Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének előszava

Az európai bankoknak 2023-ban is kihívásokkal kellett megbirkózniuk. Különösen Oroszország Ukrajnával szembeni jogosulatlan háborúja és a közel-keleti tragikus konfliktus nyomán szembesültek a meggyengült euroövezeti gazdasággal és fokozódó geopolitikai kockázatokkal. 2023 tavaszán a más joghatóságokban kiéleződő pénzügyi feszültségek kihatottak a finanszírozási piacokra. Mivel továbbra is túl sokáig túl magas inflációra számítunk, az EKB tovább szigorította monetáris politikáját.

Ugyanakkor az előző évek munkája, amely az euroövezeti bankok alkalmazkodóképességének a megerősítésére irányult, meghozta a gyümölcsét. A bankok megőrizték szilárd tőke- és likviditási pozícióikat, a felügyelt bankok elsődleges alapvető aggregált tőkemutatója (CET1) csaknem rekord szintre, 15,6%-ra emelkedett. Ez segített megvédeni az ágazatot a külső sokkhatásoktól, és lehetővé tette a bankoknak, hogy az EKB monetáris politikai szigorítását akadálytalanul továbbítsák a gazdaságba.

Mindazonáltal továbbra is sok a megoldandó feladat. Miközben a magasabb kamatok kihatottak az euroövezeti bankok nettó kamatmarzsaira – amelyek 2023 harmadik negyedévében 10%-os átlagos sajáttőke-arányos nyereséget eredményeztek – megemelkedtek a betéti kamatok, és felduzzadtak a nemteljesítő hitelállományok. A felügyeletek a jövőben is szorosan nyomon követik a kockázatokat. Különösen figyelnek a bankok sérülékeny ágazatokkal, például a kereskedelmiingatlan-ágazattal szembeni kitettségére, és kezelik a szervezetirányításukkal és belső kockázatkezelési rendszereikkel kapcsolatos aggodalmakat.

A rugalmasságnak és az alkalmazkodóképességnek döntő szerepe lesz az éghajlatváltozás és a digitális átalakulás támasztotta strukturális kihívások megoldásában. A bankoknak 2024-ben meg kell felelniük az EKB éghajlattal és környezeti kockázatokkal kapcsolatos felügyeleti elvárásainak, be kell építeniük a kockázatokat stratégiáikba és kockázatkezelési eljárásaikba. A mesterséges intelligencia egyre tágabb körű alkalmazása során a felügyeletek folyamatosan ellenőrzik a bankok digitalizációs stratégiáit és kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességét. Így biztosítható, hogy szilárdak maradjanak, és továbbra is betöltsék szerepüket az euroövezet gazdaságának támogatásában a zöldebb és digitálisabb jövő felé vezető úton.

Bevezető interjú Claudia Buchhal, a Felügyeleti Testület elnökével

2024 januárjában vette át a Felügyeleti Testület elnöki posztját. Milyen alapelv vezérli ennek a fontos feladatnak az ellátása során?

Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy felügyeletként a nyilvánosságot képviseljük. A bankok óriási szerepet játszanak a mindennapi életben: védik a betéteseket, megkönnyítik a fizetést, hiteleznek a háztartásoknak és a vállalatoknak. Feladatunk biztonságosabbá tételük és a túlzott kockázatvállalásuk korlátozása.

Ennek gyakorlati vonatkozásai az előretekintő, kritikai szemlélet, amelyet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak az eredményes bankfelügyeletről felállított alapelvei is előírnak. Az előretekintés különösen fontos most, hogy számos gazdaság és társadalom fordulóponthoz ért. Kritikus szemlélet kell ahhoz, hogy túllépjünk a szokványos megoldásokon. A jól működő bankok egyértelműen a társadalom javát szolgálják, de magánszervezetként végső soron a részvényeseik érdekében tevékenykednek. Felügyeletként a mi feladatunk biztosítani, hogy a társadalom érdekét is figyelembe vegyék.

Az európai bankfelügyelet 2024-ben fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Mennyire érett, és min lehet még javítani?

Az egységes felügyeleti mechanizmus révén Európa jelentős előrelépést tett az intézményfejlesztés és a hatáskörök európai szintre vitele terén. Egy évtizeddel ezelőtt az európai felügyeleti környezet mind intézményi, mind gyakorlati szempontból széttagolt volt. A határon átnyúló kockázatok gyakran figyelmen kívül maradtak, lehetetlen volt a bankok teljesítményét viszonyítási pontok megállapításával a versenytársaikéval összehasonlítani. A felügyeleti standardok országonként különböztek.

Ma már európai szinten erős felügyeleti hatáskörökkel rendelkezünk, és szorosan együttműködünk a nemzeti felügyeletekkel. Úgy vélem, hogy az európai bankfelügyelet mai szervezettsége példa lehet más olyan szakpolitikai területek számára, ahol nagyobb integrációra volna szükség.

Természetesen mindig marad javítanivaló. Egyik célom az európai felügyelet még erősebb integrálása. 2024-et, fennállásunk tizedik évfordulóját „az integráció évének” nevezzük. Ennek jegyében többféle kezdeményezéssel előmozdítjuk a tudásmegosztást, a közös felügyeleti technológiákba való beruházást, kiaknázzuk a nemzeti felügyeletek szakértelmét. Mindez fejleszti a csapatmunkára épülő szervezeti kultúrát.

Véleménye szerint hogyan teljesítettek a felügyelt bankok 2023-ban?

Az európai bankok rugalmasan alkalmazkodtak az elmúlt években gazdaságainkat sújtó sokkhatásokhoz. A Covid19-pandémia, az emelkedő energiaárak és infláció, Ukrajna orosz inváziója, valamint legutóbb a közel-keleti konfliktus egyaránt nyomás alá helyezte gazdaságainkat. A megrázkódtatások magasabb inflációban és kamatszintben, valamint gyengébb gazdasági növekedésben csapódtak le. Az EKB történetében még soha nem volt ilyen meredek kamatemelés.

A magasabb kamatszint egyértelműen fontos szerepet játszik a bankok jövedelmezőségének erőteljes növekedésében, aminek egyik oka, hogy csak lassan továbbították a nagyobb kamatokat a betéti kamatokba. Tőkepozíciójuk stabil maradt, jóval a szabályozói követelmények felett. Az európai bankoknak az értékpapír-leértékelésből származó nem realizált vesztesége is viszonylag korlátozott volt. Likviditási pozíciójuk pedig az EKB rendkívüli likviditási támogatásának fokozatos visszavonása után is erős maradt, ami a pénzügyi világválságot követő szabályozási és felügyeleti változásoknak köszönhető. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a bankok profitáltak a múltbeli sokkhatásokra adott erőteljes monetáris és fiskális válaszlépésekből.

Tehát nem szabad elbizakodnunk. A fokozódó makropénzügyi és geopolitikai kockázatok környezetében több ország reálgazdaságának is strukturális változásokhoz kell alkalmazkodnia, ami a nagyobb hitel- és likviditási kockázaton keresztül kihathat a bankokra. Sőt, néhány újkeletű kockázat már ma is érezteti a hatását, nőnek a rosszul teljesítő hitelállományok, több a vállalati csőd, emelkednek a nemteljesítési ráták. A jövőben is tennünk kell az általunk felügyelt bankok reziliensebbé tételéért, valamint a szervezetirányítás és a kockázatkezelés terén feltárt hiányosságok pótlásáért.

Véleménye szerint milyen tanulságokat vonhat le az európai bankfelügyelet a 2023. márciusi piaci zavarokból?

A fő tanulságot abban látom, hogy gyakran lép fel válság, amikor a negatív külső sokkhatások exponálják a bankok rossz kockázatkezelési gyakorlatát. Ez két konkrét szempontból érint bennünket.

Először is felügyeleti szervként proaktívnak kell lennünk, idejekorán foglalkoznunk kell a feltárt problémákkal. A 2023. márciusi események rámutatnak, hogy proaktivitás híján még a kisebb, helyi szinten aktív bankoknál jelentkező stresszhelyzet is járhat globális következményekkel. Ezért nemzetközi szinten vizsgáljuk a szabályozási keret hiányosságait például a likviditási kockázat és a kamatkockázat terén, és megvitatjuk, milyen kihatással lehetnek a felügyelet eredményességére.

Másodszor, alaposan meg kell ismernünk, hogy a makrogazdasági környezet átalakulása hogyan hat a bankokra. Az amerikai és svájci hatóságok elismerték, hogy a turbulenciát kockázatkezelési és szervezetirányítási hiányosságok előzték meg. Kedvező makrogazdasági környezetben ezek a törésvonalak nem okoznak nagy kárt, de a helyzet romlásával felszínre kerülnek, és az egész pénzügyi rendszert megrázhatják.

Természetesen az előre nem látható eseményekkel és külső sokkhatásokkal szembeni első védelmi vonal a rendszer megfelelő tőkeellátottsága, amivel a gyenge szervezetirányítás és a kockázatkezelési hiányosságok negatív hatásai is enyhíthetők.

A felügyeleti hatékonyság témaköre igen időszerű, ezért a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) keretében végzett külső vizsgálat egyik ajánlásának is a középpontjában áll. Hogyan kívánja fokozni az európai bankfelügyelet eredményességét?

A hatékony felügyelet azt jelenti, hogy a releváns megállapítások garantáltan a bankok kockázati profilját és rugalmasságát javító konkrét intézkedésekben öltenek testet. Ez a múlt tavaszi események egyik fő tanulsága. A hatékonyság azonban azt is jelenti, hogy a releváns kockázatokra összpontosítjuk a figyelmet.

Az európai bankfelügyelet eredményességének fokozása már egy ideje központi kérdés nálunk. Nagyon hálás vagyok Andrea Enriának, hogy szakértői tanácsadó csoportot bízott meg a SREP felülvizsgálatával. A csoport jelentésében egyértelmű ajánlásokat fogalmaznak meg számunkra: fokoznunk kell alkalmazkodóképességünket, a kényszerítő és kockázatközpontú megközelítést, javítanunk kell a hatékonyságot, és maradéktalanul ki kell aknáznunk a felügyeleti eszközöket.

Ezeket az ajánlásokat a Felügyeleti Testületben részletesen megvitattuk, néhányukat pedig a 2023. évi SREP-ciklusban meg is valósítottunk. Új kockázatvállalási keretet és többéves SREP-értékelést vezettünk be, így a felügyeleti szakértők rugalmasabban kezelhetik az egyes bankok sérülékeny pontjait. A 2025-ös SREP-ciklushoz egyéb ajánlásokat is fontolóra veszünk. Felügyeletünket emellett kényszerítőbb intézkedések alkalmazásával is megerősítjük, amire Frank Elderson is utal egy nemrégiben tartott előadásában.

Ön szerint a közeljövőben melyek lesznek az európai bankok legnagyobb feladatai?

Azt mondanám, hogy a bankok számára jelenleg az átalakulóban levő makropénzügyi és geopolitikai környezet, valamint a változó versenykörnyezet jelenti a legnagyobb kihívást.

Jelenleg hagyjuk magunk mögött a rendkívül alacsony kamatlábakkal jellemezhető korszakot, amely miatt megtörténhetett, hogy a bankok időnként nagyobb kockázatot vállaltak a nagyobb profitért cserébe. A GDP-t érő közelmúltbeli sokkok ellenére a fizetésképtelenség és a nemteljesítés előfordulása továbbra is igen csekély, csakúgy, mint a bankok hitelveszteségekre képzett céltartaléka. Az ellentmondás jórészt a példátlan fiskális és monetáris támogatásnak tudható be, amely megvédte a bankok mérlegét ezektől a sokkhatásoktól.

Mindez kihat a jövőbeli kockázatértékelésre is, mivel a hitelek nemteljesítésére vonatkozó múltbeli adatok nem tükrözik valósághűen a várható eszközminőség-kockázatokat. A bankokat érintő számos kockázat – például a kiberkockázat, az éghajlattal kapcsolatos, a környezeti és a geopolitikai kockázat – csak a közelmúltban manifesztálódott.

Ezért rendkívül fontos, hogy kockázatkezelési gyakorlatukkal alkalmazkodjanak az új környezethez.

A bankok második kihívása a versenykörnyezet átalakulása. A nem banki pénzügyi intézmények növelték piaci részesedésüket, és míg az olyan innovációk, mint a megosztott főkönyvi technológia és a mesterséges intelligencia lehetőséget nyújtanak a bankoknak a termelékenységük fokozására, a piacra újonnan belépőknek lehetővé teszik a meglévő üzleti modellek megkérdőjelezését. Az innováció és a fokozott verseny javíthatja a gazdasági jólétet, de új kockázatok forrása is lehet. Ha a bankok profitrátájuk leszorításával szembesülnek, nagyobb kockázattal járó tevékenységekbe kezdhetnek, például lazíthatnak a hitelbírálati standardjaikon. Ezért szoros figyelemmel kísérjük a bankok nem banki intézményekkel és a digitális ökoszisztémával szembeni kitettségét és azt, hogy a fokozódó verseny miként befolyásolja üzleti modelljeiket.

Milyennek látja a bankunió jövőjét?

Nagyon jó eredményeket értünk el a bankunió első két pillére – a felügyelet és a szanálás – terén, de a harmadik pillér, a betétvédelem témakörében sokkal lassabban haladunk. Úgy gondolom, hogy a bankunió kiteljesítésének további késleltetése problémákat okozhat. Fel kell készülnünk a potenciálisan kedvezőtlenebb környezetre, tehát pótolnunk kell az európai válságkezelési és betétbiztosítási keretek fennmaradó hiányosságait.

A bankunió három pillére igazából szorosan összekapcsolódik. A felügyelettel csökkentjük a bankcsőd előfordulásának a valószínűségét, illetve, ha mégis bekövetkezik, súlyosságát. Azonban még a legmagasabb színvonalú felügyelet sem tud megakadályozni minden összeomlást, és nem is szabad így tennie. Csőd esetén minimalizálni kell a banki szolgáltatások fennakadásait, és meg kell védeni az adófizetők pénzét. Itt jön képbe a második pillér: a hiteles és hatékony szanálási rendszer az Egységes Szanálási Testület égisze alatt.

Egyértelműen tovább kell finomítanunk a harmadik pilléren – a közös betétbiztosítási rendszeren –, hiszen ez elengedhetetlen a betétesek védelméhez. De a többi biztosítási formához hasonlóan, erkölcsi kockázatot és túlzott kockázatvállalást okozhat. Ezért gondoskodik róla az európai bankfelügyelet, hogy a magas színvonalú felügyeleti standardokat az összes részt vevő országban következetesen alkalmazzák.

Jelenleg a betétbiztosítás nagyrészt nemzeti szinten szerveződik, ami nem egyeztethető össze az európai szintű felügyelettel és szanálással. Európai rendszerre van szükségünk ahhoz, hogy a betételhelyezők az egész euroövezetben egyforma védelemben részesüljenek. Ez elősegítené a bankpiacok jobb integrációját és a határon átnyúló kockázatmegosztást is.

Szeretném még hangsúlyozni, hogy a korábban felhalmozott, gyengén teljesítő eszközök már nem lehetnek okai a következő lépések késleltetésének. A bankuniós projekt elindításakor ésszerű volt azzal kezdeni, hogy ezeket az eszközöket eltávolítjuk a bankok mérlegéből. Ez mára sikerült – a jelentős bankok nemteljesítő hiteleinek arányát a 2015. évi 7,5%-ról 2023 harmadik negyedévére 1,9%-ra lefaragták, amely megközelíti az eddig mért legalacsonyabb szintet.

1 Bankfelügyelet 2023-ban

1.1 Az európai bankfelügyelet alá vett bankok rezilienciája

1.1.1 Bevezetés

A 2023. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) igazolta, hogy az euroövezeti bankok a bizonytalan gazdasági környezet ellenére továbbra is erős tőke- és likviditási pozícióval rendelkeznek, megőrizték rezilienciájukat. A bankok tőkehelyzete összességében megfelelő. A jelentős hitelintézetek aggregált elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) visszatért a 2021-es rekord értékre, 2023 harmadik negyedévében 15,6%-ra, míg a kevésbé jelentős hitelintézeteknél (LSI) elérte a 17,7%-ot. Az aggregált tőkeáttételi mutatók is javultak: a jelentős hitelintézetek esetében elérték az 5,6%-ot (+0,5 százalékpont), a kevésbé jelentősek esetében pedig a 9,3%-ot (0,7 százalékpont).

A jelentős hitelintézetek összesítve a szabályozási követelmények tekintetében is bőséges likviditási tartalékokkal rendelkeztek annak ellenére, hogy ezek a monetáris politika jelenlegi szigorítási ciklusának kezdete óta apadóban vannak. 2023 harmadik negyedévében a jelentős hitelintézetek aggregált likviditásfedezeti rátája 159%-on állt, szemben a világjárvány előtti 140%-kal. A kevésbé jelentős hitelintézetek esetében ez az arány magasabb, 205% volt.

A 2023 első kilenc hónapjában tapasztalható mérsékelt gazdasági növekedés, a szigorúbb finanszírozási feltételek melletti gyenge gazdasági kilátások és a fokozott geopolitikai feszültségek egyaránt hozzájárultak a makropénzügyi környezet nagyfokú bizonytalanságához.

2023 harmadik negyedévében a jelentős hitelintézetek összesített, az év adott addig eltelt időszakára vonatkozóan éves szinten megállapított, sajáttőke-arányos nyeresége az előző negyedévhez képest változatlanul 10%-on állt, az egy évvel korábbi 7,6%-hoz képest pedig emelkedett. A kevésbé jelentős hitelintézeteknek az év addig eltelt időszakára vonatkozó, évesített, sajáttőke-arányos nyeresége 2023 harmadik negyedévében 8,0%-on állt, így kevesebb volt, mint az előző negyedévi 8,3%, de jóval több, mint az egy évvel korábbi 1,3%.

2022-ben és 2023 első kilenc hónapjában főként a nettó kamatmarzsok mozgatták a jövedelmezőséget. Ez bőven ellensúlyozza a stagnáló vagy enyhén csökkenő hitelvolumeneket. A kereskedési és befektetési banki tevékenységből származó bevételek a 2022. évhez képest 5%-kal estek, a második negyedévben a részvényekből, rögzített hozamú eszközökből és nyersanyagokból származó díjak mérsékeltek voltak, amit részben ellensúlyozott az élénkebb harmadik negyedév, egyes bankok esetében pedig a hitelkereskedelem.

A felügyeletek 2023-ban is figyelemmel kísérték az olyan kérdéseket, mint az emelkedő jövedelmezőség fenntarthatósága és a sérülékeny – például lakó- és kereskedelmi ingatlan – ágazatoknak való kitettségből eredő hitelkockázat. A belső szervezetirányítás és kockázatkezelés továbbra is a felügyeleti figyelem középpontjában állt. Az euroövezeti bankok nyereségére leginkább a magasabb finanszírozási költségek jelentettek negatív irányú kockázatot. Az eddig lassan igazodó betéti költség várhatóan tovább emelkedik, mivel nő a versenykényszer, és a betétesek az egynapos betétekből a nagyobb hozamú lekötött betétekbe csoportosítják át pénzeszközöket.

A 2023 első kilenc hónapjára vonatkozó adatok a nemteljesítő hitelek (NPL) volumenének fokozatos, bár szerény mértékű növekedését mutatják. Megmaradt a sérülékenyebb hitelkockázati portfóliókra, például a fogyasztási hitelekre, a lakó- és kereskedelmi ingatlanokra, valamint a kis- és középvállalkozásokra nehezedő inflációs és piaci nyomás. A magasabb hitelkockázat miatt megnövelt céltartalék ennélfogva visszafoghatja a jövőbeli nyereséget.

1.1.2 Stressztesztelés és eseti adatgyűjtés a nem realizált veszteségekről

1.1.2.1 Az euroövezeti bankok stressztesztelése

Az EKB 2023-ban két stressztesztet végzett az euroövezeti jelentős hitelintézetek körében. Az Európai Bankhatóság (EBH) által koordinált uniós szintű stressztesztben 57 nagyobb euroövezeti bank vett részt, az EKB koordinálásával ezzel párhuzamosan pedig további 41 közepes méretű jelentős hitelintézet stressztesztjét végeztük el. A két vizsgálat alkotta az éves felügyeleti stressztesztet, amelyet az EKB-nak az uniós jog értelmében el kell végeznie.^[1]

Az EBH közzétette az 57 legnagyobb euroövezeti bankra kiterjedő 2023. évi uniós stresszteszt részletes eredményeit. Az EKB közzétette a további 41 közepes méretű bank egyedi eredményeit és a 98 felügyelt szervezetből álló teljes mintára kiterjedő euroövezeti banki stresszteszt összesített végeredményéről szóló jelentést.

Az EKB 2023. évi stressztesztjének eredményei azt mutatták, hogy az euroövezet bankszektora ki tudná védeni a súlyos gazdasági visszaesést. A kedvezőtlen forgatókönyv szerint a CET1 mutató átlagosan 4,8 százalékponttal 10,4%-ra esne vissza 2025 végére.^[2] A bankok eszközminőségének és jövedelmezőségének az előző vizsgálatokhoz viszonyított markáns javulása, valamint az elmúlt évtizedben végbement jelentős tőkefelhalmozás (1. diagram) segített a bankoknak megbirkózni a kedvezőtlen forgatókönyv alatti súlyos nehézségekkel. A stresszteszt ugyanakkor esetleges sérülékeny területekre is rámutatott, ami szükségessé teszi a kockázatok folyamatos nyomon követését.

Az EKB a stresszteszt eredményeit felhasználja az éves SREP céljára. A kvantitatív eredmények kulcsszerepet játszanak a 2. pillér szerinti útmutatás kialakításában, amely első alkalommal foglal magában adott esetben tőkeáttételi mutatóra vonatkozó, 2. pillér szerinti útmutatást is. A stresszteszt kvalitatív eredményei a SREP kockázatkezelési részébe kerülnek, potenciálisan befolyásolva a 2. pillér szerinti követelményeket.

1. diagram

A CET1-mutató kiindulási pontjának alakulása és prognózisok

(százalékpont)

1.1.2.2 Adatgyűjtés az euroövezeti bankok amortizált bekerülési értéken értékelt kötvényportfóliójában levő nem realizált veszteségek értékelésére

Az EBH és az EKB eseti adatgyűjtést is végzett, amivel átfogóan értékelte a banki kötvényportfóliók amortizált bekerülési értéken mért nem realizált veszteségeit és a kapcsolódó fedezeti ügyleteket. Az euroövezeti bankok kötvényportfólióiban levő nem realizált nettó veszteség összege általánosságban mérsékelt, 2023 februárjában 73 milliárd €-t tett ki a valósérték-fedezeti ügyletek hatásának figyelembevétele után. Az uniós stresszteszt kedvezőtlen forgatókönyve szerint a valósérték-fedezeti ügyletek nélkül számított további veszteségek 155 milliárd €-t tennének ki. A nem realizált veszteségek materializálódását azonban valószínűtlen, hipotetikus eredménynek kell tekinteni, mivel a bankok amortizált bekerülési értékű portfólióit úgy alakították ki, hogy a kötvényállományt lejáratig tartják, és a bankok jellemzően repoügyletekhez és más enyhítő intézkedésekhez folyamodnának kötvénypozícióik likviddé tétele előtt. Az EKB közzétette a bankok e kötvényportfólióinak 2023. februári könyv szerinti és valós értékeit.

1.2 A 2023–25-ös időszak felügyeleti prioritásai

1.2.1 Bevezetés

2022-ben Oroszország ukrajnai inváziója és annak makropénzügyi következményei fokozták a gazdasági és pénzügyi piaci fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanságot, és növelték a bankszektort fenyegető kockázatokat. Erre tekintettel arra kértük a felügyelt szervezeteket, hogy erősítsék meg a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkokkal szembeni rezilienciájukat (1. prioritás). Az EKB előírta, hogy a bankok hitelkockázat-kezelési keretrendszereikre összpontosítsák figyelmüket, és a romló hitelkockázatnak kitett ágazatokat vegyék célba. Emellett tovább vizsgálta finanszírozási terveik megfelelőségét és finanszírozási forrásaik diverzifikálását. Felszólította őket a digitalizációval járó feladatok megoldására, vezető testületeik irányítóképességének megerősítésére (2. prioritás) és az éghajlatváltozással kapcsolatos munka fokozására (3. prioritás).

Az EKB folyamatosan értékeli és nyomon követi a felügyelt szervezeteket érintő kockázatok és sérülékeny pontok változó jellegét. Az agilis megközelítésnek köszönhetően az EKB rugalmasan hozzáigazítja a fókuszt a kockázati környezet változásaihoz. 2023-ban több központi bank alkalmazott folyamatos monetáris politikai szigorítást, ami világosság tette, mennyire fontos, hogy a bankok körültekintően kezeljék a banki könyvi kamatláb- és hitelfelár-kockázattal szembeni kitettségüket (IRRBB/CSRBB). Az Egyesült Államok néhány közepes méretű bankjának csődje által jellemzett 2023. tavaszi piaci zavarokat követően az EKB módosította felügyeleti prioritásait, és az IRRBB/CSRBB célzott felülvizsgálatát kiterjesztette az intézmények szélesebb körére. Az EKB ugyanakkor eseti elemzésekkel azonosította a bankok potenciális sérülékeny pontjait, amelyek a mérlegükben szereplő nem realizált veszteségekből erednek. A kereskedelmi ingatlanok ágazata által jelentett megnövekedett kockázat miatt a felügyeletek is újragondolták bizonyos helyszíni ellenőrzések fontossági sorrendjét, hogy felmérjék a bankok által az ebben a szektorban működő egyes kockázatosabb ügyfelek esetében alkalmazott kockázatkezelési és kockázatcsökkentő intézkedéseket.

1.2.2 1. prioritás: a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni reziliencia megerősítése

1.2.2.1 Hiányosságok a hitelkockázat-kezelésben, beleértve a sérülékeny portfóliókkal és eszközosztályokkal szembeni kitettségeket

A felügyeletek 2023 folyamán továbbvitték a hitelkockázati munkaprogramot, amelynek középpontjában a bankok hitelkockázat-kezelési keretbeli strukturális hiányosságainak kezelése állt, többek között az ingatlanok és a sérülékeny portfóliók területén. A kamatemelések és a makrogazdasági bizonytalanság közepette különösen fontos, hogy a felügyeletek proaktívan kezeljék a sérülékeny portfóliókban és eszközosztályokban felmerülő hitelkockázatokat. A hitelnyújtás a bank hitelkockázat-kezelési ciklusának is kulcseleme, és egyre inkább a felügyeletek figyelmébe kerül, mivel a jó minőségű hitelek kihelyezése segíthet a jövőben az NPL-állományok kialakulásának megelőzésében. 2023-ban az EKB továbbra is kiemelten figyelt a nemteljesítő hitelek^[3] kezelésére és a kapcsolódó tevékenységekre, biztosítva, hogy az NPL-állomány növekedése esetén a bankok készen álljanak a megfelelő folyamatokat, eljárásokat alkalmazó, proaktív válaszlépésekre.

Annak ellenére, hogy az NPL-arány a 2023. évi ciklusban aggregált szinten viszonylag stabil volt, az EKB az inflációs nyomásnak különösen kitett konkrét portfóliók, többek között a háztartásoknak nyújtott hitelek romlását figyelte meg^[4]. Emellett a CRE-piacokon is visszaesést tapasztalt,^[5] miközben a hitelfelvevők CRE-hitelt refinanszírozó képességére is nagyobb nyomás nehezedett. Emellett megszaporodtak a vállalati csődök, emelkedtek a nemteljesítési ráták a pandémia alatti alacsony szintekről.^[6] Az euroövezeti cégek, különösen a kis- és középvállalkozások továbbra is kihívásokkal szembesültek a magasabb finanszírozási költségek és általában az infláció miatt megnövekedett költségek miatt^[7]. Az erősen eladósodott cégeket, illetve a sérülékeny ágazatokban működő vállalatokat jobban sújtották a nagyobb költségek és a gyengébb kereslet, ami viszont leszorította a profitmarzsokat.

Felügyeleti tevékenységek és eredmények

A 2023-ban folyó nem helyszíni és helyszíni tevékenységekből kiderült, hogy a bankok előreléptek a sérülékeny portfóliókhoz és eszközosztályokhoz kapcsolódó kockázatok mérséklésében. Számos hiányosságot azonban még nem orvosoltak.

Ilyenek például az átstrukturálás területén^[8] a közelmúltban végzett részletes vizsgálatokkal feltárt problémák, amelyek arra utalnak, hogy egyes bankok nem állnak készen a bajba jutott adósok számának növekedéséből és a refinanszírozási kockázatokból eredő gondok kezelésére, ideértve a pénzügyi nehézségekkel küzdő ügyfelek azonosítását és nyomon követését. Az értékelésből kiderül, hogy a bankoknak proaktívabb korrekciós intézkedéseket kell hozniuk. A helyszíni ellenőrzések és az IFRS 9 szerinti céltartalék-képzési (az átsorolásokat is tartalmazó) gyakorlat célzott felülvizsgálatai feltárták, hogy bár sok bank gyakorlata helyes, jelentős részüknek jobban kellene észlelnie és a kosarakba sorolás alatt jobban figyelembe kell venni az újonnan fellépő kockázatokat. Az említett felügyeleti tevékenységek kapcsán a bankokat tájékoztattuk a meghozott felügyeleti intézkedéscsomagról, hogy a hiányosságokat időben tudják pótolni. Az EKB gondosan nyomon követi a tervezett korrekciókat és végrehajtásukat.

Kifejezetten a háztartásoknak nyújtott hitelportfólióra helyezve a hangsúlyt, a lakóingatlan-hitelezés célzott felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy a bankok korlátozott kapacitással rendelkeznek a kockázatok előrejelzésére és differenciálására mind a hitelnyújtás, mind az árazás terén. A célzott felülvizsgálat tárgya 34 jelentős hitelintézetet tartalmazó minta, amely lakóingatlan-kitettségeket is tartalmazó jelentős portfólióval rendelkezik. Több olyan esetre fény derült, amikor nem követték az EBH hitelnyújtásról és -monitorozásról szóló iránymutatásait, többek között a fedezetértékelési folyamatok területén.

A bankok CRE-hiteleinek mélyreható értékelése nyitott kockázati pozíciókat állapított meg a véglejáratkori tőketörlesztésű, ún. golyó vagy lufi típusú és a változó kamatozású hitelek esetében, valamint esetleges fedezet-túlértékelést (lásd: 1. keretes írás).

Közölték a bankokkal a nem helyszíni és a helyszíni felügyeleti tevékenységek részletes megállapításait. Ezek adott esetben beépültek a 2023. évi SREP eredményeibe és a kapcsolódó felügyeleti intézkedésekbe, amelyeket a rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként megvitattak a felügyelt szervezetekkel.

1. keretes írás
Kereskedelmi ingatlan: újonnan fellépő kockázat

A kereskedelmi ingatlanok (CRE) lényeges eszközosztályt képeznek, amely 2023. második negyedévében 1,4 billió €-t foglalt el a jelentős hitelintézetek hitelállományában. Az említett negyedévben 52 milliárd € összegű (3,67%) CRE-hitel minősült nemteljesítőnek, ami a teljes állomány 15%-a, zömében a 2008-as pénzügyi válságból megmaradt NPL-állomány. A bankok számottevő CRE-hitel kitettségei különösen a német, a francia és a holland bankoknál összpontosultak (az összes kereskedelmi ingatlan mintegy 52%-a).

A. diagram

A jelentős hitelintézetek CRE-hiteleinek lényegessége

(Billió EUR)

Az ingatlanárak évek óta tartó emelkedése után a CRE-piacok jelenleg visszaesést mutatnak^[9], ahogy több euroövezeti országban is egyre nyilvánvalóbb jelek utalnak a romló helyzetre.^[10] A kereskedelmi ingatlanok ágazatában a finanszírozási feltételek szigorodásával és bizonytalan gazdasági kilátásokkal szembesülnek, továbbá a pandémia nyomán a kereslet is szűkült.^[11]

A CRE-piacokra főként a kamatlábak emelkedése és az adósságfinanszírozás nagyobb költsége gyakorolt negatív hatást. Mindez magasabb építési költségek és változó keresleti dinamika (azaz távmunka, energiatakarékosabb árusítóhelyek és irodák) mellett átárazta a kereskedelmi (különösen irodai és kiskereskedelmi) ingatlanok értékét, és a folyamat még ma is tart. Ezenkívül a beruházások és a tranzakciók volumene is élesen visszaesett, az új építkezések megtorpantak, a CRE-hozamok zsugorodtak, ami negatív haszonkulcsokhoz vezetett.

A nagy összegű esedékessé váló egyenleggel lejáró hiteleket^[12] gyakran nevezik „golyó” (bullet) vagy „lufi” (balloon) hiteleknek, amelyekre az EKB a jelenlegi piaci helyzet miatt kiemelt figyelmet fordít. A CRE-hitelek számottevő hányada „golyó” vagy „lufi” típusú, visszkereset nélküli hitelkonstrukció. Az ilyen finanszírozási konstrukciók refinanszírozási kockázata nagyobb, mivel előfordulhat, hogy a hitelfelvevőknek a lejáratkor az eredetileg tervezettnél sokkal nagyobb finanszírozási költséggel kell a hitelt refinanszírozniuk. Más törlesztési lehetőségek is nehézkessé váltak, mivel a romló piaci feltételek és a magasabb finanszírozási költségek szintén kedvezőtlenül hatnak arra, hogy a hitelfelvevő értékesíteni tudja az eszközt, illetve másik banknál refinanszírozza a CRE-hitelt.

Az AnaCredit adatállományban 2023 második negyedévében rögzített kitettségek közül a következő két évben lejáró „golyó”/„lufi” jellegű konstrukciók a CRE-hitelek 8%-át tették ki. A bankok számára elengedhetetlen a CRE-hitelt felvevő ügyfeleikkel való aktív kapcsolattartás és a kapcsolódó refinanszírozási kockázat felmérése. Az értékelés során a következő főbb szempontokra kell figyelnünk: az aktualizált és reális fedezetértékelés, a finanszírozási költségek fedezéséhez szükséges pénzforgalom-generáló képesség és – adott esetben – a szponzorálási készpénzinjekciós lehetőségek.

B. diagram

Különféle törlesztési konstrukcióval rendelkező CRE-hitelek végső lejárati dátum szerinti bontásban

(az összes CRE-hitel arányában)

Az EKB továbbra is különféle helyszíni és nem helyszíni felügyeleti tevékenységeket^[13] folytat, hogy biztosítsa a CRE-kockázatra irányuló aktív felügyeletet. Ez az aktív felügyelet 2024-ben is folytatódik^[14]: a felügyeletek szorosan figyelemmel kísérik a banki és piaci fejleményeket e lényeges portfólióban.

Partner-hitelkockázat és nem banki pénzintézetek

2023-ban az EKB helyszíni és nem helyszíni tevékenységek révén nyomon követte a partner-hitelkockázat irányításával és kezelésével kapcsolatos munka eredményét. E célból jelentést tett közzé „ Sound practices in counterparty credit risk governance and management” (A partner-hitelkockázat irányításának és kezelésének bevált gyakorlata) címmel, amelyben összefoglalja a 2022-ben végzett felülvizsgálat eredményeit, és ismerteti az ágazatban tapasztalt bevált gyakorlatokat.

Az EKB emellett a partner-hitelkockázatról szóló konferenciát szervezett a jelentős hitelintézetek vezető kockázatkezelői és más bankfelügyeleti szakemberei számára, hogy megvitassák a partner-hitelkockázati környezetben történt fejleményeket és az ágazati gyakorlatokat, valamint az aktuális nehézségeket és lehetőségeket a gyakorlati és a felügyeleti szakemberek szempontjából egyaránt.

1.2.2.2 A finanszírozási források diverzifikációjának hiánya és a finanszírozási tervek hiányosságai

Az elmúlt tíz évben a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) támogatták a bankokat abban, hogy válságidőszakokban biztosítsák a hitelkínálatot a gazdaság számára. Mindazonáltal a TLTRO-III világjárvány alatti igénybevétele miatt jelentősen megnőtt a kötelezettségek koncentrációja.^[15] A TLTRO-III keretében nyújtott hitelek lejárata miatt a jelentős hitelintézeteknek immár megalapozott és hiteles többéves finanszírozási terveket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, hogy leküzdjék a változó finanszírozási feltételekből eredő kihívásokat, és gondoskodjanak a finanszírozási források megfelelő diverzifikációjáról.

A 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásokkal összhangban, valamint a likviditási és finanszírozási tervek megvalósíthatóságának szélesebb körű elemzése keretében az EKB értékelte a TLTRO-III keretében nyújtott hitelek tervezett törlesztését azoknál a jelentős hitelintézeteknél, amelyeket fokozottan érint a finanszírozási költségek emelkedése. A vizsgálat tárgyát képező felügyelt szervezetek többségéről bizonyossá vált, hogy hiteles TLTRO-III-leépítési stratégiával rendelkezik, és továbbra is megfelel mind a minimális likviditásfedezeti rátára, mind a nettó, stabil forrásellátottsági rátára vonatkozó követelménynek. Ugyanakkor néhányukról bebizonyosodott, hogy az eurorendszer fedezeti alapjában viszonylag nagy rossz minőségű likvid eszköz arányt képviselnek, amely felszabadítás után nem használható biztosítékkal ellátott finanszírozási magántranzakciók fedezeteként. Más jelentős hitelintézetek meglehetősen optimista feltevésekkel éltek betétállományuk növekedésével kapcsolatban, így kevésbé életképes a stratégiájuk.

A Silicon Valley Bank és más egyesült államokbeli regionális bankok 2023. márciusi csődje rámutatott, hogy a betétesek magatartása minden előzmény nélkül, váratlanul megváltozhat. A közösségi média és a digitalizáció az alternatív befektetési lehetőségek vonzerejével párosulva befolyásolhatja a betétesek árjelzésekkel, piaci híresztelésekkel kapcsolatos reakcióidejét. Ezért 2023-ban az EKB a vészhelyzeti tervek és a fedezetmobilizációs kapacitások kiegészítő elemzésével tárta fel, mennyire képesek a bankok ellenállni a rövid távú likviditási sokkhatásoknak és a váratlan válságeseményeknek, így többek között a jelentős betétkiáramlásnak. Ennek keretében értékeltük az eszköz- és forráskezelési stratégiákat, valamint modelleztük a magatartási feltevéseket a jelenlegi kamatkörnyezetben.

A kamatláb- és hitelfelár-kockázatnak való kitettség folyamatos felügyeleti vizsgálata

Az EKB 2023-ban ismét áttekintette annak a 29 jelentős hitelintézetnek a helyzetét, amelynél 2022-ben célzottan felülvizsgálta a kamatláb- és hitelfelár-kockázatnak való kitettséget^[16]. 2023 második negyedévében a felülvizsgálatot újabb tíz jelentős hitelintézetre is kiterjesztette. Ezt a kezdeményezést helyszíni ellenőrzések egészítették ki. Emellett 2023 második felében 24 jelentős hitelintézet bevonásával elindította az eszköz- és forráskezelés irányításának horizontális felülvizsgálatát, amely a kamatlábkockázatok és a likviditási kockázatok kezelésével kapcsolatos szempontokra – köztük a lejárat nélküli betétek modellezésére – egyaránt kiterjedt.

1.2.2.3 Tőkeáttételes finanszírozás

A tőkeáttételes finanszírozásra vonatkozó adatszolgáltatási táblák 2018-as bevezetése óta az EKB folyamatos növekedést tapasztal a jelentős hitelintézetek tőkeáttételes hitelállományában. Ez a tartósan alacsony kamatoknak és a bőséges likviditásnak tulajdonítható, ami a lazuló hitelezési feltételek mellett ösztönzőleg hatott a hitelfelvevők és a hitelezők tőkeáttételi szintjeinek emelkedésére. 2022 folyamán és 2023 első felében ez a trend megfordult: az energiaválság, az infláció és a kamatvolatilitás miatt jelentősen visszaesett az új tőkeáttételes hitelek kibocsátása. A visszaesés fokozatosan megjelenik a jelentős hitelintézetek csökkenő kitettségi szintjeiben (2. diagram). Utóbbi és a CET1-mutató emelkedő szintje együttesen a tőkeáttételes finanszírozás/CET1-mutató jelentős csökkenését eredményezte az elmúlt néhány negyedévben.

2. diagram

A jelentős hitelintézetek (SI) tőkeáttételes finanszírozásnak való kitettségei

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: CET1-tőke százalékában)

Az EKB számos alkalommal szorgalmazta, hogy a jelentős hitelintézetek tanúsítsanak nagyobb önmérsékletet ebben a piaci szegmensben, mivel folyamatosan emelkedik a nagy tőkeáttételű tranzakciók mennyisége. Várható módon a fokozódó hitelfelvevői problémákat tükrözi a tőkeáttételes hiteleknél látható magasabb nemteljesítési ráta Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. Ezek a nemteljesítési szintek azonban mindent egybevéve továbbra is alacsonyak a korábbi stresszes időszakokéhoz viszonyítva, ami a kötelezettségvállalások piaci gyengülésével magyarázható. Tekintettel arra, hogy a magasabb kamatkörnyezetben nagyobb a tőkeáttételes finanszírozásból eredő refinanszírozási kockázat, fennáll a veszély, hogy a következő néhány évben sokkal nagyobb arányban materializálódnak a nemteljesítő kitettségek és a nemfizetés.

Az EKB 2022-ben a vezérigazgatókhoz címzett levélben részletesen ismertette a kockázatvállalási hajlandósággal kapcsolatban elvárt belső keretrendszert, és a tőkeáttételes ügyletek terén jelentős mértékű kockázatvállalásáról számolt be. A készenléti vizsgálat számos hiányosságot feltárt, amely kapcsán a jelentős hitelintézeteknek további konkrét intézkedéseket írtunk elő. Az EKB 2023 folyamán is szigorúan megvizsgálta, hogyan haladnak a bankok az intézkedések foganatosításával. Egyes bankoknál ugyan tettek előrelépést, azonban továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók a kockázati kontroll terén. Ezért 2022-höz képest jelentősen nőtt azoknak a bankoknak a száma, amelyekre a tőkeáttételes finanszírozási tevékenységekkel járó kockázatok miatt külön tőkekövetelményeket szabtunk ki.

Ezenkívül a bankok tőkeáttételes finanszírozási kitettségének folyamatos felügyeleti ellenőrzését támogatandó az EKB beépítette a tőkeáttételes finanszírozás mélyreható minőségbiztosítási elemzését a 2023. évi uniós szintű stressztesztjébe. Az elemzés megállapításait az euroövezeti bankok stressztesztjéről szóló 2023. évi EKB-jelentés külön szakaszában tette közzé.

1.2.3 2. prioritás: a digitalizációs feladatok kezelése és a vezető testületek irányítóképességének megerősítése

1.2.3.1 Digitális átalakulási stratégiák és a működési reziliencia keretei

A bankok egyre jobban digitalizálódnak, ami azt jelenti, hogy a felügyeletben fokozott figyelmet kell fordítani a digitális átalakulási stratégiákra és a szükséges kockázatkezelési kapacitásokra. Ehhez vizsgálni kell azokat a kockázatokat, amelyek az innovatív technológiák használatával járó és a működési reziliencia kereteit érintő olyan kockázatokkal járnak, mint például a harmadik felektől való függés és a kiberkockázatok.

Ami általánosabban a digitális átalakulást illeti, az EKB 2023 februárjában publikálta a digitális átalakulásról és a pénzügyi technológia használatáról 2022-ben készült felmérés főbb tanulságait. Az áttekintés megerősíti, hogy a legtöbb jelentős hitelintézet rendelkezik digitális átalakulási stratégiával, amely az ügyfélélmény fejlesztését állítja a középpontba. Arra is fény derül, hogy mennyire fontos az ügyvezetés megfelelő hangneme és a hatékony belső ellenőrzési keret.

Szintén ehhez kapcsolódik, hogy a fenti felmérés eredményei alapján 2023-ban 21 jelentős hitelintézetnél tartottunk célzott felülvizsgálatot, hogy jobban megismerjük, milyen módon tűznek ki a bankok digitalizációs stratégiai célokat, miként kísérik figyelemmel ezek megvalósítását, és miként gondoskodnak a célravezető kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó keretről és szervezetirányításról. A felülvizsgálatok eredményeit várhatóan 2024 első felében publikáljuk, és meghatározó szerepük lesz abban, hogy a felügyelt szervezetek megismerhessék a felügyeleti álláspontot és rájuk vonatkozó referenciamutatókat.

A működési rezilienciát illetően az EKB-nak bejelentett jelentős kiberbiztonsági incidensek száma 2023-ban az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentősen megnőtt. Ez főként annak tudható be, hogy a veszélyforrást jelentő személyek elosztott szolgáltatásmegtagadási támadássorozatot intéztek több bank ellen. Ehhez társult a külső szolgáltatókat érintő zsarolóvírusos incidensek jelentős megszaporodása. Az ilyen jellegű támadások nagy valószínűséggel okoznak működési zavart. Ezenkívül az állami hátterű szereplő által indított kibertámadások is gyakoribbá váltak a pénzügyi ágazatban. Ezért az EKB 2023-ban több helyszíni és nem helyszíni felügyeleti programot indított az informatikai és kiberkockázatokkal összefüggésben, a legfontosabb eredményeket és észrevételeket pedig a 2023. novemberi Felügyeleti Hírlevélben tette közzé.

A 2024-re tervezett kiberreziliencia-stresszteszten túlmenően az EKB belső száraztesztet is végzett, hogy kipróbálja saját és több INH belső kommunikációs, koordinációs és eszkalációs folyamatait arra az esetre, ha több általa felügyelt szervezetet kibertámadás érné. Ez a gyakorlat belsőleg, az ágazat bevonása nélkül zajlott.

Ami a kiszervezést illeti, 2023-ban is készültek nyilvántartások az összes jelentős hitelintézet kiszervezési megállapodásairól. A 2022. évi első beadványhoz képest jelentős előrelépés történt az adatminőség és az összegyűjtött információk következetessége terén. A vizsgálat eredményei igazolták, hogy a kiszervezés rendkívül fontos téma a jelentős hitelintézetek számára, különösen az informatika és a kommunikációs technológiák területén. A jól kidolgozott értesítési eljárás, amellyel a felügyelt szervezetek tájékoztatják a felügyeleteket az új kiszervezési megállapodások kötésére irányuló szándékukról, még jobban megkönnyítette a kiszervezési kockázat értékelését. Ezenkívül az EKB kezdeményezte a kiszervezési kockázat célzott felülvizsgálatát, amely több jelentős hitelintézet bevonásával zajlik, és 2025-ig tart. Évente felülvizsgáljuk az érintett jelentős hitelintézetek kiszervezéskezelési keretét, valamint bizonyos számú kiszervezési megállapodást. Ezzel horizontális képet kapunk a jelentős hitelintézeteken belül a kiszervezési megállapodásoknál alkalmazott kockázatkezelési eljárásokról.

Ezenkívül a nemzetközi előírásokkal^[17] összhangban 2023-ban a működési reziliencia és a digitális átalakulás állt a más európai felügyeletekkel közös munkacsoportok tevékenységének középpontjában. Idetartozott a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet és az elosztott főkönyvi technológiára vonatkozó kísérleti rendszer bevezetése, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos megbeszélések és a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet végrehajtása. Az EKB a SREP-keretrendszerbe a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság működési reziliencia elveit is beépítette.

1.2.3.2 A vezető testületek működése és irányítóképessége

A megfelelő döntéshozatal elősegítése és a túlzott kockázatvállalás mérséklése érdekében elengedhetetlen, hogy a bankok hatékonyan működő vezető testületekkel, stabil szervezetirányítással^[18], szilárd belső ellenőrzési eljárásokkal és megbízható adatokkal rendelkezzenek. Az Egyesült Államokban és Svájcban 2023 tavaszán bekövetkezett bankcsődök is jól példázzák, miért fontos a stabil rendszerek megléte ezeken a különböző területeken. A csődök hátterében irányítási és kockázatkezelési hiányosságok álltak. Noha az utóbbi években sikerült előrelépni, az EKB továbbra is nagyszámú strukturális hiányosságot tapasztal a belső ellenőrzési funkciókban, a vezető testületek működésében és a kockázati adatösszevonási és adatszolgáltatási képességekben.^[19]

Ezért a felügyeletek továbbra is kapcsolatot tartottak a felügyelt szervezetekkel, hogy további előrelépést érjenek el e téren. Az EKB 2022 óta célzott felülvizsgálatot végez azoknál a bankoknál, amelyek vezető testületei összetétel és működés tekintetében hiányosságokkal küzdenek, valamint helyszíni ellenőrzéseket és célzott, kockázatalapú (ismételt) alkalmassági vizsgálatokat folytat. Emellett az alkalmassági és megbízhatósági vizsgálatokban a sokszínűséget tükröző megközelítést dolgozott ki, valamint a szakmai elemzés fejlesztése érdekében finomította adatgyűjtéseit^[20], a célzott felülvizsgálatok és a felügyeleti intézkedések pedig 2024 során is folytatódnak.

A 2023. évi SREP részeként a hiányosságok kezelését célzó további intézkedések is zajlottak (lásd az 1.3.1.5 szakaszt).

A stabil irányítási rendszerek mérettől függetlenül minden bank számára elengedhetetlenek, ezért az EKB további intézkedéseket hozott a kevésbé jelentős pénzintézetek irányítási rendszereit érintő 2021–2022. évi tematikus felülvizsgálat eredményei nyomán.^[21] Ennek szellemében a nemzeti felügyeletekkel együtt folyamatosan támogatja az európai felügyeleti elvárások és a belső irányítási rendszerre vonatkozó standardok nagyobb fokú összehangolását.

Ezenkívül a hatékony szervezetirányítás mibenlétéről szóló párbeszéd ösztönzése, egyúttal az ezzel kapcsolatos felügyeleti megközelítésének és elvárásainak kommunikálása érdekében az EKB 2023 áprilisában az EUI Florence School of Banking intézményével közösen szervezett szeminárium keretében egyeztetett az ágazat képviselőivel^[22].

1.2.3.3 Kockázati adatösszevonás és kockázati adatszolgáltatás

Az EKB több hiányosságot tárt fel a kockázati adatösszevonásban és a kockázati adatszolgáltatásban, és a kiemelten sérülékeny pontok közé sorolta ezt a területet a 2023–2025-ös ciklusra vonatkozó felügyeleti prioritásainak tervezése során. Ezért helyszíni és nem helyszíni tevékenységekre egyaránt kiterjedő, átfogó, célzott felügyeleti stratégia készült annak biztosítása céljából, hogy a bankok megbízható adatokon alapuló, hatékony irányítási és kockázatkezelési eljárásokkal rendelkezzenek.

Ami a helyszíni tevékenységeket illeti, folytatódott a kockázati adatösszevonásra és a kockázati adatszolgáltatásra vonatkozó célzott helyszíni ellenőrzési kampány, amely 2022 és 2023 folyamán 23 jelentős hitelintézetet érintett. Hiányosságokat tártak fel a vezető testületek szerepvállalása terén, az adatkormányzási keret hatálya nem egyértelmű és hiányos, és hiányzik a független validálás. Emellett az adatarchitektúra és az informatikai infrastruktúra gyenge pontjai, a manuális áthidaló megoldások elterjedtsége és a tág adatszolgáltatási határidők, valamint az adatminőség ellenőrzésének hiánya is komoly aggályokat vetett fel.

Ami a nem helyszíni tevékenységeket illeti, az egyik legfontosabb pillér az eredményes kockázati adatösszevonásról és kockázati adatszolgáltatásról szóló útmutató tervezete, amely minimumkövetelményeket tartalmaz, és a bankoknak nyújt segítséget kapacitásaik megerősítésében.^[23] Az útmutató tervezete nem ír elő új követelményeket, hanem a felügyeleti prioritások szempontjából lényeges témaköröket gyűjt egybe és pontosít. Ezért fontos, hogy a bankok ne tekintsék úgy, hogy az útmutató legújabb kiadásával meghosszabbodik a teljesítési határidő, hanem további iránymutatásként használják a hiányosságok pótlására. A felügyeleti tevékenységek körébe tartozott még az adatkormányzásról és adatminőségről szóló vezetői jelentéssel kapcsolatos kísérleti projekt^[24], a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság eredményes kockázati adatösszevonásra és kockázati adatszolgáltatásra vonatkozó elveinek a globális rendszerszempontból fontos bankok általi betartásáról szóló eredményjelentés elkészítésében való közreműködés, a felügyeleti adatszolgáltatásban az adatminőség mérésének megerősítése, valamint a felügyeleti eszközök hatékonyabb használata a kockázati adatösszevonás és a kockázati adatszolgáltatás terén fennálló súlyos, tartós hiányosságok eszkalálására, ideértve a kapcsolódó mennyiségi és minőségi intézkedéseket is.

1.2.4 3. prioritás: az éghajlatváltozás kezelésére irányuló munka fokozása

Az EKB az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatokra vonatkozó útmutatójának 2020-as közzététele óta következetesen hangsúlyozza a megfelelő banki kockázatkezelés fontosságát. Az EKB 2023–25 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásai közül az egyik legfontosabb, hogy a bankok megfelelően beépítsék ezeket a kockázatokat az üzleti stratégiájukba, szervezetirányításukba és a kockázatkezelésbe, amivel a cél a kockázatok mérséklése és közlése.

1.2.4.1 A tematikus felülvizsgálat során feltárt hiányosságok utánkövetése

Az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kockázatok 2022. évi tematikus felülvizsgálatát követően az EKB úgy állapította meg a határidőket, hogy zökkenőmentessé tegye a bankok számára az átmenetet a fent említett EKB-útmutatóban megfogalmazott elvárások 2024 végéig történő maradéktalan teljesítése felé. Az EKB ekkor közölte, hogy a határidők betartását szorosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén szabályérvényesítő intézkedéseket hoz.

Az első határidő 2023 márciusában járt le, a bankoknak eddig kellett megbízható és átfogó lényegességi értékelést és üzleti környezeti vizsgálatot kialakítaniuk. Mivel egy részük ezt nem teljesítette a megadott határidőig, az EKB 2023-ban 23 felügyelt szervezetre vonatkozóan hozott kötelező erejű felügyeleti határozatot, amellyel a 18 legjelentősebb ügyben adminisztratív pénzbírságot helyezett kilátásba, amennyiben a felügyelt szervezet a határozatban megadott határidőn belül nem teljesíti a követelményeket. A további – többek között adminisztratív pénzbírságról szóló – határozattervezetekkel kapcsolatos eljárások 2023 végén még folyamatban voltak (lásd a 2.3.1 szakaszt).

Az EKB 2024-ben és 2025-ben is szorosan figyelemmel kíséri a bankok előrehaladását, és szükség esetén szabályérvényesítő intézkedéseket hoz.

1.2.4.2 Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal kapcsolatos éghajlati kockázati forgatókönyv eseti elemzése

Az Európai Bizottság 2023 márciusában a „fenntartható finanszírozási csomag” keretében megbízást adott a három európai felügyeletnek^[25] arra, hogy az Európai Rendszerkockázati Testülettel és az EKB-val együtt végezzen az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaggal összefüggésben éghajlati kockázati forgatókönyvön alapuló egyszeri elemzést annak értékelésére, hogyan érintenék az elfogadott átállási irányelvek a pénzügyi ágazatot. Az EKB a bankszektorral kapcsolatos modulban vesz részt, amely 2023. december 1-jén elindított adatgyűjtést foglal magában. A kapcsolódó adatgyűjtési táblák a hitelkockázatra, a piaci kockázatra, az ingatlankockázatra és a jövedelemi adatokra, valamint a partner- és ágazati szintű átállási kockázatra és fizikai kockázatra vonatkozó, éghajlati adatokra terjednek ki. Az EKB szándéka, hogy egyedi visszajelzéseit, köztük a főbb megállapításokat megossza az adatgyűjtésben részt vevő bankokkal. Az éghajlati forgatókönyvön alapuló átfogó elemzés bankszektorral kapcsolatos modulra vonatkozó eredményeinek közzététele 2025 elején várható. Ez az adatgyűjtés lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy az EKB 2022. évi éghajlati kockázati stressztesztjével összhangban figyelemmel kísérjék az előrehaladást, és értékeljék a bankok éghajlati kockázattal kapcsolatos adatszolgáltatási képességét és az éghajlati kockázati stressztesztelés bevált gyakorlatáról szóló EKB-jelentés szerinti bevált gyakorlat alkalmazását.

1.3 Jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.3.1 Nem helyszíni felügyelet

Az EKB a jelentős hitelintézetek arányos és kockázatalapú felügyeletére törekszik. Ennek érdekében különböző – többek között horizontális és az adott intézményre vonatkozó – nem helyszíni felügyeleti tevékenységeket tervez és folytat minden évben. Ezek a meglévő szabályozási követelményekre, az egységes felügyeleti szabályzatra és a felügyeleti prioritásokra épülnek, és az egyes jelentős pénzintézetekkel évente folytatott felügyeleti vizsgálati program (SEP) részei. A hitelintézet-specifikus sajátos kockázatok kezelésére irányuló tevékenységek az EKB által meghatározott felügyeleti prioritások teljesülését is biztosítják.

1.3.1.1 Az arányosság elve

A SEP megfelel az arányosság elvének, azaz a felügyelet intenzitása az adott jelentős hitelintézet méretétől, rendszerszempontú fontosságától, kockázatától és összetettségétől függ. Ezért a közös felügyeleti csoportok (JST-k), amelyek a nagyobb és kockázatosabb jelentős hitelintézeteket felügyelik, átlagosan több SEP-tevékenységet terveznek (3. diagram).

3. diagram

Az egy jelentős hitelintézetre tervezett feladatok átlagos száma 2023-ban

A 2023-ban végzett tevékenységek száma kissé elmaradt az év elején tervezettől (4. diagram). Ennek fő oka, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – az év folyamán néhány adminisztratív feladatot töröltek a tervből.

4. diagram

Egy jelentős hitelintézetre jutó átlagos feladatszám 2023-ban

1.3.1.2 Kockázatalapú megközelítés

A SEP kockázatalapú megközelítést alkalmaz az egyes jelentős hitelintézetek legrelevánsabb rendszerszintű és sajátos kockázatait állítva a középpontba. Például a nagy NPL-állománnyal rendelkező bankok esetében a közös felügyeleti csoportok (viszonylag) több hitelkockázati vonatkozású tevékenységet végeztek, mint az átlagos jelentős hitelintézet esetében (5. diagram).

5. diagram

SEP-tevékenységek 2022-ben és 2023-ban: hitel- és piaci kockázattal kapcsolatos tevékenységek az összes tevékenység arányában

Hitelkockázat

(százalékban)

Piaci kockázat

Az EKB 2023-ban új kockázattűrési keretrendszert vezetett be, hogy munkája során nagyobb hangsúlyt fektessen a stratégiai prioritásokra és a legjelentősebb sérülékeny pontokra. Az új keretrendszer kulcsszerepet játszik az olyan fokozottan kockázatorientált felügyeleti kultúra kialakításában, amely lehetővé teszi a felügyeleteknek, hogy egyenmegoldás helyett a felügyelt intézmény sajátos helyzetére szabják a tevékenységet.

A kockázattűrési keretrendszer célja, hogy megkönnyítse a felügyeleti prioritások stratégiai tervezésbe és napi felügyeleti tevékenységekbe való átültetését. E célból egyesíti magában a Felügyeleti Testület kiemelt jelentőségű kockázatokkal és gyenge pontokkal kapcsolatos, felülről lefelé irányuló útmutatását az egyes felügyelt szervezetek alulról felfelé irányuló relevanciaértékelésével. Az alulról felfelé irányuló értékelés tulajdonképpen kiegészíti a felülről lefelé irányuló útmutatást, mivel bizonyos felügyelt szervezetek olyan, az adott intézményekre jellemző sajátos problémákkal küzdenek, amelyek befolyásolják a különféle kockázatokra vonatkozóan megállapított kockázattűrési szintet, következésképp a felügyeleti figyelem irányát. A kockázattűrési keretrendszeren belül a felügyeletek jogosultak tökéletesen kihasználni a felügyeleti eszköztár rugalmasságát, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsák a figyelmüket. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézet sajátos körülményeitől függően a felügyeletek fokozhatják erőfeszítéseiket a nagyobb szerepvállalást indokló területeken, és hátrább sorolhatják a kevésbé sürgetőnek tekintett területeket.

Az év során szerzett pozitív tapasztalatokra támaszkodva az EKB azzal kívánja a kockázattűrési keret megvalósítását tökéletesíteni, hogy minden felügyeleti folyamatába beépíti.^[26] Ezáltal a közös felügyeleti csoportok még inkább azokra az ügyekre tudják összpontosítani a figyelmüket, amelyek az adott felügyelt szervezet számára a legfontosabbak, így biztosítva a szükséges rugalmasságot a változó makropénzügyi környezetben az új és kialakulóban lévő kockázatok kezeléséhez.

1.3.1.3 Felügyeleti tervezés

A 2022-ben átalakított felügyeleti tervezés következetes és integrált megközelítést követ, amelynek értelmében a felügyeleti prioritások határozzák meg egyéb feladatok mellett a horizontális tevékenységek, a helyszíni ellenőrzések és a belsőmodell-vizsgálatok tervezésének irányát.

A hatékony felügyelet biztosításához az EKB különféle szakterületei szorosan együttműködnek tevékenységeik megtervezése során, megfelelően figyelembe veszik a felügyeleti prioritásokat, az egyes jelentős hitelintézetre jellemző sajátos kockázatokat és a kockázattűrési keretrendszert. A tervezés során olyan felügyelt szervezetekből állítanak össze mintákat, amelyek részt fognak venni a horizontális tevékenységekben és helyszíni ellenőrzésekben. A helyszíni ellenőrzések a korábbi évekhez hasonlóan kampányjellegűek voltak (lásd a helyszíni felügyeletről szóló 1.3.3 szakaszt). A folyamat eredményét az egyes közös felügyeleti csoportok által az adott felügyelt szervezet esetében lefolytatott SEP tükrözi. Mivel a SEP a közös felügyeleti csoportok jelentős hitelintézettel folytatott kommunikációjának fontos része, a jelentős hitelintézetekkel egyszerűsített SEP-et is megosztanak, amely a következő év munkaprogramját képezi.

Az arányosság elve alapján a nem helyszíni SEP-tevékenységek többek között a következőkhöz kapcsolódnak: (i) kockázati vonatkozású tevékenységek (például a SREP); (ii) szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelmények (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); és (iii) a folyamatban lévő SEP programnak a felügyelt csoport vagy szervezet sajátos jellemzőihez igazítása érdekében a közös felügyeleti csoportok által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy szervezetirányítás elemzése).

1.3.1.4 A felügyeleti tevékenységek áttekintése

Az EKB gondoskodik arról, hogy elegendő erőforrásokkal rendelkezzen a stratégiai és felügyeleti igényeinek kielégítéséhez. A felső vezetés rendszeres jelentést kap arról, hogy felügyeleti prioritásai hogyan épülnek be a tervezésbe, és hogy minden tevékenység és projekt a tervek szerint megvalósult-e.

2023-ban az EKB szervezeti felkészültségi vizsgálatot végzett, amelynek keretében a rendelkezésre álló készségek és erőforrások alapján értékelte, mennyire felkészült annak biztosítására, hogy a javasolt felügyeleti prioritásai sikeresen átültethetők legyenek a gyakorlatba (lásd az 5.3.3 szakaszt).

A felügyeleti tevékenységek nyomon követése és a velük kapcsolatos rendszeres jelentéskészítés elengedhetetlen a felügyeleti kezdeményezések stratégiai irányvonalának meghatározásához. A felső vezetés így felmérheti a felügyeleti prioritások és egyéb kezdeményezések alakulását, és tájékozódik a kapcsolódó felügyeleti tevékenységek eredményeiről. Ez képezi a felügyeleti prioritások aktualizálásának alapját, és előmozdítja a hatékony döntéshozatalt a felső vezetés körében.

1.3.1.5 Felügyeleti intézkedések

A felügyeleti intézkedések a rendszeres helyszíni és nem helyszíni tevékenységek legfontosabb eredményei közé tartoznak. Részletesen meghatározzák, mit kell tenniük a felügyelt szervezeteknek a hiányosságok orvoslása érdekében. A közös felügyeleti csoportok feladata az intézkedések mielőbbi eredményes végrehajtásának ellenőrzése. 2023-ban a nyilvántartásba vett intézkedések teljes száma a 2022. évihez hasonlóan alakult. A felügyeleti intézkedések hátterében legnagyobbrészt nem helyszíni tevékenységek álltak (39%). Az új intézkedések legnagyobb része (45%) 2022-höz hasonlóan a hitelkockázathoz kapcsolódott (6. diagram).

6. diagram

Felügyeleti intézkedések

a) A nyilvántartásba vett intézkedések száma éves bontásban

(Intézkedések száma)

b) Intézkedések tevékenység szerinti bontásban	c) Intézkedések kockázati kategória szerinti bontásban
(Intézkedések száma)	(Intézkedések száma)

1.3.1.6 A SREP alatti horizontális elemzés

Az EKB 2023. december 19-én közzétette a 2023. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményét. Az SREP-pontszámokkal, a 2. pillér szerinti tőkekövetelményekkel és az iránymutatással kapcsolatos további fejleményeket, valamint a kiválasztott kockázati területek mélyrehatóbb elemzését tartalmazta. Az EKB az érintett jelentős intézmények hozzájárulásával hozzáférhetővé tette az adott bankra vonatkozó, 2. pillér szerinti követelményeket, többek között azokat, amelyek 2024-ben a túlzott mértékű tőkeáttétel kockázatának kezelésére irányulnak.

A 2023. évi SREP megmutatta a bankok általános alkalmazkodóképességét, mivel a különféle makrogazdasági kihívások környezetében fenntartották a szilárd tőke- és likviditási pozícióikat (lásd az 1.1.1 szakaszt).

A negatív kockázatok továbbra is a lassabb gazdasági növekedés, a változatlanul restriktív monetáris politika, a hitelkínálat szűkülése és a fiskális támogatás visszavonása. Az Egyesült Államokban és Svájcban tavaly tavasszal tapasztalt banki zavarok nem gyakoroltak jelentős hatást a felügyelt szervezetekre, de ráirányították a figyelmet a piaci instabilitást okozó gyors kamatláb-kiigazítások veszélyére.

2023-ban az EKB javulást tapasztalt a bankszektorban. A megnövekedett kamatbevételnek köszönhetően a felügyelt szervezetek összesített sajáttőke-arányos nyeresége 2023 első kilenc hónapjában 10,0% volt. Javult az eszközminőség: a nemteljesítő hitelek aránya a 2021. évi 2,6%-ról 2,3%-ra csökkent 2023 harmadik negyedévében.

Az SREP-összpontszám általánosan 2,6-on maradt, miközben a felügyelt szervezetek 30%-ának a pontszáma megváltozott. A teljes tőkekövetelmény és -iránymutatás csekély mértékben, a kockázattal súlyozott eszközök 15,5%-ára emelkedett (2022: 15,1%), míg a 2. pillér szerinti tőkekövetelmények mediánja 2,25%-ot tett ki (2022: 2,15%). A bankoknak továbbra is foglalkozniuk kell a 2024–2026 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásokban meghatározott strukturális kihívásokkal (lásd az 1.6 szakaszt).

1.3.1.7 Külső szakértők általi SREP-felülvizsgálat

Az EKB 2023. április 17-én közzétette az európai bankfelügyelet és különösen a SREP szakértői csoport általi értékelés eredményeit és ajánlásait.

Elismerte ugyan az érdemi előrelépést a jelentős hitelintézetek megfelelő tőkeszintjének fenntartása terén, azonban az Európai Központi Bank felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásának értékelése nyomán az EKB felkérést kapott, hogy vizsgálja felül a kockázati pontszámait és a 2. pillér szerinti tőkekövetelmények meghatározásának folyamatát. Mivel önmagában a tőkével nem kezelhető mindenfajta kockázat, a fent említett jelentésben azt ajánlják, hogy az EKB teljes mértékben alkalmazza a rendelkezésére álló teljes eszköztárat, beleértve a hatékony kvalitatív intézkedéseket, hogy ösztönözze a bankokat a gyenge üzleti modellek és szervezetirányítási gyakorlat orvoslására.

A jelentést kiegészíti az Európai Számvevőszék jelentésében levont következtetéseket, miszerint még hatékonyabbá és eredményesebbé kell tenni az EKB bankfelügyeletét (lásd az 5.1.1 szakaszt).

Az EKB a 2023. évi SREP-ciklus során elkezdte végrehajtani a szakértői csoport egyes ajánlásait, így például az összes felügyeleti folyamatra kiterjedő kockázattűrési keretrendszerének megvalósítása keretében új, többéves értékelést vezetett be a SREP-hez. Ezáltal a felügyeletek az egyes bankok sérülékeny pontjaihoz és a szélesebb körű felügyeleti prioritásokhoz igazodva pontosabban kalibrálhatják az elemzéseik intenzitását és gyakoriságát. Az EKB emellett továbbra is arra törekszik, hogy javítsa a kockázatalapú felügyeletet, és növelje a felügyeleti mérlegelés jelentőségét. Ezért tovább finomítja az olyan kezdeményezéseket, mint a többéves értékelés és a kockázattűrési keretrendszer, hogy elősegítse a jól meghatározott felügyeleti kultúra fenntartását.

Ezenkívül 2023-ban javította a 2. pillér szerinti követelményekre vonatkozó SREP-módszerek közzétételével kapcsolatos kommunikációt. Fejlesztette a tőkeáttételi mutató, a belső szervezetirányítás és kockázatkezelés, az üzleti modell, a hitel- és a piaci kockázat értékelésére vonatkozó módszerek közzétételét.

1.3.2 Az oroszországi leányvállalatokkal rendelkező szervezetek felügyelete

Ukrajna Oroszország általi, 2022. februári lerohanása óta az EKB szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és párbeszédet folytat azzal a néhány felügyelt szervezettel, amely oroszországi leányvállalattal rendelkezik. Noha ezek többsége megtartotta orosz leányvállalatát, lépéseket tettek az orosz piacon végzett tevékenységeik leépítése felé. Összességében véve a jelentős hitelintézetek 2022 vége és 2023 harmadik negyedéve között 21,4%-kal csökkentették az Oroszországgal szembeni kitettségüket^[27], tehát a háború kezdete óta fokozatosan csökkent ez a kitettség. A legtöbb bank emellett úgy döntött, hogy amennyiben jogilag megengedett, nem vállal új üzleti tranzakciót Oroszországban, jelenleg pedig a kivonulási stratégiákat – például az üzletága értékesítését vagy az orosz piacon folytatott tevékenységeinek felszámolását – mérlegeli. A bankok oroszországi tevékenységeiről de Lange és Juknevičienė európai parlamenti képviselőkhöz intézett, 2023. június 27-i levélben leírtak szerint az EKB felkérte az érintett bankokat, hogy vigyék keresztül leépítési és kivonulási stratégiáikat azzal, hogy egyértelmű ütemtervet készítenek, és rendszeresen beszámolnak vezető testületüknek és az EKB-nak az eredményekről, és indokolják az esetleges késedelmet, illetve végrehajtási akadályokat. Az EKB adott esetben konkrét intézkedéseket hozott egyes jelentős hitelintézetek sajátos helyzetének kezelése érdekében.

1.3.3 Helyszíni felügyelet

2023-ban 178 helyszíni ellenőrzés és 83 belső modellvizsgálat indult a jelentős hitelintézetek körében. Az előző évi tendenciához hasonlóan 2023-ban is hibrid munkarendben zajlott a legtöbb helyszíni ellenőrzés és belsőmodell-vizsgálat. Az EKB emellett folytatta a kockázati toleranciarendszer megvalósításával kapcsolatos munkát^[28].

A kockázati toleranciarendszer megvalósításához fokozni kellett a hatékonyságot úgy, hogy a vizsgált intézmény hatókörével, méretével és összetettségével összhangban optimalizáljuk az erőforrások elosztását. Idetartozik a kockázatalapú megközelítés megerősítése és az ellenőrzések összevonása, valamint lehetőség szerint a holtterek és a felülről lefelé irányuló prioritások vizsgálata, egyúttal pedig a nem helyszíni, a horizontális és a helyszíni tevékenységek jobb integrálása. Az észszerűsítésnek köszönhetően sikerült megnövelni az elmúlt három évben a helyszíni ellenőrzések számát. Ezzel ellentétben csökkent a lefolytatandó belsőmodell-vizsgálatok száma az elmúlt két évben (7. diagram) erőforráshiány miatt, amihez hozzájárult az is, hogy több kiterjedt belsőmodell-vizsgálatot kellett végezni válaszul a bankok által a legújabb szabályozási követelmények nyomán megfogalmazott modellmódosítási kérelmekre.

Az előző években alkalmazott megközelítést folytatva helyszíni ellenőrzési kampányok zajlottak több kockázati területen, stratégiai kezdeményezésekké alakítva a felügyeleti prioritásokat, és kiegészítve más, az adott hitelintézetre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket. A kampányok középpontjában (i) a hitelkockázat, (ii) a banki könyvi kamatláb- és hitelfelár-kockázat (IRRBB/CSRBB), (iii) a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás, (iv) a belső tőkemegfelelés-értékelési eljárás (ICAAP), valamint (v) az üzleti modell és a jövedelmezőség állt. Emellett célzott helyszíni ellenőrzések is voltak a felügyeleti prioritásokkal összefüggésben olyan témakörökben, mint a digitális átalakulás, az informatika, a kiberbiztonság, a vezető testületek működése és a hatékonyság. Az éghajlattal kapcsolatos és a környezeti kockázatok az adott hitelintézetre vagy kockázatra vonatkozó helyszíni ellenőrzések tárgyát képezték.

A 2023-ban lefolytatott belsőmodell-vizsgálatok olyan területekre terjedtek ki, mint a legújabb EBH-standardok és -iránymutatások végrehajtása, a kereskedési könyv mélyreható felülvizsgálata, valamint a belső modellek célzott felülvizsgálatát követő utóintézkedések.

7. diagram

2021-ben, 2022-ben és 2023-ban indított helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok

(vizsgálatok száma)

1.3.3.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai

Ami a hitelkockázatot illeti, súlyos gyenge pontokra derült fény a hitelminőség romlásának feltárásában, ideértve a hitelkockázat jelentős növekedésének értékelését és felismerését, a 2. szakaszban lévő és a valószínűleg nemteljesítő kitettségek besorolását, valamint az átstrukturált kitettségek és a kapcsolódó átstrukturálási folyamatok besorolását. A kockázatellenőrző folyamatokban is felmerült néhány komoly probléma: hiányosságok mutatkoztak a figyelmeztető rendszer és a kockázatkezelő testületeknek a hitelkockázat megfelelő figyelemmel kísérésében és kezelésében betöltött szerepe tekintetében. Ezenkívül a várható hitelveszteségek – többek között a paraméterek, például a nemteljesítéskori veszteségráta, a nemteljesítési valószínűség és a javulási arány számítása és kalibrálása – terén, valamint a 2. és 3. szakaszban lévő kitettségekre vonatkozó céltartalékképzési folyamatban egyéni és kollektív szinten egyaránt mutatkoztak hiányosságok.

A piaci kockázat tekintetében a főbb gyenge pontok a szervezetirányításban, a valós érték mérésében és a kiegészítő értékhelyesbítésekben merültek fel. Ezek különösen nyilvánvalóak a következők tekintetében: a piaci adatforrások és a független árellenőrzés lefedettségének elégtelen megbízhatósága, a valósérték-hierarchia nem megfelelő módszertanai, a kiegészítő értékhelyesbítések és az első napi nyereséghalasztási számítások hiányosságai. Súlyos hiányosságokra derült még fény a partner-hitelkockázat terén, ahol a stressztesztelési keretek, a kockázatfeltárás, a hitelkeret-megállapítás és a fedezetkezelés adott okot aggodalomra.

Ami a likviditási kockázatot illeti, súlyos problémákat találtunk a kockázatmérésben és -ellenőrzésben, többek között a számszerűsítési módszertanokban, az adatpontosságban és -teljességben és a stressztesztelési forgatókönyvek kialakításában. Hasonlóképp súlyos hiányosságok mutatkoztak a szabályozói adatszolgáltatásban, valamint a likviditásfedezeti ráta és a nettó stabil forrásellátottsági ráta számításában.

Az IRRBB esetében a kritikus megállapítások túlnyomó többsége az IRRBB mérésének és nyomon követésének hiányosságait érintette, és különösen a számszerűsítési módszerek elégtelenségével, a fő modellezési feltevések megalapozottságának hiányával, az elavult adatokkal és a gyenge modellkockázati keretrendszerekkel álltak összefüggésben. Más igen rossz eredmények arra világítottak rá, hogy az IRRBB-kezelési profil és -stratégia nem kellően formalizált, a kockázatkezelő testület pedig csekély mértékben működik közre az IRRBB-kezelési folyamatok meghatározásában és figyelemmel kísérésében.

Az üzleti modellt és a nyereségességet illetően a legsúlyosabb problémákra utaló megállapítások a stratégiai tervezéshez, a stratégia végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez, a jövedelem- és költségmegosztási keretekhez és a pénzügyi prognózisokhoz kapcsolódtak, ahogy aggályok merültek fel a nem kellően indokolt és elavult feltevések miatt.^[29]

A bankok digitális átalakulásának felülvizsgálatára vonatkozó kezdeti helyszíni ellenőrzések^[30] nehézségeket tártak fel a projektmonitorozással és irányítással, valamint a változáskezeléssel kapcsolatosan. Emellett az informatikai és az üzleti stratégiák közötti összhang hiánya is aggályokat vetett fel az irányítást illetően.

Ami az éghajlati kockázatot illeti, amely más meglévő kockázati kategóriákban – például az üzleti modell, a hitelkockázat, a belső irányítás és a működési kockázat – is tényező, az éghajlati kockázatra vonatkozó kezdeti helyszíni ellenőrzések további gyengeségeket tártak fel abban, ahogy az éghajlati kockázatokat a hitelkockázat-kezelésbe, valamint az éghajlati és környezeti adatok irányításába, a minőség-ellenőrzésbe és az adatstratégiákba integrálják. Ezt horizontális felügyeleti felülvizsgálat is megerősítette, amely végül minden jelentős hitelintézetnek megvalósítható átállási terveket eredményezett.

A belső szervezetirányítás tekintetében a legkritikusabb megállapítások a következőkhöz kapcsolódtak: (i) függetlenség, tevékenységi kör és a belső ellenőrzési funkciókhoz kapcsolódó erőforrások; (ii) nem kellően átfogó keretrendszerek, elégtelen adatarchitektúra és informatikai infrastruktúra, a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás terén az adatminőség-kezelés hiányosságai; továbbá (iii) a vezető testület irányítóképességének problémái, így a tagok közötti elégtelen kapcsolattartás, gyenge kockázati kultúra a szervezet szintjén, a banki üzleti és kockázati stratégiák végrehajtásának elégtelen felvigyázása. Ezek a megállapítások azt is megerősítik, hogy a szervezetirányítás továbbra is kiemelt felügyeleti prioritás.

Az ICAAP tekintetében a legsúlyosabb hiányosságokat a következő témakörökben találtuk: (i) gyenge belső – hitelkockázatra, piaci kockázatra vagy kamatlábkockázatra vonatkozó – számszerűsítési módszertanok; (ii) a kockázatfeltárás részeként történő lényeges kockázatok azonosításához nem megfelelő módszertanok, inkoherens átfogó ICAAP-architektúrával párosulva; valamint (iii) a belső tőke és a gazdasági tőke megfelelőségének fogalmai közti ellentmondások.

A szavatolótőkét (1. pillér) illetően a főbb megállapítások a következőket tárták fel: (i) a tőkekövetelmények és a saját tőke számítási eljárásának elégtelen ellenőrzési keretrendszere; valamint (ii) a kitettségek helytelen kitettségi osztályba való besorolása vagy a kitettségekhez nem megfelelő kockázati súlyok hozzárendelése.

Ami az informatikai és kiberbiztonsági menedzsmentet illeti, az idetartozó kockázatok adták az átfogó informatikai kockázati területen feltárt legnagyobb problémák mintegy felét. Korábban a megállapítások a kibertámadások megelőzéséhez, a kiberbiztonsági kockázatok feltárásához és az informatikai eszközök védelméhez kapcsolódtak, 2023-ban azonban az EKB egyre több megállapítása a kiberbiztonsági incidensekkel kapcsolatos reagálási és helyreállítási kapacitásokat érintette.^[31]

A fennmaradó súlyos informatikai megállapítások jelentős része (körülbelül 16%-a) a bankok által harmadik féllel kötött informatikai kiszervezési megállapodásokat érinti. Ezért az EKB amellett, hogy a jelentős hitelintézeteknél az informatikai kockázatok témájában végzett szokásos helyszíni ellenőrzések során értékelte ezt a kockázatot, 2023-ban külön helyszíni ellenőrzést végzett az egyik nagy felhőszolgáltatónál.

1.3.3.2 A belsőmodell-vizsgálatok főbb megállapításai

A legtöbb belsőmodell-vizsgálat 2023-ban a bankok modellmódosítás^[32], -kiterjesztés vagy -jóváhagyás értékelése iránti kérésére indult, nem pedig az EKB kezdeményezésére. Az EKB emellett számos kérelmet kapott és bírált el, amely tárgya valamely kevésbé kifinomult megközelítéshez való visszatérés volt, rendszerint a belső modellek környezetének egyszerűsítésére irányuló tágabb kezdeményezés részeként.

A bankok belső modelljei általában véve javultak a 2017 és 2021 közötti célzott felülvizsgálat során elvégzett kétszáz modellvizsgálat nyomán. Modellezési módszertanok ma már jobban megfelelnek az EBH új szabályozási keretében meghatározott előírásoknak (vagy ennek érdekében folyamatban van a módosításuk). A vizsgálatok ennek ellenére több gyenge pontot feltártak, amelyek egy része súlyos volt, ami arra utal, hogy a hitelintézetek nem voltak felkészülve a modellmódosítás iránti kérelmekre. A bankok belső ellenőrzési funkcióinak e tekintetben aktívabb és függetlenebb szerepet kellene játszaniuk.

A belsőmodell-vizsgálatokból származó megállapítások mintegy egyharmada nagyon súlyos hiányosságokat tárt fel. A vizsgált kockázattípustól függetlenül a „modellleírás”, a „folyamatok” és a „validálás” kategóriákra irányult a legtöbb megállapítás. Kizárólag az IRB-modellekkel kapcsolatos eljárási szempontokat vizsgálva a megállapítások körülbelül egyharmada nagyon súlyos problémára utalt, ezek mintegy fele pedig az informatikai infrastruktúrának és a nemteljesítés fogalommeghatározásának a hiányosságait érintette. A nemteljesítési valószínűség modellezése és a nemteljesítéskori veszteségráta modellezése esetében a megállapítások körülbelül egyharmada kiemelt súlyossági fokú, többnyire a kockázatok számszerűsítése és a minősítési rendszer szerkezete kapcsán.^[33] Azokon a területeken, ahol nagyszámú súlyos problémát találtak, az EKB tovább pontosította a megállapításokat a Belső modellekről szóló átdolgozott útmutatójában.

A tárgyidőszakban a kereskedési könyv közelgő mélyreható felülvizsgálata miatt csak nagyon kevés vizsgálat zajlott a piaci kockázatok témakörében. A piaci kockázatokra vonatkozó belsőmodell-vizsgálatok eredményeképpen született megállapítások főként a validálást, a különféle értékhelyesbítéseket és a járulékos kockázati tőkekövetelmények modellezését érintették. A partner-hitelkockázatra vonatkozó belsőmodell-vizsgálatok rendkívül csekély számára tekintettel nem került sor a megállapítások csoportosítására.

1.4 A kevésbé jelentős hitelintézetek EKB általi felvigyázása és közvetett felügyelete

1.4.1 A kevésbé jelentős hitelintézeti szektor szerkezete

Az LSI-szektor továbbra is meglehetősen szétaprózott. A kevésbé jelentős európai hitelintézetek 83%-a Németországban, Ausztriában és Olaszországban található, ezért ezekben az országokban összpontosult a kevésbé jelentős hitelintézeti szektoron belüli konszolidáció. Ezek száma a 2022. végi 2014-ről 1956-ra csökkent 2023 harmadik negyedévére. A szerkezeti változások többsége 53 szervezet egyesüléséhez kötődött, és négy banki engedély került visszavonásra. Ugyanakkor hat új engedélyt is kiadtak, jellemzően technológiaalapú vállalatoknak (fintech szervezeteknek).

Míg a kevésbé jelentős hitelintézeti szektort meglehetősen változatos és néha nagyon specializált üzleti modellek jellemzik, továbbra is a lakossági hitelezők vannak túlsúlyban. Ezek gyakran regionális takarékpénztárak, illetve takarékszövetkezetek, amelyek közül sok intézményvédelmi rendszer tagja, és többnyire Németországban és Ausztriában található. Általánosságban elmondható, hogy a kevésbé jelentős hitelintézetek tevékenysége még mindig bizonyos régiókban összpontosul, mint a jelentős hitelintézeteké.

A kevésbé jelentős hitelintézetek általánosságban csökkenő száma ellenére a szektor továbbra is jelentős részarányt tesz ki az európai banki ágazatban: a pénzügyi piaci infrastruktúrákon kívüli összes banki eszköz mintegy 15,4%-át teszi ki. A kevésbé jelentős hitelintézetek eszközeinek az egyes országok teljes banki eszközállományán belüli részaránya tekintetében viszont jelentős eltérek vannak, ami a tagállamok közötti strukturális különbségekre utal. Míg Luxemburgban, Németországban, Máltán és Ausztriában a kevésbé jelentős hitelintézetek a belföldi banki ágazatban lévő teljes eszközállomány több mint egyharmadát adták, addig a legtöbb egyéb országban viszonylag kis méretű a kevésbé jelentős hitelintézeti szektor: Franciaországban például a teljes banki eszközállomány mindössze 2,4%-át, Görögországban 4,1%-át, Belgiumban pedig az 5,5%-át teszi ki.

8. diagram

A kevésbé jelentős pénzintézetek üzleti modelljeinek besorolása

(százalékban)

1.4.1.1 Kiemelt felvigyázási tevékenységek

A geopolitikai eseményeknek köszönhetően a pénzügyi piacok 2023-ban jelentős volatilitásnak voltak kitéve. A gyors ütemű kamatemelések hatással voltak a meglévő kamatozó eszközökre és kötelezettségekre is. A befektetők fokozott kockázatkerülése arra késztette a bankfelügyeleteket, hogy a likviditási és finanszírozási kockázatokat kiemelten kezeljék. Az EKB bankfelügyelete és az illetékes nemzeti hatóságok egyre nagyobb figyelmet fordítottak a kamatlábkockázatra, valamint a kevésbé jelentős hitelintézetek finanszírozásának alkalmasságára és fenntarthatóságára.

Annak ellenére, hogy 2023-ban tovább csökkent a nemteljesítő hitelek aránya, a hitelkockázat továbbra is kiemelt felügyeleti témakör az illetékes nemzeti hatóságok számára. Több kvantitatív összehasonlító értékelés (benchmarking) mellett az EKB felülvizsgálta az európai bankfelügyeleten belüli hitelkockázat-értékelési gyakorlatot, és aktualizálta a kevésbé jelentős hitelintézetek hitelkockázat-vizsgálatára irányuló egységesített SREP-módszertant.

A felügyeletek ugyanakkor megerősítették a válságkezelési együttműködési kereteiket (lásd a 3.3 szakaszt).

1.4.2 A kevésbé jelentős hitelintézetek stressztesztjeivel kapcsolatos horizontális tevékenységek

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeleti stressztesztje országos gyakorlatának 2022-es felülvizsgálata nyomán a módszertanokra és az eszközökre is kiterjedően folyamatosan gyűjtik és megosztják a kevésbé jelentős hitelintézeteknél alkalmazott stressztesztelési gyakorlatra vonatkozó információkat. A folyamatban lévő munka célja, hogy előmozdítsák a bevált gyakorlati megoldásokat és a szinergiákat, és indokolt esetben felhasználják a jelentős hitelintézeteknél alkalmazott felügyeleti stresszteszt módszertanát is.

1.5 Az EKB makroprudenciális feladatai

Az EKB 2023-ban is aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet^[34] 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal. Ezzel összefüggésben a korábbi évekhez hasonlóan kiértékelte az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott makroprudenciális politikai értesítéseket. Ezek olyan határozatokkal kapcsolatosak, amelyek tárgya az anticiklikus tőkepufferek megállapítása, a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosítása és tőkehelyzetének kezelése. De idetartoznak olyan más makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó döntések is, mint például a tőkekövetelményekről szóló rendelet^[35] 458. cikkében előírt rendszerkockázati pufferek és intézkedések megállapítása.

2021-ben és 2022-ben az erősödő makropénzügyi gyengeségre tekintettel több nemzeti hatóság ciklikus vagy strukturális tőkepuffereket rendelt el, illetve kibővítette őket. Ez a tendencia 2023-ban is folytatódott, egyes nemzeti hatóságok új rendszerkockázati puffereket vezettek be bizonyos ágazatokban a kockázatok kezelése érdekében. A nemzeti hatóságok 127, rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetet is azonosítottak, és meghatározták ezek tőkepufferrátáit, összhangban a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetekre vonatkozó puffer megállapítására szolgáló, az EKB által 2016 óta alkalmazott „alsó korlát” módszertannal. Amint azt az EKB felügyeleti tevékenységéről szóló 2022. évi éves jelentése is megemlíti, 2024. január 1-jétől az EKB az alsó korlátra vonatkozó módosított módszertant alkalmaz majd az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek puffereinek értékelésére.^[36] A módosított módszertan célja, hogy megerősítse a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek veszteségviselési képességét, tovább csökkentse a rájuk vonatkozó tőkepufferek heterogenitásának kockázatát, és az ilyen hitelintézetek egységesebb kezelését eredményezze az európai bankfelügyelet alá tartozó országokban.

Az EKB bankfelügyelete az Európai Rendszerkockázati Testület munkájának több területén is aktívan közreműködött. Ez magában foglalta az EU pénzügyi rendszere kockázatainak és sérülékeny pontjainak rendszeres értékelését, a magasabb kamatlábak pénzügyi stabilitási vonatkozásaival kapcsolatos munkát, a rendszerszintű likviditáshiány elemzését, a kiberrezilienciát szolgáló makroprudenciális eszköztárat^[37], a kriptoeszközökkel és a decentralizált pénzügyekkel^[38], valamint a klímakockázattal kapcsolatos munkát^[39]. Kiterjedt továbbá az EBH 2023. évi uniós szintű stressztesztjére vonatkozó kedvezőtlen forgatókönyvekre és az egyszeri „Irány az 55%!” klímakockázat-elemzésre.

1.6 A 2024–26-os időszak kockázatai és felügyeleti prioritásai

A kockázatazonosítás és a prioritásmeghatározás fő célja olyan szilárd stratégia kidolgozása az EKB bankfelügyelete számára, amelyet a következő három évben követni kíván. A stratégia egyrészt azon fő sérülékeny pontok azonosításából áll, amelyekre a bankoknak és a felügyeleteknek egyaránt összpontosítaniuk kell a figyelmüket a kockázati kilátások fényében, másrészt pedig az azonosított kockázatok kezelését célzó stratégiai célok és a kapcsolódó felügyeleti munkaprogramok kidolgozásából. 2023-ban a korábban vártnál magasabb és tartósabb infláció a finanszírozási feltételek szigorodását és a korábban előre látottnál gyengébb gazdasági kilátásokat eredményezett. Ugyanakkor a kamatciklus markáns irányváltása a magasabb nettó kamatmarzsok révén a bankok általános jövedelmezőségét is elősegítette, ami növelte az egész bankszektor rezilienciáját.

Ezek a fejlemények arra késztették az EKB bankfelügyeletét, hogy némileg módosítsa a 2024–26-os időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásait, ugyanakkor ismételten felszólítsa a bankokat, hogy folytassanak körültekintő és szilárd alapokon álló kockázatkezelési gyakorlatot, hogy jobban tudják kezelni a rövid és középtávon várható hátráltató tényezőket. A 2024–26-os időszakot illetően a felügyelt intézményektől a következőket kérjük: legelőször is az azonnali makropénzügyi és geopolitikai sokkokkal szembeni ellenálló képességük megerősítését (1. prioritás), a szervezetirányításban, az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésében meglevő hiányosságok hatékonyabb és gyorsabb orvoslását (2. prioritás), valamint a digitális átalakulás továbbvitelét és a működési reziliencia számára teherbíró keretek kiépítését (3. prioritás). Az aktualizált felügyeleti prioritásokról, az alapul szolgáló kockázatértékelésről és a kapcsolódó felügyeleti tevékenységekről további információk az SSM felügyeleti prioritásai, 2024–2026 című anyagban találhatók.

2 Engedélyezési, végrehajtási és szankcionálási eljárások

2.1 Engedélyezés

2.1.1 Jelentőségfelmérés, átfogó értékelés és a kiemelt hatású kevésbé jelentős hitelintézetek meghatározása

2.1.1.1 Jelentőségfelmérés

2023 novemberében az SSM-keretrendeletnek^[40]megfelelően lezárult annak az éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[41] valamelyikét. Emellett a bankcsoportokban történt változások nyomán eseti jelentőségfelmérést is végeztünk (amely a jelentőségre vonatkozó 61 határozatot eredményezett).

Ennek eredményeként 2024. január 1-jétől a jelentősnek minősített intézmények^[42] száma 113, amely megegyezik az előző jelentőségértékelés eredményével.

A 2023. évi éves felmérés a következő változásokat eredményezte:

• A Wüstenrot Bausparkasse Aktiengesellschaftot jelentős intézménynek minősítették, mivel eszközállománya meghaladta a 30 milliárd €-t.
• A Lietuvos bankas kérése nyomán az EKB úgy határozott, hogy átveszi a Revolut Holdings Europe UAB közvetlen felügyeletét, összhangban az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontjával és az SSM-keretrendelet 67. cikkével, tekintettel olyan tényezőkre, mint az intézmény jelentős, európai piacok határain átnyúló jelenléte, gyorsan növekvő mérlege és ügyfélkörének jelentős növekedése a különböző tagállamokban.
• Az Euroclear Holding SA/NV megfelelt a méretszempontnak, de az SSM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdése és az SSM-keretrendelet 70. cikke alapján bizonyos körülmények miatt kevésbé jelentős minősítést kapott.

Továbbá három, 1. osztályba tartozó befektetési vállalkozás jelentős hitelintézeti működési engedélyt kapott, ezért 2023-ban négy jelentős hitelintézet került be a meglévő jelentős bankcsoportokba: a ProCapital a Confédération Nationale du Crédit Mutuel csoport tagja lett április 11-i hatállyal; a GENO Broker GmbH a DZ BANK AG Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank csoport tagja lett augusztus 12-i hatállyal; a KBC Securities NV a KBC Group NV csoport tagja lett október 5-i hatállyal; és a BNP Paribas Financial Markets a BNP Paribas S.A. csoport tagja lett december 9-i hatállyal.

Ezenkívül a következő olyan csoportszerkezeti változások mentek végbe, amelyek kihatottak a jelentős felügyelt szervezetek számára:

• a HSBC Continental Europe felvásárolta a HSBC Bank Malta p.l.c., a HSBC Trinkaus & Burkhardt GmbH és a HSBC Private Bank (Luxembourg) S.A. bankokat, így 2022. november 30-i, 2023. február 1-jei, illetve 2023. november 2-i hatállyal ezek a bankok is tagjai a HSBC Continental Europe által vezetett jelentős felügyelt csoportnak. A HSBC Trinkaus & Burkhardt GmbH engedélyét ezt követően 2023. június 30-i hatállyal bevonták.
• Az LP Group B.V. bankot és leányvállalatát, a LeasePlan Corporation N.V. bankot felvásárolta a Société Générale S.A. egyik leányvállalata, így azok a Société Générale S.A. által vezetett felügyelt csoport tagjává váltak 2023. május 22-i hatállyal.
• A CACEIS Investor Services Bank S.A. bankot (korábban RBC Investor Services Bank S.A.) és leányvállalatát felvásárolta a Crédit Agricole S.A., és ezzel az utóbbi által vezetett jelentős felügyelt csoport tagjává váltak 2023. július 3-i hatállyal.
• A NatWest Group plc (megalapításának helye az Egyesült Királyság) euroövezeti jogalanyai – a NatWest Bank Europe GmbH, az RBS Holdings N.V. és az RBS International Depositary Services S.A. által vezetett csoport – 2023. november 13-i hatállyal jelentős minősítést szereztek, tekintettel kettő, a NatWest Bank Europe GmbH, illetve az RBS Holdings N.V. vezetésével működő közbenső uniós anyavállalat létrehozására.

Végezetül, a csoportszerkezetben a következő olyan változások mentek végbe, amelyek nem befolyásolták a jelentős felügyelt szervezetek számát:

• Az OTP Luxembourg S.à.r.l. (korábban Biser Bidco S.à.r.l.) jelentős minősítést szerzett mint a három legnagyobb szlovén felügyelt csoport egyike, miután 2023. február 6-án eladták a Biser Topco S.à.r.l. OTP Luxembourg S.à.r.l. (korábban Biser Bidco S.à.r.l.) és Nova Kreditna Banka Maribor d.d. tulajdonában lévő részvényeit.
• Az Aareal Bank AG-t és az Atlantic BidCo GmbH-t is magában foglaló jelentős felügyelt csoport vezető intézménye az Atlanti Lux HoldCo S.à r.l. lett, miután 2023. június 7-i hatállyal megszerezte az Aareal Bank AG tőkéjének és ezzel a szavazati jogainak több mint 50%-át.
• A Citibank Europe plc önálló, jelentős felügyelt szervezet lett, miután a Citibank Holdings Ireland Limited 2023. október 17-i hatállyal szétosztotta a Citibank Europe plc teljes tőkéjét és összes szavazati jogát.

A felügyelt szervezetek jegyzékét – amely az EKB bankfelügyeleti honlapján található – rendszeresen aktualizáljuk.

2.1.1.2 Átfogó értékelés és eszközminőség-vizsgálat

2023 első felében az EKB négy, 2022-ben indított eszközminőség-vizsgálatot zárt le. A négy vizsgált bank mindegyike teljesíti az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó valamelyik kritériumot: Az AS Citadele banka Lettországban a tagállam három legnagyobb hitelintézete közé tartozott, a Crelan SA Belgiumban, a Goldman Sachs Bank Europe SE és a Morgan Stanley Europe SE pedig Németországban felelt meg a méretszempontnak.

2023-ban az EKB három bank eszközminőség-vizsgálatát indította el. Az észtországi AS LHV Group (a tagállam három legjelentősebb hitelintézetének egyike) és az olaszországi Finecobank S.p.A. eszközminőség-vizsgálatát (méret) 2023 áprilisában, a németországi J.P. Morgan SE eszközminőség-vizsgálatát (méret) pedig 2023 novemberében indították el. Az első két vizsgálat várhatóan 2024 első negyedévében zárul le, a J.P. Morgan SE eszközminőség-vizsgálata pedig a tervek szerint 2024 második negyedévének végén fejeződik be.

2.1.1.3 Kiemelt hatású, kevésbé jelentős hitelintézetek

Az európai bankfelügyelet a kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI-k) nagy számuk, méretük, összetettségük és kockázati profiljuk tekintetében fennálló különbözőségeik miatt a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk és a kockázati profiljuk alapján osztályozza. 2022 óta a kihatási kritériumokat és a kockázati kritériumokat külön értékeljük. Évente egyszer az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országban meghatározzuk, melyek a kiemelt hatású LSI-k. Meghatározásuk kritériumait a 2022. évi LSI-felügyeleti jelentés 1. keretes írása tartalmazza.

A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) értelmében vett kis méretű és nem összetett intézménynek minősülő LSI nem jelölhető meg kiemelt hatásúként – hacsak nem a legnagyobb LSI-ről van szó olyan országban, ahol az összes kevésbé jelentős hitelintézet kis méretű és nem összetett.

2.1.1.4 A kiemelt hatású LSI-k kijelölésének folyománya

Valamely LSI kiemelt hatásúként való kijelölése fontos szempont az illetékes nemzeti hatóság számára a felügyeleti tevékenység – úgymint a felülvizsgálat, az értékelés és a helyszíni ellenőrzés – gyakoriságának és részletességének meghatározásához. Emellett az SSM-keretrendelet 97. és 98. cikkével összhangban az illetékes nemzeti hatóságok kötelesek értesíteni az EKB-t minden olyan lényeges felügyeleti eljárásról vagy határozatról, amelyet a szóban forgó pénzintézetekkel kapcsolatban végre kívánnak hajtani.

Az EKB Felügyeleti Testülete által elfogadott felügyelt szervezetek jegyzéke a 2024-re jelentős hatásúnak minősített 100 LSI-t tartalmazza.

2.1.2 Engedélyezési eljárások

Az EKB 2023-ban összesen 777 engedélyezési eljárásról kapott értesítést (2. táblázat). Ezek között megtalálható 25 működési engedélykérelem, 10 engedélybevonás, 61 engedély érvényvesztése, 112 befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése, 558 passzportálási eljárás és 11 pénzügyi holdingtársaság engedélyezése, valamint – a „hitelintézet” 2021 júniusa óta alkalmazandó tágabb fogalommeghatározásának megfelelően – három, 1. osztályú jelentős hitelintézetként engedélyezett befektetési vállalkozás engedélyezése.

2023-ban 206 engedélyezési eljárásról szóló határozatot^[43] véglegesítettünk. A Felügyeleti Testület ezek közül 106 határozattervezetet adott be, amelyeket ezután jóváhagyott a Kormányzótanács. A fennmaradó 100-at hatáskör-átruházás keretében a felső vezetés hagyta jóvá.^[44] Ezek közül az EKB hallgatólagosan 79 műveletet (például engedély érvényvesztését és passzportálási eljárást) hagyott jóvá^[45] azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

Az engedélyezési eljárásról szóló 206 határozat az EKB 2023. évi egyedi felügyeleti határozatainak 8,57%-át teszi ki.

Három engedélyezési eljárás elutasító határozatot eredményezett, további hét tevékenységi engedélykérelmet és öt befolyásoló részesedés szerzéséről vagy növeléséről szóló értesítést visszavontak negatív értékelés miatt a határozat véglegesítése előtt.

2.1.2.1 A közös eljárások alakulása

Az engedélyezési, befolyásoló részesedési és engedélybevonási közös eljárásokról az EKB-nak benyújtott értesítések száma 2023-ban stabil maradt az előző évihez képest.

Az EKB nagyszámú befolyásoló részesedés iránti kérelmet értékelt. Néhány eljárás esetében – a felügyeletek kezdeti értékelés során felvetett aggályai vagy az EKB elutasító határozatának kibocsátása után – a kérelmezők úgy döntöttek, hogy visszavonják kérelmeiket. Más esetekben a tartósan bizonytalan makrogazdasági környezet miatt vagy egyedi okból döntöttek a kérelem visszavonása mellett. Több befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárás belső átszervezésből eredt, amelyre egyszerűsített értékelési eljárás vonatkozott. Az erősödő átalakulási és aktív konszolidációs dinamika ellenére a korábbi évekhez hasonlóan csak korlátozottan figyeltünk meg határon átnyúló konszolidációt.

2023-ban a legtöbb engedélyezési eljárás kevésbé jelentős hitelintézet létrehozásához kapcsolódott. Elsősorban azért indult kevés jelentős hitelintézetet érintő engedélyezési eljárás, mert bizonyos tagállamokban a működési engedélyt ki kell terjeszteni a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre. Ezenkívül több engedélyt adtunk ki a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet és irányelv 2021. június 26-i alkalmazásával bevezetett, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó uniós szabályozási keret alapján.

A korábbi évekhez hasonlóan az új engedélykérelmek egyik fontos oka az volt, hogy nagyobb mértékben alkalmaztak digitális innovációt (pl. fintech üzleti modellt) az uniós ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtáshoz. A kriptoeszköz-tevékenységekre és -szolgáltatásokra koncentráló üzleti modellekre vonatkozó legtöbb kérelmet németországi székhelyű hitelintézetek nyújtották be a német jog által előírt egyedi engedélyezési követelmény miatt. Míg ezen engedélykérelmek egy részét az első értékelés során visszavonták, az EKB a német joggal összhangban egy német hitelintézetnek kiterjesztette az engedélyét kriptovaluta-letételhelyezési üzleti modelljével kapcsolatban. A kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedélyezési kérelmek elbírálásakor az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok a tőkekövetelményekről szóló irányelvben (CRD) meghatározott kritériumokat alkalmazzák. A kriptoeszközöket és a kapcsolódó tevékenységeket szabályozó nemzeti keretrendszerek jelenleg eltérőek, ezért az EKB lépéseket tesz a kriptoeszköz-engedélyezési kérelmek értékelésének harmonizációjára.

A kriptoeszköz-piacokról szóló rendelet (MiCAR) 2023. júniusi hatálybalépésével és 2024-től való alkalmazásával az uniós hitelintézetek mérlegelik, hogy részt kívánnak-e venni a kriptoeszközökkel kapcsolatos, MiCAR-ban meghatározott tevékenységekben és szolgáltatásokban. A tőkekövetelményekről szóló irányelvben meghatározott hitelintézeteknek a kriptoeszköz-piaci rendelet értelmében nincs szükségük további engedélyekre a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások és tevékenységek tekintetében, viszont értesítési kötelezettség hatálya alá tartoznak. Az EKB továbbra is biztosítani fogja, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységet folytató hitelintézetek biztonságosan és helyesen végezzék a munkájukat.

Az EKB 2023-ban is jelentős számú engedélykérelmet kapott fintech üzleti modellű bankoktól. Az értékelésekből kiderül, hogy a fintech cégek korlátozott személyi állományuk miatt jellemzően nagymértékben támaszkodnak kiszervezett, kritikus fontosságú szolgáltatásokra. A legfontosabb szolgáltatások külső szolgáltatóknak való kiszervezése fokozza a működési kockázatot, különösen az informatikai szolgáltatások és a felhőalapú adattárolás, de a hitelesítési és az ügyfél-átvilágítási eljárások terén is. A fintech cégek gyakran használták fel a passzportálási rendszer nyújtotta lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik az uniós hitelintézeteknek, hogy az eredeti működési engedély alapján bármely más uniós országban szolgáltatást nyújtsanak vagy fióktelepet hozzanak létre.

Három LSI engedélyét (Németországban, Görögországban és Lettországban) tőkehiány és pénzmosással kapcsolatos súlyos jogsértés miatt bevonták. Kettő EKB-határozatot megtámadtak az EKB felülvizsgálati testülete és az Európai Unió Bírósága előtt. Az egyik vizsgált ügyben a Bíróság helybenhagyta az EKB bevonásról szóló határozatát, és lezárta a bírósági eljárást, míg a második ügyre vonatkozó eljárás még folyamatban van.

2.1.2.2 A passzportálási eljárásokat és a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat érintő fejlemények

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok 2023-ban 558 passzportálási eljárást folytattak le.

A tőkekövetelményekről szóló V. irányelv 21a. cikke alapján bevezették a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok anyavállalatainak jóváhagyását és jóváhagyás alóli felmentését. Az EKB 2023-ban két (vegyes) pénzügyi holdingtársaságot hagyott jóvá és öt (vegyes) pénzügyi holdingtársaságot mentett fel. Ezek már jelentős bankcsoportok tagjai voltak vagy tagságuk esedékes. Az összes jóváhagyás és jóváhagyás alóli felmentés közül három valamely jelentős felügyelt csoportban újonnan alapított (vegyes) pénzügyi holdingtársaságot érintett. Az egyéb jóváhagyások és mentességek a tőkekövetelményekről szóló V. irányelv 21a. cikkének nemzeti jogba való késedelmes – azaz 2020. december 29. utáni – átültetéséhez kapcsolódtak, ami késleltette a már meglévő (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok általi értesítést. A tőkekövetelményekről szóló V. irányelv átültetését követően 2021-ben és 2022-ben beérkezett nagyszámú eljárás után 2023-ban stabilizálódott az eljárások száma. Végül, a felügyelt csoportokban számos átszervezésre került sor, amelynek segítségével eltávolították a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat a csoportszerkezetből.

2.2 Szakmai alkalmassági és megbízhatósági eljárások

2023-ban az EKB-t összesen 2573, jelentős hitelintézetet érintő egyéni szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárásról^[46] értesítették (3. táblázat).

A 2023-ban befogadott szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások mintegy 62%-a felügyeleti funkciót ellátó, 28%-a pedig ügyvezetői funkciót betöltő vezető testületi tagokat érintett. A maradék egyéni eljárás kulcsfeladatot ellátó személyekre (8%), harmadik országbeli fióktelepek vezetőire (1,5%) és további, nem ügyvezető igazgatói tisztségekre (0,5%) terjedt ki.

A vizsgálat időtartama és az EKB-nak a határozathozatalhoz szükséges idő átlagosan 109 nap, amely a vezető testületi tagok és a kulcsfeladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló közös ESMA- és EBH-iránymutatások 179. pontjában meghatározott legfeljebb négy hónapon belül van.

2.2.1 Fejlemények a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások terén

Az Európai Bizottság egységes felügyeleti mechanizmusról szóló második jelentésével összhangban az EKB hatékonyabban hozott döntéseket a szakmai alkalmasságról és üzleti megbízhatóságról, mivel leegyszerűsítette folyamatait, kidolgozta, valamint frissítette iránymutatásait és tábláit^[47]. A Bizottság azt is megállapította, hogy jelentős előrelépés történt az illetékes nemzeti hatóságokkal a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok területén való együttműködés továbbfejlesztésében. Az EKB a firenzei Európai Doktori Intézettel (EUI) közreműködve közös szemináriumot tartott az ágazati szereplőknek a változó versenykörnyezetben működő sokszínű és eredményes igazgatóságokról és bizottságokról.

Ami a sokszínű igazgatótanácsok biztosítását illeti, 2023-ban az EKB a kollektív alkalmasság szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kritériumát használta fel arra, hogy előmozdítsa a készségek és tapasztalatok, a nemi hovatartozás, az életkor és a földrajzi eredet szerinti sokszínűséget a banki igazgatótanácsokban. Emellett úgy határozott, hogy 2024-ben nagyobb elvárásokat támaszt a kollektív alkalmassággal kapcsolatban, különös tekintettel a felügyeleti feladatokat ellátó vezető testületen belül az információs és kommunikációs technológiákkal és a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos szakértelemre.

Az alkalmasság vizsgálata kiegészítő rendelkezések előírását eredményezheti, ha a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó öt kritérium alapján a jelölttel kapcsolatos bizonyos aggályokat orvosolni kell. A kiegészítő rendelkezésekre vonatkozó irányelvet 2022-ben felülvizsgálták, majd konkrétabb követelményeket és határidőket vezettek be. Azóta a határozatok kiegészítő rendelkezései pontosabbá váltak, és a kiegészítő rendelkezést tartalmazó határozatok aránya a 2022. évi 32%-ról 2023-ra 9,5%-ra csökkent. A 2023-as szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatokban leggyakrabban az időráfordítás, a tapasztalat és az összeférhetetlenség kapcsán merültek fel aggályok. Ez 47 feltételkiszabáshoz, 179 kötelezettségmegállapításhoz és 21 ajánláshoz vezetett, ami kevesebb, mint a 2022. évi 58, 225, illetve 95.

Ha a jelölt alkalmasságával kapcsolatban érdemi aggályok merülnek fel, az EKB szükségesnek tarthatja egy mélyrehatóbb vizsgálat elvégzését, végül pedig közölheti, hogy elutasító határozatot áll szándékában elfogadni. A bankok ezt követően a felügyeleti párbeszéd során általában visszavonják a kérelmet, ami 2023-ban 10 esetben fordult elő.

Az EKB 19 esetben végezte el a bankok vezetőtestületi tagjainak újraértékelését, főként a jó hírnévvel kapcsolatos aggodalmak miatt (14 esetben).

2023-ban folytatta a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárások feldolgozását szolgáló informatikai eszközök fejlesztését és használatuk előmozdítását (lásd az 5.9.2 szakaszt).

2.3 Visszaélés-bejelentés, jogérvényesítés, szankcionálás

2.3.1 Végrehajtási és szankcionálási intézkedések

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok között. Az EKB felügyeleti feladatkörében kiszabott bírságokat és az EKB kérésére az illetékes nemzeti hatóságok által kiszabott bírságokat közzétesszük az EKB felügyeleti szankciókról szóló weboldalán.

A szankciók célja a kötelességszegés megbüntetése, és nem csak a felügyelt bank, hanem a bankszektor egésze számára elrettentő hatása van. A végrehajtási intézkedések, például a kényszerítő bírságok célja, hogy a felügyelt bankokat rávegye a felügyeleti határozatokban vagy rendeletekben meghatározott prudenciális követelményeknek való megfelelésre.

2023-ban az EKB 14 végrehajtási és szankcionálási eljárást folytatott. Ezek közül 13 szankcionálási eljárás volt, amely kilenc EKB-határozathoz^[48], egy végrehajtási eljárás pedig egy EKB-határozathoz vezetett (4. táblázat).

Az EKB továbbá 2023-ban 18 kötelező erejű felügyeleti határozatot adott ki, amelyek a jogsértés minden napjára vonatkozó időszakos kényszerítő bírság felhalmozását irányozzák elő arra az esetre, ha az érintett bank nem felel meg az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatok azonosítását és az arra szolgáló eljárások megerősítését célzó prudenciális követelményeknek az említett határozatokban meghatározott határidőn belül, amely 2023 végétől 2024 végéig tart (lásd az 1.2.4 szakaszt). 2023 végén is folyamatban voltak további határozattervezetekre vonatkozó eljárások, amelyek időszakos kényszerítő bírságok felhalmozását irányozzák elő.

A 2023-ban lefolytatott 13 szankcionálási eljárásból öt fűződik közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) öt jelentős hitelintézet által elkövetett megsértésének gyanújához. 2023-ban ezen eljárások közül hármat véglegesítettek, aminek eredményeként három EKB-határozattal 17 925 000 € összegű bírságot szabtak ki három felügyelt szervezetre tőkekövetelmény megsértése, illetve piaci kockázatra és hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények téves jelentése miatt. Két eljárás 2023 végén még folyamatban volt.

A 2023-ban lefolytatott fennmaradó nyolc szankcionálási eljárás a tőkekövetelményekről szóló irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályokban megállapított szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági, javadalmazási, irányítási és befolyásoló részesedési követelmények megsértésének gyanújával függött össze. Öt jelentős hitelintézetet és egy kevésbé jelentős hitelintézetet érintő eljárás véglegesítésre került, továbbá eljárás elindítása céljából hat EKB-kérelem érkezett az illetékes nemzeti hatóságokhoz.

A 2023-ban folytatott végrehajtási eljárás kényszerítő bírságoknak egy jelentős hitelintézetre történő esetleges kiszabását célozta azért, hogy kikényszerítse az EKB határozatában előírt, banki könyvben szereplő kamatlábkockázatra vonatkozó prudenciális követelményeknek való megfelelést. Tekintettel a meghozott intézkedésekre és az intézmény által a végrehajtási eljárás tárgyalási szakaszában benyújtott dokumentációra, az EKB úgy döntött, hogy nincs szükség időszakos kényszerítő bírságra, mivel az eljárás megindításával már sikerült elérni a kívánt eredményt.

A 2023-ban az EKB által lebonyolított végrehajtási és szankcionálási eljárások tárgyát képező feltételezett jogsértések teljes tematikus bontásban a 9. diagramon láthatók.

9. diagram

Végrehajtási és szankcionálási eljárásokat kiváltó feltételezett jogsértések 2023-ban

A két illetékes nemzeti hatóság – az EKB előzetes, eljárások elindítására irányuló felkérései után – nemzeti jogszabályaik alapján értékelte az eseteket, és 2023-ban két, összesen 60 000 € összegű pénzbírságot szabott ki.

Bővebb információt – többek között a prudenciális követelmények megsértéséhez kapcsolódó, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által 2023-ban végzett szankcionálási tevékenységekre vonatkozó átfogó statisztikákat – az SSM keretén belül végzett, 2023. évi szankcionálási tevékenységekről szóló éves jelentés tartalmaz, amely 2024 második negyedévében jelenik meg az EKB bankfelügyeleti honlapján.

2.3.2 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikkének értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a releváns uniós jogszabályok megsértését – ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, idegen szóval whistleblowingnak. Az EKB ennek megfelelően online visszaélés-bejelentő platformot működtet.

Garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2023-ban az előző évhez képest 74%-kal több, 355 visszaélésről szóló bejelentést kapott. Ezek közül 117-et a vonatkozó uniós jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 106-ról úgy ítélték meg, hogy az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozik, 11 pedig az INH-kéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális (például fogyasztóvédelmi) követelmények állítólagos megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatáskörén.

Az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozó bejelentett, állítólagos jogsértések leginkább szervezetirányítási kérdésekkel (87%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények kiszámításával (9%) függtek össze. A szervezetirányítási problémák elsősorban a kockázatkezelést és a belső ellenőrzési eljárásokat, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, a szervezeti struktúrát és a vezető testületi funkciókat érintették. Az ügyek teljes bontásban a 10. diagramon láthatók.

10. diagram

A visszaélés-bejelentési mechanizmusban bejelentett állítólagos jogsértések

(százalékos arányok)

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül érkezett információkról, és meghatározták a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélésekről az év folyamán vagy korábban kapott bejelentésekkel összefüggésben 2023-ban a következő főbb vizsgálati intézkedéseket hoztuk:

• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (48%);
• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (42%);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat iránti kérelem (10%).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Válsághelyzetek 2023-ban

A bankszektorban 2023 tavaszán kialakult zavar – amely az Egyesült Államok bankszektorában kezdődött és a Credit Suisse felvásárlásával tetőzött – a nagy pénzügyi válság óta a legjelentősebb olyan banki krízishelyzet volt, amely az egész rendszerre kiterjedt. Az európai bankunió bankszektora azonban rugalmasan alkalmazkodott, szilárd tőke- és likviditási szintek mellett. Ennek eredményeként 2023-ban az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet^[49] 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyetlen jelentős hitelintézetet sem minősítettek fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak.

3.2 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB és az Egységes Szanálási Testület (SRB) 2023-ban is minden szinten szorosan együttműködött, rendszeres eszmecserékre került sor a szervezetek elnökei, a felső- és középvezetők között. Ezenkívül az EKB Felügyeleti Testületének elnöke és az SRB elnöke közös látogatást tett több illetékes nemzeti hatóságnál (INH).

A 2023. tavaszi bankturbulencia nyomán az EKB és az SRB fokozta együttműködését^[50], továbbra is megvitatta a levont tanulságokat, és megtette az utólag szükséges lépéseket.

Az EKB és az SRB továbbra is szorosan együttműködött a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdésekben. 2023 októberében magas szintű közös szemináriumot szerveztek, amelyben felügyeleti és szanálási szempontból foglalkoztak a válságkezelési és betétbiztosítási keretben javasolt módosításokkal.

Az EKB ugyancsak aktualizálta belső működési útmutatóját, amivel támogatja a 2022-ben felülvizsgált kétoldalú egyetértési megállapodás teljes körű végrehajtását. Ahogyan az előző években is, az EKB részt vett az SRB válságszimulációs próbatesztjein és abban a háromoldalú legfelsőbb szintű vizsgálatban, amelybe bevonták az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a bankunió szanálási hatóságait, felügyeleteit, központi bankjait és pénzügyminisztériumait.

Az EKB és az SRB folytatta a likviditás mérésére és jelentésére irányuló közös munkát. Ebben a tekintetben közös munkacsoportot bíztak meg azzal a feladattal, hogy végezzen közös éves likviditási vizsgálatot, amelynek célja a bankok válsághelyzeti felkészültségének tesztelése. A munkacsoport 2023 októberében sikeresen befejezte 204 bankra kiterjedő első vizsgálatát.

Ezenkívül az EKB közös felügyeleti csoportjai és az SRB belső szanálási csoportjai közötti rendszeres együttműködés továbbra is a két szervezet közötti kooperáció fontos eleme. Az EKB válságkezelési keretében különösen a bankok működtek szorosan együtt.

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB egyeztetett az SRB-vel a jelentős hitelintézetektől kapott helyreállítási tervekről.

Végül az SRB kikérte az EKB véleményét a szanálási tervezetekről, valamint az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet értelmében a jelentős hitelintézetek által az egységes szanálási alapba javasolt ex ante befizetések kiszámításáról.

3.3 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

A kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI) érintő válságkezelés érdekében szoros együttműködésre van szükség az adott INH és az EKB között. Bár az LSI-k válságkezelése az INH-k felügyeleti feladata, fokozott együttműködésre és információcserére van szükség, amikor valamely LSI elér működőképességének a határához, mivel az EKB feladata a működési engedély bevonása.

Az érintett INH az LSI pénzügyi helyzetének romlása miatti válság korai szakaszában hivatalos értesítéssel tájékoztatja az EKB-t. Az EKB 2023-ban 13 ilyen értesítést kapott.

A pénzügyi helyzet romlásáról szóló értesítés nyomán általában válságkezelő kapcsolattartó csoportokat állítunk fel. A korábbi évekhez hasonlóan 2023-ban az EKB és az érintett INH képviselőiből álló csoportok gondoskodtak a krízishelyzetek szoros monitorozásáról, és hogy a felügyeleti intézkedéseket, döntéseket időben, összehangoltan hozzák meg. Az év során 17 válságkezelő kapcsolattartó csoport működött; tíz banki működési engedélyt vontunk be és három engedély érvényét vesztette, azaz az érintett LSI-k proaktívan visszaadták a működési engedélyt. Az engedélybevonás okai közé tartozhatnak a nem fenntartható üzleti modellek, a gyenge vagy negatív jövedelmezőség, valamint szervezetirányítási és kockázatkezelési hiányosságok.

Az EKB és az INH-k 2023-ban közösen felülvizsgálták az LSI-k válságkezelési együttműködési keretét, felhasználva az európai bankfelügyelet kezdete óta az LSI-válságkezeléssel kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A keret javítására és hatékonyabbá tételére irányuló projekt olyan tágabb munkafolyamat része, amelyet több európai intézmény végez a bajba jutott pénzintézetek válságkezelési gyakorlatának felülvizsgálata céljából.

4 Intézményközi együttműködés

4.1 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

4.1.1 Együttműködés más uniós felügyeletekkel és az EU-n kívüli országok hatóságaival

Az EKB és más felügyeletek közötti egyetértési megállapodásokat közzétesszük az EKB bankfelügyeleti honlapján.

4.1.1.1 Az EKB és a felügyeleti kollégiumok

A bankunión kívül tevékenységet folytató jelentős bankcsoportok esetében az EKB tagja a felügyeleti kollégiumoknak. Ez lehetővé teszi az összehangolt felügyeleti módszertanok és határozatok kidolgozását, és biztosítja a több országban működő ugyanazon bankcsoport felügyeletében részt vevő többi felügyelettel közös munkaprogram kidolgozását. Az EKB azokban az esetekben szervez kollégiumot, amikor székhely szerinti felügyeletként ő a bankcsoportok összevont alapú felügyeletéért felelős hatóság. Ha az EKB a fogadó felügyelet, és felvigyáz egy bankcsoporton belüli meghatározott szervezeteket, felkérés esetén részt vesz a felügyeleti kollégiumokban. 2023-ban a közvetlen felügyelete alá tartozó bankok közül 47-nél működött felügyeleti kollégium.

4.1.1.2 A piaci magatartásért felelős nemzeti hatóságokkal és az SSM-en kívüli uniós hatóságokkal való együttműködés megerősítése

A jelentős bankcsoportok a pénzügyi instrumentumok piacain végeznek műveleteket, így az EKB az uniós joggal összhangban együttműködik az EU nemzeti piacfelügyeleti hatóságaival.

Az EKB tovább erősítette az SSM-en kívüli EU-tagállamok nemzeti felügyeleteivel folyó információcserét és együttműködést, amely a jelentős bankcsoportok ezen országokban végzett műveleteivel kapcsolatos.

4.1.1.3 Együttműködés az EU más ágazati felügyeleteivel és az EU-n kívüli prudenciális felügyeletekkel

A pénzügyi konglomerátumokról szóló irányelv^[51] értelmében az EKB köteles együttműködni az érintett illetékes hatóságokkal a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete céljából. Az olyan hitelintézet által vezetett csoportok esetében, amelynek az EKB az összevont felügyeletet ellátó hatósága, feladata a vonatkozó koordinációs megállapodások kidolgozása. Az EKB 2023-ban 29 pénzügyi konglomerátumot koordinált^[52].

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok szakértőiből álló több területért felelős csoport biztosítja az SSM-en belüli pénzügyi konglomerátumok felügyeletének következetes megközelítését.

2023-ban az EKB megerősítette az EU-n kívüli prudenciális felügyeletekkel a felügyeleti technológia használatáról folytatott párbeszédet is. Ennek része volt az USA központi bankjával (Federal Reserve System), valamint az Egyesült Királyság központi bankjával (Bank of England) és pénzügyi szabályozó hatóságával egy gépi tanulási alkalmazás kifejlesztése céljából folytatott együttműködés, hogy a természetes nyelvi feldolgozás segítségével támogassák a felügyeleti szakértőket a konkrét informatikai és kiberbiztonsági kockázatok azonosításában. A négy intézmény szakértői jelenleg interdiszciplináris, több területet átfogó csapatban működnek együtt, hogy 2024 szeptemberére megalkossák a működőképességi igazolást.

4.1.1.4 Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi szektort értékelő programjainak (FSAP) keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik az adott ország pénzügyi szektorát.

A 2018. évi euroövezeti FSAP-programban megvizsgálták az euroövezet bankfelügyeleti és szanálási architektúráját. Az EKB a legtöbb IMF-ajánlást bevezette felügyeleti gyakorlatába. Ezzel párhuzamosan az uniós társjogalkotók azokkal az ajánlásokkal foglalkoztak, amelyek az uniós jog módosítását teszik szükségessé. A következő, euroövezetre vonatkozó FSAP-programot 2024-re tervezik, és várhatóan magában foglalja majd a jelentős pénzintézetek felügyeletének mélyreható értékelését.

Az IMF 2023-ban lezárta a belgiumi FSAP-programot, folytatta a holland programmal kapcsolatos munkát, és elindította az FSAP-programokat Luxemburgban, Szlovákiában és Spanyolországban. Az országos FSAP-programok olyan nem banki témákat értékelnek, mint például a belföldi biztosítási és makroprudenciális keretrendszerek, és kitérnek a banki tevékenységgel kapcsolatos kérdésekre – különös tekintettel azokra, amelyek a kevésbé jelentős pénzintézeteket felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak –, illetve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontok holisztikus értékelésére, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy további munkára van szükség a bankunió kiteljesítéséhez.

Az EKB-nak az IMF Alapokmánya IV. cikke szerinti, az európai bankfelügyeletben részt vevő országok számára tartott országos konzultációkban történő részvétele mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekhez kapcsolódik, összhangban az EKB-nak az adott szakterületeken ellátott feladataival.

4.2 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.2.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) 2023-ban a tartós inflációval, a magasabb kamatlábakkal és a pénzügyi feltételek szigorításával összefüggésben a pénzügyi rendszer meglévő sérülékeny pontjainak kezelésére és a pénzügyi rendszer ellenálló képességének strukturális változások révén történő megerősítésére összpontosította a figyelmet. Ezek a tevékenységek támogatták a G20 elnökségének pénzügyi szektorra vonatkozó prioritásait.

Az FSB tagjaként az EKB bankfelügyelete különböző munkafolyamatokban vett részt, amelyek a következőket tartalmazzák: (i) a kriptoeszköz-tevékenységekre és -piacokra vonatkozó ajánlások véglegesítése; (ii) a klímapolitikai ütemtervvel kapcsolatos munka, beleértve az éghajlatra vonatkozó következetes pénzügyi adatközlést; (iii) a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok kezelésére szolgáló eszköztár véglegesítése; (iv) a kiberbiztonsági események bejelentésének nagyobb konvergenciáját célzó ajánlásokról szóló jelentés véglegesítése; (v) szanálástervezés és válsághelyzetekre való felkészültség, beleértve a szanálás során a határon átnyúló finanszírozás előtt álló akadályok kezelését, valamint a szanálási eszközök működésbe léptetésének megvitatását; és (vi) a 2023 tavaszán tapasztalt banki zavarokból levont tanulságok (többek között a nemzetközi szanálási keretrendszer) felülvizsgálata.

Az EKB bankfelügyelete részt vett az FSB plenáris ülésein, a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, valamint a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság ülésein. 2023 júniusában és júliusában az EKB adott helyet a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság helyszíni értekezleteinek és az FSB plenáris ülésének. Hozzájárult továbbá a Szanálási Irányítócsoport, az európai területi konzultatív csoport és a külső ellenőrzési kerekasztal munkájához.

A fent említett témák mellett az EKB bankfelügyelete 2024-ben együttműködik az FSB-vel az átállástervezési szakpolitikai munkában, a 2023 tavaszán tapasztalt banki zavarok utómunkájában, a tartalékképzésre való felkészültséggel kapcsolatos kérdésekben és a helyes javadalmazási gyakorlatok bevezetésében.

4.2.2 Hozzájárulás a bázeli folyamathoz és a hatékony bankfelügyeletre vonatkozó átdolgozott alapelvekhez

Az EKB 2023-ban továbbra is jelentős mértékben hozzájárult a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) munkájához. Aktívan részt vett több munkafolyamatban, a BCBS csoportjaiban hasznosította a szakértelmét, valamint az EU-ban és világszerte együttműködött a Bázeli Bizottság tagjaival.

Az egyik legfontosabb mérföldkő a 2023. évi banki zavarról szóló jelentés volt, amely a 2023. tavaszi banki zavarokból levont szabályozási és felügyeleti tanulságok áttekintését tartalmazza. Ebben kiemelik a bankok kockázatkezelési gyakorlatának és szervezetirányítási rendszerének jelentőségét, a bankok biztonságát és szilárdságát szavatoló erős és hatékony felügyelet szükségességét, valamint a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez elengedhetetlen, prudens és megbízható szabályozási standardok szerepét.

A másik fontos mérföldkő a hatékony bankfelügyelet alapelveinek felülvizsgálatáról szóló nyilvános konzultáció elindítása volt. A konzultációs anyagban javasolt változtatások közé tartozik a nemzetek feletti felügyeleti keretrendszer – mint például az egységes felügyeleti mechanizmus – egyértelmű elismerése, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok hatása és a pénzügyek digitalizálása, valamint a bankok üzleti modelljei fenntarthatóságának és működési rezilienciájának értékelése.

Az egyéb fontos eredmények közé tartoznak az alábbi témákról indított nyilvános konzultációk: (i) a 3. pillér szerinti, éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok közzétételi keretrendszere (lásd a 7. keretes írást); (ii) a bankok kriptoeszköz-kitettségeinek közzététele, amelyhez standardizált adatközlési táblázatot és mintadokumentumokat javasolnak a bankok kriptoeszköz-kitettségeinek és műveleteinek megjelenítésére; (iii) a 2022 decemberében közzétett, a bankok kriptoeszközökkel szembeni kitettségeire vonatkozó standard módosításai; és (iv) a banki könyv kamatlábkockázatára vonatkozó standard javasolt kiigazításai.

Az EKB továbbra is társelnöke volt a BCBS éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportjának és a BCBS szakpolitikával és standardokkal foglalkozó csoportjának, valamint 2023 júniusában házigazdája volt a felügyeleti együttműködési csoport Frankfurt am Main-i értekezletének.

4.2.3 Részvétel az Európai Bankhatóság munkájában

Az EKB bankfelügyelete 2023-ban továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bankhatósággal (EBH) az európai bankszektor következetes felügyeletének előmozdítása, továbbá a hitelintézetek biztonságának és szilárdságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának elősegítése érdekében.

A közös projektek közé tartozott 2023-ban az egész Unióra kiterjedő stresszteszt, amely lehetővé tette a felügyeletek számára az európai bankszektor rezilienciájának értékelését. Az EKB annak érdekében is együttműködött az EBH-val, hogy elkezdődjön az „Irány az 55%!” csomagra vonatkozó egyszeri kockázati forgatókönyv-elemzés, amelyben a pénzügyi szektor rezilienciáját értékelik az EU „Irány az 55%!” intézkedéscsomagjának megfelelően. Az EKB és az EBH az Egységes Szanálási Testülettel közös nyilatkozatot adott ki a Credit Suisse kiegészítő alapvető (1. szintű) kötvényeinek leírása nyomán. Ezzel pontosították az EU szanálási keretrendszerét, és megnyugtatták a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok európai piacait.

Az EKB az EBH szabályozó munkájában is szerepet vállalt, számos projektet támogatott és észrevételezett, beleértve az EBH kriptoeszközök piacairól szóló rendeletének szakpolitikai kialakítására vonatkozó tervezetét, valamint a helyreállítás-tervezés során az általános helyreállítási képességről szóló EBH-iránymutatások véglegesítését, amelyek célja a helyreállítási tervek használhatóságának és a válsághelyzetekre való felkészültség javítása. Az EKB az európai felügyeletek vegyes bizottsága digitális működési rezilienciával foglalkozó albizottságának tagjaként hozzájárult továbbá a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet megszövegezéséhez. Ezenkívül közreműködött az EBH EU-specifikus kiigazítások hatását elemző Bázel III ellenőrzési jelentésének elkészítésében, ami kulcseleme a Bázel III csomag véglegesítésének.

Ami az EBH ún. megfelelési vagy indokolási eljárását illeti, az EKB bankfelügyelete 2023-ban értesítette az EBH-t egy iránymutatással kapcsolatos jogkövetési státuszáról, amint azt az EKB bankfelügyeleti honlapján is dokumentálták. Az EKB bankfelügyelete elkötelezett az EBH vagy az európai felügyeletek vegyes bizottsága által kiadott valamennyi alkalmazandó iránymutatás követése mellett.

Együttműködik az EBH-val és más érdekeltekkel az európai és nemzeti hatóságok képviselőiből álló közös banki adatszolgáltatási bizottság, valamint a banki ágazat szakértőit tömörítő adatszolgáltatási kapcsolattartó csoport (Reporting Contact Group) felállításában. A közös banki adatszolgáltatási bizottság első értekezletét a tervek szerint 2024-ben tartják. Az Európai Bizottság felügyeleti adatstratégiájával összhangban folyamatban van az ágazati adatszótár kidolgozása, amely összhangban van a felügyeleti adatszolgáltatás részletességének fokozásával, a statisztikai és felügyeleti adatszolgáltatás további integrálásával.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 Az elszámoltathatósági követelmények teljesítése

Az éves jelentés az SSM-rendelet alapján az EKB bankfelügyeletének egyik fő elszámoltathatósági csatornája az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (Tanács) felé. A rendelet előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és számonkérhetőségi követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása rendkívül fontos az EKB számára.

A Felügyeleti Testület elnöke 2023-ban négy alkalommal – három rendszeres nyilvános meghallgatáson és egy eseti eszmecserén – jelent meg az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) előtt. 2023. március 21-i nyilvános meghallgatásán bemutatta az EKB éves felügyeleti tevékenységekről szóló 2022. évi jelentését. Ugyanezen a napon részt vett az Európai Bankhatóság elnökével a Silicon Valley Bank (SVB) csődjéről és annak az európai pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásairól tartott eseti eszmecserén. A másik két rendszeres nyilvános meghallgatásra 2023. június 28-án és november 7-én került sor. A megbeszélések középpontjában a makrogazdasági kilátásokból eredő kockázatok álltak, különös tekintettel a kamatlábemeléseknek a bankszektorra és a betétesekre gyakorolt hatására, a tavaszi piaci nyugtalanság tanulságaira és a nemteljesítő hitelek alakulására. Szó esett továbbá a kriptoágazatból és a nem banki pénzügyi intézményektől származó kockázatokról, valamint a bankunió megerősítését célzó jogalkotási dokumentumokról, például a banki reformok csomagjáról, valamint a válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálatáról.

A Felügyeleti Testület elnöke 2023-ban az európai parlamenti képviselők bankfelügyelettel kapcsolatosan írásban feltett két kérdésére és – az EKB nemzeti parlamentekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének megfelelően – egy nemzeti parlamenti képviselő által írásban feltett kérdésre válaszolt. Az európai parlamenti képviselőknek küldött valamennyi válaszlevelet közzétették a bankfelügyelet honlapján. A levelek a felügyelt intézmények oroszországi tevékenységére, a bankok sérülékeny ágazatoknak való kitettségével kapcsolatos felügyeleti munkára, valamint a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának előmozdítását célzó jogalkotási kezdeményezésekre terjedtek ki.

Az intézményközi megállapodással összhangban az EKB a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyvét és a felügyeleti testületi szemináriumok összefoglalóját is az Európai Parlament rendelkezésére bocsátotta.

Az EKB bankfelügyelete az EKB és az Európai Parlament közötti párbeszéd további elmélyítése érdekében válaszolt azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az Európai Parlament a „Bankunió – 2022. évi éves jelentés” című állásfoglalásában fogalmazott meg. Válaszában^[55] az EKB megosztotta észrevételeit a bankszektor fejleményeiről, az éghajlati és környezeti kockázatokról, valamint a bankfelügyelettel kapcsolatos jogalkotási dokumentumokról.

Ami a Tanáccsal 2023-ban folytatott együttműködést illeti, a Felügyeleti Testület elnöke május 15-én és november 8-án eszmecserén vett részt az eurocsoporttal. A megbeszélések előtt az EKB áttekintést tett közzé a releváns felügyeleti tevékenységeiről^[56]. A legfontosabb témák a következők voltak: az európai bankrendszer helyzete a jelenlegi makrogazdasági és geopolitikai környezetben, felügyeleti prioritások, valamint szabályozási és intézményi kérdések.

5.1.1 Az Európai Bizottság felülvizsgálata az SSM-ről és az Európai Számvevőszék bankok hitelkockázatának uniós felügyeletéről szóló különjelentéséről

2023. április 18-án az Európai Bizottság jelentést tett közzé az SSM második felülvizsgálatáról. A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az SSM összességében jól működik, és érett, megalapozott felügyeleti hatósággá vált, amely teljesíti a létrehozásakor meghatározott célokat. Segít biztosítani, hogy a bankok megfelelően felkészültek legyenek és elegendő tőkével rendelkezzenek gazdasági és pénzügyi válságok esetére. Minőségi és proaktív bankfelügyeletet is biztosít, és gyorsan alkalmazkodik a felügyeleti kihívásokhoz, ahogyan azt a koronavírus-válság (Covid19-válság) során is megmutatta.

Az Európai Számvevőszék 2023. május 12-én közzétette a bankok hitelkockázatának uniós felügyeletéről szóló különjelentését. Ebben megállapítják, hogy az EKB-nak a banki hitelkockázatra vonatkozó felügyeleti értékeléseinek vannak hiányosságai, de alapvetően jó minőségűek. Az EKB-nak a megállapításokra tett észrevételeit a jelentés melléklete tartalmazza. Az EKB üdvözli az Európai Számvevőszék ellenőrzésének eredményét és ajánlásait, amelyek hozzá járulnak majd a folyamatok további javulásához. Továbbra is elkötelezett amellett, hogy a bankfelügyeleti tevékenysége során a legszigorúbb normákat alkalmazza, és javítsa felügyeleti gyakorlatát.

A Számvevőszék emellett befejezte a 2016-os ellenőrzésének utánkövetését, lásd a 29/2016. sz. különjelentést: Egységes felügyeleti mechanizmus – ígéretes kezdet, de fejlesztésre van szükség. Az eredményeket a bankok hitelkockázatának uniós felügyeletéről szóló különjelentés mellékleteként tettük közzé.

5.2 Átláthatóság és kommunikáció

A Felügyeleti Testület elnöke és alelnöke 2023 folyamán 26, az EKB felügyeleti testületi képviselői pedig 12 beszédet tartottak. Együttesen 32 médiainterjút adtak, valamint kilenc blogbejegyzést és véleménycikket tettek közzé. Az elnök két sajtótájékoztatót is tartott a 2022. és 2023. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeiről. Az EKB bankfelügyelete négy podcastepizódot, 28 sajtóközleményt, valamint egyéb kommunikációs anyagokat – például az Európai Parlament képviselőinek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és felügyeleti statisztikákat – tett közzé. A csaknem tízezer feliratkozóval rendelkező, negyedévente digitálisan megjelenő Felügyeleti Hírlevél beszámolt a folyamatban levő felügyeleti projektekkel és megállapításokkal kapcsolatos tudnivalókról és aktualitásokról.

Az EKB bankfelügyelete 2023-ban közzétette a stresszteszt eredményeit, és négy nyilvános konzultációt indított el. Ezek a partner-hitelkockázat irányításának és kezelésének helyes gyakorlatára, a belső modellekről szóló átdolgozott EKB-útmutatóra, a kockázati adatok eredményes összevonásáról és jelentéséről szóló útmutatóra, valamint a pénzügyi konglomerátumok jelentős kockázati koncentrációikról és csoporton belüli ügyleteikről történő adatszolgáltatásával kapcsolatos útmutató-tervezetre terjedtek ki. A svájci banki zavarokra válaszul az EKB bankfelügyelete gyorsan pontosította az EU-ban alkalmazott bankszanálási szabályokat. Emellett információkat osztott meg több szankciós ügyről, valamint közzétette a SREP külső felülvizsgálatának eredményeit (lásd az 1.3.1.7 szakaszt). Az EKB volt továbbá a házigazdája az ötödik EKB bankfelügyeleti fórumnak. Az EKB bankfelügyelete és a piaci szakemberek közötti párbeszéd előmozdítása érdekében az EKB két ülést tartott a bankfelügyeleti piaci kapcsolattartó csoport (Banking Supervision Market Contact Group) részvételével, amelyen az európai bankszektor kockázati kilátásaival foglalkoztak.

Az EKB 2023-ban 1355 bankfelügyelettel kapcsolatos nyilvános megkeresésre válaszolt. Többek között foglalkozott egy petícióval, amelyben a polgárok aggodalmukat fejezték ki az éghajlatváltozásnak az európai pénzügyi ágazatra gyakorolt hatásaival kapcsolatban, valamint válaszolt a klímakockázati stresszteszttel kapcsolatos kérdésekre is. A látogatóközpontban 401 fő hallgatta meg a bankfelügyeletről szóló előadást, továbbá 9096-an (8903 a helyszínen és 193 virtuálisan) kapott betekintést az EKB fő feladataiba és az európai bankfelügyelet alapjaiba.

5.3 Az EKB bankfelügyeletének személyzete

5.3.1 Munkaerő-felvétel

Az EKB bankfelügyelete általában házon belül hirdeti meg a betöltetlen álláshelyeket, kivéve a kezdő pozíciókat, amelyekre a külső munkaerőpiacon ír ki pályázatot. Az EKB bankfelügyelete 2023-ban 40 jelöltet vett fel az intézményen kívülről hosszabb távú pozíció betöltésére.

11. diagram

Kinevezések száma személyzeti csoportok szerint 2023-ban

Az éves rotáció keretében 48 alkalmazott került át új közös felügyeleti csoportba, hogy elkerüljük az úgynevezett felügyeleti csapdát (supervisory capture), és elősegítsük személyes és szakmai fejlődésüket.

5.3.2 Csereprogramok

Az SSM munkaerőcsere-programja (lásd az 5.4 szakaszt) mellett az EKB bankfelügyelete a Schuman programhoz is csatlakozott, amelynek keretében a Központi Bankok Európai Rendszeréből és az európai bankfelügyeletből érkező munkatársak közös projekteken dolgozhatnak különböző intézményekben.

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az EKB között 2023. február 1-jén kezdődött csereprogram mellett pályázati felhívást tettek közzé az EKB, az Európai Beruházási Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Egységes Szanálási Testület közötti csereprogramokban való részvételre.

5.3.3 Új kapacitások kiépítése

Az EKB bankfelügyelete 2023-ban megvizsgálta a szervezet felkészültségét, és három, fejlesztésre szoruló területet fedezett fel: informatikai és kiberkockázatok, éghajlati kockázatok és digitális átalakulás.

Ez a hiányosságokat feltáró elemzés szolgált alapul az SSM 2024-es kapacitáskiépítési tervezetéhez. A tervezetbe tartoznak olyan intézkedések, amelyek célja a tehetségek jobb felismerése és hatékonyabb párosítása a szervezeti igényhez, képzések és egyéb tanulási lehetőségek létrehozása, valamint új tehetséges munkavállalók felvételének a fejlesztése. Mindezeket szem előtt tartva az SSM 2024-es rugalmassági alapja 35 pozíciót kapott, amivel a három fejlesztési területen belüli kezdeményezéseket támogatjuk.

5.3.4 Sokféleség és befogadás

Az EKB bankfelügyelete elkötelezett a munkavállalók sokfélesége és a befogadás minden formája mellett. A nemek közötti egyensúly továbbra is alapvető stratégiai prioritás. Az EKB alkalmazottainak 43%-a nő, akiknek az aránya kismértékben eltér a különféle hierarchiaszintek között. A női alkalmazottak aránya elemzői szinten 2 százalékponttal 52%-ra nőtt, szakértői szinten pedig 4 százalékponttal 39%-ra esett. A női csapatfőnökök (team lead) és női vezetők aránya pedig 2, illetve 1 százalékponttal 34%-ra, illetve 35%-ra nőtt. Az EKB továbbra is nagy erővel dolgozik a nemek szerinti megoszlás egyensúlyának elérésén.

1. ábra

Az EKB bankfelügyeletének munkaerő-állománya a számok tükrében

5.4 Az SSM integrációja

Az EKB 2023-ban az INH-kkal közösen kidolgozott egy multidiszciplináris SSM-alapozó képzési programot, amely 2024 elején indult el. A program az Európai Doktori Intézettel együttműködésben jött létre, és az európai bankfelügyelet minden munkatársa számára elérhető. Célja a technikai készségek, valamint az alapvető és újonnan felmerülő felügyeleti témákkal kapcsolatos ismeretek egységes szintjének kialakítása.

A felhasználók igényeire szabott új tartalmak és funkciók segítettek abban, hogy az SSMnet – a közös információ- és tudáscsereplatform – az európai bankfelügyeleten átívelő közvetlen kommunikáció hatékonyabb csatornájává váljon. A nemzeti felügyeletek és az EKB munkatársai hasznos anyagokat dolgoztak ki, amelyekben tájékoztatták az olvasókat többek között a belső tevékenységekről, a fontosabb értekezletekről és az együttműködés SSM-szintű rendszeres felmérésének eredményeiről.

A közös felügyeleti kultúra megerősítésének céljából 2023-ban létrejött egy jelentős integrációs kezdeményezés, amely 2024 elején indult el. A kezdeményezés célja, hogy az SSM tizedik évfordulója szimbolizálja az „integráció évét”, amelyben az összes nemzeti felügyeleti hatóság és az EKB több lehetőséget kínál a munkatársaknak az egymással való kapcsolatfelvételre.

Az SSM-csereprogram részeként 2023-ban személyzeti csereprogramokat szerveztek már meglévő (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution és a Banco de España) és új (Banca d’Italia és a De Nederlandsche Bank) partnerintézményekkel. Az EKB és a nemzeti felügyeletek munkatársai között elengedhetetlenek a szakmai csereprogramok az európai bankfelügyeleten belüli karrierlehetőségek integrálásának elősegítéséhez. Tizenöt-tizenöt alkalmazott vett részt csereprogramokban.

A legfontosabb felügyeleti témakörökben is szorosabb volt az együttműködés. A nemzeti felügyeletek több mint ötven felügyeleti munkatársa sikeresen beilleszkedett a szakértői csoportokba hibrid együttműködés céljából. Egy kísérleti projekt keretében a helyszíni közösség két kompetenciaközpontot hozott létre a speciális kockázati területek számára az ellenőrök közötti együttműködés és szakértelemmegosztás további erősítése érdekében. Az együttműködés további erősítése céljából meghatározták a tudásmegosztás és az SSM-hálózatok működésének legjobb gyakorlatait.

Mivel a szorosabb együttműködés kapcsolódik az integrált tervezéshez, bevezettük a kockázati toleranciarendszert, hogy támogassuk a felügyeleti értékeléseket és megkönnyítsük a stratégiai prioritásoknak a felügyeleti tervezésbe való integrálását (lásd az 1.3.1 szakaszt).

5.5 Az SSM digitális menetrendje

Mivel a bankszektor egyre összetettebbé, míg a felügyeleti erőforrások szűkösebbé válnak, az európai bankfelügyelet a digitalizáció felé fordult, hogy lépést tartson a bankkörnyezet változásaival, és kezelje a kialakuló felügyeleti kockázatokat. Ebből a célból 2020 óta az európai bankfelügyelet prioritásként kezeli a digitális menetrendet és különféle felügyeleti technológiákba (suptech) invesztált.

Jelenleg mintegy 14 suptech eszköz működik és szolgálja ki hatékonyan a felügyelők eltérő igényeit. Például a Navi, amely egy hálózatelemzési és fejlett vizualizációs platform, fontos következtetéseket von le a hozzákapcsolt adatokból, például a jelentős pénzintézetek tulajdonosi struktúrájából. Eközben az Agora központi hozzáférést biztosít az európai bankfelügyeletben használt valamennyi prudenciális adathoz.

Míg 2022 több eszköz bevezetése miatt volt emlékezetes, 2023-ban jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy ezeket az eszközöket az informatikai környezetben jobban összekapcsolják és integrálják, fejlesszék a suptech platformokat, elősegítsék a felügyeletek általi használatukat és megismerjék a kialakulóban lévő technológiákat. A kezdeti technológiai beruházások a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának kiterjesztéséhez szükséges csúcsminőségű infrastruktúra fejlesztését is elősegítették. Ennek az egyik figyelemre méltó példája a Virtual Lab, amely a legkorszerűbb felhőalapú platform. Ez nemcsak az együttműködés és a digitális adatcsere fokozását, hanem a felhasználók számára az úttörő technológiák, mint például a generatív MI alkalmazásainak megismerését is lehetővé tette. Lehetővé tette például a felügyeleti adatok természetes nyelv felhasználásával történő lekérdezését, valamint a csevegőrobotok funkcióinak felügyeleti rendeletek és módszertanok tekintetében történő tesztelését.

Lezárult az SSM digitális menetrendjének első stratégiai ciklusa is 2023-ban, az SSM-digitalizálási terv teljes körű végrehajtását követően. A 2024 és 2028 közötti időszakra új digitális stratégia kidolgozása zajlik az SSM-re vonatkozóan. Az új stratégia egyik fő célkitűzése olyan egységes felügyeleti séma kialakítása, amely egyesíti a leginkább keresett adatokat, híreket, informatikai alkalmazásokat és rendszereket.

Végezetül az európai bankfelügyelet megkezdte digitális menetrendje működési modelljének megvalósítását, ami magába foglalja a belső csoportok megerősítését és a külső tanácsadók suptech alkalmazások és platformok fejlesztése és fenntartása céljából történő igénybevételének visszaszorítását. Ehhez kapcsolódóan elindította a suptech-központra irányuló kezdeményezést; a központon keresztül bizonyos INH-k az SSM-ben használható suptech megoldásokat fejlesztenek ki és osztanak meg majd egymással.

5.6 Döntéshozatal

5.6.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság értekezletei, határozatai

Az EKB Felügyeleti Testülete 2023-ban húsz alkalommal ült össze. A járványügyi korlátozások enyhülése nyomán öt értekezletet Frankfurt am Mainban, egyet pedig Dubrovnikban tartottak. Az összes többi értekezletet videokonferencia útján rendezték meg.

A Felügyeleti Testület ezenkívül két kapcsolattartási ponton is cserélt információkat az aktuális pénzügyi folyamatokról, és egy szemináriumon megvitatta a felügyeleti vonatkozású témákat. A Banca d’Italia meghívására 2023 októberében stratégiai „elvonulást” tartott Rómában, ahol a tagok az SSM integrációjának jövőjéről, a szakértői csoport SREP-jelentésének utánkövetéséről, a felügyeleti eredményesség javításának módjairól és az EBH 2024-es prioritásairól tárgyaltak.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[57] 2023-ban négy értekezletet tartott, mind videokonferencia keretében.

Az Irányítóbizottság tizenhárom további értekezletet tartott, középpontban a digitalizációval, az SSM eljárásainak egyszerűsítésével és az SSM integrációjával. Valamennyi alkalommal videokonferencia útján találkoztak, és a részvétel lehetősége minden érdeklődő felügyeleti testületi tag előtt nyitva állt.

A pályázati felhívás májusi közzétételét követően az EKB Kormányzótanácsa az előválogatott jelölteknek a korábban az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal megosztott listájáról 2023. szeptember 13-án Claudia Buchot jelölte ki arra, hogy 2024. január 1-jétől átvegye a Felügyeleti Testület elnöki pozícióját Andrea Enriától. Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága szeptember 20-án nyilvános meghallgatást tartott Claudia Buch részvételével, és megszavazta a kinevezését. Az EKB kinevezési javaslatát ezt követően az Európai Parlament október 3-i plenáris ülésén jóváhagyta, majd ezt a Tanács 2023. október 19-i végrehajtási határozata megerősítette 2024. január 1-jei hatállyal.

Az EKB 2023-ban 2403, meghatározott felügyelt szervezeteket érintő felügyeleti határozatot^[58] hozott (2. ábra). Ezek közül 1286-ot az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak, összhangban azzal az általános keretrendszerrel, amely a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntéshozatali hatáskörök átruházását irányítja. A Kormányzótanács 1117 határozatot hozott a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. Ezek között 189 olyan művelet^[59] szerepel (például fióktelep létesítése), amelyet az EKB hallgatólagosan jóváhagyott azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra (48,4%), saját tőkére (9,6%), nemzeti hatáskörökre (7,9%), belső modellekre (7,7%), a SREP-re (4,7%) és eseti adatszolgáltatásra (4,7%) vonatkozott.

A Felügyeleti Testület az egyes bankok vonatkozásában elfogadás céljából a Kormányzótanácsnak benyújtott végleges határozattervezeteken felül több horizontális kérdésben is döntött. Ezek a határozatok leginkább az SSM 2024-es kiberrezilienciát vizsgáló stressztesztjével, az EBH 2023-as uniós stressztesztjének végeredményeivel, az EKB által kiszabott időszakos kényszerítő bírságok közzétételének módozataival és operatív aspektusaival, a 2024–26-os időszak felügyeleti prioritásaival, valamint az információs és kommunikációs technológiákkal és biztonsági kockázatokkal kapcsolatos szakértelemnek a bankok igazgatóságán belüli értékelésére vonatkozó szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági szabályzattal foglalkoztak. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki. Ezek a csoportok az EKB és az INH-k képviselőiből álltak össze, akik olyan témakörökben végeztek előkészítő munkát, mint a működési reziliencia, működési kockázat és informatikai kockázat felmérésére vonatkozó módszertannak a 2024-es SREP-ciklusban végrehajtandó módosításai, valamint a túlzott mértékű tőkeáttétel kockázatára vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás kidolgozására szolgáló módszertanok kalibrálása.

A Felügyeleti Testület egyes határozatai alapján nyilvános útmutatók, jelentések és áttekintések is készültek, például az EKB befolyásoló részesedési eljárásokról szóló útmutatója.

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás keretében hozta.^[60]

Az EKB által 2023-ban közvetlenül felügyelt 113 bankcsoport közül 32 kérte, hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven bocsássák a rendelkezésére.

2. ábra

A Felügyeleti Testület 2023-ban hozott határozatai

5.6.2 Az Adminisztratív Felülvizsgálati Testület tevékenysége

Az EKB-hoz tartozó felülvizsgálati testület (ABoR) tagjai együttesen és külön-külön is függetlenek az EKB-tól. A testület feladata, hogy elfogadható felülvizsgálati kérelem esetén felülvizsgálja a Kormányzótanács által felügyeleti ügyekben elfogadott határozatokat.

Az ABoR 2023-ban négy felkérést kapott az EKB felügyeleti határozatainak adminisztratív felülvizsgálatára (5. táblázat). Ezek egyikét visszavonták, miután az EKB az ABoR eljárásán kívül tisztázta az ügyet a kérelmezővel.

A fennmaradó három kérelem közül kettő banki működési engedély EKB általi bevonásával volt kapcsolatos. A felülvizsgálati testület (ABoR) a kérelmező meghallgatását követően mindkét esetben azt javasolta a Felügyeleti Testületnek, hogy a határozatot egy azonos tartalmú határozattal váltsa fel. A harmadik esetben – a kérelmező meghallgatását követően – a felülvizsgálati testület kiadott egy véleményt, amelyben azt javasolta, hogy a Felügyeleti Testület a határozatot olyan határozattal váltsa fel, amely azonos felügyeleti intézkedéseket állapít meg. Ezenkívül a felülvizsgálati testület ismertette a Felügyeleti Testülettel a kérelmező által szolgáltatott új információkat, és belefoglalta azokat a véleményébe.

2023 májusában Pentti Hakkarainennel, az ABoR elnökével készített interjút jelent meg a Felügyeleti Hírlevélben. Az interjúban az ABoR működését és a következő évekre szóló munkatervét mutatja be.

2023-ban Pentti Hakkarainen volt az ABoR elnöke. A további tagok: André Camilleri (2023 májusa óta alelnök), F. Javier Aríztegui Yáñez, René Smits és Christiane Campill, aki 2023 márciusa óta tag, korábban póttag volt. Damir Odak póttag volt. Az ABoR jelenlegi összetétele megtekinthető az EKB ABoR-ról szóló weboldalán.

5.6.3 Az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei

A Kormányzótanács az SSM-rendelet és az EKB 2014/4 határozata^[61] értelmében négy EKB-képviselőt nevezi ki a Felügyeleti Testületbe.

Az EKB jelenlegi képviselői a Felügyeleti Testületben Kerstin af Jochnick, Edouard Fernandez-Bollo, Elizabeth McCaul és Anneli Tuominen.

A képviselők napi munkájuk során támogatják a Felügyeleti Testület elnökét és alelnökét, valamint házon belül és kívül képviselik az EKB bankfelügyeletét.

Mivel Kerstin af Jochnick, Edouard Fernandez-Bollo és Elizabeth McCaul hivatali ideje 2024-ben lejár, az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei utódjaik kinevezésekor újra felosztásra kerülnek.

5.7 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB etikai keretrendszert hozott létre az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának a témával foglalkozó fejezetét és az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló iránymutatást. A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az Etikai és Jogkövetési Bizottság támogatja.

2023. január 1. óta a vezető EKB-tisztségviselőkre megerősített szabályok és átláthatósági kötelezettségek vonatkoznak a magánjellegű pénzügyi tranzakciók kapcsán. Az új szabályok értelmében a tisztségviselőknek ezentúl előzetesen engedélyt kell szerezniük a korábban felhalmozott eszközök értékesítésére vagy az azokhoz kapcsolódó jogok gyakorlására vonatkozóan, és listát kell benyújtaniuk az adott naptári évben végrehajtott magánjellegű pénzügyi tranzakciókról.

Az Etikai Bizottság megbízatásának megfelelően elvégezte a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait vizsgáló éves értékelést, mielőtt a nyilatkozatok kikerültek volna az EKB bankfelügyeleti honlapjára. Az Etikai Bizottság reagált a bankfelügyeletbe bevont vezető EKB-tisztségviselők tanácskéréseire, és ezzel összefüggésben 13 véleményt adott ki, amelyek többsége a magánjellegű és a munkaviszony megszűnése utáni tevékenységekre vonatkozott. Az Etikai Bizottság véleményeit a kibocsátás után hat hónappal közzéteszik az EKB honlapján.

A CGO 2023-ban folytatta digitalizációs erőfeszítéseit, hogy gyorsabb, biztonságosabb és felhasználóbarátabb módon nyújtson etikai tanácsadást a személyzetnek. Az egyszerű kérdésekre választ adó etikai chatbot mellett az EKB munkatársai egy belső, sablonokat tartalmazó platformot is igénybe vehetnek információk benyújtásához és az ügyek nyomon követéséhez. Az új platform többféle eszközről elérhető. A 2022. évi 1690 kérelemhez képest 2023-ban 2767 esetben volt szükség a CGO személyzettel kapcsolatos iránymutatására. A szakvélemény iránti kérelmek mintegy 44%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be.

12. diagram

Áttekintés az EKB bankfelügyeletének személyzetétől 2023-ban kapott kérelmekről

(megkeresések száma)

A szakmai képzések és online tanfolyamok mellett a CGO tájékoztató kampányokat szervezett az etikai keretről, például az új belépőknek szóló etikai nyílt napokat és az etikai tudatosság évadát októberben, amely a kiberbiztonsági tudatosság hónapját is érintette. A teljes személyzet részére megrendezett 2023-as etikai világnap többek között a magánjellegű pénzügyi tranzakciók, a munkaviszony megszűnése utáni időszak és a külső felekkel való találkozók szabályaira, valamint a véleménykifejezés fontosságára összpontosított.

A tényleges vagy vélt „forgóajtó-jelenség” elkerülése érdekében a CGO értékelte az alkalmazottak magánszektorbeli elhelyezkedéséből eredő esetleges összeférhetetlenséget, és tanácsot adott az alkalmazandó szabályokról és enyhítő intézkedésekről. Azok közül a bankfelügyeleti munkatársak közül, akik 2023-ban nyújtották be a lemondásukat, két személy esetében volt szükség az etikai keretrendszerben előírt, a szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás alkalmazására. Hét esetben további óvintézkedéseket vezettek be, például újraosztották a feladatokat, másik pozícióba helyezték át az adott munkatársat és/vagy szűkítették a hozzáférési jogokat, mindezt a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében, hogy a várakozási idő házon belül teljen.

A CGO ezenkívül a munkatársak és a vezető EKB-tisztségviselők magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó rendszeres jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Az előző évekhez hasonlóan csak korlátozott számú olyan esetre derült fény, amelyben megsértették az előírásokat, és ezeknek kevesebb mint 40%-a kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz. Egyik esetben sem történt szándékos kötelességszegés vagy más súlyos előírásszegés.

Etikai és feddhetetlenséget érintő ügyekben az Etikai és Jogkövetési Bizottság az együttműködés és információcsere fóruma az eurorendszeren és az SSM-en belül. 2023-ban tevékenységei közé tartozott egy üzletviteli kockázati munkacsoport létrehozása, amelynek feladata az üzletviteli kockázat és az INH-knál alkalmazott monitoring- és jelentési folyamatok értékelésére szolgáló keretek összehasonlítása, javítása és harmonizálása. Az EKB az Etikai és Jogkövetési Bizottság ülésén ismertette a külső vállalkozókra vonatkozó üzletviteli kockázati keretrendszert és annak az SSM külső vállalkozóit érintő következményeit.

5.8 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv alkalmazása

2023-ban a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelvet főként a különféle szakterületek közötti információcserére alkalmaztuk.

Az Európai Központi Bank^[63] monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozik, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a másik szakterülettől kért információra a szakpolitikai célok eléréséhez szüksége van.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében az Igazgatóság jóváhagyása szükséges a nem anonimizált, egységes adatszolgáltatási (COREP) és pénzügyi adatszolgáltatási (FINREP) adatok, egyéb nyers adatok, valamint értékeléseket és szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó információk cseréjéhez. Az EKB két szakpolitikai funkciójának szakterületei az Igazgatóság által jóváhagyott és rendszeresen felülvizsgált keretrendszerben cseréltek adatokat.

Amennyiben a kért információk anonimizált adatokra vagy nem szakpolitikai érzékeny információkra vonatkoztak, a bizalmas információkhoz való hozzáférést az EKB/2014/39 határozattal összhangban közvetlenül az EKB azon szakpolitikai funkciója engedélyezte, amelyhez az adott információ tartozott.

Tekintettel a piaci likviditást és a pénzügyi stabilitást esetlegesen veszélyeztető kedvezőtlen piaci fejleményekre, 2023 májusában az Igazgatóság úgy döntött, hogy az EKB/2014/39 határozat 8. cikke alapján engedélyezi bizalmas információk megosztását a két funkció között. A szigorúan szükséges ismeret elve alapján megadott engedélyt minden hónapban felülvizsgálták és 2023 júniusának végéig meghosszabbították. A szigorúan szükséges ismeret követelménye mellett folytatódik az Ukrajna Oroszország általi inváziójának a bankszektorra gyakorolt hatásával kapcsolatos adatcsere, amelyet az EKB/2014/39 határozat 8. cikkében foglalt vészhelyzeti rendelkezés alapján 2022 februárjában rendeltek el. A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben gyűjtött banki adatok cseréjére vonatkozó mentesség 2023 októberében megszűnt.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a mediátori testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

5.9 Adatszolgáltatási keret és információkezelés

5.9.1 Az adatszolgáltatási kerettel kapcsolatos fejlemények

Az EKB és az INH-k 2023-ban továbbra is jelentős előrelépést értek el a felügyeleti adatgyűjtés közös gyakorlatának szorosabb összehangolását célzó intézkedések végrehajtásában a „lépcsőzetes megközelítés” alkalmazásával. Átültették a gyakorlatba azt a követelményt, miszerint az INH-knak haladéktalanul továbbítaniuk kell a felügyeleti adatszolgáltatásokat az EKB-nak, és sor került az EKB jogi keretének ezzel kapcsolatos aktualizálására (lásd a 7. fejezetet).

Folyamatban van az EKB Központi Benyújtási Platformjának (CASPER) – amelynek 2023-ban több mint 3400 belső és külső felhasználója volt – korszerűsítése az adatoknak az EKB más adatkészleteivel való beérkezéskori összeegyeztetése céljából.

Az EKB a Belső Ellenőrzési Igazgatóság ajánlására válaszul az INH-kkal együttműködve nekilátott, hogy az EBH felügyeleti adatszolgáltatásra vonatkozó végrehajtástechnikai standardjainak körében egyértelmű szabályokat dolgozzon ki az újra benyújtott felügyeleti adatok jelentőségének a megállapítására. Kísérleti projekt indult a jelentős újbóli adatszolgáltatások azonosítási kritériumainak meghatározására, és hogy összegyűjtsék az újbóli adatszolgáltatások részletes magyarázatát azokban az esetekben, amikor ezek átlépik a vonatkozó szabályozási vagy jelentőségi küszöbértéket.

Az EKB bevezette az adatkormányzásról és az adatminőségről szóló vezetői jelentést is^[64]. A kvantitatív mutatókból és a bankoknak szóló kérdőívből álló jelentés célja a vezetőtestületek elszámoltathatóságának előmozdítása, valamint a kockázati adatok összevonása és jelentése tekintetében fennálló banki strukturális hiányosságok azonosítása és esetleges csökkentése.

Az EKB 2023-ban negyedéves felügyeleti banki statisztikáinak tartalmát a nettó kamatmarzsra vonatkozó új mutatókkal, a nettó stabil forrásellátottsági ráta további bontásával és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok partnerenkénti bontásával bővítette. Emellett 2023 májusában az EKB a kevésbé jelentős pénzintézetekre vonatkozóan új aggregált banki statisztikákat tett közzé, amelyek a tőke, a jövedelmezőség, a likviditás és az eszközminőség tekintetében tartalmaznak kulcsfontosságú mutatókat.

Az EKB 2023 végén a 3. pillérhez tartozó, egyes bankokra vonatkozó információkat tett közzé, amelyek a kiválasztott tőke- és likviditási mutatókat, valamint hitelminőségi sablonokat a bankok környezeti kockázatoknak való kitettségével kapcsolatos információkkal egészítik ki. Az EKB összeegyeztette a kiválasztott 3. pillér szerinti közzétételeket és a szabályozói adatszolgáltatásokat, így az adatok következetessége lényegesen javult.

5.9.2 Információkezelés

Az SSM információkezelő rendszere (IMAS) a felügyeleti folyamatokhoz szükséges rendszerekből áll össze. Magában foglalja a SREP-eljárások alkalmazásait, az összes elsődleges felügyeleti munkafolyamatot, a felügyeleti adatszolgáltatás adatainak lehívására és elemzésére használt adatszolgáltatási és -elemzési rendszert (IDRA), valamint a felügyelt szervezeteknek szóló alkalmazást (IMAS-portál), amelyen keresztül digitálisan kapcsolódhatnak a felügyeletekhez, és online űrlapokon nyújthatnak be kérelmeket és értesítéseket.

Az IMAS alapvető műszaki infrastruktúráját 2023-ban teljeskörűen megújították. Mára a legkorszerűbb technológia előnyeit élvezi, javult a hatékonysága, bővíthetősége és fenntarthatósága. Az IMAS-t a pénzügyi rendszer és szabályozási keretének változásaihoz, valamint az SSM módszertanához és stratégiájához igazították. 2023-ban többek között a következő új jellemzőkkel bővült: (i) a SREP-módszertan frissítéseit és kalibrálását tükröző változtatások, beleértve a benchmarkingra és a horizontális elemzésre szolgáló eszközöket; (ii) a felügyeleti vizsgálati program tervezési moduljának átalakítása; (iii) az SSM döntéshozó testületei számára készített adatszolgáltatás módosításai; (iv) a felügyelt intézmények jelentőségfelmérésére és nyilvántartására szolgáló modul továbbfejlesztése; valamint (v) jobb nyomon követhetőség és belső ellenőrzés az IMAS-rendszerben támogatott valamennyi felügyeleti folyamatra kiterjedően.

Az IMAS-portál 2023-ban megújult felhasználói felületet is kapott, amely egyszerűbbé teszi a navigációt. Az IMAS új felügyeleti folyamatokkal is kiegészült, az alábbiakra irányulóan: (i) a hiteladat-sablonoknak a helyszíni ellenőrzések során végzett hitelminőségi vizsgálatok részeként történő benyújtására; (ii) a bankok és felügyeletek által a megállapítások nyomán végzett korrekciók és a kapcsolódó intézkedések figyelemmel kísérésére szolgáló új eljárás; valamint (iii) a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmek leadásához használt egységes űrlapnak a bolgár és a horvát intézményekre tekintettel történő kibővítése.

Az IMAS-portál használata 2023-ban jelentősen megnövekedett, több mint 3900 új eljárás iránti kérelmet nyújtottak be rajta keresztül, ideértve a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálat iránti kérelmeket, a passzportálási értesítéseket, a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló akvizíciós kérelmeket, új működési engedélyek iránti kérelmeket, pénzügyi holdingtársaságok jóváhagyása és jóváhagyás alóli mentessége iránti kérelmeket, valamint a lényegesnek nem minősülő modellmódosításról szóló értesítéseket és a kiszervezési megállapodásokról szóló értesítéseket. Az IMAS-portál használata a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmek benyújtásához és előrehaladásuk nyomon követéséhez a 2022. évi 89%-ról 2023-ban 96%-ra nőtt.

Végül pedig 2023. szeptember 1-jétől használatba helyezték a Heimdall automatikus gépi olvasóeszközt a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó értesítések elemzése céljából. A Heimdall összegyűjti a bankok által az IMAS-portálon keresztül benyújtott információkat, például kérdőíveket, elemzi tartalmukat, mielőtt az ügyintézők egy kockázatalapú értékelési eszközzel ellenőriznék és befejeznék az értékelést. A Heimdall és a kockázatalapú értékelési eszköz használata javítja a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálat hatékonyságát, biztosítja az értékelések következetességét.

6 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

6.1 Kiadások 2023-ban

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrást kell a felügyeleti feladatai eredményes ellátására fordítania. Ezeket az EKB közvetlen és közvetett felügyelete alá tartozó hitelintézetekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk. Az EKB mindent megtesz erőforrásainak átcsoportosítása és optimalizálása érdekében, hogy a bankfelügyelet a folyamatosan változó környezetben is megfelelően el tudja látni feladatait, javuljon a felügyeleti hatékonyság, és az egész szervezet takarékossági kötelezettségvállalásával összhangban ellenőrizzék a költségeket.

A felügyeleti feladatkörből eredő kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve azonosítható módon kell kimutatni. Ezek az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB háttértámogatást nyújtó szervezeti egységeinek közös szolgáltatásait is igénybe veszi.^[65]

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis ez a testület fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a Költségvetési Bizottság segíti, amelybe az eurorendszer valamennyi nemzeti központi bankja és az EKB delegál tagokat. Feladata, hogy értékelje a Kormányzótanács részére az EKB költségvetési tervezésről és monitorozásról szóló jelentéseit.

2023-ban az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 653,5 millió €-t tettek ki, ami összhangban van a 2023. márciusban közölt 649,0 millió €-s becsléssel, és 7,4%-kal alatta van az EKB felügyeleti feladataira vonatkozó 705,6 millió €-s 2023. évi költségvetési felső határértéknek.

A 6. táblázatban megadott besorolás segítségével határozzuk meg, hogy hogyan osztjuk meg a felügyelt szervezetek között az általuk fizetendő éves felügyeleti díjból fedezett éves költségeket a jelentős és kevésbé jelentős felügyeleti státuszuk alapján a felügyeleti díjakról szóló rendelet^[66] 8. cikke értelmében.^[67] A 7. táblázatban a kiadásokról nagyobb részletezettségű adatok láthatók az elvégzett tevékenységek alapján.

A felügyeleti feladatok ráfordításai 2023-ban (653,5 millió €) 10,1%-kal nőttek a 2022. évi 593,8 millió €-val összehasonlítva. A növekedés az összes fő felügyeleti feladatnál megfigyelhető, és a megemelkedett személyzeti költségeket tükrözi, valamint annak tudható be, hogy ez volt az első teljes év, amikor a pandémia után visszaállt a szokásos szintű bankfelügyeleti tevékenység. Emellett tükrözi a felügyeleti technológiai (suptech) projektekhez kapcsolódó új informatikai szolgáltatások bevezetését és a bankfelügyelet más informatikai fejlesztéseit. Ezekről a tevékenységekről az 5.9 szakaszban találhatók bővebb információk. A növekedés végezetül az infláció és a magas energiaárak hatását tükrözi. A makroprudenciális feladatokra fordított kiadások 20,4%-os emelkedése az Európai Bankhatóság 2023-ban elvégzett kétévenkénti stressztesztjének tudható be.

A belső erőforrások kiegészítésére az EKB külső szaktanácsadói kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak képzett belső munkatárs útmutatása mellett, amivel a cél a belső erőforrások kiegészítése csúcs munkaterhelést jelentő időszakokban. 2023-ban az EKB 33,9 millió €-t fordított a felügyeleti alapfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, ami 6,9 millió €-val kevesebb, mint 2022-ben, ami főként abból ered, hogy a helyszíni ellenőrzések erőforrásigényét belülről fedezték. Ezek a kiadások magukban foglalták az informatikai rendszerek fejlesztésére fordított 9,4 millió €-t, az eszközminőség-értékelésre fordított 8,3 millió €-t, valamint a helyszíni felügyeleti feladatok elvégzésére fordított 16,2 millió €-t, beleértve a határon átnyúló vizsgálatokat. Ezekről a tevékenységekről az 1. fejezetben találhatók bővebb információk. Emellett 11,2 millió € tanácsadási költség merült fel. Ezek a költségek az EKB bankfelügyeleti funkcióját támogató területekről származtak, és elsősorban az informatikai rendszerek működtetéséhez és folyamatos fejlesztéséhez kapcsolódtak.

2023-ban jelentősen, a 2022. évi 6,8 millió €-ról 11,3 millió €-ra emelkedtek a bankfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó üzleti utakra fordított kiadások. Ez annak tudható be, hogy 2023 volt az első olyan teljes év, amelyben nem korlátozta a pandémia az üzleti utakat.

Az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető kiadások és a közös szolgálatok kiadásai között az előző évhez hasonlóan oszlottak meg a költségek (13. diagram).

13. diagram

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek kategória szerinti bontásban

(millió EUR)

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások a következő tételeket tartalmazzák: a felügyeleti törzsállomány költségei; felügyeleti programok (beleértve az átfogó értékelésekhez fűződő költségeket); egyéb működési kiadások, úgymint üzleti utak és továbbképzés; az IMAS, a stresszteszt­célú számlaadat-szolgáltatási platform (STAR) és hasonló, célorientált informatikai rendszerek, valamint kapcsolódó projektek és magas szintű suptech fejlesztések.

A közös szolgálatok kategóriája azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyeket a központi banki funkció és a bankfelügyeleti funkció egyaránt igénybe vesz.^[68] A közös szolgálatok költségét szabványos ágazati mérőszámokat - úgymint teljes munkaidős egyenérték, iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma - alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg az egyes funkciók között. Mivel az EKB messzemenően vállalja a hatékonyságjavítást, rendszeresen pontosítja a költségfelosztási mérőszámokat.

2023-ban az összes tényleges kiadás 653,5 millió € volt. A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összege 403,0 millió € volt, míg a közös szolgálatok költsége 250,5 millió €, így rendre a tényleges kiadások 61,7%-át, illetve 38,3%-át tették ki (ami összességében hasonló a 2022. évi adatokhoz, amikor a megoszlás 59,2%, illetve 40,8% volt). Az IMAS és az STAR amortizációja hozzájárult a közvetlenül hozzárendelhető informatikai és rokon projektek kiadásaihoz, amelyek 2023-ban 22,9 millió €-t tettek ki.

A 2023. évi tényleges kiadások 59,7 millió € összegű növekedésének 70,7%-a a személyzeti jellegű költségekből származik (42,2 millió €). 2022-ben a személyi jellegű költségek csökkentek azután, hogy módosítottuk a hosszú távú juttatások értékelését az aktuáriusi értékelés során alkalmazott diszkontráta jelentős megemelése miatt. Az EKB bankfelügyeletének nagyobb átlagos munkavállalói létszáma miatt 2023-ban megnőttek a személyi jellegű költségek, ideértve az Európai Bankhatóság kétévente végzett stressztesztjei, valamint a belső modellvizsgálatokhoz és helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódó szaktanácsadói költségek részleges belsővé tétele miatt szükséges munkaerő-állományt, valamint bérkiigazításokat.

Emellett a pandémia után a felügyeleti tevékenység teljes körű visszaállítása nemcsak a személyzet magasabb kihasználtságához vezetett, hanem a legtöbb költségtípusra, például üzleti utakra is kihatott, ami szintén megnövelte az összköltséget.

A fennmaradó emelkedés a legtöbb egyéb költségkategóriában megfigyelhető, mind a közvetlenül hozzárendelhető, mind a közös szolgálatok kiadásaiban, ami újfent a teljes tevékenységi szinthez való visszatérést és az infláció hatását tükrözi.

6.2 Az EKB előrelátható felügyeleti díjai 2024-ben

Miután enyhültek a pandémiának a tervezett kiadások várható felhasználására gyakorolt hatásai, az EKB kiigazította a 2024-es kiadások becsléséhez használt módszertanát. A tervezett kiadások felhasználásának várható növekedése nyomán a 2024-re becsült kiadás 661,0 millió €. Az EKB 2024. évi felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó költségvetésének felső határa 698,9 millió €. Az EKB költségstabilizálás iránti elkötelezettségével összhangban a tervezett kiadások figyelembe veszik az erőforrások fontossági sorrendjének átalakítását és optimalizálását, valamint, hogy 2024-ben nem kerül sor az Európai Bankhatóság stressztesztjére, valamint a suptech projektekkel és a helyszíni vizsgálatokkal kapcsolatos szaktanácsadási költségek belülre vitelére úgy, hogy mindkettőt ellensúlyozza a szaktanácsadási költségek csökkentése.

Az EKB az egész szervezet számára 2023-ra előirányzott költségstabilitás vállalásának megfelelően arra számít, hogy a jelenlegi megbízatásaira tervezett kiadások stabilizálódni fognak.

A 2024 viszonylatában 2025-ben kivetendő éves felügyeleti díj csak a 2024-es díjfizetési időszak végén lesz ismert, és tartalmazni fogja a teljes 2024-es évre vonatkozó tényleges kiadásokat, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített, illetve tőlük beszedett összegekkel, a késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal.

Az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya 2024-ben a jelentős pénzintézetek esetében 95,8%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 4,2%.

6.3 A 2023-as díjkeretrendszer

Az SSM-rendelet, a felügyeleti díjakról szóló rendelet és a kapcsolódó határozat^[69] együtt teremti meg azt a jogi keretet, amely szerint az EKB a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó kiadásainak fedezésére éves felügyeleti díjat vet ki.

6.3.1 A 2023-as díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2023. évi díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj 653,7 millió €-t tesz ki. Ez csaknem teljes mértékben megfelel a 2023. évi tényleges, 653,5 millió € költségösszegnek, ahol az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra (nettó) 402 266 €-t térítettünk vissza, valamint a kapott 182 137 €-s késedelmi kamatnak, ami összesen 220 129 € kiigazítást tesz ki.

Az éves felügyeleti díjat kiigazító további tételek lehetnek még a behajthatatlan, ezért leírásra kerülő összegek. 2023-ban ilyen kiigazításra nem volt szükség.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg két részre oszlik. a felügyelt szervezet jelentős vagy kevésbé jelentős státuszának megfelelően, ami az EKB felügyeleti ellenőrzésének eltérő intenzitását is tükrözi. A kiadásokat olyan módszertan alapján allokáljuk az egyes hitelintézeti kategóriákhoz, amely lehetővé teszi a folyamatos fejlesztéseket és gyors kiigazításokat, ezzel biztosítva az allokáció folyamatos javulását.

2023 tekintetében a jelentős hitelintézetekre kivetett teljes összeg 626,5 millió €, míg a kevésbé jelentős hitelintézeteknél 27,2 millió €, ami az EKB felügyeleti feladataiból eredő teljes költség 95,8%-ának, illetve 4,2%-ának felel meg.

6.3.2 Az egyéni felügyeleti díjak

Az egyes szervezet vagy csoport szintjén a felügyeleti díjat a bankfontossága és kockázati profilja alapján számítjuk ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk.

6.4 Az EKB bankfelügyeleti feladataihoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tartják be a prudenciális követelményekről szóló uniós banki jogszabályokat (például az EKB felügyeleti határozatait). Ezt a bevételt és a korábbi szankciós határozat módosítása vagy semmissé tétele esetén való bírság-visszatérítést az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, hanem a szóban forgó összegeket az EKB eredménykimutatásában rögzítjük. 2023-ban a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 17,9 millió € bevétel származott.

7 Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok közé az illetékes nemzeti hatóságoknak szóló rendeletek, határozatok, iránymutatások, ajánlások és utasítások tartoznak (ahogy az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet 9. cikke (1) bekezdésének 3. alpontjában és az SSM-keretrendelet 22. cikkében említik). Ebben a szakaszban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2023-ban elfogadott jogi instrumentumokat soroljuk fel, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lexen jelentek meg. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmaz.

7.1 Az EKB rendeletei

EKB/2023/20
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/1678 rendelete (2023. augusztus 17.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról szóló (EU) 2015/534 rendelet módosításáról (EKB/2015/13) (EKB/2023/20) (HL L 216., 2023.9.1, 93. o.)

7.2 Az EKB rendeleteken kívüli jogi instrumentumai

EKB/2023/2
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/656 határozata (2023. február 28.) a 2022-re eső éves felügyeleti díjak teljes összegéről (EKB/2023/2), (HL L 81., 2023.3.21., 42. o.)

EKB/2023/5
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/672 határozata (2023. március 10.) a helyszíni ellenőrzésekkel és a belső modellek vizsgálatával kapcsolatos határozatok tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2023/5) (HL L 84., 2023.3.23., 18. o.)

EKB/2023/6
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/673 határozata (2023. március 14.) a helyszíni ellenőrzésekkel és a belső modellek vizsgálatával kapcsolatos felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2023/6) (HL L 84., 2023.3.23., 24. o.)

EKB/2023/11
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/864 határozata (2023. április 13.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról szóló EKB/2014/16 határozat módosításáról (EKB/2023/11) (HL L 112., 2023.4.27., 46. o.)

EKB/2023/18
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/1681 határozata (2023. augusztus 17.) a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásáról (EKB/2023/18) (HL L 216., 2023.9.1, 105. o.)

EKB/2023/19
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/1680 határozata (2023. augusztus 17.) a felügyelt szervezetek finanszírozási terveinek az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Központi Bank részére történő jelentéséről (EKB/2023/19) (HL L 216., 2023.9.1., 98. o.)

EKB/2023/24
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/2530 határozata (2023. szeptember 28.) az illetékes nemzeti hatóságok vagy a kijelölt nemzeti hatóságok tervezett makroprudenciális intézkedései ellen kifogást nem emelő határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör átruházásáról (EKB/2023/24) (HL L, 2023/2530, 2023.11.24.)

EKB/2023/26
Az Európai Központi Bank (EU) 2023/2531 határozata (2023. október 24.) az illetékes nemzeti hatóságok vagy a kijelölt nemzeti hatóságok tervezett makroprudenciális intézkedései ellen kifogást nem emelő, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (EKB/2023/26) (HL L, 2023/2531, 2023.11.24.)