1 Bevezetés
A 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritások az EKB bankfelügyeletének a következő három évre vonatkozó középtávú stratégiáját tükrözik. Az évente felülvizsgált prioritásokat a Felügyeleti Testület tűzi ki, és a felügyelt szervezetek fő kockázatainak és sérülékeny pontjainak átfogó értékelésén alapulnak. Emellett a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményét,[1] valamint az előző évek prioritásainak megvalósításában megtett lépéseket is áttekintjük. A prioritások támogatják a meglevő felügyeleti erőforrások hatékony elosztását, és rugalmasan kiigazíthatók, amennyiben azt a kockázati környezet átalakulása indokolja.
Az elmúlt évben az európai bankszektor reziliensnek bizonyult a bizonytalan külső környezettel szemben, és megmutatta, hogy képes továbbra is támogatni a gazdasági fellendülést. Az európai bankok erős tőke- és likviditási pozíciókról számolnak be. Eszközminőségük összességében reziliens maradt a nehézségekkel küzdő makropénzügyi környezetben, és nyereségességük – különösen a magasabb kamatlábaknak köszönhetően – elérte az európai bankfelügyelet kezdete óta tapasztalt legmagasabb szinteket.
Annak ellenére, hogy a banki mérlegek és kockázati profilok teherbírónak mutatkoznak, körültekintésre van szükség a tartósan kiélezett geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági kilátásokat övező bizonytalanság okán. Miközben a felügyelt szervezetek eddig képesek voltak ellenállni a közelmúltbeli geopolitikai sokkoknak – amit többek között a reálgazdaságban széles körben megfigyelhető reziliencia is támogatott – döntő fontosságú, hogy a bankok továbbra is éberen figyeljék és rendszeresen felmérjék, hogy az ilyen események milyen következményekkel járhatnak üzleti, működési és kockázati profiljukra nézve. Ezzel összefüggésben továbbra is prioritás a bankok hitelkockázat-kezelési keretében fellelhető hiányosságok kezelése, különös tekintettel a romló eszközminőség korai felismerésére és a prudens szintű céltartalékképzésre. Ezenkívül a bankok működési rezilienciára vonatkozó keretek továbbfejlesztése is elengedhetetlen ahhoz, hogy megerősödve ellen tudjanak állni a hirtelen eseményekből eredő működési zavaroknak. A geopolitikai sokkok horizontális jellege holisztikus felügyeleti stratégiát igényel, különös tekintettel arra, hogy a bankok képesek-e ellenállni hasonló sokkoknak a felügyeleti prioritások keretében.
Ugyanakkor a bankoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy eredményesen kezeljék és időben orvosolják a felügyeletek által az előző ciklusok során feltárt lényeges hiányosságokat. A múltban szoros felügyeleti ellenőrzésnek alávetett területeken a felügyeletek erőfeszítései arra irányulnak, hogy a bankok eredményesen és kellő időben orvosolják a feltárt hiányosságokat. Ez különösen igaz a kockázati adatösszevonásra és a kockázati adatszolgáltatásra (RDARR), ahol – a felügyeletekkel való régóta fennálló együttműködés és az elismert eredmények ellenére – néhány bank még mindig nem orvosolt nagyobb hiányosságokat. Emellett továbbra is prioritás, hogy teljes mértékben megfeleljenek az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatok banki kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárásoknak.
Végül, mivel a technológiai fejlődés a bankszektor jövője szempontjából egyre inkább prioritássá válik, elengedhetetlen, hogy a bankok megerősítsék digitalizációs erőfeszítéseiket és biztosítsák az új technológiák bevezetéséből eredő kockázatok prudens kezelését. Miközben a felügyelt szervezetek előrelépést tesznek ezen a területen annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb sikerrel versenyezhessenek, fel kell készülniük a működésük és szolgáltatásaik digitális átalakulásából eredő új kockázatokra. Ez segíteni fogja őket üzleti modelljeiket fenntarthatóbbá tenni, és lehetővé teszi az innovatív technológiák előnyeinek jobb kihasználását.
Mindezeket figyelembe véve, a 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritások középpontjában a következők állnak: a bankoknak a közvetlen makropénzügyi fenyegetésekkel és a súlyos geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciája (1. prioritás), az ismert lényeges hiányosságok időben történő orvoslásának igénye (2. prioritás), valamint a digitális átalakulásból és az új technológiákból eredő kihívások kezelésének szükségessége (3. prioritás). Mindegyik prioritás a bankszektor egy-egy sérülékeny területét célozza meg (a továbbiakban: kiemelt sérülékeny pontok), amelyekre vonatkozóan külön stratégiai célokat tűzünk ki és munkaprogramokat dolgozunk ki. A kockázatok közötti kölcsönös összefüggéseket a munkaprogramok kialakítása is tükrözi, amelyek célja fokozni a felügyeletek és a bankok közötti együttműködés hatékonyságát, eredményességét. Az 1. ábra a bankok öt fő sérülékeny pontját sorolja fel, különös tekintettel azokra a geopolitikai kockázatokra, amelyeket a felsorolt három átfogó prioritás kezelni kíván.
1. ábra
A bankoknál feltárt sérülékeny pontok kezelésére kidolgozott felügyeleti prioritások 2025–27-ben

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Ezen az ábrán látható a 2025 és 2027 közötti időszakra vonatkozó három felügyeleti prioritás, valamint azok a sérülékeny pontok, amelyekkel a bankoknak a következő három évben foglalkozniuk kell. Az EKB bankfelügyelete célzott tevékenységet folytat a feltárt sérülékeny pontok felmérése, monitorozása és utókövetése céljából. Az ábra jobb oldalán lévő részen olvasható a minden egyes sérülékeny ponthoz kapcsolódó átfogó kockázati kategória.
Az EKB-bankfelügyelet stratégiai tervezésének fő célja az elkövetkező három évre szóló szilárd stratégia kidolgozása. A felügyeleti prioritások eredményesebbé és konzisztensebbé teszik a közös felügyeleti csoportok számára a munka megtervezését, valamint támogatják a hatékony erőforrás-elosztást, összhangban a megfelelő kockázati toleranciaszintekkel. Végül segítik a nemzeti felügyeleteket a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletére vonatkozó saját prioritásaik arányos meghatározásában. A prioritások átlátható bemutatása a bankokkal szembeni felügyeleti elvárások értelmezését is megkönnyíti, emellett megerősíti a szektort reziliensebbé tevő felügyeleti hatást, és elősegíti az egyenlő versenyfeltételek kialakítását.
Az EKB bankfelügyelete továbbra is figyelemmel kíséri és értékeli mind (i) a felügyelt szervezetek kockázatainak és sérülékeny pontjainak alakulását, mind (ii) a bankok által a felügyeleti prioritások végrehajtása terén elért eredményeket. A stratégiai prioritások rendszeres felülvizsgálata lehetővé teszi, hogy az EKB bankfelügyelete szükség esetén rugalmasan alkalmazkodjon céljaiban és tevékenységeiben a kockázati környezet változásaihoz.
A következő szakaszokban részletesebben ismertetjük a 2024. évi kockázatfeltárási és -értékelési folyamat eredményeit, valamint kitűzzük a 2025–27-os időszak felügyeleti prioritásait és a mögöttük álló munkaprogramokat. A felügyeletek a bankokkal való folyamatos együttműködésük részeként egyéb rendszeres tevékenységeket és múltbeli prioritásokkal kapcsolatos utómunkákat is végeznek, kiegészítve a 2025 és 2027 közötti három prioritással kapcsolatos munkát.
2 A 2025–27-es időszak kockázatértékelése és felügyeleti prioritásai
2.1 A felügyelt szervezetek makrogazdasági és működési környezete
Noha az euroövezet reál-GDP-növekedése fokozatosan élénkülni kezdett, és az inflációs nyomás tovább mérséklődött, a növekedés rövid távú kilátásai továbbra is visszafogottak, és jelentős geopolitikai és szakpolitikai bizonytalanságnak vannak kitéve. [2] Az euroövezetben a gazdaság 2024-ben tapasztalt mérsékelt élénkülését főként a szolgáltatások támogatták, miközben a feldolgozóipar változatlanul igen gyengén teljesített.[3] Míg a legfrissebb mutatók rövid távon a növekedés gyengülését jelzik[4] a jelentős bizonytalanság környezetében, középtávon a reál-GDP bővülésére számítunk. A nagyobb élénkülést várhatóan támogatja, hogy bővül a fogyasztók rendelkezésre álló reáljövedelme (amely támogatja a magánfogyasztást), erősödik a külső kereslet, és lecsengenek az elvégzett monetáris politikai szigorítás fékező hatásai.[5] Ugyanakkor a HICP-infláció mérséklődött, és várhatóan az előrejelzési időszakban eléri a célt. A maginfláció tovább csökken is a prognózis szerint, bár továbbra is némileg meghaladja rövid távon a HICP-vel mért infláció szintjét.
A növekedési kilátásokat övező kockázatok – tekintettel a megnövekedett bizonytalanságra – középtávon továbbra is lefelé billennek el. Bár a várakozások szerint visszatér a mérsékelt növekedés, az extrém kockázati események előfordulásának valószínűsége az egy évvel ezelőttinél nagyobb, mivel fokozódtak a geopolitikai kockázatok.[6] A fokozódó geopolitikai feszültségek (például az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus nyomán) és a fokozódó deglobalizációs tendenciák rövid távon megemelhetik az energiaárakat és a szállítási költségeket, megzavarhatják a világkereskedelmet, ami viszont fékezheti az euroövezet növekedési kilátásait, és ismét inflációs nyomást gerjeszthet.[7] Eközben a szélsőséges időjárási események és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás megemelheti az inflációt – különösen az élelmiszerárak tekintetében.[8]
A geopolitikai kockázatok és a pénzügyi rendszernek az éghajlattal kapcsolatos és a digitális átállásból eredő strukturális kihívásai várhatóan közvetlenül is kihatnak a bankszektorra amellett, hogy befolyásolják a növekedési és a tágabb értelemben vett inflációs kilátásokat. A geopolitikai sokkhatások súlyosbíthatják az irányítási, működési és üzletimodell-kockázatokat, különösen a pénzügyi szankciók vagy kibertámadások közvetítésével. Továbbá lényeges következményekkel járhatnak a kockázati profilokra nézve, különösen azokban az esetekben, amikor a bankoknak jelentős közvetlen vagy közvetett mérlegkitettsége van az adott kockázatok által érintett ügyfelekkel szemben. Ugyanakkor megnőtt az éghajlati és környezeti kockázatok jelentősége a pénzügyi rendszer és a szélesebb értelemben vett gazdaság számára, ami hozzájárul a bankok működési környezetének alakításához. Tekintettel az éghajlattal kapcsolatos fizikai és átállási kockázatoknak való lényeges kitettségükre, a bankoknak alkalmazkodniuk kell az éghajlati és környezeti válságok mélyrehatóbb hatásához, ami rendezetlen átálláshoz vezethet, és tovább növelheti a fizikai károkat.[9] Ezenkívül a gazdaság folyamatban levő technológiai átalakulása megkívánja a bankoktól, hogy proaktív lépésekkel felgyorsítsák digitalizációs erőfeszítéseiket, fejlesszék kockázatkezelési gyakorlatukat és kezeljék a banknak nem minősülő szervezetek által támasztott fokozódó versenyt.
Az elmúlt évben a pénzügyi piacokon uralkodó „jóindulatú” kockázati árazás odavezethet, hogy a negatív meglepetések hatására a piaci hangulatban hirtelen elmozdulások jelentkeznek és az eszközárak átértékelődnek. A fokozatos gazdasági fellendülés és a monetáris politikai lazítással kapcsolatos várakozások eredményeként megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság, csökkentek a kockázati prémiumok és több hónapon keresztül viszonylag mérsékelt volt a részvénypiaci volatilitás. A makrogazdasági kilátások rosszabbodása vagy a geopolitikai sokkok bekövetkezte esetén az említett helyzet, valamint a világ főbb gazdaságaiban a növekedés és az infláció jövőbeli alakulását övező bizonytalanság hirtelen eszközárkorrekciókhoz és a globális pénzügyi piacok nagyobb volatilitásához vezethet.[10] Ezt a lehetőséget szemlélteti a globális pénzügyi piacokon augusztus elején tapasztalt hirtelen és rövid ideig tartó eladási hullám – amelynek hátterében az egyesült államokbeli negatív gazdasági meglepetések és a Japánban emelkedő kamatokkal kapcsolatos aggodalmak állnak.
2.2 A 2025–27-es időszak felügyeleti prioritásai
1. prioritás: A bankoknak meg kell erősödniük, hogy ellen tudjanak állni az azonnali makropénzügyi fenyegetéseknek és a súlyos geopolitikai sokkoknak
A makrogazdasági kilátásokat övező tartós bizonytalanság és a geopolitikai fenyegetések növekvő intenzitása indokolja, hogy a felügyeletek fokozottan ellenőrizzék, mennyire képesek a bankok a kapcsolódó sokkoknak ellenállni. Tekintettel az euroövezet növekedési kilátásainak tartósan lefelé irányuló kockázataira és a nagyfokú bizonytalanságra, még fontosabb az alapprognózison kívül egyéb forgatókönyveket is figyelembe venni, és mérlegelni a gazdasági növekedés és a kamatlábak eltérő pályáit. A bankoknak sikeresen kezelniük kell a hitelkockázat-kezelési rendszereikben feltárt hiányosságokat, időben azonosítani az eszközminőség romlását, és megfelelő céltartalékképzési szinteket fenntartani. A makrogazdasági folyamatok befolyásolhatják a bankoknak a nem pénzügyi vállalatokkal, például kis- és középvállalkozásokkal (kkv-k) szembeni kockázati pozícióit. Ezenkívül kihathatnak a banknak nem minősülő pénzintézetekkel szembeni kitettségekből eredő kockázatokra, ideértve a sokkok e szektorra átgyűrűző hatásait. Ezért a jövőbeli felügyeleti munka középpontjában továbbra is ezek a kérdések állnak.
Horizontális jellegük miatt a geopolitikai kockázatok kedvezőtlen makropénzügyi folyamatokat okozhatnak, és befolyásolhatják a bankok szélesebb értelemben vett működési környezetét. Közvetlenül fenyegethetik a bankok működési rezilienciáját, különösen, ha megnövekedett informatikai és kiberbiztonsági kockázatokat okoznak. Mindezek miatt az elkövetkező években célzott felügyeleti munkára lesz szükség a kapcsolódó hiányosságok orvoslásához. Felismerve a geopolitikai kockázatok számos különféle transzmissziós csatornáját, a felügyeletek célzott kezdeményezésekkel növelik a tudatosságot, és erősítik a bankok sokkokkal szembeni rezilienciáját. Az egyik ilyen kezdeményezés a 2025-ös uniós szintű stresszteszt, amelyet az Európai Bankhatóság (EBH) koordinál.
Kiemelt sérülékeny pont: hiányosságok a hitelkockázat-kezelés kereteiben
Stratégiai cél: A bankoknak időben fel kell tárniuk az eszközminőség-romlást, és azt prudens céltartalék és tőkeszint bevezetésével kezelniük kell. Fokozniuk kell erőfeszítéseiket, hogy időben és hathatósan orvosolják a felügyeletek által a korábbi évek prioritásai alapján feltárt releváns hiányosságokat.
Az európai háztartások és cégek eddig nagy rezilienciát mutattak a változó makrogazdasági helyzettel és a magasabb kamatlábak felé való elmozdulás környezetében. A szilárd mérlegek és az euroövezet gazdaságának fokozatos fellendülése javítja a vállalatok kilátásait, míg a lakóingatlan-piacok várhatóan reziliensek maradnak, amit támogat az alacsony munkanélküliség, a reálbéremelkedés és a további kamatcsökkentésekre vonatkozó várakozások. A bankok nemteljesítő hitelei (NPL) azonban növekedni kezdtek, bár meglehetősen lassú ütemben, ugyanakkor markánsabb folyamatok figyelhetők meg a jelenlegi makropénzügyi környezetnek jobban kitett portfóliók – különösen a kereskedelmi ingatlanok és a kkv-portfóliók – esetén. E tendencia ellenére a bankok fedezeti mutatója még a kockázatosabb szegmensekben is tovább csökkent, részben a régi nemteljesítő hitelek folyamatos eltávolításának köszönhetően. Ezért az új nemteljesítő hitelek fedezeti mutatójának lassú emelkedése és az alulteljesítő (2. szakasz) hitelek[11] problémát jeleznek azzal kapcsolatban, hogy a banki céltartalékok talán nem tükrözik megfelelően az esetleg kialakuló kockázatokat vagy a gyenge gazdasági kilátásokból és a nehéz geopolitikai környezetből eredő lefelé mutató kockázatokat.
Valóban, a felügyeleti munka rávilágított a bankok IFRS 9 keretét érintő tartós hiányosságokra, és kiderült, hogy ezen a téren néhány bank még mindig nem felel meg a felügyeleti elvárásoknak. Az elmúlt két évben a felügyeletek két horizontális értékelést végeztek, amelyek fő tárgya az volt, hogy a bankok képesek-e a várható hitelezési veszteségekre vonatkozó modelljeik révén megragadni a felmerülő kockázatokat. Az értékelések azt mutatják, hogy a bankok előrelépést tettek az újonnan felmerülő kockázatok megragadása terén, különösen az éghajlati és környezeti kockázatok tekintetében. Egyes felmerülő kockázatok, például a geopolitikai kockázatok terén azonban nem volt megfelelő az előrelépés.[12] A felügyeletek folytatták a hitelkockázatra irányuló helyszíni ellenőrzéseket is, és néhány hitelintézetnél megállapításokat tettek olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a várható hitelezési veszteségre vonatkozó modellparaméterek, a szakaszolás és a céltartalékképzési hiány. A 2024-es SREP is rámutatott olyan területeken tartós hiányosságokra, mint a céltartalékképzés, a hitelnyújtás, a besorolás és a fedezet -(át)értékelés.[13]
Az EKB bankfelügyelete a jövőben is folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a bankok képesek-e időben azonosítani az eszközminőség-romlást és megfelelő céltartalékképzési gyakorlatot alkalmazni. Ezzel összefüggésben a felügyeletek figyelmének középpontjában a posztmodell kiigazítások (overlays) alkalmazása és az újonnan megjelenő – többek között geopolitikai – kockázatok fedezése áll majd. A felügyeleti szakértők az utókövetési szakaszban is együttműködnek a bankokkal, hogy biztosítsák az előző felügyeleti ciklusokban feltárt megállapítások hatékony és időben történő orvoslását, az összes rendelkezésre álló intézkedést alkalmazva a cél elérése érdekében.[14] Ezzel párhuzamosan a célzott helyszíni ellenőrzések középpontjában továbbra is többek között a kkv-, a kiskereskedelmi és a kereskedelmi célú ingatlanportfóliókban alkalmazott hitel-céltartalékképzési modellek és szabályok állnak. A felügyeletek emellett értékelik – különösen a bankok kkv-portfólióinak célzott felülvizsgálata révén – hogy a bankok idejekorán azonosítják és kezelik-e a sérülékeny portfóliókban esetleg jelentkező hitelfelvevői problémákat.
Fő tevékenységek az említett felügyeleti prioritások munkaprogramjának részeként
- Az IFRS 9 célzott felülvizsgálatának utókövetési szakasza, amely többek között a posztmodell kiigazítások (overlays) alkalmazására és az új (köztük a geopolitikai) kockázatok fedezésére összpontosítja a figyelmet. A felügyeletek nyomon követik, hogy a bankok milyen eredményeket értek el a korábban megállapított problémák megoldásában, nyomon követik a korrekciós intézkedéseket, és szükség esetén eszkalációs intézkedéseket alkalmaznak.
- A hitelkockázattal kapcsolatos helyszíni ellenőrzések folytatása, amelyek során a nagyvállalati/kkv-kkal kapcsolatos IFRS 9 kollektív szakaszolás és céltartalékképzés, a lakossági és a kereskedelmi célú ingatlanportfóliók, beleértve a fedezetértékeléseket van a középpontban.
- A kkv-portfóliók célzott felülvizsgálata, különös tekintettel a potenciális hitelfelvevői problémák korai azonosítására és kezelésére, a kkv-modellekre és a kkv-knak való kitettség irányítására.
Kiemelt sérülékeny pont: hiányosságok a működési reziliencia kereteiben, nevezetesen az informatikai kiszervezésben és az informatikai biztonsági/kiberkockázatok terén
Stratégiai cél: A bankoknak meg kell felelniük a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályból (DORA) eredő jogi követelményeknek az IKT-kockázatkezelés, a biztonsági események bejelentése, a digitális működési reziliencia tesztelése és a harmadik fél szolgáltatók tekintetében. Fokozniuk kell a korábban feltárt hiányosságok időben és hatékonyan történő orvoslását, különösen a kiberbiztonsági és kiszervezési kockázatok tekintetében.
A fokozódó kiberfenyegetettség és a közös harmadikfél-szolgáltatóktól való függés továbbra is komoly kihívás a bankok előtt. A felügyelt szervezetek által bejelentett jelentős kiberbiztonsági incidensek száma 2023-ban megugrott, 2024 első három negyedévében pedig hasonló szinteken maradt. A banki szolgáltatások, műveletek folyamatos digitalizálása és a geopolitikai feszültségek eszkalálódása (ami megnövelte az állami kapcsolódású csoportok általi támadások kockázatát)[15] egyaránt kulcsszerepet játszott a kiberbiztonsági incidensek számának az elmúlt két évtizedben tapasztalt megugrásában.[16] Ehhez társul, hogy a bankok a kritikus funkciók tekintetében a harmadikfél-szolgáltatóktól való fokozott függésről számolnak be, és szinte minden intézmény felhőalapú szolgáltatásokat vesz igénybe a kiszervezett kritikus tevékenységekhez.[17] A harmadik fél informatikai szolgáltatók magas koncentrációja tovább súlyosbíthatja a „fertőzési” hatást, és felerősítheti a kiberbiztonsági események esetleges rendszerszintű hatását.[18]
A működési kockázatra vonatkozó elégtelen SREP-pontszámok, valamint a kiberreziliencia és kiszervezéskezelés területén végzett felügyeleti munka eredményei rámutattak a bankok működési keretének hiányosságaira, valamint a helyreállítás terén való előrelépés szükségességére. A 2024-es SREP során továbbra is a működési kockázat kapta a legrosszabb átlagos pontszámot , amelyben a fő hajtóerő az IKT-vonatkozású elemek voltak.[19] A kiszervezés területén a felügyeletek megállapították, hogy a kritikus funkciókra vonatkozó szerződések több mint 10%-a nem felel meg a vonatkozó előírásoknak.[20] Ezzel összefüggésben a bankoknak fel kell mérniük az egyes szolgáltatókat, földrajzi helyeket (tekintettel a megnövekedett geopolitikai kockázatokra) és funkcionalitásokat érintő koncentrációs kockázatokat, majd az eredmények fényében kezelniük kell őket. Emellett a bankhálózatok összekapcsolt jellegére tekintettel több ágazatban fel kell mérniük és kezelniük kell a lehetséges lépcsőzetes hatások kockázatát.
A 2024-es kiberreziliencia stresszteszt kimutatta, hogy a bankok általában rendelkeznek magas szintű válasz- és helyreállítási keretrendszerekkel. Ez a stresszteszt azonban feltárta azokat a kulcsfontosságú területeket is, ahol van javítanivaló, ideértve az üzletmenet-folytonossági kereteket, az incidensekre való reagálás tervezését, a biztonsági mentés biztonságát és a harmadikfél-szolgáltatók menedzselését.[21] A felügyeletek ennek megfelelően utókövetik, hogy a bankok hogyan pótolják a hiányosságokat, és hogyan állnak helyre sikeres kibertámadás után.[22] Mindezek fényében a felügyeletek folytatják az elmúlt években tett erőfeszítéseket, célzott felülvizsgálatokat és programokat szerveznek a banki működési reziliencia, valamint a vonatkozó felügyeleti elvárásoknak és szabályozási követelményeknek (különösen a 2025 januárjától alkalmazandó DORA-követelményeknek) való megfelelés felmérésére.
Fő tevékenységek az említett felügyeleti prioritások munkaprogramjának részeként
- Harmadik fél IKT-szolgáltatókra vonatkozó adatok gyűjtése annak érdekében, hogy azonosítsuk a felügyelt szervezetek és harmadik fél szolgáltatók közötti kapcsolatokat, az esetleges koncentrációs kockázatokat és a bankok kiszervezési megállapodásainak gyenge pontjait
- A kockázatok kiszervezésére vonatkozó kockázatkezelési keretek, valamint a kiberreziliencia-keretek és kockázatkontrollok célzott felülvizsgálata
- A kiberrezilienciára vonatkozó stresszteszt megállapításaival kapcsolatos utómunka
- Célzott helyszíni ellenőrzések, amelyek tárgya a működési kockázatra és az informatikai rezilienciára vonatkozó keretrendszerek
- A DORA bevezetése a felügyeleti keretbe
Kiemelt fókusz: a geopolitikai kockázatok kezelésének beépítése a felügyeleti prioritásokba
A geopolitikai feszültségek közelmúltbeli kiéleződése megköveteli a bankoktól a teherbíró kockázatkezelést és kockázati kontrollt, valamint rövid és középtávon szükségessé teszi a fokozott felügyeleti ellenőrzést.
A geopolitikai kockázatok horizontális jellegének megfelelően a bankok rezilienciáját, stratégiáit és kockázatkezelését számos tevékenység keretében értékeljük. Először is, a geopolitikai kockázatot a hitelkockázat és a működési kockázat banki kezeléséhez kapcsolódó, fent említett kiemelt tevékenységek révén ragadjuk meg. A felügyeletek emellett felmérik azokat a kockázatkezelési folyamatokat és kockázatvállalási hajlandósági kereteket, amelyeket a bankok a geopolitikai kockázatok figyelemmel kísérésére és mérséklésére alkalmaznak. Ez a kockázatvállalási hajlandóságot és a kockázati kultúrát vizsgáló, célzott összehasonlító értékelések révén fog történni, amelyek elsősorban azt tárják fel, hogy milyen következményekkel járnak a geopolitikai kockázatok a bankok kockázatfeltárási és kockázatvállalási kereteire. Emellett a geopolitikai kockázatok a 2025-ös uniós szintű stressztesztben is központi szerepet töltenek be; a teszt része lesz a feltáró forgatókönyv-elemzés, amely azt nézi meg, hogy a bankok képesek-e a partner-hitelkockázatot stresszhelyzetben modellezni.
A felügyeletek annak érdekében, hogy jobban megértsék a bankok geopolitikai kockázatkezelési megközelítését, és tovább pontosítsák a témakörre vonatkozó felügyeleti elvárásokat, áttekintik a jelenlegi gyakorlatot, különös tekintettel többek között a kockázatkezelési keretrendszerekre, a tőke- és likviditástervezésre, valamint a belső stressztesztelésre.
2. prioritás: a bankoknak hatékonyan és időben pótolniuk kell a tartósan meglevő lényeges hiányosságokat
Az SSM egészére kiterjedő felügyeleti stratégia fontos eleme, hogy a hangsúly fokozatosan átkerül a kockázatazonosításról a kockázatkorrekcióra. Ennek megfelelően a megoldatlan lényeges hiányosságokkal küzdő bankokat arra kérjük, hogy fokozottan arra törekedjenek, hogy tökéletesen megfeleljenek a felügyeleti elvárásoknak, és hogy időben megvalósítsák a megfelelő korrekciós intézkedési terveket. Az előző években zajló széles körű felügyeleti munka során feltártuk a főbb hiányosságokat két témakörben: (i) a bankok üzleti stratégiái és az éghajlati és környezeti kockázatkezelése, valamint (ii) RDARR kapacitásaik. A felmerülő (köztük a geopolitikai) kockázatok fényében rendkívül fontos, hogy a bankok megfelelő és hatékony RDARR-keretekkel rendelkezzenek a kellő időzítésű döntéshozatal és a hatékony stratégiai irányítás biztosítása érdekében. Bár az EKB bankfelügyelete elismeri, hogy e tekintetben már jelentős előrelépés történt, a korrekciós folyamat még nem zárult le, és a soron következő felügyeleti ciklusokban is kell folytatni az ezzel kapcsolatos munkát.
Kiemelt sérülékeny pont: az üzleti stratégiák és kockázatkezelés hiányosságai az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok tekintetében
Stratégiai cél: A bankoknak tökéletesen meg kell felelniük az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárásoknak, valamint az új CRR3/CRD6 banki csomagból eredő (többek között prudenciális átállási tervekkel kapcsolatos) követelményeknek, és időben pótolniuk kell a feltárt hiányosságokat.
A súlyosbodó fizikai és átállási kockázatok miatt a bankok azon képessége, hogy megfelelően kezeljék az éghajlati és környezeti kockázatokat, továbbra is kiemelt helyen szerepel a felügyeleti napirenden. A bankok még nem felelnek meg tökéletesen a kapcsolódó felügyeleti elvárásoknak, valamint az új banki csomag 2025-ös hatályba lépéséből eredő új követelményeknek. A súlyosbodó fizikai kockázatok a globális hőmérséklet folyamatos emelkedését tükrözik (2024 a várhatóan valaha megfigyelt legmelegebb év), valamint azt, hogy az éghajlati katasztrófák (például erdőtüzek és árvizek) száma az elmúlt években megugrott. Ugyanakkor a nulla nettó kibocsátási célok elérése felé tett lassú előrehaladás az átállási kockázatok terén ad okot aggodalomra. A világgazdaságban a tőzsdei vállalatok nagy százaléka nem állt rá arra a pályára, amely lehetővé tenné a globális felmelegedés 2 C-ra vagy az alá való csökkentését.[23] A bankszektort tekintve egy közelmúltbeli vizsgálat azt mutatja, hogy a vizsgált bankok 90%-a még mindig nem igazodott az EU éghajlat-politikai célkitűzéseihez, ami miatt nem csak nagyobb hitelkockázatnak, hanem – többek között – nagyobb jogi kockázatoknak is ki vannak téve, ha nem tudják a szóban forgó kockázatokat bevált gyakorlati megoldásokkal kezelni.[24] Ugyanakkor az európai bankok 70%-a reputációs kockázatnak van kitéve a környezettel kapcsolatos jogviták kockázata miatt.[25]
A felügyeleti értékelésekből kiderül, hogy a bankoknak még mindig akad tennivalójuk az éghajlati és értékelési kockázatok kezelésére vonatkozó felügyeleti elvárásoknak való megfelelés terén.[26] Az EKB felügyelete alá tartozó bankok többsége – de nem mind – jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a 2023. márciusi határidőig haladjon lényegességi értékelésével. Azok esetében, akik ezt nem tették meg, az EKB az intézkedések következő szintjére lépve kötelező erejű felügyeleti határozatokat adott ki, időszakos kényszerítő bírságot helyezve kilátásba arra az esetre, ha a bankok nem tartják be a meghatározott határidőket.[27] A 2023. decemberi értékelés – a bankoknak eddig kellett az éghajlati és környezeti kockázatokat beépíteniük a szervezetirányításukba, stratégiáikba és kockázatkezelésükbe – azt mutatta, hogy az éghajlati és környezeti kockázatok alapkeretrendszereit felállították ugyan, de számos bank esetében hiányoznak (esetükben a felügyeletek jelenleg további intézkedéseket tesznek). Ugyanakkor továbbra is gyakoriak az éghajlati és környezeti kockázatok megfelelő kezelését akadályozó hiányosságok. Ezekről további visszajelzésben tájékoztatták a bankokat, és az EKB továbbra is szoros figyelemmel kíséri az érintett pénzintézetek eredményeit. A felügyeletek azt is ellenőrizni fogják, hogy a bankok betartják-e a felügyeleti elvárások maradéktalan teljesítésére előírt 2024 végi végső határidőt, többek között a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásába és a stressztesztbe történő beépítést illetően.
A felügyeleti értékelések és helyszíni ellenőrzések továbbra is értékes információkkal szolgálnak a bankok stratégiáinak és az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének megfelelőségéről, valamint arról, hogy megfelelnek-e a közelgő szabályozási változásoknak. A felügyelt szervezetek 3. pillér szerinti adatközléseinek értékelése rávilágított arra, hogy bőven van lehetőség a javításra.[28] A bankok adatközlési gyakorlatainak fejlődésével párhuzamosan a felügyeletek továbbra is rendszeresen felülvizsgálják és értékelik majd az említett gyakorlatok megfelelőségét. A közelgő CRR3/CRD6 banki csomag szigorúbb adatközlési kötelezettségeket fog előírni, és megköveteli a bankoktól, hogy a soron következő EBH-iránymutatásokkal összhangban dolgozzanak ki prudenciális átállási terveket, amelyeket a felügyeleteknek felül kell vizsgálniuk. Ezenkívül az éghajlati és környezeti kockázatokat továbbra is helyszíni ellenőrzések révén fogják értékelni. Ezekre mind önállóan, mind bizonyos kockázatspecifikus ellenőrzések részeként fog sor kerülni, a felügyeletek pedig alaposan megvizsgálják, hogy a bankok mennyire képesek kezelni a reputációs és a perkockázatokat.
Fő tevékenységek az említett felügyeleti prioritások munkaprogramjának részeként
- A felügyeleti elvárásoknak való maradéktalan megfelelés ellenőrzése és az intézkedések eszkalációs keretének alkalmazása
- Horizontális értékelés arról, hogy a bankok megfelelnek-e a környezeti, társadalmi és szervezetirányítási (ESG) kockázatok 3. pillér szerinti közzétételi követelményeinek
- Annak mélyreható vizsgálata, hogy a bankok tudják-e kezelni az éghajlattal és környezettel kapcsolatos kötelezettségvállalásokkal összefüggő reputációs és peres kockázatokat
- A bankok átállástervezésének felülvizsgálata a CRD6 szerinti megbízatással összhangban
- Az éghajlati szempontokat érintő célzott helyszíni ellenőrzések, akár önállóan, akár az egyes kockázatok (pl. hitelkockázat, szervezetirányítás, üzleti modell) felülvizsgálata keretében
Kiemelt sérülékeny pont: hiányosságok a kockázati adatösszevonásban és adatszolgáltatásban
Stratégiai cél: A bankoknak több erőfeszítést kell tenniük, hogy orvosolják RDARR-kereteik régóta fennálló hiányosságait, és összhangba hozzák gyakorlatukat a felügyeleti elvárásokkal. Ha a bankok nem teljesítik a felügyeleti elvárásokat, eszkalációs intézkedésekre kerülhet sor.
Az RDARR-keretek régóta fennálló hiányosságainak kezelése terén elért eredmények továbbra sem kielégítők. A felügyelt szervezetek jelentős része még mindig nem felel meg maradéktalanul a felügyeleti elvárásoknak és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság eredményes kockázati adatösszevonásra és kockázati adatszolgáltatásra vonatkozó alapelveinek. A 2024. évi SREP, az RDARR-képességek célzott felülvizsgálata és a helyszíni ellenőrzési kampány rávilágított (i) a vezető testületek részvételével és szakértelmével, (ii) az RDARR-keretek átfogó jellegével, (iii) az adatarchitektúra és az informatikai infrastruktúra megfelelőségével, (iv) az összetett és széttagolt informatikai rendszerekkel, valamint (v) az adatminőség kezelésével kapcsolatos gyenge pontokra.
Az EKB bankfelügyelete a tavalyi felügyeleti prioritásokkal összhangban fokozott erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a felügyelt szervezetek betartsák az eredményes kockázati adatösszevonásról és kockázati adatszolgáltatásról szóló útmutatójában foglalt felügyeleti elvárásokat. A felügyeletek további nyomást gyakorolnak azokra a bankokra, amelyek a megállapított határidőn belül nem orvosolják a hiányosságokat, és ha szükséges, akár szankciókat is alkalmazva élni fognak a felügyeleti eszkalációs eszköztár adta lehetőségekkel.[29] E korrekciós stratégia figyelemmel lesz a bankok egyedi körülményeire, és igazodni fog a megoldatlan hiányosságok lényegességéhez, a korrekciós ciklusban elfoglalt helyéhez és a felügyeleti aggályok kezelése terén elért eredményekhez. A felügyeletek emellett folytatják az RDARR-képességek célzott felülvizsgálatát és célzott helyszíni ellenőrzéseket végeznek, hiányosságok feltárása esetén a bankokkal szoros együttműködésben.
Fő tevékenységek az említett felügyeleti prioritások munkaprogramjának részeként
- További lépések az RDARR-gyakorlatok célzott felülvizsgálatával és az eredményes kockázati adatösszevonásról és kockázati adatszolgáltatásról szóló útmutatóban meghatározott felügyeleti elvárások teljesítésével kapcsolatban, és a korábban feltárt hiányosságok orvoslása, szükség esetén a rendelkezésre álló eszkalációs eszközök teljes körének alkalmazásával
- Célzott helyszíni ellenőrzések átfogó szervezetirányítási és informatikai infrastrukturális problémák, valamint a kockázati adatösszevonási képességek és a kockázati adatszolgáltatási gyakorlatok vizsgálatával
- Vezetői jelentés az adatirányításról és az adatminőségről – éves kérdőív annak biztosítására, hogy a bankok vezető testületei megfelelően elszámoltathatók legyenek a belső, a pénzügyi és a felügyeleti adatszolgáltatás tekintetében
3. prioritás: a bankoknak meg kell erősíteniük digitalizációs stratégiáikat, és meg kell birkózniuk az új technológiák használatából eredő, új kihívásokkal
A bankok számos strukturális és hosszabb távú trenddel szembesülnek, ezek egyike a digitális átalakulás. A technológiai fejlődés számos iparágban, így a bankszektorban is gyors átalakulást idéz elő, és tömérdek új üzleti lehetőséget teremt, de új kihívásokkal és kockázatokkal is jár a meglévő piaci szereplők számára. A digitális átállás sok versenyképességét megőrizni kívánó bank számára prioritássá vált, elengedhetetlen, hogy e bankok megfelelő biztosítékokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy korlátozni tudják az új üzleti gyakorlatokból és technológiákból eredő potenciális kockázatokat. Itt a kihívást jelentő kiberfenyegetési környezet is kulcsszerepet játszik, mivel a digitalizáció fejlődésével gyengülhet a bankok működési rezilienciája. Hosszú távon a digitalizáció várhatóan erősíti a bankok versenyképességét, javítja üzleti modelljeiket, és ellenállóbbá teszi őket a bankszektoron kívülről érkező versennyel szemben.
A technológia területén megfigyelt gyors fejlődés – például a generatív mesterséges intelligencia (MI) megjelenése – és a szóban forgó technológiák banki alkalmazásának határozott térnyerése (a mesterséges intelligenciát például prudenciális és nem prudenciális keretek között egyaránt használják) strukturált megközelítést tesznek szükségessé. A bankfelügyeleteknek célzott stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy jobban megértsék a bankszektor jövőjét meghatározó strukturális trendekre – például digitális platformok, stratégiai partnerségek és a mesterséges intelligencia használata – adott banki válaszokat. Ezért az EKB támogatja a digitalizációval kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelését és a legjobb ágazati gyakorlati megoldások alkalmazását.
Kiemelt sérülékeny pont: hiányosságok a digitális átállási stratégiákban
Stratégiai cél: A bankoknak meg kell erősíteniük digitalizációs stratégiáikat és a kapcsolódó végrehajtási terveket a mögöttes kockázatok kellő mérséklése érdekében, ideértve az olyan új/fejlett technológiák használatából eredő kockázatokat is, mint a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia.
Miután az alacsony kamatkörnyezet a pozitív tartományba mozdult el, aminek következtében emelkedtek a nettó kamatmarzsok, a felügyelt szervezetek rekordmagas jövedelmezőséget értek el. A bankoknak a több bevétel mellett sikerült kordában tartaniuk a költségnövekedést, így javult a költséghatékonyság (ezt jól mutatja a költség-bevétel arány közelmúltbeli csökkenése). Ezek az eredmények mindazonáltal jórészt a bankok működését befolyásoló makropénzügyi környezettel kapcsolatos külső tényezőkhöz kötődnek, miközben továbbra is fennállnak a bankok üzleti modelljeihez kapcsolódó strukturális problémák. Minderre tekintettel a felügyelt szervezeteknek érdemes lehet a rendkívüli nyereségeket a digitalizáció továbbvitelére és a működési rezilienciájuk kereteinek erősítésére fordítaniuk.
Az elmúlt években az EKB bankfelügyelete kiemelten kezelte a bankszektor digitalizációjához kapcsolódó kockázatok értékelését. Az olyan felügyeleti tevékenységek, mint a piaci információk gyűjtése, a célzott felülvizsgálatok és a helyszíni ellenőrzések, lehetővé tették, hogy számba vegye a bevált banki gyakorlatokat és meghatározza a banki digitalizáció fenntartható, jól szervezett és kockázattudatos irányításának fontos szempontjait. 2024 júliusában az EKB bankfelügyelete jelentést tett közzé a digitalizáció területén alkalmazott fő értékelési kritériumokról és bevált gyakorlati megoldásokról,[30] amelyek jó kiindulási alapot nyújtanak a felügyeleteknek a digitalizáció holisztikus értékelési keretének kialakításához. Az EKB bankfelügyelete a jövőben is folytatja a munkát ezen a területen: a legfontosabb technológiákra fókuszálva célzott helyszíni ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat végez, valamint konkrét esetek és üzletágak vizsgálatával törekszik az alaposabb megértésre és felügyeleti módszereinek finomítására. A felügyeletek világosan meghatározott eszkalációs eljárást követve a bankokkal együttműködésben követik figyelemmel a megállapítások utóéletét.
Fő tevékenységek az említett felügyeleti prioritások munkaprogramjának részeként
- Célzott tevékenységek a bankok digitális tevékenységeinek az üzleti modelljeikre/stratégiáikra gyakorolt hatásával és az innovatív technológiák alkalmazásából eredő kockázatokkal a középpontban
- A digitális átállással kapcsolatos célzott helyszíni ellenőrzések, amelyek a banki stratégiák informatikai és üzleti modellekkel kapcsolatos dimenzióira egyaránt kiterjednek
2.3 További felügyeleti tevékenységek és a korábbi prioritásokkal kapcsolatos további lépések
A 2025–27-es időszakra felvázolt felügyeleti prioritások mellett az EKB bankfelügyelete továbbra is végez rendszeres és eseti tevékenységeket.
A rendszeres felügyeleti munka részeként végzett utólagos korrekciós intézkedések
Az előző években elvégzett átfogó felügyeleti felülvizsgálatoknak köszönhetően egyes múltbeli prioritások érettebb szakaszba léptek, ahol a felügyeleti munkában a hangsúly a főbb sérülékeny pontok azonosításáról az azokkal kapcsolatban feltárt hiányosságok korrekciójára helyeződik át. Ebben a szakaszban áttekintjük az elmúlt években elért eredményeket, és külön kitérünk azokra a területekre, amelyek továbbra is figyelmet igényelnek, és amelyeket rendszeres felügyeleti tevékenységekkel követünk nyomon.
Az elmúlt három évben a felügyeletek a bankok hitelkockázat-kezelési kereteire összpontosították a figyelmüket. Külön hangsúlyt kapott a makropénzügyi helyzetre érzékenyebb, illetve a refinanszírozási kockázatnak kitett portfóliók – például a lakó- és kereskedelmi ingatlanok portfóliói – ellenálló képessége. Ennek eredményeként a bankok jobban tudják kezelni az ingatlanportfóliókban lévő, bajba jutott adósok számának esetleges megugrását. Egyes bankoknak azonban van még mit tenniük ahhoz, hogy például teljes mértékben megfeleljenek az EBH hitelnyújtásról és hitelkövetésről szóló iránymutatásainak, megfelelően figyelembe vegyék a hitelfelvevők refinanszírozási kockázatait, és időben aktualizálják a fedezetértékelést. A felügyeletek további belsőmodell-vizsgálatokat is végeztek, aminek eredményeként számtalan megállapítás és intézkedés született a belső minősítésen alapuló modellekkel kapcsolatban.
A partner-hitelkockázat kezelésének 2022-ben elvégzett célzott felülvizsgálata és az elmúlt években végzett különféle helyszíni ellenőrzések során lényeges sérülékeny pontokra derült fény a bankok kockázatkezelési gyakorlatában (stresszteszt, nemteljesítés-kezelési folyamat és dokumentáció stb.). A célzott felülvizsgálatot követően a szóban forgó bankok célzott cselekvési terveket nyújtottak be, amelyek 2025 végi határidőt tűztek ki a végleges korrekcióra. Ezenkívül 2023 októberében az EKB útmutatót tett közzé a partner-hitelkockázat irányításának és kezelésének helyes gyakorlatáról.[31]
2024-ben jelentős felügyeleti munka zajlott az eszköz- és kötelezettségkezelési (ALM) keretek hiányosságainak kezelése érdekében. Célzott felülvizsgálatokra került sor, amelyek a likviditási vészhelyzeti tervezési és fedezetoptimalizálási képességeket, a finanszírozási tervek megvalósíthatóságát, az ALM irányítását és stratégiáit, valamint a kamat- és hitelfelár-kockázatokat vizsgálták. Ezek hiányosságokat tártak fel többek között (i) a fedezetértékelés és a monetizálás (nem ismert a fedezet központi bank általi elfogadhatósága, a likviddé tehetőség idejének túlzottan optimista megállapítása, stb.); (ii) a betétekre vonatkozó előrejelzések modellezéséhez használt feltételezések (túlzottan optimista jövőbeli betétállomány-növekedés, leegyszerűsített modellezési feltételezésekre való hagyatkozás stb.); (iii) ALM-modellek utótesztelési, validálási és újrakalibrálási folyamata; valamint (iv) az általános ALM-irányítási keretek (adatkormányzás, az információs rendszerek adaptálhatósága, a kockázatvállalási hajlandósági nyilatkozatokban alkalmazott határértékek kalibrálása stb.) tekintetében.
A bankok vezető testületeinek működésében mutatkozó hiányosságok orvoslása 2020 óta felügyeleti prioritás. A felügyeleti tevékenységek (amelyek magukban foglalják a vezető testületek eredményességének és sokszínűségének célzott felülvizsgálatát, valamint helyszíni ellenőrzéseket és éves adatgyűjtéseket) feltárták a fő hiányosságokat, és feltérképezték a kezelésük terén elért eredményeket. A sokszínűség terén elért némi előrelépés ellenére néhány banknak még mindig vannak gyenge pontjai olyan területeken, mint a kollektív alkalmasság (többek között az informatikai szakértelem és az igazgatótanács függetlensége), az utódlástervezés, valamint a bizottságok működése és összetétele. Az elemzésből nyert információk alapján frissül az EKB szervezetirányítási és kockázati kultúráról szóló útmutatója, amely a tervek szerint 2025 elején jelenik meg, és felvázolja a bankokkal szembeni felügyeleti elvárásokat.
A jövőben a felügyeletek a felügyeleti és szabályozói elvárásoknak való teljes megfelelés biztosítása érdekében a fenti területeken feltárt problémák rendezésére és korrekciójára összpontosítják a figyelmüket. A felügyeletek figyelemmel kísérik a felügyeleti tevékenységek eredményeit, és egyedi alapon együttműködnek az érintett bankokkal a lezáratlan kérdések (különösen a régóta fennálló problémák) megoldása érdekében. Ha a korrekciós erőfeszítések nem időszerűek vagy elégségesek, a felügyeletek eszkalációs stratégiákat alkalmazhatnak, szükség esetén a rendelkezésükre álló felügyeleti eszköztár teljes körű kiaknázásával.
Európai Központi Bank: 2024
Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.bankingsupervision.europa.eu
Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.
A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az SSM fogalomtárában (kizárólag angol nyelven érhető el).
HTML ISBN 978-92-899-6914-7, ISSN 2599-8552, doi:10.2866/3310627 QB-01-24-029-HU-Q
Lásd: A 2024-es SREP aggregált eredményei, EKB, 2024. december.
Lásd:„Az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági prognózisa az euroövezetről”, EKB, 2024. december
Lásd:„Az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági prognózisa az euroövezetről”, EKB, 2024. december
Lásd az EKB 2024. szeptember 12-i monetáris politikai közleményét.
Lásd:„Az eurorendszer szakértőinek makrogazdasági prognózisa az euroövezetről”, EKB, 2024. december
Lásd: Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási jelentés), EKB, 2024. november.
Lásd az EKB 2024. szeptember 12-i monetáris politikai közleményét.
Lásd: Gazdasági jelentés, 7. szám, EKB, 2024.
Lásd: „Sustainable finance: from ‘eureka!’ to action” (Fenntartható pénzügyek: az „eurékától” a tettekig), Frank Elderson vitaindító beszéde a „Sustainable Finance Lab Symposium on Finance in Transition” rendezvényen, 2024. október 4.
Lásd: Financial Stability Review (Pénzügyi stabilitási jelentés), EKB, 2024. november.
Lásd: „Same same but different: credit risk provisioning under IFRS 9” (Ugyanaz, mégis más: az IFRS 9 alatti hitelkockázati céltartalékolás), EKB-füzetek, 2841. szám, EKB, 2023.
Lásd: „IFRS 9 overlays and models improvements for novel risks” (Az IFRS 9 posztmodell kiigazítások (overlays) és a modellek tökéletesítése az új kockázatok tükrében), EKB, 2024. július.
Lásd: A 2024-es SREP összevont eredményei, EKB, 2024. december.
A hitelkockázattal kapcsolatos egyéb tervezett és folyamatban levő felügyeleti tevékenységekről a 2.3 szakaszban találhatók bővebb információk.
Lásd: Anneli Tuominennek a Börsen-Zeitunggal készített interjúja, 2023. november 21.
Lásd: Global Financial Stability Report (Globális pénzügyi stabilitási jelentés), IMF, 2024. április.
Lásd: „Rise in outsourcing calls for attention” (A kiszervezések megnövekedése figyelmet igényel) , Felügyeleti Hírlevél, EKB, 2024. február.
Lásd: Global Financial Stability Report (Globális pénzügyi stabilitási jelentés), IMF, 2024. április.
Lásd: A 2024-es SREP összevont eredményei, EKB, 2024. december.
Lásd: „Rise in outsourcing calls for attention” (A kiszervezések megnövekedése figyelmet igényel) , Felügyeleti Hírlevél, EKB, 2024. február.
Lásd: „Global rifts and financial shifts: supervising banks in an era of geopolitical instability” (Globális szakadások, pénzügyi váltások: bankfelügyelet a geopolitikai instabilitás korában), Claudia Buch megnyitója a nyolcadik éves ERKT konferencián, amelynek témája „a makroprudenciális politika új határai”, 2024. szeptember 26.
Lásd: „ECB conclusion cyber resilience stress test” (Az EKB elvégezte a kiberreziliencia stressztesztjét), sajtóközlemény, EKB, 2024. július 26.
Lásd az MSCI Fenntarthatósági Intézetének Net-Zero Tracker jelentését.
Lásd: „Risks from misalignment of banks’ financing with the EU climate objectives”, (Kockázatok a banki finanszírozás és az uniós klímacélok közötti összhang hiánya miatt), EKB, 2024. január.
Lásd: „‘Failing to plan is planning to fail’ – why transition planning is essential for banks” (A tervezés kudarca a kudarc tervezése: az átállástervezés nélkülözhetetlen a bankok számára), bankfelügyeleti blog, EKB, 2024. január 23.
Lásd: „Guide on climate-related and environmental risks” (Útmutató az éghajlati és környezeti kockázatokhoz), EKB, 2020.
Lásd még: „You have to know your risks to manage them – banks’ materiality assessments as a crucial precondition for managing climate and environmental risks” (Ha kezelni akarjuk őket, ismernünk kell a kockázatokat – a bankok lényegességi vizsgálata elengedhetetlen feltétele az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének), A bankfelügyelet blogja, EKB, 2024. május 8., és „Nature-related risk: legal implications for central banks, supervisors and financial institutions” (A természeti kockázatok jogi vonzatai a központi bankok, a felügyeletek és a pénzintézetek szempontjából), Frank Elderson vitaindító beszéde a KBER 2024. szeptember 6-i jogi konferenciáján.
Lásd: „ESG data quality: Pillar 3 disclosures in focus” (Az ESG-adatok minősége: fókuszban a 3. pillér szerinti adatközlés), Felügyeleti Hírlevél, EKB, 2024. február.
Lásd: „Risk data aggregation and risk reporting: ramping up supervisory effectiveness” (Kockázati adatösszevonás és kockázati adatszolgáltatás: a felügyeleti hatékonyság fokozása), A bankfelügyelet blogja, EKB, 2024. március 15.
Lásd: „Digitalisation: key assessment criteria and collection of sound practices” (Digitalizáció: főbb értékelési kritériumok és a helyes gyakorlati megoldások gyűjtése), EKB, 2024.
Lásd: „Sound practices in counterparty credit risk governance and management” (Helyes gyakorlati megoldások a partner-hitelkockázat irányításában és kezelésében), EKB, 2023. október.