GYIK a jövőbeli felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásról

Utolsó frissítés: 2025. július 11.

Miért vizsgáltuk felül a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást (SREP)?

Felügyeleti eljárásaink jó szolgálatot tettek, de működési környezetünk átalakulóban van: a strukturális átrendeződés, a külső sokkhatások és az új kockázatok rendkívül bizonytalanná teszik a körülményeket. Mivel változatlanul eleget kívánunk tenni az európai bankok biztonságának megőrzésére szóló megbízatásunknak, felülvizsgáltuk a rendszeres banki pénzügyi állapotfelmérést, azaz a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást (SREP), hogy továbbra is alkalmas legyen a célra, és hogy felügyeleti folyamataink a lehető legeredményesebbek és hatékonyabbak legyenek. Ezért figyelembe vettük a SREP észszerűsítésével kapcsolatos visszajelzéseket, amelyek a szakértői csoport SREP-felülvizsgálatában és az Európai Számvevőszék által közzétett jelentésben fogalmazódnak meg.

Mit volt a célunk a SREP felülvizsgálatával?

A felülvizsgálat nyomán hozott intézkedésekkel egyszerűbbé és rugalmasabbá tesszük a felügyeleti folyamatokat, és lerövidítjük a SREP lebonyolítását. Továbbá olyan felügyeleti kultúrát kívánunk kialakítani és fenntartani, amelyben nagyobb figyelem irányul a legfontosabb kockázatokra, előtérbe kerül a bankspecifikus minőségi mérlegelés, és szükség esetén ösztönözhető a határozott, időszerű fellépés. Végezetül, a változtatásoknak köszönhetően világosabban kommunikálhatunk majd a felügyeletünk alá tartozó bankokkal, emellett hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tehetjük a munkánkat.

Miben változik a SREP?

• Rugalmas kockázatértékelési rendszer: nagyobb mozgásteret ad a felügyeleteknek arra, hogy értékeléseikben prioritásokat állítsanak fel, és a legjelentősebb kockázatokra összpontosítsák a figyelmüket. A felügyeletek többéves SREP-értékelési stratégiát alkalmaznak, amely révén a kockázati toleranciakerettel (RTF) összhangban éves vizsgálat helyett több évre kiterjedően mélyrehatóan vizsgálják az összes lényeges kockázatot. Ez a rugalmas megközelítés lehetővé teszi a közös felügyeleti csoportok számára a hatékonyabb erőforrás-elosztást.
• Átfogó tervezés: az új SREP szorosabban integrálja a helyszíni ellenőrzések, a mélyreható elemzések és a horizontális tematikus felülvizsgálatok tervezését, hogy strukturált és átfogó képet adjon a banki kockázatokról. A felügyeleti tevékenységek tervezésének javításával maximalizálhatók a szinergiák, a bankok pedig pontosabban megismerhetik a felügyeleti prioritásokat.
• A teljes felügyeleti eszköztár használata: eredményesebb és időszerűbb eszkalációt tesz lehetővé, amikor nem orvosolják haladéktalanul a hiányosságokat. E körbe tartoznak a kötelező erejű kvalitatív követelmények és szükség esetén a jogérvényesítési és szankciós intézkedések.
• Egyértelmű és lényegre törő határozatok: egyszerűbbé teszik a felügyeleti kommunikációt. A SREP-határozatok közvetlenül a legjelentősebb kockázatokkal és felügyeleti elvárásokkal foglalkoznak. Ha az értékelések alapján nem történt lényeges változás a bank kockázati profiljában, a SREP-határozatok naprakésszé tehetők ritkábban is, mint évente.
• Egyszerűsítés: egyszerűbb és még megbízhatóbb felügyeleti módszertanok.
• Informatikai és analitikai eszközök: az EKB digitális menetrendje informatikai rendszerekre és adatelemzésre irányuló beruházásokat is tartalmaz a 2024–2028-as időszakra, hogy a felügyeletek rutinfeladatokban való támogatása céljából beépüljenek olyan fejlett technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia.

Hogyan változik a SREP menetrendje?

Optimalizáltuk a SREP 2025. évi menetrendjét, így a folyamat az elmúlt évekhez képest korábban, október végéig lezárul. A változtatások nemcsak azt biztosítják, hogy a bankok kellő időben értesüljenek a végleges SREP-határozatokról, hanem a SREP-reformkezdeményezés hatékonysági céljaihoz is igazodnak, és eredményesebbé teszik a felügyeletet.

A legfontosabb mérföldkövek a következők:

• A felügyeleti párbeszéd ülései a tervek szerint június végén kezdődnek és július közepéig tartanak. Az új menetrend értelmében a bankoknak el kell végezniük a szükséges kiigazításokat, és hatékonyan fel kell készülniük, hogy érdemi felügyeleti megbeszéléseket lehessen folytatni.
• A meghallgatási időszak a terv szerint augusztus elején veszi kezdetét. A nyári időszakra tekintettel a meghallgatáshoz való jog kettőről négy hétre hosszabbodik, tehát a hónap végéig tart, több időt biztosítva a bankoknak a SREP-határozattervezetek áttekintésére és a meghallgatáshoz való joguk gyakorlására.
• A végleges SREP-határozatokról október végéig értesülnek (szemben az előző ciklus decemberével). A felügyeletek elkötelezettek amellett, hogy lerövidítsék a határozathozatalhoz szükséges időt, valamint támogassák és fejlesszék a következő felügyeleti ciklus megtervezését.

Ha az értékelések azt mutatják, hogy az intézmény kockázati profiljában nincs jelentős változás, és a meglévő intézkedéseken sem szükséges változtatni, a SREP-határozatokat bizonyos feltételek teljesülése mellett ritkábban is lehet frissíteni. Ez korábban csak korlátozott számú bankra vonatkozott, de a jövőben szélesebb körre is kiterjesztjük.

Egyensúlyba hozza az eredményes, időszerű kommunikációt az eljárás során tanúsítandó gondossággal, így végső soron egy gyorsabb, rugalmasabb felügyeleti folyamatot tesz lehetővé.

Hogyan fejlesztjük a SREP-határozat sablonját?

Az új SREP-határozatok célirányosabbak lesznek, tehát a legfontosabb kockázatokra és felügyeleti intézkedésekre összpontosulnak, hogy egyértelműen tudassák a felügyeleti aggályokat a bankokkal.

A nagyobb egyértelműség és a fókusz érdekében átalakul a 2025. évi SREP-határozatok formátuma. A feltárt fő aggályokat és az alkalmazandó követelményeket az új SREP-határozat külön szakaszai ismertetik. A kvalitatív követelményeket és ajánlásokat külön melléklet tartalmazza, így a bankok gyorsan megtalálhatják a legfontosabb intézkedéseket, ugyanakkor változatlanul részletes magyarázatot kapnak a felügyeleti elvárásokról. A bankok minden esetben emlékeztetőt kapnak arról, hogy kellő időben kell eljárniuk az év során közölt felügyeleti intézkedéseknek megfelelően.

Az új formátummal nagyobb átláthatóságot biztosítunk, valamint leegyszerűsítjük és megkönnyítjük a bankok számára a SREP-eredmények értelmezését. Mindez nem vonja maga után a felügyeleti fókusz megváltozását vagy a felügyelet szűkítését. A módosított formátumnak köszönhetően megszüntetjük a SREP-határozatok kísérő dokumentumaként használt „vezetői leveleket”. A felügyeleti párbeszéd keretében tartott megbeszélések kiegészítik majd ezt a kommunikációt, és megadják azokat a további részleteket, amelyeket a bankoknak érdemes megosztaniuk az igazgatóságukkal.

Hogyan egyszerűsítjük le a 2. pillér szerinti követelmények meghatározásának módszertanát?

Folyamataink egyszerűsítése és a módszertan megbízhatósága érdekében a 2. pillér szerinti követelményeket közvetlenebb módon a releváns kockázati területek alapján határozzuk majd meg, a jelentősebb kockázatok pedig továbbra is rosszabb SREP-pontszámokat és szigorúbb 2. pillér szerinti követelményt vonnak maguk után. Míg a bankok belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárásának (ICAAP) eredményeiből származó információk a továbbiakban közvetlenül nem befolyásolják a 2. pillér szerinti követelményt, a banki ICAAP felügyeleti értékelése változatlanul beépül az üzleti modellekre, a belső irányítási rendszerre és az általános kockázatkezelésre vonatkozó SREP-értékelésekbe.

Az új módszertannal eredményesebben orvosolhatók az esetlegesen tartósan fennálló – például belső kontrollokkal vagy szervezetirányítási kérdésekkel kapcsolatos – hiányosságok. A 2. pillér szerinti tőkekövetelmények közvetlenebbül befolyásolhatók, ha az ilyen hiányosságokat nem orvosolják haladéktalanul, más felügyeleti intézkedések pedig elégtelennek bizonyulnak. A folyamat végén a felügyeletek szakértői megítélésük alapján értékelik, hogy a 2. pillér szerinti végső követelmény az átfogó kockázatértékelésükre figyelemmel megfelelő-e, és szükség esetén kiigazításokat végeznek.

Mikortól alkalmazandó a 2. pillér szerinti követelményre vonatkozó új módszertan?

A módszertan 2025-ben alapos tesztelésen esik át, és a 2026. évi SREP-ciklustól kezdjük alkalmazni. Az új módszertanon alapuló, 2. pillér szerinti követelmények 2027. január 1-jétől lépnek hatályba.

Hogyan változtatjuk meg a felügyeleti megállapítások nyomon követését?

Új, többszintű megközelítést dolgoztunk ki a felügyeleti megállapítások és intézkedések nyomon követésére. Ez lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy a legjelentősebb problémákra összpontosítsák a figyelmüket, és megkönnyíti a kevésbé súlyos megállapítások utánkövetését. Ez azt jelenti, hogy:

• a kevésbé súlyos (az összes F1 és a legtöbb F2) megállapításokat alapesetben „megoldási emlékeztetők” (ajánlások) vagy belső modell vizsgálatokkal kapcsolatos szabálykövetési emlékeztetők formájában (kötelezettségek) kezeljük. A megállapítások orvoslásához a bankoknak egyszerűen vissza kell igazolniuk, hogy megfelelő lépéseket tettek a jogkövetés biztosítására, nem kell további dokumentációt benyújtaniuk. Mindemellett öt évig meg kell őrizniük minden olyan bizonyítékot, amelyből látható a megfelelő problémakezelés a lehetséges jövőbeli ex post szúrópróbákhoz. Amennyiben a közös felügyeleti csoport másként nem dönt, az F1 és F2 megállapításokhoz szükséges intézkedésekhez szabványosított megfogalmazás és alapértelmezett határidő tartozik.
• A súlyos (F3 és F4) megállapítások esetében a közös felügyeleti csoportok folytatják rutinszerű nyomon követést.
• Külső portálunk lehetővé teszi, hogy a bankok bármikor hozzáférjenek az összes megállapítás és intézkedés státuszához.

Feladatuk lesz, hogy megfelelő belső irányítási eljárás keretében kezeljék a kisebb súlyosságú megállapításokat. A közös felügyeleti csoportok nem ellenőrzik aktívan, hogy a bankok hogyan kezelték ezeket a megállapításokat, de végezhetnek szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Amennyiben a korrekciós állapotot illetően eltérésre derül fény, a közös felügyeleti csoportok ezeket figyelembe veszik a folyamatban lévő értékeléseiknél, és adott esetben új konkrét megállapításokat fogalmazhatnak meg. A probléma jellegétől és ismétlődésétől függően ez felügyeleti utóintézkedéshez, illetve súlyosabb esetben jogérvényesítő intézkedéshez vezethet.

Mi a következő lépés?

A SREP-et érintő módosítások bevezetésében többlépcsős megközelítést alkalmazunk a 2025. és a 2026. évi ciklus során. Például a többéves SREP-értékelést, a rugalmas kockázatértékelési rendszert és az egyszerűbb SREP-határozatokat a 2025. évi SREP-ciklusban vezetjük be, míg a 2. pillér szerinti követelmény új módszertana a 2026. évi ciklustól kezdődően lép hatályba.

Ezzel a fokozatos megközelítéssel biztosítható, hogy a változások összeegyeztethetők legyenek egyéb kapcsolódó folyamatok ütemezésével, és minden érdekelt közreműködjék. Figyelemmel kísérjük, hogy hogyan halad a folyamat, a Felügyeleti Testület pedig megvitatja a fejleményeket, és beépíti az említett intézkedések végrehajtásából levont tanulságokat.