Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének előszava

Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok rezilienciájának megőrzése 2025-ben is kiemelt figyelmet kapott. A globális gazdasági és geopolitikai kihívások továbbra is rányomták a bélyegüket a pénzügyi rendszerekre, ráirányítva a figyelmet a szigorú felvigyázás szerepére annak biztosításában, hogy az euroövezeti bankszektor továbbra is támogatni tudja a reálgazdaságot.

A bankok, az egységes felügyeleti mechanizmus több mint egy évtizedes szilárd eredményeire építve reziliensek maradtak a fokozódó geopolitikai bizonytalanság és a makrogazdasági nyomás ellenére. Az aggregált elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató 2025 harmadik negyedévében 16,1% volt, a likviditásfedezeti ráta pedig 157%-on magas maradt; mindkettő jelentősen meghaladta az érvényes követelményeket. A nyereségesség szintén erősödött, az átlagos sajáttőke-arányos nyereség 10% körül stabilizálódott. Ennek köszönhetően a bankok a lassúbb növekedés és folyamatos strukturális átrendeződés időszakában is támogatni tudták a háztartásokat és a vállalatokat.

A fokozódó kereskedelmi feszültségek, a fokozódó bizonytalanság és a szektor egyedi sérülékenységei jelentette problémák még nem tükröződnek teljes mértékben a bankok mérlegében. A sokkhatások azonban késleltetve, nemlineárisan is terjedhetnek, ezért kiemelten fontos, hogy a bankok és a felügyeletek előretekintők maradjanak, és időben lépjenek, ha a kockázatok felhalmozódását tapasztalják.

Emellett a pénzügyi szabályok összetettségéről világszerte folyó vita jegyében az EKB ajánlásokat fogalmazott meg az európai társjogalkotók számára, hogy előmozdítsa az európai prudenciális szabályozási, felügyeleti és adatszolgáltatási keretek egyszerűsítését. Ezzel párhuzamosan az EKB bankfelügyelete az illetékes nemzeti hatóságokkal együtt többféle reformot hajt végre a felügyeleti eljárásaiban, hogy azok jobban a kockázatokra irányuljanak és hatékonyabbak legyenek. A közös munka célja, hogy az európai bankszektor rezilienciájának és erejének megőrzésével egyidejűleg lefaragjanak a szabályozás komplexitásából.

Eközben a felügyeleti program középpontjában továbbra is a banki környezetet átalakító strukturális problémák állnak. Az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatok továbbra is kiemelt prioritásnak számítanak, ahogy a bankok hiteles átállási terveket dolgoznak ki. Emellett a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors bevezetése új lehetőségeket nyit meg az innováció és a hatékonyságjavítás terén, ugyanakkor a bankokat kiteszi új működési kockázatoknak, például kiberfenyegetésnek és IKT-infrastruktúrák sérülékenységének, valamint a fokozott versenynek.

Végezetül a 2025-ös folyamatok tovább erősítik a „több Európára” vonatkozó érveket. A válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer terén elért eredményekre építve a bankunió tökéletesítése – beleértve az európai betétbiztosítási rendszer létrehozását – és az egységes piac elmélyítése elengedhetetlen az integráció előmozdításához, a versenyképesség fokozásához és Európa gazdasági potenciáljának kiaknázásához.

Előretekintve az EKB vállalja, hogy mindenben támogatja a szilárd és reziliens euroövezeti bankszektor fenntartását. Az eredményes, hatékony és kockázatalapú felügyelet révén továbbra is garantálja a pénzügyi stabilitást, támogatja a fenntartható növekedést és biztosítja, hogy az euroövezeti bankszektor folyamatosan reziliens maradjon, és ki tudja szolgálni a reálgazdaságot a gyorsan változó világban.

Claudia Buchnak, a Felügyeleti Testület elnökének előszava

Az EKB bankfelügyelete 2025-ben továbbvitte a felügyelet észszerűsítésére irányuló programját, miközben védte az euroövezeti bankszektor rezilienciáját. A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás reformja nyomán – amelyet teljes egészében 2026-ban valósítunk meg – szélesebb körben áttekintettük felügyeleti folyamatainkat.

Fő célunk, hogy az európai bankfelügyelet eredményesebb, hatékonyabb és kockázatalapúbb legyen. A különféle érdekeltek észrevételeire építve átfogó reformprogramot dolgoztunk ki, amelynek megvalósítása teljes erővel zajlik, amint az a Streamlining supervision, safeguarding resilience: the ECB’s agenda for more effective, efficient and risk-based European banking supervision (A felügyelet egyszerűsítése, a reziliencia megóvása: az EKB programja a hatékonyabb, eredményesebb és kockázatalapúbb európai bankfelügyeletért) című jelentésünkben olvasható. Az EKB felügyeleti tevékenységről szóló éves jelentésének mostani kiadásától indulva beszámolunk a reformfolyamatban elért eredményekről és hatásokról.

A felügyelet karcsúsítása segít megőrizni a rezilienciát. A felügyelet célja a bankok biztonságának és szilárdságának megőrzése. Ennek megfelelően már idejekorán fel kell tárni a sérülékeny pontokat, hogy a bankok ezeket határozottan kezelni tudják, és szükség esetén fokozzák a felügyeleti intézkedéseket. Az ilyen reformok révén felügyeleti kapacitást szabadítunk fel, hogy a változó kockázati környezetre összpontosíthassuk a figyelmet, így megőrizve agilitásunkat a gyorsan változó környezetben. Ezáltal a felügyelet korábban fel tudja tárni a hiányosságokat, és gondoskodhat róla, hogy a bankok kellő időben intézkedjenek, és széles körben megőrizzék a rezilienciájukat. A reziliencia nem csupán az erős pénzügyi helyzetről szól, hanem a működési rugalmasságról, a hatékony és eredményes irányításról, valamint a helyes kockázatkezelésről is. Lehetővé teszi, hogy a bankok még stresszhelyzetben is tovább kínálják pénzügyi szolgáltatásaikat, és lényeges versenyképességük és hosszú távú üzleti modelljeik szempontjából is.

A tartós reziliencia különösen fontos a jelenlegi környezetben, amikor nagy a szakpolitikai, gazdasági és geopolitikai bizonytalanság. Ez a bizonytalanság azonban nem tükröződik megfelelően a pénzügyi stresszhelyzetet leíró piaci alapú mutatókban, ami a kockázat hirtelen átárazásához vezethet. Jelenleg a bankok tőke- és likviditási tartalékai jóval meghaladják a szabályozói követelményeket, nyereségességük pedig szilárd. A közép- és hosszú távú pénzügyi stabilitási kilátások azonban bizonytalanabbá váltak. A sokkhatások váratlan bekövetkezésére és gyors terjedésére lehet számítani, tekintettel a fokozott geopolitikai feszültségekre, több pénzügyi piaci szegmensben megfigyelhető feszített értékelésekre, a nem banki pénzügyi közvetítőkkel való egyre szorosabb összekapcsolódásra és a piaci hangulat hirtelen megváltozásának kockázatára.

Ezért továbbra sem szabad megelégednünk a bankok teljesítményének rövid távú mutatóival, és fel kell tárnunk a kedvezőtlen külső fejleményekkel szembeni sérülékenységet. Ilyen környezetben határoztuk meg a 2026–28-as ciklusra vonatkozó felügyeleti prioritásainkat.

Az elsődleges prioritás a bankok geopolitikai kockázatokkal és makropénzügyi bizonytalansággal szembeni rezilienciájának megerősítése. Ez magában foglalja a megbízható hitelfeltételek fenntartását, a megfelelő tőkésítést, valamint az éghajlati és természeti vonatkozású kockázatok prudens kezelését. A munka részeként 2026-ban fordított stressztesztben fogjuk azonosítani azokat a konkrét geopolitikai kockázati forgatókönyveket, amelyek súlyos hatást gyakorolhatnak az egyes bankok pénzügyi helyzetére.

A második prioritás középpontjában a bankok működési rezilienciája és technológiájuk megbízhatósága áll. A bankoknak jobban kell kezelniük a működési kockázatokat, orvosolniuk kell a kockázati információk gyűjtésében és felhasználásában mutatkozó hiányosságokat, és garantálniuk kell, hogy a digitális átalakulást – ezen belül a mesterséges intelligencia használatát is – erős kockázatkezelési irányítás és kontrollmechanizmusok támogassák.

A változó kockázati környezetre adott stratégiai válasz fókuszában az agilis felügyelet állt, amely egyértelműen a lényeges kockázatokra és az euroövezeti bankok széles körű rezilienciájának védelmére összpontosult. A bankok biztonságáról és szilárdságáról szóló megbízatásunk teljesítéséhez szilárd szabályozási keretek kellenek. Európán belül a banki szabályok és az európai betétbiztosítási rendszerek nagyobb fokú harmonizációja támogatná az integrációt és az egyszerűsítést, az egységes piac előmozdítása pedig hozzájárulna a bankszektor hatékonyságához.

Nemzetközi szinten a reziliens globális pénzügyi rendszer előfeltétele a növekedésnek és a stabilitásnak, és a közös szabályozási standardokon és a felügyeleti szervek közötti megbízható koordináción múlik. Ezeket a védőkorlátokat a geopolitikai feszültségek fokozódásával fenn kell tartani. A széttagoltság vagy a standardok bármilyen gyengülése alááshatja a bankok kedvezőtlen fejleményekkel szembeni ellenálló képességét.

1 Bankfelügyelet 2025-ben

1.1 Az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó bankok rezilienciája 2025-ben

Az euroövezeti bankszektor^[1] tavaly reziliens maradt, megőrizte az erős kockázati profilt és a szilárd alapokat. A jelentős hitelintézetek (SI) aggregált, elsődleges, átmeneti alapvető tőkemegfelelési (CET1) mutatója 2025 harmadik negyedévében kismértékben, 16,1%-ra emelkedett a 2024-es 15,7%-ról az előző év azonos időszakához viszonyítva.^[2] A javulás elsősorban az SI-k jelentős jövedelmezőségének és magas eredménytartalékának tudható be. Az átmeneti aggregált tőkeáttételi mutatók összességében stabilak, 5,9%-os szinten maradtak.

Az euroövezet fokozatosan csökkenő többletlikviditása közepette a bankszektor megtartotta szilárd likviditási rátáit, amelyek jóval a minimális követelmények felett tartózkodtak. Az SI-k 2025. évi aggregált likviditásfedezeti rátája 157%-ot, aggregált nettó stabil forrásellátottsági rátája pedig 126%-ot tett ki.

Az SI-k jövedelmezősége 2025-ben reziliensnek bizonyult. A nettó kamatbevétel a monetáris politika lazítása ellenére is magas maradt, jelentősen magasabb, mint az alacsony kamatlábak időszakában. Ezenkívül a nem kamatjellegű bevételek a vagyonkezelési tevékenységeknek, valamint a pénzforgalmi szolgáltatásokból származó magasabb nettó díj- és jutalékbevételeknek köszönhetően erőteljes növekedést mutattak.

Az eszközminőség ugyancsak stabil maradt, amit támogattak a visszafogott makrogazdasági feltételek és a magánszektor szilárd mérlegei. Az SI-k nemteljesítő hiteleinek általános aránya az év^[3] első három negyedévében 1,9% volt, miközben a bankok céltartalékképzési szintje stabil eszközminőségre vonatkozó várakozásokat tükröz a jövőben. A stabilitás mögött azonban az egyes országok és eszközosztályok közötti különbségek húzódnak meg. A nem pénzügyi vállalatok (npv) elmúlt évi gyenge hitelkereslete a banki hitelezési feltételek utóbbi negyedévekben történt nettó szigorításával párosulva olyan aggodalmaknak tudható be, mint például a kereskedelmi feszültségek és kapcsolódó bizonytalanság. Az euroövezeti csődesemények száma – bár alacsony szintről indulva, 2025 harmadik negyedévétől^[4] 5,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és a legtöbb esetben a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) érintett.

A jelentős hitelintézetek nth-mutatói összességükben stabilak maradtak mind a kkv-, mind a szélesebb npv-portfóliók esetében, megközelítőleg 4,9%-kal, illetve 3,5%-kal. A Stage 2-mutatók, vagyis azon hitelek aránya, amelyek esetében a hitelkockázat a kezdeti megjelenítés óta jelentősen megnőtt, kismértékben csökkent, 15,4%-ra a kkv-knál (az előző év azonos időszakához viszonyítva –0,16 százalékpont), illetve az npv-k esetében 13,6%-ra (–0,46 százalékpont).

A kereskedelmi ingatlanok (ki) szektorában a bizalmi indexek és az összesített eszközminőségi mutatók az irodaterület szegmensében tapasztalható hátráltató tényezők ellenére az euroövezeti piacok stabilizálódására utaltak. A ki-portfóliók esetében a Stage 2 szerinti arány az előző évhez képest 1,74 százalékponttal 17,8%-ra csökkent. Ugyanakkor néhány országban lényeges nth-emelkedést regisztráltak a kkv- és ki-portfóliókban, ami rámutatott, hogy ezeket a szegmenseket folyamatosan ellenőrizni kell.

A háztartási szegmensben az alacsonyabb kamatlábak és a javuló lakáspiaci kilátások erős jelzáloghitel- keresletet generáltak, miközben az eszközminőség tovább javult. Ezzel szemben a fogyasztási hitelek eszközminősége kismértékben romlott, amit az nth-mutató 0,16 százalékpontos növekedése is tükröz az előző év azonos időszakához képest, amely 5,5%-ot ért el.

1.1.1 A 2025. évi stresszteszt

Az EKB bankfelügyelete 2025-ben fizetőképességi stressztesztet végzett az euroövezeti SI-knél.^[5] Az Európai Bankhatóság (EBH) által koordinált uniós szintű stressztesztben összesen 51 nagy euroövezeti bank vett részt, ezzel párhuzamosan pedig további 45 középméretű jelentős hitelintézet stressztesztjét végezték el az EKB koordinálásával. Minden bankra közös elemzési keretet alkalmaztak. Az EBH közzétette az 51 legnagyobb euroövezeti bankra kiterjedő 2025. évi uniós stresszteszt részletes eredményeit. Az EKB közzétette a további 45 középméretű bank egyedi eredményeit és a 96 felügyelt szervezetből álló teljes mintát átfogó 2025. évi euroövezeti banki stresszteszt összesített végeredményéről szóló jelentést.^[6]

Mindent egybevetve, a stresszteszt rávilágított az euroövezeti bankszektorban meglevő rezilienciára, ahogy sikerült egy súlyos, de elképzelhető gazdasági visszaesést átvészelnie. A 2025-ös stresszteszt igazolta, hogy az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 2014-es létrehozása óta megerősödött a bankszektor rezilienciája. A 2013. végi 11,1%-os szintről indulva az aggregált CET1-mutató 4,9 százalékponttal 16,0%-ra nőtt 2024 végére (1. diagram). A kedvezőtlen forgatókönyv szerinti stresszhelyzetet megjelenítő CET1-mutató fokozatosan emelkedett ebben az időszakban, és 2025-ben 3,5 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint az EKB 2014-ben végzett átfogó értékelésben. A 2025-ös stresszteszt eredményei a 2023-as vizsgálathoz képest nagyobb általános hitelkockázat-veszteséget mutattak, tekintettel az nth-k nagyobb mértékű emelkedésére, míg a piaci kockázati veszteségek, a működési kockázati veszteségek és a kockázati kitettségértékre gyakorolt hatás nagyjából megegyezett az előző, 2023-as vizsgálat eredményeivel.

Ugyanakkor a jobb jövedelmezőség lehetővé tette a bankok számára a stresszteszt időszakában, hogy jobban semlegesítsék a kedvezőtlen sokkokat, ezért bőven kompenzálták a nagyobb veszteségeket. Ezért a tőkeállomány kevésbé csökkent, ahogy a 2025-ös stresszteszt eredményeinek javulása nagyrészt a nettó kamatbevételnek tudható be összehasonlítva a 2023-as stresszteszttel.

A stresszteszt eredményeit beépítjük az EKB által felügyelt szervezetekkel való felügyeleti párbeszédbe. A stresszteszt során feltárt bármely minőségi hiányosság hozzájárul a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) irányítási komponenséhez, ezért potenciálisan befolyásolja a 2. pillér szerinti követelményeket. A 2. pillér szerinti útmutatás és a tőkeáttételi mutató meghatározásakor a kvantitatív eredményeket vesszük figyelembe. Az alábbi 1. diagramon bemutatjuk, hogyan alakulnak az uniószerte lefolytatott felügyeleti stressztesztekben a rendszerszintű összesített CET1-ráták a stressz fellépése előtt és után.

1. diagram

Aggregált CET1 tőkemegfelelési mutató a hároméves kedvezőtlen forgatókönyv indulásakor és végén

(a kockázati kitettségérték százalékos aránya)

A 2025-ös uniós szintű stresszteszttel párhuzamosan az EKB elvégezte a partner-hitelkockázatot feltáró forgatókönyv-elemzést annak értékelése céljából, hogy a kiválasztott bankok képesek-e különböző stresszforgatókönyvekben modellezni a partner-hitelkockázatot, és azonosítani a nem banki pénzügyi intézményekkel (nbpi) szembeni kitettségekhez kapcsolódó sérülékeny pontokat. Bár ez a vizsgálat nem befolyásolta közvetlenül a tőkekövetelményeket, megállapításait felhasználtuk a részt vevő intézményekkel folytatott felügyeleti párbeszéd során.

Az elemzés eredménye azt mutatja, hogy az egyesült államokbeli székhelyű npv-kkel és nbpi-kkel szembeni, fedezet nélküli partner-hitelkockázati kitettségek különösen nagyok. Ehhez járul, hogy az euro-leértékelődésén alapuló forgatókönyv általában magasabb partnerkockázati veszteséget eredményezett, mint a csökkenő árfolyamon alapuló forgatókönyv. Ugyanakkor a stresszhelyzeti fordított irányú kockázat, amely a partnerrel szembeni kitettség és a nemteljesítési kockázat közötti pozitív korreláció fokát méri, viszonylag korlátozottnak mutatkozott.

1.2 A 2025–27-es időszak felügyeleti prioritásai

1.2.1 Bevezetés

A bankszektor kilátásait nagyban alakítja a geopolitikai környezetet övező tartós bizonytalanság és annak az euroövezet gazdaságára gyakorolt kihatása. Ugyan az euroövezeti bankszektor a közelmúltbeli stresszepizódok idején reziliens maradt, az EKB bankfelügyelete a felügyeleti prioritásokban ismételten körültekintésre szólított fel, valamint hangsúlyozta, hogy folyamatosan nyomon kell követni és rendszeresen értékelni kell a külső sokkok nyomán a szektort érintő következményeket. Ezzel összefüggésben felkértük a felügyelt szervezeteket, hogy erősítsék meg a közvetlen makropénzügyi fenyegetésekkel és a súlyos geopolitikai sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességüket (első prioritás, lásd az 1.2.2. pontot), elsősorban hitelkockázat-kezelés és a működési reziliencia terén. Tekintettel a geopolitikai kockázatok horizontális jellegére, a felügyelt szervezeteket ösztönöztük, hogy a szóban forgó kockázatok lehetséges kihatásait építsék be üzleti stratégiáikba és kockázatkezelési rendszereikbe. Ezenkívül felkértük őket, hogy eredményesen és kellő időben igyekezzenek pótolni a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás hiányosságait, valamint orvosolják az üzleti stratégiáik és az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok kezelése során feltárt tartós lényeges problémákat (második prioritás, lásd az 1.2.3. pontot). Ezzel reagálhatnak az említett kiemelten fontos témakörökre irányuló fokozott felügyeleti ellenőrzésre. Végül, mivel a technológiai fejlődés a bankszektor jövője szempontjából prioritássá vált, a felügyelt szervezeteket felkértük, hogy erősítsék meg digitalizációs stratégiáikat, és kezeljék az új technológiák használatából eredő, újonnan felmerülő kihívásokat (harmadik prioritás, 1.2.4. pont).

1.2.2 Az első prioritás: megerősíteni a közvetlen makropénzügyi fenyegetéssel és súlyos geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciát

1.2.2.1 A felügyeleti prioritásokban rejlő geopolitikai kockázatok kezelése

A geopolitikai kockázatok továbbra is kiemelt figyelmet kaptak az EKB 2025–27-es időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásai között, tekintettel a megnövekedett globális bizonytalanságra és az ilyen kockázatok között jellemző összefüggésekre. Ezenkívül hangsúlyt kapott, hogy a bankoknak ezeket a kockázatokat integrálniuk kell általános kockázatkezelési rendszereikbe, fenntartva a széles körben a rezilienciát.

A geopolitikai kockázatok kezelése

A 2025-ös felügyeleti értékelések a 2024-ben meghatározott keretre épültek^[7] azzal a céllal, hogy jobban megértsék a geopolitikai sokkok pénzügyi rendszerre és a bankokra gyakorolt hatását. A közös felügyeleti csoportok geopolitikai tényezőket építettek be a hitel-, piaci, likviditási, működési és szervezetirányítási kockázatok értékelésébe, és több területet érintő tényezőként kezelik őket. A felügyelet a bankok irányítására és kockázatkezelésére összpontosította a figyelmet, vizsgálva többek között, hogy képesek-e azonosítani, felmérni és reagálni a geopolitikai sokkokra. Az EKB 2025 januárjában kerekasztal-beszélgetést szervezett a bankokkal, hogy betekintést nyerjen a geopolitikai kockázatokat kezelő gyakorlatukba. Ennek eredményei hozzájárultak a felügyeleti tevékenységhez, és támogatták az EKB szélesebb körű kezdeményezéseit, amelyek célja a bankok geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítése. A geopolitikai kockázatok beépültek a 2025-ös uniós szintű stressztesztbe is,^[8] amely kedvezőtlen globális geopolitikai forgatókönyvön alapult (lásd az 1.1.1. pontot).

Az EKB bankfelügyelete 2025-ben kiemelten kezelte a geopolitikai kockázatok működési dimenzióját. A közös felügyeleti csoportok áttekintették, hogy a bankok felkészültek-e a kiberfenyegetésekre, a fizikai biztonsági kihívásokra és a kiszervezett szolgáltatásokban keletkező zavarokra. Az EKB nyomon követte a 2024-es kiberreziliencia stresszteszt megállapításait^[9], amelyek megerősítették, hogy a bankok általában jól felkészültek egy esetleges kibertámadást követő helyreállításra, ugyanakkor a teszt során feltárták azokat a területeket is, ahol további munkára van szükség. Az e területen végzett felügyelet kiegészítette a digitális működési rezilienciáról szóló uniós jogszabály (DORA) folyamatban lévő bevezetését^[10].

Ezenkívül az EKB bankfelügyelete továbbra is szorosan nyomon követte az oroszországi leányvállalatokkal rendelkező euroövezeti bankokat, és a kitettségek időben és rendezett módon történő lefaragása érdekében egyértelmű kockázatmentesítési ütemterveket, rendszeres adatszolgáltatást és kockázatalapú intézkedéseket követelt.

Végezetül, a geopolitikai kockázatokkal foglalkozik külön weboldalt is létrehoztunk az EKB bankfelügyeleti honlapján.

1.2.2.2 Hitelkockázat-kezelési keretek

A felügyeletek 2025 folyamán folytatták a bankok hitelkockázat-kezelési keretrendszereiben fellelt strukturális hiányosságok kezelését, és figyelemmel kísérték a geopolitikai kockázatokat, a makrogazdasági bizonytalanságot és a sérülékeny ágazatokban felmerülő kockázatokat, amelyek mind fokozott hitelkockázatot eredményezhetnek. Például a bankok és az olyan nem banki pénzügyi intézmények, mint például a privát piaci alapok között gyorsan fejlődő kapcsolatok olyan új közvetlen és közvetett kockázatoknak tehetik ki a bankokat, amelyek felügyeleti figyelmet igényelnek^[11]. Az átalakuló kockázati térkép ellenére a hitelkockázat-felügyelet fundamentumai változatlanok. 2025-ben az EKB továbbra is a hitelnyújtástól a nemteljesítő hitelek kezeléséig terjedő teljes hitelkockázat-kezelési ciklusra összpontosította a figyelmét, biztosítva, hogy a bankok rendelkezzenek proaktív irányítási folyamatokkal.

A vonatkozó helyszíni és helyszínen kívüli felügyeleti tevékenységeket a közös felügyeleti csoportok konszolidálták és kezelték, biztosítva a hitelkockázat felügyeletének holisztikus, hatékony megközelítését.

A 2025-ben végzett helyszíni ellenőrzések (lásd az 1.4.2. pontot) a lakossági, a kereskedelmi ingatlanokra, a tőkeáttételes finanszírozásra, valamint a vállalati vagy kkv-portfóliókra összpontosultak, különös tekintettel a hitelkihelyezés folyamatára, a kockázati besorolásra és a várható hitelezési veszteségek modellezési gyakorlatára.

A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai nyomán folytatódott a helyszínen kívüli horizontális munka (lásd az 1.4.1. pontot). A közös felügyeleti csoportok például a tőkeáttételes finanszírozás átfogó felülvizsgálatát követően 12 banknak küldtek levelet, amelyben ajánlásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogyan kellene a felülvizsgálat során megállapított problémákat orvosolniuk. A horizontális funkciók és közös felügyeleti csoportok helyszínen kívüli értékeléseket is végeztek mind horizontális, célzott felülvizsgálat, mind az egyes bankok mélyreható vizsgálata révén. Véglegesítették például a kkv-portfóliókban felmerülő kockázatok kezelésének célzott felülvizsgálatát,^[12] és a közös felügyeleti csoportok mélyrehatóan megvizsgálták a bankjukra jellemző olyan témákat és kockázatokat, mint az átstrukturálás és a korai figyelmeztető rendszerek hatékonysága.

Továbbra is nagy hangsúlyt kapott az éghajlati kockázat és annak értékelése, hogy milyen hatással van a hitelkockázatra. Közelebbről, megvizsgálták az épület-energiahatékonyságot és a fizikai veszélyességi eseményekre vonatkozó biztosítási fedezet rendelkezésre állását. A munka részeként az EKB két célzott konferenciát szervezett az ágazat képviselőivel a nehéz feladatok megvitatása és a lehetséges megoldások azonosítása céljából.^[13]

2025-ben további előrelépés történt a partner-hitelkockázattal kapcsolatos megállapítások orvoslása terén. Ezenkívül folytatódott a Szövetségi Tartalékbankrendszerrel (Federal Reserve Board) és a Bank of Englanddel az nbpi-kkel szembeni partner-hitelkockázati kitettségekre vonatkozó közös munka, különös tekintettel a partnerkockázat mérésére és az árjegyzési tevékenységet folytató banknak nem minősülő intézményekkel szembeni kitettségekre. Az elemzés feltárta, hogy a bankoknak további lépéseket kell tenniük az adatminőség javítására, hogy a partner-hitelkockázat mérése szilárd és megbízható legyen. A partner-hitelkockázati kitettség banki stressztesztelése során nem csak a piaci kockázati tényezőket kell figyelembe vennie, hanem foglalkoznia kell a portfóliókoncentrációval és a portfóliólikviditással is. Ezenkívül a bankok napközbeni partnerkockázat-kezelésének megbízhatónak kell lennie, hogy az egész nap során megfelelően figyelembe vegyék a partnerek tevékenységét, különös tekintettel a nem banki árjegyzőkre.

Az EKB 2025-ben tovább ellenőrizte az ezen a területen legaktívabb jelentős hitelintézetekből álló minta felhasználásával a devizaelszámolási kockázatokat. Ennek érdekében a Globális Devizabizottság átdolgozott módszertana alapján féléves adatokat és statisztikákat gyűjt a devizaelszámolási kockázatról, és rendszeresen kapcsolatot tart a jelentős hitelintézetekkel a belső változások és az általános piaci trendek témakörében.

Az összes lezárt helyszínen kívüli és helyszíni felügyeleti tevékenység részletes megállapításait írásban közöltük a bankokkal, miközben az egyes eredményeket külön értekezleteken részletesen ismertettük (lásd az 1.3.1. pontot). Ezek adott esetben beépültek a SREP eredményeibe, a kapcsolódó felügyeleti intézkedéseket pedig a rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként megvitattuk a felügyelt szervezetekkel.

1.2.2.3 Az információs és kommunikációs technológiai (ikt) kockázatra vonatkozó működési reziliencia keretei, beleértve a kiberbiztonsági és a harmadik féltől eredő ikt-kockázatot

Az EKB 2025-ben is prioritásként kezelte a jelentős hitelintézetek működési rezilienciáját, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológia (ikt) biztonságára, többek között a kiberbiztonságra és a harmadik féltől eredő ikt-kockázatra. A DORA 2025 januárjától átalakította a felügyeleti tevékenységeket, megkövetelte a bankoktól, hogy erősítsék meg ikt-kockázatkezelésüket, beleértve a harmadik féltől származó ikt-kockázatkezelést és a hasonló vonatkozású biztonsági események bejelentését. A felügyeleti módszertanokat aktualizáltuk, hogy minden felügyeleti tevékenység során összhangban legyenek a DORA követelményeivel. Az EKB kiberbiztonsági eseményekkel és kiszervezéssel kapcsolatos adatszolgáltatási keretrendszereit hatályon kívül helyeztük, helyettük a DORA-ban előírt adatszolgáltatási határidőket és szabványosított sablonokat használtuk fel.

Válaszul a kiberkockázati környezet alakulására, a felügyeleti szakértők átfogó kiberbiztonsági incidens-végrehajtási útmutatót dolgoztak ki, amellyel a cél a belső és külső kiberbiztonsági kockázati keretek koordinálásának és képességeinek javítása. Ilyen képességek az EKB belső előkészületei, valamint a nemzetközi incidensreagálási protokollok.

Az ikt-kockázat 2025-ös helyszíni ellenőrzése nagyrészt az EKB felügyeleti prioritásain alapult, a kiberbiztonságra és a harmadik féltől eredő ikt-kockázatkezelésre összpontosult. A közös felügyeleti csoportok kérésének megfelelően a további helyszíni ellenőrzések idioszinkronikus megközelítést követtek (lásd az 1.3.1. és az 1.4.2. pontot). Ezenkívül az EKB létrehozott egy munkacsapatot a jelentős hitelintézetek fenyegetésvezérelt behatolási tesztelésének felvigyázásához. Ez a tesztelés a DORA keretében alkalmazott új felügyeleti eszköz, amelynek felelős hatósága az EKB a jelentős hitelintézetek tekintetében. Az EKB 2025-ben lefolytatta az első adatgyűjtést a DORA alatt a jelentős hitelintézetek ikt-vonatkozású, harmadik félhez kapcsolódó rendszereire vonatkozó információnyilvántartásról. Az adatelemzések visszaigazolták az aktuális trendeket: a harmadik félnek minősülő ikt-szolgáltatók fokozott igénybevételét, a harmadik félnek minősülő ikt-szolgáltatók – különösen a felhőszolgáltatók – kisszámú koncentrációját és alacsony szintű helyettesíthetőségét, a kiszervezett szolgáltatások újraintegrálásának nehézségeivel együtt.

Ezért a felhőalapú szolgáltatások felhőszolgáltatóknak történő kiszervezéséről szóló útmutató célja az volt, hogy pontosítsa az EKB elvárásait a DORA-rendeletben meghatározott követelményekkel kapcsolatban. Ezzel előmozdítottuk a felügyeleti következetességet, és az átláthatóság növelésével elősegítettük az egyenlő versenyfeltételek biztosítását.

A kiberkockázat és az informatikai kiszervezési kockázatok továbbra is komoly erőpróbát jelentenek a bankoknak, mivel a geopolitikai kockázatból eredő növekvő fenyegetettség szükségessé teszi, hogy további intézkedéseket tegyenek a kiberbiztonsági kockázatok és a harmadik féltől eredő ikt-kockázatok kezelésének kiigazítására.

1.2.3 A második prioritás: a lényeges hiányosságok időben történő, hatékony orvoslása

Az EKB felügyeleti stratégiája a kockázatazonosításról a kockázatkorrekcióra való elmozdulásra összpontosult, megkövetelte a bankoktól, hogy pótolják a tartós lényeges hiányosságokat, és igazodjanak a felügyeleti elvárásaihoz. A korábbi értékelések jelentős hiányosságokat tártak fel az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatok banki kezelésében, valamint kockázati adatösszevonási és kockázati adatszolgáltatási képességeikben, amelyek továbbra is kiemelt figyelmet kapnak az EKB 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásai között. Bár mindkét területen jelentős előrelépés történt, elengedhetetlenek a további korrekciós erőfeszítések, és a soron következő felügyeleti ciklusokban utókövetési munkát igényelnek.

1.2.3.1 Az üzleti stratégiák hiányosságai, valamint az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatok kezelése

A felügyelet 2025-ben is kiemelt programpontként kezelte, hogy a bankok megfelelően tudják kezelni az éghajlattal és a természettel kapcsolatos^[14] (É&T) kockázatokat. Ennek oka, hogy a fizikai és átmeneti kockázatok továbbra is realizálódtak, nagyságrendjük, gyakoriságuk megemelkedett, és a bankok É&T rendszereiben tartós hiányosságok mutatkoztak.

Az EKB 2025-ben befejezte a bankok kockázatkezelési képességeinek fejlesztésére irányuló többéves programját, és tovább haladt a „szokásos működésmód” felé, amely során az É&T-kockázatokat a szokásos felügyeleti értékelések és folyamatok részévé tette. A jelenlegi szabályozói követelmények alapján 2024 végét tűzte ki a bankok elé határidőként, amelyre jelentős előrelépést kell tenniük kockázatkezelési gyakorlatuk fejlesztésében. Az elmúlt évek során, számos párbeszéd- és visszajelzési fordulót követően az EKB kötelező felügyeleti határozatokat adott ki azoknak a bankoknak, amelyeknél jelentős hiányosságokat talált, valamint napi kényszerítő bírságokat szabott ki, amelyek akkor kerültek felszámításra, ha a bankok nem teljesítették a kockázati követelményekre vonatkozó előírásokat a meghatározott határidőn belül („együttes határozat”)^[15]. 2025-ben az EKB egy darab ilyen együttes határozatot hozott az említett követelmények kapcsán. Emellett lezárt egy darab végrehajtási eljárást annak kapcsán, hogy az egyik szervezet nem tett eleget az EKB által kiadott, kockázati követelményekre vonatkozó határozatnak. Ebben az esetben meghatározta a kényszerítő bírság teljes összegét (lásd a 2.3.1. pontot).

A bankok általánosan jelentős eredményeket értek el a folyamatban levő éghajlati és természeti válságokból eredő kockázatok kezelésében: kialakították az intézményi struktúrát, amellyel az É&T-kockázatok azonosíthatók, nyomon követhetők és kezelhetők. Az EKB elemzéseiből kiderül, hogy a bankok több mint 90%-a véli úgy, hogy lényegesen ki van téve ezeknek a kockázatoknak (szemben a 2021. évi 50% -kal)^[16], és hogy jelenleg minden bank rendelkezik éghajlati stressztesztelési rendszerrel. A legtöbb bank megkezdte a vonatkozó keretrendszerek bevezetését is, hogy számszerűsítse a tőkeigényt. Ugyanakkor továbbra is folyamatos felügyeleti figyelmet igényelnek a kialakuló kockázat-számszerűsítési módszertanok, a fizikai és átállási kockázatok kezelésében továbbra is fennálló nehézségek, valamint az egyes pénzintézeteknél továbbra is megfigyelhető bankspecifikus sérülékenység.

Figyelembe véve a bankok előtt álló különféle kihívásokat, az EKB jelenleg véglegesíti az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatkezelés bevált gyakorlatáról szóló jelentését, amely a 2022-ben publikált első gyűjtemény aktualizált változata. Ez hasznos eszközt ad a bankok kezébe, amellyel feltérképezhetik a kapcsolódó kockázatkezelési gyakorlatuk javítási lehetőségeit. Ezenkívül folyamatos párbeszédet kezdett a bankokkal az általános eredményeikről és az előttük álló feladatok értelmezéséről. Egy példa erre az EKB iparági párbeszéde „Climate and nature risk management: taking stock and looking ahead” (A klíma- és természeti kockázatok kezelése: helyzetfelmérés és előretekintés), amelyet 2025. október 1-jén tartottunk.

1.2.3.2 Kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás

A kockázati adatok összevonása és szolgáltatása (RDARR) a megbízható kockázatkezelés és az eredményes döntéshozatal előfeltétele, mivel az itt levő hiányosságok miatt a bankok nem tudják megfelelően azonosítani, nyomon követni és mérsékelni a kockázatokat. A szilárd RDARR képességek révén a bankok javíthatják működési hatékonyságukat és versenyképességüket, valamint könnyebben tudják használni az olyan digitális eszközöket és innovatív technológiákat, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a magas színvonalú elemzések.

Mivel 2025-ben még mindig nem tapasztaltunk megfelelő előrelépést a bankok RDARR-képességében – amelyeket többek között a 2024 májusában kiadott, az eredményes kockázati adatösszevonásról és kockázati adatszolgáltatásról szóló útmutatóban foglalt várakozásokban fogalmazunk meg – az EKB 2025-ben minden bankra átfogó megközelítést alkalmazott. A megközelítés célja az volt, hogy az esetleges hiányosságok feltárása és nyomon követése érdekében szorosan figyelemmel kísérje valamennyi jelentős hitelintézet RDARR képességeinek alakulását.^[17] Ennek egyik kulcseleme volt olyan egyértelmű eszkalációs folyamat meghatározása, amely előírja a bankoknak, hogy egyértelmű végleges és köztes határidőket szabjanak meg a feltárt hiányosságok orvoslásához és a kiváltó okok kezeléséhez. Amennyiben az első intézkedések nem jártak eredménnyel, hatékonyabb eszközök alkalmazásával orvosoltuk a problémákat. Ezek az eszközök az SSM-rendelet^[18] 16. cikkében rögzített kötelező felügyeleti intézkedéseken alapultak, amelyek végrehajtási intézkedésként kényszerítő bírságokat is magukban foglalnak.

Az EKB továbbra is holisztikus megközelítéssel kezelte az adatminőségi problémákat, beépítve más felügyeleti tevékenységek megállapításait a bankok RDARR képességeinek átfogó értékelésébe. Ezek közé tartozott az EKB rövid távú ellenőrzéséhez és a stressztesztekhez biztosított adatok minősége, valamint a magán hitelpiaccal szembeni kitettségek hatékony összesítése. Az e területen tett erőfeszítések fokozása érdekében az EKB 2025. január elején jogi keretrendszert hozott létre a stressztesztekkel kapcsolatos adatszolgáltatás megfelelő adatminőségének biztosítása érdekében.^[19] Továbbá egy 2023-as sikeres kísérleti projekt nyomán folytattuk az adatirányításról és adatminőségről szóló éves gazdálkodási jelentés elkészítését.^[20] A 2024-es évvel összehasonlítva az idei évben a bankok felső vezetése nagyobb szerepet kapott a feltárt hiányosságok orvoslásában, ahogy a vezetőség szintjén egyértelmű felelősségvállalás jelent meg a projektmenedzsmentért.

Összességében annak köszönhetően, hogy az elmúlt három évben a figyelem középpontjában az RDARR képességek álltak, fokozatosan sikerült eredményeket elérni. Az RDARR képességek már a bankok felső vezetésének hatáskörébe tartoznak, és fontos lépéseket tettek a korábbi felügyeleti tevékenységek megállapításainak orvoslása érdekében. Mindazonáltal a folyamatos felügyeleti tevékenység, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket, során egyértelműen kiderült, hogy a felügyelt szervezeteknek további tennivalójuk akad az adatirányítás, az adatirányítási keretrendszer alkalmazási köre, az adatarchitektúra és az informatikai infrastruktúra terén.

1.2.4 A harmadik prioritás: digitalizációs stratégiák és az új technológiák alkalmazása

1.2.4.1 Digitális átalakulási stratégiák

A bankok digitális átalakulásához és az új technológiák használatához erős szervezetirányítási és kockázatkezelési képességek kellenek. A digitális átalakulás nem csak a technológiáról szól, a pénzintézetek belső kultúráját és képességeit is meghatározza. Az innovációnak a folyamatokba való beágyazása és az általános digitális felkészültség biztosítása bármely digitális stratégia esetében a siker záloga. A digitalizáció időzítése és mértéke továbbra is a bank saját stratégiai döntése, de messzemenő következményekkel járhat a működési és pénzügyi kockázatai tekintetében, befolyásolhatja a kockázati profiljukat.

Az EKB 2025-ben számos felügyeleti tevékenység során betekintést nyert az új technológiahasználati esetekbe, és értelmezte kihatásukat a bankok kockázatkezelési képességeire.^[21] Ilyen tevékenység volt például a célzott helyszíni ellenőrzés a negyedik egymást követő évben, amely során átfogóan megvizsgáltuk a bankok digitalizációs stratégiáit és végrehajtási ösztönzőit, ideértve az új technológiákat, az átszervezési és projektmenedzsment-kapacitásokat, valamint a digitalizáció pénzügyi és nem pénzügyi hatásait. A helyszínen kívül pedig 13 jelentős hitelintézetnél szerveztünk műhelyfoglalkozásokat, amelyek az MI hitelbírálati és csalásfelderítésre való felhasználásáról szóltak.

A digitális átalakulással összefüggésben az adatok nagyon fontosak, maguknak bankoknak és a felügyeletnek egyaránt. Az EKB digitalizációról és innovatív technológiák alkalmazásáról szóló éves adatgyűjtésének finomításával jobban megragadjuk a technológia és az innováció terén jelentkező tendenciákat. A rövid távú vizsgálat (az EKB által végzett adatgyűjtés) része volt, kiegészítve a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatást. Továbbra is nélkülözhetetlen adatforrás volt a bankok digitális átalakulás terén elért előrehaladásának értékeléséhez, figyelembe véve a bankok digitalizációs tevékenységeinek alakulását, a technológiai együttműködést és a felhasználási eseteket. Az összegyűjtött adatok elemzése segítségével kiválasztottuk azokat az eseteket és bankokat, amelyeket tovább vizsgáltunk, vagy ahol szakmai műhelyeket és egyéb rendezvényeket szerveztünk.

A célzott megközelítés keretében az EKB két horizontális elemzést is készített, amellyel a digitalizáció meghatározott üzletágakban való alkalmazását vizsgáltuk. Erre 12 jelentős hitelintézettel a digitális fizetésről és a digitális kiskereskedelemről szóló műhelyfoglalkozások alkalmával került sor. Ezenkívül a digitalizációról szóló, 2025. október 16-i SSM-konferencián a felügyeletek és a bankok véleményt cseréltek a digitális stratégiákról, ezek bizonyos üzletágakban, például a lakossági fizetésforgalomban való alkalmazásáról, valamint a mesterséges intelligenciával összefüggő folyamatokról és a kapcsolódó kockázatokról.

1.3 Hatékony, eredményes kockázatalapú felügyelet

Az SSM 2014-es létrehozása óta jelentősen megváltozott a bankfelügyelet működési módja. Az első néhány évben a gyakorlat harmonizálása állt a középpontban. Az elmúlt évek során a felügyelet agilisabb környezet felé mozdult el, amelyben kevésbé komplex, ugyanakkor változatlanul szigorú módszertanok és rugalmasabb folyamatok révén érjük el a hatékony, konzisztens eredményeket. Az EKB 2023-ban kockázati toleranciarendszert hozott létre, amely lehetővé teszi a felügyelet számára a kritikus kockázati területek kiemelt kezelését, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít számára az új és kialakuló kockázatok azonosítása és kezelése terén.

Az EKB 2025-ben átfogó programot dolgozott ki az európai bankfelügyelet hatékonyságának, eredményességének és kockázati fókuszának javítása érdekében. A program – amelyet a 2025 decemberében közzétett „Streamlining supervision, safeguarding resilience” (A felügyelet karcsúsítása, a reziliencia védelme) című jelentés ismertet – négy kezdeményezést tartalmaz. Először, 2025-ben is tovább folyt a SREP 2024-ben elkezdődött reformja, amelynek lezárását 2026-ra tervezzük (lásd az 1.3.1. pontot).^[22] Másodszor, „A felügyelet következő szintje” projekt eredményeként a SREP-reform célkitűzéseit kiterjesztettük olyan területekre is, mint a döntéshozatal, a belső modellek jóváhagyása, a stresszteszt, a tőkével kapcsolatos határozatok, az adatszolgáltatás és a helyszíni ellenőrzések (lásd az 1.3.2. pontot). Harmadszor, külön kezdeményezés indult az SSM egységes felügyeleti kultúrájának további előmozdítására (lásd az 1.3.3. pontot). Végül, az EKB jelenleg fejleszti a felügyeleti hatékonyságot értékelő keretet (lásd az 1.3.4. pontot).

1.3.1 A SREP-reform végrehajtása

Megbízatásával összhangban az EKB bankfelügyelete a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) keretében rendszeresen értékeli a közvetlen felügyelete alá tartozó bankok pénzügyi szilárdságát. A gyorsan változó kockázati helyzetre reagálva és független szakértői felülvizsgálat^[23] után az EKB 2024-ben elindította a SREP átfogó reformját, hogy javítsa eredményességét, hatékonyságát és kockázati fókuszát.

A SREP-reform első ciklusa 2025 októberében zárult le, és a határozatokat a korábbi évekhez képest hat héttel korábban hoztuk meg. Ez csak egyetlen kézzelfogható eredménye a reformnak, amelynek mind a hat célja terén jelentős előrelépés történt.^[24]

• Koncentráltabb kockázatértékelés: az EKB 2023 óta többéves értékelési módszertant alkalmaz, és az értékelés során kockázati toleranciarendszert alkalmaz.^[25] 2025-ben a SREP-elemek 75%-a esetében végeztük el a többéves értékelést, amelyet kiterjesztettünk a bankok leányvállalataira is.
• A felügyeleti tevékenységek jobb integrációja: annak érdekében, hogy átfogóbb képet kapjunk a bankok kockázatairól, és csökkentsük a dupla munkát, a közös felügyeleti csoportok immár szisztematikusabban támaszkodnak a helyszíni ellenőrzésekből, a tematikus felülvizsgálatokból és más forrásokból származó információkra, amelyek túlmutatnak az év végi adatok felhasználásán. Ezenkívül a bankok az év korábbi részében megkapják a felügyeleti vizsgálati programjukat, ami segíti őket a tervezésben.
• A felügyeleti eszköztár teljes körű kihasználása: mostantól nagyobb hangsúlyt kap az időben történő kommunikáció és a felügyeleti intézkedések eszkalálása.^[26] Az intézkedések nyomon követésére vonatkozó lépcsőzetes megközelítés bevezetésével^[27] együtt a SREP-határozatok inkább a súlyos szerkezeti problémákra összpontosulnak, míg a többi megállapítással az év során foglalkozunk.
• Jobb kommunikáció: a SREP-határozatok új formátuma^[28] elősegíti a bankokkal való koncentráltabb párbeszédet, mivel a legfontosabb kockázati tényezőkre és felügyeleti aggályokra előzetesen, egyszerűsített formában hívják fel a figyelmet.
• Stabilabb módszertanok: az EKB a felügyeleti módszertanok stabilabbá és kiszámíthatóbbá tételére törekszik. Az olyan aktualizálások, mint a 2. pillér szerinti követelmény felülvizsgált módszertanának bevezetése^[29], egyszerűbbé és teherbíróbbá teszik a módszertant.
• Az informatikai rendszerek és adatelemzés helyesebb használata: a digitális eszközök támogatják az adatvezérelt felügyeletet és a bankokkal való hatékony együttműködést, például annak lehetőségét, hogy a bankok nyomon követhessék kvalitatív intézkedéseik státuszát, és közvetlenül a felügyeletnek nyújthassák be a bizonyító adatokat.

1.3.1.1 A haladás nyomon követése

Annak érdekében, hogy a SREP-reform meghozza a kívánt eredményeket, az EKB bankfelügyelete következetesen nyomon követi a program hatását a fő célok tükrében. A nyomon követéshez többféle mutató fejlesztése és finomítása van folyamatban, amely lefedi a reformban foglalt hat célt. Ezek a mutatók várhatóan a többéves értékelés SREP-en belüli rendelkezésre állását és hatékony felhasználását, a SREP-határozatok és -intézkedések hosszát és relevanciáját, a digitális eszközök megállapítások és intézkedések valós idejű nyomon követésének támogatására való használatát, valamint a SREP-intézkedések alkalmazását és a SREP-ciklus általános időszerűségét mérik. Ezekről a mutatók az EKB felügyeleti tevékenységéről szóló éves jelentéseinek jövőbeli kiadásaiban szerepelnek majd.

1.3.2 A felügyelet következő szintje: a felügyeleti tevékenységek reformja a SREP-en túl

2025-ben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok újabb széles körű reformcsomagra tettek javaslatot „A felügyelet következő szintje” projekt keretében. E projekt célja az legfontosabb felügyeleti folyamatok racionalizálása és egyszerűsítése, kiegészítve a SREP reformját. Az európai bankfelügyeletben részt vevő egyes illetékes nemzeti hatóságok által végzett, alulról szerveződő felmérés eredményeinek és a banki ágazat észrevételeinek figyelembevételével jött létre.

Az alábbi fő területeket fedi le.

1. Döntéshozatal: az EKB hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a felügyeleti döntéshozatali folyamatait, erősíti kockázatalapú jellegüket. Mindez többek között érinti a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatokat, valamint a közös eljárásokat, például az engedélyezést és a befolyásoló részesedések jóváhagyását. A racionalizált döntéshozatal felgyorsítja majd a felügyeleti folyamatokat a felügyelt szervezetek esetében, és lehetővé teszi, hogy az EKB a legfontosabb szempontokra összpontosítsa erőforrásait. A racionalizált döntéseket 2026 második felére kell végrehajtani, majd a digitális eszközök bevezetése révén idővel további fejlesztések valósulnak meg. Emellett 2026 elején gyorsított eljárást vezetünk be az egyszerű, jelentős kockázatátruházási értékpapírosítások terén (lásd a 2. keretes írást).
2. Belső modellek: a belső modellekkel kapcsolatos felügyeleti folyamatok racionalizálása elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a bankok és a felügyeleti szervek munkaterhe, amely a lényeges modellváltozás jóváhagyásával összefüggésben merül fel. Az EKB fokozatosan kockázatalapú megközelítést vezet be általában véve a modellváltozások, illetve a folyamat korábbi szakaszában elvégzett módosítások jóváhagyása kapcsán. Ezáltal nem lesz szükség arra, hogy a bankok egyszerre több modellváltozatot tartsanak fenn. A módosítások 2026 folyamán lépnek életbe.
3. Stressztesztelés: az EKB a korábbi stressztesztelési ciklusokban már intézkedéseket hozott az arányosság növelése, a fokozottan kockázatalapú adatminőség-biztosítás bevezetése és az adatszolgáltatási ciklusok számának csökkentése érdekében. Az EKB további intézkedéseket hoz a stressztesztelés racionalizálása érdekében azáltal, hogy nagyobb agilitásra és gyorsaságra épülő megközelítések felé mozdul el, egyszerűsíti a sablonokat, és csökkenti mind a bankok, mind a felügyeleti szervek erőforrásigényét. A módosítások a 2026. évi tematikus stresszteszttől és a 2027. évi uniós szintű stresszteszttől kezdve lépnek életbe.
4. Tőkével kapcsolatos határozatok: az EKB „gyorsított” eljárást vezet be az egyértelműen meghatározott, alacsony kockázatú szavatolótőke-ügyletek jóváhagyására. A kezdeményezés a feldolgozási idő lerövidítésére irányul, és 2026 első negyedévétől kezdődik meg. A EKB a digitális technológiákba való folyamatos beruházással arra törekszik, hogy a legegyszerűbb esetekben két hétre csökkentse a feldolgozási időt.
5. Felügyeleti adatszolgáltatás: az EKB igyekszik racionalizálni az adatszolgáltatási folyamatot és csökkenteni a bankok költségeit, egyúttal pedig fenntartani az összegyűjtött adatok minőségét és relevanciáját. Az EKB 2025-ben kérdőívet adott ki, hogy összegyűjtse az ágazatban az adatszolgáltatási környezet egyszerűsítésére irányuló javaslatokat, majd műhelytalálkozót tartott a témában. Felülvizsgálta a „legkevésbé használt sablonokat”, és szűkítette a meglévő adatszolgáltatási követelmények körét. Például a 2026. évi rövid távú ellenőrzési adatszolgáltatási csomagban szereplő adatpontokat 18,5%-kal csökkentették. Az EKB 2026-ban tervezi pontosítani és fejleszteni a horizontális adatkérési eljárását, valamint meghatározni a lényegességi küszöb fogalmát az ismételt adatkérések esetében. A rövid távú ellenőrzési adatszolgáltatás további pontosításainak bevezetése a 2027. évi SREP-ciklusban esedékes. Az EKB a kis méretű és kevéssé komplex pénzintézetekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények arányosabbá tételére irányuló intézkedéseket is hoz, többek között beépíti az ilyen pénzintézetek fogalmát az EKB FINREP-rendeletébe.
6. Helyszíni felügyelet: az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok megállapodtak abban, hogy 2026-ban különféle fejlesztéseket vezetnek be a helyszíni ellenőrzési folyamatban. Az egyik ilyen fejlesztés a helyszíni felügyelethez kapcsolódó belső és külső iránymutatások felülvizsgálata és racionalizálása, tömörebb helyszíni ellenőrzési jelentések készítése, a helyszíni ellenőrzési csoportok közötti összhang erősítése, valamint rövidebb, célzottabb vizsgálatok bevezetése.

Az EKB mind a hat említett munkaterületen egyre nagyobb mértékben alkalmaz a felvigyázáshoz digitális eszközöket – más néven felügyeleti technológiát (SupTech). Ezzel összefüggésben átfogó informatikai projektet indít (2026–28), hogy folytassa a teljes körű felügyeleti folyamatok – köztük a döntéshozatali eljárások – digitális átalakítását a belső rendszerek fokozott integrációja és a tervezett egységes SSM-portál révén (lásd az 5.2.1. pontot). Az EKB digitális infrastruktúrájának fejlesztése nemcsak megkönnyíti a felügyeleti szerveknek a feladatok hatékonyabb és eredményesebb ellátását, hanem végső soron a felügyelt szervezetek javát is szolgálja a könnyebb kommunikáció, a felügyeleti feladatok gyorsabb feldolgozása és a hatékonyabb erőforrás-felhasználás révén.

1.3.2.1 További tervezett kezdeményezések

Az EKB 2026-ban megkezdi felügyeleti útmutatóinak és egyéb közleményeinek felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegye elvárásait és felügyeleti módszertanait. A felülvizsgálat egyik célja annak ismételt hangsúlyozása, hogy az EKB az útmutatással nem határoz meg a hatályos uniós jogszabályokon túlmutató, kötelező erejű előírásokat.

Ezenkívül az EKB felülvizsgálja az arányosság alkalmazását a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletében. A felülvizsgálat különösen a kis méretű és kevéssé komplex pénzintézetek meglévő keretrendszerébe tartozó kevésbé jelentős hitelintézetek részhalmazával foglalkozik. Olyan szempontokat veszünk figyelembe, mint a SREP-értékelés, a belső tőkemegfelelés-értékelési eljárás (ICAAP) és a belső likviditásmegfelelőség-értékelési eljárás (ILAAP), valamint az ágazati szintű stressztesztelés gyakorisága és mélysége.

1.3.2.2 Alkalmazás, nyomon követés

A „Felügyelet következő szintje” projekt részeként elfogadott módosításokat 2026-ban és az utána következő években hajtják végre, az egységes felügyeleti kultúra megerősítése céljából már folyamatban lévő munkával együtt (lásd az 1.3.3. pontot). Az EKB figyelemmel fogja kísérni az összes reform keretében megvalósuló különféle kezdeményezések végrehajtása terén elért eredményeket, és a felügyeleti tevékenységről szóló éves jelentéseiben beszámol róluk.

1.3.3 Az SSM felügyeleti kultúrája

Az EKB Felügyeleti Testülete 2025 februárjában elindította a felügyeleti kultúrára vonatkozó kezdeményezését^[31] azzal a céllal, hogy platformot biztosítson olyan témakörök megvitatásához, mint a SREP-reform (lásd az 1.3.1. pontot) és „A felügyelet következő szintje” projekt (lásd az 1.3.2. pontot). A többéves kezdeményezés célja ezeknek az említett reformoknak és projekteknek az egész európai bankfelügyeletre kiterjedő egységes és eredményes megvalósítása olyan közös felügyeleti kultúra kialakításával, amely összhangban van három fő stratégiai céljával.

• Kockázatalapú felügyelet: a lényeges kockázatok előtérbe helyezése, felelősséget vállalva a döntésekért, határozott lépések.
• Hatékony és eredményes felügyelet: időszerű eredmények elérése, a problémák haladéktalan orvoslása, a folyamatos fejlődés előmozdítása.
• Integrált felügyelet: az egész európai bankfelügyeletre kiterjedő együttműködés jobb eredmények elérése érdekében, egy csapatként.

A stratégiai célkitűzések eléréséhez aktivizálási terv készült a kommunikáció és az együttműködés megerősítésére, a készségek és a vezetés fejlesztésére, a kockázatok és a prioritások fokozott középpontba helyezésére, valamint a működési hatékonyság javítására.

A többéves kezdeményezést az EKB bankfelügyelete és az illetékes nemzeti hatóságok közösen valósítják meg.

1.3.4 A felügyelet eredményességének értékelése

Az eredményes felügyelet biztosítja, hogy a bankok időben pótolják a hiányosságokat. Az EKB bankfelügyelete arra törekszik, hogy folyamatosan növelje eredményességét, lehetővé téve a felügyeleti szakértők számára a prudenciális kockázatok azonnali értékelését, a lényeges hiányosságok feltárását, valamint felügyeleti eszköztáruk és felügyeleti hatáskörük hatékonyabb kihasználását.

Az EKB 2025-ben keretrendszert alakított ki a felügyelet eredményességének értékelésére. Így határozza meg az érintett felügyeleti tevékenységek eredményességének értékelésére használható módszereket, különös tekintettel a felügyeleti prioritások végrehajtásához alkalmazott módszerekre.

A felügyeleti eredményesség értékelésének vannak bizonyos természetes akadályai, például az, hogy a felügyeleti tevékenység eredményei (i) nem feltétlenül figyelhetők meg közvetlenül a pénzügyi vagy statisztikai adatokban, (ii) késleltetve éreztethetik a hatásukat, és (iii) a felügyelet hatáskörén kívül eső külső tényezők befolyásolhatják őket. Ezért elengedhetetlen, hogy a felügyeleti szervek értékeléseit a felügyeleti tevékenység legelejétől fogva megfelelően előkészítsék. A tervezési szakaszban a közös felügyeleti csoportoknak a felügyelt szervezetekre várhatóan gyakorolt hatást egyértelműen meghatározó célokat kell kitűzniük, meg kell határozniuk, hogyan mérhetők ezek a hatások, még ha csak részben használnak is konkrét mutatókat, és meg kell állapítaniuk a vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.

A felügyelet eredményességének értékelése végső soron lehetővé teszi, hogy az EKB az értékelésekből levont következtetések felhasználásával folyamatosan javítsa felügyeleti tevékenységeit, például annak eldöntését, hogy megfelelően kezeltek-e valamely kiemelt sérülékenységet, vagy ki kell-e igazítani az adott gyenge pont orvoslására irányuló felügyeleti stratégiát. Az értékeléseket alapul lehet venni bizonyos elvárt felügyeleti eredmények eléréséhez alkalmazott bevált gyakorlathoz vagy módszerekhez.

A felügyelet eredményességének értékelése továbbá az EKB külső érintett felekkel, például az Európai Parlamenttel folytatott kommunikációjának is javára válhat, és beépülhet az EKB általi bankfelügyelet egészének elszámoltathatóságáról folyó általános vitába.

1.4 A jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.4.1 Helyszínen kívüli felügyelet

A hitelintézetek közvetlen felügyelete a kockázatok proaktív feltárására és csökkentésére összpontosul annak érdekében, hogy a bankok reziliensek maradjanak, és jól irányítsák őket az egyre komplexebb és dinamikusabb környezetben.

A nem helyszíni felügyelet integrált és összehangolt tervezési rendszerrel valósul meg, amely lehetővé teszi, hogy a közös felügyeleti csoportok arányosan osszák el az erőforrásokat a horizontális, bankspecifikus és eseti felügyeleti feladatok között (lásd még az 1.4.1.2. pontot).

1.4.1.1 Az arányosság elve

Az EKB bankfelügyelete az arányosság elvét alkalmazza felügyeleti tevékenységeiben és módszereiben. A felügyelet hatóköre és intenzitása olyan tényezőktől függ, mint a bank mérete, rendszerszintű jelentősége, kockázati profilja és üzleti modelljének komplexitása.

Az EKB bankfelügyeletének többéves SREP-megközelítésével (lásd az 1.3.1. pontot) összhangban a stabil és kevésbé összetett kockázati profilú bankok esetében kevesebb vagy kevésbé gyakori felügyeleti értékelés végezhető, míg a nagyobb kockázatú vagy nagyobb rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményeknél az átfogóbb értékelés élvez elsőbbséget.

Ennek eredményeként a nagyobb, illetve kockázatosabb jelentős hitelintézetekért felelős közös felügyeleti csoportok az év során jellemzően több felügyeleti tevékenységet terveznek és folytatnak, mint a kisebb, illetve kevésbé összetett hitelintézeteket felügyelő közös felügyeleti csoportok.

1.4.1.2 A felügyeleti tervezés és a felügyeleti tevékenységek

A felügyeleti tervezési folyamat következetes és integrált megközelítést követ, amely szerint a felügyeleti prioritások határozzák meg a horizontális tevékenységek, a helyszíni ellenőrzések és a belsőmodell-vizsgálatok, valamint a közös felügyeleti csoportok felügyeleti munkájának tervezését.

A hatékony felügyelet biztosításához az EKB és az INH-k szorosan együttműködve tervezik meg a tevékenységüket, megfelelően figyelembe veszik a felügyeleti prioritásokat, a bankspecifikus kockázatokat és a kockázattolerancia keretet. A tervezés során olyan felügyelt szervezetekből állítanak össze mintákat, amelyek részt fognak venni a horizontális és a helyszíni tevékenységekben. A folyamat egyik eredménye a közös felügyeleti csoportok általános tervezési folyamatát kiegészítő magas szintű munkaprogram.

A közös felügyeleti csoportok által tervezett felügyeleti tevékenységeket az adott évben az éves felügyeleti vizsgálati program tükrözi. A felügyeleti tervezés a közös felügyeleti csoport által a felügyelt szervezetével folytatott kommunikáció fontos eleme. Az év végéig megosztják a bankokkal az egyszerűsített tevékenységi tervet, amely a felügyelt szervezetek közreműködését vagy észrevételezését igénylő felügyeleti tevékenységeket írja le.

A SREP-reformot és az integráltabb többéves értékelési keretrendszer felé való elmozdulást követően az említett program keretében tervezett felügyeleti tevékenységek döntő fontosságú elemzési információkat nyújtanak a közös felügyeleti csoportok SREP-értékeléseihez (lásd az 1.3.1. pontot).

Az arányosság elve alapján a nem helyszíni tevékenységi terv többek között a következőket tartalmazza: (i) kockázati vonatkozású tevékenységek (például a SREP); (ii) szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelmények (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); és (iii) a tevékenységek tervezésének a felügyelt csoport vagy szervezet sajátos jellemzőihez igazítása érdekében a közös felügyeleti csoportok által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy a szervezetirányítási struktúra elemzése).

1.4.1.3 Felügyeleti intézkedések

A felügyeleti intézkedések a rendszeres helyszíni és nem helyszíni felügyeleti tevékenységek legfontosabb eredményei közé tartoznak.^[32] Részletesen meghatározzák, mit kell tenniük a felügyelt szervezeteknek a hiányosságok orvoslása érdekében. A közös felügyeleti csoportok feladata az intézkedések mielőbbi eredményes végrehajtásának ellenőrzése. A 2024. évvel összehasonlítva 2025-ben csökkent az új felügyeleti intézkedések száma. A felügyeleti intézkedések legfontosabb mozgatórugói a helyszíni tevékenységek voltak. A helyszíni ellenőrzések és a belső modellekkel kapcsolatos (többnyire helyszíni) vizsgálatok az összes intézkedés közel 63%-át tették ki. A korábbi évekhez hasonlóan az új felügyeleti intézkedések legtöbbje (42,5%) a hitelkockázathoz kapcsolódott, ezt követte a belső irányítás (10,7%) (2. diagram).

2. diagram

Felügyeleti intézkedések

a) A nyilvántartásba vett intézkedésszám éves bontásban

b) Új intézkedések 2025-ben tevékenység szerint	c) Új intézkedések 2025-ben kockázati kategória szerint

1.4.1.4 A SREP alatti horizontális elemzés

Az EKB 2025. november 18-án közzétette a 2025. évi SREP összesített eredményeit az általa felügyelt szervezetek számára. A SREP-pontszámokkal, a 2. pillér szerinti tőkekövetelményekkel és -iránymutatással kapcsolatos fejleményeket, kvalitatív intézkedéseket, valamint a kiválasztott kockázati területek elemzését tartalmazza. Az EKB hozzáférhetővé tette az alkalmazandó 2026. évi, 2. pillér szerinti bankspecifikus tőkekövetelményeket, köztük azokat, amelyekkel a túlzott mértékű tőkeáttétel kockázatát kezelik. Minden felügyelt szervezet hozzájárult a 2. pillér szerinti követelményeik és a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó, 2. pillér szerinti követelményeik közzétételéhez.

Az összesített SREP-pontszám tovább javult, a 2024. évi 2,6-ről 2,5-re: a bankok csupán 6%-ának romlott a pontszáma, míg 19%-a jobb pontszámot ért el. A teljes tőkekövetelmények és -iránymutatás átlagosan stabilan a kockázattal súlyozott eszközök 15,6%-án maradt, míg a 2. pillér szerinti követelmények mediánja 2,3% volt, az előző évvel összehasonlítva nagyjából változatlan. Emellett a 2. pillér szerinti útmutatás átlaga 1,3%-ról 1,1%-ra csökkent, és a 2025. évi stresszteszt eredményei azt mutatják, hogy a magasabb prognosztizált hitelkockázati, piaci kockázati és működési kockázati veszteséget ellensúlyozta a 2024-ben felhalmozott nagymértékű összesített nyereség. Emiatt a tőkeállomány összességében kevésbé csökkent, és ennek eredményeként alacsonyabb a 2. pillér szerinti útmutatás (lásd az 1.1.1. pontot).

A 2025. évi SREP megerősítette, hogy az EKB felügyelete alá tartozó bankok általában véve reziliensek maradtak, tekintettel szilárd tőke- és likviditási pozícióikra. Ezt támogatta a határozott szabályozás, a hatékony felügyelet, valamint a közelmúltbeli makrogazdasági sokkhatásokra – például a Covid19-világjárványra, Oroszország Ukrajna elleni háborújára és az azt követő energiaválságra – adott rendkívüli fiskális és monetáris politikai válasz. Azonban a bankok működési környezetében továbbra is egyre több a kihívás, ami a többrétegű geopolitikai kockázatoknak és a gazdasági bizonytalanságnak tudható be. Ami a jövőt illeti, a bankoknak meg kell őrizniük pénzügyi és működési rezilienciát, meg kell erősíteniük üzleti modelljeiket és versenyképességüket, hogy jobban tudják szolgálni Európa reálgazdaságát.

1.4.2 Helyszíni felügyelet

Az SSM-rendelettel összhangban a felügyelt szervezetek EKB általi felvigyázása helyszínen kívüli és helyszíni felügyelet révén történik, amelyek együttesen lehetővé teszik az üzleti tevékenységek részletes és alapos elemzését. A helyszíni felügyelet vagy a kockázat, a kockázatkezelés és a szervezetirányítás mélyreható vizsgálatát nyújtó helyszíni ellenőrzéssel vagy belsőmodell-vizsgálat révén zajlik; ez utóbbi a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt belső modellek részletes értékelése, különös tekintettel a módszertanokra, a kockázatokra, a kockázatkezelésre és a szervezetirányításra.

2025-ben 163 helyszíni ellenőrzés és 77 belsőmodell-vizsgálat indult a jelentős hitelintézeteknél. A 2025-ben lefolytatott helyszíni ellenőrzések pénzügyi és nem pénzügyi kockázatokra egyaránt kiterjedtek. A vizsgált témakörök az EKB felügyeleti prioritásaihoz igazodtak, ezzel biztosítva, hogy az egyes bankokkal kapcsolatos konkrét aggályokkal is foglalkozzanak. Az EKB ezenkívül 2025-ben megkezdte a jelentős hitelintézetek fenyegetés alapú behatolási tesztelését, amely a DORA 26. cikkének (1) bekezdéséből fakadó új feladat.

A 2025-ben lefolytatott belsőmodell-vizsgálatok főként olyan témakörökre terjedtek ki, mint a modellek rendszeres gondozásából eredő lényeges modellmódosítások és a korábbi belsőmodell-vizsgálatokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése.

2025 júliusában az EKB aktualizálta a belső modellekről szóló útmutatóját, hogy hozzáigazítsa a CRR III által bevezetett módosításokhoz, pontosítsa a szabályozási követelmények EKB általi értelmezését, és eleget tegyen az ágazat útmutatás iránti kérelmeinek, például a gépi tanulás belső modellekben való alkalmazásáról. Az útmutató az EKB által a belsőmodell-vizsgálatok során észlelt bizonyos kérdéseket is tisztázza.

3. diagram

2023-ban, 2024-ben és 2025-ben indított helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok

(a vizsgálatok száma)

Az EKB a helyszíni felügyeleti tevékenységeiről és eredményeiről is beszámolt a Felügyeleti Hírlevelében.^[33]

1.4.2.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai kockázattípusonként

Az (1. pillér) szerinti szavatolótőke kiszámítása tekintetében a főbb megállapítások a következők voltak: (i) a kockázati súlyok kitettségekhez rendelése nem volt megfelelő; (ii) a hitelkockázat-csökkentési technikák meghatározása nem volt megfelelő; valamint (iii) a tőkekövetelmények kiszámításának folyamatára vonatkozó ellenőrzési keretek, különösen a hitelkockázattal kapcsolatban, elégtelenek voltak.

Ami a belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárást (ICAAP) illeti, a legkritikusabb megállapítások a következőket tárták fel: (i) a belső tőke-számszerűsítési módszerek és feltevések nem elég teherbírók, következetlenek, túlzottan optimisták, alkalmazásuk nem megfelelő; valamint (ii) az egész hitelintézetre kiterjedő stressztesztekben a nem megfelelő gyakoriság, valamint a normatív és gazdasági szempontok nem megfelelő lefedettsége miatt hiányosságok vannak.

A hitelkockázat tekintetében a bankoknál jelentős hiányosságokra derült fény a teljesítő hitelek esetében várható hitelveszteségek pontos számszerűsítésében. Kiemelendő, hogy a helyszíni ellenőrzések továbbra is azt tárták fel, hogy érdemi fejlesztésekre van szükség a bankok jelentős hitelkockázat-növekedési (SICR) kereteiben. Az ilyen hiányosságok a Stage 2-átsorolások elégtelenségének és az értékvesztések esetleges alulbecslésének kockázatához vezettek. A nemteljesítési valószínűség és a nemteljesítéskori veszteségráta paramétereinek becslése és kalibrálása terén is hiányosságok voltak a bankok várható hitelveszteségre vonatkozó modelljeiben. Egyes bankoknak nehézséget okozott észlelni a partnerek hitelképességének romlását, és problémák merültek fel a monitoringfolyamatok, például a fedezetértékelés és a korai figyelmeztető rendszerek terén.

Szervezetirányítási hiányosságokat is feltártak, ideértve a gyenge belső kontrollmechanizmusokat, valamint a nem megfelelő kockázatkezelési rendszereket és hitelnyújtási folyamatokat. Továbbra is nehéz feladat a nemteljesítésnek a nemteljesítés valószínűségét felmérő keretrendszerben történő azonosítása, nem volt megfelelő az aktiválás minősége és az alkalmazás. Ezek a problémák rávilágítottak arra, hogy a szabályozói előírások betartása érdekében szigorúbb kockázatkezelési és hitelellenőrzési gyakorlatra van szükség.

Ami a likviditási kockázatot illeti, a legsúlyosabb megállapítások a szabályozói adatszolgáltatásra, a likviditásfedezeti rátára és a nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítására vonatkoztak. A kritikus megállapítások következetlenséget tártak fel a finanszírozási terv, a vészhelyzeti finanszírozási terv és a likviditáskockázati stratégia között. Egyéb megállapítások szerint a likviditáskockázat-kezelés szervezeti keretében is hiányosságok vannak, ideértve a szervezetirányítás, a kockázati stratégia és a likviditási stressztesztelés forgatókönyv-tervezésének gyengeségeit.

Ami a banki könyvi kamatlábkockázatot és hitelfelár-kockázatot (IRRBB/CSRBB) illeti, az IRRBB mérése és kezelése terén olyan súlyos problémákra derült fény, mint a nem megfelelő modellezési feltevések, az elégtelen formalizálás, az IRRBB-stratégiák nem megfelelő kialakítása, elévült adatok, gyenge informatikai rendszerek, illetve modellkockázati keretek. Egyéb súlyos megállapítások szerint a vezetőtestületeket nem vonják be az IRRBB kockázati folyamatainak meghatározásába és nyomon követésébe, valamint a CSRBB kezelésére szolgáló keretek kidolgozásába.

Ami a piaci kockázatot illeti, a legfontosabb megállapítások az értékelési kockázatra, a szervezetirányításra, a kockázatkezelésre és a partner-hitelkockázatra vonatkoztak. Az értékelési kockázattal kapcsolatos megállapítások rámutattak a prudenciális és számviteli kiigazítások, a független ármegerősítés és az első napi nyereséghalasztás gyengeségeire. Gyengeségekre derült fény a szervezetirányítás, a limitrendszerek, valamint a kereskedési és a banki könyvek gyakorlata terén is. A partner-hitelkockázati ellenőrzések hiányosságokat tártak fel a fő metrikus modellezésben és validálásban (pl. a potenciális jövőbeli kitettségeknél vagy stresszteszteknél), a limitek monitorozásában és a fedezetkezelésben. A kereskedési könyv alapvető felülvizsgálatának végrehajtására való felkészülés során minőségi és mennyiségi problémák egyaránt felmerültek, többek között a nem egyértelmű szerepek és felelősségi körök, a kiszervezéssel kapcsolatos kihívások, a független validáció hiánya és módszertani hiányosságok.

Ami a belső irányítást és az ahhoz szorosan kapcsolódó megállapításokat illeti, a problémák közé tartoznak (i) a kockázatiadat-összevonásnak és -szolgáltatásnak a rossz irányítási keretek, adatarchitektúra és informatikai infrastruktúra miatti gyengeségei, amelyek rontják az adatpontosságot és -megbízhatóságot; (ii) az összes belső kontrollfunkcióhoz kapcsolódó függetlenség, hatókör és erőforrások; valamint (iii) a kockázatértékelések kiszervezésében tapasztalható hiányosságok, különösen az IT-szolgáltatások terén (lásd alább).

Az üzleti modellt és a jövedelmezőséget illetően a kritikus megállapítások problémákat jeleztek a jövedelmezőséget meghatározó tényezők irányításával, a stratégia végrehajtásával, a termékárazási rendszerekkel, módszertanokkal és nyomon követéssel, a költségallokációval, az üzleti terv feltevéseivel és a pénzügyi előrejelzésekkel kapcsolatban. A digitális átalakulással kapcsolatos tevékenységek esetében hasonló hiányosságokat tártak fel, ahogy azt a korábbi helyszíni ellenőrzések is mutatják.

Ami az éghajlati és környezeti kockázatot illeti, a helyszíni ellenőrzésekből kiderül, hogy a bankok nem azonosították maradéktalanul a kockázatokat, nem elemezték teljeskörűen a lényegességüket, és nem adtak pontos kockázatvállalási nyilatkozatot. Más gyakori megállapításokból az derült ki, hogy az éghajlati kockázati tényezőket nem integrálták a hitelkockázat-kezelési folyamatba, a vezetőtestület általi felügyeletbe vagy az adatkeretrendszerbe.

Ami az informatikai kockázatot illeti, a súlyos megállapítások zöme változatlanul az informatikai és kiberbiztonsági irányítás területét érintette, különös tekintettel az adatvédelmi és felderítési képességekre. Az előző évhez hasonlóan lényeges hiányosságokra derült fény az informatikai kiszervezés és a harmadik féltől eredő informatikai kockázatok kezelése terén. Ezek kiemelt kockázatokat jelentettek az üzletmenet folytonossága szempontjából, különösen a gyors geopolitikai átrendeződés környezetében.^[34] Emellett jelentős gyenge pontok mutatkoztak az informatikai kockázatok kezelése és irányítás tekintetében. A megállapítások gyakran a kockázatazonosításra és -értékelésre, valamint a vezetőtestületnek a felügyeleti feladatai tekintetében betöltött szerepére vonatkoztak.^[35]

Mindent összevetve, az ellenőrzések a kockázatkezelés általános javulása ellenére szabályozási jogsértéseket és kockázatszámítási hibákat tártak fel. A kockázatok számszerűsítésének, az irányításnak és a belső kontrollmechanizmusoknak a jelentős hiányosságai rávilágítottak arra, hogy további intézkedésekre van szükség a bankszektor rezilienciájának biztosításához a folyamatban levő geopolitikai és gazdasági bizonytalanság környezetében.

1.4.2.2 A belsőmodell-vizsgálatok főbb megállapításai

A belsőmodell-vizsgálatokkal felmérjük, hogy a tőkekövetelmények kiszámítására a bankok által alkalmazott belső modellek megfelelnek-e a jogi és szabályozási követelményeknek. Belsőmodell-vizsgálat indítható valamely bank kérésére például modellek kezdeti jóváhagyása, modellek lényeges módosítása, modellkiterjesztések, modell bevezetése, állandó részleges használat vagy modellekre irányuló kevésbé kifinomult megközelítéshez való visszatérés esetén, vagy az EKB kezdeményezésére.

E tekintetben a 2025-ben végzett belsőmodell-vizsgálatok több mint 90%-a a bankok kérésére indult a modellmódosítások, kezdeti modelljóváhagyások vagy modellkiterjesztések értékelése céljából. Az EKB által kezdeményezett belsőmodell-vizsgálatok aránya 2024-hez hasonlóan 5% körül volt. Az EKB ezenkívül számos kérelmet kapott és bírált el a kevésbé kifinomult módszertanokra való átváltás tárgyában. Ezek a kérelmek összhangban vannak azokkal a szélesebb körű kezdeményezésekkel, amelyekkel egyszerűsíteni kívánják a belső modellek kialakítását válaszul az EBH-szabályokból és uniós rendeletekből eredő részletesebb és szigorúbb előírásokra, különösen a kisebb méretű és/vagy korlátozott reprezentatív adatokkal rendelkező portfóliók esetében.

A 2025-ben lefolytatott belsőmodell-vizsgálatok számos hiányosságot feltártak, vizsgálatonként átlagosan 16 megállapítás született, amelyeknek majdnem a fele nagyon súlyos gondokat fedett fel.^[36]

A belső minősítésen alapuló hitelkockázati modellek kizárólag eljárási szempontjaira összpontosítva a megállapítások nagyjából kétötöde nagyon súlyos volt. Ezeknek több mint a fele pedig az informatikai infrastruktúrával, a dokumentációval és a minősítési besorolásokkal kapcsolatos hiányosságokat érintett. A nemteljesítés valószínűsége és a nemteljesítéskori veszteségráta modellezése esetén a megállapítások hasonló hányada (kétötöde) volt nagyon súlyos. A nemteljesítési valószínűség modellezését illetően a súlyos megállapítások közel kétharmada a kockázat számszerűsítésére és a minősítési rendszer szerkezetére vonatkozott, míg a nemteljesítéskori veszteségráta modellezése esetében a kockázat számszerűsítésére és a minősítési rendszer szerkezetére vonatkozó megállapítások ezeknek nagyjából a felét tették ki. Azokon a területeken, ahol nagyszámú súlyos problémát találtak, az EKB tovább pontosította a megállapításokat a Belső modellekről szóló átdolgozott útmutatójában.

A tárgyidőszakban egy darab piaci kockázati vizsgálat fejeződött be, amelynek apropója a kereskedési könyv mélyreható felülvizsgálata nyomán hamarosan bevezetendő új követelmények voltak. A főbb feltárt gyenge pontok az új módszertan bizonyos elemeit érintik.

Számos új vizsgálattal kiértékeltük a 2025 januárjától egy új rendelettel bevezetett standardizált módszertant, amelynek egy új, felügyeleti jóváhagyás tárgyát képező szabályozási kitettségi modell is része volt. Hiányosságokra derült fény elsősorban a hatókör, a szabályozási számítások, valamint az adatminőség és az adatkarbantartás terén.

Ami a partner-hitelkockázatot illeti, a főbb hiányosságok a prémium brókeri szolgáltatások (prime brokerage) lényeges modelljeinek kiterjesztéséhez kapcsolódtak. Ezekben az esetekben a legtöbb probléma egy eredetileg a partner-hitelkockázati piaci kockázatra tervezett kockáztatottérték-számítási motor használatából, a csúcskitettségértékek – ideértve a kockázati tényezőiket is – modellezésének hiányosságaiból, valamint az utótesztelésből és az árazás validálásából eredt.

1.4.3 A kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata

A kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata a módosított Bázel III kulcseleme. A piaci kockázatra vonatkozó 1. pillér szerinti tőkekövetelmények a 2007-08-as pénzügyi világválság tanulságaira építve jelentősen átalakultak, a cél, hogy a jövőben csökkenjen a hasonló események bekövetkeztének valószínűsége és negatív hatása. Nevezetesen szigorúbb szabályokat vezet be az eszközök kereskedési könyvön belüli vagy kívüli besorolására, egy kockázatérzékenyebb, de a jelenlegi sztandardizált módszertannál összetettebb, alternatív megközelítést. Emellett a belső modellek alkalmazására vonatkozó további követelményeket is felállít.

Az Európai Bizottság – a 2025. június 12-i felhatalmazáson alapuló rendeletével összhangban – egy évvel, 2027. január 1-jére elhalasztotta a szóban forgó kereskedési könyvi standardok uniós bevezetését, aminek oka a Bázel III-nak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság szabályainak hatálya alá tartozó más joghatóságokban való alkalmazását övező nagyfokú bizonytalanság^[37]. 2025. november 6-án a Bizottság célzott konzultációt indított (amely 2026. január 6-án lezárult) az uniós bankokat érintő negatív tőkehatások három évig, 2029 végéig történő enyhítésére irányuló szakpolitikai alternatívákról.^[38]

2025-ben az EKB egy nem helyszíni célzott felülvizsgálat, valamint több helyszíni ellenőrzés és belsőmodell-vizsgálat megállapításainak utókövetése keretében elemezte és összehasonlította a bankok korrekciós intézkedési terveit. Emellett az alternatív standardizált módszer végrehajtását értékelő néhány helyszíni ellenőrzés során bankspecifikus hiányosságokat tártunk fel a mögöttes számításokban, a működési folyamatokban és az adatkezelésben – például az érzékenység megfelelő folyamát megakadályozó könyvelési problémákat –, valamint a második és harmadik védelmi vonal bevonásában – például az érzékenységek hiányos ellenjegyzése vagy a belső ellenőrzési felülvizsgálatok hiánya. Mind kvalitatív, mind kvantitatív problémák felszínre kerültek, ideértve a nem egyértelmű szerepeket és felelősségi köröket, a kiszervezési kihívásokat, a független validáció hiányát, valamint az alternatív standardizált módszer szerinti számítások terjedelmében tapasztalható következetlenségeket, például az opciós jellegű pénzügyi eszközök görbületeinek hiányát és módszertani hiányosságokat, ideértve egyes kockázati tényezők érzékenységen alapuló módszerekkel való, helytelen kategorizálását, vagy a maradványkockázati pótlékokban a névleges értékek helytelen kiszámítását. Az operatív végrehajtás terén a bankok kihívásokkal szembesültek az adatkezelés tekintetében, különösen a nagy volumenű és részletes adatok minőségét és rendelkezésre állását, a technológiai infrastruktúrát, valamint a szabályozás értelmezését és következetességét illetően, a joghatóságok közötti különbségek miatt. Annak ellenére továbbá, hogy létezik alternatív standardizált módszer, a bankok további kihívásokkal küzdöttek a számítások komplexitását illetően, például mert az érzékenységen alapuló módszer esetében három különböző mérőszám kiszámítására van szükség.

Az alternatív standardizált módszerrel kapcsolatos első két helyszíni ellenőrzésre 2023-ban került sor, 2024-ben egy következőre, 2025-ben pedig további négyre. 2026-ra a kereskedési könyv alapvető felülvizsgálatának zökkenőmentes végrehajtását biztosító folyamatos felügyeleti szerepvállalás mellett további hat hasonló helyszíni ellenőrzést tervezünk kampány keretében.

1.4.4 Az unión kívüli bankok felügyelete

2025-ben az EKB felügyelete alá unión kívüli székhelyű 14 bankhoz tartozó, euroövezetben működő leányvállalat állt. Ezek együttesen 1,9 billió € összértékű teljes eszközállományt birtokolnak, amely 7%-át teszi ki az EKB bankfelügyelete alá tartozó teljes eszközállománynak. Mivel vállalati és befektetési banki termékeket kínálnak, ezek a szervezetek fontos szerepet játszanak az EU pénzügyi rendszerében és reálgazdaságában. Kereskedési könyvük összesen 815 milliárd €-t tett ki, ez az EKB bankfelügyelete alá tartozó összes kereskedési pénzügyi eszköz 19%-ának felel meg. Letétbe helyezett eszközeik értéke elérte a 17 billió €-t, ami 2025 harmadik negyedévében az EKB bankfelügyelete alatt letétbe helyezett teljes eszközállomány 38%-ával egyenlő.

2025-ben 2024-hez képest valamelyest nőtt az Európában működő nem uniós bankok lábnyoma, mivel a brexithez kapcsolódó működési célmodellek bevezetése közeledett a befejezéshez. Ezen pénzintézetek számára ez mérföldkőnek számít a stabilabb és fejlettebb működési mód felé. Az EKB felügyeleti figyelmének homlokterébe így a brexit utáni kezdeti prioritások – úgymint a bankok üzleti modelljeinek, szervezetirányítási rendszerének és anyavállalatokkal való kapcsolatainak értékelése, és a kiüresedett struktúrák megelőzése – helyett az egyes bankok egyedi kockázatainak és jellemzőinek kezelését szolgáló, jobban testre szabott megközelítés került.

Az EKB számára továbbra is kiemelten fontos, hogy a nem uniós bankokra vonatkozó szabályozói és felügyeleti előírásokat következetesen alkalmazzák minden szervezetben. A felügyeletek ezért továbbra is összehangolt megközelítést alkalmaztak a közös témák kezelésére, különösen a leányvállalati dimenzió vagy a csoporton belüli erős (kölcsönös) függőségek által érintett területeken, úgymint az üzleti modellek rezilienciája, a kockázati adatok összevonása és a kockázatiadat-szolgáltatás, a működési reziliencia keretei, a helyreállítási tervek értékelése, valamint a geopolitikai kockázatok kezelése.

Az EKB folytatta a részlegfeltérképezési felülvizsgálatból eredő megvalósítási tervek végrehajtását (lásd az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2023. évi jelentésének 2. keretes írását). Emellett továbbra is együttműködött az EU-n kívüli bankokkal a tőkekövetelményekről szóló irányelv 21c. cikke következményeinek és a nemzeti követelmények tervezett bevezetésének ügyében. 2027. január 11-i hatállyal a rendelkezések előírják, hogy a harmadik országbeli bankcsoportoknak fizikailag jelen kell lenniük az EU-ban a betétgyűjtéssel, valamint a hitel- és garancianyújtással kapcsolatos tevékenységekhez. Ez várhatóan jelentős eszközállomány-növekedéshez, valamint a nem uniós bankok működési modelljeinek további módosításához vezet, ami fokozott felügyeleti szerepvállalást tesz szükségessé, elsősorban a tevékenységek és a kockázati profilok szélesebb körét illetően.

1.5 A kevésbé jelentős hitelintézetek EKB általi felvigyázása és közvetett felügyelete

1.5.1 A kevésbé jelentős hitelintézeti szektor szerkezete

A kevésbé jelentős hitelintézetek száma 2025 harmadik negyedévében a legmagasabb konszolidációs szinten 1828 szervezetre csökkent a 2024 végi 1864-ről. A kevésbé jelentős európai hitelintézetek 77%-a Németországban és Ausztriában található. 2025-ben az LSI-szektorban bekövetkezett változások többségükben Németországban végbement 49 egyesüléssel álltak összefüggésben. Nyolc banki működési engedélyt visszavontak és hat új működési engedélyt adtak ki.

Míg a kevésbé jelentős hitelintézetek szektorát változatos és olykor nagyon specializált üzleti modellek jellemzik, továbbra is a lakossági és a fogyasztási hitelezők tették ki a domináns, mintegy 61%-ot felölelő kategóriát. Ezek gyakran regionális takarékpénztárak vagy szövetkezeti bankok, amelyek közül sok intézményvédelmi rendszer tagja.

A kevésbé jelentős hitelintézetek (LSI-k) általában csökkenő száma ellenére a szektor továbbra is jelentős részarányt tudott magáénak az euroövezeti bankszektorban: a banki működési engedéllyel rendelkező pénzügyi piaci infrastruktúrákon kívüli összes banki eszköz körülbelül 15%-át. Az LSI-k eszközeinek az egyes országok teljes banki eszközállományán belüli részaránya tekintetében jelentős eltérek vannak, ami az euroövezeti országok közötti strukturális különbségekre utal. Míg Ausztriában, Luxemburgban, Máltán és Németországban az LSI-k a belföldi banki ágazatban lévő teljes eszközállomány több mint egyharmadát adták, addig a legtöbb egyéb országban viszonylag kis méretű az LSI-szektor. Belgiumban például a teljes banki eszközállomány mindössze 3,7%-át, Franciaországban 1,5%-át, Görögországban pedig 5,1%-át teszik ki.

4. diagram

A kevésbé jelentős pénzintézetek üzleti modelljeinek csoportosítása

(százalék)

1.5.2 Kiemelt felvigyázási tevékenységek

A kevésbé jelentős pénzintézetek felvigyázásának egyik fontos feladata az LSI-kre vonatkozó szigorú és következetes felügyeleti követelmények előmozdítása az európai bankfelügyeletben. E tekintetben az elmúlt néhány évben az egyik központi fókusz az nth-állomány kezelése volt, különösen mivel az utóbbi időben tovább nőtt az LSI-k hitelállományában a nemteljesítő hitelek aránya. Jelentős számú LSI-nek változatlanul gondot okoz a sok éve a könyvekben lévő nth-állomány, ami további potenciális veszteségeket okozott, és korlátozta a bankok új hitelek kihelyezésére való képességét. Ezért az EKB az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve új iránymutatást^[39] dolgozott ki, amely közös megközelítést határoz meg a régebbi nth-állomány fedezetére vonatkozó felügyeleti elvárásokról. A kezdeményezés a jelentős hitelintézeteknél alkalmazott hasonló megközelítés esetében szerzett több évnyi tapasztalaton alapul, de jóval nagyobb arányosságot biztosít az LSI-k számára.

Az LSI-kre vonatkozó szigorú és következetes felügyeleti követelmények előmozdítását további kezdeményezések is szolgálták, ideértve (i) az IKT-kockázat kezelését, például a DORA bevezetését és az IKT-kockázatfigyelési eszközök fejlesztését; (ii) közös megközelítések kidolgozása bizonyos üzletimodell-jellemzők vagy -kockázatok – például a pénzügyi technológiai és finanszírozási csatornák magas koncentrációja – felügyeletére; valamint (iii) kapcsolattartó csoport felállítása – az EKB és több INH közreműködésével – az LSI-k éghajlati és természettel kapcsolatos kockázatait érintő felügyeleti gyakorlat elősegítésére. Emellett többféle, a kevésbé jelentős hitelintézeteket összehasonlító vizsgálat készült, például rendszeres hitelkockázat-monitorozás és összehasonlító SREP-értékelés, az IRRBB horizontális elemzése, a hibrid intézményvédelmi rendszerek monitorozása, valamint a kulcsfontosságú üzletágakban lényeges növekedést tapasztaló LSI-k azonosítása. Ha ezek során jelentős hiányosságokra vagy kockázatokra derül fény, akkor ez az INH-k vagy az EKB utókövetési tevékenységét vonhatja maga után.

A felügyeleti követelmények összehangolása mellett a felvigyázási funkció figyelmének középpontjában változatlanul a felügyeleti folyamatok és a közös módszerek előmozdítása állt. Ennek szellemében 2025-ben megkezdődött és 2026-ban folytatódik a projekt, amelynek tárgya az LSI-ket érintő felügyeleti megállapításokat, intézkedéseket kezelő felügyeleti módszerek számbavétele és továbbfejlesztése.

Az LSI-k felügyeletei 2025-ben kiemelt figyelmet fordítottak azoknak a nehéz feladatoknak a felülvizsgálatára és kezelésére, amelyekkel a kisebb bankok a bővülő szabályozási követelmények következtében szembesülnek. Az arányosság kérdésével kapcsolatos munka elsősorban a kis méretű és kevéssé komplex bankokra összpontosult, és 2026-ban is folytatódik azzal a céllal, hogy növelje a felügyeleti gyakorlatban alkalmazott arányosság mértékét anélkül, hogy általában megingatná a kevésbé jelentős hitelintézeti szektor rezilienciáját.

1.5.3 A kevésbé jelentős hitelintézetek stressztesztjeivel kapcsolatos horizontális tevékenységek

Az EKB és az INH-k 2025-ben kifejezetten az LSI-k felügyeleti stressztesztelésére szolgáló nemzeti gyakorlat 2022. évi felülvizsgálatának folyományaként véglegesítették az LSI-k legutóbbi stressztesztjének összesített eredményeit és több kapcsolódó stresszteszt mérőszámainak kvantitatív összegzését.

A stressztesztekből nyert információk megosztása érdekében az EKB és az INH-k rendszeres műhelymegbeszéléseket szerveztek a bevált gyakorlati megoldásokról, bizonyos módszertani elemekről és az alkalmazandó felügyeleti eszközökről.

1.6 Az EKB makroprudenciális feladatai

Az EKB makroprudenciális politikája döntő szerepet játszik az euroövezeti rendszerkockázatok kezelésének következetessége és eredményessége szempontjából. Az EKB felvigyázói tevékenysége és egyéb hasonló funkciói révén megvizsgálja, milyen intézkedéseket hoznak a nemzeti hatóságok annak érdekében, hogy az egyes tagállamok és az Európai Unió egésze felkészült legyen a gazdasági bizonytalanság és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelésére.

Az EKB 2025-ben aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal. Ezzel összefüggésben a korábbi évekhez hasonlóan kiértékelte az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott makroprudenciális politikai értesítéseket, amelyek az anticiklikus tőkepufferek megállapítására, a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosítására és tőkehelyzetének kezelésére, valamint más makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó határozatokról, például rendszerkockázati pufferek megállapításáról és a bankok ingatlankitettségére vonatkozó szigorúbb kockázati súlyokról szóltak.^[40]

Több nemzeti hatóság 2023-ban és 2024-ben ciklikus vagy strukturális tőkepuffereket rendelt el, illetve bővített ki. Ez a tendencia 2025-ben is folytatódott, ennek eredményeképpen a bankunión belüli összes makroprudenciális szerv valamilyen formában bejelentett vagy bevezetett felszabadítható pufferkövetelményt, tíz ország pedig szakpolitikai keretet fogadott el az úgynevezett pozitív semleges anticiklikuspuffer-ráta alkalmazásáról (a ráta akkor használandó, amikor a ciklikus rendszerszintű kockázatok még nem nagyok). A nemzeti hatóságok a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek közül 125-öt azonosítottak, és meghatározták ezek tőkepufferrátáit, összhangban az EKB Kormányzótanácsa által 2024 decemberében bejelentett, a rendszerszinten jelentős egyéb intézményekre (O-SII-k) vonatkozó tőkepufferek értékelésére szolgáló, alsó korláton alapuló továbbfejlesztett módszertannal,^[41] amely figyelembe veszi az O-SII-k rendszerszintű jelentőségét a bankunió egésze szempontjából.

Az EKB bankfelügyelete az Európai Rendszerkockázati Testület munkájának több területén is aktívan közreműködött. Ez magában foglalta az uniós pénzügyi rendszer kockázatainak és sebezhetőségeinek rendszeres értékelését, az uniós pénzügyi rendszer kamatlábváltozásokkal szembeni rezilienciájának értékelését, a kriptoeszköz-ágazat rendszerkockázatának elemzését, valamint az értékpapírosítási és hitelnemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos munkáját.

1.7 A 2026–28-as időszak kockázatai és felügyeleti prioritásai

A felügyeleti prioritások tükrözik az EKB bankfelügyeletének a felügyelt szervezeteket érintő fő kockázatok és sérülékenységek jelenlegi kockázati környezeten alapuló értékelését, az olyan előretekintő információkat, mint a makropénzügyi kilátások és az uniós szintű stresszteszt eredményei, valamint a felügyeleti tevékenysége során feltárt lényeges hiányosságok helyreállításának állapotát.

Az euroövezeti bankszektornak eddig sikerült átvészelnie az olyan globális eseményekből eredő fokozott geopolitikai és strukturális gazdasági kihívásokat, mint például a világ különböző részein – többek között Európában – zajló háborúk és konfliktusok, és a világkereskedelmi feszültségek újabb eszkalálódását is, amelyek időszakosan nagy volatilitást eredményeztek a pénzügyi piacokon, és beárnyékolták a makropénzügyi kilátásokat. Bár a pénzügyi és prudenciális mutatók arról tanúskodnak, hogy az euroövezeti bankszektor általában véve reziliens – amint azt a 2025-ös uniós szintű stresszteszt is mutatja (lásd az 1.1.1. pontot) –, az említett külső kihívásokból eredő potenciális hátráltató tényezők még nem gyakoroltak lényeges hatást a bankszektorra, míg a tartósan nagyfokú bizonytalanságra tekintettel változatlanul jelentősek voltak a lefelé irányuló kockázatok.

Az EKB bankfelügyelete ezért célzott kiigazításokat hajtott végre a 2026–28-as időszakra szóló felügyeleti prioritásain, ugyanakkor továbbra is arra kérte a bankokat, hogy tanúsítsanak éberséget, körültekintően és megbízhatóan kezeljék a kockázatokat rövid és középtávon. A 2026–28-as időszak felügyeleti prioritásai ezért elsődlegesen arra irányulnak, hogy a bankok reziliensek maradjanak a geopolitikai kockázatokkal és a makroszintű pénzügyi bizonytalanságokkal szemben, mindenekelőtt a prudens kockázatvállalásra és a megbízható hitelfeltételekre, a CRR III következetes végrehajtására, valamint az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatok körültekintő kezelésére helyezve a hangsúlyt (első prioritás). A második prioritás keretében a cél az erős működési reziliencia és ikt-képesség biztosítása, ami a DORA szerinti új követelmények betartását, valamint a kockázatjelentési képességek és a kapcsolódó információs rendszerek hiányosságainak időben történő orvoslását is magában foglalja.

Az EKB bankfelügyelete a második prioritás jegyében közép- és hosszú távú stratégiát is kidolgoz, amelynek fókuszában a felügyelt szervezetek digitális (és mesterséges intelligenciával kapcsolatos) stratégiái, szervezetirányítása és kockázatkezelése áll, hogy azonosítsák a bankszektor jövőjét alakító strukturális trendeket és kockázati tényezőket. A felügyeleti szakemberek ezért 2026 folyamán célzottan kívánnak együttműködni a bankokkal az említett főbb témakörök némelyike tárgyában. További részletek a 2026–28-as felügyeleti prioritások alatt találhatók.

2 Engedélyezés, alkalmasság és megbízhatóság, jogérvényesítés és szankcionálás

2.1 Engedélyezés

2.1.1 Jelentőségfelmérés

Az SSM-keretrendelettel^[42] összhangban 2025 novemberében lezárult annak az éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[43] valamelyikét. A csoportszerkezeti változások nyomán eseti jelentőségfelméréseket is végeztünk, amelyek 51 jelentőségről hozott határozatot eredményeztek.

Ennek eredményeként 2026. január 1-jétől 112 pénzintézetet^[44] minősítettünk jelentősnek.

A 2025. évi éves felmérés a következő változásokat eredményezte:

Ezenkívül a következő olyan csoportszerkezeti változások mentek végbe, amelyek kihatottak a jelentős felügyelt szervezetek számára:

Végezetül, a csoportszerkezetben a következő olyan változások mentek végbe, amelyek nem befolyásolták a jelentős felügyelt szervezetek számát:

A felügyelt szervezetek jegyzékét – amely az EKB bankfelügyeleti honlapján található – rendszeresen aktualizáljuk.

2.1.2 Eszközminőség-vizsgálatok

Az eszközminőség-vizsgálatok célja annak biztosítása, hogy a jelenleg vagy a jövőben az EKB közvetlen felügyelete alatt álló bankok kellő tőkével rendelkezzenek. Az eszközminőség-vizsgálat során alkalmazott módszertant külön kézikönyv^[45] ismerteti.

2025-ben az EKB lezárta az ausztriai Raiffeisen-Holding Niederösterreich-Wien reg.Gen.m.b.H. eszközminőség-vizsgálatát. Két német bank – az LBS Landesbausparkasse Süd és a Wüstenrot Bausparkasse Aktiengesellschaft – eszközminőség-vizsgálatai várhatóan 2026 elején zárulnak le. 2025 júniusában az EKB két bank, a németországi KfW Beteiligungsholding GmbH és a hollandiai Promontoria 19 Coöperatie U.A. esetében indított eszközminőség-vizsgálatot. Az öt vizsgált bank mindegyike teljesítette az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó méretkritériumot.

2.1.3 Kiemelt hatású, kevésbé jelentős hitelintézetek

Az európai bankfelügyelet a kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI-k) nagy számuk, valamint a méretük, az összetettségük és a kockázati profiljuk tekintetében fennálló különbözőségeik miatt a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk és a kockázati profiljuk alapján osztályozza. Évente egyszer az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országban meghatározzuk, melyek a kiemelt hatású LSI-k. A kiemelt hatású LSI-k meghatározásának kritériumai közé tartozik a méret, a gazdasági jelentőség, a határon átnyúló tevékenység, az üzleti modell és az országonkénti minimális lefedettség^[46]. 2026. január 1-jén 105 kevésbé jelentős pénzintézet minősült kiemelt hatásúnak. Ez a szám az elmúlt néhány évben nagyjából változatlan maradt^[47].

2.1.4 Engedélyezési eljárások

Az EKB 2025-ben összesen 676 engedélyezési eljárásról kapott értesítést (7. táblázat). Ezek között megtalálható 14 működési engedély iránti kérelem, 11 engedélybevonás, 42 engedély érvényvesztése, 110 befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése, 496 passzportálási eljárás és három pénzügyi holdingtársaság engedélyezése.

2025-ben 194 engedélyezési eljárásról szóló határozatot^[48] adtunk ki. Ezek az EKB 2025. évi egyéni felügyeleti határozatainak 7,7%-át tették ki.

Egy működési engedély iránti kérelmet és három befolyásoló részesedés szerzéséről vagy növeléséről szóló értesítést kedvezőtlen értékelés miatt visszavontak a határozat véglegesítése előtt.

2.1.4.1 A közös eljárásokat érintő fejlemények

Az engedélyezési, befolyásoló részesedési és engedélybevonási közös eljárásokról az EKB-nak benyújtott értesítések száma 2025-ben összességében nőtt az előző évhez képest.

Az EKB nagyszámú befolyásoló részesedés iránti kérelmet értékelt. Több befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárás felügyelt szervezet belső átszervezéséből eredt, amelyre egyszerűsített befolyásolórészesedés-értékelési megközelítés vonatkozott. A befolyásoló részesedési eljárások 2025-ben elsősorban konszolidációra irányuló ügyleteket érintettek, elsősorban nemzeti szinten, bár néhányuk a határon átnyúló konszolidációt célozta. Felvásárlásokra is kiterjedően több, nyilvános ajánlattétellel járó ellenséges részesedésszerzés értékelésére is sor került.

2025-ben a legtöbb engedélyezési eljárás kevésbé jelentős hitelintézetek létrehozásához kapcsolódott. A néhány, jelentős hitelintézetet érintő engedélyezési eljárás főként a működési engedélynek a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre történő kiterjesztése miatt benyújtott kérelem nyomán indult, ami előírás egyes tagállamokban. Néhány esetben az engedélyezési eljárások egy jelentős hitelintézet másik tagállamba való áthelyezéséhez vagy jelentős hitelintézet leányvállalatának egy másik tagállamban való alapításához kapcsolódtak.

2025-ben egyes engedélykérelmeket olyan harmadik országbeli szervezetek nyújtottak be az EKB-nak, amelyek üzleti tevékenységüket bővíteni kívánják az EU-ban. Ezekben az esetekben az értékelések a szervezetek jó hírnevére és a pénzmosás, illetve a terrorizmusfinanszírozás elleni követelmények teljesítésére összpontosítottak.

Az illetékes nemzeti hatóságok két LSI esetében kezdeményezték engedély bevonását (Németországban és Ausztriában). Az egyik esetben azért, mert a hitelintézet fizetésképtelenné vált, a másik esetben pedig azért, mert súlyosan megsértették a pénzmosás elleni követelményeket, megszegték a szervezetirányítási szabályokat, és a szervezet ellen bírósági fizetésképtelenségi eljárás volt folyamatban.

2025-ben az EKB kockázatalapú stratégiát vezetett be a közös eljárásokhoz, amely a kevesebb kapcsolatfelvételnek és a kevésbé összetett esetek gyorsabb feldolgozási idejének köszönhetően várhatóan mind a felügyelt szervezetek, mind a részesedést szerezni kívánó intézmények javára válik (lásd az 1.3.2. pontot).

2.1.4.2 A passzportálási eljárások, a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok, valamint az egyesülések és szétválások alakulása

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok 2025-ben 496 passzportálási eljárást folytattak le.

A tőkekövetelményekről szóló V. irányelv^[49] átültetését követően 2021-ben és 2022-ben beérkezett, pénzügyi holdingtársaságot érintő nagyszámú eljárás után 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben stabilizálódott az eljárások száma. 2025-ben az EKB-hoz három kérelem érkezett jelentős csoportok (vegyes) pénzügyi holdingtársaságainak jóváhagyása iránt.

2025-ben az EKB a tőkekövetelményekről szóló felülvizsgált irányelv (CRD VI)^[50] 2026. januártól történő alkalmazására is felkészült. A CRD VI változásokat vezet be a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok felügyeleti kezelésében az irányelv 21a. cikkének módosítása révén. A szóban forgó változások közé tartozik az az új követelmény, mely szerint a felügyeleti hatóságoknak közzé kell tenniük azon pénzügyi holdingtársaságok és vegyes pénzügyi holdingtársaságok éves jegyzékét, amelyek jóváhagyásban részesültek vagy mentességet kaptak a jóváhagyás alól, a CRD VI 21a. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerint kijelölt felügyelt szervezet feltüntetésével.

A CRD VI új fejezeteket vezet be a jelentős részesedés megszerzéséről és elidegenítéséről, a jelentős eszköz- és forrásátruházásról, valamint az egyesülésekről és szétválásokról, összehangolva a korábbi „nemzeti hatáskörök” rendszerét.^[51] A CRD VI értelmében az EKB az egyedüli hatóság, amely hatáskörrel rendelkezik e műveletek értékelésére minden olyan esetben, amikor azok jelentős hitelintézetet érintenek. Egyesülés esetén az EKB illetékes az adott prudenciális értékelésben, ha az így létrejövő szervezet jelentős hitelintézetnek minősül. A szétválások tekintetében az EKB illetékes, ha a szétváló szervezet jelentős hitelintézet.

2.2 Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárás

2025-ben az EKB-t összesen 1672, jelentős hitelintézetet érintő egyéni szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárásról^[52] értesítették (8. táblázat).

A 2025-ben folyó egyéni vizsgálati eljárások 67,2%-a felügyeleti funkciót ellátó, 24,9%-a pedig ügyvezetői funkciót betöltő vezetőtestületi tagokat érintett. A fennmaradó egyéni eljárások kulcsfeladatot ellátó személyekre (6,2%), további, nem ügyvezető igazgatói tisztségekre (1,0%) és harmadik országbeli fióktelepekre (0,7%) terjedtek ki.

A szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálat elvégzéséhez az értesítés kézhezvételétől az EKB határozatának elfogadásáig átlagosan 113 napra volt szükség, szemben a 2023. évi 109 nappal. Ez rövidebb, mint A vezetőtestületi tagok és a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló közös ESMA–EBH-iránymutatások 179. pontjában megállapított, legfeljebb négy hónapos időszak.

2.2.1 Fejlemények a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások terén

Az EKB vizsgálja, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni a döntéshozatalt digitális eszközök használatával és kockázatalapú folyamatok bevezetésével. Ezzel csökkenthető lenne a feldolgozási idő, miközben a felügyeleti határozatok magas színvonala és következetessége sem szenvedne csorbát (lásd az 1.3. pontot).

Az EKB 2025. október 27-én közös szemináriumot szervezett a firenzei Európai Doktori Intézettel, hogy felhívja a bankszektor figyelmét a helyes szervezetirányítási gyakorlatokra.

Az alkalmasság vizsgálata kiegészítő rendelkezések előírását eredményezheti, ha a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó öt kritérium alapján a jelölttel kapcsolatos bizonyos aggályokat orvosolni kell. Az értékelések 40,85%-a esetében az EKB aggályosnak talált a szakmai alkalmasságra és a megbízhatóságra vonatkozó egy vagy több kritériumot. A kiegészítő rendelkezéseket tartalmazó határozatok aránya a 2024-es 14,5%-ról 2025-ben 9,15%-ra csökkent. 2025-ben leggyakrabban az időráfordítás, a tapasztalat és az összeférhetetlenség kapcsán merültek fel aggályok. Ez 27 feltételkiszabáshoz, 122 kötelezettségmegállapításhoz és 4 ajánláshoz vezetett, szemben a 2024. évi 55-tel, 151-gyel, illetve 20-szal.

Ha a jelölt alkalmasságával kapcsolatban érdemi aggályok merülnek fel, az EKB szükségesnek tarthatja egy mélyrehatóbb vizsgálat elvégzését, végül pedig jelezheti, hogy elutasító határozatot áll szándékában elfogadni. A bankok ezt követően a felügyeleti párbeszéd során általában visszavonják a kérelmet, ami 2025-ben 30 esetben fordult elő.

2.3 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések, valamint visszaélések bejelentése

2.3.1 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok között. Az EKB felügyeleti feladatkörében kiszabott bírságokat és az EKB kérésére az illetékes nemzeti hatóságok által kiszabott bírságokat közzétesszük az EKB felügyeleti szankciókról szóló weboldalán.

A szankciók célja a felügyelt szervezet folyamatban lévő vagy múltbeli jogsértéseinek szankcionálása, valamint a bankrendszerben máshol bekövetkező jövőbeli jogsértések megakadályozása. A jogérvényesítő intézkedések, például a kényszerítő bírságok célja, hogy folyamatban lévő jogsértés esetén a felügyelt bankokat rávegye a prudenciális követelményeknek való megfelelésre.

2025-ben az EKB 16 jogérvényesítő és szankcionálási eljárást folytatott. Ezek közül 14 szankcionálási eljárás volt, ami kilenc EKB-határozathoz, két jogérvényesítő eljárás pedig egy EKB-határozathoz vezetett (9. táblázat).

A 2025-ben lefolytatott 14 szankcionálási eljárásból tíz fűződött közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) kilenc jelentős hitelintézet által elkövetett megsértéséhez. Az eljárások közül öt folyamatban volt az év végén, ötöt pedig 2025-ben véglegesítettünk, míg EKB-határozattal 8 585 000 € összegű bírságot szabtunk ki. E bírságokat öt felügyelt szervezetre szabtuk ki. Négy határozat az EKB hitelkockázatra vonatkozó belső modellekről szóló határozatainak megsértését, egy pedig a piaci kockázatra vonatkozó, tévesen kiszámított, kockázattal súlyozott eszközökről szóló adatszolgáltatást érintette.

A 2025-ben folyamatban levő négy szankcionálási eljárásból három a tőkekövetelményekről szóló irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokban előírt szervezetirányítási és befolyásoló részesedési követelmények megsértéséhez, egy pedig a szavatolótőkére és az adatszolgáltatási követelményekre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok megsértéséhez kapcsolódott. Az eljárás az érintett INH-khoz intézett négy EKB-felkéréssel zárult azzal a céllal, hogy indítsanak eljárást a felelősök megfelelő szankcionálása érdekében. A felelősök közé tartozott egy jelentős hitelintézet, a jogsértést elkövető jelentős hitelintézetek által alkalmazott egyének, valamint egy jelentős hitelintézetben befolyásoló részesedés szerzéséért felelős, nem felügyelt szervezetek és természetes személyek.

A 2025-ben lefolytatott két jogérvényesítő eljárás arra irányult, hogy két jelentős hitelintézet nem tett eleget az EKB határozatainak, amelyek előírták, hogy 2024-ben a megállapított határidőig erősítsék meg az éghajlati és természettel kapcsolatos kockázatok azonosítására szolgáló folyamataikat. Az egyik ilyen eljárás 2025 végén még folyamatban volt, a másikat pedig egy EKB-határozattal lezártuk, amelyben a felhalmozódott kényszerítő bírságok teljes összege 187 650 € volt.

Az 5. diagram az EKB által 2025-ben lefolytatott jogérvényesítő és szankcionálási eljárásokat, valamint a 2020 és 2024 között lezárult eljárásokat mutatja be a tárgyukat képező jogsértés szerinti bontásban.

5. diagram

Jogérvényesítő és szankcionálási tevékenység jogsértés szerinti bontásban 2020 és 2025 között

(eljárások száma)

Az illetékes nemzeti hatóság – az EKB előzetes, eljárások elindítására irányuló felkérései után – nemzeti jogszabályai alapján értékelte az esetet, és 2025-ben 30 000 000 € összegben két pénzbírságot szabott ki. Az INH-k által az EKB kérésére kiszabott pénzbírságokról bővebb tájékoztatás az EKB felügyeleti szankciókról szóló weboldalán található.

Bővebb információt – többek között a prudenciális követelmények megsértéséhez kapcsolódó, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által 2025-ben végzett szankcionálási tevékenységekre vonatkozó átfogó statisztikákat – az SSM keretén belül végzett 2025. évi szankcionálási tevékenységekről szóló éves jelentés tartalmaz, amely 2026 második negyedévében jelenik meg az EKB bankfelügyeleti honlapján.

Az EKB 2025-ben emellett egy kötelező érvényű felügyeleti határozatot is kiadott, amely a jogsértés fennállásának minden egyes napjára időszakos kényszerítő bírságok felhalmozását irányozza elő arra az esetre, ha az érintett bank nem felel meg az EKB e határozatában támasztott prudenciális követelményeknek. A határozat az éghajlattal és a természettel kapcsolatos kockázatok azonosítására szolgáló eljárás megerősítésére vonatkozóan tartalmazott prudenciális követelményeket.

Bűncselekményre vonatkozó megalapozott gyanú esetén az EKB felkéri az érintett INH-t, hogy az ügyet utalja az illetékes szervekhez, amelyek azt a nemzeti joggal összhangban kivizsgálják, és adott esetben bűnvádi eljárást indítanak. 2025-ben két ilyen felkérést nyújtottunk be az érintett INH-khoz.

2.3.2 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikke értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a releváns uniós jogszabályok megsértését – ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, idegen szóval whistleblowingnak. Az EKB ennek megfelelően online visszaélés-bejelentő platformot működtet.

Garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2025-ben 416 visszaélésről szóló bejelentést kapott, hasonlóan 2024-hez, amikor 421 ilyen bejelentés érkezett, de több, mint 2023-ban, amikor 355 volt e bejelentések száma. Ezek közül 165-öt a vonatkozó uniós jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 155-öt az EKB felügyeleti hatáskörébe soroltunk, tízet pedig az illetékes nemzeti hatóságokéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális (például fogyasztóvédelmi) követelmények állítólagos megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatókörén.

Az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozó, bejelentett, állítólagos jogsértések leginkább szervezetirányítási kérdésekkel (80%), ezt követően pedig a kötelező közzététellel és adatszolgáltatással (6%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények kiszámításával (6%) függtek össze. A szervezetirányítási ügyek főleg a kockázatkezelés és belső kontrollrendszer, a vezetőségi funkciók, valamint a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények témaköre köré csoportosultak. Az ügyek teljes bontásban a 6. diagramon láthatók.

6. diagram

A visszaélés-bejelentési mechanizmusban bejelentett állítólagos jogsértések

(százalékos arányok)

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül érkezett információkról, és meghatározták a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélésekről az év folyamán vagy korábban kapott bejelentésekkel összefüggésben 2025-ben a következő főbb vizsgálati intézkedéseket hoztuk:

• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (38%);
• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (35%);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni ellenőrzés iránti kérelem (24%);
• a megvádolt személy(ek) meghallgatása (3%).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Válsághelyzetek 2025-ben

Ennek eredményeként 2025-ben az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet^[53] 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyetlen jelentős hitelintézetet sem értékeltek csődhelyzetben levőnek vagy valószínűleg csődbe menőnek. 2025-ben a makrogazdasági környezet nagyjából változatlanul kedvező volt a bankok számára, különösen a jövedelmezőség tekintetében. A jövőt illetően azonban a bankok hátráltató tényezőkkel szembesülnek, amelyek negatív hatással lehetnek a későbbi jövedelmekre. Ezek közé tartozik az eszközminőség esetleges romlása, a felár folytatódó zsugorodása és a hitelek mérsékelt volumene.

3.2 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB és az Egységes Szanálási Testület (SRB) 2025-ben is folytatta a szoros együttműködést. Az EKB Felügyeleti Testületének elnöke és az SRB elnöke rendszeres eszmecserét folytatott, és több illetékes nemzeti hatóságot (INH) és nemzeti szanálási hatóságot (NSZH) közösen keresett fel. Gyakori eszmecserék folytak az EKB és az SRB munkatársai között, akik együtt dolgoztak a közös érdeklődésre számot tartó különböző témákban, valamint a kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI-k) érintő válsághelyzetekben.

Az EKB közös felügyeleti csoportjai és az SRB belső szanálási csoportjai közötti rendszeres kapcsolattartás továbbra is fontos része az együttműködésnek. Különösen az EKB banki válságkezelési kerete esetében volt szoros az együttműködés. Ehhez az EKB és az SRB közötti, együttműködésről és információcseréről szóló kétoldalú egyetértési megállapodás, valamint a 2023-ban aláírt, bizalmas statisztikai adatok cseréjéről szóló külön egyetértési megállapodás is hozzájárult.

Az EKB és az SRB továbbra is együtt dolgozott a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdésekben. A szervezetek biztosították, hogy felügyeleti és szanálási szempontból szorosan összehangoltan közelítsék meg az egyszerűsítési reform programját. Az EKB és az SRB a likviditásmérés és a likviditási adatszolgáltatás kérdésében is folytatta az együttes munkát. 2025-ben befejezték a harmadik közös éves likviditási vizsgálatot, amely a közösen kidolgozott likviditási sablon alapján teszteli a bankok válsághelyzetekre való felkészültségét. Végezetül az EKB és az SRB közös tapasztalatokra és képzési kezdeményezésekre építve és az EKB külön erre a célra létrehozott felügyeleti technológiai eszközeinek megosztásával együttműködött saját digitalizációs stratégiáik és digitális kultúráik kialakításában.

2025-ben az EKB és az SRB száraztesztekben vett részt azon közös céljuk részeként, hogy felmérjék a meglévő képességeket és javítsák a válsághelyzetekre való felkészültséget. Részt vettek továbbá az SRB brüsszeli irodájában folytatott háromoldalú vezetői szintű értekezleten is. Az ülés résztvevői között voltak többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a bankunió szanálási hatóságai, felügyeletei, központi bankjai és pénzügyminisztériumai. Az EKB és az SRB több bankspecifikus válságszimulációs próbateszten is együttműködtek, hogy felmérjék, mennyire készültek fel egy esetleges válsághelyzetre.

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB egyeztetett az SRB-vel a jelentős hitelintézetektől kapott helyreállítási tervekről. Az SRB pedig kikérte az EKB véleményét a szanálási tervezetekről, valamint az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet értelmében a jelentős hitelintézetek által az egységes szanálási alapba befizetendő, újrakalkulált összegek kiszámításáról.

3.3 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

Az LSI-ket érintő válságkezelés érdekében szoros együttműködésre van szükség az adott INH és az EKB között. Bár az LSI-k válságkezelése az INH-k felügyeleti feladata, fokozott együttműködésre és információcserére van szükség, amikor valamely LSI elér működőképességének a határához, mivel az EKB feladata a működési engedély bevonása. Az együttműködés eljárási szempontjait az LSI-k válságkezelésére vonatkozóan 2024. január 1-jén bevezetett felülvizsgált keretrendszer állapítja meg.

Az érintett INH az LSI pénzügyi helyzetének romlása miatti válság korai pontjában hivatalos értesítéssel tájékoztatja az EKB-t. Az EKB 2025-ben 11 ilyen értesítést kapott INH-któl.

A pénzügyi helyzet romlásáról szóló értesítés benyújtását követően általában válságkezelő kapcsolattartó csoportokat állítanak fel, kivéve, ha az illetékes INH vagy az EKB megalapozott indokot talál a kívülmaradásra. Ilyen csoportok – amelyek az EKB és az INH, valamint helyzettől függően az érintett nemzeti szanálási hatóságok képviselőiből állnak – a tőkekövetelmények megsértése, az eszközminőség vagy a likviditási pozíció romlása, vagy a belső irányítási vagy ellenőrzési rendszerekben tapasztalt súlyos hiányosságok esetén állíthatók fel.

Az év során 14 válságkezelő kapcsolattartó csoport működött, míg 2024-ben 12. Ezek a csoportok változatlanul döntő szerepet játszottak annak biztosításában, hogy eredményesen és következetesen kezeljék az egyes LSI-ken belüli stresszhelyzetet, és hogy időben és összehangoltan hozzanak felügyeleti intézkedéseket. Ez segített abban, hogy az átgyűrűző hatások a lehető legkorlátozottabb mértékben jelenjenek meg a pénzügyi rendszer más részeiben.

4 Intézményközi együttműködés

4.1 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

4.1.1 Együttműködés más uniós felügyeletekkel és az EU-n kívüli országok hatóságaival

2025-ben az EKB tovább erősítette határokon és ágazatokon átívelő együttműködését más felügyeletekkel, többek között további egyetértési megállapodásokról tárgyalt.

4.1.1.1 Együttműködés az EU SSM-en kívüli és az Európai Gazdasági Térség hatóságaival

A felügyeleti kollégiumok révén az EKB összehangolt felügyeleti megközelítéseket és határozatokat tud kidolgozni, és biztosítani tudja, hogy a határon átnyúló azonos bankcsoport felügyeletében részt vevő többi felügyeleti hatósággal közös munkaprogramot dolgozzon ki. Az európai szabályozásnak megfelelően az EKB azokban az esetekben szervez kollégiumot, amikor székhely szerinti felügyeletként ő a bankcsoportok összevont alapú felügyeletéért felelős hatóság. Ha azonban az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságként eljáró uniós hatóság nem része az európai bankfelügyeletnek, az EKB az érintett kollégiumban a közvetlen felügyelete alatt álló adott szervezet fogadó felügyeleteként vesz részt.

2025-ben az EKB és az európai bankfelügyeletben részt nem vevő uniós tagállamok, valamint Norvégia illetékes hatóságai az EKB által márciusban és októberben szervezett két külön munkaértekezleten megerősítették elkötelezettségüket a felügyeleti együttműködés és konvergencia előmozdítása mellett. A munkaértekezletek lehetőséget adtak a legjobban bevált gyakorlatok megosztására, valamint a felügyeleti hatékonyság és eredményesség javítására az EKB SREP-reformjával összefüggésben. Időközben a felügyeleti kollégiumok működéséről szóló két európai rendelet^[54] hatálybalépésével lehetővé vált az EKB számára, hogy erősítse a harmadik országban székhellyel rendelkező bankok fióktelepeire vonatkozó információk cseréjének elősegítését, és egyszerűsítse a prudenciális felügyeletek és más hatóságok – például a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok – közötti együttműködést.

4.1.1.2 Együttműködés az EU-n kívüli bankfelügyeletekkel

Az EKB más fórumokon, például a rendszerszempontból fontos nemzetközi bankok (G-SIB-k) válságkezelő csoportjain keresztül is együttműködik a nemzetközi felügyeletekkel.

Amennyiben az EKB az Európai Unión kívül is működő csoportok összevont alapú felügyeletéért felelős, felkérjük a harmadik országbeli illetékes hatóságokat, hogy csatlakozzanak az érintett felügyeleti kollégiumokhoz, feltéve, hogy az EBH úgy ítélte meg, hogy titoktartási és szakmai titoktartási szabályai egyenértékűek az EU-ban alkalmazott szabályozással.

Az EKB új felügyeleti egyetértési megállapodást kötött a Banco Central de la República Argentínával. Amellett, hogy rendszeres és strukturált párbeszédet folytat olyan hatóságokkal, mint az Egyesült Királyság prudenciális szabályozó hatósága és a Federal Reserve System, az EKB több tematikus és kétoldalú értekezletet tartott és kapacitásépítő kezdeményezéseket szervezett más EU-n kívüli országok bankfelügyeleteivel, hogy megvitassák a közös érdekű problémákat, többek között a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatoknak, a digitális átalakulásnak és a működési rezilienciának a kérdését.

2025-ben az EKB továbbmélyítette az együttműködést az EU-n kívüli prudenciális felügyeletekkel a felügyeleti technológia használatának kérdésében. Ennek részeként a Bank of Englanddel közösen ellátta a BIS innovációs hálózata SupTech, RegTech és Monetary Policy Tech munkacsoportjának elnöki feladait, amely a nagy nyelvi modellek használatát vizsgálja és támogatja a globális innovációs ökoszisztémát. Az EKB érdemi tudáscsere révén a Szingapúri Monetáris Hatósággal régóta fennálló együttműködését is elmélyítette.

4.1.1.3 Együttműködés a piaci magatartásért felelős nemzeti hatóságokkal és más ágazati felügyeletekkel

Az EKB az uniós joggal összhangban együttműködik a nemzeti piacfelügyeleti hatóságokkal, és információt cserél a jelentős bankcsoportok pénzügyi eszközök piacain végrehajtott műveleteiről. Az EKB kétoldalú egyetértési megállapodásokat kötött az európai bankfelügyeletben részt vevő hat ország nemzeti piacfelügyeleti hatóságával. 2025-ben fokozottabb információcserét folytatott ezekkel a hatóságokkal, tekintettel a jelentős pénzintézeteket érintő egyesülések, felvásárlások és egyéb konszolidációs ügyletek megnövekedett számára, valamint az összehangolt felügyeleti intézkedéseket igénylő piaci fejleményekre.

A pénzügyi konglomerátumként azonosított, banki vezetésű jelentős csoportok kijelölt koordinátoraként az EKB megerősítette együttműködését az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal és a konglomerátumhoz tartozó – többnyire a bankszektoron kívüli – szabályozott vállalkozások felügyeletéért felelős érintett hatóságokkal. Az érintett illetékes hatóságokkal kötött koordinációs megállapodásoknak is köszönhetően javultak és bővültek a pénzügyi konglomerátumok kollégiumai, és az éves kollégiumi ülések fontos platformként szolgálnak az e hatóságok közötti információcseréhez.

4.1.1.4 Az EKB szerepe a pénzmosás elleni küzdelemben

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelete a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságok hatáskörébe tartozik, beleértve az újonnan létrehozott Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságot (AMLA). A prudenciális és a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok szorosan együttműködnek megbízatásuk teljesítése érdekében.

Prudenciális felügyeletként az EKB megosztotta az AMLA-val az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozásából levont tanulságokat, többek között az AMLA-munkacsoportban való részvétele révén. Az EKB és az AMLA közötti, az AMLA-rendelet 92. cikkének (3) bekezdésében előirányzott egyetértési megállapodás 2025. június 27-i megkötése mérföldkő volt a két szervezet közötti együttműködés és információcsere módjának meghatározásában.

A korábbi évekhez hasonlóan az EKB felügyeleti tevékenysége során figyelembe vette a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok prudenciális következményeit,^[55] és támogatta az AMLA szakpolitikai előkészületeit. Az EKB hozzájárult a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szabályozói folyamataihoz, és olyan jogszabályi keretrendszer kialakítását szorgalmazta, amely lehetővé teszi a hatékony együttműködést és információcserét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó pénzügyi hatóságok és azon érintett hatóságok között, amelyek nem a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkoznak.

Az EKB 2025-ben folytatta a felügyeleti tárgyú információcserét is a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemért felelős hatóságokkal, többek között megfigyelőként részt vett a jelentős pénzintézetek számára létrehozott 66, pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó kollégiumban,^[56] információt cserélt e kollégiumokon és más csatornákon keresztül, és jelentette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos lényeges hiányosságokat az EBH központi adatbázisában, az EuReCa-ban.

Az EKB megfigyelőként részt vett továbbá az EBH pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni állandó bizottságában és az AMLA felügyeleti összetételű igazgatótanácsában. Ezzel párhuzamosan az EKB hozzájárult a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni új keretrendszer részét képező szabályozástechnikai standardok és iránymutatások kidolgozására irányuló, az EBH és az AMLA vezetésével végzett előkészítő munkához.

4.1.1.5 Az EKB szerepe a kritikus harmadik fél szolgáltatók felvigyázásában a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály bevezetését követően

A digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) átfogó felügyeleti keretet^[57] vezetett be a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatókra (CTPP-k) vonatkozóan. A felügyeleti keretrendszer hatálya alá az európai felügyeleti hatóságok által kijelölt 19 CTPP^[58] tartozik. Minden helyszínen kívüli és helyszíni felvigyázói tevékenységet a vezető felvigyázó – a három felügyeleti hatóság egyike – végez közös vizsgálati csoportok segítségével. A vezető felvigyázó e tevékenységek alapján ajánlásokat adhat ki a CTPP-k számára.

2025-ben az EKB bankfelügyelete támogatást nyújtott a felvigyázói keretrendszer felépítéséhez. Működésének 2026. januári kezdete óta 21 szakértőt küldött a közös vizsgálati csoportokba. Az EKB azt is biztosítani fogja, hogy a CTPP-k szolgáltatásait igénybe vevő felügyelt intézmények megfelelően kezeljék az ajánlásokban meghatározott konkrét kockázatokat.

A CTPP-k felügyelete erősíti a digitális működési rezilienciát az uniós pénzügyi ágazatban. Kiegészíti, de nem helyettesíti a harmadik féltől származó kockázatok intézmények általi megbízható kezelését és az EKB kapcsolódó felügyeleti tevékenységét. Az IKT-kockázatok valamennyi aspektusának kezeléséért teljes mértékben változatlanul a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi szervezetek a felelősek.

4.1.1.6 Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi szektort értékelő programjainak keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik egy adott ország pénzügyi ágazatát.

2025-ben az IMF befejezte az euroövezetre vonatkozó pénzügyi szektort értékelő második programot (lásd a 3. keretes írást). A program része volt annak teljes körű felmérése, hogy az SSM felügyeleti gyakorlata miként igazodik a bázeli alapelvekhez. Ez volt az első olyan értékelés, amely a bázeli alapelvek felülvizsgált módszertanán alapult (lásd a 3. keretes írást). A pénzügyi szektort értékelő program ajánlásainak végrehajtásával kapcsolatos utómunkára az elkövetkező években kerül sor.

2025-ben az IMF befejezte a Franciaországra és Szlovákiára vonatkozó országos értékelési programokat, és pénzügyi szektort értékelő program keretében vizsgálatot indított Ausztria, Görögország, Olaszország és Portugália tekintetében. Az országos értékelési programok részeként olyan nem banki témákat vizsgálnak, mint például a belföldi biztosítási és makroprudenciális keretek, és holisztikusan értékelnek banki tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket – különösen a kevésbé jelentős pénzintézeteket felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozó kérdéseket, vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontokat –, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy a bankunió kiteljesítése további munkát igényel.

Az EKB bankfelügyelete az európai bankfelügyeletben részt vevő országok esetében az IMF Alapokmányának IV. cikke szerinti országos konzultációkban is részt vesz. Az EKB az e területeken végzett feladatainak megfelelően mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekben információkat nyújt az IMF munkacsoportjai számára.

4.2 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.2.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

Az EKB bankfelügyelete a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) plenáris ülésének tagjaként aktívan részt vett a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság, a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, a Szanálási Irányítócsoport, az európai területi konzultatív csoport, valamint ezek több szervezeti alegységének tevékenységeiben. Az EKB bankfelügyelete fontos szerepet játszott az FSB különböző stratégiai fontosságú kezdeményezéseinek előmozdításában, különös tekintettel az FSB éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó ütemtervére, a kiberbiztonsági és működési incidensek bejelentésének szabványosítására irányuló munkára (a váratlan események jelentésére szolgáló formátum) és a kriptoeszközök tematikus szakértői felülvizsgálatára. Ezenkívül az EKB bankfelügyelete továbbra is támogatta az FSB által a szabályozás hatókörének meghatározása, valamint a pénzügyi innováció potenciális lehetőségeinek és kockázatainak értékelése érdekében végzett munkát.

4.2.2 Közreműködés a bázeli folyamatban

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tagjaként az EKB bankfelügyelete európai perspektívát biztosított a bizottság munkájához, és aktív szerepet játszott az arról folyó eszmecserében, hogy miként erősíthető tovább a bankok szabályozása és felügyelete.

Az EKB bankfelügyelete részt vett a Bázeli Bizottság alárendelt szervezeti egységeinek munkájában, és társelnöke volt mind az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportnak, mind a szakpolitikával és standardokkal foglalkozó csoportnak. Ezen szervezeti alegységek legfontosabb eredményei közé tartozik az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok önkéntes közzétételére vonatkozó keretrendszer és a harmadik féltől eredő kockázatok hatékony és eredményes kezelésére vonatkozó elvek közzététele, valamint konzultáció indítása a géppel olvasható 3. pillér szerinti közzétételek új szabványos formátumáról.

Az EKB bankfelügyelete vezette továbbá a felügyeleti hatékonyságról szóló szakirodalmi áttekintés elkészítését, amelyre a 2023. évi banki zavaroknak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság általi utókövetésével összefüggésben került sor.

2025 decemberében az EKB közös konferenciát rendezett a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság Kutatócsoportjával és a Gazdaságpolitikai Kutatóközponttal a pénzügyi piacok technológiai innovációiról, valamint a banki és szabályozási kockázatokról és lehetőségekről.

Végül, az EKB elkötelezetten támogatta a Bázeli Megállapodás nemzetközi végrehajtását, amely erős védőkorlátokat biztosít a reziliens globális bankszektor számára. Ezek a közös normák képezik az egyenlő versenyfeltételek alapját, és biztosítják, hogy a bankok stresszhelyzetben is képesek legyenek hitelt és likviditást nyújtani.

4.2.3 Részvétel az Európai Bankhatóság és az európai szakpolitikai döntéshozatal munkájában

Az EKB bankfelügyelete 2025-ben továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bankhatósággal (EBH) az egységes szabálykönyv kidolgozásának segítése, az európai bankszektor következetes felügyeletének előmozdítása, továbbá a hitelintézetek biztonságának és szilárdságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása érdekében.

Az EKB és az EBH közösen dolgozott a 2025-ös uniós szintű stresszteszt módszertanának, mintadokumentumainak és forgatókönyveinek kidolgozásán, ennek eredményeit 2025. augusztus 1-jén tették közzé. Ezzel összefüggésben az EKB hozzájárult a hosszú távú stratégiákról szóló eszmecserékhez is, és a jövőbeli EU-szintű stressztesztek központosított hitelkockázati modelljeinek kidolgozásához.

Az EU egészére kiterjedő egyszerűsítési erőfeszítések részeként az EKB részt vett az EBH-nak a szabályozási és felügyeleti keretrendszer hatékonyságával foglalkozó munkacsoportjában. Értékelésében a munkacsoport négy kulcsfontosságú javításra szoruló területet határozott meg: (i) 2. és 3. szintű szabályozási termékek előállítása, (ii) a pénzügyi intézmények adatszolgáltatási terhe, (iii) az EBH szerepe az EU prudenciális szabályozási keretrendszerének alakításában és (iv) belső munkamegállapodások. Intézkedéseket javasolt továbbá a hatékonyság különböző időtávokra kiterjedő növelésére: 2025 végéig (azonnali), 2026 végéig (rövid távú), valamint 2026 utáni időszakra szóló (közép- és hosszú távú). A munkacsoport értékelésének eredményeit és ajánlásait a szabályozási és felügyeleti keret hatékonyságáról szóló jelentés és az EBH 2026-os munkaprogramja mutatta be.

A Bázel III. reformokkal összefüggésben az EKB hozzájárult a tőkeküszöbértékre, a hitelkockázatra, a piaci kockázatra, a hitelértékelési korrekciós kockázatra, a működési kockázatra és a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekkel kapcsolatos átmeneti adatközlésekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények teljesítését célzó technikai standardok kidolgozásához.

Az EKB részt vett a CRR III által előírt, 3. pillér szerinti közzétételekről szóló európai bizottsági végrehajtási rendelet értelmében az ESG-kockázatokra, a részvényjellegű kitettségekre és az árnyékbanki szervezetekkel szembeni összesített kitettségekre vonatkozó módosított közzétételi követelményekről tartott nyilvános konzultációban, valamint a harmadik féltől eredő kockázatok megfelelő kezeléséről szóló iránymutatás-tervezetről folytatott nyilvános konzultációban.

Az EKB a 2025. október 14-én közzétett, az ún. fehér címkés termékek és szolgáltatások nyújtásáról szóló EBH-jelentéshez is információkkal szolgált.

Az EKB megfigyelő lett a mesterséges intelligenciával foglalkozó testület pénzügyi szolgáltatási mesterséges intelligenciával foglalkozó alcsoportjában, amely lehetővé teszi számára, hogy részt vegyen a felügyeletek és az illetékes hatóságok közötti, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti együttműködéssel kapcsolatban a jövőben végzett munka alakításában.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 Az EKB bankfelügyeletének személyzete

5.1.1 Munkaerő-felvétel

Az EKB bankfelügyelete általában házon belül hirdeti meg a betöltetlen álláshelyeket, kivéve a kezdő pozíciókat, amelyekre a külső munkaerőpiacon ír ki pályázatot. Az EKB bankfelügyelete 2025-ben 22 jelöltet vett fel az intézményen kívülről hosszabb távú pozíció betöltésére.

7. diagram

Kinevezések száma személyzeti csoportok szerint 2025-ben

5.1.2 Csereprogramok

Az EKB ösztönzi a személyzeti csereprogramokat az uniós partnerszervezetekkel. Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Egységes Szanálási Testülettel, az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal és az Európai Beruházási Bankkal folytatott intézményközi csereprogramok lehetőséget kínáltak a munkatársaknak arra, hogy különböző szervezeti keretek között dolgozzanak, bővítsék készségeik körét, és elmélyítsék az európai pénzügyi felügyeleti rendszerben folytatott együttműködést.

5.1.3 Új kapacitások kiépítése

Az EKB bankfelügyelete rendszeres időközönként értékeli a felügyeleti feladatokra való felkészültségét, és naprakésszé teszi kapacitásfejlesztési tervét, hogy előtérbe helyezze a tehetségfejlesztést azokon a területeken, ahol gyengébb a felkészültség. 2025-ben az informatikai kiszervezéssel, az informatikai biztonsággal, a kiberkockázatokkal és az EKB-nak a digitális működési rezilienciáról szóló törvény (DORA) szerinti új megbízatásával kapcsolatos felügyeleti feladatokra összpontosított.

Az EKB a bankfelügyelet minden területén továbbfejlesztette a képzési kínálatát. Az SSM beléptetési programjának fejlesztéseként kifejezetten az új belépőknek szóló területet alakított ki az SSMnet felületén. Az SSM Alapítványi Program második kiadása 2025 júniusában lezárult, miután a felügyeletek egységes szintű szakismereteket biztosított a felügyeletek számára. A virtuális eszközökkel és a geopolitikai kockázatokkal kapcsolatban is új tanulási témakörök nyíltak, ami jelzi e felügyeleti témák jelentőségét. Végezetül, bővült az SSM digitális tanulási témaköre a felügyeletek, a fejlesztők és a vezetők MI-vel, informatikai kockázatok felügyeletével és digitalizációval kapcsolatos képzése céljából (lásd az 5.2.1. pontot).

2026-ban a kiemelt kockázati területeken, például a hitelkockázat, az informatikai/működési kockázatok és a geopolitikai kockázatok terén tartott képzésekbe beépülnek majd a legújabb bankfelügyeleti fejlemények, hogy tükrözzék a meghatározó és kialakulóban lévő tendenciákat és kihívásokat.

5.1.4 Sokszínűség és befogadás

Az EKB bankfelügyelete olyan munkakultúra kialakítására törekszik, amely kiaknázza a sokféleségben és a befogadásban rejlő potenciált, és minden munkatárs számára lehetővé teszi, hogy kifejezze egyéni látásmódját, és önazonos módon vegyen részt a szervezet munkájában. E jövőkép részeként a nemek közötti egyensúly megvalósítása továbbra is kulcsfontosságú stratégiai prioritás. Az EKB bankfelügyeletében az alkalmazottak és a gyakornokok 43%-a nő. Arányuk eltérő a különböző hierarchiaszintek között. Elemzői szinten a személyzet 47%-a női dolgozó, míg szakértői szinten 44%. Ez az arány a csoportvezetői és a vezetői szinten egyaránt 33%, míg a felsővezetői tisztségek 37%-át töltik be nők. Az EKB továbbra is növeli az erőfeszítéseit a nemek szerinti megoszlás egyensúlyának elérésére.

1. ábra

Az EKB bankfelügyeletének munkaerő-állománya számokban

5.2 Technológiai, innovációs és adatszolgáltatási keretrendszer

5.2.1 Felügyeleti technológiai fejlesztések

2025-ben az EKB bankfelügyelete az SSM 2024–2028 közötti időszakra szóló technológiai stratégiájával összhangban továbbfejlesztette a technológia használatát a kockázatalapú felügyelet támogatása, az adatkezelési képességek megerősítése és a digitális kultúra előmozdítása céljából. Jelentős előrelépés történt három területen: sor került az alapvető felügyeleti rendszerek korszerűsítésére, új MI-alapú innovációk bevezetésére, valamint a felügyeletek és a bankok számára összetett eljárások egyszerűsítésére.

Megvalósult az európai bankfelügyeleten belül az összes felügyeleti szerv által használt alapvető informatikai rendszer, az IMAS jelentős korszerűsítése. Ezek a fejlesztések megerősítették a felügyeletek azon képességét, hogy a DORA-val összhangban felvigyázzák az IKT- és kiberkockázatokat, és továbbfejlesztették az IKT-incidensjelentési folyamatot. Az IMAS-rendszerben a felügyeleti intézkedéseket érintő új, többszintű megközelítés lehetővé teszi, hogy a felügyeletek prioritásként kezeljék a súlyos megállapításokat, egyúttal egyszerűsítsék a kevésbé kritikusak kezelését. Emellett a bankok immár az SSM-portálon keresztül digitálisan kezelhetik a további intézkedéseket, és online is megerősíthetik, hogy a problémát orvosolták. Ezzel csökkennek a bankok és a felügyeletek adminisztratív terhei, mivel a kevéssé jelentős megállapításokat gyorsabban le lehet zárni, továbbá biztosítható, hogy a további intézkedések fokozottan kockázatalapúak és arányosabbak legyenek.

Új elemzési és MI-alapú eszközök bevezetésére is sor került. Az Athena nevű szövegelemzési platformot nagy nyelvi modellekkel korszerűsítették, így a felügyeletek fejlett mesterséges intelligenciát használhatnak szövegek elemzésére és összegzésére, valamint információk lekérdezésére. Az MI-asszisztensek széles körének fejlesztése is folyamatban van. Az adatlekéréshez és dokumentum-felülvizsgálathoz már rendelkezésre állnak asszisztensek. Ezenkívül a Navi nevű hálózatelemzési platformot használják a kockázatok és a továbbterjedési csatornák értékelésére a megnövekedett geopolitikai bizonytalanságra tekintettel.

Ezek az innovációk bővítik az elemzési eszköztárat, gyorsabb hozzáférést biztosítanak az információkhoz, következetesebbé teszik a felügyeleti elemzést, és lehetővé teszik, hogy a felügyeletek a mérlegelésen alapuló döntésekre összpontosítsanak.

A bankok és felügyeletek közötti interakciók egyszerűsítésére és harmonizálására irányuló, folyamatban levő EKB-s erőfeszítések részeként megkezdődött az SSM-portál meglévő benyújtási és kommunikációs csatornák konszolidálására irányuló projektje. Az SSM-portál a jelenlegi IMAS-portált és a külső stressztesztbeszámoló platform (STAR) portálját egyetlen csatornában fogja egyesíteni, és továbbviszi a Központi Benyújtási Platformmal (CASPER) történő integrációját. Az SSM-portál egységes platformot biztosít majd az adatcseréhez, az állapotkövetéshez és a felügyeleti párbeszédhez. Ez a bankok és a felügyeletek munkafolyamatait egyaránt észszerűbbé teszi, és utat nyit a banki ágazattal folytatott együttműködés gördülékenyebbé, biztonságosabbá és átláthatóbbá tétele előtt.

A technológia mellett az EKB bankfelügyelete képzések és gyakorlati közösségek révén folytatta a digitális kultúrába és készségekbe való beruházást az új technológiák használatának támogatása érdekében. A Felügyeleti Innovátorok Konferenciáján keresztül a banki ágazattal is együttműködött. Az éves konferencián a bankszektor, a felügyelet és a technológiai ágazat mintegy 1200 képviselője vett részt, hogy a „Működésben az MI” témakör keretében megvitassa a mesterséges intelligencia felelős alkalmazását a felügyeletben.

2025-ben az EKB „A felügyelet következő szintje” projektet is elindította (lásd az 1.3.2. pontot), amely az átfogó felügyeleti folyamatok további digitalizálására és a hatékonyabb, eredményesebb és kockázatalapú felügyelet előmozdítására irányuló kezdeményezéseket is tartalmaz.

5.2.2 Az adatszolgáltatási kerettel kapcsolatos fejlemények

2025-ben az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok befejezték az EBH aktualizált adatszolgáltatási keretrendszerének bevezetését, amely a CRR III-ból és a CRD VI-ból eredő új követelményeket tükrözi. A kapcsolódó módszertani változásokat a 2025 első negyedévi referencia-időszaktól kezdődően vettük figyelembe az EKB negyedéves felügyeleti banki statisztikáiban. Ezek a módszertani változások elsősorban a teljes kockázati kitettségérték, valamint a hitel-, piaci és működési kockázat összetevőinek kiszámítását érintik. Ezenkívül a kommunikáció és az innováció erősítése iránti elkötelezettségének részeként az EKB továbbfejlesztette negyedéves felügyeleti banki statisztikáit azzal, hogy első alkalommal mutatta be őket interaktív beszámoló formájában, nagyobb rugalmasságot és egyéni beállítási lehetőségeket biztosítva a felhasználóknak.

Az EBH felügyeleti adatszolgáltatásán túlmenően a felügyeletek a felmerülő kockázatok figyelemmel kísérése érdekében eseti tájékoztatást kérnek a bankoktól. Az EKB adatbázist tart fenn ezekről az adatkérésekről, hogy kezelje az adatszolgáltatási terhet, és „A felügyelet következő szintje” projekt keretében előmozdítsa az adatszolgáltatási követelmények egyszerűsítését (lásd az 1.3.2. pontot). Az adatbázis hamarosan kiterjed a kevésbé jelentős hitelintézeteket érintő adatgyűjtésekre, valamint – az EBH-val együttműködésben – az egységes felügyeleti mechanizmusban részt nem vevő uniós országokban indított adatgyűjtésekre. Az adatszolgáltatási költségek csökkentésére irányuló folyamatos erőfeszítései részeként az EKB elvégezte a banki üzleti modellekre és tőkemegfelelésre vonatkozó adatgyűjtések tematikus értékelését. Ez a felülvizsgált adatpontok számának csökkenéséhez, a nagyobb mértékű egységesítéshez, valamint az új adatkérések során a kérelmezőkre vonatkozó szigorúbb fegyelmi és elszámoltathatósági elvek bevezetéséhez vezetett.

2025 júniusában az EKB a felügyelt szervezetekre kiterjedően magyarázatgyűjtésbe kezdett arra vonatkozóan, hogy az EBH végrehajtás-technikai standardjainak hatálya alá tartozó felügyeleti jelentéseiken végrehajtott jelentős módosítások milyen jellegűek, és azoknak mi volt a kiváltó oka. Az említett módosítások azonosítására szolgáló módszertan az EKB által 2023-ban lefolytatott kísérleti vizsgálat során szerzett meglátásokra épül. A módszertant 2024-ben dolgoztuk ki és osztottuk meg a jelentős hitelintézetekkel, amelyektől elvárjuk, hogy a szervezetükön belül bevezessék.

2025-ben az EKB megosztotta a bankokkal az adatokkal kapcsolatos irányításról és az adatminőségről szóló éves gazdálkodási jelentését (lásd az 1.2.3.2. pontot). A mennyiségi mutatókat és a bankoknak szóló kérdőívet tartalmazó jelentés célja a vezetőtestület elszámoltathatóságának növelése. Ez azt is lehetővé teszi a felügyeletek és a bankok számára, hogy azonosítsák és orvosolják a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás terén mutatkozó hiányosságokat. A jelentés megjegyzi, hogy az adatminőség terén korábban feltárt hiányosságok továbbra is fennállnak. Ezek főként a jelentéstételi követelmények félreértelmezéséből, a belső informatikai rendszerekkel vagy külső szoftverszolgáltatókkal kapcsolatos problémákból, valamint működési vagy emberi hibákból erednek.

2025 februárjában az EKB új kommunikációs csatornát hozott létre, amely lehetővé teszi számára, hogy a jelentős hitelintézeteket monitorozza, és közvetlenül együttműködjön velük az ITS-adatokban felmerülő minőségi problémák megoldásában. Az interakciók jelenleg az ASTRA-n, az EKB dokumentumalapú információk cseréjére és a külső partnerekkel folytatott kommunikációra szolgáló platformján keresztül valósulnak meg. Az INH-k teljes körű hozzáférést kapnak, biztosítva az átláthatóságot és a közös részvételt a folyamat során.

Végül 2025-ben az EKB elvégezte a kiválasztott 3. pillér szerinti közzétételek és a felügyeleti adatszolgáltatás közötti éves egyeztetési gyakorlatot. Ez a vizsgálat az adatok következetességének és minőségének jelentős javulását eredményezte. A kivonatolt adatokat a legfontosabb eredményeket kiemelő megjegyzéssel együtt közzétettük a felügyeleti banki statisztikák honlapján. A 2025-ös gyakorlat középpontjában az automatizálási folyamatok álltak, amelyek lehetővé teszik az egyeztetés hatókörének kiterjesztését, amint az EBH 3. pillér szerinti adatközpontja működésbe lép.

6 Az EKB bankfelügyeletének irányítása

6.1 Elszámoltathatósági követelmények

Az éves jelentés az SSM-rendelet alapján az EKB bankfelügyeletének egyik fő számonkérési csatornája az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa felé. A rendelet előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és számonkérhetőségi követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása igen fontos az EKB számára. Az évek során az EKB az intézményközi megállapodás követelményein túl is bővítette kapcsolatait az Európai Parlamenttel, hangsúlyozva az EKB számonkérhetőség iránti elkötelezettségét.

A Felügyeleti Testület elnöke 2025-ben három rendszeres nyilvános meghallgatáson jelent meg az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt. A március 27-i nyilvános meghallgatásán bemutatta az EKB éves felügyeleti tevékenységeiről szóló 2024. évi éves jelentését. A másik két rendszeres nyilvános meghallgatásra július 15-én és október 13-án került sor. A megbeszélések középpontjában a bankok előtt álló erőpróbák, a makrogazdasági bizonytalanság, a digitális átalakulás, a geopolitikai kockázat és a 2025. évi stresszteszt eredményei álltak. Az elnök ismertette a felügyelet megerősítésére és egyszerűsítésére irányuló közelmúltban végzett munkát is. További témák voltak a szabályozási keretrendszer és a bankunió kiteljesítését szolgáló jogszabályok, nevezetesen a banki válságkezelési és betétbiztosítási keret, valamint az európai betétbiztosítási rendszer felülvizsgálata.

2025-ben a Felügyeleti Testület elnöke az európai parlamenti képviselők bankfelügyelettel kapcsolatos ügyekről feltett hat írásbeli kérdésére válaszolt. A válaszleveleket az EKB bankfelügyeleti honlapján tették közzé. A levelekben pénzügyi stabilitási megfontolásokról van szó a banki felvásárlások, a fogyasztóvédelem, az intézményvédelmi rendszerek és a digitális euro bankszektort érintő vonatkozásainak értékelése során.^[62]

Az intézményközi megállapodással összhangban az EKB a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyvét és a felügyeleti testületi szemináriumok összefoglalóját is az Európai Parlament rendelkezésére bocsátotta.

Az EKB bankfelügyelete az Európai Parlamenttel folyó párbeszéd további elmélyítése érdekében válaszolt azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az Európai Parlament a „Bankunió – 2024. évi éves jelentés” című állásfoglalásában fogalmazott meg. Az EKB válaszában megosztotta észrevételeit a bankszektor fejleményeiről, és a bankfelügyelettel kapcsolatos jogalkotási anyagokról. A témák között volt a bankok rezilienciája, a szabályozási keret és a bankunió tökéletesítése.

Ami az EU Tanácsával 2025-ben folytatott együttműködést illeti, a Felügyeleti Testület elnöke május 12-én és november 12-én eszmecserén vett részt az eurocsoporttal. A többi szabályozási téma mellett az elnök megvitatta a szilárd felügyelet és szabályozás szerepét az eurozónabeli bankok rezilienciájának erősítésében a fokozott geopolitikai kockázatok közepette; a rezilienciát tesztelő olyan eszközöket, mint például a stressztesztelés; valamint a felügyeleti hatékonyság és eredményesség javításának módjait.

6.2 Átláthatóság és kommunikáció

Az EKB bankfelügyelete 2025-ben magas szintű átláthatósági és kommunikációs normákat követve tájékoztatta az érdekelteket felügyeleti tevékenységeiről, és ehhez többféle csatornát és terméket alkalmazott. Az EKB bankfelügyelete átlátható és közérthető tájékoztatás révén mutatta be a nagyközönségnek azokat a törekvéseket, amelyek a felügyeleti tevékenység hatékonyabbá és kockázatalapúbbá tételére irányulnak.

A Felügyeleti Testület elnöke és alelnöke 2025 folyamán 23, az EKB felügyeleti testületi képviselői pedig 18 előadást tartottak. Együttesen 14 interjút adtak, és 14 blogbejegyzést tettek közzé. A Felügyeleti Testület elnöke és alelnöke emellett sajtókonferenciát tartott a 2025. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeiről. Az EKB bankfelügyelete két podcastepizódot, 23 sajtóközleményt, valamint egyéb anyagot – például az európai parlamenti képviselőknek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és felügyeleti statisztikákat – hozott nyilvánosságra. A több mint 11 000 feliratkozóval rendelkező, negyedévente digitálisan megjelenő Felügyeleti Hírlevél információkkal és hírekkel szolgált a folyamatban levő felügyeleti projektekről és megállapításokról. Az EKB kiemeli továbbá az európai bankfelügyelet releváns témáit a közösségimédia-csatornáin, kvízeket és rövid videókat felhasználva bemutatja az alapvető fogalmakat a fiatalabb közönségnek.

Az EKB kommunikációja 2025-ben elsősorban arról tájékoztatott részletesebben, hogy miként építi be az EKB a geopolitikai kockázatot a munkájába, valamint arról, hogy mit vár el a bankoktól a szóban forgó kockázat azonosítása és kezelése során (lásd az 1.2.2. pontot). Az EKB közleményeiben ismertették a felügyeleti reformmenetrendet, amelyet az EKB egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportjának ajánlásait kiegészítő átfogó jelentésben vázoltak fel (lásd az 1.3. pontot).

A piaci elemzőkkel és ágazati szakemberekkel folytatott párbeszédet elősegítendő az EKB két ülést tartott a Bankfelügyeleti Piaci Kapcsolattartó Csoport részvételével, továbbá otthont adott az EKB hatodik bankfelügyeleti fórumának. A rendezvényeken tartott viták középpontjában az euroövezeti bankszektor kockázati kilátásai, a bankok és a nem banki pénzügyi szektor közötti kapcsolatok, a geogazdasági kockázatokra, valamint a szabályozásra és a banki stratégiákra gyakorolt hatások álltak. Ezenkívül a Felügyeleti Testület elnöke 12 országban tett látogatása során megbeszélést folytatott az illetékes nemzeti hatóságokkal, a belföldi banki vezetőkkel és civil társadalmi szervezetek képviselőivel.

Az EKB 2025-ben a napi médiakereséseken kívül 915 bankfelügyeleti témájú nyilvános megkeresésre válaszolt. A megkeresések az EKB bankfelügyeletének különféle szempontjait érintették, többek között a stressztesztelést, a kiberrezilienciát, a működési kockázatokat, a banki és működési engedélyeket, a felügyeleti irányelveket és kereteket, valamint a bankszanálást. Az EKB látogatóközpontjában 688 résztvevő számára tartottunk előadást a bankfelügyeletről, és 14 860 látogatóval ismertettük meg a fő feladatainkat.

6.3 Döntéshozatal

6.3.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság értekezletei és határozatai

Az EKB Felügyeleti Testülete 2025-ben 16 alkalommal ült össze. Négy értekezletre került sor Frankfurt am Mainban, és egyre Máltán. Az összes többi értekezletet videokonferencia útján rendezték meg.

Ezenkívül a Finantsinspektsioon meghívására a Felügyeleti Testület 2025 októberében stratégiai elvonulást tartott Tallinnban.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[63] 2025-ben hat értekezletet tartott, mind videokonferencia keretében.

2025-ben az EKB 2549, meghatározott felügyelt szervezeteket érintő felügyeleti határozatot^[64] hozott (2. ábra). Ezek közül 1395 határozatot az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak, összhangban a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntéshozatali hatáskörök átruházására irányadó általános kerettel. A Kormányzótanács 1154 határozatot hozott a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. Ezek között 128 olyan művelet szerepel (például fióktelep létesítése), amelyet az EKB hallgatólagosan jóváhagyott azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra (48,8%), szavatolótőkére (11,2%), belső modellekre (8,1%), közös eljárásokra (7,7%), felügyeleti adatszolgáltatásra (7,5%), nemzeti hatáskörökre (6,8%) és SREP-re (4,0%) vonatkozott.

A Felügyeleti Testület az egyes bankok vonatkozásában elfogadás céljából a Kormányzótanácsnak benyújtott végleges határozattervezeteken felül több horizontális kérdésben is döntött. Ezek a döntések mindenekelőtt a következőkhöz kapcsolódtak: hatékony, eredményes felügyelet, a geopolitikai kockázatok bankokra gyakorolt hatásának kezelése, az EKB 2025-ös stressztesztje, a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály felügyeleti keretrendszerben történő végrehajtása, a hitelkockázat felügyeleti értékelésének megerősítése, az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos problémák, a SREP reformja, a belső modellek új szabályozási fejlemények nyomán kialakuló felügyelete, valamint a 2026–28-as felügyeleti prioritásokra vonatkozó előzetes javaslat. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki. Tagjai az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok képviselői, akik az érintett témakörök előkészítésén dolgoztak.

Ezenkívül a Felügyeleti Testület egyes határozatai nyomán nyilvános útmutatókat, jelentéseket és áttekintéseket írtak, úgymint a felhőalapú szolgáltatások felhőszolgáltatókhoz történő kiszervezéséről szóló EKB-útmutató, az uniós jogban elérhető választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló EKB-útmutató aktualizálása, valamint az EKB belső modellekről szóló átdolgozott útmutatója.

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás keretében hozta.^[65]

Az EKB által 2025 januárjától közvetlenül felügyelt 113 bankcsoport közül 32 kérte, hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven bocsássák a rendelkezésére.

2. ábra

A Felügyeleti Testület 2025-ben hozott határozatai

6.3.2 Az Adminisztratív Felülvizsgálati Testület tevékenysége

Az EKB-hoz tartozó felülvizsgálati testület (ABoR) tagjai együttesen és külön-külön is függetlenek az EKB-tól. A testület feladata, hogy elfogadható felülvizsgálati kérelem esetén felülvizsgálja a Kormányzótanács által felügyeleti ügyekben elfogadott határozatokat.

Az ABoR 2025-ben 35-ször ült össze, ezek közül 31-et virtuálisan, négyet pedig személyes részvétellel rendeztek meg, többek között kihelyezett értekezletet tartottak a finnországi Helsinkiben.

Az ABoR-tól 2025-ben öt ízben kérték az EKB felügyeleti határozatainak adminisztratív felülvizsgálatát (10. táblázat). Az egyik ezek közül a kérelmezők jelentős felügyelt szervezetté minősítéséhez kapcsolódott. A második kérelemben az EKB nemzeti jogszabályokon alapuló felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörével kapcsolatos kérdéseket érintettek. A három másik megkeresésben a kérelmezők kifogásolták az EKB szankciókkal és jogérvényesítéssel kapcsolatos határozatait. Az ABoR a kérelmezők meghallgatását követően azt javasolta a Felügyeleti Testületnek, hogy az EKB-határozatot azonos tartalmú határozattal váltsa fel.

Az ABoR elnöke 2025-ben két jogi konferencián ismertette a testület tevékenységét. Beszélt arról az A&O Shearman által szervezett júniusi SSM vezetői fórumon, valamint a Freshfields által a Jog- és Pénzügyi Intézettel és a Goethe Universität Frankfurt Pénzügytani Központjával együttműködésben szervezett szeptemberi, 11. bankuniós konferencián, hogy az ABoR pragmatikus és diszkréciós fellebbezési útvonalat nyújt.

2025-ben Pentti Hakkarainen volt az ABoR elnöke. További tagjai Ilias Plaskovitis (alelnök), Edouard Fernandez-Bollo, Christiane Campill és Verica Trstenjak. Damir Odak póttag volt. Az ABoR jelenlegi összetétele és tagjainak önéletrajza megtekinthető az EKB ABoR weboldalán.

6.4 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB létrehozott egy etikai keretrendszert az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának a témával foglalkozó fejezetét és az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló iránymutatást. A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az Etikai és Jogkövetési Bizottság támogatja.

Az Etikai Bizottság megbízatásának megfelelően évente értékeli a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait. Ezeket a nyilatkozatokat az EKB bankfelügyeleti honlapjának elszámoltathatóságról szóló oldalán tesszük közzé. Az Etikai Bizottság reagált a bankfelügyeletbe bevont vezető EKB-tisztségviselők tanácskéréseire, és ezzel összefüggésben 18 véleményt adott ki, amelyek többsége a magánjellegű és a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozott. Az Etikai Bizottság véleményeit a kibocsátás után hat hónappal közzétesszük az EKB honlapján. A vezető tisztségviselők érdekeltségi nyilatkozatainak benyújtására vonatkozó eljárást 2025-ben digitalizáltuk, ami hatékonyabbá és eredményesebbé teszi a feldolgozást.

A CGO 2025-ben folytatta digitalizációs erőfeszítéseit, és korszerűsítette belső eszközeit, hogy gyorsabb és felhasználóbarátabb etikai tanácsokat adhasson a személyzetnek. A 2024. évi 3070 kérelemhez képest 2025-ben 3532 esetben volt szükség a CGO személyzettel kapcsolatos iránymutatására. A szakvélemény iránti kérelmek mintegy 41%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be.

8. diagram

Az EKB bankfelügyeletének munkavállalóitól 2025-ben beérkezett kérelmek áttekintése

(megkeresések száma)

A belépőknek tartott üdvözlő előadások, képzések és a kötelező e-tanulási programok mellett a CGO az etikai keretrendszerről tájékoztató kampányokat szervezett. A 2025-ös Etikai Tudatossági Időszak, amelyet minden munkatárs számára szerveztek és az Etikai Világnap köré időzítettek, etikai tudatosságot elősegítő standokat és a magánpénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályokról szóló ismétlő oktatásokat tartalmazott. A CGO 2025-ben az összeférhetetlenségre vonatkozó speciális képzést is szervezett az EKB helyszíni ellenőrei és az INH-k számára. A tréningek elsősorban arra irányultak, hogy az európai bankfelügyeleten belül dolgozók jobban megismerjék az etikai szabályokat.

A tényleges vagy vélt „forgóajtó-jelenség” elkerülése érdekében a CGO értékelte az alkalmazottak magánszektorbeli elhelyezkedéséből eredő esetleges összeférhetetlenségeket, tanácsot adott az alkalmazandó szabályokról, és ha kellett, kockázatcsökkentő intézkedéseket rendelt el. A 2025-ben felmondásukat benyújtó munkatársak közül egy személy esetében volt szükség az etikai keretrendszerben előírt, a szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás alkalmazására. Hat esetben további óvintézkedéseket vezettek be, például újraosztották a feladatokat, másik pozícióba helyezték át az adott munkatársat és/vagy szűkítették a hozzáférési jogokat, mindezt a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében, hogy a várakozási idő házon belül teljen.

A CGO ezenkívül a munkatársak és a vezető EKB-tisztségviselők magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó éves jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Az előző évekhez hasonlóan csak korlátozott számú olyan esetre derült fény, amelyben megsértették az előírásokat, és ezeknek mintegy 55%-a kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz. Egyik esetben sem történt szándékos kötelességszegés vagy más súlyos előírásszegés.

Az Etikai és Jogkövetési Bizottság, az eurorendszer és az etikai és feddhetetlenségi ügyekben az egész SSM-re kiterjedő együttműködési fórum külön erre a célra létrehozott egy etikai és mesterségesintelligencia-munkacsoportot (MI). A kezdeményezés révén a bizottság nem kötelező erejű irányelveket dolgozott ki azzal a céllal, hogy elősegítse az MI-rendszerek etikus és felelős tervezését és használatát, valamint gyakorlati útmutatást nyújtson az eurorendszer és az európai bankfelügyelet intézményei számára. Az etikai és feddhetetlenségi ismeretek terjesztése iránti elkötelezettségével, valamint egy munkacsoport észrevételei alapján a bizottság eurorendszer/SSM etikai tudáspróba kvízt szervezett, valamint előadásokat tartott az etikus magatartásról, a közbizalomról és a viselkedéstudomány szempontjából tekintett emberi magatartásról. Mindkét kezdeményezésben magas volt a részvétel, és az eurorendszer és az európai bankfelügyelet alatti pénzintézetek is aktívan bekapcsolódtak.

6.5 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv

2025-ben a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelvet főként a különféle szakterületek közötti információcserére alkalmazták.

Az Európai Központi Bank^[66] monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozik, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a másik szakterülettől kért információra a szakpolitikai célok eléréséhez szüksége van.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében az Igazgatóság jóváhagyása szükséges a nem anonimizált egységes adatszolgáltatási (COREP) és pénzügyi adatszolgáltatási (FINREP) adatok, egyéb nyers adatok, valamint értékeléseket és szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó információk cseréjéhez. Az EKB két szakpolitikai funkciójának szakterületei az Igazgatóság által jóváhagyott és rendszeresen felülvizsgált keretrendszerben cseréltek adatokat.

Amennyiben a kért információk anonimizált adatokra vagy nem szakpolitikai érzékeny információkra vonatkoztak, a bizalmas információkhoz való hozzáférést az EKB/2014/39 határozattal összhangban közvetlenül az EKB azon szakpolitikai funkciója engedélyezte, amelyhez az adott információ tartozott.

Tekintettel a megnövekedett geopolitikai feszültségekre, 2025-ben életbe léptették az EKB/2014/39 határozat 8. cikkében foglalt vészhelyzeti rendelkezést, hogy lehetővé tegyék a két funkció közötti, időben korlátozott információcserét.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a mediátori testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

7 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrást kell a felügyeleti feladatai eredményes ellátására fordítania. Ezeket az erőforrásokat az EKB közvetlen és közvetett felügyelete alá tartozó hitelintézetekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk. Az EKB mindent megtesz erőforrásainak átcsoportosítása és optimalizálása érdekében, hogy a bankfelügyeleti funkció a változó környezetben is megfelelően el tudja látni feladatait, így javul a felügyeleti hatékonyság, és a szervezet takarékossági kötelezettségvállalásával összhangban kordában tartja a költségeket.

A felügyeleti feladatkörből eredő kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve azonosítható módon kell kimutatni. A felmerült kiadások az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB háttértámogatást nyújtó szervezeti egységeinek^[67] közös szolgáltatásait is igénybe veszi. Mivel az EKB elkötelezett a hatékonyságjavulás szigorú megvalósítása mellett, rutinszerűen finomítja a költségallokációs mechanizmusokat, hogy biztosítsa a pontos költségelosztást, amely tükrözi a nagyobb hatékonyságot és intézményszerte a feladatok alakulását.

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis ez a testület fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a Költségvetési Bizottság segíti, amelybe az eurorendszer valamennyi nemzeti központi bankja és az EKB delegálnak tagokat. Feladata, hogy értékelje a Kormányzótanács részére az EKB költségvetési tervezésről és monitorozásról szóló jelentéseit.

7.1 Kiadások 2025-ben

Az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 2025-ben 689,8 millió €-t tettek ki, ami 14,0 millió €-val alacsonyabb, mint a 2025 márciusában közölt 703,8 millió € becsült kiadás, ami a felügyeleti feladatokra fordított tervezett kiadások 98,0%-os felhasználási arányát tükrözi.

A 11. táblázatban megadott besorolás segítségével határozzuk meg, hogy hogyan osztjuk meg a felügyelt szervezetek között az általuk fizetendő éves felügyeleti díjból fedezett éves költségeket a jelentős és kevésbé jelentős felügyeleti státuszuk alapján a felügyeleti díjakról szóló rendelet 8. cikke értelmében^[68].^[69]

A 12. táblázatban a kiadásokról nagyobb részletezettségű adatok láthatók az elvégzett tevékenységek alapján.

A felügyeleti feladatokra fordított kiadások 2025-ben 1,3%-kal nőttek 2024-hez viszonyítva. Az összes kiadásnak ez a 9,1 millió €-s növekedése a 2025-ben kétévente elvégzett uniós szintű stresszteszteknek tudható be (lásd az 1.1.1. pontot), a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) új megbízatásához kapcsolódó többletköltségeknek (lásd az 1.2.2.3. és 4.1.1.5. pontot), valamint a felügyeleti technológiába történő folyamatos beruházásoknak (lásd az 5.2. pontot).

A költségnövekedést ellensúlyozta az európai bankfelügyelet kezdetén az információkezelő rendszerre (IMAS) és a Stress Test Account Reporting Platformra (STAR) fordított kezdeti kiadások amortizációjának csökkenése. A legutóbb 2025-ben alkalmazott amortizációs díj a 2024-es 19,0 millió €-ról 2025-ben 3,8 millió €-ra csökkent. Ezenkívül a felügyeleti kezdeményezésekkel és a közös szolgálatokkal kapcsolatos alacsonyabb költségek is ellensúlyozták az általános növekedést (9. diagram).

A belső erőforrások mellett az EKB külső szaktanácsadói szolgáltatásokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak képzett munkatárs útmutatása mellett, különösen a csúcs munkaterhelést jelentő időszakokban. Az EKB 2025-ben 37,1 millió €-t fordított a felügyeleti alapfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, ami 5,0 millió €-s csökkenést jelent 2024-hez hasonlítva, főként a felügyeleti kezdeményezésekhez és helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó alacsonyabb külső szaktanácsadói igények miatt.

Az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető kiadások és a közös szolgálatok kiadásai között az előző évhez hasonlóan oszlottak meg a költségek (9. diagram).

9. diagram

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek kategória szerinti bontásban

(millió EUR)

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összetevői: a felügyeleti törzsállomány költségei, felügyeleti kezdeményezések (beleértve az eszközminőség-vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket), a célorientált informatikai kiadások és egyéb működési kiadások, úgymint üzleti utak és továbbképzések.

A közvetlenül hozzárendelhető költségekre fordított kiadások teljes összege 2024-gyel összehasonlítva 2025-ben 14,7 millió €-val nőtt, ami a személyzettel kapcsolatos költségek 30,4 millió €-s emelkedését tükrözi, amelyet az egyéb költségkategóriák csökkenése ellensúlyozott. A megemelkedett költség elsősorban a további teljes munkaidős pozícióknak tudható be, amelyeket a Kormányzótanács hagyott jóvá (i) a kétévente végzett stressztesztekhez, (ii) a helyszíni és belsőmodell-vizsgálatok szaktanácsadói költségeinek internalizálásához és (iii) a DORA-ból eredő új megbízatáshoz, valamint a bankfelügyeletre szánt olyan projektek további személyzetéhez, amelyek költségeit közvetlenül ebbe a kategóriába sorolták.

Nevezetesen, a célzott felügyeleti technológiára fordított kiadások növekedését és a DORA-ból eredő új megbízatást bőven ellensúlyozta az IMAS és az STAR 15,2 millió €-s alacsonyabb amortizációs díja. 2025-ben növekedés volt tapasztalható a bankfelügyeletre szánt IT-rendszerek fejlesztésével foglalkozó projektek számában (beleértve az Olympus projektet és az egységes felügyeleti vezérlőpultot), miközben a célorientált IT-rendszerek fenntartására fordított kiadások csökkentek a 2024-es évvel összehasonlítva. 2024-hez képest szintén csökkentek a felügyeleti kezdeményezésekkel kapcsolatos tevékenységekre fordított kiadások, mivel csak rendszeres eszközminőség-vizsgálatra került sor.

A közös szolgálatok kategóriájában a kiadások 264,6 millió €-t tettek ki, vagyis olyan szolgáltatásokat, amelyeket mind a központi banki funkció, mind a felügyeleti funkció igénybe vesz.^[70] Ezeket a költségeket szabványos ágazati mérőszámokat – úgymint teljes munkaidős egyenérték, iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma – alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg a két funkció között.

A közös szolgálatok költségeit 2025-ben lefaragtuk: az informatikai hardverekre és szolgálatokra irányuló beruházások alacsonyabb költségei, valamint az Európai Központi Bank által a Frankfurti Európai Iskolának nyújtott hozzájárulások mérsékelték az informatikai és humánerőforrás-szolgáltatások kategóriájában jelentkező kiadásokat.

A csökkenést ellensúlyozta a helyiségek és létesítmények költségeinek a két épület 2025-ben történő karbantartásából eredő növekedése,^[71] valamint az eszközök életciklus-végi cseréjéhez kapcsolódó hosszú távú eszközstratégia elindítása. A stratégia várhatóan 2029-ben valósul meg. Emellett nőtt a jogi, ellenőrzési és adminisztratív szolgálatok száma. Ennek elsődleges oka az EKB belső ellenőrzési szakterületének belső átszervezése volt, amelynek célja a felügyeleti és más EKB-s feladatok közös szolgálatokon belüli elkülönítésének továbberősítése volt.

7.2 Az EKB felügyeleti feladataira becsült kiadások 2026-ban

A felügyeleti feladatok 2026-ra tervezett költségvetési felső határa 706,7 millió €, ami 2,9 millió €-s növekedést jelent a 2025-re tervezett költségvetéshez képest (703,8 millió €). Az EKB költségvetésének összeállítása során figyelembe vesszük a várható feladatokat, és egyensúlyra törekszünk az EKB költségstabilizálás melletti kötelezettségvállalása érdekében a prioritások átszervezése és az erőforrás-optimalizálás alapelvei között. A 2024-ben és 2025-ben tapasztalt tendenciával összhangban az EKB arra számít, hogy a tervezett költségvetés közel teljes mértékben felhasználásra kerül 2026-ban. Ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzügyi rugalmasság áll rendelkezésre ahhoz, hogy a költségvetési időszakban esetlegesen felmerülő külső tényezőkre reagálhassunk.

A 2026-os becslés a felügyeleti technológiába való folyamatos beruházást és a DORA-ból eredő további költségvetési igényeket tükrözi. 2026 januárjától az EKB szakértőinek részvételével működő közös vizsgálati csoportokban felmerülő költségeket, amelyek a kritikus információs és kommunikációs technológiai (ICT) harmadik fél szolgáltatók felügyeletével kapcsolatosak (lásd 4.1.1.5. pont), a vezető felvigyázó téríti meg, így ezek nem szerepelnek az EKB felügyeleti díjaiban.

Ezenkívül kiigazítottuk a kétévente végzett EU-szintű stresszteszthez kapcsolódó munkafelvételi mintákat, így az előkészítő feladatokhoz szükséges erőforrásokat ezentúl azokra az évekre osztjuk le, amelyekben nincs stresszteszt. Ez a változás várhatóan kiegyenlíti a kétévenkénti létszámváltozások hatását. A 2026-ra tervezett költségek nem tartalmazzák az IMAS és az STAR amortizációs költségeit. Ezenkívül a költségnövekedést ellensúlyozza az EKB három épületből kettőre konszolidáló kiadásainak csökkenése.

A 2026-ra 2027-ben kivetendő éves felügyeleti díjat csak a 2026-os díjfizetési időszak végén számítjuk ki, és tartalmazni fogja a teljes 2026-os évre vonatkozó tényleges kiadásokat, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített, illetve tőlük beszedett összegekkel, a késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal.

2026-ban az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya a jelentős pénzintézetek esetében 95,8%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 4,2%.

7.3 A 2025-ös díjrendszer

7.3.1 A 2025-ös díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2025. évi díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj 690,0 millió €-t tesz ki. Ez csaknem teljes mértékben megfelel a 2025. évi tényleges, 689,8 millió € költségösszegnek, ahol az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra (nettó) 275 638 €-t térítettünk vissza és 30 444 € folyt be késedelmi kamatként, ami összesen 245 194 € kiigazítást tesz ki.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg a felügyelt pénzintézet jelentős vagy kevésbé jelentős státusza és így az EKB felügyeleti ellenőrzésének mértéke alapján két részre oszlik. A kiadásokat a jelentős vagy a kevésbé jelentős pénzintézethez egy olyan módszertannak megfelelően rendeljük hozzá, amelyet a ténylegesen elvégzett felügyeleti feladatok alapján folyamatosan újraértékelünk. A jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekre kivetett összegek 2025-ben a teljes éves felügyeleti díj 95,5%-át, a kevésbé jelentős pénzintézeteknél pedig 4,5%-át teszik ki.

Hogy érzékeltessük az EKB által kivetett felügyeleti díjak nagyságrendjét, ezek az EKB által közvetlenül vagy közvetve felügyelt bankok összes igazgatási ráfordításának és értékcsökkenésének 0,16%-át teszik ki^[72] (a jelentős hitelintézetek esetében 0,19%, a kevésbé jelentőseknél 0,04%).

7.3.2 Az egyéni felügyeleti díjak

Az egyes szervezet vagy csoport szintjén a felügyeleti díjat a bank jelentősége és kockázati profilja alapján számítjuk ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk.

7.4 A bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tartják be a prudenciális követelményekről szóló uniós banki jogszabályokat (például az EKB felügyeleti határozatait). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásában mutatjuk ki. 2025-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 28,5 millió € bevétel származott.

8 Az EKB által elfogadott jogi eszközök

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok az illetékes nemzeti hatóságoknak szóló rendeleteket, határozatokat, iránymutatásokat, ajánlásokat és utasításokat foglalják magukban. Ebben a pontban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2025-ben elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lexen közzétett jogi instrumentumokat soroljuk fel. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmazza.

8.1 Az EKB rendeletei

EKB/2025/24
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/1520 rendelete (2025. július 15.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlásáról szóló (EU) 2016/445 rendelet (EKB/2016/4) módosításáról (EKB/2025/24), (HL L 225/1520, 2025.7.28.)

EKB/2025/31
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/1958 rendelete (2025. szeptember 9.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról szóló (EU) 2015/534 rendelet módosításáról (EKB/2015/13) (EKB/2025/31) (HL L, 2025/1958, 2025.10.17.)

8.2 Az EKB nem rendelet típusú jogi eszközei

EKB/2025/1
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/94 határozata (2025. január 10.) a felügyeleti stressztesztek alkalmazásában a felügyeleti határozatokról szóló értesítés feltételeinek megállapításáról (EKB/2025/1) (HL L, 2025/94, 2025.1.16.)

EKB/2025/7
EU/2025/451 határozat (2025. február 21) a javadalmazási gyakorlatokra, a nemek közötti bérkülönbségre, a jóváhagyott magasabb arányokra és a magas jövedelmű személyekre vonatkozó információknak az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Központi Bank részére, értékelés céljából történő jelentéséről szóló (EU) 2024/461 határozat módosításáról (EKB/2024/2) (EKB/2025/7) (HL L, 2025/451, 2025.3.6.)

EKB/2025/8
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/507 határozata (2025. március 7.) a 2024-re eső éves felügyeleti díjak teljes összegéről (EKB/2025/8), (HL L, 2025/507, 2025.3.27.)

EKB/2025/10
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/673 határozata (2025. március 24.), amely módosítja az (EU) 2023/1681 határozatot a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásról (EKB/2023/18) (EKB/2025/10) (HL L, 2025/673, 2025.4.4.)

EKB/2025/13
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/873 határozata (2025. április 24.) az (EU) 2022/1981 határozat módosításáról, amely a Központi Bankok Európai Rendszere szolgáltatásainak az illetékes hatóságok általi igénybevételéről szól (EKB/2022/33) (EKB/2025/13) (HL L, 2025/873, 2025.5.12.)

EKB/2025/14
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/874 határozata (2025. április 24.) az (EU) 2022/1982 határozat módosításáról, amely a Központi Bankok Európai Rendszere szolgáltatásainak az illetékes hatóságok és együttműködő hatóságok általi igénybevételéről szól (EKB/2022/34) (EKB/2025/14) (HL L, 2025/874, 2025.5.12.)

EKB/2025/25
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/1521 iránymutatása (2025. július 15.) az (EU) 2017/697 iránymutatás módosításáról, amely az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlásáról szól (EKB/2017/9) (EKB/2025/25), (HL L, 2025/1521, 2025.7.28.)

EKB/2025/26
Az Európai Központi Bank ajánlása (2025. július 15.) az uniós jogszabályokban biztosított egyes választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes nemzeti hatóságok által a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények tekintetében történő gyakorlására vonatkozó közös előírásokról szóló EKB/2017/10 ajánlás módosításáról (EKB/2025/26), (HL C C/2025/4190, 2025.7.28.)

EKB/2025/40
Az Európai Központi Bank (EU) 2025/2595 iránymutatása (2025. december 10.), amely a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek által tartott nemteljesítő kitettségek fedezetével kapcsolatban az illetékes nemzeti hatóságok által alkalmazandó felügyeleti megközelítésről szól (EKB/2025/40) (HL L, 2025/2595, 2025.12.19.)