Belső modellek vizsgálata
A belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokkal (IMI) felmérjük, hogy a bankok által a tőkekövetelmények kiszámításához használt belső modellek megfelelnek-e a jogi követelményeknek. A vizsgálat elindítható a bank kérésére (eredeti jóváhagyás, lényeges módosítás, hatálykiterjesztés, bevezetés, részleges állandó alkalmazás vagy kevésbé kifinomult módszertanhoz való visszatérés) vagy az EKB kezdeményezésére.
A felügyeleti szakértők a belső modellek alkalmazásáról szóló határozatokat az egyes vizsgálatok lezárása után fogalmazzák meg. Ezek csak akkor tekinthetők véglegesnek, ha a Felügyeleti Testület jóváhagyta, az EKB Kormányzótanácsa pedig a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében elfogadta őket.
A belsőmodell-vizsgálatok kerete
A helyszíni ellenőrzésekre és a belső modellek vizsgálatára kidolgozott EKB-útmutatóban részletesen bemutatjuk az IMI vizsgálatok általános keretét és a követendő eljárást.
Útmutató a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatárólEzt kiegészíti a belső modellekről szóló EKB-útmutató, amely elsősorban a belsőmodell-vizsgálat tartalmával foglalkozik.
A belső modellek vizsgálata során ellenőrizzük, hogy a bank teljesíti-e az alkalmazási követelményeket. Az IMI vizsgálat során:
- megvizsgáljuk a portfóliót amelyre a belső modellt alkalmazzák – különösen a releváns kockázati tényezők figyelembevételével –, és felmérjük a modell hatókörének helyességét;
- ellenőrizzük, hogy a modellhez kapcsolódó folyamatok – többek között az árképzés, döntéshozatal, kockázatkezelés, validálás és tőkeszámítás – megfelelőek-e és rugalmasan módosíthatók-e;
- értékeljük a modell teljesítményét, azaz hogy milyen jól jelzi előre a kockázatokat (a teljesség igénye nélkül többek között visszaméréssel, a modell hipotetikus és visszatekintő piaci körülmények közötti vizsgálatával);
- felmérjük az informatikai infrastruktúrát, a bemenő adatokat és a belső modell kidolgozásához felhasznált adatokat;
- górcső alá vesszük a modell eredményeit, ahol ez kivitelezhető.
A belsőmodell-vizsgálat előkészítő szakaszának kezdetén vissza kell igazolni, hogy minden érintett fél készen áll-e a vizsgálatra (lásd a belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtásáról szóló részt).
Magát a vizsgálati folyamatot az alábbi grafikon mutatja be (részletes leírásért lásd a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatót).
Útmutató a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról
- A vizsgálócsoport vezetője: az EKB választja ki a saját vagy az illetékes nemzeti hatóság (INH) dolgozói állományából, és bízza meg az ellenőrzés vezetésével. Ő a vizsgált bank felé a fő kapcsolattartó személy az ellenőrzés során felülvizsgált témakörökben. Irányítja a vizsgálócsoportot, megszervezi az ellenőrzés egyes lépéseit, és a csoporttagok közül egyedül rendelkezik az ellenőrzési jelentés aláírási jogával.
- A vizsgálócsoport: a csoportvezető irányítása alatt az összes szükséges ellenőrzést elvégzi a vizsgált bank telephelyén. Tagságába tartozhatnak az EKB ellenőrei, az INH-knál alkalmazott felügyelők, a közös felügyeleti csoportok tagjai vagy az EKB által felhatalmazott egyéb személyek. A vizsgálócsoport tagjait az EKB nevezi ki.
- A közös felügyeleti csoport: a közös felügyeleti csoport helyszíni munkájának fő elemei a következők:
- a felügyeleti vizsgálati program elkészítése;
- kapcsolattartás a vizsgálócsoporttal az ellenőrzés alatt (vagy alkalmanként tagként való részvétel);
- az IMI vizsgálat alapján készülő határozattervezetek kidolgozása;
- a problémákat orvosló vagy felügyeleti intézkedések utókövetése.
- A belső modellek vizsgálatával foglalkozó osztály (IMI osztály): a Helyszíni és Belsőmodell-vizsgálatok Főigazgatósága (DG/OMI) IMI osztálya felelős az ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatóért, a belsőmodell-vizsgálatok módszertanáért és a modellértékelési jelentések következetességének ellenőrzéséért. Az osztály dolgozói irányítják és bonyolítják le a belsőmodell-vizsgálatokat.
A belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtása
Az EKB bankfelügyelete azért, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusként (SSM) is ismert európai bankfelügyeletben lehetővé tegye a belső modellekkel kapcsolatos kérelmek egységes kezelését, közzétett egy dokumentum- és eljáráscsomagot, amelyet a jelentős bankoknak ajánl a belső modellekkel kapcsolatos kérelmeik benyújtásához.
A jelentkezési folyamat áttekintése
A belső modellekre vonatkozó kérelmek (előzetes) jelentkezési folyamatához kapcsolódó űrlapok és iránymutatások az alábbiakban olvashatók.
Az előzetes jelentkezési folyamat leírása
A modell eredeti, illetve lényeges módosításának jóváhagyását vagy hatályának kiterjesztését kérelmező banktól kérjük, hogy amennyiben nem korábbi kötelezettség teljesítéséről van szó:
- legalább négy hónappal korábban visszaigazolja a tervezett jelentkezési időpontot;
- legalább két hónappal a visszaigazolt jelentkezési idő előtt nyújtson be előzetes jelentkezési csomagot.
A belső modellekkel kapcsolatos összes kérelem EKB-hoz való benyújtásához az IMAS-portál használandó. Idetartoznak:
- 2022. január 10-tól a modellek akár tervezett, akár már megvalósult nem lényeges módosítása, illetve kiterjesztése.
- 2025. október 1-jétől a modellek valamennyi első jóváhagyása, lényeges módosítása és kiterjesztése.
Az EKB útmutatója az IMM- és A-CVA-modellek kiterjesztésének és módosításának lényegességi értékeléséről
A tőkekövetelményekről szóló rendelet előírja, hogy a hitel-, a működési és a piaci kockázatra vonatkozó belső modellek lényeges módosításához vagy hatályuk kiterjesztéséhez szükséges az illetékes hatóság engedélye. Az Európai Bizottság szabályozástechnikai standardokat fogadott el a következő modellek módosításának és hatályuk kiterjesztésének lényegességi értékeléséről: a hitelkockázat belső értékelésen alapuló módszere, a működési kockázat fejlett mérési módszere (AMA) és a piaci kockázat belső értékelésen alapuló módszere. Az említett standardok alapján a belső modellek módosítását, hatályuk kiterjesztését vagy a lényeges kategóriába sorolják, amelyhez az illetékes hatóságtól előzetesen engedélyt kell kérni, vagy pedig a nem lényeges kategóriába, amelyről ex ante vagy ex post értesíteni kell a hatóságot.
A partner-hitelkockázat esetében a tőkekövetelményekről szóló rendelet hatályos szövege sem a belső modell módszer (IMM), sem a hitelértékelési korrekciós kockázat fejlett módszere (A-CVA) tekintetében nem írja elő hasonló szabályozástechnikai standardok bevezetését. Az EKB ezért kiadott egy útmutatót a lényegesség értékeléséről (EGMA), amellyel a jelentős hitelintézetek saját értékelését támogatja annak felmérésében, hogy az IMM- és A-CVA-modelljeik módosítása vagy hatályuk kiterjesztése a hatályos jogi keret értelmében lényeges-e. Az EGMA-val nem kívánjuk az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogot helyettesíteni, hatálytalanítani vagy bármely egyéb módon befolyásolni. Szem előtt kell tartani továbbá, hogy az Európai Bankhatóság az EBH-rendelet 16. cikke alapján szabályozhatja ezt a területet iránymutatások készítésével vagy jövőbeli uniós jogszabályon alapuló szabályozástechnikai standard elfogadásával.
EKB-útmutató a lényegességi értékelésről (EGMA)