Menu

Mi a céltartalék és a nemteljesítő hitel (NPL) utáni fedezet?

2020. december 21.

Mi a céltartalék és a nemteljesítő hitel (NPL) utáni fedezet?

A bankok az ügyfeleknek való hitelnyújtás során mindig hitelkockázatnak vannak kitéve. Ez annak a kockázata, hogy a hitelfelvevő esetleg nem törleszt. Ilyenkor a hitel nemteljesítővé válik. Ez olyankor történik meg, amikor a bank valószínűsíti, hogy a hitelfelvevő nem törleszt, vagy amikor utóbbi több, mint 90 napot késik a törlesztőrészlettel.

A nemteljesítő hitel (NPL) csökkenti a banki bevételt, veszteséget okoz, ami rontja a bank helyzetét. A nagy nemteljesítő hitelállománnyal terhelt bankok pedig nem tudnak háztartási és vállalati hitelt nyújtani, ami az egész gazdaságnak ártalmas.

Védekezés a veszteség ellen: céltartalék és fedezet

Minden banknak fel kell készülnie arra az esetre, hogy veszteség keletkezik a nyújtott hitelen. Ezt a hitelkockázatot ellensúlyozandó megbecsli az adott hitelen a jövőben várható veszteséget, és megfelelő céltartalékot képez rá. A céltartalékképzés azt jelenti, hogy a bank már korán elismeri a hitelen keletkező veszteséget. A veszteséget a tőkéje segítségével semlegesíti: a céltartalék képzésével elfogadja a veszteséget, és a tőkét azzal az összeggel csökkenti, amelyet nem tud az ügyféltől beszedni.

A bankoknak nem kell a teljes nemteljesítő hitelértékre céltartalékolniuk, mivel lehetséges, hogy az ügyfél valamennyit mégis törleszt. Az is előfordulhat, hogy az ügyfél által fedezetül adott eszköz vagy ingatlan eladásával visszaszerzik a hitelösszeg egy részét. Ezért csak a várható nettó veszteséget kell fedezni. A nemteljesítő hitelnek a céltartalékkal fedezett részét a bank NPL-fedezetének hívjuk, amely megmutatja, hogy a bank a nemteljesítő hitelen várható veszteséget milyen arányban ismerte már el.

Hogyan képzi a bank a céltartalékot?

Példa: egy banknak 100 € értékű a nemteljesítő hitele, amelyre 40 € nettó veszteséggel számol. Erre a veszteségre 40 € céltartalékot képez, tehát az NPL fedezeti arány 40%-os.

Elegendő céltartalék biztosítása: minimális fedezeti arány

Hogy biztosítsuk a megfelelő banki céltartalékot, az uniós jogban elő van írva a minimális fedezeti arány, amelyet a bankoknak kötelező fenntartaniuk. Ha a bank nem képzett elegendő céltartalékot az új nemteljesítő hiteleire, a hiányt úgy kell pótolnia, hogy levonja a hiányzó összeget a tőkéjéből. Ez problémát okozhat a banknak, ha nem marad a kötelező tartalék felett a biztonságos működéshez elegendő tőketartaléka.

Az időben megfelelő fedezetnyújtás biztosítása: céltartalék-képző naptár

A bankoknak nem érdemes késlekedniük a nemteljesítő hitelekre való céltartalék képzésével. Sokféle eszköz és mechanizmus áll rendelkezésre ahhoz, hogy a veszteségre képzett banki céltartalék ne csak elegendő, hanem megfelelő időzítésű is legyen. Ezek egyike az előre meghatározott céltartalékolási naptár, amely védőhálóként működik az elégtelen mennyiségű NPL-fedezet ellen.

Hogyan működik a naptár? A naptárban le van írva, hogy a hitel nemteljesítővé válásának napjától kezdve különféle időpontokban milyen fedezeti szintet kötelező tartani. Minél régebb óta nem teljesít a hitel, annál kevésbé valószínű, hogy ismét teljesítővé válik, tehát annál nagyobb kell, hogy legyen a céltartalék. Tehát az idő előrehaladtával a szükséges fedezet fokozatosan emelkedik, amíg el nem éri a 100%-ot.

A kívánt időbeosztás attól függ, hogy biztosított hitelről van-e szó (azaz, hogy rendelkezésre áll-e ingatlan- vagy egyéb fedezet). Ha nincs mögötte biztosíték, akkor a banknak legkésőbb három éven belül teljes fedezetet kell képeznie. A biztosított hiteleket héttől kilenc éven belül kötelező teljes egészében fedezni.

A veszteségi céltartalékoláshoz tartozó védőhálóval lehet arról gondoskodni, hogy a bankok megfelelően fel legyenek vértezve a hitelveszteség ellen. A védőháló ugyanakkor csak az olyan hitelekre érvényes, amelyeket a bankok nemteljesítőnek minősítettek. Ebből következően a bankoknak rajta kell tartaniuk a szemüket a nyújtott hitelen, hogy haladéktalanul meg tudják állapítani, melyiknél áll fenn a nemteljesítővé válás kockázata, és megfelelően be tudják őket sorolni.

További információk

Az uniós jogból eredő fedezeti követelmény (1. pillér – védőháló) az Európai Unió összes bankjára kötelező érvényű, és a 2019. április 26. után nyújtott hitelekre vonatkozik. A korábbi hitelekre az EKB bankfelügyeletének nem kötelező erejű elvárásai vonatkoznak (2. pillér – elvárások), amelyek hasonló logikát követnek. További részleteket a jogilag kötelező követelményekkel és a jogilag nem kötelező felügyeleti elvárásokkal kapcsolatban a felügyeleti fedezeti elvárásokról szóló, 2019. augusztusi közleményben olvashatunk.

Közlemény a nemteljesítő kitettségek fedezettségéről (NPE) szóló felügyeleti elvárásokról