GYIK a jövőbeli SREP eljárásról

Utolsó frissítés: 2025. november 18.

Miért vizsgáltuk felül a SREP-et?

Az EKB bankfelügyeletének működési környezete átalakulóban van, a strukturális átrendeződések, külső sokkhatások és új kockázatok eredményeként nagy bizonytalanság jellemzi. Azért, hogy folyamatosan teljesítsük az európai bankok biztonságának garantálására irányuló megbízatásunkat, felülvizsgáltuk a bankok állapotát vizsgáló felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásunkat (SREP), hogy javítsuk ennek hatékonyságát. A felülvizsgálat során figyelembe vettük a szakértői csoport SREP-elemzésének megállapításait, az Európai Számvevőszék által közzétett jelentésben foglaltakat, valamint az érdekelteknek a SREP karcsúsítására vonatkozó visszajelzéseit.

Mi volt a célunk a SREP felülvizsgálatával?

A reform célja az egyszerűbb, rugalmasabb felügyeleti folyamatok kialakítása, valamint a SREP ütemezésének lerövidítése. Olyan felügyeleti kultúrát kívánunk támogatni és fenntartani, amelyben nagyobb figyelem irányul a legfontosabb kockázatokra, előtérbe kerül az egyes bankokra irányuló kvalitatív megítélés, és amellyel ösztönözzük a határozott, időszerű lépések megtételét szükség esetén. Végezetül, a módosítások révén világosabban kommunikálhatunk majd a felügyeletünk alá tartozó bankokkal, hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tehetjük számukra a munkánkat.

Miben módosítunk a SREP-en?

• Fókuszáltabb kockázatértékelés: nagyobb rugalmasságot biztosítunk a felügyeleti szervek számára, hogy az értékelések során prioritásokat határozzanak meg, és a legfontosabb kockázatokra összpontosítsák erőforrásaikat. A felügyeletek többéves megközelítést alkalmaznak, tehát a kockázati toleranciakerettel összhangban nem csupán éves vizsgálatokat végeznek, hanem többéves időszak vonatkozásában átfogóan és mélyrehatóan elemzik az összes lényeges kockázatot. Ez a rugalmas megközelítés lehetővé teszi a közös felügyeleti csoportok (JST-k) számára az erőforrások hatékonyabb elosztását anélkül, hogy gyengítenék a felügyeleti követelményeket.
• A felügyeleti tevékenységek hatékonyabb integrálása: az új SREP szorosabb összhangba hozza a helyszíni vizsgálatok, a mélyreható elemzések és a horizontális tematikus felülvizsgálatok tervezését, ezáltal strukturált, átfogó képet nyújt a banki kockázatokról. A felügyeleti tevékenységek tervezésének javítása lehetővé teszi a szinergiák maximális kiaknázását, miközben a bankok számára világosabbá válnak a felügyeleti prioritások.
• A teljes felügyeleti eszköztár használata: eredményesebb és időszerűbb eszkalációt tesz lehetővé, amennyiben nem történik meg a hiányosságok haladéktalan pótlása. E körbe tartoznak a kötelező érvényű kvalitatív követelmények és szükség esetén a jogérvényesítési és szankciós intézkedések.
• A kommunikáció hatékonyabbá tétele: a SREP-határozatok célzottan a legjelentősebb kockázatokra és felügyeleti elvárásokra összpontosulnak. Amennyiben az értékelés során nem találnak a bank kockázati profiljában lényeges változást, a SREP-határozatok frissítése az évesnél ritkább időközönként is elegendő lehet.
• Stabilabb módszertan kidolgozása: a felügyeleti módszertanok egyszerűsítése, stabilitásuk növelése. A stabil módszertanok biztosítják az időbeli következetességet, növelik a felügyeleti kiszámíthatóságot a bankok számára, és javítják az összehasonlítható teljesítményértékelés megbízhatóságát.
• Az informatikai rendszerek és analitikai eszközök hatékonyabb alkalmazása: az EKB 2024–2028-as időszakra vonatkozó digitális stratégiája magában foglalja az informatikai rendszerek és az adatelemző megoldások fejlesztését célzó beruházásokat. Ennek keretében a fejlett technológiák, például a generatív mesterséges intelligencia beépítése lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy hatékonyabban kezeljék a rutinszerű feladatokat.

Hogyan módosítjuk a SREP ütemezését?

A SREP 2025-ös menetrendjét optimalizáltuk, így a folyamat a korábbi évekhez képest gyorsabban, október végéig lezárul. Az újítások nemcsak azt biztosítják, hogy a bankok időben megkapják a végleges SREP-határozatokat, hanem összhangban állnak a SREP-reformkezdeményezés hatékonysági céljaival, és eredményesebbé teszik a felügyeleti munkát is.

A legfontosabb mérföldkövek a következők:

• A felügyeleti párbeszéd értekezletei a tervek szerint június végén kezdődnek és július közepéig tartanak. Az új menetrend alapján a bankoknak időben el kell végezniük a szükséges kiigazításokat, valamint fel kell készülniük az érdemi felügyeleti megbeszélésekre.
• A meghallgatási időszak a tervek szerint augusztus elején indul. Figyelembe véve a nyári időszakot, a meghallgatási jog gyakorlásának határidejét két hétről négy hétre, augusztus végéig meghosszabbítottuk. Így a bankoknak több idejük lesz a SREP-határozattervezetek alapos áttekintésére, meghallgatáshoz való joguk gyakorlására.
• A végleges SREP-határozatokról október végéig küldünk értesítést (szemben az előző ciklus decemberével). A felügyeletek vállalják a határozathozatalhoz szükséges idő lerövidítését, amivel támogatják és javítják a következő felügyeleti ciklus megtervezését.

Ha az értékelések alapján az intézmény kockázati profiljában nincs jelentős változás, és a meglévő intézkedéseken sem szükséges módosítani, a SREP-határozatokat bizonyos feltételek teljesülése mellett nem kell olyan gyakran frissíteni. Ez korábban csak korlátozott számú bankra vonatkozott, de a jövőben szélesebb körre is kiterjesztjük.

Ennek a megközelítésnek köszönhetően egyensúlyba kerül az eredményes, időszerű kommunikáció az eljárás során megkívánt gondossággal, ami végső soron gyorsabb, rugalmasabb felügyeleti folyamatot eredményez.

Hogyan javítunk a SREP-határozat tábláján?

Az új SREP-határozatok karcsúbb szerkezetűek lettek, kifejezetten a legjelentősebb kockázatokra és a szükséges felügyeleti intézkedésekre összpontosulnak. Ennek köszönhetően a bankok számára világosabban tudjuk kommunikálni a felügyeleti aggályokat.

A nagyobb egyértelműség és jobb fókusz érdekében átdolgoztuk a 2025. évi SREP-határozatok formátumát. Az új SREP-határozatban a feltárt fő aggályokat és az alkalmazandó követelményeket külön pontokban ismertetjük. A kvalitatív követelményeket és ajánlásokat külön mellékletben foglaljuk össze, így a bankok gyorsan megtalálhatják a legfontosabb intézkedéseket, ugyanakkor megmaradnak a felügyeleti elvárásokról szóló részletes magyarázatok. A bankok minden esetben emlékeztetőt kapnak arról, hogy az év során közölt felügyeleti intézkedéseknek megfelelően a kellő időben megtegyék a szükséges lépéseket.

Az új formátum átláthatóbbá teszi, leegyszerűsíti és megkönnyíti a bankok számára a SREP-eredmények értelmezését. Mindez nem vonja maga után a felügyeleti fókusz módosítását vagy a felügyelet szűkítését. A módosított formátum alapján megszüntetjük a SREP-határozatok kísérő dokumentumaként használt „vezetői leveleket”. A felügyeleti párbeszéd keretében tartott megbeszélések kiegészítik a kommunikációt, további részleteket adnak, amelyeket a bankoknak érdemes megosztaniuk az igazgatóságukkal.

Hogyan módosítjuk a felügyeleti megállapítások nyomon követését?

Új, többlépcsős megközelítést dolgoztunk ki a felügyeleti megállapítások és intézkedések nyomon követéséhez, ami lehetővé teszi, hogy a felügyeletek a fő problémákra összpontosítsák a figyelmüket, és megkönnyíti a kevésbé súlyos megállapítások nyomon követését. Ez azt jelenti, hogy:

• a kevésbé súlyos (az összes F1 és a legtöbb F2) megállapításokat alapesetben „problémakezelési emlékeztetők” (ajánlások) vagy a belsőmodell-vizsgálatokkal kapcsolatos „jogkövetési emlékeztetők” (kötelezettségek) formájában kezeljük. A megállapított problémák orvoslásához a bankoknak egyszerűen vissza kell igazolniuk, hogy megteszik a kért lépéseket, így nem kell további dokumentációt benyújtaniuk. Mindemellett öt évig meg kell őrizniük minden olyan adatot, amellyel bizonyítható a megfelelő problémakezelés, mivel a jövőben ex post szúrópróbákra kerülhet sor. Amennyiben a közös felügyeleti csoport másként nem dönt, az F1 és F2 megállapításokhoz szükséges intézkedésekhez sztenderd megfogalmazás és alapértelmezett határidő tartozik.
• A súlyos (F3 és F4) megállapítások esetében a közös felügyeleti csoportok folytatják a rutinszerű nyomon követést.
• Külső portálunk lehetővé teszi, hogy a bankok bármikor megtekintsék az összes megállapítás és intézkedés státuszát.

A bankok feladata lesz, hogy megfelelő belső irányítási eljárás keretében kezeljék a kisebb súlyosságú megállapításokat. A közös felügyeleti csoportok nem ellenőrzik aktívan, hogy a bankok hogyan kezelik ezeket a megállapításokat, de végezhetnek szúrópróbákat. Amennyiben a hiányosság pótlásának státuszával kapcsolatban eltérésre derül fény, a közös felügyeleti csoportok ezeket figyelembe veszik a folyamatban lévő értékelésnél, és adott esetben új konkrét megállapításokat fogalmaznak meg. A probléma jellegétől és ismétlődésétől függően ez felügyeleti utóintézkedéshez, illetve súlyosabb esetben jogérvényesítő intézkedéshez vezethet.

Mi történt a 2. pillér szerinti követelmények átdolgozott módszertanáról szóló legutóbbi közlemény óta?

Azóta, hogy idén márciusban nyilvánosan tájékoztattunk a 2. pillér szerinti követelmények (P2R) módszertanának felülvizsgálatáról, sok minden történt. Az összes közös felügyeleti csoport bevonásával szárazteszttel ellenőriztük, hogy a módszertan megfelel-e az egyszerűsítésre és hatékonyságra vonatkozó céloknak, valamint, hogy biztosítja-e a 2. pillér szerinti kockázatokkal szembeni nagyobb érzékenységet. Utóbbi azokat a kockázatokat jelenti, amelyeket az 1. pillérben egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelnek. A szárazteszt eredményei kielégítőek voltak, és a módszertant a 2026-os SREP-ciklustól bevezetjük.

Mit tanultunk a száraztesztből? Változnak-e a tőkekövetelmények?

A felügyeletek visszajelzései megerősítik, hogy az új módszertan nemcsak egyszerűbb és könnyebben alkalmazható az előzőhöz képest, hanem továbbra is garantálja, hogy a P2R követelmények meghatározása maradéktalanul összhangban legyen a SREP kockázatértékelésével. Nem módosítja az egyes bankokat érintő kockázatok értékelését és felülvizsgálatát.

Mivel az átdolgozott módszertan szorosan illeszkedik a SREP-kockázatértékelésekhez, és pontosan tükrözi az egyes bankok kockázati profiljára vonatkozó felügyeleti álláspontunkat, nem várható, hogy a rendszer tőkekövetelményeiben jelentős, hirtelen változások következzenek be. Az európai bankokra vonatkozó 2. pillér szerinti tőkekövetelmények továbbra is igazodnak a bankok egyedi kockázati profiljához, valamint a kockázatok kezelésére alkalmazott belső kontrollmechanizmusaikhoz.

Mit jelent a gyakorlatban a bankok számára az új módszertanra való átváltás?

Az átdolgozott módszertant a SREP eljárás keretében alkalmazzuk, amelynek az eredménye továbbra is a legfontosabb csatorna, amelyen keresztül a bankokkal a felügyeleti elvárásokat és követelményeket közöljük. Miközben a P2R meghatározásával kapcsolatos megközelítés változóban van, a bankok továbbra is világos képet kapnak arról, hogy az egyes kockázatértékelések hogyan járulnak hozzá a végeredményhez.

Az új módszertanra való áttérés egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a bankok számára a 2. pillér eredményeinek értelmezését, valamint a szükséges lépések megtételét.

Mikortól lép életbe a 2. pillér szerinti követelményre vonatkozó új módszertan?

Az EKB az új módszertant a 2026-os SREP-ciklustól kezdve vezeti be. Nemrégiben további részleteket hoztunk nyilvánosságra az átdolgozott P2R-módszertanról, amelyek itt olvashatók. Az új módszertanon alapuló P2R-ek 2027. január 1-jétől lépnek hatályba.

Hogyan építi be a felülvizsgált P2R-módszertan a SREP szakértői csoport 2023. évi jelentésének ajánlásait?

A Felügyeleti Testület úgy határozott, hogy a szélesebb körű SREP-reform részeként felülvizsgálja a P2R-módszertant. A felülvizsgálat során figyelembe veszik a független szakértői csoport 2023-ban közzétett ajánlásait, amelyek tárgya a módszertan egyszerűsítése és megbízhatóságának javítása.

Az átdolgozott módszertan hatékonyabb, alkalmazása pedig jelentősen egyszerűbb, amit a felügyeletekkel végzett szárazteszt is visszaigazolt. Felügyeleti módszertanunk egyik legnagyobb erőssége, a SREP-pontszámok rendszere továbbra is a P2R meghatározásának kiindulópontja. Az új módszertan továbbra is garantálja, hogy az 1. pillér hatályán kívül eső vagy abban nem megfelelően lefedett lényeges kockázatok közvetlenül és jelentős módon befolyásolhatják a végleges P2R-t. A szakértői megítélés alkalmazása változatlanul a módszertan egyik pillére, amely azonban korlátozott érvényű, és a második védelmi vonal általi felülvizsgálat tárgya lehet.

Ezenkívül az új P2R-módszertan már nem támaszkodik ICAAP-adatokra. Az ICAAP megbízhatóságának értékelése azonban továbbra is hozzájárul az üzleti modellek, a belső irányítás, a kockázatkezelés és az általános kockázatkezelés SREP-értékeléseihez, ezért befolyásolhatja a tőkekövetelményeket. Ezzel konkrétan foglalkozik a szakértői csoport 2023. évi jelentésének 2.3. ajánlása.

Megjegyzendő még, hogy – a szakértői csoport 3.2. ajánlásával összhangban – az új módszertan lehetőséget biztosít a 2. pillér szerinti tőkekövetelmények közvetlenebb befolyásolására, ha az esetleg régóta fennálló – például a belső kontrollal vagy irányítási problémákkal kapcsolatos – hiányosságokat nem pótolják haladéktalanul, és az egyéb felügyeleti intézkedések nem bizonyulnak elégségesnek.