Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Felügyeleti intézkedések

A hitelintézetek számára előírt prudenciális követelmények betartása alapvetően hozzájárul ezek biztonságos és helyes működéséhez, valamint az Európai Unió pénzügyi rendszerének stabilitásához. Ezért az EKB időszerű és megfelelő lépéseket tesz, amint felmerül annak a gyanúja, hogy egy felügyelt szervezet nem felel meg a törvények, rendeletek vagy felügyeleti határozatok által rászabott prudenciális követelményeknek vagy kötelezettségeknek, illetve olyan, nem biztonságos vagy helytelen gyakorlatot alkalmaz (vagy fog vélhetően alkalmazni), amely veszélyeztetheti a felügyelt szervezetet vagy a bankrendszert.

A bankfelügyelet gerincét a hiányosságok időben történő felismerése (a továbbiakban: felügyeleti megállapítások) és a hozzájuk kapcsolódó korrekciós intézkedések iránti felszólítások adják. Ez azt jelenti, hogy a felügyeleti szakértők időben azonosítják és megfogalmazzák aggályaikat a bankok számára a pontos és eredményes korrekciós intézkedések végrehajtásának érdekében. A felügyeleti szakértők készen állnak a korrekciós intézkedések eszkalálására, ha a korrekció nem a várt ütemben halad, vagy ha ezt a felügyeleti megállapítások súlyossága szükségessé teszi. Létfontosságú, hogy a felügyeleti folyamat és a korrekciós funkciója hatásos legyen. A bankok saját érdeke is, hogy együttműködjenek az EKB-val ilyen esetekben.

Erre a célra az EKB-nak sokfajta eszköz áll rendelkezésére, amely lehetővé teszi a felügyeleti és végrehajtási intézkedések foganatosítását, illetve hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését. Ez biztosítja a prudenciális követelmények betartását az érintett bank részéről, és megakadályozza a más bankok általi kötelességszegést.

A felügyeleti intézkedések célja annak biztosítása, hogy a bankok időben megtegyék a szükséges lépéseket. A cél a kockázataik megfelelő kezelésének és fedezetének biztosítása, valamint a prudenciális követelményeknek való megfelelés hiányának és a nem teljesítés kockázatának kezelése. Ha egy bank nem tud – vagy a következő 12 hónapban várhatóan nem fog – megfelelni a prudenciális követelményeknek, vagy problémák merülnek fel a kockázatkezelésével vagy kockázatfedezési képességével kapcsolatban, az EKB kiadhat nem kötelező erejű ajánlásokat, elvárásokat fogalmazhat meg, vagy egyebek mellett megkövetelheti a bankoktól:

  • a felügyeleti követelmények betartásának helyreállítására vonatkozó cselekvési terv benyújtását;
  • további, illetve gyakoribb beszámolók készítését;
  • megállapodásaik, folyamataik és stratégiáik megerősítését;
  • a változó javadalmazások kifizetésének korlátozását;
  • nettó nyereségüknek a szavatolótőke megerősítésére való felhasználását;
  • adott tevékenységek, termékek és rendszerek kockázatának csökkentését;
  • az EKB általi, a részvényeseknek vagy kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok tulajdonosainak történő kifizetések korlátozásának vagy tilalmának betartását;
  • pótlólagos szavatolótőke felhalmozását;
  • üzletvitelük, működésük vagy hálózatuk korlátozását, vagy a megfelelő működésükre túlzott kockázatot jelentő tevékenységek leválasztásának kezdeményezését;
  • a vezető testület tagjai szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának felülvizsgálatát. 

A fenti intézkedésekkel kapcsolatos bővebb információkért lásd a nemzeti jogba átültetett, tőkekövetelményekről szóló irányelvet (CRD), valamint az SSM-rendelet 16. cikkét.

Ezen eszközök intenzitása eltérő, a megfelelő eszköz kiválasztása pedig mindig felügyeleti mérlegelésen alapul, és az adott körülményektől függ. Az EKB főszabályként felügyeleti párbeszéden keresztül igyekszik teljesíteni megbízatását és együttműködni a bankokkal azért, hogy még azt megelőzően azonosítsanak és pótoljanak minden hiányosságot, hogy biztonságuk és stabilitásuk veszélybe kerülne. Néhány esetben azonban a felügyeleti megállapítás súlyossága kötelezi az EKB-t, hogy a kezdetektől fogva kényszerítő felügyeleti intézkedéseket hozzon. Más esetekben pedig a bankok nem reagálnak megfelelően a kezdeti intézkedésekre, ami miatt az EKB további kényszerítő intézkedéseket hozhat az adott probléma megoldásáig.

Az EKB eszkalációs keretrendszere

Az EKB eszkalációs keretrendszere a következőképpen foglalható össze (fontos megjegyezni, hogy a példák nem kimerítő jellegűek, és bár a nyíl a kényszerítő intézkedések emelkedő szintjét jelzi, a felügyeleti szakértők szabadon válogathatnak a különféle lépések között). A felügyeleti szakértők szükség esetén a rendelkezésükre álló eszközök teljes tárházát alkalmazzák, a korrekciós intézkedések magasabb szintjére emelik a problémát a felügyeleti megállapítások időben történő kezelése érdekében.

Nincsenek automatikus folyamatlépések, a megfelelő lépéseket a felügyeleti mérlegelés során a felügyeleti megállapítások súlyossága alapján határozzák meg. A megállapítások jellegétől és súlyosságától függően minden egyes bemutatott elem esetében különböző intenzitású, alternatív kényszerítő eszközök állnak rendelkezésre.

Értékelés

A hiányosságok és kiváltó okok azonosítása és értékelése, tájékoztatás kérése, a bankok tesztelése.

Felügyeleti párbeszéd

A kívánt eredmény elérése érdekében fontos a bankokkal való együttműködés és felügyeleti szerepvállalás, más néven erkölcsi ráhatás.

Nem kötelező érvényű, írott ajánlások vagy elvárások

A banktól elvárt korrekciós intézkedések (például cselekvési terv készítése).

Kötelező érvényű követelmények vagy korlátok

Bankspecifikus korrekciós intézkedések előírása, vagy korlátozó eszközök használata (például többlettőke-követelmények, folyamatok megerősítése, újbóli szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálat – szükség esetén a különböző intézkedések párosíthatók).

Végrehajtási intézkedések és szankciók

A prudenciális követelményeknek való megfelelés kikényszerítése (például időszakos kényszerítő bírság kiszabása), vagy a követelmények be nem tartásának szankcionálása a jövőbeli kötelességszegés megakadályozása érdekében.

A rendelkezésre álló intézkedések (amelyek nem zárják ki kölcsönösen egymást) párhuzamosan vagy akár egymás után is alkalmazhatók automatikus sorrend követése nélkül, ami azt jelenti, hogy az eszkalációs keretrendszer egy vagy több lépése kihagyható, ha a felügyeleti megállapítások súlyossága vagy a korrekciós intézkedés folyamatának (nem megfelelő) előrehaladása ezt megköveteli. Általában az eszkalációs folyamatok előrehaladtával a rendelkezésre álló eszközök köre szűkül. Például, míg az EKB első körben ajánlást tehet egy bank számára bizonyos hiányosságok pótlására vonatkozó cselekvési terv készítésére, a terv bizonyos vonatkozásai, vagy egyéb konkrét intézkedések kikényszeríthetők kötelező érvényű követelmények előírásával, ha a korábbi vállalások sikertelenek voltak. Mivel az eszkalációs keretrendszer használata a felügyeleti mérlegelésen alapul, és konkrét körülményektől függ, egy cselekvési terv elkészítése a kezdetektől kötelező érvényű követelmény lehet a tartalmának szükségszerű meghatározása nélkül. Más esetben a felügyeleti megállapítások súlyossága vagy a bank magatartása indokolhatja azonnali végrehajtási intézkedések alkalmazását vagy szankciók kiszabását párhuzamosan a felügyeleti intézkedések használatával.

Az eszkalációs keretrendszer egyes lépéseinek alkalmazása során a felügyeleti szakértők olyan elveket is szem előtt tartanak, amelyek biztosítják, hogy célravezetően határozzák meg és adják ki a felügyeleti megállapításokat és intézkedéseket, valamint hatékonyan hajtsák végre a problémákat orvosló lépéseket (az alelnök beszédében elhangzottak szerint). Nevezetesen, amikor egy banknál problémákat fedeznek fel:

  • a felügyeleti szakértők első körben azonosítják a kiváltó okokat, ami lehetővé teszi számukra, hogy felügyeleti megállapításaikat a kiváltó okokra összpontosítsák ahelyett, hogy egyszerűen a következményeket kezelnék;

  • a felügyeleti szakértők az arányosság elvét használják arra, hogy figyelmüket elsődlegesen a fontos kérdésekre fordítsák, és meghatározzák a felügyeleti intenzitás szintjét a probléma súlyossága, valamint a körülmények alapján;
  • a várt eredmények elérése érdekében a felügyeleti szakértők tudatosan építik fel felügyeleti intézkedéseiket, elvárásaikról pedig tájékoztatják a bankokat, biztosítva, hogy tisztában legyenek a velük szemben támasztott követelményekkel;
  • az intézkedésekről szóló tájékoztatást követően figyelemmel kísérik az intézkedések végrehajtását, és ellenőrzik, hogy a bankok mennyire elkötelezetten követik nyomon az intézkedéseket és hozzák helyre a problémákat a megadott határidőn belül – a folyamat ezen szakaszában a bankokkal rendszeres a párbeszéd, súlyos problémák esetén pedig még gyakoribb;
  • ha a bankok egy probléma megoldásán nem az elvárt ütemben dolgoznak, vagyis nem felelnek meg maradéktalanul a felügyeleti elvárásoknak, a felügyeleti szakértők készen állnak magasabb szintre emelni a folyamatot, és szigorúbb lépéseket tesznek a pontos és érdemi problémamegoldás érdekében;
  • a felügyeleti szakértők már a folyamat elején megtervezik eszkalációs stratégiáikat a felügyeleti megállapítások összetettségének függvényében, szükség esetén pedig felkészülnek további intézkedésekre, és biztosítják, hogy a bankok érthető tájékoztatást kapjanak a felügyeleti intézkedéseknek való meg nem felelés lehetséges következményeiről. 

Adminisztratív felülvizsgálat

Az EKB felügyeleti intézkedések elrendelésével járó döntéseit a Felülvizsgálati Testület az érintett bank kérésére felülvizsgálhatja.

Ebben a szekcióban található oldalak

Visszaélés bejelentése