Egységes felügyeleti mechanizmus
Az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) Európa új bankfelügyeleti rendszerét értjük. Az EKB-t és a részt vevő országok nemzeti felügyeleteit tömöríti egységbe.
Az európai bankfelügyelet fő céljai:
- szavatolni az európai bankrendszer biztonságát, szilárdságát,
- növelni a pénzügyi integrációt és stabilitást,
- garantálni a következetes felügyeleti munkát.
Az európai bankfelügyelet az egységes szanálási mechanizmus mellett az EU bankunióját alátámasztó két pillér egyike.
Miért van szükségünk az európai bankfelügyeletre?
Az elmúlt évek pénzügyi válsága nyomán kiderült, hogy – különösen a monetáris unióban – a pénzügyi szektorban fellépő problémák milyen gyorsan, szinte feltartóztathatatlanul szétterjedhetnek, és hogy a nehézségek Európa teljes lakosságát közvetlenül sújtják.
Az európai bankfelügyelet arra törekszik, hogy újjáépítse az európai bankszektorba vetett bizalmat, és hogy megnövelje a bankok alkalmazkodóképességét.
Mi az EKB szerepe?
Az EKB mint független uniós intézmény európai perspektívából vigyázza fel a bankfelügyeletet, mégpedig:
- kialakítja a napi szintű felügyelethez való egységes megközelítést,
- összehangolt felügyeleti lépéseket és korrekciós intézkedéseket foganatosít,
- biztosítja a rendeletek, felügyeleti irányelvek következetes alkalmazását.
A nemzeti felügyeletekkel karöltve biztosítja az európai bankfelügyelet hatékonyságát, kiegyensúlyozottságát.
Mit foglal magában a bankfelügyelet?
Az EKB jogkörébe tartozik:
- felügyeleti felülvizsgálat, helyszíni szemle és egyéb vizsgálat folytatása,
- banki engedélyek kibocsátása és visszavonása,
- a bankok befolyásoló részesedésre vonatkozó beszerzési és eladási tevékenységének vizsgálata,
- az EU prudenciális szabályainak érvényesítése, és
- magasabb tőkekövetelmény, ún. puffer megállapítása az esetleges pénzügyi kockázatok kivédésére.
Mely intézmények állnak felügyelet alatt?
Közvetlen felügyelet alatt álló bankok
Az EKB a részt vevő országokban a 114 jelentősnek minősített bankot felügyeli közvetlenül. Ezek a bankok a banki eszközállomány csaknem 82%-át birtokolják ezekben az országokban.
A bankok jelentőssé minősítéséről több kritérium alapján döntenek.
A jelentőssé minősítést meghatározó kritériumok
A jelentősnek minősített bankok folyamatos felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el. Minden egyes jelentős bankhoz tartozik egy ilyen csoport, amelynek a tagsága az EKB és a nemzeti felügyeletek munkatársaiból épül fel.
Közvetett felügyelet alatt álló bankok
Azokra a bankokra, amelyeket nem ítélnek jelentősnek, a „kevésbé jelentős” jelzőt alkalmazzák. Ők továbbra is az EKB-val szorosan együttműködő nemzeti felügyelet alá tartoznak.
Az EKB bármikor határozhat úgy, hogy bármely ilyen bankot közvetlen felügyelete alá von annak érdekében, hogy garantálja a magas színvonalú felügyeleti követelmények következetes alkalmazását.
Mely országok résztvevői a mechanizmusnak?
Az európai bankfelügyeletben az összes euroövezeti ország automatikusan részt vesz.
Az eurót még nem átvett többi európai uniós ország is dönthet a tagság mellett, aminek érdekében ilyen esetben nemzeti felügyeletük „szoros együttműködésre” lép az EKB-val. Bulgária és Horvátország 2020 októberében csatlakozott az európai bankfelügyelethez a szoros együttműködés keretében.
Az EKB határozata a szoros együttműködés esetén alkalmazott eljárásokról
Az SSM-en kívüli országokkal való együttműködés
Azon EU-országok esetében, amelyek nem vesznek részt az európai bankfelügyeletben, az EKB és az illetékes nemzeti felügyeletek egyetértési megállapodásban határozhatják meg, hogyan működjenek együtt a felügyeleti ügyekben.