Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének előszava

Az elnöki előszó és a Felügyeleti Testület elnökével készített interjú zárónapja 2023. február 28.

A 2022-es év nagy erőpróba elé állította az euroövezetben élőket. A gazdaság jó ütemben haladt a pandémia utáni felépülésben, amikor újabb negatív hatás érte, ahogy Oroszország jogtalanul lerohanta Ukrajnát. Miközben a háborúnak a bankokra gyakorolt közvetlen hatása korlátozott maradt, mivel kevésnek volt jelentős kitettsége az érintett régiókban, súlyos gazdasági bizonytalansággal és hosszú időszakot tekintve is magas inflációval jellemzett környezettel szembesültek.

A háború okozta energiaválság – az ellátási lánc szűk keresztmetszeteivel és a pandémia alatt felgyülemlett kereslettel párosulva – erős inflációs nyomáshoz vezetett. Ilyen körülmények között a monetáris politikai döntéshozók feladata, hogy megakadályozzák az infláció állandósulását, és hogy üteme időben visszatérjen a célhoz. Az EKB ennek a célnak megfelelően megkezdte a monetáris politika normalizálását a nettó eszközvásárlások megszüntetésével, majd a kamatlábak emelésével.

A kamatemelés 2022-ben kihatott a felügyelt bankok teljesítményére. A több év óta első ízben emelkedő nettó kamatbevétel támogatta a jövedelmezőséget, amely a bankok sokkok elleni első védelmi vonala. Ez és a folyamatos eszközminőség-javulás biztosítja, hogy a bankok akadálytalanul közvetítsék monetáris politikai impulzusainkat az euroövezet gazdaságába, ahogy a nemteljesítő hitelek a bankuniós adatok 2015-ben megkezdett mérése óta a legalacsonyabb szintre estek.

Ugyanakkor olyan környezetben, ahol szigorodnak a finanszírozási feltételek, a bankoknak továbbra is foglalkozniuk kell a szervezetirányítással és a belső kockázatkezelési rendszereiket érintő problémákkal. Az európai bankfelügyelet ezért szorosan figyelemmel kíséri a kockázatok felhalmozódását.

Ugyanakkor a bankoknak már 2022 előtt is hozzá kellett igazítaniuk üzleti modelljeiket a digitális átalakulás és az éghajlatváltozás támasztotta szerkezeti kihívásokhoz, amelyeket tovább súlyosbított Oroszország igazolhatatlan háborúja Ukrajna ellen. A háború tovább növelte a kibertámadások kockázatát, és ahogy Európa fokozatosan leválik az orosz olaj- és gázimportról, az átállási kockázatok felerősödtek. A növekvő fizikai kockázatokkal együtt mindez proaktív, átfogó megközelítést igényel a bankoktól, hogy rugalmasabban tudják kezelni az éghajlati és átállási sokkokat.

Az EKB már számos jelentős lépést tett annak érdekében, hogy a bankok kiállják az erőpróbát. Továbbra is lankadatlanul azon dolgozunk, hogy az európaiak továbbra is szilárd bankszektor támogatását élvezzék.

Bevezető interjú Andrea Enriával, a Felügyeleti Testület elnökével

Az elnöki előszó és a Felügyeleti Testület elnökével készített interjú zárónapja 2023. február 28.

2022 nagyon sűrű év volt. Hogyan élte meg az EKB bankfelügyelete?

Az évet egyfelől az jellemezte, hogy alig lábaltunk ki az egyik válságból, már jött is a másik. Az év elején minden jel arra utalt, hogy egyre jobban túljutunk az életünket és gazdaságainkat felforgató pandémián. Élénken emlékszem, hogy hosszú ideje először a bankok és elemzők némi optimizmussal tekintettek a közeljövő elé, amikor is Oroszország igazolhatatlan módon lerohanta Ukrajnát. Mindenekelőtt a töméntelen emberi szenvedésről kell szót ejtenünk, amelyet Oroszország háborúja okoz Ukrajnában. A háború emellett gazdasági és pénzügyi zavarokat is kiváltott Európa- és világszerte, és fokozatosan teljes körű makrogazdasági sokkhelyzetté erősödött.

Felügyeletünknek gyorsan és agilisan kellett reagálnia, hogy megbirkózzon a gyorsan változó gazdasági körülményekkel és a bankszektor ebből fakadó nehézségeivel. Néhány bankot az Oroszországgal szembeni közvetlen kitettségük vagy összefonódásuk miatt a háború és a szankciók közvetlenül érintettek. De valamennyi bankra negatívan hatott az energia- és nyersanyagársokk, valamint a tartósan magas infláció, amely a monetáris politika gyors ütemű normalizálásával párosult.

Más értelemben viszont az EKB bankfelügyelete számára ez az év a fejlődés jegyében telt. Munkatársaink egyre többször személyesen is megjelenhettek, öröm volt látni az irodákban folyó élénk tevékenységet. Több felügyeleti testületi ülésen láttam le az elnöki tisztséget személyes jelenléttel, és öröm volt ismét ellátogatni több illetékes nemzeti hatósághoz is.

Jó eredményeket értünk el az EKB és az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő illetékes nemzeti hatóságok szorosabb integrációja terén is. Tovább erősítjük az SSM közös kultúráját és az integrált karrierlehetőségeket, előmozdítva ezzel az egész felügyeleti ciklus alatti szorosabb együttműködést, jobban összehangolva a tervezést és a költségvetés összeállítását, miközben továbbfejlesztjük az SSM együttműködési eszközeit, valamint közös felügyeleti és továbbképzési technológiákat vezetünk be.

Hogyan teljesítettek a bankok Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben?

Különbséget kell tennünk az Oroszországgal közvetlen kapcsolatban álló bankok és a többiek között.

Néhány bankot – főként a szankciórendszer miatt – közvetlenül érintették a geopolitikai események. Az ausztriai székhelyű, orosz tulajdonban lévő Sberbank Europe AG bankcsoport – a horvátországi és szlovéniai leányvállalataival együtt – a negatív reputációs hatást és jelentős betétkiáramlást tapasztalt. Végül fizetésképtelennek, illetve valószínűleg fizetésképtelenné válónak nyilvánították, és kiesett a piacról. Másik hasonló példa az RCB Bank LTD ciprusi bank, amelyben az oroszországi székhelyű VTB jelentős részvényes volt. A szankciók kiszabása és a megváltozott geopolitikai helyzet nyomán tevékenységének önkéntes megszüntetése mellett döntött, ami a működési engedélyének visszavonását vonta maga után.

Az Oroszországban közvetlen jelenléttel rendelkező euroövezeti bankcsoportokat is jellemzően veszteség éri, ha esetleg úgy döntenek, és sikerül kivonulniuk a szóban forgó piacról. Egyesek esetében ez a kockázat már kikristályosodott, de a hatása korlátozott és kezelhető.

Eddig a bankszektor egészében véve igen rugalmasan reagált a háború okozta makrogazdasági sokkhatásokra, még inkább, mint ahogy azt a 2022 májusában közzétett sérülékenységi elemzésünk alapján vártuk. Az összesített elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (CET1) 2022 harmadik negyedévének végén 14,7%-on állt, tehát csak kevéssel maradt el a 2019. végi szinttől. Tovább javult az eszközminőség: 2022. szeptember végére a jelentős bankok nemteljesítő kitettségeinek volumene 349 milliárd €-ra esett vissza, ami a jelentős bankokra vonatkozó felügyeleti adatok 2015-ös első közzététele óta a legalacsonyabb szint. Emellett a jövedelmezőség is rekordszintet ért el, a bankok átlagos sajáttőke-arányos nyeresége 2022 harmadik negyedévében 7,6%-ra emelkedett.

A pozitív teljesítménynek köszönhetően a bankok 2023-ra olyan kifizetéseket terveztek, amelyek jócskán összhangban vannak a pandémiával kapcsolatos korlátozásokból kivezető osztalék- és visszavásárlások 2022-es felzárkózásával. Egyetlen konkrét bankra vonatkozó terv ellen sem emeltünk kifogást, de a tőkepályák szokásos értékelésének részeként kétoldalú felügyeleti párbeszédet folytattunk valamennyiükkel.

2022 vége felé a makrogazdasági kilátások ismét javulóban voltak, de ezzel még nem ért véget a makrogazdasági sokkhelyzet. Ha az inflációs nyomás fennmarad, a monetáris politikában szükséges gyors normalizálás kihathat bizonyos bankok portfólióira és üzletágaira, ami számtalan problémához vezethet, és potenciális nyerteseket és veszteseket kreálhat.

Véleménye szerint milyen kihívásokkal szembesülnek jelenleg az európai bankok?

A kihívások első csoportja több tényező összjátéka.

Ha az energiaválságot nem orvosoljuk, a hitelkockázat fokozódhat azokban a vállalati hitelezési portfóliókban, ahol a gazdasági tevékenység a leginkább függ az energiától. Általánosabban nézve, a gazdaság tavaly év végi lassulását a vállalati nemteljesítés újbóli felerősödése kísérte, ezért az eszközminőségre fokozottan figyelni kell.

A jövedelmezőség fellendülésének fontos hajtóereje volt a monetáris politika gyors normalizálása – különös tekintettel a kamatemelésekre. Ugyanakkor ez az eszközminőség romlásához is vezethet, amikor is a hitelfelvevők nehezen tudják visszafizetni adósságukat a kamatlábakra különösen érzékeny hitelportfóliókban.

A kamatkörnyezet ilyen változása egyes pénzügyi piaci szegmensekben és a nem banki pénzügyi intézményekben is rendellenes kiigazításokat okozhat, növelve azoknak a bankoknak a partnerkockázatát, amelyeknek az érintett piacokkal és piaci szereplőkkel szemben koncentrált kitettségeik vannak.

A több tényező összjátékán túl a kamatlábak normalizálása és a mennyiségi szigorítás arra kényszeríthet néhány bankot, hogy felülvizsgálja középtávú finanszírozási stratégiáját, és nagyobb figyelmet fordítson a likviditási és finanszírozási kockázatokra.

A 2022-es felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) új fénybe helyezett bizonyos huzamos ideje érzékelhető gyengeségeket. A kockázat-ellenőrzési hiányosságok továbbra is befolyásolják a hitelkockázati pontszámokat, és a vezető testületek hatékonyságával, a kockázatkezeléssel, a jogkövetéssel és a belső ellenőrzési funkciókkal kapcsolatban is találtunk problémás pontokat. A banki kockázatkezeléssel és -irányítással kapcsolatos aggodalmainkat súlyosbítja a bizonytalan külső környezet is, mivel – a jövőbeli trendek és kockázatok előrejelzése során – a kockázati szintek visszatekintő mutatói pontatlan képet adhatnak.

A digitális átalakulás, valamint az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatok középtávon szintén kiemelt problémák a bankjaink számára, és haladéktalanul foglalkozni kell velük.

Említette a monetáris politika normalizálását. Milyen pozíciókat foglalnak el az európai bankok a változó kamatkörnyezetben?

A kamatemelkedés általában jó hír a bankoknak, hiszen többet keresnek a kamatmarzson – vagyis a hitelkamat és a betéti kamat különbözetén. A kamatnormalizálás és a nettó kamatbevételnek ebből eredő régóta várt javulása a bankok 2022-es pozitív teljesítményének központi eleme. Évek óta először fordult elő, hogy a nettó kamatbevétel nem csak a bővülő hitelezési volumenek miatt emelkedett, hanem a nettó kamatmarzsok bővülése miatt is.

A bankok és az elemzők egyaránt arra számítanak, hogy a jövedelmezőségi kilátások idén is hasonlóan pozitívak lesznek. Adataink szerint, ha a makrogazdaság a jelenlegi várakozásoknak megfelelően alakul, a kamatok további rendezett emelkedése valószínűleg támogatni fogja az ágazat átlagos bevételeit.

Viszont ha eltérünk az alapforgatókönyvtől, és kedvezőtlenebb folyamatokkal számolunk, más eredményt kapunk. Bizonyos portfóliók és üzletágak esetében – különösen, ha a gazdasági növekedés lelassul – az eszközminőség romlásának költségei meghaladhatják a kamatemelkedésből származó jövedelemnövekedést. Előfordulhat, hogy a hitelfelvevők nehezen tudják törleszteni az adósságukat a hitelköltségre hagyományosan nagyon érzékeny portfóliókban. A fogyasztói hitel, az ingatlanhitel és a tőkeáttételes finanszírozás ezért jellemzően a felügyelet figyelmének középpontjában áll.

Mint említettem, előfordulhat, hogy a kamatkiigazítások során a pénzügyi piacokon rendellenes folyamatok indulnak el. A huzamos ideig jellemző alacsony kamatkörnyezet kedvezett az eladósodottság példátlanul nagy megemelkedésének, ami azzal járt, hogy néhány kevésbé vagy egyáltalán nem szabályozott szervezet erősen tőkeáttételes, gyakran nagyon koncentrált pozíciókat vett fel, ami – a gazdasági kilátások vagy a kamatkörnyezet váratlan megváltozása esetén – rövid idő alatt sok problémát okozhat. Az Archegos 2021-es csődje és az Egyesült Királyságban 2022-ben tapasztalt, kötelezettségvezérelt befektetési zavarok azt mutatják, hogy szakpolitikai beavatkozások híján az ilyen epizódok könnyen átgyűrűzhetnek a bankszektorba.

A kamatemelés és a mennyiségi szigorítás megköveteli a bankoktól, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a likviditási és finanszírozási kockázatokra. Amennyiben nem alkalmazkodnak elég gyorsan a kockázatkezelési és stratégiai irányítási képességeikkel, egy nehezebb finanszírozási környezet kétségbe vonhatja az olyan túlzottan leegyszerűsített, egyértelműen elavult eszköz- és forráskezelési stratégiáikat, mint például a „carry trade” gyakorlat, amelyet néhány bank azért alkalmaz, hogy profitáljon a rendkívüli monetáris politikai támogatásból. Fennáll a kockázata, hogy a bankokat kellemetlen meglepetés éri.

2022-ben a bankok kockázatkezelési politikája és belső irányítása kiemelt terület volt. Milyen további javulásra számít tőlük ezen a téren?

Őszintén szólva ebben a témában nem történt megfelelő előrelépés.

Először is, 2022-ben változatlanul hiányosságok voltak az adatösszevonás és az adatszolgáltatás terén a következő okokból: az adatokkal kapcsolatos irányítás és az adatminőség-kezelési eljárások nem kielégítő volta, a szétforgácsolt informatikai környezet, valamint a bankok helyreállítási projektjeinek korlátozott hatóköre és célkitűzései. Ez megnehezíti vezetői testületeik számára, hogy rendelkezzenek a kockázatkezeléshez és a szervezeti stratégia irányításához szükséges információkkal.

Másodszor, több banknak még volt javítanivalója a belső kontrollfunkciók terén, hogy kezelni tudja a következő problémákat: létszámhiány, a funkció elégtelen elismertsége és olyan folyamatok hiányosságai, mint a jogkövetés-ellenőrzési programok és a bankok kockázatvállalási hajlandóságának meghatározása. A 2022-ben elvégzett célzott felülvizsgálatok során megnéztük a bankok kockázatkezelési gyakorlatát azokon a területeken, amelyek összefüggenek a pandémiás válsággal és a kamatnormalizálással: idetartozik a kereskedelmi és lakóingatlan-hitelezés, a banki könyv kamatláb- és hitelfelár-kockázata, valamint a partner-hitelkockázat.

Hogy a legszükségesebb területeken megkönnyítsük a kézzelfogható haladást, feltett szándékunk, hogy teljes mértékben éljünk az uniós és nemzeti jog által rendelkezésünkre bocsátott valamennyi felügyeleti eszközzel és hatáskörrel. Ahol a kvalitatív intézkedésekkel nem sikerült elérni, hogy a bankok időben nyomon kövessék és pótolják a feltárt hiányosságokat, a megfelelő előrelépés érdekében alkalmazhatunk 2. pillér szerinti, célzott tőkekövetelményeket, végrehajtási intézkedéseket vagy szankciókat. A felügyeleti hatékonyság fokozása érdekében ott, ahol a bankok túl lassan haladnak, és huzamos ideig nem kielégítően teljesítenek, az EKB átgondolja, hogy világosan kitűzött határidőn belül miként fokozza a felügyeleti intézkedéseket.

Néhányan azt állítják, hogy az európai bankfelügyelet túl kényszerítő (intruzív), nehézkes, és olyan magas követelményeket támaszt, amelyek rontják az uniós bankok versenyképességét. Mi lenne a válasza erre a kritikára?

Először is nem igaz, hogy a szabályozói és felügyeleti tőkekövetelmények nehezebbek az EU-ban, mint más joghatóságokban, például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban. Gyakran találkozunk egyesült államokbeli és egyesült királyságbeli kollégákkal, és összehasonlítjuk a bankokra kiszabott követelményeket, és azt kell mondanom, hogy ugyanabban a ligában játszunk, mint ők. Sőt, a globális piaci versenyben valóban szerepet játszó, rendszerszempontból fontos legnagyobb európai bankokra némileg kevésbé szigorú tőkekövetelmények vonatkoznak.

Ennek ellenére nyitott a fülünk a kritikára. Sőt felügyeleti folyamatainkban jelenleg olyan módosításokat végzünk, amelyek segíthetnek az ágazat egyes problémáinak megoldásában.

Kockázati toleranciarendszert vezetünk be, amely lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy ott fokozzuk erőfeszítéseinket, ahol erre a legégetőbb a szükség, ami elősegíti, hogy az SSM-szintű stratégiai felügyeleti prioritásokat átvigyék az egyes bankok felügyeleti terveibe. A kockázati toleranciarendszer nem lazítja a felügyeleti standardokat vagy bármely konkrét bank feletti felügyeleti intenzitást, hanem nagyobb figyelmet fordítunk a kockázatalapú felügyeletre. Ez azt is jelenti, hogy a bankok kevesebb „rubrikapipálgatós” felügyeletre, potenciálisan kevesebb megkeresésre és kisebb adatszolgáltatási teherre számíthatnak, mivel nem alkalmazzuk minden egyes bankra a teljes, átfogó felügyeleti kézikönyvet. Ehelyett az egyes bankok sajátosságai alapján meghatározott prioritásokat vesszük figyelembe. Ez fontos lépés ahhoz, hogy felügyeleti folyamatainkat agilisabbá, alkalmazkodóbbá, arányosabbá és kockázatalapúbbá tegyük.

Az új, többéves SREP révén a felügyeletünk is kevésbé megterhelő lesz, mivel a bankokkal való felügyeleti munkát különböző kockázati témakörökre összpontosítva több évre szétterítjük, azaz nem vizsgáljuk minden évben az összes témakört. Ez segít abban is, hogy kockázatorientáltabbá váljunk azáltal, hogy minden évben a legfontosabb témaköröket helyezzük előtérbe. Egy független szakértői testülettől is várunk visszajelzést, amely értékeli a SREP-folyamatot, és foglalkozunk módszertanaink átláthatóbbá tételével. Mindezek a kezdeményezések arra irányulnak, hogy felügyeleti folyamatainkat a lehető legjobban hozzáigazítsuk azokhoz a kockázatokhoz, amelyekkel a felügyelt bankoknak a jövőben szembesülniük kell.

1 Bankfelügyelet 2022-ben

1.1 Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok 2022-ben: teljesítmény és fő kockázatok

1.1.1 Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok rezilienciája

A jelentős hitelintézetek (SI-k) a 2022-es évet szilárdan a koronavírus (Covid19)-világjárványból való helyreállási pályán, szilárd tőkepozícióval kezdték. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdeti hatása visszafogott volt, csak igen korlátozott számú bankot érintett, amelyek a háborúban érintett területeken közvetlen kitettséggel rendelkeztek. Ez azonban gyorsan energiaválsággá és szélesebb körű makrogazdasági sokkhatássá bővült, amelyet tartós inflációs nyomás és a monetáris politika gyors normalizálódása jellemzett. A 2022 első felében tapasztalt visszaesés ellenére rugalmas maradt az euroövezeti banki ágazat, amelynek összesített elsődleges alapvető tőkemegfelelési (CET1) mutatója 2022 harmadik negyedévének végén 14,7%-on állt (1. diagram), csak kismértékben maradva el a 2019 végén mért szinttől. Mivel a bankszektor 2022 folyamán rekordmagas jövedelmezőségről számolt be, az összesített CET1 mutató csökkenésének hátterében elsősorban az eszközállomány növekedése állt.

A kevésbé jelentős hitelintézetek (LSI-k) tőkepozíciója romlott, bár továbbra is erős maradt, ahogy 2022 harmadik negyedévében az átlagos CET1 mutató az előző év azonos időszakához képest 54 bázisponttal 17,0%-ra csökkent a hitelezés növekedése és a gyenge általános jövedelmezőség miatt. A kockázati kitettség állománya 112 milliárd euróval, azaz 4,8%-kal nőtt, míg a figyelembe vehető CET1 értéke mindössze 1,5%-kal nőtt.

1. diagram

Jelentős pénzintézetek tőkemegfelelési mutatója (átmeneti meghatározás)

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

A jelentős hitelintézetek aggregált tőkeáttételi mutatója 2022 harmadik negyedévében 5,2% volt (2. diagram), ami az európai bankfelügyelet elindulása óta mért egyik legalacsonyabb szint, de még mindig jóval meghaladja a szabályozói követelményeket és puffereket. A 2022 első három negyedévében tapasztalt (−90 bázispontos) visszaesés javarészt a kitettségek bővülésének tudható be – amely a bankszektor eszközállományának növekedését tükrözte –, de a központi banki kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításában való figyelembevétele alóli mentesség 2022. március végi megszűnése is kihatott rá, bár csak kisebb mértékben. Az LSI-k aggregált tőkeáttételi mutatója 2022 harmadik negyedévében 8,6%-on állt, ami alacsonyabb 2021 harmadik negyedévéhez képest.

2. diagram

A jelentős hitelintézetek tőkeáttételi mutatója

(százalékos arány)

1. keretes írás
A banki reziliencia érzékenységi elemzése: háború Európában

Az Ukrajna elleni orosz háború jelentős pénzintézetekre gyakorolt másod- és harmadkörös hatásainak értékelése

Az Ukrajna elleni orosz háború eredményeként a geopolitikai környezetben bekövetkezett hirtelen változás után az EKB sérülékenységi elemzést készített a bankok 2022. első félévi rezilienciájáról, ami bővítette a felügyeletek ismereteit a bankok általános rugalmasságáról.

Az eseti elemzés a jelentős hitelintézetek rezilienciáját és fizetőképességét különféle olyan kedvezőtlen forgatókönyvek alapján értékelte, amelyek a háború kezdetén tapasztalt nagyfokú bizonytalanságot tükrözték. Az eredmények alátámasztották az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok általános rezilienciáját, még akkor is, ha figyelembe vesszük az Ukrajna elleni orosz háború másod- és harmadkörös hatásait. Az összesített (a rendelkezések teljes mértékű alkalmazásával számított) CET1 mutató becsült értéke 11,6% volt a súlyosan kedvezőtlen forgatókönyv esetén, a tőkeállomány-csökkenés pedig 3,6 százalékpontot tett ki. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint ugyanezek az értékek rendre 13,1%-ot, illetve körülbelül 2,1 százalékpontot értek el.

A diagram

Vízesésdiagram a kedvezőtlen és súlyosan kedvezőtlen forgatókönyvek szerinti összesített eredményekről, kockázattípusonként

(a CET1 mutató százalékpontjában, a rendelkezések teljes mértékű alkalmazásával számítva)

Ez a házon belüli vizsgálat meglévő felügyeleti adatokat ötvözött a 2021. évi uniós szintű európai bankhatósági stressztesztből és az EKB SREP-stressztesztjeiből származó adatokkal. Az alkalmazott módszertan lényegében az EBH 2021. évi uniós szintű stresszteszthez kiadott módszertani jegyzetét követte. A bankok hitel- és piaci kockázatainak, valamint jövedelmezőségi kockázatainak értékelésére az EKB felülről építkező modelljeit használtuk fel. Új modulok vizsgálták a bankok sérülékeny ágazatokkal szembeni kitettségét, a nemteljesítő hitelek (NPL-ek) meglévő állományait, a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) törlesztési hatásait, valamint a Fehéroroszországgal, Oroszországgal és Ukrajnával szembeni kitettségekből eredő teljes veszteség lehetséges hatásait („kiszállási” hatás).

B diagram

Egyes stressztesztekben a tőkekövetelményeket el nem érő bankok

(a teljes kockázati kitettségérték százalékos aránya a jelentős hitelintézetek megfelelő mintájában)

A három figyelembe vett (alap, kedvezőtlen és súlyosan kedvezőtlen) forgatókönyv az EKB szakértőinek az euroövezetre vonatkozó 2022. márciusi makrogazdasági prognózisából származik, és részletesen a 2022. májusi Pénzügyi stabilitási jelentés ismerteti.

A sérülékenységi elemzés eredményei adalékul szolgáltak a közvetlen felügyeletet ellátó szerveknek a felügyeletük alá tartozó bankok ellenőrzéséhez – különösen azokéhoz, amelyeket az aktuális helyzetben a legsérülékenyebbnek találtunk. A megvitatott szempontok között szerepelt a bankon belüli stressztesztekben szereplő forgatókönyvek súlyossága, a stresszvizsgálatok módszertana, az ágazati koncentrációk, a megfelelő céltartalékképzés, valamint az emelkedő kamatokkal jellemzett környezetnek a jövedelmezőséggel szemben támasztott kihívásai. Az ilyen típusú, felülről kiinduló vizsgálat egyelőre nem helyettesítheti tökéletesen a bankok által irányított, alulról felfelé haladó stresszteszteket. Azonban az, hogy a felügyeletek központilag tudták számszerűsíteni a stresszhatásokat, elengedhetetlennek bizonyult ahhoz, hogy gyorsan fel tudják mérni az Ukrajna elleni orosz háború lehetséges hatásait.

2022 folyamán tovább javult az eszközminőség. A materializálódott hitelkockázat jelentős szintjére utaló jelek hiányában és a pandémia alatt felhalmozott tetemes céltartalék-állomány fényében az átlagos kockázati költség – az Ukrajna elleni orosz háború kezdetén történt enyhe emelkedés után – 2022 második és harmadik negyedévében újra csökkenő tendenciát mutatott, és általánosságban visszatért a világjárvány előtti szintekre. Ezenkívül 2022 első felében gyakorlatilag az összes portfólióban csökkent a nemteljesítő hitelek volumene, a harmadik negyedévben pedig csak a fogyasztói és kkv-portfóliókban csökkent valamelyest. Hasonlóképpen, bár volt ugyan emelkedés az alulteljesítő – számviteli kifejezéssel 2. szakaszban lévő – hitelek állományában, a harmadik negyedév végére stabil tendencia volt megfigyelhető, noha az állomány a pandémia során elért tetőpont felett maradt. A pozitív folyamat ellenére a jövő továbbra is bizonytalan, és bizonyos jelek fokozott kockázatra utalnak, különösen a helyenként előforduló kisebb, korai szakaszban lévő fizetési késedelmekkel összefüggésben, amelyek 2022 harmadik negyedévében néhány országban megjelentek. Ez rövid távon a megemelkedett hitelkockázat felhalmozódását és az NPL-állományok potenciális növekedését jelezheti. Ebben a tekintetben folytatódik a 2. szakaszban lévő hitelek alakulásának felügyeleti nyomon követése, különösen a gáz- és energiaárak emelkedésére érzékeny ágazatoknak kitett bankokkal, valamint az olyan portfóliókkal kapcsolatban is, mint például a tőkeáttételes finanszírozás, a fogyasztói és az ingatlanhitelek, amelyek érzékenyek a gyors kamatnormalizálásra. Ezzel összefüggésben az Ukrajna elleni orosz háború által okozott energiaársokk jellemzően a nyersanyagok kitermelésével vagy feldolgozásával foglalkozó gazdasági ágazatokat, az energiaszolgáltatókat és az energiaigényes szektorokat érintette. Egyes iparágak esetében az energiaársokk súlyosbíthatja az ellátási lánc már meglévő zavarait, amelyek a Covid19-járvánnyal kapcsolatos kínai korlátozásokból és az általános mikrocsiphiányból erednek. A magas bekerülési árak az építőiparra is rányomták a bélyegüket, és további terhet róhatnak a nagy gázfogyasztókra, például a fém-, vegyszer-, élelmiszer- és italgyártókra is. Folytatni fogjuk azokat a felügyeleti tevékenységeket, amelyekkel elsősorban a potenciálisan sérülékeny portfóliók kezelésére hozott banki intézkedéseket értékeljük.

3. diagram

Sérülékeny ágazatok

a) Sérülékeny ágazatoknak nyújtott kölcsönök

b) A 2. szakaszban lévő hitelek alakulása a sérülékeny ágazatokban

A 2022-ben megfigyelt éles geopolitikai feszültségek tartós inflációs nyomáshoz, valamint az energia- és nyersanyagárak ingadozásához vezettek. Ez kihatott a már amúgy is magas inflációs szintre olyan időszakban, amikor a központi bankok elkezdték normalizálni a monetáris politikájukat, és hozzájárult a részvénypiaci korrekcióhoz. A kamatlábak ezt követő, gyors ütemű normalizálása jelentősen megemelte a bankok nettó kamatbevételét, amely nemcsak a bővülő hitelvolumenek, hanem a kamatmarzsok emelkedése miatt is nőtt. A kereskedési bevételt – különösen a rendszerszempontból fontos globális bankok esetében – általában kedvezően befolyásolták a magasabb kamatlábak és a nagyobb volatilitás (4. diagram és 5. diagram).

4. diagram

A nettó kamatbevétel növekedése

(százalékos változás, négy negyedéven át görgetve)

5. diagram

A kereskedésből és befektetésből származó bevételek alakulása egyes üzleti modellek szerint

(negyedéves állományváltozás milliárd euróban)

A jelentős hitelintézetek likviditási és finanszírozási helyzetére továbbra is jótékony hatást gyakoroltak a 2020-ban és 2021-ben hozott monetáris politikai intézkedések. 2022. szeptember 30-án a likviditásfedezeti ráta (LCR) 162%-on állt, amely alacsonyabb a 2021 végi szintnél, ám jóval meghaladja a pandémia előttit és a szabályozói minimumkövetelményeket (6. diagram).

6. diagram

A likviditásfedezeti ráta, a likviditási tartalék és a nettó likviditáskiáramlás alakulása

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Ugyanezen a napon a nettó stabil forrásellátottsági ráta 127,1% volt, amely nagyjából összhangban van a 2021-ben megfigyelt értékekkel, és bőven meghaladja a világjárvány előtti szinteket és a minimumkövetelményeket (7. diagram).

7. diagram

A nettó stabil forrásellátottsági ráta, a rendelkezésre álló stabil források és a szükséges stabil források alakulása

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Ami a kevésbé jelentős pénzintézetek felügyeleti mutatóit illeti, a likviditásfedezeti rátájuk 188,4%-ot, a nettó stabil forrásellátottsági rátájuk pedig 130,2%-ot tett ki. Mindkettő kissé alacsonyabb 2021 harmadik negyedévéhez képest, ám még mindig jelentősen a szabályozói küszöbértékek felett van.

2022 utolsó negyedévében az EKB folytatta a kamatlábak emelését, módosította a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatának (TLTRO–III) feltételeit, és 2022. november 23-tól kezdődően további önkéntes előtörlesztési időpontokat kínált fel a bankoknak. A monetáris politikai normalizálódás nagyobb kihívást jelentő környezetet teremt a banki finanszírozás számára, és lefelé irányuló nyomást fejt ki a bankok likviditási mutatóira.

Mindezek eredőjeként 2022-t a tőkemegfelelési és a likviditási mutatók rugalmassága, valamint jobb eszközminőség és megnövekedett jövedelmezőség jellemezte. Az EKB bankfelügyelete a bankok konkrét sérülékeny területeinek folyamatos monitorozásával szorosan figyelemmel kíséri a fenti tendenciák újraelosztási hatásait. Ugyanakkor változatlanul ügyel a volatilis piacokból vagy a makrogazdasági környezet váratlan folyamataiból – például a potenciális visszaesésből, a kamatlábak gyorsabb ütemű emeléséből vagy az inflációs nyomás erősödéséből – eredő esetleges bizonytalanságokra.

2022 folyamán kevésbé relevánssá váltak a pandémiához és az új hibrid munkavégzési modellekhez kapcsolódó feladatok. Ezzel szemben az Ukrajna elleni orosz háborúból és a fokozódó geopolitikai feszültségekből eredő bizonytalanságok miatt a felügyelt bankok környezete a működési reziliencia szempontjából folyamatos kihívást jelentett.

Az Ukrajna elleni orosz háború által közvetlenül érintett országokban kritikus fontosságú tevékenységet végző bankok olyan üzletmenet-folytonossági terveket valósítottak meg, amelyek a háború első szakaszában gyorsan változó környezetben szilárdnak bizonyultak. Ezek a jelentős hitelintézetek a működésük megszakítása nélkül tudták biztosítani a kulcsfontosságú személyi állomány védelmét és szükség esetén áthelyezését. Egyes esetekben a legfontosabb tevékenységi köröket más helyszínen – többek között EU-beli szervezeteknél – dolgozó csoportokhoz irányították át. A Covid19-világjárvány során levont tanulságok kulcsszerepet játszottak az intézmények gyors alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseiben.

A bankok 2022-ben is a korábbi évekhez hasonló digitális átalakulási tendenciát mutattak, azaz nagyobb mértékben támaszkodtak informatikai infrastruktúrákra és külső felek igénybevételére, beleértve a kritikus fontosságú szolgáltatások nyújtásához alkalmazott felhőalapú szolgáltatásokat is. Míg ez a trend kétségkívül nyújt bizonyos előnyöket a bankoknak, működési szempontból további kockázatokkal és kihívásokkal is jár – ilyen például a kibertámadások növekvő számának és kifinomultságának kezelése, valamint a szolgáltatások potenciális koncentrációja a kisszámú fontos külső szolgáltató kezében. Ezért a kiberkockázatok és a külső szereplőkre utaltság továbbra is az EKB bankfelügyeletének prioritása maradt (a felmerülő informatikai és kiszervezési kockázatokkal kapcsolatban lásd még az 1.2.3.1 szakaszt), a bankoktól pedig elvárjuk, hogy folyamatosan dolgozzanak azon, hogy reziliensek legyenek a bármilyen veszélyből eredő esetleges működési zavarokkal szemben, ideértve a súlyos, de valószínűsíthető kiberbiztonsági eseményeket is, amelyek kockázatot jelenthetnek a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerre nézve.^[1]

Ami a felügyelt bankok irányítási struktúráit illeti, az EKB hangsúlyozta, hogy tovább kell tökéletesíteni vállalatirányítási rendszereiket. A Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz háború ismét rámutatott a szilárd vállalatirányítási rendszerek meglétének, valamint a belső kontrollrendszereknek és az adatösszevonási képességeknek a jelentőségére.

Konkrétabban és az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatban az EKB bankfelügyelete több különös figyelmet igénylő területet határozott meg: a vezető testületek, valamint a jogi és jogkövetési részlegek azon képessége, hogy szigorúan felülvigyázzák a szankciós rendszerek hatását; másodszor az ügyféltranzakciók megfelelő jóváhagyási eljárásai, beleértve a kritikus kitettségek meghatározására szolgáló megfelelő kockázatiadat-összevonási képességeket; végül, előfordulhat, hogy egyes bankok belső ellenőrzési tevékenységét úgy kell átalakítani, hogy a jelenlegi külső környezet változásaiból eredő összes releváns kockázatra kiterjedjen.

A Covid19-világjárvány és az Ukrajna elleni orosz háború számos általános vállalatirányítási és kockázatkezelési rendszer már fennálló gyengeségeit is felerősítette. Először is, változatlanul hiányosságok mutatkoztak az adatösszevonás és az adatszolgáltatás terén az adatkormányzás eredményességének (pl. az adatminőség nem megfelelő független validálása) és az adatminőség-kezelési eljárásoknak a tökéletlensége, a szétaprózott informatikai környezetek, valamint a bankok helyreállítási projektjeinek korlátozott hatóköre és elérendő céljai miatt. Mindezek akadályozhatják a bankok döntéshozatali folyamatait. Másodszor, több banknak tovább kellett javítania a belső kontrollfunkcióin, különösen a következő problémák megoldása érdekében: létszámhiány, a funkció nem megfelelő elismertsége és a folyamatok hiányosságai (például a jogkövetés-ellenőrzési programok és a bank kockázati étvágyának meghatározása).

A válság vonatkozásain túllépve, néhány bank további haladást ért el az EKB bankfelügyeletének célzott intézkedéseit követően. Ez olyan konkrét területekre terjedt ki, mint a kollektív alkalmasság, a független igazgatók száma, a bizottsági struktúrák, a sokszínűségi szabályzatok és a nem ügyvezető igazgatók szerepvállalásának mértéke. A bankok többségében fennmaradt azonban néhány gyenge pont, mégpedig: (i) a vezető testület csekély mértékű részvétele a felügyeleti funkcióban, valamint a jelenlegi válságok által leginkább érintett területeken hozott stratégiai döntések fölötti ellenőrző képessége; (ii) néhány bank nem ügyvezető igazgatóinak elégtelen banki és kockázatkezelési szakértelme; (iii) a sokféleség nem megfelelő támogatása egyes bankokban; (iv) néhány bank független igazgatósági tagjainak alacsony aránya, ami tovább akadályozza, hogy a vezető testület a felügyeleti funkciójában építő módon ellenőrizze az ügyvezető igazgatókat. E hiányosságok fokozott felügyeleti ellenőrzésére a vezető testület eredményességével és sokszínűségével kapcsolatos munka részeként kerül sor (lásd az 1.2.2.2 szakaszt).

1.1.2 Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok általános teljesítménye

Az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős hitelintézetek jövedelmezősége jó rugalmasságot mutatott az üzleti környezet romlásával szemben, amely az Ukrajna elleni orosz háborúval, az ellátási lánc zavaraival és az energiaárak megugrásával függött össze. Az aggregált, évesített sajáttőke-arányos nyereségük 2022 harmadik negyedévében 7,6%-ra emelkedett (8. diagram), amely évek óta a legmagasabb mért érték, de még mindig alacsonyabb a bankok átlagos tőkeköltségénél. A növekedést főként az emelkedő kamatlábakhoz nagyban kapcsolódó erős bevétel okozta, ám az alacsony kockázati költség is támogatta, mivel a kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok egyelőre nem befolyásolták lényegesen az eszközminőséget, és a bankok továbbra is ki tudták használni a pandémia folyamán képzett céltartalékokat, amelyeket a jelenlegi válság kezelésére csoportosíthattak át.

8. diagram

Összesített sajáttőke-arányos nyereség bevételi/kiadási forrás szerinti bontásban

A jövedelmezőség növekedése az alacsony értékvesztés által támogatott jelentős jövedelem miatt

(a saját tőke százaléka)

A működési bevétel növekedésének hátterében főként az emelkedő nettó kamatbevétel állt (+9,3% az előző év azonos időszakához képest), amelyre jótékonyan hatott az emelkedő kamatlábak és a meredekebbé váló hozamgörbe által támogatott marzsemelkedés, valamint a hitelezési volumen növekedése. Ezzel szemben 2022 folyamán a finanszírozás teljes költsége, nevezetesen a nem pénzügyi vállalatok betétköltsége érzékelhetően emelkedett, bár ez a tendencia heterogén volt a bankok körében. 2022 első három negyedévében a díjakból és jutalékokból származó nettó bevétel még mindig magasabb volt, mint az előző években, bár némileg csökkent a romló üzleti környezetnek az eszközkezelési és befektetési banki díjakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. A jövedelmek erőteljes növekedése az emelkedő kiadások ellenére fokozott költséghatékonyságot eredményezett: 2022 harmadik negyedévétől a bankoknak minden egyes eurónyi bevétel után 61 centet kellett kiadniuk, szemben az előző évi 64 centtel (9. diagram).

9. diagram

Költség-bevétel arány és indexált komponensek

(százalékos arány)

A költségoldalon az igazgatási ráfordítások és az értékcsökkenés 3%-kal nőtt, ami elsősorban a megnövekedett személyi jellegű ráfordításoknak és informatikai jellegű költségeknek tudható be, ahogy az emelkedő infláció átjárta a jelentős hitelintézetek költségszerkezetét. A személyi jellegű ráfordítások növekedése viszonylag csekély volt, de mivel a munkaszerződésben megállapított béreket előre rögzítik, az infláció némi késéssel tovább hathat erre a tételre. Ugyanakkor a jelentős hitelintézetek fenntartották a kiadáscsökkentésre, valamint az informatikai beruházásra vonatkozó, általánosabb stratégiai céljaikat, még a jelenlegi környezetben is, amikor fokozatosan feloldották a pandémiával kapcsolatos korlátozásokat.

Összességében a bankok eredménye rugalmasan reagált a lassuló növekedésre, és profitált az emelkedő kamatlábakból. A jövedelmezőségre többek között a következő pontokon nehezedett nyomás: az értékvesztés potenciális növekedése és az átértékelési kiigazítás szükségessége, magasabb működési ráfordítások, a finanszírozási költség emelkedése, a díj- és jutalékbevételekre ható, lefelé irányuló nyomás, valamint a nem kellően fenntartható kereskedési bevételek. A jövedelmezőségre ható megnövekedett nyomás első jelei a fogyasztási hitelekre szakosodott jelentős hitelintézetekben jelentkeztek.

Ezért a 2022-ben elért pozitív eredmények megszilárdítása és további javítása érdekében a bankoknak továbbra is aktívan kell irányítaniuk üzleti modelljeiket, és stratégiáikat a kockázattal kiigazított stabil jövedelmezőségi célok elérésére kell összpontosítaniuk. A felügyeletek a rövid távú bizonytalanságok és a hosszú távú strukturális nehézségek fényében folyamatosan figyelemmel kísérték a banki üzleti modellek fenntarthatóságát.

Első pillantásra a kevésbé jelentős hitelintézetek jövedelmezősége eltérő tendenciát mutatott: 2022-ben három negyedév után az évesített sajáttőke-arányos nyereség 1,3%-ra csökkent (az előző év azonos időszakához viszonyítva −4,3%). Az általános változás fő mozgatórugója a nettó egyéb működési bevétel jelentős csökkenése volt, ez azonban nagyrészt németországi folyamatoknak volt tulajdonítható. Itt a bankok jelentős értékelési veszteségeket szenvedtek el az emelkedő kamatlábak és azoknak a saját számviteli rendszerük szerinti értékpapír-portfóliókra gyakorolt hatása következtében, amely a bekerülési költség és a piaci érték közül az alacsonyabb alkalmazását előíró szigorú (LOCOM) számviteli elv miatt könyv szerinti veszteséget eredményezett. A legtöbb országban az LSI-k az előző évhez képest valójában javítani tudták a megtérülésüket. A jelentős hitelintézetek általános trendjével összhangban a kamatláb-emelkedésnek pozitív hatása volt a jövedelmezőségre – nőtt mind a nettó kamatbevétel, mind a nettó díj- és jutalékbevétel, az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,2%-kal, illetve 1,5%-kal. A kereskedési tevékenység nettó bevétele szintén nagymértékben megugrott (+89% az előző év azonos időszakához képest). Ennek ellenére a költség-bevétel arány tovább emelkedett 85,6%-ig, amely lényegesen magasabb a jelentős hitelintézetekkel való összevetésben, és számottevően rosszabb nettó működési bevételt tükröz. Az igazgatási ráfordítások és az értékcsökkenés összességében 3,6%-kal nőtt. Ugyanakkor a teljes eszközállomány enyhén nőtt (3,2%-kal az előző év azonos időszakához képest), ami a vállalati és a lakossági hitelüzletágban tapasztalt növekedésnek volt köszönhető, így tovább csökkentette az eszközmegtérülést, az egy évvel ezelőtti 0,54%-ról 0,12%-ra. Ennek eredményeként átmenetileg javultak az alapvető jövedelemtermelő képességek kilátásai, miközben a magasabb ráfordítások kockázatot jelentettek a kevésbé jelentős hitelintézetek szektorára, különösen a folytatódó regionális eltérések fényében.

A pénzügyi világválság óta mérsékelt a fúziókban és felvásárlásokban részt vevő bankok száma. A globális folyamatokkal összhangban az egyesülési és felvásárlási tranzakcióknak a célpontok teljes eszközállományával kifejezett értéke mintegy kétharmaddal esett vissza a válság előtti évtized és a 2008 óta eltelt időszak között, míg az összes tranzakció számának csökkenése kevésbé volt meredek.

A közelmúltban, 2020 és 2021 folyamán úgy tűnt, hogy a fúziós és felvásárlási tevékenység kissé lendületesebb lett: a bankok aktívabban vettek részt az olyan üzletágak célzott konszolidációjában, mint a lízing, a faktoring, a vagyonkezelés, a letéti vagy az értékpapír-szolgáltatások. Több üzletág-felvásárlás határon átnyúló elemet is tartalmazott. Ami a 2022-es évet illeti, a makrogazdasági környezetnek a geopolitikai bizonytalanság és a lassuló növekedésre vonatkozó kilátások miatti romlása eddig visszafogta az egyesülési és felvásárlási tevékenység további élénkítésére irányuló banki erőfeszítéseket.

A korábbiakhoz hasonlóan a teljes körű bankfúziók és -felvásárlások zöme még mindig belföldi, és kisebb célpontokra irányul. Néhány célzottabb ügyletnek azonban határon átnyúló vonatkozásai voltak, így hozzájárultak az EU-n belüli pénzügyi integrációhoz is. További lehetőséget nyújt a nemzetközi integrációra, ha a bankok felülvizsgálják a határon átnyúló szervezeti struktúrájukat.

10. diagram

A célbankok teljes eszközállománya és a fúziók, felvásárlások száma az euroövezetben

1.2 A 2022. év felügyeleti prioritásai

1.2.1 A 2022. év felügyeleti prioritásai: bevezetés

2022-ben az EKB bankfelügyelete három különböző prioritási területre összpontosította felügyeleti erőfeszítéseit: először is biztosítani kívánta, hogy a bankok jó állapotban kerüljenek ki a világjárványból (1. prioritás); másodszor, hogy megragadják a lehetőséget arra, hogy hatékony digitalizációs stratégiák és megerősített kormányzás révén pótolják a szerkezeti hiányosságokat (2. prioritás); valamint hogy megbirkóznak a kialakuló kockázatokkal, ideértve az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódó kockázatokat, a partner hitelkockázatnak való kitettséget, az informatikai kiszervezési és kiberkockázatokat (3. prioritás). 2022-ben a felsorolt kihívások kezelését célzó több felügyeleti tevékenységet is végeztünk, amelyek a bankok széles körére kiterjedtek, és amelyek során kockázatalapú megközelítést alkalmaztunk. Az EKB bankfelügyelete rugalmasságról is tanúbizonyságot tett azzal, hogy módosította tervezett tevékenységeinek hatókörét, időzítését és intenzitását, hogy kezelni tudja az Ukrajna elleni orosz háborúból eredő új kockázatokat, beleértve a magas inflációt és az azt követő monetáris politikai válaszlépéseket.

1.2.1.1 Hitelkockázat-kezelési keretrendszerek és a sérülékeny ágazatokkal (többek között az ingatlanpiaccal) szembeni kitettség

Pozitív fejlemény, hogy 2022 első felében folyamatosan javult a bankok eszközállományának minősége, mivel tartósan csökkent az NPL-állomány volumene, illetve a harmadik negyedév végéig csak kisebb mértékben növekedett a kkv- és a fogyasztói portfóliókban. Ezek a pozitív eszközminőségi tendenciák igen örvendetesek, mivel az elmúlt években a hitelkockázat elleni küzdelem jegyében hozott több célzott felügyeleti intézkedést követően továbbra is élvezhetők a konkrét banki lépések előnyei. A hitelminőség kedvező alakulása, úgymint a nemteljesítő hitelállomány folyamatos csökkenése, hozzájárult a bankok átlagos hitelkockázati pontszámainak kismértékű javulásához a 2022-es felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) ciklusban. Noha egyértelmű jelei vannak annak, hogy a bankok igyekeznek pótolni a hitelkockázati keret- és kontrollrendszerek terén feltárt hiányosságokat – amit az is bizonyít, hogy a 2022-es SREP során csökkent a kapcsolódó hitelkockázati intézkedések mennyisége –, az előrelépés üteme még mindig lassú. Ennek eredményeként a 2022-es SREP során a hitelkockázati kontroll minősítése alacsony maradt.

A fenti pozitív tendenciák ellenére a változó, szigorúbb finanszírozási feltételű hitelkockázati környezet és az Európa-szerte fokozódó recessziós kockázat természetesen visszafogja a haladást. Ez eltérő mértékben hat a háztartásokra, a vállalatokra és az államokra, olyan tényezőktől függően, mint az eladósodottsági szintjük vagy a makropénzügyi környezettel szembeni érzékenységük. Ezért az eddig elvégzett felügyeleti tevékenységek és a pandémia kitörése óta közölt felügyeleti elvárások, amelyek célja a bankok hitelkockázat-kezelési kereteiben feltárt strukturális hiányosságok kezelése, továbbra is relevánsak maradtak az esetlegesen felmerülő további kihívások kezelése szempontjából.

Ez különösen fontos a hitelnyújtás és -monitorozás, az átstrukturálás előrejelzése, a problémás hitelfelvevők nemteljesítő hitelekként való besorolása és céltartalékképzési keretei, valamint a sérülékeny ágazatok területén. Noha a legtöbb jelentős hitelintézet kidolgozott konkrét korrekciós intézkedési tervet a 2020 decemberében kiküldött vezetői körlevéllel indított vizsgálatban^[2] feltárt hiányosságok pótlására, ezek közül sok továbbra is megoldatlan. A várakozásunk szerint a szóban forgó hiányosságokat 2023-ban és az után a hitelkockázati munkaprogram révén fogják pótolni. A hitelkockázati szabályszerűségek és tendenciák 2022-ben elvégzett horizontális elemzése egyöntetű bizonyítékot talált erre az LSI-szektorban.

A világjárvány kezdetén bekövetkezett éles árkorrekció után továbbra is aggodalomra adott okot a kereskedelmi ingatlanpiacok helyzete. Ez különösen nyilvánvaló volt Európa-szerte a kereskedelmi ingatlanok ágazatának irodai és kiskereskedelmi alszektoraiban, ahol az emelkedő kamatok és az építési költségek megugrása is problémát jelentett. A tartós euroövezeti túlértékeltségre utaló jelek ellenére 2022 első felében tovább emelkedtek a lakásárak, így tovább tágult a rés a lakbérekhez viszonyítva. A megélhetési költségek emelkedésével és a reálbérek ezzel összefüggő csökkenésével párosulva ez a nemteljesítő hitelállomány hirtelen megugrásával kapcsolatos aggodalmakat keltett, különösen a változó kamatozású lakáscélú jelzáloghiteleknek jelentős mértékben kitett bankok esetében.

A romló kereskedelmiingatlan-piac kezelésére való banki felkészültség felmérése érdekében, valamint összhangban Az Európai Gazdasági Térség kereskedelmiingatlan-szektorában fennálló sérülékenységekről szóló ERKT-ajánlással, az EKB bankfelügyelete célzott felülvizsgálatot végzett a kereskedelmi ingatlanok ágazatában, különös tekintettel az irodai és kiskereskedelmi alszektorokra. A kezdeti adatgyűjtési szakaszban – amely 32 bankra terjedt ki – az említett alszektorok kockázati profiljának és lényegességének elemzéséhez eseti adatokat gyűjtöttünk, majd a minta méretét a következő, mélyrehatóbb kvalitatív szakaszban 15 bankra szűkítettük. A vizsgálat során feltárt legfontosabb problémák a banki hitelkockázat-kezelési keretek eredményességével függenek össze. E tekintetben a legtöbb banknál hiányosságokat találtunk a hitelfelvevők törlesztési képességének hitelnyújtáskori értékelése terén, különösen a növekvő finanszírozási költségekkel és stagnáló bérleti díjakkal jellemzett, nagyobb kihívást támasztó környezetben. Ezenkívül úgy láttuk, hogy a kialakuló kockázatok meghatározási képessége is fejlesztésre szoruló terület, főként azért, mert néhány bank keretrendszere nem terjedt ki kellőképpen a jövőbeni kockázatokra, és egyes esetekben túlzott mértékben támaszkodott a manuális folyamatokra is. Ami az éghajlati kockázatnak a hitelkockázat-kezelésbe való beépítését illeti, a bankok még mindig nem rendelkeztek a kellő kockázatfelméréshez szükséges adatokkal, és a hiányzó „valós” adatok becsléséhez erősen támaszkodtak helyettesítő adatokra. Ezután a vizsgálatba bevont valamennyi banknak elküldtük a részletes megállapításokat, és bekértük a korrekciós intézkedési terveiket, a közös felügyeleti csoportok (JST-k) pedig következetesen foglalkoztak a témakörrel.^[3]

Hasonló vizsgálat indult 2022 második negyedévében a lakóingatlan-szektorban is. Ennek középpontjában a meglévő kitettségekbe ágyazott potenciális kockázatok értékelése, a belföldi lakóingatlan-hitelezéssel kapcsolatos új üzletkötések kockázatkezelési hiányosságainak kezelése, valamint végső soron a hitelkockázat-kezelési hiányosságok azonosítása és korrekciós intézkedési tervek kidolgozása állt. A lakóingatlan-szektor a jelentős bankok mérlegében lényeges eszközosztálynak minősül. A minta 29 bankból áll, amelyek a jelentős hitelintézetek ágazati kitettségeinek mintegy 40%-át teszik ki. A vizsgálat 2023 második negyedévében várható eredményei beépülnek a 2023-as SREP-vizsgálatba.

1.2.1.2 Kitettségek a tőkeáttételes finanszírozásnak

Az elmúlt négy év során az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős hitelintézetek^[4] tőkeáttételes hitelállománya összevont alapon 80%-kal nőtt, a jelentős hitelintézetek által kezdeményezett nagy tőkeáttételű tranzakciók^[5] arányának emelkedésével párhuzamosan. Ez a tendencia 2022 közepéig tartott, amikor a jelentős hitelintézetek újra vállaltak jegyzési kötelezettséget a szindikált hitelekre. A jelentős hitelintézetek kitettségértékei 2022 második negyedévében közel jártak a 2021 utolsó negyedévében közzétett rekordértékekhez. Azóta az elsődleges piac jelentős mértékben leállt. A legnagyobb európai és globális szereplők az értékesítésre szánt vállalati hitelállományok tetemes részét leírták.

11. diagram

A tőkeáttételes tranzakciók alakulása

Jegyzési kötelezettségvállalással nyújtott volumenek tőkeáttételi szint szerinti bontásban

(a teljes SI névleges részaránya)

Az euroövezeti bankok kitettsége és részesedése az elsődleges alapvető tőkéhez képest, a felügyelt bankok összesített szintjei

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: az elsődleges alapvető tőke százalékos aránya)

Mivel a pandémia során a tőkeáttételes finanszírozási szegmens kockázatvállalásának fokozásával kapcsolatban is aggályok merültek fel, az EKB 2022 márciusában úgy határozott, hogy a tőkeáttételes tranzakciókról vezetői körlevelet küld a jelentős hitelintézeteknek. Ebben tovább pontosítottuk elvárásainkat a tőkeáttételes ügyletekre érvényes kockázatvállalási hajlandóság feltételrendszerével kapcsolatban, hogy átültessük a gyakorlatba az EKB ilyen ügyletekre vonatkozó, 2017-ben kiadott útmutatását.

A levélre kapott válaszok megerősítették, hogy jelentős hiányosságok vannak mind a bankok általános kockázatvállalási hajlandósági feltételrendszereinek teherbírása, mind a piaci kockázat kezelése terén. A közös felügyeleti csoportok jelenleg szorosan együttműködnek az egyes bankokkal, hogy megvitassák, hogyan tudják eredményesen pótolni a feltárt hiányosságokat, és hogyan tudnak megfelelni az elvárásoknak.

Az EKB már elkezdett tőkekövetelményeket alkalmazni néhány olyan bankra, ahol a tőkeáttételes hitelezési tevékenységekkel összefüggő kockázatokat túl magasnak érzékelték – vagy a nagyon magas kockázati kitettségi szint, vagy a kockázatkezelési gyakorlat gyenge pontjai, vagy mindkettő miatt. Az EKB a szükséges tőkekövetelményeket a SREP eljárás keretében 2023 folyamán is alkalmazni fogja. A követelmények azt tükrözik, hogy a bankok a fent említett útmutatásban meghatározott elvárásokat nem teljesítették elég eredményesen, és csak addig alkalmazzuk őket, amíg az feltárt hiányosságok fennállnak.

1.2.1.3 Partner-hitelkockázat

A 2022-ig uralkodó tartósan alacsony kamatkörnyezet hatására sokféle típusú befektető fordult hozamkeresési stratégiákhoz. Ennek eredményeként néhány bank növelte a kockázatosabb és kevésbé átlátható partnereknek – gyakran banknak nem minősülő pénzintézeteknek – nyújtott tőkepiaci szolgáltatások volumenét, többek között jelentős tőkeáttétel révén.

A több piacon megnövekedett volatilitással (pl. energia és kamatlábak), valamint a monetáris és pénzügyi feltételek 2022-es normalizálódásával párosulva a partnerek (pl. fedezeti alapok és családi vagyonkezelők) csődjeinek egyes bankokra korábban 2021-ben gyakorolt lényeges hatása felhívta a figyelmet a gyenge szervezetirányításból vagy harmadik fél nem megfelelő kockázatkezelési gyakorlatából eredő kockázatokra.

Ezt szem előtt tartva és felügyeleti prioritásaival összhangban az EKB bankfelügyelete egy sor intézkedést hozott a terület potenciális kockázatainak kivédésére. Először is, az EKB a 2022. augusztusi Felügyeleti Hírlevelében megjelent cikkben felvázolta az elsődleges ügynöki szolgáltatásokra vonatkozó felügyeleti elvárásait. Másodszor, 2022 áprilisa és októbere között az EKB célzott horizontális felülvizsgálatot végzett, amely a szervezetirányításra és a partner-hitelkockázat kezelésére összpontosított a derivatívák és értékpapír-finanszírozási ügyletek terén aktív bankok szélesebb körében, beleértve mind a banknak nem minősülő pénzintézeteket, mind a nem pénzügyi szerződő feleket. Harmadszor, kiválasztott pénzintézeteknél helyszíni ellenőrzésekre került sor.

Mindent egybevetve, bár a bankok előre léptek a partner-hitelkockázat azonosítása, mérése és kontrollja terén, még mindig számos lényeges hiányosság tapasztalható – mind a felügyeleti elvárások, mind az ágazatban megfigyelt bevált gyakorlat fényében – olyan fontos témakörökben, mint az átvilágítás, a kockázatvállalási hajlandóság meghatározása, a stresszvizsgálat, a kockázatmérséklés és a nemteljesítés kezelése. Ami a jövőt illeti, a közös felügyeleti csoportok 2023 folyamán is együttműködnek a bankokkal, hogy pótolják a lényegesebbnek minősített témakörökben feltárt hiányosságokat.

1.2.1.4 Kamatláb- és hitelfelár-kockázatokkal szembeni érzékenység

2022-ben az EKB megvizsgálta a kamatláb- és hitelfelárkockázat-kezelési gyakorlatot az említett kockázatoknak különösen kitett jelentős hitelintézetekből álló mintában. A legtöbb bank esetében a felfelé irányuló, 200 bázispontos kamatsokknak (12. diagram) pozitív hatása lenne a jövedelmezőségre, még olyan, gazdasági lassulást tartalmazó alapforgatókönyv szerint is, mint amely az EKB szakértőinek makrogazdasági prognózisában szerepel. Ami a hitelfelvevők nehézségeit tükröző esetleges céltartalék-növekedést illeti, az EKB legfrissebb elemzései azt mutatják, hogy még akár 300 bázispontos sokk esetén is átlagban viszonylag mérsékeltek maradnának a tőkemegfelelésre gyakorolt negatív hatások.

A vonatkozó prudenciális és számviteli rendszerektől függetlenül a bankoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az emelkedő ráták jellemzően negatív hatást gyakorolnak a saját tőkéjük gazdasági értékére. Megbízható és prudens eszköz- és kötelezettségkezelési modellezési gyakorlatot kell alkalmazniuk azért, hogy a kamatkörnyezet változásakor tükrözzék a fogyasztói preferenciákban és magatartásban bekövetkező irányváltást. Emellett gondosan figyelemmel kell kísérniük a származtatott fedezeti ügyletekből eredő kockázatokat is.

A hitelfelár-kockázatot megfelelően kell mérni és kezelni, az állampapírok és egyéb, amortizált bekerülési értéken elszámolt instrumentumok esetében is. Konkrétan, a belső stressztesztek kalibrálása során figyelembe kell venni a múltbeli stresszhelyzetek súlyosságát.

A fenti megfontolások a kevésbé jelentős hitelintézetekre is érvényesek, amelyek esetében a kamatláb- és hitelfelár-kockázatnak való kitettség igen lényeges lehet. A kamatlábak hirtelen változásának konkrét hatása nemcsak a nyitott kockázati pozíciótól függött, hanem az alkalmazandó országos számviteli keretrendszertől is. Egyes bankok értékpapír-portfólióiban jelentős átértékelési kiigazítások történtek, amelyeknek tükröződniük kellett az eredménykimutatásokban, így csökkentve a szavatolótőkét. Középtávon a jövedelmezőségre és a tőkére gyakorolt hatás attól függ majd, hogy az értékpapírokat eladják vagy lejáratig tartják-e, valamint természetesen a kamatlábak jövőbeli alakulásától.

12. diagram

200 bázispontos kamatemelés hatása a jelentős hitelintézetekre

A jövedelmezőségnek és a saját tőke gazdasági értékének a CET1 mutatóra gyakorolt elméleti hatása

(bázispont)

1.2.2 Üzleti modellek fenntarthatósága és irányítás

1.2.2.1 A bankok digitális átalakulási stratégiái

2022–24 között az egyik felügyeleti prioritás a digitális átalakulás bankokkal szemben támasztott kihívásainak kezelése.

A bankok vezetői testületei elsősorban a digitális átalakulás stratégiai céljainak meghatározásáért és az innovatív technológiák alkalmazásáért felelősek. Az EKB bankfelügyelete főként azt kívánta felmérni, mennyire képesek a bankok olyan digitális stratégiákat kidolgozni és végrehajtani, amelyek alkalmasak az üzleti modelljeik fenntarthatóságának megerősítésére és a kapcsolódó kockázatok körültekintő kezelésére. Szintén változatlanul prioritásunk volt, hogy jobban megismerjük a piaci folyamatokat, és lépést tartsunk a gyorsan fejlődő technológiai környezet hatásával.

Ezért az EKB bankfelügyelete 2022-ben jelentős lépéseket tett a szóban forgó témakörök kezelésében. A piaci tendenciák megértése érdekében (a piaci információszerzési kezdeményezés részeként) néhány vezető piaci szereplővel folytatott magas szintű párbeszéd után minden jelentős hitelintézetet felkértünk, hogy vegyenek részt a digitális átalakulásról és a pénzügyi technológia használatáról szóló felmérésben. Ebben olyan információkat gyűjtöttünk, amelyek korábban nem álltak rendelkezésre konzisztensen a jelentős hitelintézetek körében, és néhány illetékes nemzeti hatóság (INH) a felmérést néhány LSI-vel is elvégezte.

A 2023. februári Felügyeleti Hírlevél az összesített megállapításokra mutató hivatkozással együtt a felmérés főbb üzeneteinek rendszerszintű áttekintését tartalmazza. Általánosságban a felmérés eredményei megerősítették, hogy a bankok egyre inkább digitalizálódnak és innovatív technológiákat alkalmaznak, így átalakul a pénzügyi szolgáltatások és termékek kínálata. A bankok ezeket elengedhetetlennek tartják a piaci részesedésük fenntartása és jövedelmezőségük növelése szempontjából. Digitális átalakulási stratégiai céljaik eléréséhez jellemzően kiszervezésre és külső partnerségre támaszkodnak az informatikai és digitális szaktudás bevonzásáért, megtartásáért és fejlesztéséért folytatott verseny jellemezte környezetben. Ahogy azonban a bankok megnyitják informatikai infrastruktúráikat, fokozott kockázatokkal szembesülnek a külső szereplőkre utaltság és a kiberbiztonság szempontjából. Ezeket a kockázatokat további figyelemmel kell kísérni, és számításba kell venni a bankok szervezetirányítási és kockázatvállalási hajlandósági keretrendszerében.

Mindazonáltal a válaszok heterogének, mivel úgy tűnik, hogy nincs egyetértés arra vonatkozóan, hogy mit jelent valójában a digitális átalakulás – továbbra is igen általános fogalomként értelmezik, amely a technológiák által lehetővé tett üzleti modellekhez, folyamatokhoz és kulturális változásokhoz kapcsolódik. Ezért az elkövetkező években további vizsgálatokat és ellenőrzéseket kell végezni ebben a témában.

A felmérés átfogó eredménye alapvető fontosságú a következőkhöz: (i) a felügyeletek számára a banki kockázatok és bevált gyakorlati megoldások értékelésére kidolgozott útmutatás; (ii) a további célzott ellenőrzést igénylő konkrét felügyelt szervezetekben vagy technológiahasználati esetekben felmerülő kockázatok azonosítása; és (iii) potenciálisan további felügyeleti elvárások meghatározása. A felmérés az új technológiák alkalmazásának alapjául szolgáló üzleti modellekre és szervezetirányításra vonatkozó SREP-módszertan fejlesztése szempontjából is releváns lesz.

Az EKB bankfelügyelete emellett további erőfeszítéseket tett a jövőbeli európai és nemzetközi szabályozói keretrendszer digitalizációjának aktív alakításáért: folytatta a párbeszédet az európai felügyeleti hatóságokkal és a nemzetközi szabványalkotó testületekkel a pénzügyi szektor digitalizációjával és innovációjával kapcsolatos különböző szempontok szabályozásáról. Ezenkívül továbbra is részt vett az EU digitális pénzügyi stratégiájának szabályozási hatályáról és a kapcsolódó – például a kriptoeszközök piacairól^[6], a digitális működési rezilienciáról^[7] és a mesterséges intelligenciáról^[8] szóló – jogalkotási javaslatokról folyó megbeszélésekben.

1.2.2.2 Hiányosságok a vezető testületek irányítóképességében

A stabil vállalatirányítási rendszerek, a szilárd belső kontrollok és a megbízható adatok normál és válsághelyzetben egyaránt elengedhetetlenek a megfelelő döntéshozatal elősegítéséhez és a túlzott kockázatvállalás mérsékléséhez. A bankok utóbbi években ezen a téren elért eredményei ellenére a felügyeletek továbbra is nagyszámú strukturális hiányosságot tapasztalnak a belső ellenőrzési funkciókban, a vezető testületek működésében és a kockázatiadat-összevonási és adatszolgáltatási képességekben.

Az EKB bankfelügyelete ezért vesz részt több olyan tevékenységben, amelynek célja, hogy előrelépést érjen el ezen a területen, különös tekintettel a belső irányítási és a stratégiai kormányzási képességek megerősítésére. A 2022 és 2024 közötti időszak során ilyen tevékenység lesz többek között a vezető testületeik összetételében és működésében hiányosságokkal küzdő bankok célzott felülvizsgálata, a helyszíni ellenőrzés, a célzott, kockázatalapú (ismételt) alkalmassági vizsgálat, a vizsgálatok során a sokféleséget tükröző megközelítés kidolgozása, a 2016. évi felügyeleti nyilatkozat^[9] aktualizálása, valamint az adatgyűjtés.

2022-ben az EKB bankfelügyelete befejezte az adatgyűjtést a bankok vezetői testületének összetételéről és működéséről. A vizsgálat feltárta, hogy a bankok vezető testületein belül nő a hivatalos függetlenség mértéke, de ezen számos esetben tovább lehetne javítani. Kimutatta emellett azt is, hogy mind a nemek, mind a szakértelem tekintetében (különösen az olyan területeken, mint az informatika) lehetne fokozni a sokszínűséget, amelyet régóta kulcsfontosságúnak ismernek el az eredményes szervezetirányítás szempontjából. Az igazgatótanácsok utódlástervezési politikái szintén további javításra szorulnak. Az EKB bankfelügyelete a 2022-es SREP keretében figyelemmel kísérte a felsorolt megállapításokat, és felkérte azokat a bankokat, amelyeknek még nem volt sokszínűségi szabályzatuk vagy ilyen célkitűzésük, hogy alakítsák ki ezek kereteit. E tekintetben a bankokkal közölt felügyeleti elvárások világosan megfogalmazták, hogy a célkitűzéseknek tartalmazniuk kell az alulreprezentált nem arányát a bankok vezető testületi szintjén, és több jellemzőre is ki kell terjedniük, például az életkorra, a nemre, a földrajzi származásra, valamint a tanulmányi és szakmai háttérre. A közös felügyeleti csoportok folyamatos felügyeleti tevékenységük részeként nyomon követik, hogyan ültetik át a bankok az említett keretrendszereket a gyakorlatba.

A vállalatirányítási rendszerek minden bank számára fontosak, a méretétől függetlenül. Ezért az EKB bankfelügyelete 2021–22-ben a kevésbé jelentős hitelintézetek vállalatirányítási rendszerének tematikus felülvizsgálatát^[10] is elvégezte, 21 részt vevő ország több mint 200 LSI-ből álló mintájából származó adatok felhasználásával. Az eredmények több gyenge pontot feltártak a kevésbé jelentős hitelintézetekben, és rávilágítottak a folyamatos javulás fontosságára, amelyet elősegít a felügyeletek között minden szinten zajló, folyamatos párbeszéd. Az EKB bankfelügyelete és a nemzeti felügyeletek továbbra is támogatják az európai felügyeleti elvárások és a belső irányításra vonatkozó standardok nagyobb fokú összehangolását, és ennek során kezelik a feltárt hiányosságokat.

1.2.3 Újonnan felmerülő kockázatok

1.2.3.1 Informatikai és kiberbiztonsági kockázat

Az Ukrajna elleni orosz háború dacára az EKB-nak bejelentett kiberbiztonsági események száma 2022 első három negyedévében viszonylag stabil maradt 2021 azonos időszakához képest.

2022-ben az EKB bankfelügyelete számos helyszíni és nem helyszíni felügyeleti tevékenységet folytatott az informatikai és kiberkockázattal kapcsolatban, a következő tanulságokkal: Először is, a bankoknak még mindig van javítanivalójuk az alapvető kiberbiztonsági intézkedések végrehajtása terén, mivel a 2022-ben lefolytatott helyszíni informatikai kockázati ellenőrzések során a súlyos problémák mintegy felét elsősorban az informatikai biztonság és a kiberbiztonsági kockázat területén találtuk. Másodszor, néhány évnyi folyamatos növekedés után az életciklusuk végén járó rendszerekre való támaszkodás mértéke stabilizálódott, bár igen magas szinten. Harmadszor, változatlanul az adatminőség-kezelés a legkiforratlanabb kockázatkezelési terület, és néhány kiemelt kontrollintézkedés több bankban még nem valósult meg tökéletesen. Negyedszer, jelentősen nőtt az informatikai környezetre hatást gyakorló kritikus projektek száma, ami nyilvánvalóan megmutatja, milyen fontos, hogy megfelelő irányítási eljárások legyenek érvényben az informatikai fejlesztésekhez és projektekhez.

Ezen túlmenően, az EKB bankfelügyelete 2022-ben első ízben tudta összegyűjteni a jelentős hitelintézetektől az összes kiszervezési nyilvántartást. Ezek előzetes elemzése megerősítette, hogy a téma nagy jelentőséggel bír: a bankok mintegy 60 000 aktív kiszervezési szerződésről számoltak be, amelyek fele a legfontosabb funkcióikat fedte le. Míg az ilyen szerződések mintegy 40%-a infokommunikációs szolgáltatáshoz kapcsolódik, a bankok kiszervezési megállapodást kötnek mindenféle kritikus funkcióra, többek között például a belső kontrollra, az ügyfeleknek nyújtott és az adminisztratív szolgáltatásokra, a pénzforgalmi szolgáltatásokra vagy a készpénzkezelésre.

A külső szereplőkre utaltságról gyűjtött információk segítettek egyes olyan felmerülő kockázatok és kihívások meghatározásában is, amelyeket megfelelően kell kezelni, ideértve számos nehezen helyettesíthető, kritikus szolgáltató létezését, a bankok jelentős operatív függőségét az unión kívüli országok vállalataitól és az általuk nyújtott szolgáltatásoktól, valamint jelentős számú olyan szerződést, amelyek még mindig nincsenek teljesen összhangban sem az Európai Bankhatóság (EBH) iránymutatásaival, sem az EKB ezzel kapcsolatos felügyeleti elvárásaival.

2022-ben az EKB bankfelügyelete az informatikai és kiberkockázattal foglalkozó nemzetközi – többek között az EBH, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által vezetett – munkacsoportok tevékenységében, valamint az új szabályozási javaslatokkal, például a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabállyal^[11] kapcsolatos munkában is részt vett.

Összességében ezek a fejlemények rávilágítanak arra, hogy a bankoknak tovább kell javítaniuk a működési reziliencia kereteit annak érdekében, hogy az egyre összetettebb környezetben biztosítsák a megfelelő üzletmenet-folytonosságot – beleértve a kritikus szolgáltatásaikét is –, valamint hogy alkalmazkodjanak az új és jövőbeni szabályozói követelményekhez.

1.2.3.2 Az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok

Az EKB éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokra vonatkozó útmutatójának 2020. novemberi kiadását követően az EKB felügyeleti vizsgálatsorozatot indított a célból, hogy felmérje, képesek-e kezelni a bankok az éghajlati és környezeti kockázatokat, és összehangolni a gyakorlatukat a felügyeleti elvárásokkal. A bankok belső értékeléseinek és végrehajtási terveinek 2021. évi felülvizsgálata után az EKB 2022-ben tematikus felülvizsgálatot hajtott végre. Utóbbi során az EKB értékelte a hitelintézetek fő irányelveinek és eljárásainak megbízhatóságát és átfogó jellegét, valamint azt, hogy képesek-e eredményesen irányítani éghajlati és környezeti kockázati stratégiáikat és kockázati profiljaikat. A felülvizsgálatot az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra vonatkozó első felügyeleti stresszteszttel (lásd a 3. keretes írást) együtt végeztük el, amelyet a kereskedelmi ingatlanok célzott felülvizsgálata és célzott helyszíni ellenőrzések egészítettek ki. Az EKB és a 21 INH által végzett tematikus felülvizsgálat 107 jelentős és 79 kevésbé jelentős hitelintézetre terjedt ki.

A tematikus felülvizsgálat mutatta meg^[12] először, hogy a legtöbb intézmény kialakította az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelésére szolgáló intézményi struktúrát, miután az elmúlt évben egyértelműen kiépítette a kapacitásait (13. diagram). Ezen túlmenően egyre inkább elismerték a szóban forgó kockázatok fontosságát, és számos intézmény a bevált gyakorlati megoldások széles palettáját alkalmazza. Az EKB külön gyűjteményben publikálta a bevált gyakorlati megoldásokat^[13], válaszul a bankszektornak a bevált gyakorlati megoldásokba való mélyebb betekintés iránti igényére, valamint azt demonstrálandó, hogy lehetséges a gyors haladás. Ennek ellenére gyakorlatilag minden pénzintézetnek messzemenő és kitartó erőfeszítéseket kellett tennie, hogy gyakorlatát összhangba hozza a felügyeleti elvárásokkal. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazott megközelítésekből még mindig hiányzott a módszertani kifinomultság, az éghajlati és környezeti kockázatra vonatkozó részletezett adatok felhasználása, illetve a portfólió és a kockázati profil megfelelő aktív kezelése. Nevezetesen, az intézmények 96%-a talált holt tereket az éghajlati és környezeti kockázatok azonosításában, és az intézmények több mint felénél komoly aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy képesek-e hatékonyan érvényesíteni stratégiáikat és folyamataikat.

A fentieken túl, 2022 márciusában az EKB aktualizált értékelést adott ki a bankok által az éghajlati és környezeti kockázatok közzétételében elért előrelépésről, az EKB 2020. novemberi útmutatójában foglaltaknak megfelelően. Bár az EKB 2020 végi első értékelése óta történt javulás, egyetlen bank sem felelt meg maradéktalanul a felügyeleti elvárásoknak. 2020-hoz képest most több bank tudott érdemi információkat szolgáltatni az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatokról. Az átláthatóság általános mértéke azonban még mindig nem volt kielégítő. A bankok mintegy 75%-a nem tette közzé, hogy az éghajlati és környezeti kockázatoknak jelentős hatása volt-e kockázati profiljukra, holott az ezt elmulasztó bankok mintegy fele jelezte az EKB-nak, hogy úgy látja, ilyen kockázatoknak van kitéve. A mintában szereplő bankok közel 60%-a pedig nem fejtette ki, hogyan befolyásolhatja stratégiáját az átállási kockázat vagy a fizikai kockázat. Az EKB egyéni visszajelzést küldött a bankoknak, amelyben kifejtette főbb hiányosságaikat és az elvárt, határozott intézkedéseket. Erre azért is került sor, hogy segítsük a bankokat az olyan új szabályozói követelményekre való felkészülésben, mint például a környezeti, szociális és szervezetirányítási kockázatok 3. pillér szerinti közzétételére vonatkozó kötelező standardok. Az EKB 2022 végén ismét megkezdte a bankok éghajlati és környezeti adatközléseinek felülvizsgálatát, amelynek eredményeit a tervek szerint 2023-ban teszi közzé.

A különféle felügyeleti vizsgálatok nyomán az EKB minden jelentős hitelintézetnek külön visszajelzést küldött, amelyben az egyes hitelintézetekre vonatkozó határidőket szabott meg, hogy 2024 végére fokozatosan megfeleljenek az összes felügyeleti elvárásnak.^[14] A határidőket szorosan figyelemmel kísérjük, és szükség esetén kényszerítő intézkedést hozunk. Az EKB már belefoglalt a SREP-be bankspecifikus éghajlati és környezeti megállapításokat, amelyekkel több mint 30 bank számára írt elő kötelező minőségi követelményeket, ami néhány bank SREP-pontszámaira és így közvetve a 2. pillér szerinti tőkekövetelményeire is hatást gyakorolt.

13. diagram

A 2021. és a 2022. évi felügyeleti értékelések eredményei

A gyakorlat kiforrottsága a felügyeleti elvárások különféle területein (bankonként)

(a felügyeleti elvárási területek százalékos aránya)

1.3 A jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.3.1 Nem helyszíni felügyelet

Az EKB bankfelügyelete a jelentős hitelintézetek arányos és kockázatalapú, szigorú és következetes felügyeletére törekszik. Ebből a célból minden évre meghatározza az állandó felügyeleti alaptevékenységeket, amelyek a meglévő szabályozási követelményekre, az SSM felügyeleti szabályzatára és a felügyeleti prioritásaira épülnek, és az egyes jelentős pénzintézetekre vonatkozó felügyeleti vizsgálati program (SEP) részét képezik. A rendszerszintű kockázatokkal foglalkozó tevékenységek mellett a SEP program a bankok sajátosságaihoz igazított felügyeleti tevékenységeket is tartalmazhat, így teret enged a közös felügyeleti csoportoknak az egyedi kockázatok elemzésére és kezelésére. A nem helyszíni SEP-tevékenységek többek között a következőkhöz kapcsolódnak:(i) a kockázattal kapcsolatos tevékenység (például a SREP); (ii) a szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelmények (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); (iii) a folyamatban lévő SEP programnak a felügyelt csoport vagy szervezet sajátos jellemzőihez igazítása érdekében a közös felügyeleti csoportok által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy szervezetirányítás elemzése).

1.3.1.1 Arányosság

A SEP megfelel az arányosság elvének, azaz a felügyelet intenzitása az egyes hitelintézetek méretétől, rendszerszempontú fontosságától, kockázatától és összetettségétől függ.

Az előző évekhez hasonlóan, a SEP programban egy jelentős hitelintézetre jutó tervezett felügyeleti tevékenységek átlagos száma tükrözi ezt az elvet, azaz a nagyobb méretű és kockázatosabb jelentős hitelintézeteket felügyelő közös felügyeleti csoportok átlagosan több SEP-tevékenységet terveznek (14. diagram).

14. diagram

Tervezett feladatok átlagos száma jelentős hitelintézetenként 2022-ben

A 2022-ben végzett tevékenységek száma kissé elmaradt az év elején tervezettől (15. diagram). Ennek fő oka, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – az év folyamán néhány adminisztratív feladatot töröltek a tervből.

15. diagram

Feladatok átlagos száma jelentős hitelintézetenként 2022-ben

1.3.1.2 Kockázatalapú megközelítés alkalmazása

A SEP kockázatalapú megközelítést alkalmaz, az egyes jelentős hitelintézetek legrelevánsabb rendszerszintű és sajátos kockázatait állítva a középpontba. Például a nagy NPL-állományú bankok esetében a közös felügyeleti csoportok az átlagos bankhoz képest több hitelkockázathoz kapcsolódó tevékenységet végeztek. Hasonlóképpen, a piaci kockázattal kapcsolatos feladataik százalékos aránya magasabb a piaci és kereskedési tevékenységeknek nagymértékben kitett bankok esetében, mint az átlagos banknál (16. diagram).

16. diagram

SEP-tevékenységek 2021-ben és 2022-ben: hitel- és piaci kockázattal járó tevékenységek az összes tevékenység arányában

Hitelkockázat

(százalékban)

Piaci kockázat

(százalékban)

1.3.1.3 A nem helyszíni felügyelet 2022. évi kiemelt tevékenységei

A SREP az a fő felügyeleti eszköz, amely összefoglalja az egy pénzintézetről a rá vonatkozó éves kockázatértékelés elkészítéséhez adott évben gyűjtött összes információt (lásd még a 2022. évi SREP keretében végzett horizontális elemzésről szóló 1.3.1.5 szakaszt).

A 2022-es SREP és az átfogó SREP-értékelés keretében a közös felügyeleti csoportok által 2022-ben végzett nem helyszíni tevékenységek közül figyelmet érdemel a 2022. évi klímakockázati stresszteszt (lásd a 3. keretes írást) és a kereskedelmi ingatlanok célzott felülvizsgálata.

A kereskedelmi ingatlanok célzott felülvizsgálata jelentős forrásokat igényelt. A 2021 decemberében bejelentett felülvizsgálat középpontjában a bankok hazai kereskedelmiingatlan-portfólióiban felmerülő hitelkockázatok kezelése állt, amelynek kritikus elemeit összehasonlító elemzéssel értékeltük.

Az EKB éves stressztesztjének részeként klímakockázati stressztesztet is végzett a felügyelt jelentős hitelintézetek körében. Ennek fő megállapításait 2022 júliusában tettük közzé.

1.3.1.4 Felügyeleti megállapítások

A felügyeleti megállapítások a rendszeres felügyeleti tevékenységek egyik fő eredménye, és a bankok által pótlandó hiányosságokat tükröznek. A közös felügyeleti csoportok feladata, hogy nyomon kövessék a bankoknak a feltárt problémák orvoslására hozott intézkedéseit. 2022-ben a nyilvántartásba vett megállapítások száma 2021-hez képest összességében csökkent, és a pandémia előttihez hasonló szintre állt vissza, főként mivel az előző évhez képest nem volt annyi belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokkal összefüggő megállapítás. A megállapítások többsége helyszíni ellenőrzésből, belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatból és engedélyezéshez kapcsolódó tevékenységből származott, de a legtöbb a hitelkockázatok terén született (17. diagram).

17. diagram

Felügyeleti megállapítások

1.3.1.5 A SREP keretében végzett horizontális elemzés

2021-ben a SREP újra teljes SREP-értékelés formájában folytatódott a 2022-es SREP-ciklusban. A korábbi SREP-ciklusokhoz hasonlóan a SREP-pontszámok összességében nem változtak, és bár a Covid19-világjárvány után fellendülés zajlott, a felügyeletek óvatosak maradtak a világjárvány és az oroszok ukrajnai háborújának elhúzódó hatásaiból eredő külső sokkok közepette.

A korábbi SREP-ciklusokkal és a 2022-es felügyeleti prioritásokkal összhangban a legtöbb kvalitatív intézkedés a hitelkockázat-kezelés és a belső irányítás hiányosságaival foglalkozott, ám most először jelentős számú intézkedést hoztunk a klímakockázat kezelésére.

A SREP-értékelés egyik fő súlyponti területe a hitelkockázat volt. A kockázati szintek és a hitelminőség pozitív alakulása (pl. az NPL-kitettségek csökkenése) ellenére az átlagos pontszámok csak kismértékben javultak. Ennek oka a makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatokkal kapcsolatos folyamatos bizonytalanság, valamint a hitelkockázati kontroll fennmaradó strukturális gyenge pontjai. Oroszország Ukrajnában zajló háborúja és annak az energia- és nyersanyagárakra gyakorolt hatása, valamint az alacsony kamatlábakkal jellemzett környezet gyors megszűnése következtében egyre inkább láthatóvá váltak a látens kockázat fenyegető jelei. Az átstrukturálás és a 2. szakaszban lévő hitelek aránya mostanra a pandémia előtti szintek fölé emelkedett, azaz helyenként kockázatok állnak fenn a tőkeáttételes finanszírozás és az egyes ágazatok sérülékeny pontjaihoz kapcsolódó kitettségek területén, valamint az ukrajnai háború kedvezőtlen következményeiből eredő partnerkockázatok is megjelentek.

A hitelkockázat kezelése érdekében hozott intézkedések egyharmada a stratégiai és operatív tervekkel vagy a nemteljesítő kitettségek (NPE) fedezettségével kapcsolatos. Ezenkívül a hitelkockázatra vonatkozó felügyeleti prioritásokkal összhangban az összes intézkedés 10%-ára került sor a 2020. december 4-i vezetői körlevél, valamint a hitelnyújtásról és -monitorozásról szóló EBH-iránymutatások kiemelt területei szempontjából releváns hiányosságok miatt.

A belső irányítás területe továbbra is aggodalomra ad okot. A vezető testületek eredményességének hiányosságai, a kockázatvállalási hajlandóság, a jogkövetési és belső ellenőrzési szakterületre fordított figyelem hiánya, valamint a tartósan szétaprózott és össze nem hangolt informatikai környezet mind kihat a bankok kockázatiadat-összevonási képességeire.

A belső irányítással kapcsolatos minőségi intézkedések egyharmada a vezető testületek eredményességének javítását célozta. Az említett intézkedések által orvosolt aggályok homlokterében a vezető testületek optimálistól elmaradó összetétele és felelősségi köreik elosztása, valamint az igazgatósági tagok nem megfelelő utódlástervezése áll. 2022 folyamán előrelépés történt azokban a pénzintézetekben, amelyek korábban nem rendelkeztek sokszínűségi szabályzattal vagy az igazgatótanács szintjén a nemek megfelelő arányára vonatkozó belső célokkal. A legtöbb felügyelt bankban azonban a nemi alapútól eltérő, például az életkori és a földrajzi származási sokszínűség terén hiányosságok mutatkoztak.

Ami a klímakockázatot illeti, több mint 30 jelentős pénzintézetet utasítottunk arra, hogy SREP-értékelésük részeként 40 kvalitatív intézkedést hozzanak. A legtöbb ilyen intézkedésnek a stratégiai és operatív tervezéshez kapcsolódó témakörök álltak a középpontjában, ami azt jelzi, hogy a felügyeletek ezt a területet kiemelt tényezőnek tekintették az éghajlati és környezeti kockázatok jobb kezeléséhez. A megállapítások változatos témákat érintettek annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlati és környezeti kockázatokat megbízhatóan és megalapozottan integrálják a stratégiakidolgozási és kockázatkezelési rendszerekbe. Az említett témakörök a releváns kockázatok lényegességi értékelésének javításához, a belső stressztesztek és forgatókönyv-elemzések finomhangolásához, megfelelő fő kockázati mutatók kidolgozásához és figyelemmel kíséréséhez, a vezetői adatszolgáltatás hatókörének és gyakoriságának finomításához, valamint az éghajlati kockázatnak a kockázat­vállalási hajlandóságra vonatkozó feltételrendszerbe való további beépítéséhez kapcsolódtak.

A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a tőkemegfelelés lényegében stabil maradt, az előző évekhez hasonlóan átlagos 2. pillér szerinti követelményekkel és 2. pillér szerinti útmutatással. A nemteljesítő kitettségek nem megfelelő fedezettsége miatt ismét bevezettünk 2. pillér szerinti konkrét többletkövetelményeket. Az EKB bankfelügyelete a 2022-es SREP-vizsgálat során először értékelte a túlzott tőkeáttétel kockázatát, hogy meghatározza, melyek azok a bankok, amelyeknél kifejezetten a tőkeáttételi mutató miatt kvalitatív intézkedésekre vagy 2. pillér szerinti követelményekre lehet szükség. Az értékelés eredménye alapján négy pénzintézet esetében állapítottunk meg kvalitatív intézkedéseket. A túlzott tőkeáttétel kockázata a feltételes tőkeáttételnek való kitettséggel vagy a „kozmetikázás” jeleivel volt összefüggésben.

Az átlagos 2. pillér szerinti útmutatás lényegében nem változott, mivel 2022-ben nem került sor rendszerszintű tőkestressztesztre.

További információkért lásd a 2022-es SREP összesített eredményeit.

1.3.1.6 Az EKB külső szakértőket jelölt ki a SREP felülvizsgálatára

A SREP mindig is az EKB felügyeleti tevékenységének központi eleme volt, a heterogén bankszektoron belül a következetesen magas színvonalú felügyelet biztosításának elsődleges eszköze.

A SREP alapvető változásokon ment keresztül – új vagy aktualizált szabályozások révén beépítették a módosításokat, valamint gyakorlati szempontból alkalmazkodtak a változó környezethez. Az európai bankfelügyelet alapítása után nyolc évvel az EKB elhatározta, hogy mérlegeli, hogy a SREP a jelenlegi formájában mennyire tökéletesen felel meg a meglévő igényeknek és prioritásoknak, és lehetséges-e a jelenlegi folyamat egyszerűsítése. 2022 szeptemberében az EKB magas szintű nemzetközi szakértői csoportot bízott meg azzal, hogy a SREP felülvizsgálata alapján ajánlásokat adjon ki az európai bankfelügyelet hatékonyságának és eredményességének javítására.

Munkájának kezdeti szakaszában a „bölcsek” magas szintű csoportja projektindító megbeszéléssorozaton ismerkedett a SREP mögötti fő koncepciókkal és folyamatokkal, így a felülvizsgálathoz nélkülözhetetlennek tekintett információkat gyűjthettek, és kapcsolatot teremthettek az EKB bankfelügyeletének illetékes területeivel. A megbeszéléseken arról is szó esett, hogy a SREP hogyan kapcsolja össze a különféle többi felügyeleti tevékenységet a meglévő jogi keretrendszerrel.

A projekt következő szakaszában a szakértői csoport meghallgatta az INH-k, az EBH, más nemzetközi felügyeleti szervek és ágazati képviselők főbb érdek­csoportjait, a célból, hogy megismerje a legjobb gyakorlatot és mérlegelje a bankfelügyelet előretekintő perspektíváit. A megbeszélések emellett segítséget nyújtottak a csoportnak az esetleg kiadandó potenciális ajánlásokról való döntéshozatalhoz.

A projekt utolsó, 2023 januárja és márciusa közötti szakaszában a magas szintű szakértők a SREP eljárás egyszerűsítésére és általános eredményességének javítására irányuló ajánlások megfogalmazására kívánnak összpontosítani.

1.3.2 Helyszíni felügyelet

2022-ben a legtöbb helyszíni ellenőrzésre és belsőmodell-vizsgálatra hibrid megközelítéssel került sor, amelynek keretében sikeresen ötvöztük a felügyelt szervezet telephelyén való hagyományos helyszíni jelenlétet^[17] távoli munka­végzéssel, majd fokozott helyszíni jelenlétre tértünk át, amint a Covid19-járványhelyzet lehetővé tette.

2022-ben 158 helyszíni ellenőrzés és 100 belsőmodell-vizsgálat indult a jelentős hitelintézeteknél, ami növekvő tendenciát mutat a pandémia kitörése óta, és a helyszíni ellenőrzések esetében kissé magasabb, mint a világjárvány előtti szint (18. diagram).

Ami a helyszíni ellenőrzéseket illeti, az előző évekhez hasonlóan kampányjellegűen zajlottak^[18] több kockázati területen, kiegészítve a közös felügyeleti csoportok által kért konkrét, egyes bankokra vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket. A 2022-re szóló felügyeleti prioritásokkal összhangban folytatódott az előző év legtöbb fontos kampánya, többek között (i) a kereskedelmiingatlan-kampány^[19]; (ii) a nagyméretű kkv-kra és nagyvállalatokra irányuló kampány; (iii) az IFRS 9 szerinti részletes portfóliókat érintő kampány; (iv) a tőkeáttételes finanszírozást vizsgáló kampány; (v) a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására (ICAAP) összpontosító kampány; (vi) az üzleti modellre és a jövedelmezőségre koncentráló kampány; valamint elindult (vii) a kockázatiadat-összevonást és -szolgáltatást érintő, új kampány, amely azt hivatott értékelni, hogy a kockázati adatok összevonási képessége és a kockázatiadat-szolgáltatási gyakorlat támogatta-e a széles körű kockázatkezelést, és lehetővé tette-e a bankok vezetői testületeinek, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az újonnan megjelenő kockázatokat az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokra, a partner-hitelkockázatra, valamint az informatikai kiszervezésre és a kiberrezilienciára irányuló helyszíni ellenőrzések révén kezeltük. A bankok digitális átalakulási stratégiáival kapcsolatos célzott helyszíni ellenőrzéssorozat is indult a strukturális gyengeségeknek a hatásos digitalizációs stratégiák és szervezetirányítás javításával való kezelésére.

A belsőmodell-vizsgálatok fő témái 2022-ben 2021-hez hasonlóan a következők voltak: az EBH új standardjainak és iránymutatásainak végrehajtása, a modellekkel szemben tanúsított átmeneti tolerancia a brexittel összefüggésben, valamint a belső modellek célzott felülvizsgálatából eredő tevékenységek.

18. diagram

2020-ban, 2021-ben és 2022-ben indított helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok

(vizsgálatok száma)

1.3.2.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai

Az alábbi elemzés áttekintést nyújt a helyszíni ellenőrzések során tett legfontosabb megállapításokról.^[20]

Hitelkockázat

Az előző évtől eltérően a 2022-ben végzett hitelkockázati helyszíni ellenőrzések nagyobb hangsúlyt fektettek a kvantitatív megközelítésre, különösen a hitelakták felülvizsgálatára és az IFRS 9 standard céltartalékképzési keretrendszerének értékelésére támaszkodva (ezt a lakossági és részletes portfóliókhoz újonnan bevezetett alternatív módszertanok is támogatták). A szóban forgó felülvizsgálatok további 4,2 milliárd eurónyi nemteljesítő kitettség átsorolásához, valamint 2,3 milliárd eurós kiegészítő céltartalékképzéshez vezettek.

A 2022-es hitelkockázati helyszíni ellenőrzésekből származó megállapítások az alábbi fontos gyenge pontokra világítottak rá, előfordulásuk és súlyosságuk szerinti csökkenő sorrendben.

• Számviteli kockázati és szakasz szerinti besorolás: hiányosságok a hitelfelvevők pénzügyi nehézségeinek felmérésében, amelynek következtében az ellenőrző csoportok átsorolják a kitettségeket valószínűleg nem fizető vagy átstrukturált minősítésűvé, és az IFRS 9 szerinti 2. szakaszban lévő státuszú további kitettségeket határoznak meg.
• Egyedi és kollektív céltartalék-képzési számítás: hiányosságok a kollektív céltartalékképzési modellek nemteljesítési valószínűségre (PD) és nemteljesítéskori veszteségrátára (LGD) vonatkozó paramétereiben, a hitelkockázat jelentős növekedése okozta gyenge pontok, az előretekintő információk elégtelen beépítése, elmaradt vagy túlzottan derűlátó cash flow-elemzés az egyedi céltartalékképzés becslése során, a fedezeti érték, a végrehajtás alá vont eszközök és a garanciák túlértékelése vagy nem megfelelő figyelembevétele.
• Hitelnyújtási és -monitorozási folyamat: a hitelbírálati folyamat hiányosságai, a törlesztési képesség nem megfelelő mérése, a bullet törlesztési típusú hitelek refinanszírozási kockázatának nem megfelelő figyelembevétele, hiányos jegyzési kötelezettségvállalási feltételek.
• Adatminőség: a vizsgált pénzintézetek által rendelkezésre bocsátott hiteladatok rossz adatminősége, a hitelkockázat megfelelő feltárását, figyelemmel kísérését és besorolását nem támogató belső informatikai rendszerek.

Belső irányítás

Az előző évhez hasonlóan a 2022-ben végrehajtott helyszíni ellenőrzések különböző szervezetirányítási témákat fedtek le, különös tekintettel a felügyeleti prioritásokra. A legkritikusabb megállapítások^[21] a következő szervezetirányítási területeken tártak fel hiányosságokat:

• Belső kontrollrendszer (beleértve a szabálykövetést, kockázatkezelést és belső ellenőrzést): a teljes belső kontrollrendszer állapotát, erőforrásait és tevékenységi körét érintő, súlyos hiányosságok.
• Kockázatiadat-összevonás és kockázatiadat-szolgáltatás: a szervezetirányítási rendszerek elégtelensége, az adatminőség-kezelés gyenge pontjai, amelyek aggályokat vetnek fel a pontos és megbízható kockázati adatok előállításának képességével kapcsolatban, valamint pontatlan és elégtelen kockázatkezelési adatszolgáltatás.
• Kiszervezés: a kiszervezéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz nem megfelelő kockázatértékelés, valamint hibák a kiszervezett szolgáltatások nyújtása és nyomon követése során, különösen az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatban.
• Vállalati struktúra és szervezet: gyenge intézményi kockázatvállalási kultúra, hiányosságok a belső kontroll kereteiben, valamint elégtelen emberi és technikai erőforrások.

Informatikai kockázat

A 2022–24 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásokkal összhangban 2022-ben nőtt az informatikai és kiberbiztonsági kockázat kezelésére összpontosító informatikai kockázati helyszíni ellenőrzések száma, és az erre a területre vonatkozó megállapítások 2022-ben az informatikai kockázati helyszíni ellenőrzések során feltárt legsúlyosabb problémák mintegy felét tették ki.

A fennmaradó megállapítások legnagyobb arányban az informatikai projektmenedzsment hiányosságaihoz kötődtek (a 2022. évi összes súlyos informatikai kockázatra vonatkozó megállapítás 12%-a). Ez egyrészt megerősítette azt a bankok által az informatikai kockázati kérdőívben közölt megfigyelést, hogy a kritikus szolgáltatások leállásának fő kiváltó oka a szoftvermódosítás volt.^[22] Másrészt az ezen a területen tett megállapítások száma aggodalomra adott okot, mivel a digitális átalakulás támogatása (a felügyeleti prioritások másik súlyponti területe) érdekében végrehajtott szoftvermódosítások tekintetében magasabbak az agilitásra vonatkozó elvárások.

Az informatikai és kiberkockázattal kapcsolatos bővebb információkért lásd az 1.2.3.1 szakaszt.

A szavatolótőke és a belső tőkemegfelelés-értékelési eljárás

A tőkemegfelelés belső értékelési eljárására (ICAAP) összpontosító, 2020-ban indított kampányt 2021-ben és 2022-ben tovább folytattuk a kockázat számszerűsítése és a tőkeprognózisok strukturális hiányosságainak kezelése érdekében, ami a tőketervezés megerősítését célozta.

Az (1. pillér szerinti) szavatolótőkével kapcsolatos főbb megállapítások a következőkre vonatkoztak: (i) a szavatolótőke-követelmények számítási folyamatának nem megfelelő formalizálása; (ii) a tőkekövetelmények és a saját tőke számítási folyamatának elégtelen ellenőrzési keretrendszere; és (iii) a kitettségek helytelen kitettségi osztályba sorolása vagy a kockázati súlyok kitettségekhez való nem megfelelő hozzárendelése.

Az ICAAP-vizsgálatok során feltárt legsúlyosabb problémák a következőkkel kapcsolatosak: (i) gyenge belső (pl. a hitelkockázatra, a piaci kockázatra vagy a kamatlábkockázatra vonatkozó) számszerűsítési módszerek; (ii) a többéves tőketervezési folyamat megbízhatóságának hiánya; (iii) nem megfelelő módszertan a lényeges kockázatoknak a kockázatfeltárási folyamat részeként történő azonosítására; valamint (iv) inkonzisztens vagy hiányzó kapcsolatok az ICAAP és az üzleti stratégia, a kockázati stratégia és a kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó feltételrendszer között.

Üzleti modell és jövedelmezőség

A 2021-ben indított, üzleti modellre koncentráló helyszíni ellenőrzési kampány alapján 2022-ben ismét helyszíni ellenőrzéseket végeztünk ezen a területen, különös tekintettel a kampány fő szempontjaira (pl. a stratégia felülvizsgálata, jövedelmezőségi elemzés, hitelárazás és pénzügyi előrejelzés).

A leglényegesebb megállapítások néhány pénzintézet túlzottan derűlátó és rosszul strukturált pénzügyi előrejelzéseit érintették. Ezen túlmenően a következő hiányosságokra derült fény:

• Gyenge stratégiai folyamat, amelyet nem kielégítő monitorozás jellemez, és amely a stratégiai célkitűzések megvalósításának sikertelenségéhez vezet.
• Elégtelen jövedelmezőségi elemzés a fő stratégiai teljesítménymutatók nem megfelelő értékelési folyamatai és a fő teljesítménymutatók gyakorlati megvalósításának sikertelensége miatt hibás irányítással, valamint a szóban forgó mutatók gyakorlati alkalmazásának elmaradása.
• Nem célravezető árképzési keretrendszer, amely veszélyezteti a tényleges jövedelmezőséget és a stratégiai célokat.

Piaci kockázat

A piaci kockázat 2022-ben végzett helyszíni ellenőrzéseinek középpontjában a partner-hitelkockázat, valamint a brexit által érintett bankok értékelési kockázata állt, amelyet a banki könyvi kamatlábkockázatra összpontosító kampány részeként mértünk fel.

A 2022-ben feltárt főbb hiányosságok (a nem eléggé megbízható piaci adatforrások, a független ármegerősítés nem kielégítő hatóköre, a valósérték-hierarchia és a további értékkiigazítások nem megfelelő módszertana, a kezdeti megjelenítéskori valós érték és a tranzakciós ár különbségéből származó eredmény amortizációs rendszerével kapcsolatos aggályok) a valós érték méréséhez és a további értékkiigazításokhoz kötődtek. Szintén hiányosságokat tártunk fel a modellkockázat kezelési keretrendszerében (különösen a modellvalidálási folyamattal és a kockázati paraméterek korrekciójával kapcsolatban) és a partnerkockázat-kezelésben (főként a partnerkockázat-kezelési stresszteszt­rendszerekkel, az azonosítással, méréssel és limitmeghatározással, valamint a fedezetkezeléssel kapcsolatban).

Likviditási kockázat

A likviditási kockázattal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések köre nem változott. A legtöbb nagyon súlyos megállapítás a következő területek gyenge pontjaival függött össze: a kockázatmérés és -monitorozás (a paraméterek és a feltevésekre vonatkozó döntések megalapozottságának hiányosságai), a szabályozói adatszolgáltatás (a likviditásfedezeti ráta részösszetevőinek téves besorolása) és a stresszvizsgálati rendszer (a forgatókönyv kialakításának hiányosságai).

Banki könyvi kamatlábkockázat

A kritikus megállapítások zöme a stresszteszt-forgatókönyvek keretének (a forgatókönyv kialakításának és a kiugró értékek felügyeleti tesztje alkalmazásának hiányosságai), valamint a banki könyvi kamatlábkockázat mérésének és figyelemmel követésének gyengeségeire vonatkozott. Ez különösen a viselkedési modell feltevéseihez felhasznált számszerűsítési modellek elégtelenségét, valamint a modellvalidálás és visszamérés tökéletlenségét érintette.

1.3.2.2 A belsőmodell-vizsgálatok főbb megállapításai

2022-ben a belsőmodell-vizsgálati megközelítés a következő szempontokra összpontosított:

Az EBH belső értékelésen alapuló javító programja: a bankoktól számos, a belső modellekkel kapcsolatos kérés érkezett, amelyek célja modelljeik módosítása volt, hogy megfeleljenek az EBH által a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer szabályozói felülvizsgálatának (közkeletű nevén az IRB javítási programnak) a részeként meghatározott új követelményeknek. A legtöbb követelménynek való megfelelés határideje 2021 vége volt, ezért 2022 folyamán az említett bankoktól kapott igen nagy számú kérelmet értékeltünk.

A leglényegesebb megállapítások az adatminőségi folyamatokkal függtek össze. Ami a nemteljesítési valószínűség becslésének modellezési keretét illeti, a legkritikusabb megállapítások a hosszú távú átlagszámításra és a konzervatív pótlékra vonatkoztak, míg a nemteljesítéskori veszteségráta becslésének esetében számos súlyos megállapítás született a tényleges mutató számításáról és a gazdasági dekonjunktúrának megfelelő nemteljesítéskori veszteségráta becsléséről.

A TRIM nyomán hozott intézkedések: belső modellek célzott felülvizsgálata (TRIM) keretében elvégzett 200 helyszíni vizsgálat feltárta, hogy a bankoknak többet kell tenniük a belső modellek végrehajtási és felhasználási módjának javítása érdekében. A folyamatos felügyeleti ellenőrzés fontos szerepet játszik annak biztosításában, hogy a bankok eredményesen orvosolják a feltárt hiányosságokat. Általánosságban elmondható, hogy az IRB-modell esetében a TRIM nyomon követését az EBH fent említett IRB-javító programjára összpontosító belsőmodell-vizsgálatokkal együtt végeztük.

Új hitelintézetek az EKB közvetlen banfelügyelete alatt: az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése és a hitelintézetek székhelyének bankunión belülre való áthelyezése miatt néhány pénzintézetnek az EKB jóváhagyására volt szüksége ahhoz, hogy továbbra is az európai bankfelügyelet hatókörén kívül jóváhagyott belső modelljeit alkalmazhassa. 2022-ben jelentős számú belsőmodell-vizsgálat igyekezett felülvizsgálni a szóban forgó modelleket, különösen a piaci és partner-hitelkockázat belső modellen alapuló megközelítését.

A piaci kockázatra irányuló belsőmodell-vizsgálatok eredményeként tett legtöbb megállapítás a szervezetirányítási és kiszervezési hiányosságokra vonatkozott a brexit által érintett bankoknál, mivel ezek a kockázatkezelés, a modellfejlesztés és a monitorozás terén erőteljesen támaszkodnak az európai bankfelügyelet hatókörén kívül eső csoportfunkciókra vagy a bankcsoporton belüli egyéb jogi személyekre. Megállapítást nyert továbbá, hogy az említett bankok elmaradást mutatnak a többi hitelintézettől a szabályozói standardoknak való megfelelés és az EKB ilyen szabályozói követelményekkel kapcsolatos értelmezése tekintetében, például olyan területeken, mint a modellben nem szereplő kockázatok értékelési keretrendszerének^[23] bevezetése és a még le nem járt piaci kockázati portfóliók visszamérése. Egyes piaci kockázati kategóriák esetében a piaci kockázati modellek nem fedték le a pozíciók jelentős részét, ami azonban a belső modellek alkalmazásának előfeltétele.

A partner-hitelkockázati belsőmodell-vizsgálatok eredményeként a brexittel kapcsolatos konkrét megállapítások szintén a szervezetirányítással és a kiszervezéssel kapcsolatosak, feltárva, hogy a brexit által érintett hitelintézetek – a piaci kockázat esetéhez hasonlóan – nagymértékben támaszkodtak a bankcsoportra a kockázatkezelés, a modellfejlesztés és a monitorozás terén. A megállapítások a belső modellekre vonatkozó olyan szempontokat is tartalmaztak, amelyek nem voltak jellemzőek a brexit által érintett hitelintézetekre – például a kereskedelemmel kapcsolatos pénzáramlásoknak a kockázatok fedezetlenségének időszaka^[24] alatti validálása (különösen a visszamérés hatókörének tekintetében), adatminősége, stresszkalibrációja és modellezése.

Végül, az EKB olyan kérelmeket kapott és értékelt, amelyek a kevésbé kifinomult megközelítésekhez való visszatéréshez kötődtek, különösen azokkal a kezdeményezésekkel összefüggésben, amelyeket a bankok azért indítottak, hogy az EKB felügyeleti elvárásaival összhangban egyszerűsítsék a modellkörnyezetüket. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy ne lehessen kimazsolázni a visszatérés előnyeit.

1.4 A kevésbé jelentős hitelintézetek közvetett felügyelete

1.4.1 A kevésbé jelentős hitelintézeti szektor szerkezete

Az LSI-szektor összességében továbbra is meglehetősen szétaprózott, azonban a kevésbé jelentős európai pénzintézetek 83%-a Németországban, Ausztriában és Olaszországban található. Ezért ezek az országok voltak a konszolidáció mozgatórugói is az LSI-szektorban.

Az LSI-bankszektorban zajló konszolidációs folyamat 2022 során is folytatódott: az LSI-k teljes száma a 2021 végi 2089-ről 2022 harmadik negyedévére tovább, 2032-re csökkent (1. táblázat). A visszaesés zöme Németországban történt. 2022 első tíz hónapjában összesen 39 szervezet lett felvásárlás vagy fúzió tárgya, 33 német, öt pedig osztrák LSI. Az előző évhez képest jelentősen csökkent azoknak a pénzintézeteknek a száma, amelyeknek bevonták a működési engedélyét: a 2021-es tízről 2022-ben mindössze egy LSI-re csökkent az SSM összes országában. Ezenkívül csak egy esetben került sor engedély érvényvesztésére. Ezt csak részben ellensúlyozta, hogy négy különböző joghatóságban négy új működési engedélyt adtak ki, és további három szervezet (fióktelep vagy pénzügyi holdingtársaság) kezdett az európai bankfelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenységet.

1. táblázat

Kevésbé jelentős hitelintézetek száma országonkénti bontásban

A kevésbé jelentős pénzintézetek csökkenő száma ellenére a szektor továbbra is a szélesebb értelemben vett európai banki ágazat jelentős részét teszi ki: hozzávetőlegesen a pénzügyi piaci infrastruktúrákat nem tartalmazó összes banki eszköz 15%-át, illetve a pénzügyi piaci infrastruktúrákat is magában foglaló állomány 18%-át birtokolja. Az LSI-k eszközeinek az adott ország teljes banki eszköz­állományából való részesedése megmutatja, mennyire fontos az egyes tagállamok LSI-szektora. Ugyancsak jól jelzi az európai bankfelügyelet alá tartozó 21 ország különböző belföldi bankrendszereinek összetétele közötti különbségeket. Luxemburgban, Németországban és Ausztriában az LSI-k a belföldi bankszektorban tartott teljes eszközállomány több mint egyharmadát tették ki. Ezzel szemben azokban az országokban, ahol a bankszektor koncentráltabb, az LSI-ágazat viszonylag kicsi. Franciaországban például a teljes banki eszközállománynak mindössze 2,6%-át, Görögországban a 3,5%-át, Belgiumban pedig az 5,5%-át képviselte.

19. diagram

A jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek piaci részesedése

(a teljes banki eszközállomány százalékában)

Az LSI-szektor számos dinamikus piaci szegmensből áll, a fogyasztási és az ingatlanhitelektől a magánbanki szolgáltatásokon át a vagyonkezelésig. A kevésbé jelentős pénzintézetek tevékenysége általában földrajzilag koncentráltabb, mint a jelentőseké, és a lakossági hitelezés a meghatározó üzleti modelljük. Ezért az LSI-szektorban jellemzően nagyszámú regionális takarékpénztár, illetve szövetkezeti bank volt túlsúlyban, és a legtöbb bank Németországban és Ausztriában intézményvédelmi rendszernek is tagja – Ausztriában az összes kevésbé jelentős hitelintézet több mint kétharmada, Németországban pedig mintegy 90%-a.

20. diagram

A kevésbé jelentős pénzintézetek üzleti modelljeinek csoportosítása

(százalékos arány az országos kevésbé jelentős pénzintézetek számához viszonyítva)

1.4.2 Kiemelt felvigyázási tevékenységek

A nemteljesítő hitelek szintjének az elmúlt években folyamatosan csökkenő tendenciája ellenére a hitelkockázat továbbra is aggodalomra ad okot a kevésbé jelentős hitelintézetek esetében, tekintettel a jelenlegi makrogazdasági és geopolitikai bizonytalanságra. A nemteljesítő hitelek összesített aránya (központi banki finanszírozás nélkül) 2022 szeptemberében 2,1% volt, vagyis csökkent a 2021. szeptemberi 2,3%-hoz képest. Hasonlóképpen tovább – az előző év azonos időszakához viszonyítva 208-ról 183-ra – csökkent a nagy NPL-állományú LSI-k^[25] száma.

Az elmúlt évek hitelkockázathoz kötődő számos bankfelügyeleti tevékenysége után 2022-ben közös keretrendszer kidolgozására és bevezetésére került sor az LSI-k hitelkockázati tendenciáinak rendszeres, strukturált figyelemmel kísérésére. Ez részletesebb referenciaértékeket biztosított az INH-k részére, lehetővé téve az alapvető mutatók olyan szempontok alapján történő rendszeres összehasonlítását, mint például a bankok átstrukturált és valószínűleg nem fizető kitettségeinek meghatározása, valamint az LSI-szektor céltartalékképzési gyakorlata.

A belső irányítás továbbra is az európai felügyeletek egyik fő prioritása. Az EKB bankfelügyelete a nemzeti felügyeleti szervekkel együttműködve 2021-ben és 2022-ben tematikusan felülvizsgálta a kevésbé jelentős pénzintézetek vállalatirányítási rendszerét, a 21 részt vevő ország csaknem 300 LSI-ből álló mintájából származó adatok alapján. A felülvizsgálat a belső irányításhoz kapcsolódó szempontok széles körére – többek között az LSI-k igazgatótanácsainak működésére – terjedt ki, amely a releváns nemzeti felügyeleti gyakorlat felmérésével egészült ki. Az EKB bankfelügyelete és a nemzeti felügyeletek továbbra is támogatják a felügyeleti elvárások és a belső irányításra vonatkozó standardok nagyobb fokú összehangolását, és ennek során kezelik a feltárt hiányosságokat.

Ugyanakkor a jövedelmezőség is változatlanul aggodalomra ad okot a szektor nagy részében – lásd még az 1.1.2 szakaszt. Ezért az európai felügyeletek számos erre vonatkozó tevékenységet végeztek, többek között a digitalizációval kapcsolatban a betéti platformok LSI-k általi használata vagy a fintech üzleti modellt alkalmazó LSI-k szoros figyelemmel kísérése terén. Ezen túlmenően, olyan területekről készítettek célzott ágazati elemzést, mint például a hitelszövetkezetek és a lakás-takarékpénztárak, vagy a takarékpénztárak és az intézményvédelmi rendszerhálózatok figyelemmel kísérése, valamint a brexit, különös tekintettel az üzleti modellekre és a jövedelmezőségre.

Ezenkívül 2022-ben kísérleti program indult azzal az általános céllal, hogy elősegítse az európai bankfelügyelet alá tartozó LSI-ket érintő felügyeleti eredmények összhangjának javítását. A vizsgálat célja az volt, hogy mind kvantitatív, mind kvantitatív információk alapján mérje az európai bankfelügyelet alá tartozó LSI-k felügyeletének és felvigyázásának eredményességét. A vizsgálat súlyponti területei közé tartoztak a felügyeleti erőforrások, a felügyeleti tevékenységek (pl. helyszíni ellenőrzések), a kevésbé jelentős hitelintézetekkel folytatott felügyeleti párbeszéd intenzitása és az EBH-iránymutatások betartása.

A további LSI-felvigyázási kezdeményezések közé tartozott például az éghajlati kockázattal kapcsolatos tematikus munka, a válságkezelés és az INH-k stresszvizsgálati gyakorlatának felülvizsgálata. Ezekről és további kezdeményezésekről Az LSI-kről szóló 2022. évi felügyeleti jelentésben olvashatók további részletek.

1.4.3 Az LSI-k stressztesztelésére alkalmazott országos gyakorlatok számbavétele

Az EKB bankfelügyelete a kevésbé jelentős hitelintézetek körében alkalmazott országos stressztesztelési gyakorlatok számbavételével továbbra is támogatta az általános konvergenciát az LSI-k felügyeleti stresszvizsgálata terén. A jelenlegi nemzeti szintű megközelítések összehasonlító elemzése szolgált alapul adott esetben a következetesség előmozdítása – például a közös forgatókönyvek alkalmazásának megkönnyítése – felé történő további előrelépéshez. A bevált gyakorlatok INH-k közötti cseréje szintén hozzá fog járulni a stressztesztelési gyakorlat LSI-k körében való harmonizációjához, az országos LSI-k sajátosságai által indokolt mértékben, az arányosság elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

1.5 Az EKB makroprudenciális feladatai

Az EKB 2022-ben is aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet^[26] 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal. Ezzel összefüggésben az EKB az előző évekhez hasonlóan kiértékelte az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott makroprudenciális politikai értesítéseket, amelyek az anticiklikus tőkepufferek megállapítására, a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosítására és tőkehelyzetének kezelésére, valamint más makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó határozatokról, például a tőkekövetelményekről szóló rendelet 458. cikke szerinti rendszerkockázati pufferek és intézkedések megállapításáról szóltak.

A Covid19-világjárvány alatt több nemzeti hatóság is a tőketartalékok felszabadításáról döntött, hogy támogassa a hitelezést ebben az időszakban. 2021-ben azonban néhányuk az emelkedő ciklikus kockázat kezelése érdekében elkezdte újra bevezetni a pozitív anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelményeket. Ez a folyamat 2022-ben is folytatódott, amikor is az erősödő makropénzügyi sérülékenységek közepette több nemzeti hatóság növelte a ciklikus és strukturális tőkepuffereket. A nemzeti hatóságok 129, rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetet is azonosítottak, és rögzítették a tőketartalék-rátájukat. Ezek a mutatók összhangban voltak a rendszerszinten jelentős egyéb pénzintézetekre vonatkozó puffer megállapítására szolgáló, alsó korlátra alapuló módszertannal, amelyet az EKB 2016 óta alkalmaz. Az EKB 2022. december 21-én bejelentette, hogy 2024. január 1-jétől az alsó korlátra alapuló felülvizsgált módszertant alkalmaz a rendszerszinten jelentős egyéb intézményekre vonatkozó tőkepufferek értékelésére.^[27] A felülvizsgált módszertan célja, hogy megerősítse a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek veszteségviselési képességét, tovább csökkentse a rájuk vonatkozó tőkepufferek heterogenitásának kockázatát, és az ilyen hitelintézetek egységesebb kezelését eredményezze az európai bankfelügyelet alá tartozó országokban.

2022 márciusában az EKB közzétette az EU makroprudenciális kerete felülvizsgálatáról szóló európai bizottsági tanácsadási felhívásra adott válaszát.^[28] A felhívást az EBH-hoz és az ERKT-hoz is intézték, amelyek válaszaikat párhuzamosan tették közzé.^[29]

2022 májusában a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság módosította a rendszerszempontból fontos globális bankokra alkalmazott módszertanát, hogy elismerje az európai bankunió fejlődése terén elért haladást. A felülvizsgált módszertan lehetővé teszi, hogy a felügyeletek mérlegelhessék, hogy a bankok rendszerszintű jelentőségének értékelésekor csökkentsék-e a bankunión belüli eszközök és kötelezettségek súlyát.^[30] Ennek folyományaként 2022. június 27-én az EKB nyilatkozatot tett közzé az európai bankunió kezeléséről a rendszerszempontból fontos globális bankok értékelési módszertanában.^[31] Az EKB és a nemzeti hatóságok – a rendszerszempontból fontos globális bankokra alkalmazott módszertannal összhangban – az európai bankfelügyelet alá tartozó nyolc, globális rendszerkockázati szempontból fontos hitelintézetet azonosítottak 2022-ben, amelyek 2024-ben kötelesek 1,0%-tól 1,5%-ig terjedő kiegészítő tőketartalékkal rendelkezni.^[32]

2022. november 2-án a Kormányzótanács nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapította, hogy néhány nemzeti hatóság és az EKB vizsgálja, hogy indokolt-e egyes országokban a makroprudenciális tőkepufferek emelése a reziliencia megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy a bankok képesek legyenek ellenállni a rendszerkockázatoknak, amennyiben azok egy későbbi időpontban megjelennének.^[33] A nyilatkozat elismerte és jóváhagyta az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) által 2022. szeptember 22-én kiadott, a pénzügyi rendszer sérülékeny pontjaira vonatkozó figyelmeztetést is, amelynek az EKB volt az egyik címzettje.^[34]

Az EKB bankfelügyelete az ERKT munkájának több területén is aktívan közreműködött. például a kereskedelmi és lakóingatlanokat^[35], a kiberbiztonsági és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat, a kriptoeszközöket és a decentralizált pénzügyi alkalmazásokat érintő – területen is aktívan részt vett az ERKT munkájában. Emellett hozzájárult még az EBH 2023-as uniós szintű stressztesztjének kedvezőtlen forgatókönyvéhez és a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetések korlátozásáról szóló ERKT-ajánlásoknak való megfelelésről szóló összefoglaló jelentéshez.^[36]

1.6 A 2023–25-ös időszak kockázatai és felügyeleti prioritásai

Az EKB bankfelügyelete folyamatosan értékeli és figyelemmel kíséri a közvetlen felügyelete alá tartozó pénzintézetek kockázatait és sérülékeny pontjait. A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) tanulságait is tükröző értékelés eredménye alapján dolgozza ki és aktualizálja a középtávú stratégiáját és a hozzá kapcsolódó felügyeleti prioritásokat. Utóbbiak hozzájárulnak a közös felügyeleti csoportok felügyeleti tervezésének eredményességéhez és következetességéhez, így elősegítik az erőforrások hatékonyabb elosztását. Az INH-kat szintén segítik a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletére vonatkozó saját prioritásaik arányos meghatározásában (lásd az 1.4 szakaszt).

Az a geopolitikai sokkhatás, amelyet Ukrajna 2022. februári orosz lerohanása és annak – magasabb energia- és nyersanyagárak, és emiatt emelkedő infláció formájában megjelenő – azonnali makropénzügyi következményei okoztak, megnövelte a gazdaság és a pénzügyi piacok alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot, ezzel együtt fokozta a bankszektort fenyegető kockázatokat. Ebben a kihívást jelentő környezetben az EKB bankfelügyelete az INH-kkal szorosan együttműködve aktualizálta a 2023–25-ös időszakra vonatkozó stratégiai prioritásait. A felügyelt pénzintézeteket felkérjük, hogy először is, javítsák a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatások közvetlen következményeivel szembeni alkalmazkodóképességüket (1. prioritás), másodszor, kezeljék a digitalizációs kihívásokat, erősítsék a vezető testületek irányítóképességét (2. prioritás), és harmadszor, fokozzák az éghajlatváltozás kezelésére irányuló munkát (3. prioritás) (lásd: 1. ábra).

1. ábra

A bankoknál megállapított sérülékeny területek kezelését célzó, 2023–25-ös felügyeleti prioritások

1.6.1 1. prioritás: a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni reziliencia megerősítése

2022 első felében a felügyelt hitelintézetek összességében jól teljesítettek, amit elősegített a gazdasági fellendülés, amely a koronavírus (Covid19)-pandémiával kapcsolatos korlátozások fokozatos enyhítését és a több lépéses kamat­normalizálást követte. A bankok az időszak folyamán stabil tőkemegfelelési mutatókról és bőséges likviditási pufferekről számoltak be, ami a szektor erőteljes általános rezilienciáját tükrözi. Míg az Ukrajna elleni orosz háború közvetlen hatása a legtöbb felügyelt pénzintézet esetében eddig visszafogott maradt, a makrogazdasági sokk – amely súlyosbította a korábbi inflációs nyomást és az ellátási lánc fennmaradó szűk keresztmetszeteit – szélesebb körben terjedt, különösen Európa-szerte. Ennek következtében felerősödtek az európai pénzügyi szektort fenyegető pénzügyi és nem pénzügyi kockázatok. Mindezeket tekintetbe véve, az EKB bankfelügyeletének elsődleges célja rövid távon annak biztosítása, hogy a közvetlen felügyelete alá tartozó bankok megerősítsék a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciájukat. Az EBH által koordinált 2023-as uniós szintű stresszteszt támogatja ezt a célt, mivel az eredményét felhasználják a következő SREP-ciklusban, így hozzájárul a 2023-as felügyeleti prioritásokhoz.

Az alacsonyabb növekedés, a tartósan magas infláció és az emelkedő kamatlábak kombinációja valószínűleg kihat a – különösen az eladósodottabb – vállalatok és a háztartások törlesztőképességére. Az emelkedő kamatlábak az ingatlanszektorra is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak, ahol sérülékenységek halmozódtak fel, amint azt a lakásárak túlértékeltségének tartós jelei, az emelkedő építési költségek és a távmunka felé történő súlypont-áthelyeződés is mutatja, amely leginkább a kereskedelmi szektort sújtja. Mindezek fényében a bankoknak képesnek kell lenniük gyorsan azonosítani és mérsékelni a jelenlegi makrogazdasági környezetre érzékenyebb ágazatokkal szembeni hitelkitettségük kockázatainak felhalmozódását. Míg a bankok az elmúlt években tettek némi előrelépést, a 2022-es SREP eljárás visszaigazolta, hogy – különösen a hitelnyújtás és -monitorozás, a bajba jutott hitelfelvevők besorolása és a céltartalékképzési rendszerek tekintetében – továbbra is vannak hiányosságok a kockázati kontrollrendszereikben. Az EKB bankfelügyelete ennélfogva erősíti és fokozza az erőfeszítéseit ezen a területen, és bár az elkövetkező évekre tervezett legtöbb tevékenység a tavalyi kiemelt munkaprogram folytatása, nagyobb figyelem irányul majd az ukrajnai orosz invázió következményei és a makrogazdasági környezet által leghátrányosabban érintett (pl. energiaigényes) ágazatokra.

A pandémia folyamán bevezetett rendkívüli monetáris politikai intézkedések bőséges likviditást nyújtottak a bankoknak, csökkentett költségek mellett. Ebben az időszakban a bankok viszonylag nagyobb mértékben támaszkodtak a központi banki finanszírozásra a piaci finanszírozás részarányának rovására. Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta megfigyelt meredek inflációnövekedés, majd a fejlett gazdaságokban a monetáris politikai szigorítás a tartósan alacsony kamatokkal jellemzett korszak végét jelentette. Ennek közvetlen következménye az volt, hogy emelkedtek a bankok központi banki finanszírozási költségei és bankközi piaci kamatfelárai. A jövőt illetően tehát a bankok finanszírozási nehézségekkel kerülhetnek szembe, ha pont egy olyan időszakban fordulnak a nagybani finanszírozási források nagyobb arányú igénybevétele felé, amikor azok költségesebbé válnak, és csökken a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ez kihathat a bankok jövedelmezőségére, valamint arra, hogy képesek-e fenntartani jelenlegi likviditási és finanszírozási rátáikat. A bankok nagyfokú TLTRO–III-finanszírozásra támaszkodásából és az ezek leépítésével kapcsolatos stratégiákból eredő kockázatok folyamatos felügyeleti figyelmet igényelnek, amint arra néhány közös felügyeleti csoport az idei SREP során rámutatott. Ezzel összefüggésben az EKB bankfelügyelete szorosabbra fűzi együttműködését a sérülékenyebb finanszírozási struktúrákkal, illetve gyengébb likviditási és finanszírozási kockázat­kezelési gyakorlattal rendelkező, meghatározott számú bankkal. A felügyelt intézményeket felkéri arra, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan, szilárd és megbízható likviditási és finanszírozási tervet – illetve szükség szerint igazítsák ezt ki –, amely kiterjed az említett leépítési stratégiákra, valamint a finanszírozási struktúrák megújítási kockázatainak és koncentrációjának csökkentésére.

1.6.2 2. prioritás: a digitalizációs feladatok kezelése és a vezető testületek irányítási képességeinek erősítése

A bankoknak az egyre digitálisabb környezetben való működéssel összefüggő strukturális nehézségeket és kockázatokat is kezelniük kell az üzleti modelljeik rezilienciájának és fenntarthatóságának biztosításához.

A digitalizáció nemcsak a hatékonyságjavulás egyik fő mozgatórugója, hanem a bankok versenyképességének megőrzéséhez is elengedhetetlen. Ebben a tekintetben a bankoknak ki kell igazítaniuk digitális átalakulási stratégiáikat, hogy megfeleljenek a folyamatosan változó fogyasztói preferenciáknak, és helyt álljanak a digitalizációban élenjáró bankok és a banki szolgáltatásokat kínáló, a digitális világból érkezett nem banki szereplők által támasztott, fokozódó versenyben. Az elkövetkező években az EKB bankfelügyelete aktualizálni kívánja és közzé kívánja tenni a digitális átalakulási stratégiákra vonatkozó felügyeleti elvárásait, célzott helyszíni ellenőrzések és felülvizsgálatok formájában értékelve a bankok jelenlegi stratégiáit. Ezenkívül a felügyeletek nyomon követik a kiugró értékeket mutató pénzintézeteket, hogy kiegészítsék az általános stratégiát, és ösztönözzék a bankokat a feltárt strukturális hiányosságok pótlására.

A digitalizáció komoly fenyegetést is jelenthet a bankok működési rezilienciájára nézve. Konkrétan a bankoknak foglalkozniuk kell az abból eredő kockázatokkal, hogy a kritikus fontosságú informatikai szolgáltatások terén nagymértékben támaszkodnak külső felekre, valamint az informatikai kiszervezési rendszerek hiányosságaival, amelyek a kiszervezett szolgáltatások rendelkezésre állásának hiánya vagy gyenge minősége miatt növekvő veszteségekhez vezethet. Előre­tekintően kell kezelniük az informatikai biztonsághoz kapcsolódó kiberkockázatokat is, amelyek valószínűsége megnőtt a fokozott geopolitikai feszültségekkel és az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben. Mindezek fényében az EKB bankfelügyelete továbbra is felülvizsgálja a bankok kiszervezési megállapodásait és kiberbiztonsági intézkedéseit, továbbá célzott felülvizsgálatok és helyszíni ellenőrzések révén nyomon követi az egyes feltárt hiányosságokat.

A szilárd belső irányítási rendszer és az eredményes stratégiai irányítás elengedhetetlen a banki üzleti modellek fenntarthatóságának biztosításához. A bankok előrelépést értek el a vezető testületeik kollektív alkalmasságának javítása és sokszínűségi szabályzataik kiigazítása terén, de néhány terület – például a nemek arányára vonatkozó céloknak való megfelelés vagy a többféle készség – továbbra is figyelmet igényel. Hiányosságok figyelhetők meg az utódlás tervezésében, a vezető testületek azirányú alkalmasságában, hogy felügyeleti és problémamegoldó feladatköröket lássanak el, valamint néhány banki vezető testület hivatalos függetlenségében is. Az EKB bankfelügyelete célzott felülvizsgálatok, helyszíni ellenőrzések, valamint célzott kockázatalapú szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelések révén továbbra is arra törekszik, hogy előrelépést érjen el ezeken a területeken. A felügyeletek emellett a szervezetirányítási és kockázatkezelési felügyeleti elvárásokat is aktualizálják és közzéteszik.

Az időszerű, pontos adatokhoz és jelentésekhez való hozzáférés nemcsak az eredményes stratégiai irányítás, hanem a kockázatkezelés és a megalapozott döntéshozatal előfeltétele is. Ugyanakkor az éves SREP-értékelés során több alkalommal is lényeges hiányosságokat tártak fel a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás területén. A bankok lassan és nem megfelelően haladnak a felügyeleti elvárásokkal kapcsolatos hiányosságok megszüntetésével, valamint a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság vonatkozó elveinek követésében. Az EKB bankfelügyelete ennek megfelelően – többek között a bankokkal való célzott együttműködés és a helyszíni ellenőrzések révén – fokozottan ösztönzi, hogy a felügyelt hitelintézetek számottevő mértékben orvosolni tudják a feltárt szerkezeti hiányosságokat.

1.6.3 3. prioritás: az éghajlatváltozás kezelésére irányuló erőfeszítések fokozása

Az éghajlatváltozás már nem tekinthető hosszú távú vagy kialakulóban lévő kockázatnak, mivel hatása már látható, és az elkövetkező években várhatóan jelentősen felerősödik. A bankok számára ezért egyre sürgetőbb az éghajlatvédelmi átállásban rejlő kihívások kezelése és lehetőségek kiaknázása.

Az Európa-szerte bekövetkező szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása miatt egyre nagyobb a fizikai kockázatokból eredő veszteségek valószínűsége és súlyossága. Ugyanakkor az Ukrajna elleni orosz háború okozta energiapiaci zavarok még inkább rávilágítanak arra, hogy Európának nem szabad veszíteni a megújuló energiaforrásokra való átállás lendületéből. A bankoknak következésképp megfelelően be kell építeniük az éghajlati és környezeti kockázatokat az üzleti stratégiáikba, valamint szervezetirányítási és kockázatkezelési rendszereikbe azért, hogy a szóban forgó kockázatokat mérsékeljék és közzétegyék, továbbá a gyakorlatukat az aktuális szabályozási követelményekkel és felügyeleti elvárásokkal összhangba hozzák. Ennek érdekében az EKB bankfelügyelete nyomon követi a 2022-es klímakockázati stressztesztben^[37] és tematikus felülvizsgálatban^[38] feltárt hiányosságokat, figyelemmel kíséri a bankok előrehaladását, és szükség esetén jogérvényesítő intézkedéseket hoz, hogy 2024 végéig biztosítsa a maradéktalan igazodást az elvárásaihoz.

2 Engedélyezési, végrehajtási és szankcionálási eljárások

2.1 Engedélyezések

2.1.1 Jelentőségfelmérések, átfogó értékelések és a kiemelt hatású kevésbé jelentős hitelintézetek meghatározása

2.1.1.1 Jelentőségfelmérések

2022 novemberében az SSM-keretrendelettel^[39] összhangban lezárult annak az éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[40] valamelyikét. Emellett a bankcsoportokban történt változások nyomán eseti jelentőségfelméréseket is végeztünk (amelyek a jelentőségre vonatkozó 60 határozatot eredményeztek).

Ennek eredményeként 2022. november 30-ától a jelentősnek minősített hitelintézetek száma 113 volt,^[41] ami csökkenést jelent az előző éves jelentőségfelmérésben szereplő 115-tel szemben.

A 2022. évi éves felmérés után az AS LHV Group jelentős besorolást kapott, mert 2021. december 31-én teljesítette a gazdasági jelentőség kritériumát. 2023. január 1-jén az EKB átvette az AS LHV Group közvetlen felügyeletét.

Továbbá, mivel négy 1. osztályba tartozó befektetési vállalkozás jelentős hitelintézeti működési engedélyt kapott, a felügyelt szervezetek jegyzéke két új önálló jelentős hitelintézettel bővült: a Citigroup Global Markets Europe AG-vel 2022. október 15-től, a BofA Securities Europe SA-val pedig 2022. december 8-tól. Két másik jelentős hitelintézet meglévő jelentős csoportokba került: a Morgan Stanley Europe SE a Morgan Stanley Europe Holding SE-be 2022. szeptember 2-i hatállyal, a Portzamparc pedig a BPCE S.A.-ba 2022. november 3-i hatállyal.

Időközben négy pénzintézetet eltávolítottunk a jelentős szervezetek jegyzékéből:

• A J.P. Morgan Bank Luxembourg S.A. a J.P. Morgan AG-ba való beolvadásával történt egyesülést követően 2022. január 22-i hatállyal kikerült a jegyzékből.
• A Banque Degroof Petercam SA; Bank Degroof Petercam NV hitelintézetet és leányvállalatait kevésbé jelentős pénzintézetekké (LSI) minősítettük át, és 2022. február 25-én kikerültek az EKB közvetlen felügyelete alól.
• A Sberbank Europe AG in Abwicklung engedélye 2022. december 15-én érvényét vesztette.
• Az EKB 2022. december 23-i hatállyal visszavonta az RCB Bank LTD engedélyét.

Ezenkívül a következő olyan csoportszerkezeti változások mentek végbe, amelyek kihatottak a jelentős felügyelt szervezetek számára:

• A Swedbank Baltics AS-t mérete alapján jelentősnek minősítettük, miután felvásárolta a Swedbank AS-t, a „Swedbank” AS-t és a „Swedbank” AB-t, amelyek a Swedbank Baltics AS leányvállalataivá váltak. Utóbbi 2022. január 4. óta az EKB közvetlen felügyelete alatt áll.
• A Banca Carige S.p.A. – Cassa di Risparmio di Genova e Imperia és leányvállalatait felvásárolta a BPER Banca S.p.A., így 2022. június 3-i hatállyal a BPER Banca S.p.A. vezette jelentős felügyelt csoport részévé vált.

Végezetül, a csoportszerkezetben a következő olyan változások mentek végbe, amelyek nem befolyásolták a jelentős felügyelt szervezetek számát:

• A CrelanCo SC; CrelanCo CV a mérete alapján jelentős minősítést kapott, miután a tőke és a szavazati jogok több mint 50%-át megszerezte az AXA Bank Belgium SA-ban, amely a CrelanCo SC; CrelanCo CV leányvállalata lett. 2022. február 1-jén az EKB átvette a CrelanCo SC; CrelanCo CV közvetlen felügyeletét.
• A Precision Capital S.A. létesítő okirat szerinti székhelyének, bejegyzett székhelyének és központi ügyvezetési helyének Luxemburgból Katarba való áthelyezése, valamint a Banque Puilaetco Dewaay Luxembourg S.A-nak a Quintet Private Bank (Europe) S.A-ba való beolvadásával végbement egyesülése után a Quintet Private Bank (Europe) S.A. 2022. február 25-i hatállyal az adott jelentős felügyelt csoport legfelső szintű szervezete lett.

A felügyelt szervezetek jegyzékét gyakran aktualizáljuk. A legfrissebb változat az EKB bankfelügyeleti honlapján található.

2. táblázat

Az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős bankcsoportok vagy önálló bankok a 2022-es éves értékelés után

2.1.1.2 Átfogó értékelések és eszközminőség-vizsgálatok

2022 első felében az EKB három, 2021-ben elindított átfogó értékelést zárt le. A három vizsgált bank mindegyike teljesíti az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó valamelyik kritériumot: az Addiko Bank AG-ét Ausztriában (határon átnyúló jelentős tevékenység), az Agri Europe Cyprus Limitedét Szlovéniában (az adott tagállam három legnagyobb hitelintézete közé tartozás), valamint a Barclays Bank Ireland PLC-ét Írországban (méret).

Az eszközminőség-vizsgálatot és a felügyeleti stressztesztet 2022-ben szétválasztották, azaz már két különálló, független felügyeleti feladatként kezelik.

2022-ben az EKB négy bank eszközminőség-vizsgálatát indította el: 2022 májusában a lett AS Citadele banka (a tagállam három legnagyobb hitelintézete közé tartozás) és a belga Crelan SA bank (méret), 2022 szeptemberében pedig a Goldman Sachs Bank Europe SE (méret) és a Morgan Stanley Europe SE (méret) került sorra. A vizsgálatok várhatóan 2023. március végére zárulnak le.

2.1.1.3 A kiemelt hatású kevésbé jelentős hitelintézetek

Nagy számuk, valamint a méretük, az összetettségük és a kockázati profiljuk tekintetében fennálló különbözőségeik miatt az európai bankfelügyelet a kevésbé jelentős pénzintézeteket a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk és a kockázati profiljuk alapján osztályozza. 2022 óta a kihatási kritériumokat és a kockázati kritériumokat külön értékeljük. Évente egyszer az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országban meghatározzuk, melyek a kiemelt hatású LSI-k.

A kevésbé jelentős pénzintézetet akkor minősítjük kiemelt hatásúnak, ha megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

• Méret
  A pénzintézet teljes eszközállománya több, mint 15 milliárd €.
• Gazdasági jelentőség
  A hitelintézet teljes eszközállománya meghaladja az ország GDP-jének 15%-át, vagy a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD)^[42] értelmében „egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”.
• Potenciálisan jelentős hitelintézet
  Az LSI a tőkekövetelményekről szóló felülvizsgált rendelet (CRR–II)^[43] értelmében „nagy méretű intézmény” (olyan pénzintézet, amely az egyik jelentőségi kritériumot teljesíti, de nem minősül jelentősnek).
• Határon átnyúló tevékenység
  A kevésbé jelentős pénzintézet az európai bankfelügyeletben részt vevő egy vagy több országban legalább egy hitelintézet tulajdonosa.
• Üzleti modell
  Az LSI banki működési engedéllyel rendelkező pénzügyi piaci infrastruktúra, központi takarékpénztári vagy központi takarékszövetkezeti bank, illetve intézményvédelmi rendszer központi intézménye.
• Minimális lefedettségi szabály
  Amennyiben a fenti kritériumok alapján háromnál kevesebb kiemelt hatású LSI határozható meg egy országban, a minimális lefedettségi szabály érvényesül, amely szerint méret alapján további kevésbé jelentős pénzintézeteket kell kiválasztani, amíg nem sikerül három kiemelt hatású LSI-t meghatározni.

Ha egy kevésbé jelentős hitelintézet már nem felel meg a kritériumoknak – kivéve azokat az eseteket, amikor a kiemelt hatású státusz oka határon átnyúló tevékenység, üzleti modell vagy minimális lefedettségi szabály volt –, az elkövetkező két évben az úgynevezett stabilitási szabály alapján megőrzi kiemelt hatású státuszát.

A CRR–II értelmében vett kis méretű és nem összetett intézménynek minősülő LSI nem jelölhető meg kiemelt hatású LSI-ként – kivéve, ha az a legnagyobb LSI egy olyan országban, ahol az összes kevésbé jelentős hitelintézet kis méretű és nem összetett.

2.1.1.4 A kiemelt hatású LSI-k kijelölésének folyományai

Az LSI kiemelt hatásúként való kijelölését figyelembe veszik az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k), amikor meghatározzák a felügyeleti tevékenységük – úgymint a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat és a helyszíni ellenőrzések – gyakoriságát és részletességét. Emellett az SSM-keretrendelet 97. és 98. cikkével összhangban az INH-k kötelesek értesíteni az EKB-t minden olyan lényeges felügyeleti eljárásról vagy határozatról, amelyet a szóban forgó pénzintézetekkel kapcsolatban végre kívánnak hajtani.

Az alábbi, az EKB Felügyeleti Testülete által elfogadott táblázat a 2023-ban kiemelt hatásúként meghatározott LSI-ket tartalmazza. A besorolás átláthatósága érdekében minden egyes hitelintézet esetében megadtuk a kiemelt hatású LSI-státusz okát.

3. táblázat

A kiemelt hatású, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek 2023. évi jegyzéke

Belgium
Bulgária
Németország
Észtország
Írország
Görögország
Spanyolország
Franciaország
Horvátország
Olaszország
Ciprus
Lettország
Litvánia
Luxemburg
Málta
Hollandia
Ausztria
Portugália
Szlovénia
Szlovákia
Finnország

2.1.2 Engedélyezési eljárások

Az EKB bankfelügyelete 2022-ben összesen 759 engedélyezési eljárásról kapott értesítést (4. táblázat). Az értesítések között megtalálható 30 működési engedélykérelem, 22 engedélybevonás, 64 engedély érvényvesztése, 87 befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése, 549 passzportálási eljárás és hét pénzügyi holdingtársaság engedélyezése. A befektetési vállalkozások felügyeletére vonatkozó új rendszer 2021. júniusi életbe lépése után az INH-k és az EKB befektetési vállalkozások hitelintézetként való engedélyezésében is részt vettek.

4. táblázat

Az EKB-nak a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek által engedélyezési eljárásokról benyújtott értesítések

2022-ben 244 engedélyezési eljárásról szóló határozatot^[44] véglegesítettünk. A Felügyeleti Testület ezek közül 108 határozattervezetet adott be, amelyeket ezután jóváhagyott a Kormányzótanács. A fennmaradó 136-ot hatáskör-átruházás keretében a felső vezetés hagyta jóvá.^[45] Ezek közül az EKB hallgatólagosan 98 műveletet (például engedély érvényvesztését és passzportálási eljárást) hagyott jóvá^[46] azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

Az engedélyezési eljárásról szóló 244 határozat az EKB 2022. évi egyedi felügyeleti határozatainak 9%-át teszi ki.

Egy engedélyezési eljárás elutasító határozatot eredményezett. További 14 működési engedélykérelmet és hét befolyásoló részesedés szerzéséről vagy növeléséről szóló értesítést vontak vissza negatív értékelés miatt a határozat véglegesítése előtt. Egy esetben a tőkekövetelményekről szóló felülvizsgált irányelv (CRD–V)^[47] 21a cikkének (6) bekezdésével összhangban került sor felügyeleti intézkedésre egy pénzügyi holdingtársasággal kapcsolatban.

2021-hez képest 2022-ben lényegében változatlan maradt azoknak az engedélyezési eljárásoknak a száma, amelyekről az EKB értesítést kapott.

2.1.2.1 A közös eljárások alakulása

Az engedélyezési, befolyásoló részesedési és engedélybevonási közös eljárásokról az EKB-nak benyújtott értesítések száma 2022-ben összességében hasonlóan alakult az előző évihez.

Az EKB bankfelügyelete jelentős számú befolyásoló részesedést értékelt. Néhány eljárás esetében – a felügyeletek kezdeti értékelés során felvetett aggályai vagy az EKB elutasító határozatának kibocsátása után – a kérelmezők úgy döntöttek, hogy visszavonják értesítéseiket, vagy élnek a meghallgatáshoz való jogukkal. Más esetekben a kérelmezők a tartósan bizonytalan makrogazdasági környezet miatt vagy egyedi okból döntöttek úgy, hogy visszavonják a kérelmüket. Több befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárás belső átszervezésből eredt, amelyre egyszerűsített befolyásolórészesedés-értékelési megközelítés vonatkozott. Az erősödő átalakulási és aktív konszolidációs dinamika ellenére a korábbi évekhez hasonlóan csak korlátozottan figyeltünk meg határon átnyúló konszolidációt.

2022-ben a legtöbb engedélyezési eljárás új LSI-k létrehozásához kapcsolódott. A jelentős hitelintézeteket érintő kevés engedélyezési eljárás elsősorban azért indult, mert a működési engedélyt ki kellett terjeszteni a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre. Ezenkívül több engedélyt adtunk ki a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet és irányelv 2021. június 26-i alkalmazásával bevezetett, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó új uniós szabályozási keretrendszer alapján.

A korábbi évekhez hasonlóan az új engedélykérelmek egyik fontos oka az volt, hogy nagyobb mértékben alkalmaztak digitális innovációt (pl. fintech üzleti modellt) az uniós ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtáshoz. A kriptoeszköz-tevékenységeket és -szolgáltatásokat is tartalmazó üzleti modellekre vonatkozó legtöbb kérelmet németországi székhelyű hitelintézetek nyújtották be, a német jog által előírt egyedi engedélyezési követelmény miatt. Ezek közül néhányat már az előzetes felmérés során visszavontak. Ezenkívül egy luxemburgi székhelyű intézmény nyújtott be kriptoeszközhöz kapcsolódó üzleti modellre vonatkozó engedélykérelmet.

A kriptoeszközökre vonatkozó nemzeti keretrendszerek között igen jelentős eltérések vannak, ezért az EKB lépéseket tesz a kriptoeszközökkel kapcsolatos engedélykérelmek értékelésének összehangolására.

Az EKB 2022-ben is jelentős számú engedélykérelmet kapott fintech üzleti modellű bankoktól. Az értékelések azt mutatták, hogy a fintech cégek korlátozott személyi állományuk miatt jellemzően nagymértékben támaszkodnak kiszervezett kritikus szolgáltatásokra. A legfontosabb szolgáltatások külső szolgáltatóknak való kiszervezése fokozza a működési kockázatot, különösen az informatikai szolgáltatások és a felhőalapú adattárolás, de a hitelesítési és az ügyfél-átvilágítási eljárások terén is. A fintech cégek gyakran használták ki a passzportálási rendszer nyújtotta lehetőségeket, amely lehetővé teszi az uniós hitelintézeteknek, hogy az eredeti működési engedély alapján bármely más EU-s országban szolgáltatást nyújtsanak, vagy fióktelepet hozzanak létre.

Számos engedélybevonási eljárás eredt abból, hogy egyes hitelintézetek közvetlenül vagy közvetve az Ukrajna elleni orosz háborúra válaszul az EU és az Egyesült Államok által bevezetett szankciórendszer hatálya alá kerültek. Az érintett hitelintézetek olyan üzleti modellekkel rendelkeztek, amelyek életképtelenné váltak, vagy nem feleltek meg a prudenciális követelményeknek. A működési engedély bevonása egyéb esetekben a pénzintézetek pénzügyi stabilitásának hiánya, életképtelen üzleti modellje, illetve más súlyos prudenciális vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságai miatt történt. Egy kevésbé jelentős hitelintézet fizetésképtelenségi eljárással távozott a piacról. Az üzleti tevékenység önkéntes megszüntetése, valamint egyesülés és más jellegű átszervezés miatt is indult engedélybevonási eljárás.

2.1.2.2 A passzportálási eljárásokat és a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat érintő folyamatok

Az EKB és az INH-k 2022-ben 549 passzportálási eljárást folytattak le.

A CRD–V 21a cikke értelmében bevezették a (vegyes) pénzügyi holding anyavállalatok jóváhagyását, illetve jóváhagyás alóli felmentését. 2021-ben az EKB főként meglévő (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokról hozott döntéseket.^[49] 2022-ben az EKB 11 pénzügyi holdingtársaságot hagyott jóvá, amelyek közül az egyik újonnan alakult az adott felügyelt csoportban. Az egyéb jóváhagyások a 21a cikk nemzeti jogba való átültetésében (azaz 2020. december 29. után) bekövetkezett késedelmekhez kapcsolódtak, amelyek miatt az értesítések is késtek. Az EKB – a CRD–V 21a cikkének (8) bekezdésének megfelelően – egy másik összevont felügyeletet ellátó hatóságként eljáró illetékes hatósággal közösen meghozta első „együttes határozatát” is mint annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol a (vegyes) pénzügyi holdingtársaság letelepedett. Végezetül, több átszervezésre került sor olyan felügyelt csoportokban, amelyek (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat távolítottak el a csoportszerkezetükből.

2.1.2.3 Az EKB befektetési vállalkozásokra vonatkozó új keretrendszere

Az EKB és az INH-k a befektetési vállalkozások engedélyezésével kapcsolatos munkát is folytatták. 2021 júniusában életbe lépett a befektetési vállalkozások felügyeletére vonatkozó új keretrendszer, amely olyan kritériumokat vezetett be, amelyek szerint a befektetési vállalkozásoknak hitelintézeti engedélyért kell folyamodniuk. Ezt egyrészt minőségi (tevékenységek), másrészt mennyiségi kritériumok (eszközök értéke) alapján kell megszerezni, egyéni vagy csoportszinten. 2021-ben és 2022-ben a hitelintézeti engedélyre jogosult befektetési vállalkozásokra a szerzett jogok rendszere vonatkozott. A banki működési engedély követelménye várhatóan nagyjából 20 pénzintézetre vonatkozik. Az INH-k eddig 11 beadványról tájékoztatták az EKB-t, és 2022-ben öt cég kapott működési engedélyt, főként Németországban, Franciaországban és Hollandiában.

Az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országra és befektetési vállalkozásra kiterjedően következetes értékelés elősegítéséhez az EKB külön módszertant dolgozott ki, amelynek célja, hogy egyensúlyt teremtsen a következők között: (i) a szóban forgó cégeknek a banki működési engedélyt kérő más pénzintézetekkel azonos kezelése iránti igény, (ii) az a tény, hogy ezekre a befektetési vállalkozásokra a nemzeti hatóságok által előírt prudenciális követelmények vonatkoztak, mielőtt hitelintézetté váltak.

2.1.2.4 IMAS-portál

Az IMAS-portál a felügyeletek és a felügyelt szervezetek, illetve külső felek közötti kapcsolattartást és információcserét megkönnyítő, online platform. A felügyeleti folyamatok digitalizálására irányuló stratégia részét alkotja, amely a teljes felügyeleti ciklusra kiterjed.^[50]

2022-ben felvettük az IMAS-portálra a többi engedélyezési eljárást – konkrétan a működési engedélykérelmeket, az engedélyek önkéntes visszavonását, valamint a pénzügyi holdingtársaságok jóváhagyását, illetve jóváhagyás alóli felmentését. Továbbra is az IMAS-portálon dolgozzuk fel a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok jelentős részét.

2.2 Alkalmassági eljárások

2022-ben az EKB bankfelügyelete összesen 2445 egyedi szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatról (a vezető testületi és felügyelőbizottsági tagok, a legfontosabb tisztségviselők és a harmadik országbeli fióktelepek vezetőinek egyéni értékeléséről, valamint további nem ügyvezető igazgatói tisztségek jóváhagyásáról) kapott értesítést (5. táblázat).

5. táblázat

Alkalmassági eljárások, amelyekről az EKB értesítést kapott

A 2022-ben befogadott alkalmassági eljárások mintegy 67%-a felügyeleti funkciót ellátó, 27%-a pedig ügyvezetői funkciót betöltő vezető testületi tagokat érintett. A többi eljárás kulcsfontosságú feladatot ellátó személyekre (4%), harmadik országbeli fióktelepek vezetőire (1%) és további nem ügyvezető igazgatói tisztségekre (1%) terjedt ki.

A 2019 óta tartó pozitív tendencia részeként a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások összesített feldolgozási ideje átlagosan 102 napra csökkent. Ez rövidebb, mint A vezető testületi tagok és a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló közös ESMA–EBH-iránymutatások 179. pontjában megállapított, legfeljebb négy hónapos időszak.

2.2.1 Fejlemények az alkalmassági vizsgálatok terén

2022-ben az EKB az eljárások 32%-ában aggályosnak talált a szakmai alkalmasságra és megbízhatóságra vonatkozó egy vagy több kritériumot. A leggyakoribb problémák a korábbi évekhez hasonlóan az igazgatósági tagok vállalt időráfordításához, tapasztalatához és összeférhetetlenségéhez kapcsolódtak. Ezen aggodalmak enyhítése érdekében az EKB kiegészítő rendelkezéseket – nevezetesen 58 feltételt, 225 kötelezettséget és 95 ajánlást – írt elő a jelentős hitelintézeteknek. Az EKB 2022-ben felülvizsgálta a kiegészítő rendelkezések alapjául szolgáló szabályzatát (lásd az 5. keretes írást).

Ha komoly kétség merül fel az igazgatósági vagy legfontosabb tisztségviselői pozícióra kiszemelt jelölt alkalmasságával kapcsolatban, a vonatkozó kérelmet gyakran visszavonják. Ezekben az esetekben a bankokkal folytatott felügyeleti párbeszéd megelőzheti, hogy az EKB elutasító szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági határozatokat hozzon. 2022-ben 16 kérelmet vontak így vissza.

Az EKB 15 banki vezetői testületi tagokkal kapcsolatos újraértékelést is végzett. Ezek közül hét jó hírnévvel kapcsolatos problémákhoz, négy pedig a pénzmosás elleni küzdelem terén tapasztalt hiányosságokhoz kapcsolódott. Az újraértékelések következtében négy igazgatósági tag lemondott.^[51] Összesen 23 kérelem esetében az igazgatósági tagok alkalmasságának értékelése során pénzmosással vagy terrorizmus finanszírozásával összefüggő lényeges információkat is mérlegeltünk.

Az EKB, hogy előmozdítsa a sokszínűséget az általa felügyelt bankokban, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálataiban a kollektív alkalmasságot is felméri, amelynek során figyelembe veszi többek között a nemek, a tapasztalat és a háttér sokféleségének kritériumát. Ezzel összefüggésben az alkalmassági és üzleti megbízhatósági határozatokban szerepelnek a sokféleségre vonatkozó releváns megállapítások is, és amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, kiegészítő rendelkezéseket vezetnek be.

Az EKB folytatja informatikai eszközeinek fejlesztését a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok hatékonyságának fokozása érdekében. 2022 végére az európai bankfelügyeletben részt vevő valamennyi országban bevezette az IMAS-portál használatát, amelyen a jelentős hitelintézetek benyújthatják alkalmassági vizsgálat iránti kérelmüket, és egészen a végleges döntés meghozataláig figyelemmel kísérhetik a kapcsolódó folyamatot. 2022-ben a bankokban 84%-ról 89%-ra emelkedett az IMAS-portál szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmekhez való használata, így csökkent az eljárások teljes feldolgozási ideje. Az EKB továbbra is támogatni fogja, hogy minden bank teljeskörűen kihasználja az IMAS-portált.

Emellett jelentős előrelépés történt a Heimdall eszköz fejlesztésében, amely a bankok által kitöltött kérdőívek automatikus beolvasásával és a tartalmuk alapján történő problémamegjelöléssel egyszerűsíti a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárást. Az eszköz optikai karakterfelismerést, automatikus fordítást és adatelemzést alkalmaz a manuális munkateher és az emberi hibalehetőségek csökkentése érdekében.

2.3 Visszaélés-bejelentés, jogérvényesítés és szankcionálás

2.3.1 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az INH-k között (lásd: Az EKB 2014. évi felügyeleti tevékenységről szóló éves jelentése). Az alkalmazandó jogi feltételrendszernek megfelelően az EKB által a felügyeleti feladatai körében kiszabott bírságokat közzétesszük a bankfelügyeleti honlapunkon. Az INH-k által az EKB kérésére kiszabott bírságokat is itt publikáljuk.

2022-ben az EKB tíz szankcionálási eljárással foglalkozott, amely nyolc EKB-határozatot eredményezett (6. táblázat).

6. táblázat

Az EKB 2022. évi jogérvényesítő és szankcionálási tevékenysége

A 2022-ben lefolytatott tíz eljárásból nyolc kapcsolódott közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) feltételezett megsértéséhez, amelyet jelentős hitelintézetek követtek el. 2022-ben az eljárások közül hatot véglegesítettünk EKB-határozattal, amelyek 12 240 000 € összegű bírságot szabtak ki. A határozatok közül három megerősítette az eredetileg 2018-ban hozott, majd az Európai Unió Bírósága által 2020-ban részben megsemmisített szankcionáló határozatokat. Két eljárás 2022 végén még folyamatban volt.

A 2022-ben folytatott két fennmaradó eljárás a CRD-t végrehajtó nemzeti jogszabály feltételezett megsértésével volt kapcsolatos, és két kevésbé jelentős hitelintézetben való befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozott. Ezek az érintett INH által indítandó eljárás iránti EKB-felkéréssel végződtek.

A 2022-ben az EKB által lebonyolított jogérvényesítő és szankcionálási eljárások tárgyát képező feltételezett jogsértések hiánytalan tematikus csoportosítása a 21. diagramon látható.

21. diagram

Jogérvényesítő és szankcionálási eljárásokat kiváltó feltételezett jogsértések 2022-ben

Egy INH, miután az EKB előzetesen felkérte eljárás elindítására, és az eseteket nemzeti jogszabályai alapján értékelte, 2022 folyamán három, összesen 6000 eurós pénzbírságot szabott ki.

Ezen túlmenően, bűncselekményre vonatkozó megalapozott gyanú esetén az EKB felkéri az érintett INH-t, hogy az ügyet utalja az illetékes szervekhez, amelyek azt a nemzeti joggal összhangban kivizsgálják, és adott esetben bűnvádi eljárást indítanak. 2022-ben egy ilyen felkérést nyújtottunk be az adott INH-hoz.

Bővebb információt, többek között a prudenciális követelmények megsértéséhez kapcsolódó, az EKB és az INH-k által az európai bankfelügyelet keretében 2022-ben végzett szankcionálási tevékenységekről szóló átfogó statisztikákat az SSM 2022. évi szankcionálási tevékenységeiről szóló éves jelentés tartalmaz. A dokumentumot 2023 második negyedévében tesszük közzé az EKB bankfelügyeleti honlapján.

2.3.2 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikkének értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a vonatkozó uniós jogszabályok megsértését – ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, idegen szóval whistleblowingnak. Az EKB ennek megfelelően visszaélés-bejelentési mechanizmust működtet. Ennek része egy rögzített struktúrájú internetes felület, amelyre az EKB bankfelügyeleti honlapjáról lehet belépni.

Az EKB garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2022-ben az előző évhez képest 34%-kal több, 204 visszaélésről szóló bejelentést kapott. Ezek közül 86-ot a vonatkozó uniós jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 78-at az EKB felügyeleti hatáskörébe soroltunk, nyolcat pedig az illetékes nemzeti hatóságokéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális jellegű (például fogyasztóvédelmi) követelmények feltételezett megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatályán.

Az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozó leggyakoribb bejelentett jogsértések szervezetirányításra (90%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények nem megfelelő kiszámítására (5%) vonatkoztak. Az ügyek teljes bontásban a 22. diagramon láthatók. A szervezetirányítási problémák elsősorban a kockázatkezelést és a belső kontrollrendszert, a vezető testületi funkciókat, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, valamint a szervezeti struktúrát érintették.^[52]

22. diagram

A visszaélés-bejelentési mechanizmusban bejelentett feltételezett jogsértések

(százalékos arányok)

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül kapott információkról. Ezeket megfelelő módon figyelembe vették, és az EKB felügyeleti feladatai részeként megtették a szükséges lépéseket.

A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélésekről az év folyamán vagy korábban kapott bejelentésekkel kapcsolatban 2022-ben a következő főbb vizsgálati intézkedéseket hoztuk:

• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (52%);
• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (36%);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat iránti kérelem (7%);
• a megvádolt személy(ek) meghallgatása (5%).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Az Ukrajna elleni orosz háború hatása a felügyelt bankokra – válsághelyzetek 2022-ben

Az oroszországi és ukrajnai geopolitikai helyzet kihatott mind a jelentős, mind a kevésbé jelentős pénzintézetekre. Néhány bank esetében a válságkezelési rendszer keretében hozott intézkedésekre került sor, ami eredményesnek bizonyult.

3.1.1 A Sberbank Europe AG ügye

Az EU válságkezelési rendszerében az EKB az Egységes Szanálási Testülettel (SRB) folytatott konzultáció után megállapíthatja, hogy egy felügyelt szervezet fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik (FOLTF). 2022. február 28-án az EKB megállapította, hogy likviditási helyzetük visszafordíthatatlan romlása miatt az osztrák Sberbank Europe AG jelentős hitelintézet és két bankunióbeli leányvállalata, a horvátországi Sberbank d.d. és a szlovéniai Sberbank banka d.d. az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet^[53] 18. cikke (1) bekezdése a) és 18. cikke (4) bekezdése c) pontjának értelmében FOLTF státuszúnak minősül.^[54]

3.1.1.1 A fizetésképtelenség vagy valószínűleg fizetésképtelenné válás értékelésének előzményei

A bankok jelentős betétkiáramlást tapasztaltak azoknak a geopolitikai feszültségeknek a jó hírnévre gyakorolt hatása miatt, amelyek Oroszország 2022. február 24-i, Ukrajna elleni inváziójában tetőztek. Ez a likviditási helyzetük gyors és jelentős romlásához vezetett. Nem álltak rendelkezésre olyan intézkedések, amelyek reális esélyt nyújtottak volna a likviditási pozíció helyreállítására csoportszinten és a Sberbank Europe AG bankunión belüli minden egyes leányvállalatában. Az EKB 2022. február 28-án arra a következtetésre jutott, hogy a hitelintézetek valószínűleg nem lesznek képesek megfizetni az esedékessé váló tartozásaikat vagy egyéb kötelezettségeiket.

3.1.1.2 Együttműködés és információcsere az Egységes Szanálási Testülettel és más szervekkel

A geopolitikai feszültségek kiéleződése után az EKB fokozta együttműködését az SRB-vel, és kezdeti előkészítő intézkedéseket hozott. Az EKB és az SRB Sberbank Europe AG-ért közvetlenül felelős csoportjai szorosan együttműködtek, a bank likviditási helyzetét pedig részletesen megvitatták az SRB képviselőivel az EKB rendezte válságtanácskozásokon. Az SRB emellett meghívást kapott, hogy megfigyelőként vegyen részt az EKB Felügyeleti Testületének releváns ülésein. Az EKB képviselője megfigyelőként részt vett az SRB-nek az üggyel kapcsolatos minden vezetői értekezletén, beleértve azt is, amelyen az SRB szanálási intézkedésekről döntött. Az EKB és az SRB méltányolta a válsághelyzet során folytatott szoros és hathatós együttműködést.

Mivel a Sberbank Europe AG különböző joghatóságokban is tevékenységet folytatott, az EKB több uniós és EU-n kívüli illetékes nemzeti hatósággal (INH-val) is együttműködött. A közös válságkezelési keretrendszer – a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv – megléte támogatta ezt az együttműködést. A szerteágazó nemzeti jogi rendelkezések azonban tovább bonyolították az eljárást.

3.1.1.3 A fizetésképtelenség vagy valószínűleg fizetésképtelenné válás értékelése utáni intézkedések

Kétnapos moratóriumot követően az SRB 2022. március 1-jén szanálási határozatokat fogadott el a horvát és a szlovén leányvállalatokról, továbbá úgy döntött, hogy az ausztriai anyavállalat esetében nincs szükség szanálási intézkedésre.^[55] Ezután ugyanezen a napon az EKB utasította az Osztrák Pénzpiaci Hatóságot, hogy nevezzen ki kormánybiztost, és tiltsa el a Sberbank Europe AG-t az üzleti tevékenységének folytatásától. A horvát Sberbank d.d. leányvállalat összes részvényét a Hrvatska Poštanska Banka d.d. (Horvát Postabank), míg a szlovén Sberbank banka d.d. leányvállalatét a Nova ljubljanska banka d.d. (NLB d.d.) részére transzferálták át. A Sberbank Europe AG korábbi leányvállalatai 2022. március 2-án rendes körülmények között, a betétesek és az ügyfelek szempontjából zavartalanul újraindultak. Az osztrák anyavállalat elkerülte a fizetésképtelenségi eljárást, és a nemzeti joggal összhangban önkéntes felszámolást kívánt folytatni. 2022. április 21-én a Sberbank Europe AG közgyűlése jóváhagyta a felszámolási tervet, a bank felszámolását és megszűnését, valamint az igazgatótanács négy tagjának felszámolóvá való kinevezését, és utóbbiakat felhatalmazta arra, hogy a felszámolási eljárás végén visszaadják a banki működési engedélyt. 2022 őszére a Sberbank Europe AG nagyrészt végrehajtotta a felszámolási tervét, eladta az eszközeinek túlnyomó részét, és szinte valamennyi betétesét kifizette, így 2022 decemberében visszaadhatta a működési engedélyét.

3.1.2 Az RCB Bank LTD ügye

Az RCB Bank LTD egy ciprusi bank, amelyben az oroszországi székhelyű VTB bank egészen a közelmúltig jelentős részvényes volt.

2022 márciusában, az ukrajnai orosz invázió miatti szankciók kiszabása után az EKB több határozatot hozott az RCB Bank működéséről: (i) jóváhagyta az RCB Bank hitelportfóliója egy részének értékesítését a Hellenic Bank Public Company Ltd részére; (ii) azzal korlátozta az RCB Bank üzleti tevékenységét, hogy megakadályozta, hogy új betétet gyűjtsön, új hitelt nyújtson, vagy új befektetést hajtson végre; és (iii) ideiglenes vagyonfelügyelőt nevezett ki, aki együttműködik a vezetéssel, és szorosan figyelemmel kíséri a bank likviditását és tőkéjét.

A megváltozott geopolitikai helyzet arra késztette az RCB Bankot, hogy felülvizsgálja átfogó üzleti stratégiáját, és banki tevékenységének önkéntes felszámolása mellett döntsön a célból, hogy a folyamat végén maradéktalanul kifizethesse minden betétesét, és visszaadja banki működési engedélyét.^[56] 2022 őszére az RCB Bank visszafizette, átruházta vagy átalakította valamennyi betétét, és a banki működési engedélyének visszavonását kérte, amit az EKB 2022. december 22-i határozatában hagyott jóvá.^[57]

3.2 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB bankfelügyelete és az SRB 2022-ben is minden szinten szorosan együttműködött. Az EKB Felügyeleti Testülete meghívta az SRB elnökét, hogy megfigyelőként részt vegyen az SRB feladatkörei szempontjából releváns témakörökben tartott értekezletein. Hasonlóképpen, az EKB egyik képviselője megfigyelőként részt vett az SRB összes vezetői és plenáris ülésén. Ezenkívül rendszeres eszmecsere folyt az EKB és az SRB elnökei, felső- és középvezetői között olyan közös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatban, mint az EKB és az SRB közötti egyetértési megállapodás aktualizálása, a helyreállítási és szanálási tervezés, valamint a válságkezeléssel kapcsolatos szakpolitikai eljárások. Végül, az egyetértési megállapodásnak megfelelően mindkét szervezet a már számukra rendelkezésre álló releváns adatok és információk széles körét osztotta meg egymással. Ez jelentős kettős adatszolgáltatási tehertől mentesítette a bankokat.

Az EKB bankfelügyelete és az SRB 2022-ben megkezdte a kétoldalú egyetértési megállapodásuk második felülvizsgálatát. A felülvizsgálat az elmúlt évek tapasztalataira kíván építeni, és új jogszabályokat és együttműködési területeket kíván fontolóra venni. A felülvizsgálat tovább javítja az EKB bankfelügyelete és az SRB közötti együttműködést és információcserét. Ezenkívül, ahogyan már korábban is, az EKB részt vett az SRB válságszimulációs próbatesztjein és abban a háromoldalú legfelsőbb szintű vizsgálatban, amelybe bevonták az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a bankunió szanálási hatóságait, felügyeleteit, központi bankjait és pénzügyminisztériumait is. A rendszeres vizsgálat- és eszmecsere-sorozat célja az egyes joghatóságokban alkalmazott szanálási rendszerek jobb megértése, valamint a határon átnyúló szanálási tervezés és eljárások összehangolásának megerősítése.

Ezenkívül az EKB közös felügyeleti csoportjai és az SRB belső szanálási csoportjai közötti rendszeres együttműködés továbbra is fontos részét képezte a két szervezet közötti kooperációnak. Különösen szoros volt az együttműködés az EKB válságkezelési keretrendszerébe tartozó – vagyis romló pénzügyi helyzetbe került – bankok esetében, ami krízishelyzetben biztosítja a felügyeletek és a szanálási hatóságok teljes körű összehangoltságát (lásd a 3.1 szakaszt).

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB egyeztetett az SRB-vel azokról a helyreállítási tervekről, amelyeket jelentős hitelintézetek nyújtottak be az EKB bankfelügyeletének. Tekintettel voltunk az SRB megfigyeléseire a tervek értékelése és a felügyelt szervezeteknek szóló észrevételek elkészítése során. A szóban forgó megfigyelések többek között a szavatolótőkére és a jegybankképes forrásokra vonatkozó minimumkövetelményhez (MREL) kapcsolódó helyreállítási indikátorok küszöbértékeinek kalibrálására, valamint a helyreállítási lehetőségek szanálhatóságra gyakorolt hatására vonatkoztak.

Végül az SRB az SRM-rendelettel összhangban kikérte az EKB bankfelügyeletének véleményét az előzetes szanálási tervekről. Ahogyan korábban is, ez a konzultáció többek között kiterjedt az MREL meghatározására – beleértve az MREL alóli belső mentességek alkalmazását – és a szanálhatósági vizsgálatokra. Kikérték továbbá az EKB véleményét a nemzeti szanálási hatóságok kéréseiről is, összhangban az SRM-rendelet 12d cikkének (5) bekezdésével. A korábbi évekhez hasonlóan az SRB kikérte az EKB bankfelügyeletének véleményét az egységes szanálási alapba jelentős hitelintézetek által fizetendő javasolt előzetes hozzájárulások kiszámításáról is, az EKB értékelése pedig a felügyeleti és folytonossági szempontból tett észrevételekre összpontosította a figyelmet.

3.3 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

A kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI) érintő válságkezelés érdekében szoros együttműködésre van szükség az adott INH és az EKB között. Bár az LSI-ket érintő felügyeleti intézkedésekért közvetlenül az INH felel, fokozott együttműködésre és információmegosztásra van szükség, amikor egy LSI rövidesen eléri működő­képességének határát. Ebben a szakaszban az EKB – mint a közös eljárások terén illetékes hatóság – felveszi a kapcsolatot az INH-val a működési engedély esetleges bevonásával kapcsolatban.

2022-ben az EKB és az INH-k szorosan együttműködtek és információt cseréltek több olyan LSI esetében is, amelyek pénzügyi helyzete romlott, vagy amelyek válságos helyzetbe kerültek. Az INH-k nyolc új, az LSI-k pénzügyi helyzetének romlásával kapcsolatos ügyről értesítették az EKB-t. Az EKB és az INH-k emellett folytatták a szoros együttműködést és információcserét a pénzügyi helyzet romlását érintő 20 esettel kapcsolatban, kilenc esetben pedig külön válságkezelő kapcsolat­tartó csoportot kellett létrehozni. A korábbi évekhez hasonlóan ezek – az EKB és az adott INH képviselőiből álló – csoportok gondoskodtak a krízishelyzetek szoros figyelemmel kíséréséről, valamint arról, hogy a felügyeleti intézkedéseket és döntéseket időben és összehangoltan hozzák meg. 2022-ben a 2022–23-as LSI-munkaterv részeként közös EKB–INH-munkacsoport jött létre, amelynek feladata, hogy felülvizsgálja és tovább javítsa a válságba került LSI-kkel kapcsolatos együttműködést.

2022-ben az INH-k három LSI működési engedélyének bevonásával kapcsolatos ügyről is értesítették az EKB-t. Az EKB mindhárom esetben határozatot hozott az engedély bevonásáról.

2022-ben az LSI-k pénzügyi helyzetében bekövetkező romlás fő okai az életképtelen üzleti modellek, a fizetőképességi problémákhoz vezető, folyamatosan alacsony jövedelmezőség és a hibás szervezetirányítási rendszerek (pl. a pénzmosás elleni küzdelem nem megfelelő keretei) voltak.

4 Intézményközi együttműködés

4.1 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

2022 jelentős eredménye volt, hogy egyszerűbb jóváhagyási szabályokat fogadtak el a felügyeleti információknak az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) kívüli hatóságok részére történő továbbításáról. A vonatkozó jogi aktus^[58] az alkalmazandó joggal összhangban egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a továbbítási engedélyek szabályait.

4.1.1 Együttműködés más uniós felügyeletekkel és az EU-n kívüli országok hatóságaival

4.1.1.1 Az EKB és a felügyeleti kollégiumok

A nemzetközi bankcsoportok eredményes felügyeletéhez elengedhetetlen a felügyeletek közötti uniós és globális szintű hatékony együttműködés. Az EKB az európai bankfelügyeletben részt vevő országokban székhellyel rendelkező jelentős bankcsoportok összevont felügyeletét látja el. A bankunión belül határon átnyúló tevékenységet folytató jelentős bankcsoportok esetében az EKB az anyavállalatért és a határon átnyúló leányvállalatokért vagy fióktelepekért felelős egyetlen felügyelet.

A bankunión kívül is tevékenységet végző jelentős bankcsoportok esetében az EKB felügyeleti kollégiumokban vesz részt – azaz a határon átnyúló bankcsoportok felügyeletéért felelős és abban részt vevő szervek közötti állandó, de rugalmas együttműködési, koordinációs és információmegosztási struktúrákban. A felügyeleti kollégiumok lehetővé teszik, hogy az EKB összehangolt felügyeleti megközelítéseket és határozatokat dolgozzon ki, és közös munkaprogramokat hozzon létre a határon átnyúló azonos bank­csoport felügyeletében részt vevő többi felügyeleti hatósággal. Az EKB azokban az esetekben szervez kollégiumot, amikor székhely szerinti felügyeletként a bankcsoportok összevont alapú felügyeletéért felelős hatóságként működik. Ha az EKB a fogadó felügyelet, és egy bankcsoporton belüli meghatározott szervezetekre felvigyáz, a székhely szerinti felügyelet felkérésére vesz részt felügyeleti kollégiumokban.

2022-ben az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó bankok közül 43 esetében működött felügyeleti kollégium. 25 kollégiumnak az EKB volt a székhely szerinti felügyelete; ezek közül 18 kizárólag uniós felügyeletekből állt. Az EKB fogadó hatóságként hét további uniós kollégiumban, valamint harmadik ország hatóságai által felállított 11 kollégiumban vett részt. Ezenkívül 29 írásbeli együttműködési és koordinációs megállapodás – a felügyelet és a kollégium más tagjai között a bizalmas információk felhasználásának és cseréjének koordinálása céljából elfogadott együttműködési keret – is érvényben volt. Az EKB várakozásai szerint 2023-ban körülbelül nyolc új felügyeleti kollégium jön létre, ami biztosítja, hogy megfeleljenek a hatályos szabályozásnak.

Az egyes bankok közvetlen, nem helyszíni felügyeletéért felelős három igazgatóság képviselőiből álló transzverzális csoport folyamatos támogatást nyújt a közös felügyeleti csoportoknak az európai szabályozás és irányelvek szerinti együtt­működési kötelezettségeik teljesítésében (pl. a csoportba tartozó szervezetek feltérképezése, a kulcsfontosságú pénzügyi mutatóknak az illetékes hatóságok közötti cseréje és a felügyeleti kollégiumi vizsgálati program lebonyolítása). A transzverzális csoport továbbá elősegíti a harmonizációt, és előmozdítja a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó legjobb felügyeleti gyakorlatok alkalmazását.

4.1.1.2 Az SSM-en kívüli uniós hatóságokkal való együttműködés erősítése

Az EKB arra törekszik, hogy a közös felügyeleti kultúra előmozdításával, valamint a felügyeleti gyakorlat és módszertan összehangolásával tovább erősítse az európai szintű felügyeleti együttműködést. E célból az EKB 2022-ben az SSM-rendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban többoldalú egyetértési megállapodást kötött a mechanizmusban részt nem vevő hat EU-tagállam (Csehország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Svédország) illetékes nemzeti hatóságaival. A megállapodás rendelkezik az EKB és a hatóságok közötti fokozott együttműködésről, amelynek keretében ellátják feladataikat a felügyelt pénzintézeteknek és azok határon átnyúló tevékenységet folytató intézményeinek a felügyelete során. Ez elősegíti a nagyobb mértékű információ­megosztást – például a kiberbiztonsági incidensekkel kapcsolatban –, valamint a fokozott együttműködést annak érdekében, hogy feszültség esetén csökkenjenek az európai bankpiacok széttagoltságából eredő kockázatok.^[59] Az EKB felügyeleti tárgyú egyetértési megállapodásait az EKB bankfelügyeleti honlapján tesszük közzé.

4.1.1.3 Együttműködés az EU más ágazati felügyeleteivel és harmadik országok prudenciális felügyeleteivel

A pénzügyi konglomerátumok olyan pénzügyi csoportok vagy alcsoportok, amelyek a pénzügyi piacok különböző – például banki, biztosítási, illetve befektetési – ágazataiban kínálnak szolgáltatásokat és termékeket. Némelyikük a legnagyobb csoportok közé tartozik, amelyek a pénzügyi piacokon működnek, és globális szinten nyújtanak szolgáltatásokat.

A pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv előírja a koordinátor hatóságnak és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletét ellátó többi érintett illetékes hatóságnak, hogy az együttműködésük megkönnyítése érdekében kössenek koordinációs megállapodásokat. Az olyan szervezetek által vezetett csoportok esetében, amelyeknek az EKB az összevont felügyeletet ellátó hatósága, az EKB feladata a koordinációs megállapodások kialakítása. 2022-ben a Felügyeleti Testület és a Kormányzótanács jóváhagyta a 16 jelentős hitelintézet vezetésével működő pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletére vonatkozó koordinációs megállapodásokat.

2022-ben az EKB az EU nemzeti piaci hatóságaival is folytatta az együttműködést. Ezzel összefüggésben az EKB és az olasz Commissione Nazionale per le Società e la Borsa aktualizálta kétoldalú egyetértési megállapodását.

Végül, két felügyeleti tárgyú egyetértési megállapodás jött létre harmadik országok prudenciális felügyeleti szerveivel: az egyik a kanadai Pénzügyi Szervezetek Felügyelői Hivatala, a másik pedig a japán Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság.

4.1.2 Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi ágazati értékelési programjainak (FSAP) keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik egy ország pénzügyi ágazatát.

Az IMF 2018. évi euroövezeti FSAP programja megvizsgálta az euroövezet bank­felügyeleti és szanálási architektúráját. Az EKB bankfelügyelete az IMF számos ajánlását megvalósította felügyeleti gyakorlatában; mindeközben az uniós társ­jogalkotók az uniós jog módosítását igénylő ajánlásokon dolgoznak. Az IMF következő euroövezeti pénzügyi ágazati értékelési programja várhatóan 2024-ben indul el.

2022-ben az IMF Németországban, Írországban és Finnországban lezárta, Belgiumban pedig elindította az országos FSAP programot. Ezek az országos programok nem banki témákat – például belföldi biztosítási és makroprudenciális keretrendszereket – értékelnek, és kitérnek a banki tevékenységgel kapcsolatos kérdések holisztikus vizsgálatára, különös tekintettel azokra, amelyek a kevésbé jelentős pénzintézeteket, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontokat felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak.

Az EKB-nak az IMF Alapokmánya IV. cikke szerinti, az európai bankfelügyeletben részt vevő országok számára tartott országos konzultációkban történő részvétele mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekhez kapcsolódik, összhangban az EKB e területeken fennálló feladataival.

4.2 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.2.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

2022-ben a következők voltak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) munkájának központi területei: a Covid19-világjárványt és az ukrajnai orosz inváziót követő pénzügyi politikai reakciók koordinálása, a nem banki pénzügyi közvetítők rezilienciájának megerősítése, a technológiai innováció jelentette kihívásokra való reagálás és az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok kezelése. A változó makrogazdasági és pénzügyi környezet fényében az FSB fokozott figyelemmel kísérte a sérülékeny pontokat, és a pénzügyi rendszer rugalmasságának erősítésén dolgozott.

Az FSB tagjaként az EKB bankfelügyelete aktívan részt vett különböző munka­folyamatokban, például (i) a rendszerszempontból fontos globális bankok (G‑SIB-ek) éves azonosításában, amelynek során figyelembe vették a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által a határon átnyúló kitettségek európai bankunión belüli kezeléséről végzett felülvizsgálatot; (ii) az éghajlattal kapcsolatos kockázatokra, közzétételekre és forgatókönyv-elemzésre vonatkozó felügyeleti és szabályozói megközelítésekkel kapcsolatos joghatósági munkában; (iii) a kriptoeszköz-tevékenységekre vonatkozó, konzultáció céljából közzétett szakpolitikai csomag kidolgozásában; valamint (iv) a kiberbiztonsági események jelentésével kapcsolatos nagyobb konvergencia eléréséről szóló konzultációs dokumentum elkészítésében.

Az EKB bankfelügyelete az év folyamán részt vett az FSB plenáris ülésein, a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, valamint a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság ülésein, továbbá a Szanálási Irányító Csoport és az FSB európai területi konzultatív csoportjának munkájában.

Az EKB bankfelügyelete a jövőben is szerepet vállal az FSB munkaprogramjában, különösen a fent említett területeken. Ezenkívül együttműködik az FSB-vel a harmadik felet érintő kockázatok és a kiszervezési kérdések terén, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal együtt végrehajtandó globális banki stressz­vizsgálatban, valamint a G20-csoport értékpapírosítási reformjai hatásainak értékelésére irányuló új vizsgálatban.

4.2.2 Közreműködés a bázeli folyamatban

Az EKB 2022-ben továbbra is jelentős mértékben hozzájárult a Bázeli Bank­felügyeleti Bizottság (BCBS) munkájához. Aktívan részt vett több munka­folyamatban, a BCBS csoportjaiban hasznosította a szakértelmét, valamint az EU-ban és világszerte együttműködött BCBS-tagokkal.

E munka legfontosabb állomásai a következők voltak: (i) a bankunión belüli, határon átnyúló kitettségeknek a rendszerszempontból fontos globális bankok (G-SIB-ek) értékelési módszertanában való kezelésére vonatkozó, célzott felülvizsgálat befejezése, ami a bankunió fejlődése terén elért eredmények egyértelmű elismerését jelenti;^[63] (ii) az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hatékony kezelésére és felügyeletére vonatkozó elvek közzététele, amelyek célja az elvi alapú megközelítés előmozdítása mind a banki kockázatkezelés, mind a pénzügyi klímakockázatokkal kapcsolatos felügyeleti gyakorlat javítása érdekében; (iii) a bankok kriptoeszköz-kitettségeire vonatkozó globális prudenciális standard publikálása; valamint (iv) a végrehajtott bázeli reformok hatását és eredményességét a pufferfelhasználhatósággal és a ciklikussággal összefüggésben vizsgáló második értékelő jelentés közzététele.

Ezenkívül az EKB részt vett a BCBS bázeli alapelvek felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportjában, amelynek célja annak felmérése, hogy szükség van-e változtatásokra az eredményes bankfelügyelet előfeltételei, az alapelvek és az értékelési módszertan terén, és ha igen, milyenekre.

Az EKB egy sor eseti BCBS-ülésen is részt vett, amelyeken a globális bankrendszer kockázatairól és sebezhetőségeiről, valamint az Ukrajna elleni orosz háború hatásáról tárgyaltak.

Végezetül, az EKB továbbra is társelnöke a BCBS éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportjának és a BCBS szakpolitikával és standardokkal foglalkozó csoportjának, amely a közös prudenciális standardok kidolgozásáért és végrehajtásáért felel. 2022 októberében az EKB adott otthont Frankfurt am Mainban az utóbbi csoport pandémia kitörése óta első ízben rendezett személyes találkozójának.

4.2.3 Részvétel az Európai Bankhatóság munkájában

2022-ben az EKB bankfelügyelete továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bankhatósággal (EBH) az európai bankszektor következetes felügyeletének előmozdítása, továbbá a hitelintézetek biztonságának és szilárdságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának elősegítése érdekében. 2022-ben folytatódott az EBH-val való szoros együttműködés az egész EU-ra kiterjedő stressztesztekkel kapcsolatban, amelynek keretében az EKB szerepet vállalt a 2023. évi uniós szintű stressztesztcsomag kialakításában. Ugyancsak részt vett az EBH szabályozói munkájában: számos projekthez információkat és támogatást nyújtott, ideértve a banki könyvi pozíciók kamatlábkockázatairól és a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő hitelfelár-kockázatról szóló EBH-iránymutatások kidolgozását. Az EKB aktívan részt vett az EBH-nak az ukrajnai orosz invázió nyomán végzett munkájában is, figyelemmel kísérve a kockázatokat, az energiapiaci ingadozásokat, valamint a szankciók és a háború gazdaságra gyakorolt hatásait. Szintén továbbra is szerepet vállalt az EBH-nak a felügyeleti technológiával (suptech), valamint a kriptoeszközök piacairól szóló rendeletre és a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályra vonatkozó javaslataival kapcsolatos munkájában.

Az EKB ezenkívül hozzájárult az EBH 2022-es, az egész EU-ra kiterjedő átláthatósági vizsgálatának lezárásához azzal, hogy kellő időben, pontos felügyeleti adatokat bocsátott rendelkezésre a közvetlen felügyelete alatt álló 98 jelentős hitelintézetről. A vizsgálat részletes információkkal szolgált az európai bank­felügyeletben részt vevő bankokról.

Az EKB továbbra is részt vett megfigyelőként az EBH pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni állandó bizottságának munkájában, valamint több munkafolyamatban, és felügyeleti szempontból hozzájárult olyan szabályozási termékek kidolgozásához, mint például a prudenciális felügyeletek, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok és a pénzügyi információs egységek közötti együttműködésre és információcserére vonatkozó iránymutatások, valamint a felülvizsgált SREP-iránymutatások, amelyek útmutatást nyújtanak a prudenciális felügyeleteknek a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok SREP eljárásba való integrálásához. Az iránymutatások véglegesítése után az EKB végrehajtotta a jogi keretekből eredő változtatásokat, és szükség esetén új belső folyamatokat állított fel, hogy megfeleljen a rendelkezéseknek (lásd a 8. keretes írást).

Az EKB együttműködött az EBH-val és más érdekelt felekkel – az EBH megvalósíthatósági tanulmányában előírt – közös tanácsadó és koordinációs bizottság létrehozására irányuló javaslat kidolgozásában, hogy megkönnyítse a bankok adatszolgáltatási terheinek csökkentését szolgáló, integrált adatszolgáltatási rendszer előkészítését. Két szakmai műhelyt tartottunk a nemzeti hatóságoknak, 2022. november 18-án és december 1-jén; az utóbbihoz az ágazati szereplők is csatlakoztak. A műhelymunka valamennyi résztvevője határozottan támogatta a kezdeményezést, és arra számít, hogy 2023-ban felállítják a közös banki adatszolgáltatási bizottságot, megbízatással és munkatervvel együtt.

Ami az EBH megfelelési vagy indokolási eljárását illeti, az EKB bankfelügyelete 2022-ben 15 iránymutatással kapcsolatban értesítette az EBH-t a megfelelési státuszáról, amint azt az EKB bankfelügyeleti honlapján is dokumentáltuk. Az EKB bankfelügyelete elkötelezett az EBH vagy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott valamennyi alkalmazandó iránymutatás betartása mellett.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 Az elszámoltathatósági követelmények teljesítése

Az Éves jelentés az SSM-rendelet alapján az EKB bankfelügyeletének egyik fő elszámoltathatósági csatornája az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (Tanács) előtt. A rendelet értelmében az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint a Tanács és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása rendkívül fontos az EKB számára.

2022-ben – a világjárvány kitörése óta először – az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) és a Felügyeleti Testület elnöke személyesen találkozott Brüsszelben. Az elnök 2022. március 31-én nyilvános meghallgatás keretében felszólalt az ECON bizottság előtt, és bemutatta az EKB 2021. évi felügyeleti tevékenységeiről szóló éves jelentést, továbbá megtette ezt két rendes nyilvános meghallgatáson 2022. június 30-án és december 1-jén. A megbeszélések középpontjában az Ukrajna elleni orosz háborúból eredő, a pénzügyi ágazatot fenyegető kockázatok, a makrogazdasági környezet, a magas infláció, a monetáris politika normalizálása és az energiaválság állt. Szó esett továbbá a bankunió megerősítéséről – ideértve a Bázel–III reformok végrehajtását – az EKB bankfelügyeletének arról a programjáról, amelynek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások beépítése a bankfelügyeletbe, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatások felügyeletéről.

2022-ben a Felügyeleti Testület elnöke az európai parlamenti képviselők bankfelügyeleti ügyekről feltett hat írásbeli kérdésére válaszolt. Az összes válaszlevél nyilvánosan megjelent. A levelek számos témára kitértek, például az Ukrajnában zajló orosz háborúnak a bankszektorra gyakorolt hatására, éghajlati és környezetvédelmi kockázatokra, valamint a jelzálogkamatokra.

Az intézményközi megállapodással összhangban az EKB a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyvét és a felügyeleti testületi szemináriumok összefoglalóját is az Európai Parlament rendelkezésére bocsátotta.

Az EKB bankfelügyelete ezenkívül – az Európai Parlament és az EKB között az elszámoltathatóság melletti szilárd elkötelezettségének részeként fenntartott párbeszéd elmélyítése érdekében – válaszolt azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az Európai Parlament a „Bankunió – 2021. évi éves jelentés” című állásfoglalásában fogalmaz meg. Az EKB válaszában^[71] megosztotta észrevételeit az európai bankrendszer általános állapotáról, a digitális euro hatásáról, a pénzintézetekben a nemek közötti egyensúlyról, az éghajlati és környezeti kockázatokról, a jelzáloghitel-felvevők és a kis- és közép­vállalkozások hitelkamatairól, a pénzmosás elleni küzdelemről, az átláthatóságról és a bankunió kiteljesítéséről.

Ami a Tanáccsal folyó, 2022. évi együttműködést illeti, a Felügyeleti Testület elnöke április 4-én és november 7-én – mindkét alkalommal személyesen – részt vett az eurocsoporttal való eszmecserén. A megbeszélések előtt az EKB kiadta a releváns felügyeleti tevékenységeinek áttekintését.^[72] A legfontosabb megvitatott témák között szerepelt az európai bankrendszer általános helyzete a 2022. évi rendkívüli makrogazdasági és geopolitikai környezetben, valamint a felügyeleti prioritások.

2022-ben az EKB az Európai Számvevőszékkel is együttműködött a bankfelügyelettel kapcsolatos ellenőrzésekben, amelyek során megvizsgálták az EKB-nak a nemteljesítő hitelek banki kezelésének felügyelete során tanúsított működési hatékonyságát; az ellenőrzések várhatóan 2023-ban zárulnak le.

A fentiek mellett az EKB és a Számvevőszék által 2019-ben aláírt egyetértési megállapodás megkönnyítette a két intézmény között az EKB bankfelügyeletére vonatkozó számvevőszéki ellenőrzések nyomon követésével összefüggő gyakorlati információcserét. Az EKB ellenőrzi, hogy hol tart a számvevőszéki ajánlások végrehajtása, és a Számvevőszék is nyomon követi, mennyiben vették figyelembe a korábban kiadott ajánlásokat. Ezzel összefüggésben a Számvevőszék 2022-ben tovább vizsgálta, hogy milyen intézkedéseket tett az EKB a Számvevőszék első, az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) működéséről, valamint a második, a válságkezelésről szóló jelentésében szereplő megállapítások és ajánlások tekintetében.^[73] A válságkezelésről szóló számvevőszéki jelentés nyomon követésének eredményeit belefoglalták az Európai Unió költségvetésének teljesítményéről szóló számvevőszéki jelentésbe, amelyet 2022 novemberében tettek közzé.^[74]

5.2 Átláthatóság és tájékoztatás

Az EKB bankfelügyelete nagymértékben támaszkodik a digitális csatornákra és felületekre, hogy az információkat időben, átláthatóan és eredményesen tudja terjeszteni. A nagyközönséggel való hatékonyabb kommunikáció érdekében az EKB továbbra is alkalmaz vizuális kommunikációs formákat, valamint világos és közérthető szövegeket tesz közzé. A különféle iskolai végzettségű és szakmai hátterű közönség sokféle formátum (pl. közösségi oldalakon található lapozható – galéria formátumú – bejegyzések, videók, podcastok, blogbejegyzések) közvetítésével ismerkedhetett meg a felügyelettel és a bankvilággal.

Ezek a kommunikációs eszközök felerősítették a hagyományos módon – beszédek, interjúk formájában – terjesztett mondanivalókat. 2022 folyamán az elnök és az alelnök 26, az EKB felügyeleti testületi képviselői pedig 13 beszédet tartottak, együttesen 29 médiainterjút adtak, valamint kilenc blogbejegyzést és véleménycikket tettek közzé. A Felügyeleti Testület elnöke mindemellett sajtókonferenciát tartott a 2021. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeiről. Az EKB bankfelügyelete három podcastepizódot, 23 sajtóközleményt és egyéb kommunikációs anyagokat tett közzé, köztük európai parlamenti képviselőknek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és felügyeleti statisztikákat. A több mint 9000 feliratkozóval rendelkező, negyedévente digitálisan megjelenő Felügyeleti Hírlevél információkkal és hírekkel szolgált a folyamatban levő felügyeleti projektekről és megállapításokról.

2022-ben az EKB bankfelügyelete közzétette az első klímakockázati stresszteszt összesített eredményeit, és nyilvános konzultációt indított a befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárások útmutatójának tervezetéről. Emellett gyorsan reagált a válsághelyzetekre is, többek között azáltal, hogy átláthatóan tájékoztatott a Sberbank Europe AG fizetésképtelenségéről vagy várható fizetésképtelenné válásáról hozott döntésről. A korábbi évekhez hasonlóan az EKB bankfelügyelete több szankcionálási esetről is megosztott információkat. Ezenkívül az EKB és az Egységes Szanálási Testület megrendezte első közös konferenciáját, amelyen beszédeket és szakértői megbeszéléseket tartottak a bankunió elmúlt évtizedéről, a bankrendszer működési rugalmasságáról, válságkezeléséről és jövőjéről.

Az EKB két értekezletet tartott a bankfelügyeleti piaci kapcsolattartó csoportban, hogy elősegítse a párbeszédet az EKB bankfelügyelete és azok között az ágazati piaci szakértők között, akik a bankszektorral kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. A csoportban többek között az európai bankszektort érintő kockázatokat is megvitatták.

2022-ben az EKB 1007 olyan bankfelügyeleti témájú nyilvános megkeresésre válaszolt, mint az általános felügyeleti tájékoztatás, a bankokkal vagy az európai jogszabályok feltételezett megsértésével kapcsolatos panaszok, működési engedélyek, a klímakockázati stresszteszt és az Ukrajnában zajló orosz háborúra adott válasz. A látogatóközpontban hat személyes és öt virtuális előadást tartottunk a bankfelügyeletről, amelyeken 182, illetve 187 fő vett részt, továbbá 963 (617 helyszíni és 346 virtuális) látogatónak adtunk betekintést az EKB fő feladataiba és az európai bankfelügyelettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókba.

5.3 Az EKB bankfelügyeletének személyzete

5.3.1 Munkaerő-felvétel

Az EKB bankfelügyelete általában házon belül hirdeti meg a betöltetlen állás­helyeket, kivéve a kezdő pozíciókat, amelyekre a külső munkaerőpiacon ír ki pályázatot. A bankfelügyelet 2022-ben 24 jelöltet vett fel az intézményen kívülről hosszabb távú pozíció betöltésére.

23. diagram

Kinevezések száma személyzeti csoportok szerint 2022-ben

Az EKB bankfelügyelete kezdő elemzői álláshelyekre gyakran vesz fel olyan jelölteket, akik szakmai gyakorlat során szereztek tapasztalatot. 2022-ben is betöltöttünk ilyen pozíciókat a bankfelügyelet terén tapasztalatot szerzett korábbi gyakornokokkal.

2022-ben az EKB bankfelügyelete 131 gyakornokot szerződtetett, közülük többet is két újfajta gyakornoki felvételi eljárás alkalmazásával. Az első eljárás során hat ukrajnai gyakornokot vettünk fel az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos bank­felügyeleti témákban való munkavégzésre. A második eljárás során négy autizmus­spektrum-zavarral élő gyakornokot szerződtettünk sokszínűségi stratégiánknak megfelelően.

Az éves rotáció keretében 45 alkalmazott került át új közös felügyeleti csoportba, hogy elkerüljük az úgynevezett felügyeleti csapdát (supervisory capture), és előmozdítsuk személyes és szakmai fejlődésüket. Most először a Horizontális Felügyeleti Főigazgatóságot is bevontuk a horizontális és vertikális felügyelet közötti együttműködést tovább erősítő programba.

5.3.2 Csereprogramok

Az SSM munkaerőcsere-programja (lásd az 5.4 szakaszt) mellett a bankfelügyeleti szervezeti egységek a Schuman programhoz is csatlakoztak, amelynek keretében a Központi Bankok Európai Rendszeréből és az európai bankfelügyeletből érkező munkatársak közös projekteken dolgozhatnak különböző intézményekben. Az EKB bankfelügyelete két projektre nyújtott be javaslatot, és három munkatársat támogatott abban, hogy csatlakozni tudjon egyéb projektekhez.

5.3.3 Új kapacitások kiépítése

Az EKB bankfelügyelete 2022-ben megvizsgálta a szervezet felkészültségét, és három fejlesztésre szoruló területet határozott meg: informatikai és kiberkockázatok, éghajlati kockázatok és digitális átalakulás.

Ez a hiányosságokat feltáró elemzés szolgált alapul az SSM 2023-as kapacitás­kiépítési tervezetéhez. A tervezetbe tartoznak olyan intézkedések, amelyek célja a tehetségek jobb felismerése és hatékonyabb párosítása a szervezeti igényhez, képzések és egyéb tanulási lehetőségek létrehozása, valamint új tehetséges munkavállalók felvételének fejlesztése. Mindezeket szem előtt tartva az SSM 2023-as rugalmassági alapja 17,5 pozíciót kapott, amivel a három fejlesztési területen belüli kezdeményezéseket támogatjuk.

2022 végén csereprogramot indítottunk az EKB és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság között, hogy előmozdítsuk a pénzügyi konglomerátumok felügyeletében való együttműködést. 2023. február 1-jétől mindkét szervezetből két munkatárs cserél majd pozíciót.

5.3.4 Sokszínűség és befogadás

Az EKB bankfelügyelete jellegénél fogva sokszínű. Egész Európából érkeznek hozzánk munkatársak; az alkalmazottak 9%-a több állampolgárságú, 56%-a szülő, 46%-a pedig nő. Bár a sokszínűség és befogadás előmozdítását holisztikusan szemléljük, a nemek közötti egyensúly továbbra is fő stratégiai prioritás. Az EKB bankfelügyeletében dolgozó nők aránya szervezeti hierarchiaszintenként enyhe eltérést mutat. Elemzői szintű pozíciókat változatlanul 50%-ban töltenek be nők. Szakértői szinten ez az arány 2 százalékponttal 43%-ra nőtt. A női csoportvezetők aránya 1 százalékponttal 32%-ra csökkent, a női vezetőké pedig 2 százalékponttal 34%-ra nőtt.

5.4 Az SSM integrációja

2022-ben indult az SSM integrációs projektje, amelyet az EKB Felügyeleti Testülete 2021-ben hagyott jóvá. A projekt nyitva áll valamennyi illetékes nemzeti hatóság (INH), nemzeti központi bank és EKB-s bankfelügyeleti szervezeti egység képviselői előtt. Számos kezdeményezést terveztünk elindítani azzal a céllal, hogy tovább erősítsük az SSM közös kultúráját és karrierlehetőségeit, lehetőségeket teremtsünk a felügyeleti ciklus alatti szorosabb együttműködésre, javítsuk a tervezési integrációt, fejlesszük az SSM együttműködési eszközeit, valamint közös felügyeleti és képzési technológiákat vezessünk be.

Jelentős előrelépés történt az információkhoz és a közös informatikai eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése terén, beleértve a felügyeleti dokumentumokhoz való hozzáférési jogok kiterjesztését (megfelelő óvintézkedések mellett). Ez gördülékenyebbé tette a megosztást az SSMneten, az európai bankfelügyelettel foglalkozó munkatársak számára létrehozott intranetes felületen. A nemzeti felügyeleteknek és az EKB bankfelügyeletének a munkatársai továbbra is új tartalmakat tettek közzé az SSMneten – többek között az SSM-en belüli együttműködésről szóló első európai bankfelügyeleti felmérés legfontosabb megállapításait –, valamint létrehoztak olyan új tartalmakat, amelyek lehetővé teszik a munkatársak számára, hogy mobilitási lehetőségeket találjanak az európai bankfelügyeleten belül. Az EKB bankfelügyelete az SSMnet létrehozásáért elnyerte a központi bankok 2022. évi pénzügyi stabilitási kezdeményezésért járó díját.

Az SSM-en belüli munkaerő-mobilitás keretein belül a 2021. évi kísérleti SSM-csereprogram folytatásaként 2022-ben a Banco de España és az EKB négy-négy munkatársa vett részt egyéves csereprogramban. Ezenkívül számos lehetőséget teremtettünk az INH-k felügyeleti munkatársai számára, hogy a legfontosabb felügyeleti témákkal foglalkozó szakértői csoportokat alkotva együttműködjenek a virtuális térben. Ezeken a pozitív tapasztalatokon felbuzdulva további lehetőségeket mérlegelünk a nemzeti felügyeletekkel való rövid távú együttműködésre a megfelelő projekteken.

2022-ben új együttműködési forma indult az EKB és az INH-k között: az értékpapírosítással foglalkozó SSM-központ a tervek szerint 2022. április 1-jén megkezdte működését, és jelenleg segíti az EKB-t a kockázatmegtartási, átláthatósági és újra-értékpapírosítási követelmények felügyeletében.^[75]

A határon átnyúló folyamatos együttműködésre építve a helyszíni ellenőrzéseket végző közösségen belül is szorosabbra fontuk az együttműködést. Ezenkívül kísérleti projekt keretében létrehoztunk két kompetenciaközpontot – az egyiket az üzleti modellekhez és a jövedelmezőséghez, a másikat pedig a banki könyvi kamatlábkockázathoz kapcsolódóan –, hogy elősegítsük a szorosabb együttműködést ezeken a kockázati területeken.

A felügyeleti képzés területén az INSEAD és a Coursera szolgáltatókkal együtt új formátumokat vezettünk be a digitális átalakulás és innováció témaköreinek feltárására (lásd az 5.5 szakaszt). További képzési és tudásmegosztási lehetőségek várhatók az EKB bankfelügyeletének az Európai Egyetemi Intézettel kötött partnerprogramján keresztül.

A szorosabb együttműködés előkészítése érdekében átalakítottuk a felügyeleti tervezési folyamatot, amely most erősebb kapcsolatokat biztosít az INH-kkal. Az átalakított folyamatba belefoglaltunk a Felügyeleti Testülettel és az INH-kkal való rendszeres kapcsolattartási pontokat, amelyek célja a kockázatelemzés és a prioritások kijelölése, valamint az operatív tervezéssel és szervezeti felkészültséggel kapcsolatos előresorolt sérülékenységekre vonatkozó korai iránymutatás.

5.5 Az SSM digitális menetrendje

A bankszektor egyre inkább technológia- és adatközpontúvá vált, az európai bankfelügyeletnek tehát elő kell mozdítania a felügyeleti technológiák (suptech) alkalmazását, hogy lépést tartson ezzel a változással. 2022-ben jelentős előnye származott a 2020-ban indult digitális átalakulásból. A 14 suptech eszköz működésbe lépése hatalmas mérföldkő volt az SSM digitális menetrendjében. 2022 végére több mint 1100 felügyeleti munkatárs használta aktívan az új suptech eszközöket napi munkája során.

A Virtual Lab például modern felhőalapú platformjával, valamint az EKB és az INH-k munkatársainak kialakított egységes együttműködési és kommunikációs eszköz­rendszerével fokozta az európai bankfelügyeleten belüli együttműködést és digitális adatcserét. A Virtual Lab emellett kód- és modellmegosztási felületeket kínál adattudományi és mesterségesintelligencia-projektek kidolgozásához, ezzel ösztönözve az innovációt. A strukturálatlan adatokhoz használt szövegelemzési platform, az Athena új funkciókat vezetett be, például témamodellezést, hangulat­elemzést, automatikus fordítást, szövegösszefoglalást és információkinyerési (insight) motorokat. Ez lehetővé tette a felügyeletek számára, hogy azonnal feldolgozzák és elemezzék azt a nagy mennyiségű dokumentumot, amellyel a munkájuk során találkoznak. Ezenkívül az Agora egyedüliként nyújt hozzáférést az európai bankfelügyeletben használt összes prudenciális adathoz, a Navi pedig a hálózatelemzés és a modern vizualizációk önkiszolgáló felületeként fontos következtetéseket von le a hozzákapcsolt adatokból, például a jelentős pénzintézetek tulajdonosi struktúrájából. Ezek az eszközök kiszolgálják az európai bankfelügyeletben résztvevő felügyeletek igényeit, és elősegítik az integrációt.

A digitális átalakuláshoz olyan kulturális és személyzeti továbbképzések is hozzá­tartoznak, amelyekkel lehetővé tesszük a felügyeletek számára a jelenlegi és jövőbeli digitális igények kielégítését. 2022-ben vezető tudományos intézményekkel együttműködve több mint 1000, INH-ból és EKB-ból érkező felügyeleti munkatárs vett részt olyan képzéseken, mint az SSM mesterségesintelligencia-képzése és az adattudományi iskola. A képzések hibrid formában zajlottak, például élő előadások és e-learning modulok formájában, biztosítva a korszerű tanulási élményt.

Az említett digitális törekvéseket házon kívül is széles körben elismerték: az EKB-t kitüntették a Virtual Labért a felhő alapú innovációs díjjal, ezzel immár második éve nyerte el a központi bankoknak járó FinTech RegTech Global Award díjat.

2022-ben az európai bankfelügyelet beszállt a Project Olympus nevű ambiciózus programba is, amelynek célja, hogy az EKB és a nemzeti felügyeletek számára megteremtse a közös és integrált informatikai környezet alapjait. A kezdeményezés részeként a szakértők konkrét lépéseket jelöltek ki, hogy biztosítsák a közös és összekapcsolt eszközöket, a rendszerekhez való akadálytalan hozzáférést és a rendszerek közötti zökkenőmentes navigációt, a közös informatikai szabványokat, valamint az adatvezérelt felügyeletet.

Végül, az európai bankfelügyelet kialakít egy stabilan működő suptech funkciót, hogy kielégítse a technológia és az adatvezérelt felügyelet iránt egyre erősödő igényt. A legfontosabb cél, hogy biztosítsuk a magas színvonalú feladatteljesítést, a folyamatos innovációt, valamint a suptech eredményes bevezetését és fejlesztését az európai bankfelügyelet egészében.

5.6 Döntéshozatal

5.6.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság értekezletei és határozatai

Az EKB Felügyeleti Testülete 2022-ben 23 alkalommal értekezett. A járványügyi korlátozások enyhülése nyomán két értekezletet Frankfurt am Mainban, egyet pedig Athénban tartottak. Az összes többi értekezletet videokonferencia útján rendezték meg. A Felügyeleti Testület ezenkívül öt szemináriumot szervezett, hogy előzetes eszmecserét folytasson a felügyeleti szempontból fontos témákról. A Deutsche Bundesbank meghívására emellett 2022 októberében kötetlen zárt körű beszélgetést tartott Berlinben, amelynek során a tagok találkoztak a helyi fintech közösséggel, és megvitatták az SSM integrációjának további lépéseit és a felügyeleti hatékonyság javításának lehetséges módozatait.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[76] 2022-ben hét értekezletet tartott, mind videokonferencia keretében.

Az Irányítóbizottság 12 további értekezletet tartott, középpontban a digitális átalakulással, az SSM eljárásainak egyszerűsítésével és az SSM integrációjával. Valamennyi alkalommal videokonferencia útján találkoztak, és a részvétel lehetősége minden érdeklődő felügyeleti testületi tag előtt nyitva állt.

Felügyeleti Testület

2022-ben az EKB 2582, meghatározott felügyelt szervezeteket érintő felügyeleti határozatot^[77] hozott (2. ábra). Ezek közül 1360-at az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak, összhangban azzal az általános keretrendszerrel, amely a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntéshozatali hatáskörök átruházását irányítja. A Kormányzótanács 1222 határozatot hozott a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. Ezek között 213^[78] olyan művelet szerepel (például fióktelep létesítése), amelyet az EKB hallgatólagosan jóváhagyott azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra (44,9%), a SREP-re (8,7%), nemzeti hatáskörökre (9,7%), belső modellekre (8,5%), szavatolótőkére (7,7%) és eseti adatszolgáltatásra (4,7%) vonatkozott.

A Felügyeleti Testület az egyes bankok vonatkozásában elfogadás céljából a Kormányzó­tanácsnak benyújtott végleges határozattervezeteken felül több horizontális kérdésben is döntött; ezek közül kiemelkednek azok a határozatok, amelyek az év eleji romló geopolitikai helyzet következményeinek ellensúlyozását célzó felügyeleti intézkedésekkel, a klímakockázati stresszteszt előkészítésével és végrehajtásával, a helyreállítási tervek értékelésének egyszerűsítésével és az eszközminőség-vizsgálati módszertan felülvizsgálatával kapcsolatosak. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki. Az EKB és az INH-k képviselőiből álló csoportok előkészületi munkát végeztek, többek között a SREP-módszertan módosításával kapcsolatban a piaci kockázat, a hitelkockázat és a 2. pillér szerinti útmutatás tekintetében.

A Felügyeleti Testület egyes határozatai emellett nyilvános útmutatókat, jelentéseket és felülvizsgálatokat is eredményeztek, például az uniós jogban biztosított választási és mérlegelési lehetőségekről szóló átdolgozott EKB-útmutatót, az értékpapírosítási ügyletek bejelentéséről szóló útmutatót, valamint az EKB jelentését arról, hogy a bankoknak milyen előrehaladást sikerült elérniük az éghajlati és környezeti kockázati profiljuk átláthatóvá tétele felé.

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás keretében hozta.^[79]

Az EKB által 2022-ben közvetlenül felügyelt 113 bankcsoport közül 32 kérvényezte (ugyanannyi, mint 2021-ben), hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven olvashassa.

2. ábra

A Felügyeleti Testület 2022-ben hozott határozatai

5.6.2 A Felülvizsgálati Testület tevékenysége

Az EKB-hoz tartozó felülvizsgálati testület (ABoR) tagjai együttesen és külön-külön is függetlenek az EKB-tól. A testület feladata, hogy elfogadható felülvizsgálati kérelem esetén felülvizsgálja a Kormányzótanács által felügyeleti ügyekben elfogadott határozatokat.

Az ABoR 2022-ben három felkérést kapott az EKB felügyeleti határozatainak adminisztratív felülvizsgálatára (7. táblázat). Ezek egyikét visszavonták, miután az EKB tisztázta az ügyet a kérelmezővel az ABoR eljárásán kívül. A második esetben az ABoR megállapította, hogy a kérelem befogadhatatlan, mivel hiányos, és nem felel meg az SSM-rendeletben vagy az ABoR-határozatban előírt formai követelményeknek.

A harmadik esetben a ABoR kiadott egy véleményt, amelyben azt javasolta, hogy a Felügyeleti Testület módosítsa a megtámadott határozatot, különösen olyan tekintetben, hogy az jobban tükrözze az arányosság elvét. Ebben az ügyben az ABoR a vizsgálati szakasz keretében szóbeli meghallgatást tartott az EKB épületében, ami további lehetőséget biztosított a kérelmezőnek és az EKB-nak, hogy észrevételeket tegyenek a megtámadott határozattal kapcsolatban.

2022 decemberében az ABoR kiadott egy dokumentumot, amelyben összegyűjtötte nyolcéves tapasztalatát az EKB felügyeleti határozatainak felülvizsgálatáról. Ebben ismertetik az ABoR felülvizsgálati eljárását, és bemutatják a fő eljárási és érdemi kérdéseket, valamint az ABoR által elemzett kérdéseket és azokat a kritériumokat, amelyekre a testület a véleményeit alapozta.

2022-ben az ABoR elnöke Concetta Brescia Morra volt. További tagjai voltak: Pentti Hakkarainen (2022. február 1-jétől és alelnök), F. Javier Aríztegui Yáñez, André Camilleri és René Smits. A póttagok Christiane Campill és Damir Odak voltak. 2023. január 1-jétől Pentti Hakkarainen tölti be az elnöki posztot. Az ABoR jelenlegi összetétele megtekinthető az EKB bankfelügyeleti honlapján.

7. táblázat

Az ABoR által lefolytatott felülvizsgálatok száma

5.6.3 Módosultak az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei

Az SSM-rendelet és az EKB/2014/4 határozat^[80] értelmében a Kormányzótanács az EKB négy képviselőjét nevezi ki a Felügyeleti Testületbe, akik közül egyik sem lát el az EKB monetáris szerepköréhez közvetlenül kapcsolódó feladatokat, sem bármely INH feladatait.

Az EKB jelenlegi képviselői a Felügyeleti Testületben Kerstin af Jochnick, Edouard Fernandez-Bollo, Elizabeth McCaul és Anneli Tuominen. A képviselők napi munkájuk során támogatják a Felügyeleti Testület elnökét és alelnökét, valamint házon belül és kívül képviselik az EKB bankfelügyeletét.

Anneli Tuominen 2022. június 15-i kinevezését követően az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei a 8. táblázatnak megfelelően módosultak.

8. táblázat

Az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei

5.7 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB etikai keretrendszert hozott létre az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának a témával foglalkozó fejezetét és az SSM etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló iránymutatást. A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az Etikai és Jogkövetési Bizottság támogatja.

Az EKB független Etikai Bizottságának javaslatára a Kormányzótanács 2022 novemberében megerősített magatartási kódexet fogadott el az EKB vezető tisztségviselői számára, amelyben további korlátozásokat vezetett be a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra, valamint fokozta az átláthatósági kötelezettségeket.^[81] 2023. január 1-jétől a vezető tisztségviselők csak széles körben diverzifikált, közép- vagy hosszú távú befektetési horizonttal rendelkező instrumentumokat vásárolhatnak, és be kell nyújtaniuk az előző naptári évben végrehajtott magánjellegű pénzügyi tranzakcióik listáját.

Az Etikai Bizottság megbízatásának megfelelően elvégezte a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait vizsgáló éves értékelést, mielőtt a nyilatkozatok kikerültek volna az EKB bankfelügyeleti honlapjára. Továbbá reagált a bankfelügyeletbe bevont vezető EKB-tisztségviselők tanácskéréseire, és ezzel összefüggésben 15 véleményt adott ki, amelyek többsége a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozott. Az EKB az átláthatósági politikájával összhangban továbbra is közzétette az Etikai Bizottság véleményeit olyan esetekben, amikor összeférhetetlenség állt fenn, és amikor valaki a megbízatása lejárta után javadalmazással járó tevékenységet folytatott, valamint 2022 februárja óta a tervezett magánjellegű tevékenységek esetében is.^[82]

2022-ben a CGO bevezette az etikai csevegőrobotot, hogy a munkatársak gyorsan választ kapjanak egyszerű etikai kérdésekben. Az automatizálás eredményeként csaknem 20%-kal kevesebb kérelemmel fordulnak a CGO személyzetéhez. A megkeresések száma a 2021. évi körülbelül 2050-ről 2022-ben 1690-ra csökkent. A szakvélemény iránti kérelmek mintegy 42%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be.

24. diagram

Az EKB bankfelügyeletének munkavállalóitól 2022-ben beérkezett kérelmek áttekintése

A CGO továbbra is szakképzéseket, online tanfolyamokat és tájékoztató kampányokat biztosított a munkatársaknak az etikai keretrendszerről, az új munkatársak részt vehettek például az etikai tudatosság hetén és etikai nyílt napokon. A 2022-es figyelemfelhívó kampány középpontjában többek között az EKB-nak a munkaviszony megszűnését követő korlátozásai és a várható szakmai tevékenységek tárgyalására vonatkozó szabályok álltak.^[83] A tényleges vagy vélt „forgóajtó-jelenség” elkerülése érdekében a CGO értékelte az abból eredő esetleges összeférhetetlenségeket, hogy az alkalmazottak latolgatják magánszektorbeli állásajánlatok elfogadását, és tanácsot adott az alkalmazandó szabályokról és enyhítő intézkedésekről.

Azok közül a bankfelügyeleti munkatársak közül, akik 2022-ben nyújtották be a lemondásukat, három személy esetében volt szükség az etikai keretrendszerben előírt, a szakmai tevékenységektől való ideiglenes tilalom alkalmazására. Kilenc esetben további védintézkedéseket vezettek be, újraosztották a feladatokat, másik pozícióba helyezték át az adott munkatársat, illetve csökkentették a hozzáférési jogokat, mindezt a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében, hogy a várakozási idő házon belül teljen.

A CGO ezenkívül a munkatársak és a vezető EKB-tisztviselők magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó rendszeres jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Az előző évekhez hasonlóan csak korlátozott számú olyan esetre derült fény, amelyben megsértették az előírásokat, és ezek mintegy fele kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz. Egyik esetben sem történt szándékos kötelességszegés vagy más súlyos előírásszegés.

Az etika és a jogkövetés növekvő jelentőségének jegyében az etikai és jogkövetési konferenciát átalakították Etikai és Jogkövetési Bizottsággá (ECC). Az SSM továbbfejlesztett etikai keretrendszerének 2021. évi elfogadását követően az ECC elősegítette, hogy az SSM-ben részt vevő országok Illetékes Nemzeti Hatóságai harmonizált és egységes módon alkalmazzák az új szabályokat. E célból az ECC rendszeresen részt vett eszmecseréken, valamint tanácsot és tájékoztatást adott a bevált gyakorlatokkal kapcsolatban, ezzel támogatta a szabályok folyamatos bevezetését.

5.8 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv alkalmazása

2022-ben a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelvet főként a különféle szakterületek közötti információcserére alkalmazták.

Az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal^[84] összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozik, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a kért információra a szakpolitikai célok eléréséhez szüksége van. A legtöbb esetben a bizalmas információkhoz való hozzáférést közvetlenül az EKB-nak az a szakterülete engedélyezte, amely az adott információ fölött rendelkezett. Ez az EKB/2014/39 határozattal összhangban történt, amely megengedi, hogy a szakpolitikai funkciók közvetlenül hozzáférést biztosítsanak a szakpolitikailag nem szenzitív információkhoz vagy anonimizált adatokhoz. Nem volt rá szükség, hogy az Igazgatóság a lehetséges összeférhetetlenség feloldása érdekében beavatkozzon.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében néhányszor mégis az Igazgatóság engedélyét kellett kérni az egyes bankokra vonatkozó nem anonimizált információk vagy más, monetáris politikai szempontból érzékeny értékelések megosztásához. Az adatokba való betekintést az üzleti indokoltság vizsgálata után illetékességi alapon, korlátozott ideig megadták annak érdekében, hogy mindenkor érvényesüljön a szükséges ismeret követelménye.

Az ukrajnai orosz inváziónak a bankszektorra gyakorolt hatására vonatkozó adatok tekintetében az Igazgatóság 2022 februárjában életbe léptette az EKB/2014/39 határozat 8. cikkében szereplő vészhelyzeti rendelkezést. Ebből kifolyólag az invázióhoz kapcsolódó információk megosztásakor – a szükséges ismeret elvére vonatkozó szigorú követelmény figyelembevételével – nem volt szükség az Igazgatóság jóváhagyására. Ez a mentesség érvényes volt 2021-ben a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben gyűjtött banki adatokra vonatkozó több adatcsere esetében is. Az előzőekben leírtak alapján az adatokba való betekintést az üzleti indokoltság vizsgálata után illetékességi alapon, korlátozott ideig megadták annak érdekében, hogy mindenkor érvényesüljön a szükséges ismeret követelménye.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a Közvetítő Testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

5.9 Adatszolgáltatási keretrendszer

5.9.1 Az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos fejlemények

Az EKB Központi Benyújtási Platformja (CASPER) segítségével a külső szervezetek biztonságosan nyújthatnak be strukturált adatokat az EKB-nak az EKB központi azonosításra szolgáló azonosítási portálján keresztül. Az adatérvényesítés automatikus, és az eredmények a platformon keresztül megvitathatók az EKB érintett csoportjaival. A CASPER-nek 2022-ben 3100 házon belüli és házon kívüli felhasználója volt, így jelentős mennyiségű felhasználó tesztelte a működését. Az EKB továbbra is a CASPER-re fog támaszkodni a bankoktól gyűjtött eseti felügyeleti kérelmek terén, felváltva az olyan kevésbé hatékony folyamatokat, mint az e-mail-váltás vagy a megosztott mappák.

2022-ben az EKB és az INH-k jelentős előrelépést értek el a felügyeleti adatgyűjtés közös gyakorlatának szorosabb összehangolását célzó intézkedések végrehajtásában a „lépcsőzetes megközelítés” alkalmazásával.^[85] Ezeknek a követelményeknek az a célja, hogy közös minimumnormákat biztosító szabványok által összehangolják az európai bankfelügyeleten belüli felügyeleti adatok gyűjtésére, validálására és terjesztésére vonatkozó gyakorlatokat, és hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a felügyelt intézmények számára.

Az SSM egészére kiterjedő adatgyűjtési adatbázissal^[86] az a célunk, hogy megtaláljuk a módját, hogy a felügyelők által küldött párhuzamos adatigények elkerülése révén csökkentsük a bankok adatszolgáltatási terheit. Az adatbázist 2022-ben rendszeresen frissítettük, és felhasználtuk az adatszolgáltatási követelmények egyszerűsítését célzó tematikus felülvizsgálatokban, valamint a jelentős hitelintézetekhez intézett új horizontális kérelmek beadása előtt.

2022-ben az EKB kibővítette a bankfelügyeleti honlapjának felügyeleti adatokról szóló részén közzétett negyedéves felügyeleti banki statisztikáinak tartalmát az értékvesztési felülvizsgálat alá vont hitelekre és előlegekre vonatkozó új mutatókkal (szakaszok), amelyeket 2022 áprilisától tesz közzé. Ezenkívül az EKB 2022 második negyedévétől közzéteszi a nettó stabil forrásellátottsági rátát, valamint a nemteljesítő hitelállomány arányát, amely nem tartalmazza a központi bankoknál tartott készpénzvagyonokat és egyéb látra szóló betéteket. A statisztikák hozzáférhetőségét jelentősen növelte, hogy az EKB bankfelügyeleti honlapjának kezdőlapját vizuális sávval egészítettük ki, amely azonnali bepillantást enged a legfontosabb mérőszámokba. Ezenkívül most először közzétettük az egyedi, 3. pillér szerinti információkat a partner-hitelkockázatot bemutató kiválasztott sablonokról. Az EKB egyeztető műveletet hajtott végre a kiválasztott 3. pillér szerinti közzétételek és szabályozási adatszolgáltatás terén, így az adatok következetessége lényegesen javult.

5.9.2 Információkezelés

Az SSM információkezelő rendszere (IMAS) az európai bankfelügyeletek és az általuk felügyelt intézmények által nap mint nap használt fő informatikai rendszerek integrált csomagja. A csomag magában foglalja a felügyeletek napi feladatainak ellátásához szükséges munkafolyamat-kezelő alkalmazásokat (IMAS), egy adatszolgáltatási és adatelemzési rendszert (IDRA) a felügyeleti adatszolgáltatás adatainak lehívására és az azokkal való munkára, valamint egy internetes alkalmazást (IMAS-portál), amelyen keresztül a felügyelt bankok digitálisan kapcsolódhatnak a felügyeletekhez azáltal, hogy online űrlapokon nyújthatnak be kérelmeket és értesítéseket. Ha fontosnak és szükségesnek ítéljük, beépítünk újonnan kifejlesztett suptech eszközöket az IMAS-be.

2022-ben az IMAS folyamatosan fejlődött a pénzügyi rendszerben és annak szabályozási keretrendszerében, valamint az SSM módszertanában és stratégiájában bekövetkezett változásokkal összhangban. A 2022-es fejlesztések kihatottak a fő felügyeleti folyamatokra, és a következőket foglalták magukban: (i) új eljárások bevezetése az IMAS-be a 2022-re vonatkozó aktualizált SREP-módszertan tükrözése érdekében; (ii) az SSM döntéshozó testületeihez beérkező adat­szolgáltatási eredmények fejlesztései; (iii) a hitelintézetek jelentőségének értékelésére és nyilvántartásukra szolgáló új modul; (iv) a felügyeleti megállapítások és az azokhoz kapcsolódó felügyeleti intézkedések nyomon követését és megfigyelését szolgáló modul átalakítása; valamint (v) a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos különleges elemek bevezetése. Ezzel párhuzamosan jelentős technikai fejlesztéseket hajtottunk végre az IMAS alapinfrastruktúrájában, hogy lehetővé tegyük az IMAS más EKB-rendszerekkel, például a suptech alkalmazásokkal való integrációját.

2022-ben az IMAS-portál új felügyeleti folyamatokkal gazdagodott: a hitelintézetek és befektetési vállalkozások benyújthatják új működési engedély iránti kérelmeiket, a jelentős felügyelt csoportok esetében elvégezhető a pénzügyi holdingtársaságok jóváhagyása és jóváhagyás alóli felmentése, lehetőség lesz az engedélyek önkéntes bevonására, valamint a lényegesnek nem minősülő modellmódosítások és a kiszervezési megállapodások bejelentésére. A már eddig is az IMAS-portálon keresztül indítható folyamatok további fejlesztései közé tartozik a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmek leadásához használt egységesített űrlap, valamint a passzportálási kérelmek leadásához használt, a frissített EBH-iránymutatásokkal összhangban lévő, aktualizált űrlap.

6 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

6.1 Kiadások 2022-ben

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrást kell a felügyeleti feladatai eredményes ellátására fordítania. Ezeket az erőforrásokat az EKB közvetlen és közvetett felügyelete alá tartozó intézményekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk.

A felügyeleti feladatkör ellátásával járó kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve azonosítható módon kell kimutatni. A felmerült kiadások az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB meglévő támogatásnyújtó szervezeti egységei által biztosított közös szolgáltatásokat is igénybe veszi.^[87]

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis ez a testület fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a Költségvetési Bizottság segíti, amelybe az eurorendszer valamennyi nemzeti központi bankja és az EKB delegálnak tagokat. A bizottság feladata, hogy értékelést nyújtson a Kormányzótanács részére az EKB-nak azokról a jelentéseiről, amelyek a költségvetési tervezésről és monitorozásról szólnak.

2022-ben az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 593,8 millió €-t tettek ki, ami 4,9%-os mérséklődést jelent a 2022 márciusában közzétett 624,1 millió €-s becsléshez képest.

2022-ben a felügyeleti feladatok ráfordításai 2,8%-kal nőttek a 2021. évi 577,5 millió €-hoz képest. Ez annak tudható be, hogy a bankfelügyelet fokozatosan visszatér a normálisabb működési szintre. Ez a visszatérés elsősorban a jelentős hitelintézetek közvetlen felügyeletére vonatkozik, amely kapcsán a helyszíni ellenőrzések száma visszatért a világjárvány előtti szintre (lásd az 1.3.2 szakaszt). A horizontális feladatok és szakszolgálatok költségének emelkedése a bankfelügyelethez kapcsolódó informatikai rendszerek folyamatos fejlesztésének tulajdonítható. Ezekről a tevékenységekről az 5.9 szakaszban találhatók bővebb információk.

9. táblázat

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek funkció szerinti bontásban (2020–22)

(millió EUR)

A 9. táblázatban megadott csoportosítás segítségével határozzuk meg, hogyan osztjuk fel a felügyelt szervezetektől beszedett éves felügyeleti díjjal fedezendő éves költségeket a jelentős és kevésbé jelentős felügyeleti státuszú hitelintézetek között. A felügyeleti díjakról szóló rendelet^[88] 8. cikkében az éves felügyeleti díj megosztására meghatározott módszertan értelmében a horizontális feladatokhoz és szakszolgálatokhoz kapcsolódó költségeket arányosan kell felosztani, aminek az alapja a jelentős hitelintézetek felügyeletének teljes költsége, illetve a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletének felvigyázási költsége. Az összes csoport magában foglalja a közös kiszolgáló szakterületekre allokált költségeket is.

A 10. táblázatban részletesebb ráfordítási adatok láthatók az alábbi elvégzett tevékenységek szerinti bontásban:

• nem helyszíni felügyelet és megfigyelés, ami magában foglalja mindazokat a költségeket, amelyek az EKB-nak a közös felügyeleti csoportokban, valamint a kevésbé jelentős bankok vagy bankcsoportok felvigyázásával járó tevékenységekben való részvétele kapcsán felmerültek;
• az EKB részvétele a helyszíni ellenőrzésekben, többek között a külföldi kiküldetésekben;
• szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciók, ideértve a jelentőségfelmérést, az engedélyezést, a más szervekkel való együttműködést, a módszertant és a tervezést, a felügyeleti minőségbiztosítást, valamint a végrehajtási és szankcionálási eljárásokat;
• válságkezelés;
• makroprudenciális feladatok, beleértve a stresszvizsgálathoz és a felügyeleti politikához kapcsolódóakat;
• az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos felügyeleti statisztikák;
• a Felügyeleti Testület döntéshozatala, titkársága és jogi szolgálatai.

10. táblázat

Az EKB felügyeleti feladatainak ellátása során felmerült kiadások

(millió EUR)

2022-ben csaknem 60%-kal nőttek a helyszíni ellenőrzésekre fordított kiadások, ami annak tudható be, hogy a korlátozások feloldása után a helyszíni ellenőrzések száma visszatért a pandémia előtti szintre, ezzel a helyszíni tevékenységek visszaálltak a szokásosabb működéshez. A bankfelügyelettel kapcsolatos informatikai rendszerek folyamatos fejlesztése a szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciókban növelte a költségeket. Ez azt tükrözi, hogy a felügyeleti technológiákhoz (suptech projektekhez) kapcsolódó költségeket 2022-ben a felügyeleti testületi, titkársági és felügyeleti jogi funkciókból átcsoportosítottuk a szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciókba. A prudenciális felügyeleten belüli kiadások növekedését részben ellensúlyozta, hogy a makroprudenciális feladatokra fordított kiadások csökkentek, mivel 2022-ben nem került sor az Európai Bankhatóság kétévente végzett stressztesztjére.

A belső erőforrások kiegészítésére az EKB külső szaktanácsadói kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak egy képzett belső munkatárs útmutatása mellett, így kezelhető az átmeneti erőforráshiány. Az EKB 2022-ben 40,8 millió €-t fordított a felügyeleti alapfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, 2,0 millió €-val többet, mint 2021-ben. Ezek a kiadások magukban foglalták az informatikai rendszerek fejlesztésére fordított 13,2 millió €-t, az átfogó értékelésekre fordított 7,0 millió €-t, valamint a helyszíni felügyeleti feladatok elvégzésére fordított 20,0 millió €-t, beleértve a határon átnyúló vizsgálatokat is. Ezekről a tevékenységekről az 1. fejezetben találhatók bővebb információk. Ezenkívül 10,4 millió € tanácsadói költséget különítettünk el közvetlenül a bankfelügyeletre. Ezek a költségek a bankfelügyeleti funkciót támogató területekről származtak, és elsősorban az informatikai rendszerek működtetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez kapcsolódtak.

2022-ben jelentősen megugrottak a jelentős hitelintézetek és kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletével járó üzleti utakra fordított kiadások: a 2021. évi 0,3 millió €-ról 6,8 millió €-ra emelkedtek. Ez annak tudható be, hogy a helyszíni felügyelet visszatért a normálisabb működési szintre.

Az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető kiadások és a közös szolgálatok kiadásai között az előző évhez hasonlóan oszlottak meg a költségek (25. diagram).

25. diagram

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek kategória szerinti bontásban

(millió EUR)

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összetevői: a felügyeleti törzsállomány költségei; felügyeleti kezdeményezések (beleértve az átfogó értékelésekhez fűződő költségeket); egyéb működési kiadások, úgymint üzleti utak és továbbképzés; az IMAS, a stresszteszt­célú számlaadat-szolgáltatási platform (STAR) és hasonló, célorientált informatikai rendszerek, valamint kapcsolódó projektek és a suptech.

A közös szolgálatok kategóriája azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyeket a központi banki funkció és a bankfelügyeleti funkció egyaránt igénybe vesz, az alábbi csoportosításban: épület- és létesítménygazdálkodási szolgálatok, emberi­erőforrás-szolgálatok, közös informatikai szolgálatok, közös jogi, ellenőrzési és igazgatási szolgálatok, tájékoztatási és fordítási szolgálatok és egyéb szolgálatok. A felsorolt szolgálatok költségét szabványos ágazati mérőszámokat – úgymint teljes munkaidős egyenérték, iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma – alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg az egyes funkciók között. Mivel az EKB szigorúan hatékonyságjavításra törekszik, rendszeresen pontosítja a költségfelosztási mutatókat.

2022-ben az összes tényleges kiadás 593,8 millió €-ra rúgott. A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összege 351,4 millió € volt, míg a közös szolgálatok költsége 242,4 millió €, így rendre a tényleges kiadások 59,2%-át, illetve 40,8%-át tették ki. (Ez hozzávetőlegesen megegyezik a 2021. évi adatokkal, amikor a megoszlás 58,5% és 41,5% volt.)

Az IMAS és az STAR amortizációja hozzájárult a közvetlenül hozzárendelhető informatikai kiadások és kapcsolódó projektek kiadásainak növekedéséhez, amelyek 2022-ben 22,9 millió €-t tettek ki. A suptechhez közvetlenül hozzárendelhető kiadás 20,8 millió € volt. Az egyéb működési kiadások növekedése a helyszíni felügyelet normálisabb működési szintre való fokozatos visszatéréséből adódó ráfordításoknak tudható be.

2022-ben a közös szolgálatokra fordított kiadások mérsékelten, 2,8 millió €-val nőttek 2021-hez képest. A legtöbb költségkategóriában megfigyelhető a növekedés, ami elsősorban szintén a normálisabb működési szintre való visszatérést tükrözi.

6.2 A 2023. évi bankfelügyeleti díjakkal kapcsolatos kilátások

A tervezett kiadások múltbeli és várható felhasználása alapján az EKB 2023-ra is konzervatív becsléssel határozta meg a kiadások összegét, így a felügyeleti díj 2023-ra becsült összege 649,0 millió € lett. Az EKB 2023. évi felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó költségvetésének felső határa 705,6 millió €. A tervezet figyelembe veszi a normálisabb működési szinthez való várható folyamatos visszatérést, a suptech projektekre fordított folyamatos beruházásokhoz kapcsolódó új informatikai szolgáltatások bevezetését, valamint a helyszíni és belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatok – a tanácsadói kiadások csökkenése által ellensúlyozott – tanácsadói költségeinek internalizálását.

Az EKB az egész szervezet 2023-ra megvalósuló költségstabilitására irányuló elkötelezettségével összhangban a jelenlegi megbízatására tervezett kiadásainak stabilizálódását prognosztizálja, ugyanakkor továbbra is rugalmasan reagál a váratlan külső tényezőkre. Különböző intézkedésekkel biztosítjuk, hogy az EKB a stabilizációs célkitűzésen belül maradjon, figyelembe véve az infláció hatását is.

11. táblázat

Az EKB bankfelügyeletének becsült költsége 2023-ban, funkció szerinti bontásban

(millió EUR)

A 2023-ra vonatkozó, 2024-ben kivetendő éves felügyeleti díj csak a díjfizetési időszak végén lesz ismert, és tartalmazni fogja a teljes 2023-as évre vonatkozó tényleges kiadást, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített vagy tőlük beszedett összegekkel, a késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal. 2023-ban az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya a jelentős pénzintézetek esetében 95,3%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 4,7%.

12. táblázat

Az EKB felügyeleti feladataival járó kiadások 2023-ra becsült összege

(millió EUR)

6.3 A 2022-es díjrendszer

Az SSM-rendelet és a felügyeleti díjakról szóló rendelet együtt teremti meg azt a jogi keretet, amelynek értelmében az EKB a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó kiadásainak fedezésére éves felügyeleti díjat vet ki. A díjrendelet és a kapcsolódó határozat^[89] a következő módszertani elemeket rögzíti: (i) az éves felügyeleti díj teljes összegének kiszámítása; (ii) az egyes felügyelt bankok által fizetendő összeg kiszámítása; (iii) az éves felügyeleti díj beszedése.

6.3.1 A 2022-es díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2022. évi díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj 593,7 millió €-t tesz ki. Ez csaknem teljes mértékben megfelel a 2022. évi tényleges költségek összegének, amely 593,8 millió € volt, az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra visszatérített (nettó) 37 690 €-val és a 133 955 €-s késedelmi kamattal, összesen 96 265 €-val kiigazítva.

Az éves felügyeleti díjat kiigazító további tételek lehetnek még a behajthatatlan, ezért leírásra kerülő összegek. 2022-ben ilyen kiigazításra nem volt szükség.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg két részre oszlik a felügyelt szervezet jelentős vagy kevésbé jelentős státusza szerint, ami az EKB felügyeleti ellenőrzésének változó intenzitását is tükrözi. A kiadások intézménykategóriák közötti elosztása olyan módszertan alapján történik, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlesztéseket és a kellő időben történő kiigazításokat, ezzel biztosítva az egyre pontosabb allokációt.

2022-ben a teljes kivetendő összeg a jelentős hitelintézetek esetében 566,7 millió €, míg a kevésbé jelentős hitelintézetek esetében 27,0 millió €, így a jelentős hitelintézetek a teljes bankfelügyeleti költség 95,5%-át, a kevésbé jelentős hitelintézetek pedig a 4,5%-át fizetik.

13. táblázat

A bankfelügyeleti feladatokból származó teljes bevétel

(millió EUR)

6.3.2 Egy-egy pénzintézet által fizetendő felügyeleti díj

Banki szinten a felügyeleti díjat a pénzintézet fontossága és kockázati profilja alapján számítják ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével. A legtöbb bank esetében az adatok referencianapja az előző év december 31. Azon bankok esetében, amelyeknek a díjfizetési periódus alatt a felügyelete újabban a konszolidáció legmagasabb szintjén valósul meg, az EKB a bank által a december 31-éhez legközelebbi referencianapon jelentett teljes eszközállományt és teljes kockázati kitettséget veszi figyelembe. Ezeket használja fel a változó díjkomponens számítására minden olyan hónapban, amelyben a díjfizetésre kötelezettnek felügyeleti díjat kell fizetnie.^[90] A bankonként kiszabott díjat évente kell kiegyenlíteni.

3. ábra

A változó díjkomponenst a bank fontossága és kockázati profilja határozza meg

A felügyeleti díjat az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő tagállamokon belül a konszolidáció legmagasabb szintjén állapítjuk meg. A díj egy változó díjkomponenst és egy minimális díjkomponenst tartalmaz. Utóbbi minden bankra egyformán alkalmazandó, és alapja a teljes beszedendő összeg 10%-a. A 10 milliárd €-t meg nem haladó teljes eszközállományú legkisebb jelentős bankok és az 1 milliárd €-t meg nem haladó teljes eszközállományú kisebb kevésbé jelentős bankok esetében a minimális díjkomponenst megfelezzük.

A felügyeleti díjakról szóló rendelet 7. cikke szerint a felügyeleti díjat módosítani kell a bankok helyzetében bekövetkező alábbi változások esetében: (i) megváltozik a felügyelt szervezet jogállása (jelentősből kevésbé jelentőssé nyilvánítják vagy fordítva); (ii) új felügyelt szervezet kap működési engedélyt; vagy (iii) már meglévő engedélyt bevonnak. Az utólagos számlázásra való áttérés azt jelenti, hogy a 7. cikkhez kapcsolódó, év közben történő legtöbb változást belefoglalják a standard díjkalkulációkba. Ennek eredményeképpen az EKB új felügyeleti díjra vonatkozó határozatai 2022-ben mindössze 37 690 €-ról szóltak, amely összeg a 2022-es díjfizetési időszakra kiszámlázandó éves felügyeleti díj részét képezi.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk, amelyet rendszeresen aktualizálunk hasznos, gyakorlati információkkal az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén.

6.4 A bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális követelményekre vonatkozó uniós banki jogszabályoknak (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredmény­kimutatásába foglaljuk bele. 2022-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 12,2 millió € bevétel származott.

7 Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok az INH-knak szóló rendeleteket, határozatokat, iránymutatásokat, ajánlásokat és utasításokat tartalmaznak (ahogy az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet 9. cikke (1) bekezdésének 3. alpontjában és az SSM-keretrendelet 22. cikkében említik). Ebben a szakaszban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2022-ben elfogadott jogi instrumentumokat soroljuk fel, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lexen jelentek meg. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmaz.

7.1 Az EKB rendeletei

EKB/2022/14
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/504 rendelete (2022. március 25.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásáról szóló (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) módosításáról (EKB/2022/14), (HL L 102., 2022.3.30., 11. o.)

7.2 Az EKB rendeleteken kívüli jogi instrumentumai

EKB/2022/2
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/134 határozata (2022. január 19.) a felügyeleti információk Európai Központi Bank által az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel rá ruházott feladatok ellátása céljából hatóságok és szervek részére történő továbbítására vonatkozó közös szabályok meghatározásáról (EKB/2022/2), (HL L 20., 2022.1.31., 275. o.)

EKB/2022/6
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/368 határozata (2022. február 18.) a munkavállalóknak a felügyelt hitelintézet kockázati profiljára gyakorolt jelentős hatásra irányuló vélelem alóli kizárására vonatkozó eljárásáról szóló (EU) 2015/2218 határozat módosításáról (EKB/2022/6), (HL L 69., 2022.3.4., 117. o.)

EKB/2022/7
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/514 határozata (2022. március 1.) a 2021-re eső éves felügyeleti díjak teljes összegéről (EKB/2022/7), (HL L 103., 2022.3.31., 14. o.)

EKB/2022/12
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/508 iránymutatása (2022. március 25.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról szóló (EU) 2022/12 iránymutatás (EKB/2017/9) módosításáról (EKB/2022/12), (HL L 102., 2022.3.30., 34. o.)

EKB/2022/13
Az Európai Központi Bank ajánlása (2022. március 25.) az uniós jogszabályokban biztosított egyes választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlására vonatkozó közös előírásokról szóló EKB/2017/10 ajánlás módosításáról (EKB/2022/13), (HL C 142., 2022.3.30., 1. o.)

EKB/2022/33
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/1981 határozata (2022. október 10.) a Központi Bankok Európai Rendszere szolgáltatásainak az illetékes hatóságok általi igénybevételéről (EKB/2022/33), (HL L 272., 2022.10.20., 22. o.)

EKB/2022/34
Az Európai Központi Bank (EU) 2022/1982 határozata (2022. október 10.) a Központi Bankok Európai Rendszere szolgáltatásainak az illetékes hatóságok és az együttműködő hatóságok általi igénybevételéről és az EKB/2013/1 határozat módosításáról (EKB/2022/34), (HL L 272., 2022.10.20., 29. o.)