Gyakran feltett kérdések a SREP egyszerűsítéséről

Utolsó frissítés: 2026. augusztus 24.

Miért vizsgáltuk felül a SREP-et?

Az EKB bankfelügyeletének működési környezete folyamatosan változik, a strukturális átrendeződések, külső sokkhatások és új kockázatok eredményeként nagy bizonytalanság jellemzi. Annak érdekében, hogy továbbra is eleget tegyünk az európai bankok biztonságának és stabilitásának megőrzését célzó megbízatásunknak, 2024-ben felülvizsgáltuk a bankok rendszeres állapotfelmérését – a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást (SREP). A cél mindenekelőtt a vizsgálat hatékonyságának és eredményességének fokozása volt, figyelembe véve a SREP szakértői csoport általi felülvizsgálatából és az Európai Számvevőszék által közzétett jelentésből származó visszajelzéseket, valamint a SREP egyszerűsítésének mikéntjéről más érdekelt felektől kapott visszajelzéseket.

Mi volt a célunk a SREP reformjával?

A reform eredményeként egyszerűbbé, rugalmasabbá váltak a felügyeleti folyamatok, és lerövidült a SREP ütemezése. Emellett olyan felügyeleti kultúra kialakítására és fenntartására is törekedtünk, ahol nagyobb figyelem irányul a legfontosabb kockázatokra, előtérbe kerül az egyes bankokra irányuló kvalitatív megítélés, és amellyel ösztönözzük a határozott, időszerű fellépést, ha arra van szükség. Végezetül, a módosítások révén világosabban kommunikálhatunk a felügyeletünk alá tartozó bankokkal, hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tehetjük a munkánkat.

Mit változtattunk a SREP-en?

• Fókuszáltabb kockázatértékelés: nagyobb rugalmasságot biztosít a felügyeleti hatóságok számára abban, hogy az értékelés során prioritásokat határozzanak meg, és a legfontosabb kockázatokra összpontosítsanak. A felügyeletek immár több évre kiterjedő értékelési módszert alkalmaznak, amelynek segítségével a kockázati toleranciakerettel összhangban nem csupán éves vizsgálatokat végeznek, hanem többéves időszak vonatkozásában mélyrehatóan elemzik az összes lényeges kockázatot. Ez a rugalmas megközelítés hatékonyabb erőforrás-elosztást tesz lehetővé a közös felügyeleti csoportok számára anélkül, hogy lazítanák felügyeleti követelményeinket.
• Szorosabban integrált felügyeleti tevékenységek: fokoztuk a helyszíni ellenőrzések, mélyreható elemzések és horizontális tematikus felülvizsgálatok tervezésének integrációját, hogy strukturált és átfogó képet adjanak a banki kockázatokról. A felügyeleti tevékenységek jobb tervezési folyamataival maximálisan kiaknázhatjuk a szinergiákat, a bankok pedig jobban megérthetik a felügyeleti prioritásokat.
• A teljes felügyeleti eszköztár felhasználása: javítjuk eszkalációs rendszerünket, hogy arra ösztönözzük a felügyeleti hatóságokat, hogy használják ki a felügyeleti eszközök teljes körét, ha a hiányosságokat nem orvosolják azonnal. Az eszköztár többek között kötelező érvényű minőségi követelményeket, valamint végrehajtási és szankciós intézkedéseket tartalmaz.
• Hatékonyabb kommunikáció: a SREP-határozatok immár közvetlenül a legjelentősebb kockázatokkal és felügyeleti elvárásokkal foglalkoznak. Átdolgoztuk útmutatóinkat, hogy ha az értékelések nem mutatnak lényeges változást a bank kockázati profiljában, és nem kell új követelményeket kiadni, ne legyen szükség a SREP-határozatok évente történő frissítésére.
• Stabilabb módszertan: egyszerűsítettük és stabilabbá tettük felügyeleti módszereinket: ritkábban kerül sor a SREP-kézikönyv frissítésére, a módosításokat tömbösítve, csak bizonyos években adjuk ki, hogy ne vezessünk be új elemeket minden egyes évben. A stabil módszertani keret azt is biztosítja, hogy a SREP-értékelések hosszabb távon is következetesek legyenek. Ezzel kiszámíthatóbbá válik a felügyelet a bankok számára, és a SREP eredményei pontosabb időbeli és intézményközi összehasonlításnak vethetők alá.
• Az informatikai rendszerek és analitikai eszközök hatékonyabb alkalmazása: jelenlegi digitális stratégiánk az informatikai rendszerek és az adatelemző megoldások fejlesztését célzó jelentős beruházásokkal számol. Ennek keretében fejlett technológiák, például a generatív MI bevezetésével támogatjuk a felügyeleteket a rutinszerű feladatok teljesítésében.

Mit változtattunk a SREP ütemezésén?

A SREP ütemezését 2025-ben optimalizáltuk. A folyamat most minden év októberének végéig lezárul, ami korábban van, mint a módosítások bevezetése előtt. Amellett, hogy a bankok időben értesítést kapnak a végleges SREP-határozatokról, a változások összhangban vannak a SREP reformját célzó kezdeményezés szerinti hatékonysági célokkal, és célravezetőbbé teszik a felügyeletet.

Főbb mérföldkövek:

• A felügyeleti párbeszéd megbeszélései június végén kezdődnek és július közepéig tartanak. Az új menetrend alapján a bankoknak időben el kell végezniük a tervezésben szükséges kiigazításokat, és hatékonyan kell felkészülniük, hogy érdemi felügyeleti megbeszélésekre kerüljön sor.
• A meghallgatási időszak augusztus elején indul. Mivel ez a nyári időszakra esik, a meghallgatáshoz való jog gyakorlásának határidejét két hétről négy hétre, augusztus végéig meghosszabbítottuk. Ez több időt biztosít a bankoknak a SREP-határozattervezetek alapos áttekintésére és a meghallgatáshoz való joguk gyakorlására.
• A végleges SREP-határozatokról október végéig értesülnek (nem pedig decemberben, mint a reform előtt). A felügyeleteknek eltökélt célja, hogy rövidebb időn belül hozzanak határozatot, ezzel a következő felügyeleti ciklus megtervezése is könnyebbé, jobbá válik.

Hogyan javítottunk a SREP-határozat sablonján?

Az új SREP-határozatokat karcsúsítottuk, így most már kifejezetten a legjelentősebb kockázatokra és legfontosabb felügyeleti intézkedésekre összpontosítanak, hogy a bankok számára egyértelműen kommunikáljuk a felügyeleti aggályokat.

A nagyobb egyértelműség és jobb fókusz érdekében átdolgoztuk a SREP-határozatok formátumát. A fő aggályokat és az alkalmazandó követelményeket a SREP-határozatban külön pontokban ismertetjük. A kvalitatív követelményeket és ajánlásokat külön mellékletben foglaljuk össze, így a bankok gyorsan megtalálhatják a legfontosabb intézkedéseket, ugyanakkor változatlanul részletes magyarázatot kapnak a felügyeleti elvárásokról. A bankok minden esetben emlékeztetőt kapnak arról, hogy kellő időben kell lépéseket tenniük az év során közölt felügyeleti intézkedéseknek megfelelően.

A javított formátum növeli az átláthatóságot, és segíti a bankokat SREP-eredményeik megértésében. Mindez nem vonja maga után a felügyeleti fókusz megváltozását vagy a felügyelet szűkítését. A módosított formátum alapján megszüntettük a SREP-határozatok kísérő dokumentumaként használt „vezetői leveleket”. A felügyeleti párbeszéd keretében tartott megbeszélések kiegészítik az említett közléseket, és további részletekkel szolgálnak, amelyeket a bankoknak érdemes megosztaniuk vezető testületeikkel.

Hogyan módosítottuk a felügyeleti megállapítások nyomon követését?

Új, többszintű megközelítést dolgoztunk ki a felügyeleti megállapítások és intézkedések nyomon követéséhez, amely lehetővé teszi, hogy a felügyeletek a fő problémákra összpontosítsák a figyelmüket, és megkönnyíti a kevésbé súlyos megállapítások utólagos kezelését. Ez azt jelenti, hogy:

• a kevésbé súlyos megállapításokat (az összes F1 és a legtöbb F2 megállapítás) alapesetben „problémakezelési emlékeztetők” (ajánlások) vagy belsőmodell-vizsgálatokkal kapcsolatos „jogkövetési emlékeztetők” (kötelezettségek) formájában kezeljük. E megállapítások orvoslásához a bankoknak egyszerűen vissza kell igazolniuk, hogy megtették a jogkövető magatartáshoz szükséges lépéseket, így nem kell további dokumentációt benyújtaniuk. Ugyanakkor öt évig meg kell őrizniük minden olyan bizonyítékot, amellyel az esetleges későbbi utólagos helyszíni ellenőrzések során igazolható, hogy ezeket a problémákat megfelelően kezelték. Amennyiben a közös felügyeleti csoport másként nem dönt, az F1 és F2 megállapításokkal kapcsolatos intézkedésekhez szabványosított megfogalmazás és alapértelmezett határidő tartozik.
• A súlyos (F3 és F4) megállapítások esetében a közös felügyeleti csoportok folytatják a szokásos nyomon követést.
• Külső portálunk lehetővé teszi a bankok számára, hogy bármikor hozzáférjenek valamennyi megállapításhoz és intézkedéshez, és maguk igazolják a többszintű megközelítési intézkedések lezárását.

A bankok feladata, hogy megfelelő belső irányítási eljárás keretében kezeljék a kevésbé súlyos megállapításokat. A közös felügyeleti csoportok nem ellenőrzik tevőlegesen, hogy a bankok hogyan kezelték ezeket a megállapításokat, de ellenőrizhetnek szúrópróbaszerűen. Amennyiben a hiányosság pótlásának státuszával kapcsolatban eltérésre derül fény, a közös felügyeleti csoportok ezeket figyelembe veszik a folyamatban lévő értékelésnél, és adott esetben új konkrét megállapításokat fogalmazhatnak meg. A probléma jellegétől és ismétlődésétől függően ez felügyeleti utóintézkedéshez, illetve súlyosabb esetben jogérvényesítő intézkedéshez vezethet.

Mikor kezdte meg az EKB a 2. pillér szerinti követelmény új módszertanának alkalmazását?

A 2. pillér szerinti követelmény (P2R) felülvizsgált módszertanát 2025. november 18-án tették közzé, az EKB a 2026-os SREP-ciklus elején kezdte el azt alkalmazni. Az új módszertanon alapuló 2. pillér szerinti követelmények 2027. január 1-jétől alkalmazandók. További részletekért lásd az erre a célra létrehozott P2R weboldalunkat.

Mit tanultunk a módszertan teszteléséből? Változnak-e a tőkekövetelmények?

2025-ben teszteltük a módszertant, hogy értékeljük a változások hatását. A felügyeletek visszajelzései megerősítik, hogy az új módszertan nemcsak egyszerűbb és könnyebben alkalmazható az előzőhöz képest, hanem továbbra is garantálja, hogy a 2. pillér szerinti követelmények meghatározása maradéktalanul összhangban van a SREP kockázatértékelésével. Nem módosítja az egyes bankokat érintő kockázatok értékelését és felülvizsgálatát.

Mivel az átdolgozott módszertan továbbra is szorosan kapcsolódik a SREP-kockázatértékelésekhez, amelyek híven tükrözik az egyes bankok kockázati profiljára vonatkozó felügyeleti álláspontunkat, rendszerszinten várhatóan nem idéz elő jelentős vagy hirtelen változásokat a tőkekövetelményekben. Az európai bankokra vonatkozó 2. pillér szerinti tőkekövetelmények továbbra is igazodnak a bankok egyedi kockázati profiljához, valamint az őket érintő kockázatok kezelésére alkalmazott belső kontrollmechanizmusokhoz.

Mit jelent a gyakorlatban a bankok számára az új módszertanra való áttérés?

Az átdolgozott módszertant a SREP-folyamat keretében alkalmazzuk, amely továbbra is a legfontosabb csatorna, amelyen keresztül a bankokkal a felügyeleti elvárásokat és követelményeket közöljük. Miközben a 2. pillér szerinti követelmény meghatározásának módszertana változik, a bankok továbbra is világos képet kapnak arról, hogy az egyes kockázatértékelések hogyan járulnak hozzá a végeredményhez.

Az új módszertan egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a bankok számára a 2. pillér eredményeinek értelmezését, valamint a szükséges lépések megtételét.

Hogyan építi magába a felülvizsgált P2R-módszertan a SREP szakértői csoport 2023. évi jelentésének ajánlásait?

A Felügyeleti Testület úgy határozott, hogy a szélesebb körű SREP-reform részeként felülvizsgálja a P2R-módszertant, figyelembe véve a független szakértői csoport 2023-ban közzétett ajánlásait, amelyek a módszertan egyszerűsítésére és megbízhatóságának javítására irányultak.

Az átdolgozott módszertan hatékonyabb, alkalmazása pedig jelentősen egyszerűbb, amit a felügyeletekkel végzett tesztelés is visszaigazol. A felügyeleti módszertanunk kulcsfontosságú elemét képező SREP-pontszámok továbbra is a 2. pillér szerinti követelmény meghatározásának kiindulópontját képezik. Az új módszertan változatlanul biztosítja, hogy az 1. pillér hatályán kívül eső vagy abban nem megfelelően megjelenő lényeges kockázatok közvetlenül és jelentősen befolyásolják az abból eredő 2. pillér szerinti követelményt. A szakértői megítélés továbbra is a módszertan egyik sarokköve, azonban korlátozott érvényű, és a második védelmi vonal általi felülvizsgálat tárgya lehet.

Az új P2R-módszertan ráadásul már nem hagyatkozik ICAAP-adatokra. Az ICAAP megbízhatóságának értékelése azonban változatlanul adalékul szolgál az üzleti modellek, a belső irányítás, a kockázatkezelés és az általános kockázatkezelés SREP-értékeléseihez, ezért befolyásolhatja a tőkekövetelményeket. Ezzel konkrétan foglalkozik a szakértői csoport 2023. évi jelentésének 2.3. ajánlása.

Megjegyzendő még, hogy – a szakértői csoport 3.2. ajánlásával összhangban – az új módszertan lehetőséget biztosít a 2. pillér szerinti tőkekövetelmények közvetlenebb befolyásolására, ha az esetleg régóta fennálló – például a belső kontrollal vagy irányítási problémákkal kapcsolatos – hiányosságokat nem pótolják haladéktalanul, és az egyéb felügyeleti intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek.