A tőkeáttétel-mutatóval kapcsolatos 2. pillér szerinti útmutatás

A tőkeáttétel-mutatóval kapcsolatos 2. pillér szerinti útmutatás az egyes bankoknak tesz ajánlást arról, hogy az EKB a kötelező érvényű tőkeáttétel-mutató követelményen túl milyen tőkeszint fenntartását várja el a bankoktól.

A banki tőkeáttétel-mutatót úgy számítják, hogy az elsődleges alapvető tőkét elosztják a bank teljes tőkeáttételi kitettségének mérőszámával, amely magában foglalja – kockázatosságtól függetlenül – a bank eszközállományát és mérleg alatti tételeit. A 3%-os tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó követelmény 2021. június 28-án valamennyi bank számára kötelező erőre emelkedett.

A tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében határozzuk meg. A 2. pillér szerinti tőkeáttételi mutató követelménytől eltérően jogilag nem kötelező erejű.

Hogyan határozzák meg a felügyeletek az egyes bankoknak a tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást?

Az EKB bankfelügyelete a tőkeáttétel-mutató 2. pillér szerinti útmutatását az egyes bankok rendszeres uniós szintű stressztesztekben elért teljesítménye alapján határozza meg, kétlépcsős kategorizálási módszerrel.

1. lépés

Első lépésben a bankokat négy kategóriába soroljuk az alapján, hogy a stresszteszt során mennyire csökkent le a tőkeáttétel-mutatójuk. Minden kategóriához megadjuk a tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás megfelelő tartományát.

2. lépés

A 2. lépésben a felügyelők meghatározták a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást az egyes bankoknak, például akkor, ha a prognosztizált tőkeáttétel-mutatójuk a teljes tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó követelmény alá esik.

A tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó általános követelmény a következők összege:

• az összes bankra érvényes 3%-os tőkeáttétel-mutató követelmény
• az EKB bankfelügyelete által meghatározott, bankspecifikus tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti követelmény
• a globális rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkeáttételmutató-puffer (tőkeáttétel-mutató, G-SII-puffer), amely a makroprudenciális hatóságok által meghatározott G-SII-puffer 50%-a. Ha például a bank G-SII-puffere 1,5%, a tőkeáttétel-mutatójához tartozó G-SII-puffere 0,75%.

A tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást a bank besorolási kategóriáján belül, vagy kivételes esetekben azon kívül határozzuk meg, figyelembe véve például a bank kockázati profilját és azt az évet, amikor a tőkeáttétel-mutatója a stresszteszt során elérte a legalacsonyabb szintet.

A kategorizálási módszer egyértelmű kapcsolatot teremt a tőkeáttétel-mutató 2. pillér szerinti útmutatásának szintjei és a stresszteszt eredményei között. Amint azonban a grafikon mutatja, a tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás nem egyezik meg az adott bank tőkeáttétel-mutatójának lecsökkenésével. Például azt a bankot, amelynek tőkeáttétel-mutatója 1,5 százalékponttal csökken, a második kategóriába soroljuk, így a tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatás az esetében valószínűleg 0,20% és 0,70% között lesz. Ahogy korábban említettük, a tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást például akkor jelölik ki egyes bankoknak, ha az általuk prognosztizált tőkeáttétel-mutató stresszhelyzetben az általános tőkeáttétel-mutatóra vonatkozó követelmény alá esik.

A stressztesztből kimaradt bankok esetében a felügyeleti munkatársak a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó 2. pillér szerinti útmutatást a kedvezőtlen forgatókönyvek tőkeáttételi mutatóra gyakorolt lehetséges hatásainak előretekintő értékelésével határozzák meg.