Szankciók

A szankciók célja valamely felügyelt szervezet folyamatban lévő vagy múltbeli jogsértéseinek szankcionálása, valamint a jövőbeli jogsértések megakadályozása az egész bankrendszerben. Abban az esetben vethetők ki, ha az elévülési idő nem telt le.  

A szankcionálási hatáskörök megosztása

Az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül a szankcionálási hatásköröknek az Európai Központi Bank (EKB) és az illetékes nemzeti hatóságok közötti megosztása a feltételezett jogsértés jellegén, a felelős személy(ek)en és a kivetendő szankció típusán alapul.  

Az EKB pénzbírságot szabhat ki azokra a jelentős bankokra, amelyek megsértik a közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogszabályokat, például a tőkekövetelményekről szóló rendeletet, az EKB felügyeleti határozatait vagy az EKB rendeleteit, például a felügyeleti díjakról szóló EKB-rendeletet.  

Az uniós irányelveket – például a tőkekövetelmény-irányelvet – végrehajtó nemzeti jogszabályok jelentős bankok általi megsértését az illetékes nemzeti hatóságok csak az EKB felhívására szankcionálhatják. Ez a jelentős bankokkal szembeni nem pénzbeli szankciók, valamint a természetes személyekkel (például a felügyelt szervezet által elkövetett jogsértésért jelentős bankon belül felelősségre vont személyekkel) szembeni pénzbírságok vagy nem pénzbeli szankciók kivetésére is vonatkozik. Az EKB felhívására az illetékes nemzeti hatóságok az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban lefolytatják a szankcionálási eljárást.  

Az illetékes nemzeti hatóságok változatlanul teljes hatáskörrel rendelkeznek a kevésbé jelentős bankokkal szembeni szankciók kivetését illetően, kivéve az EKB azon felügyeleti határozatainak vagy rendeleteinek megsértésekor, amelyek az EKB-val szembeni kötelezettségeket rónak az említett intézményekre, ez esetben ugyanis a szankcionálás az EKB hatáskörébe tartozik. 

Az EKB szankcionálási keretrendszere

A szankciók maximális mértéke

Az EKB a bankot az előző üzleti évben elért teljes éves árbevétele 10%-ának mértékéig vagy – amennyiben meghatározható – a jogsértés eredményeként elért nyereség, illetve elkerült veszteség kétszeresének megfelelő pénzbírságot szabhat ki.  

Eredményes, arányos és visszatartó erejű szankciók

Az EKB ügyel arra, hogy az általa kivetett szankciók eredményesek, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A szankciók mértékének meghatározásához az EKB figyelembe veszi az ügy összes lényeges körülményét, és felméri a jogsértés súlyosságát annak hatása és a bank helytelen üzletvitele alapján. Enyhítő és súlyosbító körülményeket egyaránt figyelembe vesz. Az enyhítő körülmények közé tartozik az EKB-val való együttműködés (például a jogsértés önbejelentése és az összes lényeges információ időben történő rendelkezésre bocsátása), valamint olyan korrekciós intézkedések végrehajtása, amelyek eredményesen enyhítik a jogsértés hatásait, vagy amelyek alkalmasak a hasonló jogsértések jövőbeli megelőzésére. Ezzel szemben súlyosbító körülmény lehet a vizsgálatok során az EKB-val való együttműködésre való hajlandóság hiánya, egymásnak ellentmondó információk közlése vagy szankciók korábbi kivetése. Ezenkívül az EKB azt is értékeli, hogy ugyanazon tényállásból több jogsértés is következik-e.  

Az EKB által alkalmazott alapelvekről bővebb tájékoztatást nyújt az adminisztratív pénzbírság megállapításának módszertanáról szóló útmutató.

Vizsgálatok és szankcionálási eljárás

Az EKB független vizsgálati egységének feladata, hogy kivizsgálja a prudenciális követelmények jelentős bankok általi feltételezett megsértését, szankcionálási eljárásokat folytasson le, és szankciós javaslatokat terjesszen a Felügyeleti Testület elé.  

Vizsgálat

A vizsgálati egység gyakorolhatja az SSM-rendeletben az EKB-ra ruházott hatáskört (például dokumentumok bekérése, banki könyv és nyilvántartás ellenőrzése, magyarázat kérése, meghallgatás és helyszíni ellenőrzés). Belső és az illetékes nemzeti hatóságoktól származó információkat is kérhet. Utóbbiakat utasíthatja, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében és azokkal összhangban gyakorolják vizsgálati hatáskörüket.  

Szankcionálási eljárás

A vizsgálat lezárulta után a vizsgálati egység az adott felügyelt bankhoz intézett kifogásoló nyilatkozat útján szankcionálási eljárást indíthat. A bank lehetőséget kap, hogy reagáljon a vizsgálati egység által megállapított tényállásra és felhozott kifogásokra, és a szankció javasolt összegére.  

Ha a tényállás, a begyűjtött adatok és az érintett banktól kapott írásbeli beadványok első elemzése alapján a vizsgálati egység indokoltnak tartja szankció kivetését, teljes határozattervezetre irányuló javaslatot terjeszt a Felügyeleti Testület elé.