Gyakori kérdések

1. szakasz – Kik vagyunk?

Mi az egységes felügyeleti mechanizmus?

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere. A bankunió egyik pillére, amely minket – az EKB-t – és az összes euroövezeti ország nemzeti felügyeletét foglalja magában.

Fő céljai:

• szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát;
• fokozni Európában a pénzügyi integrációt és stabilitást.

Miért van szükségünk európai bankfelügyeletre?

A pénzügyi válságok megmutatták, hogy valamely ország pénzügyi szektorának problémái milyen gyorsan és erőteljesen átterjedhetnek egy másikra, különösen az olyan monetáris uniókban, mint az euroövezet. Ezek a problémák azután közvetlenül érinthetik az embereket és a pénzüket.

Munkánk a pénzügyi rendszer védelmére és az európai bankszektorba vetett bizalom fenntartására irányul. Közös európai felügyeleti mechanizmusunk révén minden részt vevő országban konzisztensen felügyeljük a bankokat.

Mely országok vesznek részt a bankfelügyeletben?

Az eurót 21 országban használják, így ezek automatikusan tagok. Euroövezeten kívüli ország is dönthet úgy, hogy az EKB-val „szoros együttműködésben” részt vesz a mechanizmusban.

Az EKB egyetértési megállapodásokat köthet a felügyeleten kívül maradt országok nemzeti felügyeleteivel, valamint az EU-n kívüli országok felügyeleteivel, ennek során az érintett bankok és azok országhatáron túli leányvállalatai és fióktelepei felügyeletét hangolják össze.

2. szakasz – Hogyan működik a felügyelet?

Pontosan mi az EKB feladata?

2014 novembere óta felügyeljük Európa legnagyobb bankjait. A felügyeleti tevékenységek a következők:

• a részt vevő országokban a banki engedélyek kibocsátása, illetve bevonása;
• a banki részesedések megszerzésének és eladásának értékelése;
• annak biztosítása, hogy a bankok az uniós banki szabályokban meghatározott valamennyi prudenciális követelménynek megfeleljenek, szükség esetén a pénzügyi stabilitás védelme érdekében szigorúbb prudenciális követelmények megállapítása számukra;
• a bankok kockázatainak rendszeres figyelemmel kísérése, hogy felmérjék a pénzügyi stabilitásukat, megbízhatóságukat;
• gondoskodás a bankok eredményes gazdálkodásáról és megalapozott döntéshozatali folyamatairól.

Hogyan működünk?

A Felügyeleti Testület tervezi meg és látja el az EKB felügyeleti feladatait. Ezek közé tartozik a bankoknak szóló útmutatások elkészítése és felügyeleti határozatok meghozatala, amelyeket azután az EKB fő döntéshozó testülete, a Kormányzótanács fogad el a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében.

A jelentős pénzintézetek napi szintű felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el. A horizontális szakértői csoportok helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéseket is végeznek, továbbá felügyeleti módszertanokat és útmutatókat dolgoznak ki konkrét témákról vagy kockázati területekről.

Mik a közös felügyeleti csoportok?

A közös felügyeleti csoportok jelentik az EKB és a nemzeti felügyeletek együttműködésének egyik fő csatornáját. Minden egyes jelentős bank esetében az EKB és a nemzeti felügyeletek szakértőiből állítjuk össze a csoportokat. Ezeket az EKB koordinálja az egyes nemzeti felügyeletek segítségével.

A közös felügyeleti csoportok folyamatos felügyeletet gyakorolnak a jelentős bankok felett, elsősorban a kockázatelemzésre helyezik a hangsúlyt, valamint felügyeleti programokra és a megfelelő intézkedésekre tesznek javaslatot.

Kit felügyel az EKB?

Közvetlen felügyelet

Az EKB több mint 100 jelentős bankot felügyel közvetlenül, ami a részt vevő országokban a teljes banki eszközállomány mintegy 85%-át képviseli.

A bankok a következők alapján minősülnek jelentősnek:

• méretük – azok a bankok, amelyek teljes eszközállományának értéke meghaladja a 30 milliárd eurót, vagy amelyek az adott ország három legnagyobb bankja közé tartoznak;
• a székhely szerinti ország vagy az egész EU gazdaságában betöltött szerepük;
• nemzetközi tevékenységük jelentősége;
• annak ténye, hogy kértek, illetve kaptak-e közvetlen pénzügyi segítséget az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől (EFSF).

Közvetett felügyelet

A mintegy 2000 kevésbé jelentős bank közvetlen felügyeletét az euroövezetben a nemzeti felügyeletük, közvetett felügyeletét pedig az EKB látja el. Az EKB azonban bármikor dönthet úgy, hogy a magas színvonalú felügyeleti normák következetes érvényesítése érdekében a szóban forgó bankok bármelyikét közvetlen felügyelete alá vonja.

Hogyan jelenthetem be a bankfelügyeletre vonatkozó uniós jogszabályok megsértését?

Kérjük, hogy jelentsen be az EKB-nak minden olyan gyanút, amely a felügyeleti feladatainkhoz kapcsolódó uniós jogszabályok megsértésére utal. Idetartoznak a felügyelt bankok, a nemzeti felügyeletek vagy maga az EKB által állítólagosan elkövetett jogsértések. A kapott információkat szigorúan bizalmasan fogjuk kezelni.

3. szakasz – Számonkérhetőek maradunk

Hogyan biztosítjuk, hogy az EKB felügyeleti tevékenységéért elszámoltatható legyen?

Több elszámoltathatósági megállapodás van érvényben azért, hogy az EKB demokratikusan elszámoltatható legyen felügyeleti intézkedései tekintetében, ideértve a következőket:

• rendszeres megbeszélések az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával;
• beszámolási kötelezettség az európai bankfelügyeletben részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjei felé;
• az Európai Számvevőszék általi ellenőrzés;
• az Európai Unió Bíróságának jogi ellenőrzése.

Hogyan kerüli el az EKB, hogy a felügyeleti és a monetáris politikai feladatai között esetleg összeférhetetlenség keletkezzen?

Az EKB feladatainak elkülönítését az uniós jog határozza meg, így az EKB a monetáris politikájától függetlenül látja el a felügyeletet. A Felügyeleti Testület felelős az EKB tevékenységének felügyeleti ágáért, míg a monetáris politikával kapcsolatos ügyekért a Kormányzótanács felel. A felügyeleti határozattervezetekre a Felügyeleti Testület tesz javaslatot, amelyet a Kormányzótanács elé terjesztenek elfogadásra.

Az esetleges összeférhetetlenség elkerülését segíti továbbá, hogy a monetáris politikai feladatokat közvetlenül ellátó munkatársak szervezetileg más egységekben dolgoznak.

4. szakasz – Fogyasztóvédelem

Hová fordulhatok, ha panaszt kívánok tenni valamelyik bank ellen?

Amennyiben panaszt kíván tenni a bankja ellen, szíveskedjen közvetlenül a bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon országa illetékes fogyasztóvédelmi szervéhez.

Az EKB felügyeli a nagy, jelentős bankokat az euroövezetben és azon országokban, amelyek részt kívánnak venni az európai bankfelügyeletben. Az olyan feladatok azonban, mint a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem, az EKB hatáskörén kívül esnek, a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. A büntetendő cselekményre vonatkozó állítások a megfelelő nemzeti bűnüldöző szervek joghatósága alá tartoznak.

Kaphatok-e az EKB-tól a bankomra vonatkozó konkrét információkat?

Nem. A jogi követelmények miatt az EKB nem hozhat nyilvánosságra az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat és adatokat. Szíveskedjék közvetlenül a bankjával felvenni a kapcsolatot!

Hogyan őrzi meg az európai bankfelügyelet a pénzünk biztonságát?

Az erős, stabil bankok biztonságban tartják a pénzünket. Az európai bankfelügyelet segíti a bankokat a gondos belső és külső kockázatkezelésben annak érdekében, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a megrázkódtatásokhoz. Az EKB-nak jogában áll felszólítani a bankokat nagyobb tőketartalék képzésére, hogy legyen védőhálójuk problémák esetére. Kibocsáthat és visszavonhat banki működési engedélyeket, és szankcionálhat is, amennyiben a bankok megszegik a szabályokat. Emellett az uniós országokban a bankok által finanszírozott betétbiztosítási rendszerek biztosítják 100 000 euro összeghatárig a betétvédelmet.

További kérdés esetén az információkérő űrlap kitöltésével vagy a +49 69 1344 1300-as telefonszámon léphet velünk kapcsolatba.