A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás 2015-ben

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) célja a bankrendszer rugalmasságának elősegítése, hiszen ez a gazdaság fenntartható és megbízható finanszírozásának egyik előfeltétele. A korábbi válságokból megtanultuk, hogy a tőkehiányos bankrendszer gátolja a fenntartható növekedést. A megfelelően tőkeerős bankrendszer előnyei hosszú távon jóval meghaladják azokat a rövid távú költségeket, amelyek az érintett bankokat vagy – az alultőkésített bankok számára nyújtott állami támogatás esetén – az államháztartást terhelnék.

Közös módszertan

2015-ben végeztük el először közös módszertan alapján az SREP eljárást az euroövezet 120 legnagyobb bankcsoportján. A korábbi nemzeti eljárások meglehetősen sokfélék voltak. Az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó bankokra érvényes tőke- és likviditási követelményeket az egyes bankok kockázati profiljának megfelelően határoztuk meg, és szükség esetén további felügyeleti intézkedéseket is alkalmaztunk.

A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás 2015. évi módszertani kézikönyve

Az SSM módszertan az uniós jogszabályokhoz és az Európai Bankhatóság (EBH) iránymutatásaihoz igazodik, továbbá az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belüli és a nemzetközi testületek által ajánlott legjobb gyakorlatra épül. Előretekintő szemlélettel és az arányosság elvét alkalmazva értékeltük a hitelintézetek életképességét, a mennyiségi és minőségi elemeket a korlátozott szakértői becslés módszerével ötvözve. Ez az eljárás erősíti a következetességet, ugyanakkor figyelembe veszi az intézményi sajátosságokat is. Első ízben vált lehetővé, hogy szélesebb körben végezzünk átfogó szakértői összehasonlítást és keresztirányú elemzéseket, így valamennyi hitelintézetet konzisztensen tudtuk értékelni, ami elősegíti az egységes bankpiac további integrációját.

Tőkekövetelmények

A tőkekövetelmények 2015 és 2016 között fokozatosan, összességében 50 bázisponttal emelkednek, ami a kombinált pufferkövetelmények bevezetésének hatását is tartalmazza.

• Az euroövezetnek a gazdasági cikluson belüli helyzetéből adódóan a bankrendszerben lévő tőke szintjét fenn kell tartani, illetve bizonyos esetekben tovább kell erősíteni. Számos bank még mindig felépülőben van a 2012-es pénzügyi válságból, és továbbra is kockázatokkal és visszafogó hatásokkal néz szembe. Ebben a környezetben a 2. pillér szerinti átlagos követelmények 2015-höz képest 30 bázisponttal emelkedtek.
• A válság egy másik – az SSM tőkekövetelmény keretében és az uniós jogszabályoknak megfelelő kalibrálásában is megjelenő – alapvető tanulsága, hogy le kell küzdeni minden rendszerszintű negatív hatást, amelyet a rendszerszempontból fontos globális bankok (G-SIB bankok) és a rendszerszempontból fontos hazai bankok (D-SIB bankok) jelenthetnek a pénzügyi rendszerre és az euroövezet gazdaságaira. Ennek érdekében az EBH-iránymutatásnak megfelelően a 2. pillér szerinti követelmények kibővültek a rendszerszintű pufferekkel (G-SIB vagy D-SIB bankokra vonatkozó pufferek, illetve a rendszerkockázati puffer), ami csökkenti annak a kockázatnak a valószínűségét és súlyosságát, hogy az ezeknél az intézményeknél jelentkező problémák átterjedjenek az egész rendszerre. A fokozatosan bevezetendő rendszerszintű pufferek indokolják az euroövezeti bankok tőkekövetelményének 2016. évi emelésének második (20 bázispontos) elemét 2015-höz képest; ezeket előreláthatólag 2019-ig fokozatosan bevezetjük.

Gondosan ellenőriztük az euroövezeti bankok tőkeszükségletének szintjét, figyelembe véve különösen az elsődleges alapvető tőkére (CET1) és a teljes tőkére vonatkozó teljes körűen bevezetett követelményeket. A G-SIB bankok esetében a bevezetés alatt álló és a teljes mértékben megvalósított tőkekövetelmények kalibrálása számos szempontot tükröz, többek között a 120 hitelintézetre vonatkozó egységes feltételrendszer ösztönzésének szükségességét, a G-SIB és a D-SIB bankok rendszerszintű hatását, valamint a más joghatósági területek G-SIB bankjaival való általános összehasonlítást.

Maximálisan felosztható összeg

A maximálisan felosztható összegek (MDA) alkalmazását illetően az SSM megközelítése az EBH 2015. december 18-án közzétett véleményére hivatkozik.

EBH-vélemény, 2015/24

Ez a megközelítés mindazonáltal a szabályozás későbbi alakulása vagy az EBH iránymutatásainak alkalmazása függvényében az egységes piac összhangjának és harmonizációjának érdekében felülvizsgálható.

Nagyobb bizonyosság a tőketervezés terén

A bankokkal való közvetlen kommunikáció révén biztosítjuk számukra a tőketervezéshez szükséges egyértelműséget és felügyeleti kiszámíthatóságot. Amennyiben az összes feltétel változatlan marad, a 2015. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás során hozott határozatokban meghatározott 2. pillér szerinti követelmények a jövőre nézve is jelzésértékűek, különösen mivel a tőkefenntartási puffer-követelményeket már teljes mértékben figyelembe vettük. A bankok a CRR/CRD jogszabály-csomag szakaszos bevezetésére, azaz az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásokra és a rendszerkockázati tőkepuffer szakaszos bevezetésére is tervezhetnek. Bár a Bázel III szabályrendszer végleges formája még nem teljesen ismert, annyit már megerősítettek, hogy a szabályozás nem a rendszerben lévő tőkeállomány jelentős mértékű emelésére, hanem a tőkének a bankok közötti összehasonlíthatósága, átláthatósága és egyszerűsége javítására irányul.