Egységes felügyeleti mechanizmus

Az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) Európa új bankfelügyeleti rendszerét értjük. Az EKB-t és a részt vevő országok nemzeti felügyeleteit tömöríti egységbe.

Fő céljai:

  • szavatolni az európai bankrendszer biztonságát, szilárdságát,
  • növelni a pénzügyi integrációt és stabilitást,
  • garantálni a következetes felügyeleti munkát.

Az SSM az egységes szanálási mechanizmus mellett az EU bankunióját alátámasztó két pillér egyike.

Bankunió

Miért van szükségünk az európai bankfelügyeletre?

Az elmúlt évek pénzügyi válsága nyomán kiderült, hogy – különösen a monetáris unióban – a pénzügyi szektorban fellépő problémák milyen gyorsan, szinte feltartóztathatatlanul szétterjedhetnek, és hogy a nehézségek az euroövezet teljes lakosságát közvetlenül sújtják.

Az európai bankfelügyelet arra törekszik, hogy újjáépítse az európai bankszektorba vetett bizalmat, és hogy megnövelje a bankok alkalmazkodóképességét.

Mi az EKB szerepe?

Az EKB mint független uniós intézmény európai perspektívából vigyázza fel a bankfelügyeletet, mégpedig:

  • kialakítja a napi szintű felügyelethez való egységes megközelítést,
  • összehangolt felügyeleti lépéseket és korrekciós intézkedéseket foganatosít, 
  • biztosítja a rendeletek, felügyeleti irányelvek következetes alkalmazását.

A nemzeti felügyeletekkel karöltve biztosítja az európai bankfelügyelet hatékonyságát, kiegyensúlyozottságát.

Mit foglal magában a bankfelügyelet?

Az EKB jogkörébe tartozik:

  • felügyeleti felülvizsgálat, helyszíni szemle és egyéb vizsgálat folytatása,
  • banki engedélyek kibocsátása és visszavonása,
  • a bankok befolyásoló részesedésre vonatkozó beszerzési és eladási tevékenységének vizsgálata,
  • az EU prudenciális szabályainak érvényesítése, és
  • magasabb tőkekövetelmény, ún. puffer megállapítása az esetleges pénzügyi kockázatok kivédésére.

Felügyeleti ciklus

Mely intézmények állnak felügyelet alatt?

Közvetlen felügyelet alatt álló bankok

Az EKB a részt vevő országokban a 126 jelentősnek minősített bankot felügyeli közvetlenül. Ezek a bankok az euroövezet banki eszközállományának csaknem 82%-át birtokolják.

A bankok jelentőssé minősítéséről több kritérium alapján döntenek.

A jelentőssé minősítést meghatározó kritériumok

A jelentősnek minősített bankok folyamatos felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el. Minden egyes jelentős bankhoz tartozik egy ilyen csoport, amelynek a tagsága az EKB és a nemzeti felügyeletek munkatársaiból épül fel.

A közös felügyeleti csoportok

Közvetett felügyelet alatt álló bankok

Azokra a bankokra, amelyeket nem ítélnek jelentősnek, a „kevésbé jelentős” jelzőt alkalmazzák. Ők továbbra is az EKB-val szorosan együttműködő nemzeti felügyelet alá tartoznak.

Az EKB bármikor határozhat úgy, hogy bármely ilyen bankot közvetlen felügyelete alá von annak érdekében, hogy garantálja a magas színvonalú felügyeleti követelmények következetes alkalmazását.

Mely országok résztvevői a mechanizmusnak?

Az SSM-ben az összes euroövezeti ország automatikusan részt vesz.

Az eurót még nem átvett többi európai uniós ország is dönthet a tagság mellett, aminek érdekében ilyen esetben nemzeti felügyeletük „szoros együttműködésre” lép az EKB-val.

Az EKB határozata a szoros együttműködés esetén alkalmazott eljárásokról

Az SSM-en kívüli országokkal való együttműködés

Azon EU-országok esetében, amelyek nem tagjai a mechanizmusnak, az EKB és az illetékes nemzeti felügyeletek egyetértési megállapodásban határozhatják meg, hogyan működjenek együtt a felügyeleti ügyekben.