Hogyan határozzuk meg a 2. pillér szerinti követelményt?

A 2. pillér szerinti követelmény az adott bankra vonatkozó olyan egyedi tőkekövetelmény, amelyet az 1. pillér alapján alábecsült vagy fedezet nélkül maradt kockázatokra alkalmazunk a minimális (1. pillér szerinti) tőkekövetelményen felül.

Az EKB bankfelügyelete négy lépésben, az egyes kockázatokat külön-külön figyelembe véve határozza meg az egyes bankokra vonatkozó 2. pillér szerinti követelményeket. Mind a négy lépés egyformán fontos ahhoz, hogy a bank kockázati profiljának átfogó értékelése alapján megállapítsuk a 2. pillér szerinti holisztikus kezdeti követelményt, majd azt az egyes kockázati tényezők mélyrehatóbb vizsgálatával kiegészítve megállapítsuk kockázatonként a 2. pillér szerinti végleges követelményt.

1. lépés

Az 1. lépésben a bank felügyeletét végző közös felügyeleti csoport megállapítja a 2. pillér szerinti kezdeti követelményt, figyelembe véve a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) 1., 2. és 3. vizsgálati elemének eredményeit:

• az üzleti modell és a jövedelmezőség értékelését;
• a belső irányítás és a kockázatkezelés értékelését;
• a tőkét érintő kockázatok kategóriánkénti (hitelkockázat, piaci kockázat, működési kockázat és a banki könyv kamatlábkockázata) értékelését.

Ebben a lépésben a közös felügyeleti csoport a banki tőkét érintő általános kockázat értékelése alapján kiválasztja a lehetséges értékek közül a megfelelő 2. pillér szerinti kezdeti követelményt. Az értékelés során a 2. pillér szerinti kockázati tényezőkkel súlyozzák a fent említett SREP-elemekre adott pontszámokat, továbbá szakértői becsléssel megítélik a bank egyedi helyzetét, beleértve a belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárásának (ICAAP) megbízhatóságát.

A 2. pillér szerinti kezdeti követelmény csak kiindulópont, amely eltérhet a bank számára véglegesen megállapított 2. pillér szerinti követelménytől. Módosításokat a következő lépésekben végzett kockázatonkénti értékelés eredményezhet.

2. lépés

A 2. lépésben a közös felügyeleti csoport a 2. pillér szerinti kezdeti követelményt kockázatonkénti többletkövetelményekre bontja le. Ezzel célja, hogy megalapozza a bank üzleti modelljét, belső irányítását, kockázatkezelését és tőkéjét érintő kockázatokra vonatkozó kezdeti többletkövetelmény-bázist.

A kockázatonkénti bontásnál figyelembe veszik a bank ICAAP-eljárásából és 1. pillér szerinti követelményéből származó adatokat, elkerülendő, hogy az 1. pillér által már fedezett kockázatokat kétszer vegyék számításba.

Mivel az ICAAP eljárás bankonként eltér, a közös felügyeleti csoport belátására van bízva, hogy miként tükrözi az egyes bankok ICAAP-eljárásának értékelését a 2. pillér szerinti követelmény holisztikus szintjén, illetve a kockázatonkénti bontásban.

Az ICAAP egyre inkább szerves része a folyamatnak, mivel az EKB támogatja a gyakorlat fejlesztését. Ha többet szeretne megtudni arról, hogyan ösztönzi az EKB a bankokat az ICAAP-eljárás javítására, olvassa el az EKB ICAAP-eljárásokról szóló jelentését és a Felügyeleti Hírlevél kapcsolódó cikkét.

3. lépés

A 3. lépésben a közös felügyeleti csoport ellenőrzi a 2. lépésben meghatározott, kockázatonkénti kezdeti többletkövetelményeket. Ennek során több információforrást is figyelembe vesznek, például a fő kockázati mutatókat, a bank ICAAP-eredményeit, szakértői elemzéseket, a helyszíni ellenőrzések és a mélyreható vizsgálatok megállapításait. Ebben a lépésben az összes rendelkezésre álló adatot mérlegelik azért, hogy az egyes kockázatonkénti többletkövetelmények biztosan lefedjék az összes releváns kockázatot, és egységesek legyenek a hasonló tevékenységeket végző bankok körében.

Az ellenőrzés során célzott eszközöket vetnek be a különböző forrásokból származó adatok összegyűjtéséhez és alapos horizontális összehasonlító elemzéséhez.

4. lépés

A 4. lépésben a közös felügyeleti csoport meghatározza a végleges érvényű 2. pillér szerinti követelmény kialakításához szükséges kockázatonkénti végleges többletkövetelményeket. Itt a 3. lépés eredménye alapján, szakértői becsléssel határoznak minden egyes kockázati többletkövetelmény megfelelő mértékéről. A döntéseket az egyes kockázatonkénti többletkövetelmény hátterében álló, 2. pillér szerinti kockázati tényezők igazolják.

A kockázatonkénti végleges többletkövetelmények meghatározásakor a közös felügyeleti csoport a bank konkrét helyzetére összpontosítja a figyelmét. A hitelkockázati többletkövetelmény így például tükrözhet a közelmúltbeli helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságokat. Az is lehet, hogy az egyes többletkövetelményeket igazítják ki annak érdekében, hogy kiküszöböljék az esetleges kettős számbavételt, azaz ne kezeljék ugyanazokat a kockázati tényezőket egyidejűleg több kockázati kategóriában. Emellett egyéb felügyeleti intézkedések is szóba jöhetnek a bank egyedi helyzetének fényében.

Tájékoztatás

Az EKB SREP-határozatban ismerteti a bankokkal a rájuk vonatkozó 2. pillér szerinti követelményekkel kapcsolatos fő aggályokat és tényezőket, valamint a határozatot kísérő vezetői levélben összefoglalja őket. A levél célja a 2. pillér szerinti banki követelménnyel kapcsolatos legfontosabb felügyeleti aggályok és fő kockázati tényezők pontosítása és átláthatóságuk javítása.

Tervezzük-e módszertanunk felülvizsgálatát?

Az EKB 2. pillér szerinti követelmények meghatározására vonatkozó módszertana megfelel az EBH SREP-iránymutatásainak. Emellett folyamatosan fejlesztjük a módszertanunkat, hogy fokozzuk a kockázatonkénti érzékenységet. Ez következik abból, hogy az egyes SREP-ciklusokból levont tanulságok alapján rendszeresen aktualizáljuk a módszereinket. Emellett további vizsgálatoknak vetjük alá a konkrét egyedi kockázati tényezők banki tőkére gyakorolt lehetséges hatásait. Vállaljuk továbbá, hogy a közeljövőben strukturális szempontból felülvizsgáljuk a 2. pillér szerinti követelmények meghatározására vonatkozó módszertanunk eredményességét, hatékonyságát. Tekintettel a téma összetettségére, a felülvizsgálat valószínűleg a teljes 2024-es évet igénybe fogja venni.