Miért kell a bankoknak tőke?
2019. május 23. (frissítés időpontja: 2025. július 21.)
A tőke elengedhetetlen egy bank biztonságához és szilárdságához. Az alábbiakban bemutatjuk, miért. A bankok kockázatot vállalnak, és ha a kockázat materializálódik, veszteségük keletkezhet. A biztonságos működés és a betétesek védelme megkívánja, hogy az esetleges veszteséget semlegesíteni tudják, és mind bőséges, mind ínséges időkben talpon maradjanak. Ebben segít a banki tőke.
De mennyi tőkét tartalékoljon a bank? Ez a vállalt kockázatok nagyságától függ, ugyanis minél nagyobbak, annál több tőke kell. Ezért rendkívül fontos, hogy a bankok folyamatosan figyeljék, hogy milyen kockázatok hatnak rájuk és milyen veszteség érheti őket. A banki vizsgálatokat a felügyelet ellenőrzi, és meg is kérdőjelezheti. A felügyelet feladata a bankok pénzügyi állapotának a nyomon követése, aminek fontos eleme a banki tőkeszintek ellenőrzése.
Mit jelent pontosan a banktőke? Miként teszi a bankot biztonságossá? Milyen szintű tőketartalékkal kell a bankoknak rendelkezniük?
Mi a tőke?
A tőke egyszerűbb szóval azt a pénzt jelenti, amelyet a bank a részvényeseitől vagy egyéb befektetőktől kapott; idetartozik a ki nem fizetett nyereség is. Egy bank bővítheti a tőkebázisát például további részvénykibocsátással és úgy is, hogy megtartja a nyereségét ahelyett, hogy a részvényeseinek osztalékként kifizetné.
Általánosságban minden bank kétfajta forrással rendelkezik: tőkével és adóssággal. Az utóbbin a hitelezőktől felvett kölcsönt értjük, amit a jövőben vissza kell fizetnie. Az adósságba tartoznak többek között az ügyfélbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), amelyeket kibocsát és a felvett kölcsönök.
A bank az említett két forrást többféle módon használja fel: hitelt nyújt például az ügyfeleinek vagy egyéb eszközökbe fektet be. A készpénz mellett a kölcsönökből és egyéb befektetésekből tevődik össze a bank eszközállománya.
Hogyan járul hozzá a tőke a bank biztonságához?
A tőke biztonsági tartalékot nyújt veszteség esetére. Ha például sok hitelfelvevő hirtelen nem képes tovább törleszteni, vagy a bank egyes befektetéseinek esik az értéke, a banknak vesztesége keletkezik, és tőketartalék nélkül akár csődbe is mehet. Azonban szilárd tőkebázis birtokában semlegesíteni tudja a veszteséget, tovább tud működni és ügyfeleket kiszolgálni.
Mennyi tőkét kell a bankoknak tartalékolniuk?
Az európai bankfelügyeleten belül a banki tőkekövetelménynek három fő eleme van:
- az 1. pillérként ismert minimális tőkekövetelmény
- a 2. pillérnek nevezett pótlólagos tőkekövetelmény és
- a kötelező tőketartalék vagy puffer.
Az európai bankfelügyelet alatt álló összes banknak teljesítenie kell az európai jog által előírt minimális (1. pillér szerinti) követelményt, amely a bank kockázattal súlyozott eszközállományának 8%-a. Melyek a kockázattal súlyozott eszközök? A bank birtokában levő teljes eszközállomány a megfelelő kockázati tényezőkkel (súlyokkal) megszorozva. A kockázati tényező fejezi ki, hogy az adott eszközfajtát mennyire tartjuk kockázatosnak. Minél kevésbé kockázatos az adott eszköz, annál kisebb a kockázattal súlyozott eszközmennyiség, és annál kevesebb tőkét kell a banknak tartalékolnia fedezetként. Egy fedezettel (lakással vagy házzal) biztosított jelzáloghitel például kevésbé kockázatos – kisebb kockázati tényezőt kap – mint egy biztosíték nélküli hitel. Ebből kifolyólag a banknak az ilyen jelzáloghitelre kevesebb tőkét kell félretennie mint a biztosíték nélküli hitelre.
Ehhez járul másodikként a felügyelet által előírt pótlólagos tőkekövetelmény (a 2. pillér szerinti követelmény). Itt lép be a képbe az európai bankfelügyelet. Az EKB és a részt vevő országok bankfelügyeletei részletesen megvizsgálják az egyes bankokat, és egyenként felmérik kockázati kitettségüket. Ez történik az éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során. Ha a felügyelők úgy ítélik meg, hogy a bank kockázatait a minimális kötelező tartalék nem fedezi kellőképpen, felszólíthatják pótlólagos tőke tartalékolására.
A harmadik tőkekövetelmény szerint a bankoknak további tartalékokkal, pufferekkel kell rendelkezniük különféle célokra (általános tőkemegőrzéshez, valamint ciklikus és nem ciklikus jellegű rendszerkockázatokhoz).
A három elem, a minimális és a pótlólagos tőkekövetelmény mind kötelezően elő van írva, be nem tartásuk jogi következményekkel jár, amelyek a szabálysértés súlyosságától függenek. A felügyeleti szerv például felszólíthatja a szóban forgó bankot olyan terv elkészítésére, amellyel biztosítható a tőkekövetelmények betartása. Ha viszont a szabálysértés nagyon súlyos, a bank elveszítheti a működési engedélyét.
A három említett tőkekövetelmény-kategória mellett a felügyelők elvárják a bankoktól, hogy a túlzott nyomással, stresszel jellemezhető időszakokra is tartalékoljanak valamennyi tőkét (ezt nevezzük 2. pillérre vonatkozó útmutatásnak).
A szabályozói és felügyeleti szervek által előírt mennyiségeken felül a bankoktól elvárjuk, hogy maguk meghatározzák az üzleti modelljeik fenntartható követéséhez szükséges tőkemennyiséget.