének lényegességét és összetettségét. Ennek megfelelően a nagy bankokra, amelyeket nagyfokú összefonódás és komplex tőkepiaci műveletek jellemeznek, szigorúbb felügyeleti elvárások vonatkoznak.

Melyek a kiszervezési megállapodásokra vonatkozó felügyeleti elvárások? Kiszervezheti-e valamely euroövezeti bank egyes funkcióit és szolgáltatásait?

Az EKB és a nemzeti felügyeletek az euroövezetben alapított szervezetek körében elvárják a felügyelt bankoktól a teherbíró ellenőrzési mechanizmusok kiépítését. A szervezet vezetősége ugyanis ezekkel követheti megfelelően nyomon a kiszervezési megállapodások végrehajtását (akár a csoporton belül, akár azon kívül), és biztosíthatja, hogy azok maradéktalanul megfeleljenek a szabályozási követelményeknek.

Ezenkívül a felügyelt bank működési függetlenségét nem szabad egyes funkciók és szolgáltatások kiszervezésével veszélyeztetni; vészhelyzet esetére megfelelő eljárásokat kell kidolgozni és rendszeresen tesztelni, hogy az illető szervezet működésének folytonossága biztosítva legyen. Elengedhetetlen továbbá, hogy a kiszervezési szerződésekben előírják, hogy a vezetőség helyi legyen, és hogy a felügyeletek teljes körű hozzáférést kapjanak az összes információhoz, valamint hogy helyszíni ellenőrzést tudjanak végezni a szolgáltató szervezetnél.

A kiszervezési szerződéseket az EKB és a nemzeti felügyeletek általánosságban eseti alapon vizsgálják felül és értékelik.

Helyreállítás-tervezés

Az Egyesült Királyság EU-ból való kiválásának van-e kihatása az euroövezeti hitelintézetek helyreállítási tervezésére? Milyen követelmények kapcsolódnak az euroövezetben újonnan alapított bankok helyreállítás-tervezéséhez?

Az euroövezeti hitelintézeteknek gondoskodniuk kell róla, hogy a helyreállítási terveik mind az anyaországban, mind a fogadó országban megfelelően tükrözzék a brexitből eredő kockázatokat. A bankok szanálásáról és helyreállításáról szóló irányelv (BRRD) 7. cikke (1) bekezdésében előírtak szerint az uniós anyavállalatoknak csoportos helyreállítási tervet kell felvázolniuk az EU-n belüli legmagasabb konszolidációs szinten. Az Egyesült Királyság kiválása után már nem lesznek érvényben azok a helyreállítási tervek, amelyeket a UK-beli szervezet mint az uniós alcsoport anyavállalata korábban készített. A kiváláskor az EU-s anyavállalat új helyreállítási terve csak a bank uniós működésére terjed ki, és az UK-beli bankokkal való esetleges kölcsönhatásokat pontosítja. 

Az újonnan engedélyezett és a tevékenységüket jelentősen bővíteni kívánó meglevő bankoknak a BRRD előírásainak megfelelő uniós helyreállítási tervet kell kidolgozniuk. A tervnek tükröznie kell az illetékes hatóság által megszabott kötelezettségeket, és megfelelő időn belül, azaz a bank működésének megkezdésétől számított háromtól hat hónapon belül készen kell állnia. Az engedélyezésre beadott dokumentációnak tartalmaznia kell egy világos és részletes projekttervet, amely bemutatja, hogy a hitelintézet vezetősége hogyan szándékozik megfelelni a követelményeknek az említett időtartam alatt.

Ahol ez releváns, és mielőtt az Egyesült Királyság ténylegesen kiválik az EU-ból, az olyan hitelintézeteknél, amelyeknek lényeges kitettségük van az Egyesült Királyság irányában, szorgalmazzuk, hogy helyreállítási terveik frissítésével:

  • mutassák be, hogyan érinti a brexit a) a helyreállítási opciók gyakorlására való képességüket, b) stratégiai elemzésüket, c) a helyreállítási mutatókat;
  • vázolják fel, milyen előkészítő lépéseket terveznek a megállapított kockázatok enyhítésére, kitérve a csoportszerkezetben tervezett módosításokra.

Belső modellek

Elfogadja-e az EKB szerzett jogként továbbra is azokat a belső modellekre vonatkozó meglevő engedélyeket, amelyeket harmadik ország bocsátott ki?

A belsőmodell-engedélyekhez kapcsolódó szerzett jogok alkalmazását – figyelembe véve az aktuális jogi keretet – ebben a kontextusban nem tekintjük megvalósíthatónak.

A CRR-rendelet értelmében a belső modellek (folytatólagos) használata megkívánja, hogy:

  • az euroövezetben újonnan alapított bank
  • az alapvető portfóliókat módosítani tervező, meglevő bank (pl. ha további portfóliókat sorol a belső modell alá)

új engedélykérelmet nyújtson be.

Hogyan fogja az EKB a valamely bankcsoporton belüli székhelyáthelyezés vagy átszervezés kapcsán a belső modelleket értékelni?

Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése kapcsán az új euroövezeti bankok, amelyek terjeszkednek vagy áthelyezik székhelyüket az előbbiből, korlátozott ideig még alkalmazhatnak olyan belső modelleket, amelyeket az EKB még nem hagyott jóvá.

Az ilyen megállapodásra azonban szigorú feltételek vonatkoznak.

Először is, az ilyen belső modellekhez kötelező megszerezni az egyesült királysági felügyelet jóváhagyását, és gondoskodni róla, hogy az engedély hatóköre és tartalma konszolidációs szinten megfeleljen az új, illetve kiterjesztett szervezetben létrejövő portfólióknak. Emellett gondosan figyelembe fogjuk venni az említett felügyeletnek a modellek minőségére vonatkozó egyéb megjegyzéseit is.

Másodszor, a bankoknak kötelező a belső modellekhez euroövezeti engedélyért folyamodniuk.

Harmadszor, az arányos felügyelet elvével összhangban előrehozhatunk bizonyos ellenőrzéseket, és szükség esetén lépéseket tehetünk a talált hiányosságok pótlására. Figyelembe vehetünk például olyan tényezőket, mint a modell hatókörébe tartozó eszközök lényegessége, a modell jóváhagyása óta eltelt idő hossza, valamint a belső validálás és ellenőrzés eredményei. Amikor az EKB átveszi egy jelentőssé vált bank közvetlen felügyeletét, miután a nemzeti felügyelet a bank euroövezetbe költözéséhez vagy portfóliókibővítéséhez kapcsolódó értékelés során már megkereste és kezelte a belső modellek hiányosságait, a nemzeti felügyelet által hozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak.

Ez azonban nem lehet sérelmes az EKB által hozható további felügyeleti intézkedésekre, mint például – szükség esetén – a bank felszólítása, hogy az 1. pillér szerinti szavatolótőke-követelmény meghatározása során visszatérjen a szabványosított módszerre addig az időpontig, amíg az EKB nem értesíti a belső modell alkalmazására vonatkozó végleges döntéséről.

Az a korlátozott időtartam, ameddig a bankok alkalmazhatják az EKB által még jóvá nem hagyott belső modelleket legfeljebb 2022. június 30-áig tarthat, vagy addig az időpontig, amikor az EKB elfogadta vagy elutasította a bank modellel kapcsolatos kérelmét.

Belső modellek

A folyamatos felügyelettel kapcsolatos kérdések

Az EBH 2017 októberében közzétett egy brexittel kapcsolatos kérdésekről szóló véleményt abból a célból, hogy gondoskodjon azokra a vállalkozásokra vonatkozó uniós jog következetes alkalmazásáról, amelyek le szeretnének telepedni, vagy jelenlétüket növelni kívánják az EU27 területén. Lesz-e valamilyen változás az EBH-vélemény nyomán?

Az EBH brexittel kapcsolatos kérdésekről szóló véleményében meghatározott alapelvek több olyan témakört is érintenek, amelyekkel ezekben a gyakori kérdésekben is foglalkozunk. Az EKB állásfoglalásai összhangban vannak a fenti alapelvekkel.

Az EKB például egyetért azzal, hogy igény van a szigorú engedélyezési követelmények fenntartására, és a kérelmek szigorú értékelését tervezi eltérések biztosítása nélkül. A hitelintézeteknek tilos lesz tevékenységüket olyan mértékben kiszervezni, hogy „fiktív társaságként” működjenek, továbbá kötelező lesz számukra, hogy helyileg is megteremtsék azokat az alapfeltételeket, amelyek lehetővé teszik a kockázatok azonosítását és kezelését. Az EKB belső modellekre vonatkozó állásfoglalása is összhangban van az összes EBH-s alapelvvel, így például azzal, hogy az újabb belsőmodell-engedélyért folyamodó hitelintézeteknek be kell adniuk a kötelező kérelmeket, és hogy az EU27 illetékes hatóságai, bár támaszkodhatnak az Egyesült Királyságban végzett értékelésre, ezt később felül kell vizsgálják.

A CRD IV-ben előírt csomaghoz tartozó választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök tekintetében mely szabályokat kell követni, amikor egy bank a tevékenységét valamely euroövezeti országba áthelyezi?

Amennyiben jelentős hitelintézetről van szó, az uniós jogban foglalt választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló EKB-s szabályok a hatályosak. Ez a szabályozás az EKB rendeletében és a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről szóló útmutatójában van megfogalmazva, amely 2016 óta van hatályban.

Az esélyegyenlőség végett és annak érdekében, hogy a magas szintű felügyeleti standardokat euroövezet-szerte következetesen alkalmazzák, arról is határozat született, hogy a kevésbé jelentős pénzintézetekhez kapcsolódó választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlását is harmonizáljuk. A végleges jogi instrumentumok közzétételének időpontja 2017. április 13.

Hogyan kezelik a csoporton belüli nagy kitettségeket?

Az összes banknak azt a nagy kitettségekre vonatkozó általános feltételrendszert kell közvetlenül alkalmaznia, amely a tőkekövetelményekről szóló rendeletben van meghatározva. Amikor konkrétan egy euroövezeti csoport vagy hálózat szervezeteihez tartozó nagy kitettségre vonatkozó esetleges mentességről van szó, a hitelintézetnek meg kell vizsgálnia, hogy vajon a székhelye szerinti ország fogadott-e el olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek a csoporton belüli nagy kitettségek mentességéről szólnak, gyakorolva a CRR 493. cikke (3) bekezdésében meghatározott átmeneti mérlegelési jogkört.

  • Amennyiben igen, akkor a hitelintézet köteles a szóban forgó országos jogszabályokat betartani. Ezeket a jogszabályokat vesszük figyelembe, amikor azokat a csoporton belüli nagy kitettségeket értékeljük, amelyeket a szervezet a CRR-ben megszabott nagy kitettségekre vonatkozó határérték alól mentesíteni kíván.
  • Amennyiben nem, akkor a hitelintézetnek a mérlegelési jogkör gyakorlására vonatkozó jelenlegi EKB-s szabályozásnak kell megfelelnie. Az utóbbit tükrözi az EKB fent említett rendelete a választási lehetőségektől és mérlegelési jogkörről (lásd 9. cikket és I. függeléket). Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a harmadik országbeli szervezetek felé való kitettségek volumenének és fontosságának esetleges megemelkedése fényében az EKB és a nemzeti felügyeletek mérlegelik a határértékek alóli felmentés engedélyezését megelőző felügyeleti vizsgálat bevezetését.

Az euroövezeti országokban alkalmazandó különféle rendszerek áttekintése

A nagy kitettségi értékhatárok országos bevezetésének leltára*
Az EKB választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről szóló rendelete olyan országokra érvényes, ahol a CRR 400. cikke (2) bekezdését alkalmazzák Az EKB választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről szóló rendelete nem érvényes az olyan országokra, ahol a CRR 493. cikke (3) bekezdését alkalmazzák
IE, NL, SK, LT, EL, CY, SI, LV AT, FR, LU, ES, PT, IT , MT, FI, EE, BE, DE

*A táblázat adatai 2015/2. né.-re vonatkoznak

Hogyan alkalmazzák a felügyeleti felülvizsgálati eljárást (Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság „2. pillér”)? Egy harmadik országbeli anyavállalatra érvényesek-e az EKB vagy a nemzeti hatóságok által hozott intézkedések?

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) az EU-n belüli prudenciális konszolidáció hatókörén alapul, és a csoport uniós konszolidációs szintjét veszi figyelembe, ahogy a csoport összes szervezetének pénzügyi helyzetét és kockázatait értékeli. Ez azt jelenti, hogy a felügyelt bank SREP-vizsgálata kiterjed az EU-s anyavállalatra, viszont nem terjed ki a felügyelt csoport harmadik országbeli anyavállalatára. Az EKB határozza meg az euroövezeti jelentős bankcsoportok SREP-követelményeit. Amennyiben a tulajdonképpeni EU-s anyavállalat olyan tagállamban található, amely a mechanizmusban nem vesz részt, a SREP döntésért csoportszinten az adott EU-ország illetékes hatósága felel.

Felügyeleti felülvizsgálat (SREP)

Az Európai Bizottság kiadott egy javaslatot, amely a tőkekövetelményekről szóló rendelet és irányelv módosításáról szól. Mi az EKB véleménye erről a javaslatról, különösen a harmadik országbeli bankcsoportokat érintő szabályokról?

Az EKB igen gondosan megvizsgálta a szóban forgó javaslatot, és nézeteit egy EKB-véleményben közzétette 2018. január 31-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Szándékukban áll-e, hogy a jövőben további útmutatást bocsátanak ki felügyeleti kérdésekről?

Lehetséges, hogy az EKB a bankfelügyeleti honlapján megújítja vagy frissíti a felügyeleti témákkal foglalkozó gyakori kérdéseket és válaszokat.

Kapcsolat

Kihez fordulhatnak a bankok bővebb tájékoztatásért?

E-mail-címünk, amelyre a kérdéseiket elküldhetik: RelocationFAQs@ecb.europa.eu.