Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének előszava

2024 különleges év volt, mivel az egységes felügyeleti mechanizmus 2014. november 4-i felállításának tizedik évfordulóját ünnepeltük. Az európai bankfelügyelet az elmúlt évtizedben nemcsak hogy megerősítette a státuszát mint az euro bevezetése óta eltelt időszak európai integrációjának fontos állomása, hanem túlteljesítette a várakozásokat.

Ebben az időszakban az európai bankfelügyelet alatt álló bankok jóval reziliensebbé váltak. Annak ellenére, hogy a Covid19-pandémia és az azt követő energiaválság próbára teszi az európai gazdaságot, a felügyelt szervezetek jó jövedelmezősége, tőkemegfelelése és likviditása erős szinten tartózkodott.

Az aggregált elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató és a likviditásfedezeti ráta 2024 harmadik negyedévére szilárdan 15,7%-on, illetve 158,5%-on állt. Ennek a pénzügyi erőnek köszönhetően a bankok eredményesen támogatták a tágabb gazdaságot, és elősegítették az EKB kamatpolitikájának zökkenőmentes transzmisszióját.

A jól haladó dezinfláció nyomán 2024-ben döntő elmozdulás történt a monetáris politikában: az EKB csökkentette a kamatokat, és politikánk lazítóbb szakaszába léptünk. A bankoknak sikerült a változásoknak megfelelően kiigazítaniuk a hitelezési feltételeiket. Ugyanakkor az év során nehézségek támadtak a volatilis külső környezet miatt, amely várhatóan huzamosan fennmarad. A globális geopolitikai környezetet instabilitás jellemzi, ideértve Oroszország Ukrajna elleni jogtalan háborúját, a közel-keleti konfliktusokat és a nemzetközi kereskedelmet uraló feszültségeket. Ezek a tényezők folyamatosan próbára teszik a bankok rezilienciáját, rámutatva arra, hogy éber felügyeleti felvigyázásra van szükség ahhoz, hogy jobban tudjunk védekezni a makropénzügyi fenyegetés és a geopolitikai sokkhatások ellen.

A bankoknak alkalmazkodóképesnek kell maradniuk a transzformatív strukturális nehézségek környezetében. Az éghajlatváltozás és a digitális átalakulás átformálja a bankok környezetét. Ahogy világszerte emelkednek a hőmérsékletek, elszaporodtak az éghajlati katasztrófák, például az erdőtüzek és árvizek. A felügyeleti feladatok között továbbra is kiemelten fontos, hogy a bankok kezelni és mérsékelni tudják az éghajlati és környezeti kockázatokat.

Ugyanakkor a technológiai fejlődés gyorsan átalakítja az iparágakat, beleértve a bankszektort is. A digitális átalakulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a bankok megőrizzék a versenyképességüket, de az átalakulást hatékony kockázatkezelésnek kell kísérnie, amely kezeli az olyan kérdéseket, mint az informatikai szolgáltatókra utaltság és a kibertámadások folyamatos veszélye. Az EKB azt tervezi, hogy a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály megbízása alapján 2025-ben fokozza ilyen irányú felügyeleti tevékenységét.

Továbbra is vállalja az olyan szilárd, reziliens és előretekintő bankszektor kiépítését, amely képes megtalálni a helyes utat a nehézségek és a lehetőségek útvesztőjében, ami végső soron a tágabb gazdaság javát szolgálja.

Claudia Buchnak, a Felügyeleti Testület elnökének előszava

2024-ben a helyes európai bankfelügyelet megteremtése felé vezető úton egy évtizedes munka áll mögöttünk. Eredményeink nem valósulhattak volna meg az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok munkatársainak szakértelme és elkötelezettsége nélkül. Szívből köszönöm kitartó munkájukat. Meghatározó szerepet játszottak az európai bankszektor stabilitásának és megbízhatóságának megőrzésében.

Az európai bankszektor mára reziliensebb, mint egy évtizeddel ezelőtt, ami köszönhető a jobb felügyeletnek, az erősebb szabályozásnak, a továbbfejlesztett banki kockázatkezelésnek, valamint a Covid19-pandémiához és az energiaválsághoz kapcsolódó sokkhatásokra adott határozottabb válaszlépéseknek. A határozott szabályozói standardok és a hatékony felügyelet segítségével biztosítható, hogy a bankok a nehéz külső környezetben erősek, stabilak maradjanak. A reziliens, megfelelően tőkésített bankoknak van a legjobb esélyük arra, hogy a reálgazdaságnak pénzügyi szolgáltatásokat és támogatást biztosítsanak.

A reziliencia azért is fontos, mert átalakulóban a bankok működési környezete. A makrogazdasági és a geopolitikai kockázatok felerősödtek, az éghajlattal és természettel kapcsolatos kockázatokat teljes mértékben figyelembe kell venni, a pénzügyi szektorban zajló digitális átalakulás kihat a versenykörnyezetre, a reálgazdaság szerkezeti átalakulása pedig kihathat az eszközminőségre. Ebben a környezetben a bankoknak adaptálniuk kell kockázatkezelési rendszereiket, és fel kell készülniük a kedvezőtlen forgatókönyvekre.

Ugyanakkor a kockázati fókuszú, előretekintő, a megváltozott környezetre időben reagáló felügyeletet kell biztosítani, ahogy a 2025–27-re vonatkozó felügyeleti prioritásokban is jeleztük.

A bankoknak először is megfelelően reziliensnek kell lenniük ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a makropénzügyi fenyegetettséggel és a geopolitikai megrázkódtatásokkal. A 2024-es SREP-ből kiderül, hogy az EKB által felügyelt jelentős hitelintézeteknek erős a tőke- és likviditási pozíciójuk. Ugyanezt mondhatjuk a kevésbé jelentős hitelintézetekről is, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságok felügyelnek. Ugyanakkor a geopolitikai konfliktusok vagy a pénzügyi szankciók indukálta potenciális eszközminőség-romlás és esetleges gazdasági fennakadások a bankoktól fokozott figyelmet, elegendő tőkeerőt, teherbíró szervezetirányítási és kockázatkezelési rendszereket követelnek meg. Emellett különösen a kiberbiztonság terén a működési reziliencia legalább olyan fontos, mint a pénzügyi rugalmasság.

Másodszor, a bankoknak időben orvosolniuk kell a reziliencia és a kockázatkezelés terén azonosított gyenge pontokat. Idetartoznak a szervezetirányítással kapcsolatos hiányosságok, valamint az éghajlati és környezeti kockázatkezelés. A bankoknak emellett kielégítő színvonalú kockázati adatösszevonási és -szolgáltatási rendszereket kell működtetniük, hogy vezetőtestületeik a gyorsan változó környezetben tájékozottan tudjanak dönteni. Továbbra is nyomon követjük ezeket a területeket, és szükség esetén felügyeleti lépéseket teszünk.

Harmadrészt, a bankoknak stratégiai lépésekkel kell válaszolniuk a pénzügyi szolgáltatások digitális átalakulására, kezelniük kell a kapcsolódó kockázatokat. Ahogy a bankok egyre nagyobb mértékben alkalmaznak digitális eszközöket, hogy növeljék a hatékonyságukat és kielégítsék ügyfeleik várakozásait, folytatjuk digitális stratégiáik értékelését, hogy biztosítsuk a kockázatok lefaragását.

A bankokhoz hasonlóan a felügyeletnek is alkalmazkodnia kell a változó környezethez. Ezért 2024-ben a Felügyeleti Testület a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) reformjáról döntött, amellyel célja folyamataink karcsúsítása és a hatékonyság növelése. A SREP reformjának célja a hatékonyabb, eredményesebb és a bankspecifikus kockázatokra irányuló felügyelet megvalósítása, biztosítandó, hogy a felügyeleti megállapításokat gyorsabban, konzisztensebben kezeljék.

Előretekintve továbbra is erősen a felügyelt bankok biztonsága, szilárdsága és a pénzügyi rendszer stabilitása fog a figyelmünk középpontjában állni. Ez elősegíti, hogy a bankszektor alkalmazkodni tudjon a változó világ kihívásaihoz, lehetőségeihez.

A felügyeleti erőfeszítések mellett a rezilienciára irányuló erős szabályozói keret is nélkülözhetetlen feltétele a pénzügyi stabilitás megőrzésének. A válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszerrel kapcsolatban olyan jogalkotásra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a bankunióban a hatóságok, különösen az Egységes Szanálási Testület, sikeresen kezelje a bankcsődöket és megvédje a betéteseket. A bankunió kiteljesítése és a tőkepiaci unió felé tett további előrelépés változatlanul fontos prioritás a reziliencia megerősítése és az európai pénzügyi rendszer integrációja felé vezető úton.

A civil társadalommal folyó párbeszéd elengedhetetlen az erős, eredményes felügyelet támogatottságának biztosításához. Továbbra is vállaljuk az európai döntéshozók előtti magas szintű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítását, és fokoztuk a civil társadalmi szervezetekkel való párbeszédet. Elmélyítettük a nemzetközi hatóságokkal való együttműködésünket, ami az új geopolitikai kihívások környezetében különösen fontos. Továbbra is együttműködünk az összes érdekelttel az olyan reziliens, eredményes pénzügyi rendszer megvalósításában, amely az egész euroövezetben a fenntartható gazdasági növekedés támasza lehet.

1 Bankfelügyelet 2024-ben

1.1 Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok pénzügyi rezilienciája 2024-ben

Az európai bankfelügyelet alatti bankok tőke- és likviditási helyzete összességében szilárd. A jelentős hitelintézetek (SI) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója (CET1) 2024 harmadik negyedévében 15,7% volt, szemben a 2023 azonos időszakában mért 15,6%-kal,^[1] míg a kevésbé jelentős pénzintézetek (LSI) esetében elérte a 18,4%-ot. Az aggregált átmeneti tőkeáttételi mutatók a jelentős hitelintézetek esetében 5,8% körül nagyjából stabilak maradtak, míg az LSI-knél az előző év azonos időszakához képest 9,8%-ra (+ 0,45 százalékpont) javultak.

2024-ben az aggregált likviditásfedezeti ráta az SI-k esetében 158,5%-ot, míg az LSI-k esetében 216,8%-ot tett ki. Az SI-k aggregált nettó stabil forrásellátottsági rátája 126,9%, míg az LSI-ké 133,7% volt.

Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok jövedelmezősége továbbra is magasabb, mint a 2022 közepe előtti időszakban, amelyet alacsony kamatok jellemeztek. 2024-ben a nettó kamatbevétel stagnált, miközben a díjakból származó jövedelmek nőttek. Az alacsonyabb kamatlábak következtében mérséklődött a finanszírozási költségek visszafogó hatása. A betéti kamatok a 2024. júniusi monetáris politikai kamatvágással elvesztették felfelé irányuló lendületüket. A kamatköltségek általában jelentősek maradtak, mivel a lejáró kötelezettségeket magasabb szinteken árazták át.

2024-ben a jelentős hitelintézetek évesített, az év addig eltelt időszakára vonatkozó aggregált sajáttőke-arányos nyeresége 10,2% volt, szemben az előző év azonos időszakában realizált 10,0%-kal, ami nagyrészt a kamatlábak változását tükrözi a saját tőke enyhe növekedésének mérséklő hatása mellett. Az LSI-k sajáttőke-arányos nyeresége 8,2%-ot tett ki, míg 2023 azonos időszakában 8%-on állt.

Az eszközminőség 2024-ben összességében egyenletes volt. A jelentős hitelintézetek teljes nemteljesítő hitelállománya (NPL) 1,9%-ot tett ki^[2], míg 2024 első kilenc hónapjában az NPL-állomány 13,9 milliárd euróval folyamatosan nőtt. 2024-ben a jelentős hitelintézetek NPL-állománya elérte a 360,5 milliárd eurót.

Egyes portfóliók azonban tartalmaztak kockázati gócokat, elsősorban a kamatváltozásra érzékenyebb ágazatok, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kereskedelmi ingatlanok miatt. A kkv-hitelek esetében egyre több volt a késedelmes fizetés és a nemteljesítés, ami a kkv-k NPL-arányát 4,9%-ra emelte. A kereskedelmiingatlan-piac továbbra is jelentős árkorrekción ment keresztül.^[3] Kiegészülve azzal, hogy a hitelfelvevők a magasabb kamatlábak miatt egyre nehezebben tudták refinanszírozni az ilyen lejáró hiteleket, ez egyes országokban a nemteljesítő hitelek állományának növekedéséhez vezetett. A bankok növelni kezdték a vállalati hitelekre képzett céltartalékokat: 2024-ben a kockázati költségek kismértékben, 0,5%-ra emelkedtek, míg 2023-ban ugyanebben az időszakban 0,4%-kon álltak. A vállalati NPL-állomány fedezeti aránya 2024-ben historikusan alacsony, 42,1%-os szintet ért el, ami többek között annak tudható be, hogy kikerültek az állományból a céltartalékkal jól fedezett régi nemteljesítő hitelek.

A bankok jelzálog-hitelezési feltételeinek közelmúltbeli lazítása elősegítette a lakóingatlan-hitelek növekedését, a jelentős hitelintézetek esetében 2024-ben stabilan alakultak a hitelkockázati mutatók, míg a nemteljesítő hitelek aránya 1,6% volt.

1.2 A 2024–26-os időszak felügyeleti prioritásai

1.2.1 Áttekintés

Az elmúlt néhány évben a bankszektor kilátásait nagyrészt a bizonytalan makropénzügyi környezet, a gyengébb gazdasági kilátások, a magasabb és tartósabb infláció, a finanszírozási feltételek szigorodása, valamint a megnövekedett geopolitikai feszültségek és a pénzügyi problémák kiújulásának kockázata alakították. A felügyelt szervezeteket ebben a környezetben arra kértük, hogy erősítsék meg a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciájukat (1. prioritás), elsődlegesen a hitelkockázatok és a partner-hitelkockázatok kezelésére szolgáló kereteikre, valamint arra összpontosítva, hogy eredményesen mérsékeljék a kockázatok felhalmozódását az e sokkokra érzékenyebb portfóliókban. A felügyeletek a rövid távú likviditási sokkokkal szembeni ellenálló képesség biztosítása érdekében értékelték a bankok eszköz- és forráskezelési kereteinek megfelelőségét. A bankokat arra kérték, hogy gyorsítsák fel a szervezetirányításban, valamint az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos kockázatok kezelésében (2. prioritás) fennálló hiányosságok érdemi kiküszöbölését, és tegyenek további előrelépést a digitális átalakulás és a működési reziliencia szilárd kereteinek kiépítése terén (3. prioritás).

1.2.2 1. prioritás: a közvetlen makropénzügyi és geopolitikai sokkhatásokkal szembeni reziliencia megerősítése

1.2.2.1 A hitelkockázatok és a partner-hitelkockázatok kezelésének keretei

2024-ben a felügyeletek folytatták a bankok hitelkockázat-kezelési kereteiben tapasztalható strukturális hiányosságok vizsgálatát a magasabb kamatlábakkal és a folytatódó makrogazdasági bizonytalansággal szemben sérülékenyebb portfóliókra is kiterjedően. Ezért különösen fontos, hogy a bankok proaktívan kezeljék a sérülékeny portfóliókban és a különféle eszközosztályokon átívelően kialakuló hitelkockázatokat. A hitelnyújtás a bank hitelkockázat-kezelési ciklusának kulcseleme, mivel a jó minőségű hitelek kihelyezése segíthet az NPL-állományok későbbi kialakulásának megelőzésében. Az EKB 2024-ben továbbra is kiemelten figyelt a nemteljesítő hitelek kezelésére és a kapcsolódó tevékenységekre, biztosítva, hogy az NPL-állomány növekedése esetén a bankok készen álljanak a megfelelő folyamatokat, eljárásokat alkalmazó, proaktív válaszlépésekre.

A 2024-ben folyó nem helyszíni és helyszíni tevékenységekből kiderült, hogy a bankok előreléptek a sérülékeny portfóliókhoz és eszközosztályokhoz kapcsolódó kockázatok mérséklésében. Számos hiányosságot azonban még nem orvosoltak.

Több nem helyszíni célzott felülvizsgálat és helyszíni ellenőrzés foglalkozott a lakóingatlanokkal, a kereskedelmi ingatlanokkal, a tőkeáttételes finanszírozással és a kkv-portfóliókkal a hitelnyújtás, a kockázati besorolás és a várható hitelveszteség modellezési gyakorlata területén. A közös felügyeleti csoportok emellett mélyrehatóan elemezték a felügyeletük alatt álló bankokat érintő kérdéseket és kockázatokat, például az „átstrukturált” és a „valószínűleg nem fizető” minősítésűként való besorolást.

A figyelem középpontjában továbbra is a felmerülő kockázatok kezelése állt, különösen az olyan sérülékeny portfóliókban, mint a kereskedelmi ingatlanok és a tőkeáttételes finanszírozás. A kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos, folyamatban lévő helyszíni ellenőrzési kampány számos problémát feltárt azzal kapcsolatban, hogy a bankok hogyan adnak megbízást az értékelésekre vagy hajtják végre őket.^[4] A szektorban tapasztalt jelentős növekedés és a kapcsolódó kockázatok fényében sor került a tőkeáttételes finanszírozási portfólió átfogó felülvizsgálatára a nem helyszíni tevékenységek kiegészítéseként.^[5]

A helyszíni és a nem helyszíni tevékenységek továbbra is problémákat tártak fel az átstrukturált és a valószínűleg nem fizető kitettségek azonosításával kapcsolatban. A kockázatok helyes azonosítása és besorolása kritikus fontosságú annak biztosításához, hogy a kockázatokat hatékonyan kezeljék, és hogy megfelelő tőkét és céltartalékot képezzenek. 2024-ben számos felügyeleti intézkedésről értesítettük a bankokat, biztosítva, hogy a hiányosságokat időben orvosolják.

Az IFRS 9 szerinti céltartalékképzési gyakorlattal – konkrétan a posztmodell kiigazításokkal – kapcsolatos felügyeleti munka eredményeként az EKB közzétett egy sor bevett gyakorlatot, amelyet a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok tekintetében újonnan felmerülő kockázatok azonosítására használunk.^[6]

Előrelépés történt a partner-hitelkockázattal kapcsolatos megállapítások orvoslása terén. 2024-ben emellett a Federal Reserve Kormányzótanácsával és a Bank of Englanddel együttműködve az EKB közös elemzést készített a nemzetközi pénzügyi piacokon aktív néhány bank nem banki pénzügyi intézményeivel szembeni partner-hitelkockázati kitettségekről. Ez a kezdeményezés a magántőke- és magánhitelalapokkal szembeni kitettségek felülvizsgálatával együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a bankoknak megfelelő információkat kell gyűjteniük közvetlen partnereiktől a tőkeáttételi és koncentrációs kockázatoknak való túlzott kitettség elkerülése végett.

Az EKB 2024-ben az ezen a területen a legnagyobb aktivitást mutató jelentős hitelintézetekből álló minta felhasználásával folytatta a devizaelszámolási kockázatok nyomon követését és kezelését. Ennek érdekében az EKB megvizsgálta, hogy a jelentős hitelintézetek betartják-e a vonatkozó standardokat és követik-e a helyes gyakorlatot^[7], különös tekintettel a tőkeszámításokra. Az EKB elfogadta továbbá a Globális Devizabizottságnak az egyes jelentős hitelintézetek általi statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó módszertanát.

A bankokkal közöltük a lezárt nem helyszíni és helyszíni felügyeleti tevékenységek részletes megállapításait. Ezek adott esetben beépültek a 2024. évi SREP eredményeibe, a kapcsolódó felügyeleti intézkedéseket pedig a rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként megvitattuk a felügyelt szervezetekkel.

1.2.2.2 Eszköz- és forráskezelési keretek

A fokozódó geopolitikai feszültségek közepette éveken át tartó bőséges likviditás után kiemelten fontossá vált a likviditási és finanszírozási kockázatok eredményes kezelése. Emellett a közösségi média és a digitalizáció – az alternatív befektetési lehetőségek vonzerejével párosulva – gyorsan képes azt befolyásolni, hogy a betétesek és a befektetők hogyan reagálnak az árjelzésekre és a piaci híresztelésekre. Az olyan váratlan események, mint a politikai zűrzavarok vagy a gazdasági zavarok, hirtelen piaci átárazáshoz vezethetnek, ami tovább nehezíti a terepet a bankok számára. Szilárd alapokon nyugvó kockázatkezelési stratégiák, hiteles vészhelyzeti finanszírozási tervek és körültekintő fedezetkezelés nélkül a bankok sebezhetőbbé teszik magukat a káros sokkokkal szemben.

Ezért 2024-ben az EKB különféle nem helyszíni felügyeleti tevékenységeket végzett az eszköz- és forráskezelési (ALM) keretekkel kapcsolatban. Konkrétan – a közös felügyeleti csoportokkal együtt a kockázati mutatóik alapján kiválasztott – 25 jelentős pénzintézetre kiterjedően elvégezte a finanszírozási és a vészhelyzeti tervek, a fedezetmozgósítási képességek és az ALM-keretek célzott felülvizsgálatát.

A célzott felülvizsgálatok megállapították, hogy a jelentős hitelintézetek általában lakossági és nagybani finanszírozáshoz egyaránt jól hozzáfértek, 2024-ben végig nagyjából változatlan finanszírozási költségek mellett, amelyek 2025-től várhatóan csökkenni fognak. A jelentős hitelintézeteknél ezenfelül biztosítottak voltak a központi banki likviditási keretek igénybevételéhez szükséges működési feltételek. Ugyanakkor nem minden jelentős hitelintézet volt teljesen felkészült arra, hogy szigorúbb likviditási környezetben működjön.

A piaci finanszírozási források fokozott igénybevétele, a korlátozott és/vagy koncentrált kiegyensúlyozó kapacitás és a kedvezőtlen forgatókönyvek kidolgozása tekintetében tapasztalható engedékenység, valamint az irányítás és a belső kontrollok hiányosságai ráadásul ronthatják a jelentős hitelintézetek finanszírozási terveinek megbízhatóságát és növelhetik a végrehajtásban rejlő kockázatot. Néhány esetben túlzottan optimisták voltak az eszközök likviddé tételéhez szükséges időre vonatkozó feltevések, és javítani kellett a biztosítékok azonosításán és kezelésén.

Mindazonáltal az eszköz- és forráskezelés irányításának és stratégiáinak felülvizsgálata rávilágított arra, hogy (i) gyakoribbá kell tenni az ALM fő mérőszámainak belső jelentését, (ii) jobban kell meghatározni a kamatlábkockázatra és a likviditási kockázatra vonatkozó belső stratégiákat és határértékeket, (iii) szilárdabb alapokra kell helyezni az ALM viselkedési modelljeinek kalibrálását, valamint (iv) javítani kell a fedezeti keretek kialakításán.

2024-ben az EKB helyszíni ellenőrzési kampányokkal egészítette ki a banki könyvi kamatlábkockázat és hitelfelár-kockázat, valamint a likviditási kockázat értékelését. A vizsgálatba 34 jelentős pénzintézet került, kiválasztásuk a vonatkozó felügyeleti prioritásokkal összhangban és az intézmény egyéni kockázati profilja alapján történt. A helyszíni ellenőrzések többek között az alábbiak mélyreható, bankspecifikus értékelésével egészítették ki a célzott felülvizsgálatok eredményeit: (i) a kamatlábkockázat és a likviditási kockázat mérése, nyomon követése és kezelése; (ii) a finanszírozási/vészhelyzeti tervek és a likviditási stressztesztek megalapozottsága; valamint (iii) a likviditásfedezeti mutató kiszámításának pontossága.

Végül pedig az EKB hat komplex, rendszerszempontból fontos nemzetközi banknál végzett tematikus felülvizsgálatot a napközbeni likviditási kockázat kezelése terén, és a felülvizsgálat eredménye alapján közzétette a napközbeni likviditási kockázat kezelésének bevált gyakorlatait.^[8] Ezek a gyakorlatok kiegészítik az aktuális nemzetközi standardokat, mivel a napközbeni likviditási kockázat hét területén mutatnak be részletesen konkrét gyakorlatokat^[9] és igyekeznek összehangolni a bankfelügyeleti gyakorlatokat, megerősítve ugyanakkor a meglévő ágazati gyakorlatot.

A célzott felülvizsgálatok és a helyszíni ellenőrzések során feltárt hiányosságok beépültek a 2024. évi SREP-be és más kapcsolódó felügyeleti tevékenységekbe.

1.2.3 2. prioritás: felgyorsítani a szervezetirányítás és az éghajlati-környezeti kockázatok terén fellelhető hiányosságok pótlását

1.2.3.1 A vezetőtestületek működése, irányítóképessége

A jól működő bankok a biztonságos és szilárd bankrendszer sarokkövei.^[10] Ennek eléréséhez elengedhetetlen a világos elszámoltathatósági rend, az eredményes kockázatkezelés és a döntéshozatali folyamatok átláthatósága. Bár a bankok további eredményeket értek el, az EKB még mindig talált orvosolandó strukturális hiányosságot, különösen a következő témákban: a vezetőtestületek működése, irányítóképessége, a belső kontrollfunkciók eredményessége, valamint a kockázati adatok összevonása és a kockázati adatszolgáltatás.^[11]

Az EKB így továbbra is különféle felügyeleti tevékenységeket folytatott, amelyek keretében célzott erőfeszítéseket tett, hogy előrelépést érjen el ezeken a területeken, különös tekintettel a belső szervezetirányítási és a stratégiai irányítási képességek megerősítésére.

2024 folyamán lezárta a vezetőtestületeik összetétele és működése tekintetében hiányosságokkal küzdő bankok célzott felülvizsgálatát. Az EKB látja a javulás kezdeti jeleit az elmúlt években ellenőrzött bankoknál. A bankok már elkezdték az ajánlott változtatások végrehajtását, bizonyítva elkötelezettségüket a szervezetirányítási rendszerük javítása mellett. Az előrelépés jelei ellenére a bankoknak folytatniuk kell a korrekciós munkát, hogy teljes mértékben orvosolják a feltárt hiányosságokat, és hogy vezetőtestületi struktúrájukba erős kockázatkezelési kultúrát és elszámoltathatósági keretet építsenek be.

Az EKB ezenkívül tovább tárgyalt a bankokkal a sokszínűségről és az utódlástervezésről, ennek nyomán a helyzet sokat javult a jelentős hitelintézetek körében. Míg a vezetőtestületekben a banki, pénzügyi vagy közgazdasági területen szakmai tapasztalattal rendelkezők aránya továbbra is 88%^[12], a nem ügyvezető beosztású, informatikai szaktudással rendelkezők aránya az elmúlt néhány évben csak kismértékben nőtt, és 24%-ot tesz ki. Ami a vezetőtestületi tagok függetlenségét illeti, az adatok évek óta változatlanok: a vezetőtestületi tagok átlagosan 62%-a formálisan független, ugyanakkor a bankok között jelentős eltérések mutatkoznak. Az utódlástervezés és a sokszínűségi szabályozás terén történt ugyan némi előrelépés, a nemek arányát illetően azonban lassabb a fejlődés. Konkrétabban, a női tagok átlagos száma továbbra is alacsony, a nem ügyvezető igazgatók 35%-át, illetve az ügyvezető igazgatók 19%-át teszi ki.

A 2022–2024 közötti időszakban a banki vezetőtestületek összetételének és működésének hiányosságaival kapcsolatos munka keretében az EKB továbbra is végzett célzott helyszíni ellenőrzéseket, valamint célzott kockázatalapú szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági (felül)vizsgálatokat (lásd az 1.3.5 és 2.2 szakaszt).

Végezetül a vezetőtestületek célzott felülvizsgálatának és az éves adatgyűjtéseknek az eredményei nagymértékben meghatározták a felügyeleti tevékenységeket, és adalékul szolgáltak az Irányítási és kockázatvállalási kultúráról szóló útmutató tervezetéhez^[13].

1.2.3.2 Kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás

A kockázati adatok összevonása és szolgáltatása (RDARR) elengedhetetlen a megbízható kockázatkezeléshez és az eredményes döntéshozatalhoz, mivel az adatminőség és az adatszolgáltatás hiányosságai miatt a bankok nem tudják megfelelően azonosítani, nyomon követni és mérsékelni a kockázatokat. A megbízható RDARR-képességeknek köszönhetően a bankok maradéktalanul ki tudják aknázni a lehetőségeiket, többek között a működési hatékonyság és a versenyképesség javítása révén.

A több mint egy évtizede, a Bázeli Bizottság eredményes kockázati adatösszevonásra és -szolgáltatásra vonatkozó alapelveinek (BCBS 239) közzététele óta az EKB folyamatosan tapasztal az RDARR-képességek terén tartósan fennálló hiányosságokat. 2019-ben az összes jelentős hitelintézetnek megküldött levélben emlékeztette a bankokat arra, hogy az RDARR és az adatminőség tekintetében holisztikus megközelítést kell alkalmazniuk. A jelenlegi kihívások következtében változatlanul az RDARR az egyik legjelentősebb sérülékeny pont a 2024–2026 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritások közül. E sérülékeny pont orvoslása érdekében helyszíni és nem helyszíni tevékenységeket egyaránt magában foglaló, célzott felügyeleti stratégiát valósított meg annak biztosítására, hogy a bankok megfelelő adatkormányzással és megbízható adatminőség-ellenőrzéssel támogatott, eredményes irányítási és kockázatkezelési eljárásokkal rendelkezzenek.

Folytatódott a kifejezetten az RDARR-re irányuló helyszíni ellenőrzési kampány, amely a jelentős hitelintézetek megközelítőleg egyharmadát érintette a 2022–2024 közötti időszakban. Ez a kampány több hiányosságot tárt fel olyan területeken, mint a belső irányítási rendszer, az informatikai infrastruktúra és az adatarchitektúra, valamint az adatok pontossága és integritása. A kampány ugyan 2024-ben lezárult, azonban az EKB a jövőben is végez célzott helyszíni ellenőrzéseket a bankok RDARR-képességeinek értékelésére.

A nem helyszíni tevékenységek terén fontos mérföldkő volt az eredményes kockázati adatösszevonásról és kockázati adatszolgáltatásról szóló útmutató végleges változatának 2024. májusi közzététele az útmutató tervezetéről folytatott nyilvános konzultáció után. A végleges útmutató a nagyobb összhang és az egyszerűség kedvéért pontosításokat és magyarázatokat fogalmaz meg az RDARR-re vonatkozó felügyeleti elvárásokhoz. A kísérő visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozatban összefoglaljuk és megválaszoljuk az összes észrevételt. Több bank RDARR-képességének célzott felülvizsgálatára sor került, amelynek középpontjában a vezetőtestület feladatai, valamint az adatokkal kapcsolatos irányítás és adatarchitektúra állt. A jelek szerint némi előrelépés történt az RDARR-rel kapcsolatos feladatok vezetőtestületen belüli egyértelmű kiosztása és az átfogó szabályozás kialakítása terén. Több szempontból – így a korlátozott alkalmazási kör, a teljesen független validálási funkciók hiánya vagy az integrált adattaxonómiák megvalósításával kapcsolatos állandó nehézségek tekintetében – viszont még mindig jelentős hiányosságok állnak fenn. Ennek folyományaként az EKB hét hitelintézet esetében hozott olyan határozatot, amelyben minőségi követelményeket írt elő a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében. Tágabban véve a felügyeletek nagyobb nyomást gyakoroltak a hitelintézetekre annak érdekében, hogy kezeljék RDARR-képességeiknek a minimális felügyeleti elvárásoktól való elmaradása miatt állandósult problémákat.

A célzott felülvizsgálat mellett a felügyeletek külön értékeléseket is végeztek stressztesztek keretében, hogy felmérjék a felügyelt szervezetek által szolgáltatott adatok minőségét. Az elmúlt években jelentős javulás volt megfigyelhető a közölt adatok minőségében. Mindazonáltal egyes bankoknak nehézséget okozott az előírt adatminőségi normák teljesítése. Ha az adatminőség az RDARR-t befolyásoló, szélesebb, lényeges hiányosságokra utaló jelzésnek volt tekinthető, ez a SREP-értékelésekben és más mindennapi felügyeleti tevékenységekben is megnyilvánult.

Végezetül az EKB lefolytatta az adatokkal kapcsolatos irányításról és az adatminőségről szóló vezetői jelentés elkészítésére irányuló éves eljárását.^[14] A 2023-ban végzett kísérleti eljárással összevetve kiderült, hogy a bankok felső vezetése jobban ismerte az adatirányítással és -minőséggel kapcsolatos lényeges problémákat. Ugyanakkor még mindig van néhány kritikus hiányosság. A pénzügyi és a közös adatszolgáltatást illetően például az EKB az adatszolgáltatási folyamatban előforduló működési és emberi hibákat, a szabályozási követelmények félreértelmezését, valamint a szoftverszolgáltatókkal és az informatikai rendszerekkel kapcsolatos visszatérő nehézségeket is feltárt.

1.2.3.3 Lényeges kitettségek a klímaváltozás fizikai és átállási kockázati tényezőivel szemben

A bankok éghajlati és környezeti kockázatokat kezelő képessége továbbra is kiemelt felügyeleti napirendi pont tekintettel arra, hogy fokozódnak a fizikai és átállási kockázatok, az éghajlati és környezeti kockázatok pedig még nem épültek be szervesen a bankok kockázatkezelési és irányítási rendszerébe, a 2025-ben hatályba lépett új banki csomagból eredően pedig új követelményeket kell teljesíteni.^[15] Az EKB előzetes elemzései továbbá azt mutatják, hogy 2023 végén a felügyelt szervezetek mintegy 90%-a tartotta lényegesnek az éghajlati és környezeti kockázatait.^[16]

Ennek fényében az EKB 2023 novemberében bejelentette^[17], hogy megkezdte kötelező erejű felügyeleti határozatok kiadását, amelynek keretében akár időszakos kényszerítő bírságot is kiszabhat, amennyiben a bankok az e határozatokban meghatározott határidőkön belül nem teljesítik az éghajlati és környezeti kockázatokra vonatkozó követelményeket. A határozatokat azután adta ki, miután tájékoztatta a bankokat, hogy szorosan figyelemmel kíséri az éghajlati és környezeti kockázatok 2022. évi tematikus felülvizsgálatának eredménye nyomán meghatározott három mérföldkő elérését, és szükség esetén jogérvényesítő intézkedést hoz a nem megfelelően fedezett kockázatok kezelésére.

Amikor a három mérföldkő közül az elsőt nem sikerült elérni, az EKB 2023-ban és 2024 elején 28 kötelező erejű határozatot adott ki az éghajlati és környezeti kockázatokról, közülük 22-ben kilátásba helyezte időszakos kényszerítő bírság kiszabását, ha a bankok nem teljesítik a határozatokban megállapított követelményeket. Az említett első mérföldkő eléréséhez a bankoknak megbízható és átfogó lényegességi vizsgálattal és üzleti környezeti feltérképezéssel kellett volna rendelkezniük.

Noha a szóban forgó felügyelt szervezetek többsége azóta teljesítette a határozatokban a lényegességi vizsgálatra és az üzleti környezeti feltérképezésre vonatkozó követelményeket, néhányuknál 2024 végén még vizsgáltuk, hogy szükséges-e az időszakos kényszerítő bírság jogerős kiszabása^[18].

Az éghajlati és környezeti kockázatoknak a hitelintézetek irányítási, stratégiai és kockázatkezelési keretébe való beépítésére vonatkozó második mérföldkő elérésének határidejét 2023 végére tűztük ki. 2024 folyamán az EKB további kötelező erejű felügyeleti határozatokat adott ki, kilátásba helyezve időszakos kényszerítő bírság kivetését, amennyiben a bankok nem teljesítik az e határozatokban foglalt követelményeket. Ezek a kötelező erejű határozatok kilenc olyan felügyelt szervezetre vonatkoztak, amelyek a mérföldkő teljesítésére nyitva álló határidő letelte után sem rendelkeztek az éghajlati és környezeti kockázatok megfelelő kezeléséhez szükséges alapvető elemekkel.

Az EKB 2025-ben is szorosan figyelemmel kíséri a bankok előrehaladását e téren, és szükség esetén a harmadik mérföldkő 2024. decemberi határidejének letelte után is hasonló jogérvényesítő intézkedéseket hoz. A mérföldkő elérése után a bankoktól elvárható, hogy megbízható folyamatokkal rendelkezzenek az éghajlati és környezeti kockázatok kezeléséhez, ennek keretében pedig maradéktalanul beépítsék ezeket a kockázatokat a belső tőkemegfelelés-értékelési eljárásukba (ICAAP) és a stressztesztjükbe.

2024-ben az EKB éghajlati adatgyűjtést végzett az egész rendszerre kiterjedő, az „Irány az 55%!” reformcsomag szerinti klímakockázati forgatókönyv-elemzés részeként, amelynek közös lefolytatására azért kérte fel az Európai Bizottság az európai felügyeleteket, az EKB-t és az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT), hogy értékeljék az uniós pénzügyi rendszer éghajlati és makropénzügyi sokkhatásokhoz való alkalmazkodóképességét az „Irány az 55%!” reformcsomaggal összhangban. Ez az adatgyűjtés nemcsak az „Irány az 55%!” szerinti elemzéshez adott információkat, hanem könnyebben értékelhetővé tette azokat az eredményeket, amelyeket a bankok az EKB 2022. évi klímakockázati stressztesztje óta az éghajlati kockázatkezelés terén és a bevált klímakockázati stressztesztelési gyakorlat bevezetésével elértek. Az éghajlati adatszolgáltatások értékelése során az EKB arra összpontosított, hogy a bankok képesek-e éghajlattal kapcsolatos adatokat gyűjteni és számítani, például a hitelfelvevők üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitásáról és a lakáscélú hitelek fedezetének energetikai tanúsítvány szerinti besorolásáról. Noha a bankok tettek előrelépést, az értékelés hiányosságokat tárt fel számos bank azon képességében, hogy kifejezetten éghajlati vonatkozású adatokat szolgáltasson. Néhány banknak azonban sikerült megmutatnia, hogy ezen adathiány áthidalható. Az értékelés eredményeinek nyilvánosságra hozatala után a bankok egyedi kimeneti jelentést kaptak az éghajlati adatgyűjtési képességükről. A jelentés a hasonló bankokkal való összehasonlítást és a 2022. évi klímakockázati stresszteszt eredményeit is tartalmazza az éghajlati vonatkozású mérőszámok adott csoportjáról.

1.2.4 3. prioritás: további előrelépés a digitális átalakulás terén és szilárd működési rezilienciakeretek kiépítése

1.2.4.1 Digitális átalakulási stratégiák

A pénzügyi szolgáltatások digitalizációja szerkezeti tendencia, amely kihat a versenykörnyezetre, ahol az európai bankok működnek. Nemcsak a kockázati profiljukat, ezen belül pedig a hosszabb távú stratégiáikat érinti, hanem messzemenő következményekkel járhat a bankok működési és pénzügyi kockázataira nézve egyaránt. A felügyeletben nagyobb figyelmet kell fordítani a digitalizációs kihívások leküzdésére, a kapcsolódó kockázatokra, valamint a vezetőtestületek irányítási és kockázatkezelési képességeire.

2024-ben 21 felügyelt szervezetnél zajlottak nem helyszíni tevékenységek, köztük a bankok digitalizációs tevékenységeinek célzott felülvizsgálata. A tevékenységek eredményeiből az EKB értékes meglátásokhoz jutott a digitalizációval kapcsolatos kockázatokról, emellett az értékelési eszközeinek és módszereinek ennek megfelelő finomhangolásához is segítséget kapott. Az elmúlt években végzett egyéb tevékenységek eredményei mellett ezek adalékul szolgáltak a 2024 júliusában közzétett Digitális átalakulás: fő értékelési kritériumok és a helyes gyakorlatok gyűjteménye című jelentéshez. A jelentésnek köszönhetően a felügyelt szervezetek könnyebben tudják értékelni a digitalizációval kapcsolatos kockázatokat, és ki tudják alakítani a felügyeleti szempontból helyes gyakorlatot.

A folyamatok digitális átalakítására vonatkozó döntés a bank saját stratégiai döntése, amely jelentős hatással lehet a jövőbeli jövedelmezőségre, de a kapcsolódó kockázatokra is. Ezenkívül az EKB a rendszeres rövid távú ellenőrzés keretében a bankok digitális átalakulás terén elért előrehaladásáról is gyűjtött adatokat, hogy képet kapjon a bankok digitalizációs tevékenységeinek alakulásáról, pénzügy-technológiai együttműködésükről, valamint technológiafelhasználásuk módjairól. Ezek az adatok egyúttal a már említett előző évi digitalizációs jelentéshez is adalékul szolgáltak.

Az EKB ezenkívül 2024-ben is aktívan részt vett nemzetközi és európai munkacsoportok szakpolitikai megbeszélésein. E tevékenységek keretében szabályozói észrevételekkel járult hozzá a kriptoeszköz-piacokról szóló rendelet^[19] és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály^[20] végrehajtásához.

1.2.4.2 A működési reziliencia keretei, harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok és kiberkockázatok

A működési reziliencia a bank azon képessége, hogy még működési zavar vagy hiba esetén is biztosítani tudja a kritikus fontosságú műveleteit. Ezért a kiemelt felügyeleti prioritások közé tartozik, tekintettel arra, hogy ez milyen hatással lehet a kritikus banki tevékenységekre a tágabb pénzügyi piacokon és az egész gazdaságban.

2024-ben további jelentős mértékben nőtt a külső szolgáltatókat célzó kibertámadások száma: mintegy 50%-kal több jelentős kiberbiztonsági incidenst jelentettek ebben a kategóriában, ami az összes jelentős kiberbiztonsági incidens csaknem egyharmadát teszi ki. A bankok egyre inkább – esetenként döntő mértékben – támaszkodnak külső harmadik fél szolgáltatókra. Emellett nagy maradt az államilag támogatott kibertámadások veszélye is. Ezért az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó bankok kiemelt figyelmet fordítottak a működési rezilienciára.

Az EKB 2024-ben több helyszíni és nem helyszíni felügyeleti tevékenységet indított az informatikai biztonsági és kiberkockázatokkal összefüggésben, a legfontosabb eredményeket és észrevételeket pedig a 2024. novemberi Felügyeleti Hírlevélben tette közzé. A kiberreziliencia célzott felülvizsgálatába bevonta a jelentős hitelintézetek egy második csoportját, hogy értékelje a legfontosabb kiberbiztonsági intézkedéseiket. Ezenkívül az EKB a kiszervezés célzott felülvizsgálatát is kiterjesztette a jelentős hitelintézetek egy második csoportjára.

Az EKB részt vett továbbá a G7 Kiberszakértői Csoportjának határon átnyúló koordinációs vizsgálatában, amelynek célja a kiberbiztonsági incidensek kezelésének és a válságkezelési keretnek a fejlesztése volt.

Ezenkívül az EKB belső kiberreziliencia-száraztesztet is végzett, hogy próbára tegye saját és több illetékes nemzeti hatóság belső kommunikációs, koordinációs és eszkalációs folyamatait arra az esetre, ha több általa felügyelt szervezetet kibertámadás érne. Ez a gyakorlat belsőleg, az ágazat bevonása nélkül zajlott.

A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet^[21] támogatja a pénzügyi ágazat működési rezilienciájának biztosítására irányuló uniós erőfeszítéseket, emellett az IKT-kockázatkezelési követelmények egységesítésére és fejlesztésére irányul. 2024-ben az EKB kiigazította felügyeleti keretrendszerét, hogy teljes mértékben megfeleljen a rendelet követelményeinek, például a kiberbiztonsági események bejelentésére szolgáló keretrendszer és a kiszervezési nyilvántartás átalakításával. Az EKB a fenyegetésvezérelt behatolási tesztelésre is felkészült, kihasználva a fenyegetettséggel kapcsolatos hírszerzésen alapuló etikai érdekütköztetéses elemzés európai keretrendszerét (TIBER-EU).

1.2.4.3 2024. évi kiberreziliencia-stresszteszt

A 2024. évi stresszteszt a kiberrezilienciára összpontosított, és a bankok fiktív kiberbiztonsági incidensekre adott válaszát értékelte. A tesztben 109 bank vett részt, eredményei adalékul szolgáltak a 2024. évi SREP-hez. A bankok alapvető rendszereit érintő forgatókönyvön alapult. Minden bank tesztelte reagálási és helyreállítási képességeit, és megosztotta az erről készült dokumentációt, 28 bank pedig mélyreható vizsgálaton esett át, amely informatikai helyreállítási tesztből és helyszíni értékelésből állt. A tesztben a bankok válságreagálási terveit, az érdekeltekkel való kommunikációját, szolgáltatáselemzésüket és kockázatcsökkentő intézkedéseit vizsgálják. A helyreállítási képességek értékelése az adatok visszaállítására, a harmadik felekkel folytatott együttműködésre és a reziliencia jövőbeli javulására épült. Az EKB folytatja az együttműködést a bankokkal a kiberrezilienciájuk megerősítése érdekében, az üzletmenet-folytonosságra, a kommunikációra és a helyreállítási tervekre összpontosítva a figyelmet. A bankokkal szemben elvárás, hogy teljesítsék a helyreállítási célokat, értékeljék a külső szereplőkre utaltságot, és pontosabban megbecsüljék a kibertámadásokból eredő veszteségeket.

1.3 Jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.3.1 Nem helyszíni felügyelet és a SREP reformja

A hitelintézetek közvetlen felügyelete a kockázatok feltárására és kezelésére összpontosít annak érdekében, hogy a bankok reziliensek maradjanak és eredményesen irányítsák őket az egyre komplexebb környezetben. A felügyeleti megközelítésnek ehhez hasonlóan alkalmazkodnia kell a változó környezethez, hogy megőrizhető legyen a pénzügyi stabilitás.

Az EKB-nak a bankok biztonságának és stabilitásának megőrzésére irányuló megbízatása keretében a bankszektor reziliensebbé tétele megkívánja az összehangolt és agilis megközelítést, amely elkerüli a széttagoltságot.

Ezzel összefüggésben az EKB Felügyeleti Testülete úgy határozott, hogy megreformálja felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárását, hogy a felügyelet hatékonyabb, eredményesebb és kényszerítőbb hatású legyen, egyúttal kötelezettséget vállal saját felügyeleti értékelési módszereinek kiigazítására és összehangolására. Ezért az EKB megbízásából független szakértők felülvizsgálták a SREP-et^[22], és a felülvizsgálat következtetéseinek figyelembevételével megújították; a reform eredményeit 2024 óta fokozatosan vezetjük be.

A megreformált SREP ugyanolyan szintű felügyeleti ellenőrzést garantál majd, de észszerűsített ütemezéssel, optimalizált belső folyamatokkal és célzottabb intézkedésekkel, ami még hatékonyabb SREP-et eredményez.

Teljes körű bevezetése várhatóan 2026-ra fejeződik be.

A SREP-reform fő céljai^[23] a következők:

• A kockázatértékelések célirányossá tétele: növelni kell a felügyeleteknek biztosított mozgásteret, hogy értékeléseiket az adott többéves időszak legfontosabb kockázatai szerint priorizálják és összpontosítsák. A felügyeletek többéves értékelési stratégiát fognak alkalmazni, amely lehetővé teszi számukra, hogy több év alatt mélyrehatóan megvizsgálják az összes lényeges kockázatot ahelyett, hogy az egyes kockázatokat évente külön-külön vizsgálják. Ez a rugalmas megközelítés lehetővé teszi a közös felügyeleti csoportok számára a hatékonyabb erőforrás-elosztást.
• A felügyeleti tevékenységek szorosabb integrálása: fokozni kell a helyszíni ellenőrzések, mélyreható elemzések és horizontális tematikus felülvizsgálatok tervezésének integrálását, hogy strukturált és átfogó képet adjanak a banki kockázatokról. A felügyeleti tevékenységek tervezésének javításával maximálisan kiaknázhatók a szinergiák, a bankok pedig pontosabban megismerhetik a felügyeleti prioritásokat.
• A teljes felügyeleti eszköztár használata: lehetővé kell tenni az eredményesebb és gyorsabb eszkalációt^[24], ha nem orvosolják haladéktalanul a hiányosságokat. E körbe tartoznak a kötelező erejű kvalitatív követelmények és szükség esetén a jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések.
• A kommunikáció fejlesztése: egyszerűsíteni kell a SREP eredményeit, kizárólag a legfontosabb kockázatokra és felügyeleti elvárásokra összpontosítva. Ha az értékelések alapján nem történt lényeges változás a bank kockázati profiljában, a SREP-határozatok naprakésszé tehetők ritkábban is, mint évente.
• A módszerek megbízhatóbbá tétele: egyszerűbbé és megbízhatóbbá kell tenni a felügyeleti módszereket, hogy a felügyeletek az új problémákra és a felmerülő kockázatokra összpontosíthassák a figyelmet. Erre példa a 2. pillér szerinti követelmény módszertanának felülvizsgálata, amely a megközelítés intuitívabbá tételére és az eljárások összetettségének csökkentésére irányul. A felülvizsgált megközelítés célja egyúttal a teherbírás fokozása annak biztosításával, hogy a 2. pillér szerinti követelmény változatlanul a SREP keretében végzett alapos felügyeleti kockázatértékelésben gyökerezzen, valamint azokra a kockázatokra irányuljon, amelyekre az 1. pillér nem terjed ki, így biztosítva, hogy a kockázatokat ne vegyék kétszer figyelembe.
• Az informatikai rendszerek és az adatelemzés jobb hasznosítása: az EKB digitális menetrendje informatikai rendszerekbe és adatelemzésbe történő beruházásokat irányoz elő a 2024–2028 közötti időszakra, beépítve olyan fejlett technológiákat, mint a generatív mesterséges intelligencia a felügyeletek rutinfeladatokban történő támogatása céljából, hogy javuljon a hatékonyság, az adatok hozzáférhetősége, a kockázatelemzés, a döntéshozatal következetessége és általában véve az együttműködés.

A változtatások célja az európai bankfelügyelet fejlesztése a folyamatok célzottabbá, hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá és átláthatóbbá tételével. A SREP-et észszerűsíteni kell, és szorosabban össze kell hangolni a valós idejű felügyelettel, hogy gyorsabban és hatékonyabban lehessen reagálni a felmerülő kockázatokra. A fejlesztésekkel növelhető a felügyeleti gyakorlat hatékonysága és következetessége azáltal, hogy támogatják a jelentős sérülékenységeket előtérbe helyező, időszerű és határozott intézkedéseket támogató felügyeleti kultúrát.

1.3.1.1 Kockázatalapú megközelítés

Az EKB 2024-ben folytatta a 2023-ban bevezetett kockázati toleranciakeret megvalósítását, ezért további kockázatalapú funkciókat és rugalmasságot vezetett be a felügyeleti módszertan különféle területein. A kockázati toleranciakeret lehetővé teszi, hogy a felügyeletek előre sorolják a kritikus jelentőségű kockázati területeket, így kényszerítő hatású felügyelet folytatható ott, ahol erre a legnagyobb szükség van, valamint a teljes felügyeleti eszköztár bevethető azokban az esetekben, amikor a bankok nem felelnek meg az EKB felügyeleti elvárásainak.

A kockázati toleranciakeret megkönnyíti a felügyeleti prioritások stratégiai tervezésbe és napi felügyeleti tevékenységekbe való átültetését. E célból egyesíti magában a Felügyeleti Testület kiemelt jelentőségű kockázatokkal és gyenge pontokkal kapcsolatos, felülről lefelé irányuló útmutatását az egyes bankok alulról felfelé irányuló relevanciaértékelésével. Az alulról felfelé irányuló értékelés tulajdonképpen kiegészíti a felülről lefelé irányuló útmutatást, mivel bizonyos felügyelt szervezetek olyan, az adott intézményekre jellemző sajátos problémákkal küzdenek, amelyek befolyásolják a különféle kockázatokra vonatkozóan megállapított kockázati toleranciaszinteket, következésképpen a felügyeleti figyelem irányát.

A közös felügyeleti csoportok és a horizontális felügyeleti szervek a kockázati toleranciakeretet arra használják, hogy felállítsák a tevékenységek fontossági sorrendjét, ezáltal pedig nagyobb figyelmet szentelnek a legfontosabb felügyeleti kockázatoknak. Ez nagyobb mozgásteret biztosít a közös felügyeleti csoportok számára az újszerű és felmerülő kockázatok kezelésében.

1.3.1.2 Az arányosság elve

A közös felügyeleti csoportok tevékenységei megfelelnek az arányosság elvének, azaz a felügyelet intenzitása az adott jelentős hitelintézet méretétől, rendszerszempontú fontosságától, kockázatától és összetettségétől függ. Ezért a nagyobb és kockázatosabb jelentős hitelintézeteket felügyelő közös felügyeleti csoportok átlagosan több tevékenységet terveznek.

A 2024-ben végzett tevékenységek száma kissé elmaradt az év elején tervezettől. Ennek fő oka, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – az év folyamán néhány adminisztratív feladatot töröltek a tervből.

1.3.1.3 Felügyeleti tervezés és tevékenységek

A felügyeleti tervezési folyamat következetes és integrált megközelítést követ, amely szerint a felügyeleti prioritások határozzák meg a horizontális tevékenységek, a helyszíni ellenőrzések és a belsőmodell-vizsgálatok, valamint az egyéb felügyeleti tevékenységek tervezését.

A hatékony felügyelet biztosításához az EKB különféle szakterületei szorosan együttműködnek tevékenységeik megtervezése során, megfelelően figyelembe veszik a felügyeleti prioritásokat, a bankspecifikus kockázatokat és a kockázattűrési keretrendszert. A tervezés során olyan felügyelt szervezetekből állítanak össze mintákat, amelyek részt fognak venni a horizontális tevékenységekben és helyszíni ellenőrzésekben. A helyszíni ellenőrzések a korábbi évekhez hasonlóan kampányjellegűek voltak (lásd a 1.3.5 szakaszt). A folyamat eredményét az egyes közös felügyeleti csoportok által az adott felügyelt szervezet esetében lefolytatott tevékenységtervezés tükrözi. Mivel ez a tervezés a közös felügyeleti csoportok felügyelt szervezettel folytatott kommunikációjának fontos része, az érintett bankokkal egyszerűsített tevékenységi tervet is megosztanak, amely ismerteti a felügyelt szervezet részvételét vagy közreműködését igénylő felügyeleti tevékenységeket.

Az arányosság elve alapján a nem helyszíni tevékenységi terv többek között a következőket tartalmazza: (i) kockázati vonatkozású tevékenységek (például a SREP); (ii) szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelmények (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); és (iii) a tevékenységek tervezésének a felügyelt csoport vagy szervezet sajátos jellemzőihez igazítása érdekében a közös felügyeleti csoportok által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy a szervezetirányítási struktúra elemzése).

1.3.1.4 Felügyeleti intézkedések

A felügyeleti intézkedések^[25] a rendszeres helyszíni és nem helyszíni felügyeleti tevékenységek legfontosabb eredményei közé tartoznak. Részletesen meghatározzák, mit kell tenniük a felügyelt szervezeteknek a hiányosságok orvoslása érdekében. A közös felügyeleti csoportok feladata az intézkedések mielőbbi eredményes végrehajtásának ellenőrzése. A felügyeleti intézkedések legfontosabb mozgatórugói 2024-ben a helyszíni tevékenységek voltak. A helyszíni ellenőrzések és a (többnyire helyszíni) belsőmodell-vizsgálatok az összes intézkedés 55%-át teszik ki. Az új intézkedések legnagyobb része (40%) 2023-hoz hasonlóan a hitelkockázathoz kapcsolódott (1. diagram).

1. diagram

Felügyeleti intézkedések

a) A nyilvántartásba vett intézkedések száma éves bontásban

b) Intézkedések tevékenység szerinti bontásban	c) Intézkedések kockázati kategória szerinti bontásban

1.3.1.5 A SREP alatti horizontális elemzés

Az EKB 2024. december 17-én közzétette a 2024. évi SREP eredményét. Ez a SREP-pontszámokkal, a 2. pillér szerinti tőkekövetelményekkel és -iránymutatással kapcsolatos fejleményeket, valamint a kiválasztott kockázati területek elemzését tartalmazza. Az EKB az érintett jelentős intézmények hozzájárulásával hozzáférhetővé tette az alkalmazandó 2025. évi, 2. pillér szerinti bankspecifikus tőkekövetelményeket, köztük azokat, amelyek a túlzott mértékű tőkeáttétel kockázatának kezelésére szolgálnak.

Az összesített SREP-pontszám változatlanul 2,6 volt: a bankok 11%-ának romlott a pontszáma, míg 15%-a jobb pontszámot ért el. A teljes tőkekövetelmény és -iránymutatás kismértékben, a kockázattal súlyozott eszközök 15,6%-ára nőtt (2023-ban 15,5% volt), míg a 2. pillér szerinti követelmények mediánja 2,2%-on állt, ami 2023-hoz képest szintén stabilnak számít.

A 2024. évi SREP megmutatta, hogy az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok összességében továbbra is reziliensek, tekintettel szilárd tőke- és likviditási pozícióikra. Előretekintve a bankoknak alkalmazkodniuk kell a változó környezethez, ébernek és óvatosnak kell maradniuk üzleti tevékenységük fenntartásához. A mostani jó jövedelmezőség lehetőséget biztosít számukra a reziliencia megerősítésére.

1.3.2 Az unión kívüli bankok felügyelete

Az EKB 2024-ben az unión kívüli bankok 14 euroövezeti leányvállalatát felügyelte, amelyek teljes eszközállománya együttesen 1,8 billió €-t tett ki (az EKB bankfelügyelete alatti teljes eszközállomány 7%-a), a kereskedési könyv szerinti érték együttesen 780 milliárd € (az EKB bankfelügyelete alá tartozó összes kereskedési célú pénzügyi eszköz 21%-a), a letétbe helyezett eszközök összértéke pedig 15,5 billió € (az EKB bankfelügyelete alatti összes letétbe helyezett eszköz 37%-a) volt 2024 harmadik negyedévében.

Az unión kívüli bankok leányvállalataival kapcsolatos felügyeleti tevékenységeket nagyrészt az EKB 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó felügyeleti prioritásai vezérelték. Ezenkívül az EKB több célzott kezdeményezést is végrehajtott, köztük a részlegfeltérképezési felülvizsgálatra (lásd: az EKB felügyeleti tevékenységről szóló 2023. évi éves jelentésének 2. keretes írását) válaszul kidolgozott megvalósítási tervek végrehajtásának figyelemmel kísérését, valamint több, vállalati és befektetési banki és kereskedői ellenőrzésekkel kapcsolatos mélyreható vizsgálatot, amelyek a fokozódó aggályok eloszlatására irányultak olyan kulcstémákban, mint a kereskedés és a hitelezés.

Az EKB emellett egyeztetett az unión kívüli bankok leányvállalataival a (2027. január 11-én hatályba lépő) tőkekövetelményekről szóló VI. irányelv 21c. cikkének következményeiről, amely cikk előírja, hogy harmadik országbeli csoportoknak fizikai jelenlétről kell gondoskodniuk az unióban, hogy betétgyűjtéssel, hitelnyújtással és garanciavállalással kapcsolatos tevékenységeket folytathassanak. Ezek a követelmények lényegesen befolyásolhatják az unión kívüli bankok leányvállalatainak hitelezésére vonatkozó könyvelési modelleket. A nem uniós bankok leányvállalatainak felügyeletében további nehézséget okoz, hogy teljes mértékben anyavállalataik tulajdonában vannak, amelyek stratégiái és belső szabályai nincsenek mindig összhangban sem az uniós szabályokkal, sem az EKB felügyeleti elvárásaival. Ezt szem előtt tartva a felügyeleteknek figyelembe kell venniük ezeket a nehézségeket és különbségeket, ugyanakkor gondoskodniuk kell az egységes követelmények maradéktalan teljesítéséről. Ezzel összefüggésben az EKB egyúttal a nem uniós bankok felügyeletét ellátó, Európán kívüli bankfelügyeletekkel – például a Federal Reserve Systemmel (Fed) és az Egyesült Királyság prudenciális szabályozó hatóságával – folytatott rendszeres kétoldalú egyeztetéseit is fejlesztette.

1.3.3 Az oroszországi tevékenységekkel rendelkező szervezetek felügyelete

Az Ukrajna elleni 2022. februári orosz invázió kezdete óta az EKB aktív párbeszédet folytat az orosz piacon jelen lévő néhány felügyelt szervezettel, adott esetben pedig konkrét intézkedéseket is hozott, és szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. 2024 folyamán a bankok folytatták tevékenységeik leépítését, valamint kivonulási és felszámolási stratégiájuk keresztülvitelét. Összességében véve a jelentős hitelintézetek 2023 vége és 2024 harmadik negyedéve között 5,6%-kal csökkentették az Oroszországgal szembeni kitettségüket^[26], tehát a háború kezdete óta tovább csökkent ez a kitettség.

Az EKB adott esetben intézkedéseket hozott bizonyos jelentős hitelintézetek helyzetének rendezésére, hogy csökkentse az oroszországi üzleti tevékenységekhez kapcsolódó működési, reputációs, megfelelési és pénzügyi kockázatokat. Az intézkedések egy része az oroszországi hitelezés és betétgyűjtés, valamint az oroszországi székhelyű pénzintézeteknél történő kihelyezés korlátozására irányult. Az EKB ezenkívül arra számít, hogy visszaszorulnak az Oroszországból kiinduló pénzforgalmi szolgáltatások és az oroszországi székhelyű ügyfeleknek nyújtott, határon átnyúló hitelek is.

A kevésbé jelentős hitelintézetek a jelentős hitelintézetekhez hasonlóan különböző stratégiákkal csökkentették a kitettségeket. A kevésbé jelentős hitelintézetek közül többen megszüntették orosz leányvállalatukat, csökkentették mérlegen belüli kitettségüket, és korlátozták az orosz piachoz kötődő pénzügyi tranzakciókat. Néhány esetben az LSI-k teljesen kivonultak az orosz piacról: leépítették tevékenységeiket és lemondtak a működési engedélyükről. A nemzetközi szankciók esetenként súlyos következményekkel jártak az orosz tulajdonban lévő kevésbé jelentős pénzintézetekre nézve, amelyek így a piac elhagyására kényszerültek.

Az Oroszországgal egyre feszültebbé váló viszony közepette a banki működési engedéllyel rendelkező pénzügyi piaci infrastruktúrák továbbra is inherensen ki vannak téve a geopolitikai kockázatoknak. A kockázatok közé tartoznak az Oroszországgal szembeni nemzetközi szankciókkal kapcsolatos jogi és jogkövetési problémák. A nemzetközi pénzügyek és a geopolitikai feszültségek komplex, folyamatosan változó környezetében a pénzügyi piaci infrastruktúrát továbbra is megbízható kockázatcsökkentési stratégiával kell párosítani, míg a felügyeleteknek szorosan figyelemmel kell kísérniük a folyamatot.

1.3.4 A kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata

A kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata a módosított Bázel III kulcseleme. A piaci kockázatra vonatkozó 1. pillér szerinti tőkekövetelmények a 2007/08-as nagy pénzügyi válság tanulságaira építve jelentős átalakításon mentek keresztül, a cél, hogy a jövőben csökkenjen a hasonló események bekövetkezésének valószínűsége és a hasonló események negatív hatása. Nevezetesen szigorúbb szabályok vonatkoznak az eszközök kereskedési könyvön belüli vagy kívüli besorolására, és a keret egy kockázatérzékenyebb, ámde a jelenlegi sztenderd módszernél összetettebb alternatív sztenderd módszert, valamint a belső modellek alkalmazására vonatkozó további követelményeket vezet be.

2024-ben az EKB egy nem helyszíni célzott felülvizsgálatot, valamint több helyszíni ellenőrzést és belsőmodell-vizsgálatot végzett ebben a témában. Az alternatív sztenderd módszer célzott felülvizsgálata keretében egy 30 bankból álló kockázatalapú mintán mérte fel a felkészültséget. Arra a következtetésre jutott, hogy az ezzel a módszerrel végzett adatszolgáltatás 2021-es bevezetése óta a bankok érdemi előrelépést tettek a tőkekövetelményekre vonatkozó új megközelítés előkészítése és alkalmazása felé. Ugyanakkor hiányosságokat tárt fel technikai szempontból, valamint az alternatív sztenderd módszer független felülvizsgálatában és a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata keretében a vezetői adatszolgáltatásba történő beépítésében.

Emellett az alternatív sztenderd módszer végrehajtását értékelő néhány helyszíni ellenőrzés során bankspecifikus hiányosságra derült fény az alapul szolgáló számítások, a működési folyamatok és az adatkezelés terén, valamint a második és harmadik védelmi vonal bevonása tekintetében. Az alternatív sztenderd módszer első két helyszíni ellenőrzése 2023-ban történt, ezt 2024-ben egy másik követte, öt ellenőrzést pedig a 2025-ös felügyeleti vizsgálati program részeként terveztünk be.

Az EKB 2024-ben – a belső értékelésen alapuló alternatív modell alkalmazása iránti banki kérelmek alapján – három belsőmodell-vizsgálatot végzett, amivel előkészítette a vonatkozó felügyeleti határozatokat. A legfontosabb megállapításokat az 1.3.5.2 szakaszban ismertetjük.

Az Európai Bizottság 2024. július 24-én elfogadott egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely alapján egy évvel (azaz 2026. január 1-jéig) elhalasztják azt a napot, amelyen először alkalmazzák az uniós kereskedési könyvi standardok Bázel III szerinti átfogó felülvizsgálatát, amelynek tárgya a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények bankok általi kiszámítása. Az ezen a területen folyó felügyeleti szerepvállalás – beleértve a közös felügyeleti csoportok általi nyomon követést – biztosítja, hogy a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata zökkenőmentesen menjen végbe.

1.3.5 Helyszíni felügyelet

Az SSM-rendelettel összhangban^[27] a felügyelt szervezetek EKB általi felvigyázása mind nem helyszíni, mind helyszíni felügyelet révén történik, amelyek együttesen lehetővé teszik a felügyelt szervezetek üzleti tevékenységének részletes és alapos elemzését. A helyszíni felügyelet vagy a kockázat, a kockázatkezelés és a szervezetirányítás mélyreható vizsgálatát nyújtó helyszíni ellenőrzéssel, vagy belsőmodell-vizsgálat révén zajlik; ez utóbbi a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt belső modellek részletes értékelése, különös tekintettel a módszertanokra, a gazdasági megfelelőségre, a kockázatokra, a kockázatkezelésre és a szervezetirányításra.

2024-ben 165 helyszíni ellenőrzés és 78 belsőmodell-vizsgálat indult a jelentős hitelintézeteknél. Az előző évi tendenciához hasonlóan 2023-ban is hibrid munkarendben zajlott a legtöbb helyszíni ellenőrzés és belsőmodell-vizsgálat. Az EKB több bank esetében a tőkeáttételes finanszírozási portfólió átfogó felülvizsgálatát is elvégezte,^[28] hogy javuljon a tőkeáttételes hitelek kockázatkezelése.

A 2024-ben lefolytatott helyszíni ellenőrzések az alábbi területekre terjedtek ki: hitelkockázat; szervezetirányítás; informatikai kockázat; banki könyvi kamatlábkockázat (IRRBB) és banki könyvi hitelfelár-kockázat (CSRBB) – egyes ellenőrzések a likviditási kockázatra is kiterjedtek; üzleti modell és jövedelmezőség; likviditási és finanszírozási kockázat; tőkemegfelelés; piaci kockázat és működési kockázat. Az éghajlati és környezeti kockázatokat célzott helyszíni ellenőrzések, valamint más kockázati területeken – különösen a hitelkockázatnál – végzett ellenőrzések részeként vizsgáltuk.

A 2024-ben lefolytatott belsőmodell-vizsgálatok olyan témakörökre terjedtek ki, mint a legújabb európai bankfelügyeleti (EBH) standardok és -iránymutatások végrehajtása, a kereskedési könyv átfogó felülvizsgálata, valamint a korábbi belsőmodell-vizsgálatokból eredő kötelezettségek teljesítése.

2. diagram

2022-ben, 2023-ban és 2024-ben indított helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok

(vizsgálatok száma)

1.3.5.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai

Ami a hitelkockázatot illeti, súlyos hiányosságok mutatkoztak abban, hogy a bankok mennyire tudják megfelelően számszerűsíteni a teljesítő hitelek várható hitelezési veszteségeit, különösen a fokozott makrogazdasági bizonytalanság környezetében. A várható hitelezési veszteségre vonatkozó modellek nem voltak eléggé alkalmasak a jövőre vonatkozó információk beépítésére. A nemteljesítés valószínűségére és a nemteljesítéskori veszteségrátára alkalmazott modellek hiányosságokat tártak fel. Bár mint kiderült, sokféle gyakorlat létezik, a hitelkockázat jelentős növekedéséhez igazított keretek számos banknál nem bizonyultak megfelelőnek ahhoz, hogy a hiteleket időben, az IFRS 9 szerinti 2. szakaszba átsorolják.

Mivel a bankok – különösen a sérülékeny ingatlanszektorokban – meglehetősen lassan vették tudomásul a pénzügyi piacok romlását, számos megállapítás született a fedezetértékelési folyamatok megtervezéséről és végrehajtásáról. A helyszíni ellenőrzések továbbra is hibákat tártak fel a kockázatkezelési folyamatokban, hiányosságokat a kockázati stratégiában, a kockázatvállalási hajlandóságban és a hitelnyújtási folyamatban, valamint gyenge pontokat a kockázatfigyelés és az átstrukturált és a nemteljesítő hitelek megfelelő azonosítása terén. Néhány esetben ezeket a megállapításokat a bankok szervezetirányítási rendszerével kapcsolatos aggodalmak váltották ki, amelyek hátráltatják a megfelelő kockázatirányítást.

Ami a piaci kockázatot illeti, gyenge pontok elsősorban az értékelési kockázat és a partner-hitelkockázat azonosításával, mérésével és kezelésével kapcsolatban voltak tapasztalhatók. Az értékelési kockázat esetében konkrétan az olyan szabályozói és számviteli tartalékok kiszámításában találtak hiányosságot, amelyekkel a hitelintézetek az értékelési bizonytalanság figyelembevétele céljából rendelkeznek. A partner-hitelkockázatot illetően is súlyos problémákat tártak fel, különösen a partner-hitelkockázati mutatók (potenciális jövőbeli kitettség, stressztesztek) modellezése és validálása, a határértékek meghatározása és monitorozása, valamint a fedezetkezelés tekintetében.

Ami a likviditási kockázatot illeti, a legsúlyosabb megállapítások a kockázatmérés és -figyelés gyenge pontjaira vonatkoznak, többek között a számszerűsítési módszertanokban, az adatpontosságban és -teljességben, valamint a likviditási stressztesztek forgatókönyvének kialakításában. Hasonlóképp súlyos hiányosságok mutatkoztak a szabályozói adatszolgáltatásban, valamint a likviditásfedezeti ráta és a nettó stabil forrásellátottsági ráta számításában. Más súlyos megállapításokból a likviditásikockázat-kezelés nem kellően eredményes szervezeti kerete, valamint a finanszírozási terv és a likviditási kockázati stratégia közötti következetlenségek derültek ki.

Ami a banki könyvi kamatlábkockázatot illeti, a kritikus megállapítások többsége a banki könyvi kamatlábkockázat mérésének és monitorozásának hiányosságaira vonatkozott, többek között a számszerűsítési módszerek elégtelenségére és a fő modellezési feltevések megalapozottságára, az elavult adatokra, a gyenge informatikai rendszerekre és a gyenge modellkockázati keretekre. Más igen rossz eredmények arra világítottak rá, hogy az IRRBB-kezelési profil és stratégia nem kellően formalizált, a kockázatkezelő testület pedig csekély mértékben működik közre az IRRBB-kezelési folyamatok meghatározásában és monitorozásában.

Ami az üzleti modellt és a jövedelmezőséget illeti, a legnagyobb problémák a termékárazási keretek, a módszertanok és a monitorozás terén adódtak, ezekre 2024-ben több helyszíni ellenőrzés irányult. Egyéb súlyos hiányosságokra derült fény a bevétel- és a költségallokáció terén, a jövedelmezőséget meghatározó tényezők elemzésében, valamint a bankok üzleti terveinek pénzügyi előrejelzéseiben szereplő feltevésekben és érzékenységi elemzésekben.

Az üzleti modell és a jövedelmezőség tekintetében a bankok digitális átalakulásának^[29] felülvizsgálatával kapcsolatos helyszíni ellenőrzések hiányosságokat tártak fel a stratégiai irányítás, a változáskezelés és a monitorozás terén. Emellett problémák vannak a bevétel- és költségelosztással, a fő teljesítménymutatók keretrendszereivel, az előrejelzéssel és a költségvetés-tervezési folyamatokkal kapcsolatban is.

Az éghajlati kockázatot illetően – amely más meglévő kockázati kategóriák, például az üzletimodell-kockázat vagy a hitelkockázat meghatározó tényezője – a helyszíni ellenőrzések gyenge pontokat tártak fel a kockázatok azonosításában, a lényegességi értékelésben, a monitorozásban és az éghajlati kockázat banki üzleti stratégiákban való megjelenítésében. Ezenkívül további súlyos hiányosságokra derült fény az éghajlati kockázatnak a hitelnyújtási folyamatokba és a vonatkozó belső kontrollrendszerekbe való beépítésénél is.

A belső szervezetirányítás és az ehhez szorosan kapcsolódó témák tekintetében a legkritikusabb megállapítások az alábbiakhoz kapcsolódtak: (i) a nem kellően átfogó szervezetirányítási keret, az elégtelen adatarchitektúra és informatikai infrastruktúra miatt a kockázati adatok összevonása és jelentése, ami gyengítette az adatminőség-kezelést; (ii) a belső ellenőrzési funkciók függetlensége, tevékenységi köre és erőforrásai; valamint (iii) kiszervezési tevékenységek, többek között a kiszervezéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz szükséges kockázatértékelés, valamint a kiszervezett szolgáltatások kockázatkezelési és monitorozási hibái, különösen az informatikai szolgáltatások kapcsán. Ezek a megállapítások arra késztették a felügyeleteket, hogy felügyeleti prioritásként határozzák meg a belső irányítás hiányosságainak orvoslását.

Az ICAAP esetében a legsúlyosabb megállapítások a következőket érintik: (i) a hitelkockázat és a piaci kockázat nem következetes belső számszerűsítési módszerei és feltevései, (ii) a számszerűsítési módszerek belső validálási folyamatának hiányosságai, valamint (iii) a kockázatazonosítási folyamat részeként a lényeges kockázatok azonosításának nem megfelelő módszerei.

Az (1. pillér szerinti) szavatolótőke számítását illetően a legfontosabb megállapítások az alábbiakra vonatkoztak: (i) nem a megfelelő kockázati súlyokat rendelték a kitettségekhez, és ezért alulbecsülték a kockázattal súlyozott eszközállományt, főleg a hitelkockázat esetében, amiatt, hogy a kitettségi osztályokat helytelenül allokálták és tévesen határozták meg a fedezeti értékeket; valamint (ii) nem voltak kielégítők a tőkekövetelmények és a szavatolótőke számítási folyamatának ellenőrzési keretei.

A (nem informatikai kockázathoz kapcsolódó) működési kockázat esetében a legsúlyosabb megállapítások a következőkkel függtek össze: (i) a kockázatok mérése és kezelése, ideértve a működési kockázatra vonatkozó adatok összegyűjtésének folyamatában mutatkozó hiányosságokat, a nem megfelelő kockázatmegelőzést és korrekciót működési kockázati esemény kezelése esetén; valamint (ii) a kockázatok azonosítása, különösen a jelentős működési kockázatok nem megfelelő figyelembevétele és meghatározása tekintetében.

Ami az informatikai kockázatot illeti, a legsúlyosabb hiányosságok az informatikai és kiberbiztonsági kockázatok kezelése területén jelentkeztek, különös tekintettel a kiberbiztonsági védelmi és felderítési képességekre. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzések továbbra is problémákat tártak fel az irányítási keretek, az informatikai folytonosság kezelése és az informatikai eszközök kezelése terén. A többi súlyos megállapítás javarészt a bankok informatikai műveleteihez kapcsolódott. Emellett a harmadik felekkel kapcsolatos kockázatok kezelése továbbra is kiemelt felügyeleti figyelmet kapott,^[30] és számos megállapítás foglalkozott az informatikai kiszervezési megállapodásokkal. Az előző évhez hasonlóan az EKB 2024-ben is külön ellenőrzést végzett egy harmadik félnek minősülő nagy IKT-szolgáltatónál.^[31]

Összefoglalva, a megállapítások jelentős hiányosságokat tártak fel a vizsgált bankokon belüli különféle kockázatkezelési területeken. Ezek hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy a bankszektor szívósabb és reziliensebb legyen, további fejlődésre van szükség a kockázatok számszerűsítése, az irányítási keretek és a belső kontrollrendszerek terén. Többek között e problémák kezelése döntő fontosságú lesz a bankok számára ahhoz, hogy jobban eligazodjanak a jövőbeli bizonytalanságok közepette, különösen az elhúzódó komoly geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági kilátásokra gyakorolt hatásuk fényében.

1.3.5.2 A belsőmodell-vizsgálatok főbb megállapításai

A belsőmodell-vizsgálatokkal felmérjük, hogy a tőkekövetelmények kiszámítására a bankok által alkalmazott belső modellek megfelelnek-e a jogi és szabályozási követelményeknek. Belsőmodell-vizsgálat indítható valamely bank kérésére (modellek kezdeti jóváhagyása, modellek lényeges módosítása, modellkiterjesztések, modell bevezetése, állandó részleges használat vagy modellekre alkalmazott kevésbé kifinomult megközelítéshez való visszatérés esetén), vagy az EKB is kezdeményezheti.

A belső modellek célzott, 2021 áprilisában lezárult felülvizsgálata (TRIM) az EKB bankfelügyeletének legnagyobb erőfeszítése volt a belső modellek felügyeleti kezelésének harmonizálására és a meglévő szabályokkal való összehangolására. Azóta az EKB bankfelügyelete főként a jelentős hitelintézetek által kért modellmódosítások értékelésére összpontosított, hogy megfeleljen az új szabályozói követelményeknek, amelyek például a belső minősítésen alapuló módszer szabályozói felülvizsgálatából (az EBH „IRB-javító programjából”) származnak, vagy orvosolja a belső modellek célzott felülvizsgálata során feltárt gyenge pontokat. A TRIM felülvizsgálatának egyik fő célja a jelentős hitelintézetek által az 1. pillér szerinti tőkemegfelelési követelmények kiszámításához használt modellek eredményeiben előforduló indokolatlan (vagyis nem kockázatalapú) változékonyság csökkentése és ezáltal a belső modellek használatába vetett bizalom megerősítése.

Emellett az EBH- és uniós rendeletekből eredő új, részletesebb és szigorúbb előírások megnehezítik a bankok számára, hogy betartsák az összes szabályt, különösen a kisméretű és/vagy korlátozott reprezentatív adatokkal rendelkező portfóliók esetében. Ezzel összefüggésben az EKB elvárja a bankoktól, hogy alaposan értékeljék IRB-modelljük környezetét annak egyszerűsítése céljából. Ezen értékelés során figyelembe kell venni a végleges Bázel III standardok végrehajtását, a banknak az IRB-modellek bevezetésére vagy fenntartására szolgáló működési kapacitását és a kapcsolódó költségeket, valamint e modellek különböző portfólióknak való megfelelőségét (pl. minimális reprezentatív adatok rendelkezésre állása).

E tekintetben a 2024-ben végzett belsőmodell-vizsgálatok több mint 90%-a a bankok kérésére indult a modellmódosítások, kezdeti modelljóváhagyások vagy modellkiterjesztések értékelése céljából. Az EKB által kezdeményezett belsőmodell-vizsgálatok aránya 2023-hoz hasonlóan 5% körül volt. Az EKB emellett számos kérelmet kapott és bírált el, amelyek tárgya valamely kevésbé kifinomult megközelítéshez való visszatérés volt, a fent leírtak szerint a belső modellek környezetének egyszerűsítésére irányuló tágabb kezdeményezéssel összhangban.

A 2024-ben lefolytatott belsőmodell-vizsgálatok számos hiányosságot feltártak, vizsgálatonként átlagosan 20 megállapítás született, amelyek egyharmada nagyon súlyos volt.^[32]

A hitelkockázati IRB-modellek kizárólag eljárási szempontjaira összpontosítva a megállapítások nagyjából egyharmada nagyon súlyos volt, ezek mintegy fele pedig az informatikai infrastruktúrával és a nemteljesítés fogalommeghatározásával kapcsolatos hiányosságokat érintett. A nemteljesítési valószínűség és a nemteljesítéskori veszteségráta modellezésére vonatkozó megállapítások nagyjából egyharmada volt nagyon súlyos. A nemteljesítési valószínűség modellezését illetően a megállapítások nagyjából fele a kockázat számszerűsítésére és a konzervatív pótlék kiszámítására vonatkozott. Ami a nemteljesítéskori veszteségráta modellezését illeti, a minősítési rendszer szerkezete és a kockázatok számszerűsítése volt a fő aggály.^[33] Azokon a területeken, ahol nagyszámú súlyos problémát találtak, az EKB tovább pontosította a megállapításokat a 2024 februárjában közzétett Belső modellekről szóló átdolgozott útmutatójában.

A tárgyidőszakban kevés piaci kockázati vizsgálat zajlott a kereskedési könyv mélyreható felülvizsgálatából eredő, közelgő új követelmények miatt. Az ezen új követelmények szerinti kezdeti modelljóváhagyás vizsgálata során a főbb hiányosságok az új megközelítés egyes építőelemeiben merültek fel, például a kockázati tényezők modellezhetőségének értékelésében, a stresszforgatókönyvi kockázati mérőszámokra vonatkozó módszerekben és a modellfolyamatokban. A partner-hitelkockázatra vonatkozó belsőmodell-vizsgálatok csekély számára tekintettel nem került sor a vonatkozó megállapítások csoportosítására.

1.4 A kevésbé jelentős hitelintézetek EKB általi felvigyázása és közvetett felügyelete

1.4.1 A kevésbé jelentős hitelintézeti szektor szerkezete

2024 második negyedévében a kevésbé jelentős hitelintézetek száma a legmagasabb konszolidációs szinten 1912 szervezetre csökkent a 2023 végi 1932-ről. A kevésbé jelentős európai hitelintézetek 77%-a Németországban és Ausztriában található. 2024-ben a kevésbé jelentős hitelintézetek szektorában bekövetkezett strukturális változások többsége 43 – többségében németországi székhelyű – szervezet egyesüléséhez kapcsolódott. Négy banki működési engedélyt visszavontak és négy új működési engedélyt adtak ki.

Míg a kevésbé jelentős hitelintézetek szektorát meglehetősen változatos és néha nagyon specializált üzleti modellek jellemzik, továbbra is a lakossági és a fogyasztási hitelezők tették ki a domináns, mintegy 60%-ot felölelő kategóriát. Ezek gyakran regionális takarékpénztárak, illetve takarékszövetkezetek, amelyek közül sok intézményvédelmi rendszer tagja, és többségük Németországban és Ausztriában található. Általánosságban elmondható, hogy a kevésbé jelentős hitelintézetek tevékenysége még mindig bizonyos régiókban, illetve termékkategóriákban összpontosul, mint a jelentős hitelintézeteké.

A kevésbé jelentős hitelintézetek általánosságban csökkenő száma ellenére a szektor továbbra is jelentős részarányt tudott magáénak az európai banki ágazatban: a pénzügyi piaci infrastruktúrákon kívüli összes banki eszköz mintegy 15,5%-át tette ki. A kevésbé jelentős hitelintézetek eszközeinek az egyes országok teljes banki eszközállományán belüli részaránya tekintetében jelentős eltérések vannak, ami a tagállamok közötti strukturális különbségekre utal. Ausztriában, Luxemburgban, Máltán és Németországban a kevésbé jelentős hitelintézetek a belföldi banki ágazatban lévő teljes eszközállomány több mint egyharmadát adták, addig a legtöbb egyéb országban viszonylag kis méretű a kevésbé jelentős hitelintézeti szektor. Belgiumban például a teljes banki eszközállomány mindössze 4,4%-át, Franciaországban 1,9%-át, Görögországban pedig 4,8%-át teszi ki. Részletesebb tájékoztatás a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletéről szóló 2024. évi jelentésben található.

3. diagram

A kevésbé jelentős pénzintézetek üzleti modelljeinek csoportosítása

(százalékban)

1.4.2 Kiemelt felvigyázási tevékenységek

A kamatlábak 2023-as gyors emelkedése a banki jövedelmezőség jelentős növekedését eredményezte 2024-ben. Ugyanakkor ezt a növekedést bizonytalanságok övezték, különösen a geopolitikai kockázatoknak való kitettséggel, konkrétabban az ingatlankitettségekkel és különösen a kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségekkel összefüggésben. A kevésbé jelentős hitelintézetek hitelállományán belüli nemteljesítő hitelek aránya 2,5%-ra emelkedett 2024 második negyedévében, meghaladva a 2023. évi mélypontját, ami azt mutatja, hogy a kockázatok kezdhetnek felhalmozódni. Következésképpen az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok mind ágazati, mind banki szinten szorosan figyelemmel kísérték a fejleményeket e téren. A fokozódó bizonytalanságokra tekintettel további aggályok merültek fel a likviditási kockázatra gyakorolt esetleges hatással kapcsolatban. Ezért az EKB az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) közreműködésével célzott finanszírozásiterv-értékelést végzett, hogy felmérje a kevésbé jelentős hitelintézetek szektorának esetleges likviditási kockázatait.

Az IKT-rendszerek fontosságára tekintettel az EKB elősegítette az európai felügyeletek közötti strukturált egyeztetést, hogy megosszák egymással az IKT-kockázatfelügyeleti megközelítéseiket, ami szabályozási szempontból várhatóan a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet végrehajtását is támogatja majd. Az éghajlatváltozás terén az EKB információcserét szervezett az INH-k között, és továbbra is támogatta őket a bevált gyakorlatokat alátámasztó bizonyítékok megosztásával és munkatársaik képzésével.

1.4.3 A kevésbé jelentős hitelintézetek stressztesztjeivel kapcsolatos horizontális tevékenységek

2024-ben az EKB és az INH-k kifejezetten a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeleti stressztesztelésével kapcsolatos nemzeti gyakorlatok 2022. évi felülvizsgálatának folyományaként további tevékenységeket végeztek. Ennek részét képezték a bevált gyakorlatokról, módszerekről és eszközökről szóló munkaértekezletek. Ezenkívül az EKB és az INH-k összeállították a kevésbé jelentős hitelintézetek stresszteszteléséről szóló legújabb kiadványok gyűjteményét, valamint kvantitatív helyzetértékelést készítettek a kevésbé jelentős hitelintézetek stressztesztelésének legfrissebb eredményeiből és több kapcsolódó stressztesztelési mérőszámból.

Az INH-k által végzett stressztesztek szerint ez a helyzetértékelés bizonyította, hogy a kevésbé jelentős hitelintézetek szektora összességében véve reziliens. Módszertani szempontból a kevésbé jelentős hitelintézetek stressztesztelésének gyakorlataiban ugyan számos hasonlóság van, de különbségek is előfordulnak, ami az európai felügyelt szervezetek nemzeti banki struktúráinak sajátosságait tükrözi.

1.5 Az EKB makroprudenciális feladatai

A makroprudenciális politika EKB általi koordinációja az európai bankfelügyeleten belül döntő fontosságú az euroövezeti rendszerkockázatok kezelése során a következetességhez és az eredményességhez. Az EKB felvigyázói tevékenysége és egyéb ilyen funkciói révén megvizsgálja, milyen intézkedéseket hoznak a nemzeti hatóságok annak érdekében, hogy az egyes tagállamok és a bankunió egésze jól felkészült legyen a gazdasági bizonytalanságok és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok kezelésére.

Az EKB 2024-ben aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal. Ezzel összefüggésben a korábbi évekhez hasonlóan kiértékelte az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott makroprudenciális politikai értesítéseket, amelyek az anticiklikus tőkepufferek megállapításáról, a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosításáról és tőkehelyzetének kezeléséről, valamint más makroprudenciális intézkedésekre vonatkozó határozatokról, például rendszerkockázati pufferek megállapításáról és a bankok ingatlankitettségére vonatkozó szigorúbb kockázati súlyokról szóltak.^[34]

2022-ben és 2023-ban több nemzeti hatóság ciklikus vagy strukturális tőkepuffereket rendelt el, illetve kibővítette őket. Ez a tendencia 2024-ben is folytatódott, ennek eredményeképpen minden bankuniós ország valamilyen formában bejelentett vagy végrehajtott felszabadítható pufferkövetelményt, kilenc ország pedig úgynevezett pozitív semleges rátát fogadott el az anticiklikus tőkepufferre, olyan pozitív rátát, amely arra az esetre szól, amikor a ciklikus rendszerszintű kockázatok még nem magasak. A nemzeti hatóságok 129, rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetet is azonosítottak, és meghatározták ezek tőkepufferrátáit, összhangban a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetekre vonatkozó puffer megállapítására szolgáló, alsó korláton alapuló módszertannal.

2024 januárja óta az EKB az alsó korláton alapuló módszertan módosított változatával értékeli a rendszerszinten jelentős egyéb intézményekre vonatkozó tőkepuffereket.^[35] Több kategória és a legfelső kategória esetében magasabb alsó korlát alkalmazásával a módosított módszertan célja, hogy megerősítse a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek veszteségviselési képességét, tovább csökkentse a rájuk vonatkozó tőkepufferek heterogenitásának kockázatát, és az ilyen hitelintézeteket egységesebben kezelje az európai bankfelügyeletben részt vevő országokban. Amint azt a Kormányzótanács 2024 decemberében bejelentette, az EKB a közelmúltban továbbfejlesztette a nemzeti hatóságok által bejelentett, rendszerszinten jelentős egyéb intézményekre vonatkozó tőkepufferek értékelésére szolgáló, alsó korláton alapuló módszertanát, amely immár figyelembe veszi a rendszerszinten jelentős egyéb intézményeknek a bankunió egésze tekintetében fennálló rendszerszintű jelentőségét. Ez a 2025. január 1-jétől alkalmazandó továbbfejlesztett módszertan ellensúlyozza majd a rendszerszinten jelentős egyéb intézményekre vonatkozó tőkepufferek megállapításának módjában tapasztalható indokolatlan heterogenitást, és hozzájárul a pénzügyi integráció elmélyítéséhez azáltal, hogy csökkenti a bankunión belüli belföldi és határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó tőkekövetelmények közötti jelenlegi eltérést.^[36]

Az EKB bankfelügyelete az ERKT munkájának több területén is aktívan közreműködött. Ez magában foglalta az EU pénzügyi rendszerében fennálló kockázatok és sebezhetőségek rendszeres értékelését, a magasabb kamatlábak pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásaival kapcsolatos munkát, a rendszerszintű likviditáshiány elemzését és a kiberreziliencia makroprudenciális eszközeinek fejlesztését^[37], valamint a lakó- és kereskedelmi ingatlanok sérülékeny pontjaival kapcsolatos munkát. A munka az EBH egész uniót átfogó 2025. évi stressztesztjének kedvezőtlen forgatókönyveire és az ERKT rendszerszintű likviditással kapcsolatos gyakorlatára is kiterjedt.

1.6 A 2025–27-es időszak kockázatai és felügyeleti prioritásai

A stratégiai prioritások továbbra is tükrözik a jelenlegi kockázati környezetet és a nyitott megállapítások időben történő rendezésének szükségét. Az európai bankok 2024-es erős mérlegei és kockázati profiljai ellenére a tartós, fokozott geopolitikai feszültségek és a makrogazdasági kilátásokat ebből adódóan övező bizonytalanság miatt a bankoknak továbbra is figyelniük és rendszeresen értékelniük kell, hogy mindez mivel jár az üzleti tevékenységükre, a működésükre és a kockázati profiljukra nézve. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a felügyeleti figyelem a kockázatazonosításról fokozatosan a kockázatkorrekcióra helyeződött át azokon a területeken, amelyek korábban szoros felügyeleti ellenőrzés tárgyát képezték, a bankokat arra kérjük, hogy tegyenek több erőfeszítést a tartósan fennálló hiányosságok eredményes kezelése érdekében.

Az EKB bankfelügyelete célzott kiigazításokat hajtott végre a 2025 és 2027 közötti időszakra szóló felügyeleti prioritásaiban, ugyanakkor továbbra is azt várta el a bankoktól, hogy a rövid és középtávon várható hátráltató tényezők kiküszöbölése érdekében a prudens és megbízható kockázatkezelési gyakorlatokra összpontosítsanak. A 2025–27-es időszakra szóló felügyeleti prioritások középpontjában ezért a bankok közvetlen makropénzügyi fenyegetésekkel és súlyos geopolitikai sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának megerősítése (1. prioritás); az ismert lényeges hiányosságok időben történő orvoslása – különös tekintettel az éghajlati és környezeti kockázatok és az RDARR (2. prioritás) kezelésére; valamint a digitalizációból és az új technológiákból eredő kihívások kezelésének szüksége (3. prioritás) áll. Az 1. prioritás keretében kiemelt figyelmet fordítunk a geopolitikai kockázatok kezelésének a felügyeleti tevékenységekbe és a bankok ezzel kapcsolatos kockázatkezelési gyakorlatainak értékelésébe való beépítésére. A felügyeletek a bankokkal való folyamatos együttműködésük részeként egyéb rendszeres felügyeleti tevékenységeket és múltbeli prioritásokkal kapcsolatos utómunkákat is végeznek, kiegészítve a 2025 és 2027 közötti három prioritással kapcsolatos munkát. Az aktualizált felügyeleti prioritásokról, az alapul szolgáló kockázatértékelésről és a kapcsolódó felügyeleti tevékenységekről további információk a Felügyeleti prioritások, 2025–27 című anyagban találhatók.

2. keretes írás
Geopolitikai kockázatok

A geopolitikai feszültségek elmúlt években tapasztalható fokozódása szorosabb ellenőrzést tett szükségessé. Bár a közelmúlt geopolitikai eseményei ez idáig csak visszafogott közvetlen hatással voltak a bankszektorra, és a közvetlen fenyegetések korlátozottak voltak, fontos a folyamatos éberség és a bankokat érintő lehetséges jövőbeli következmények felmérése.

A geopolitikai kockázat „a háborúkkal, a terrorizmussal, valamint az államok és politikai szereplők közötti feszültségekkel összefüggő olyan kedvezőtlen események veszélye, megvalósulása és eszkalálódása, amelyek hatással vannak a nemzetközi kapcsolatok békés irányára”.^[38] Nem jelezhetők könnyen előre, a pénzügyi rendszeren kívül keletkeznek, és a bankszektor kockázatainak valamennyi hagyományos kategóriáját három kockázati transzmissziós csatornán keresztül érinthetik: pénzügyi piacok, reálgazdaság, valamint biztonság és védelem (A. ábra). A geopolitikai kockázatok fokozott kockázatkerüléshez vezethetnek, ami piaci és finanszírozási kockázati sokkokat eredményezhet. Egy makrogazdasági sokk megnövekedett hitel- és jövedelmezőségi kockázatokat idézhet elő. A biztonsági és védelmi csatorna kockázatai veszélyeztethetik a bankok működését és üzleti modelljeik fenntarthatóságát.

A geopolitikai kockázat a 2024–26-os időszakban kiemelt felügyeleti prioritás volt, ez a 2025–27-es időszakban sem változik (1.6 szakasz). Tekintettel horizontális jellegére, ezzel a kockázattal egy sor felügyeleti kezdeményezés foglalkozik.

Először is, a geopolitikai kockázatok kezeléséhez erős irányítási struktúrákra van szükség. Ezért az EKB értékelni fogja azokat a kockázatkezelési folyamatokat és kockázatvállalási hajlandósági kereteket, amelyeket a bankok a geopolitikai kockázatok nyomon követésére és mérséklésére alkalmaznak, hogy ennek fényében alakítsa ki az e kockázatokkal kapcsolatos felügyeleti elvárásait.

Másodszor, a geopolitikai kockázatokat a likviditás- és tőketervezéssel összefüggésben is meg kell vizsgálni. Ezért a felügyeletek megvizsgálják azokat az eszközöket, amelyeket a bankok a belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárásukhoz és a belső likviditásmegfelelőség-értékelési eljárásukhoz alkalmaznak.

Harmadszor, a geopolitikai kockázatok a reálgazdasági csatornán keresztül a hitelkockázatot is súlyosbíthatják. Ezt szem előtt tartva az IFRS 9 felülvizsgálata keretében felmérték, hogy a bankok hogyan veszik figyelembe az új kockázatokat, többek között a geopolitikai kockázatot a hitelezési veszteségekre képzett céltartalékban.

Negyedszer, a geopolitikai kockázat kulcsfontosságú eleme volt az EBH 2023. évi uniós stressztesztjének, és a 2025-ös uniós stressztesztnek is központi eleme lesz^[39].

Ötödször, a fokozódó geopolitikai feszültségek – például a kibertámadások veszélyén vagy a kiszervezési megállapodásaikon keresztül – befolyásolhatják a bankok működési rezilienciáját. Ezért a bankoknak szilárd működési keretekkel kell rendelkezniük az ilyen veszélyek mérséklésére. E fenyegetések a kiszervezési megállapodások és a kiberreziliencia célzott felülvizsgálatai során értékelhetők, a 2024. évi kiberreziliencia-stresszteszt részeként erre sor is került. Kezdeményezések indultak az egyes bankok geopolitikai kockázatainak egyedileg történő megragadására is.

A. ábra

A geopolitikai feszültségek makropénzügyi környezetbe és bankokba való áttevődésének csatornái

1.7 A felügyelet eredményességének értékelése

2024-ben az EKB mérlegelni kezdte, hogy miként értekelhető módszeresen a felügyeleti tevékenységeinek a sikeressége. A felügyeleti eredményesség holisztikus értékelése révén az EKB jobban fel tudja mérni, hogy mennyire érvényesültek a felügyeleti prioritásai, és szükség van-e felügyeleti stratégiáinak a kiigazítására. Ez a teljes európai bankfelügyelet elszámoltathatóságának is kulcseleme.

Az eredményes felügyelet lehetővé teszi a felügyeletek számára, hogy haladéktalanul értékeljék a prudenciális kockázatokat, valamint azonosítsák a lényeges hiányosságokat, és így hatékonyabban kiaknázzák a felügyeleti eszköztárukat és szabályozói hatásköreiket, amivel biztosítható, hogy a bankok időben orvosolják a hiányosságaikat. A felügyeleti eredményesség értékeléséhez mennyiségi mutatókat, kvalitatív információkat és szakértői véleményeket egyaránt alkalmazni kell.

A felügyeleti eredményesség értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy a felügyeleti tevékenység eredményei (i) nem feltétlenül figyelhetők meg közvetlenül a pénzügyi vagy statisztikai adatokban, (ii) késleltetve éreztethetik a hatásukat, és (iii) a felügyelet hatáskörén kívül eső külső tényezők befolyásolhatják őket. Ez elengedhetetlenné teszi a megfelelő elemzési eszközök és szakértői vélemények alkalmazását.

Az EKB arra törekszik, hogy egyre eredményesebb felügyeleti hatósággá váljon, célja továbbá, hogy túllépjen azon a célkitűzésén, hogy biztosítja a szabályozói követelményeknek való megfelelést és ösztönzi a felügyelt szervezeteket a feltárt hiányosságok korrekciójára. A felügyeleti hatékonyság mérése nem csupán a meghozott felügyeleti intézkedések legfontosabb hatásainak értelmezéséről szól. Emellett a nem szándékolt hatások és a makrogazdasági környezet felügyeleti eredmények befolyásolásában játszott szerepének mérlegeléséről is szól. Ezért a felügyeleti eredményesség értékelése nem áll meg az elvégzett felügyeleti tevékenységek értékelésénél. Először is, a felügyeleti tevékenység konkrét eredményeinek felbecslésével kezdődik. Az EKB ezért igyekszik felmérni, hogy a felügyelt szervezet időben megfelelően kezelte-e vagy orvosolta-e a feltárt kockázatokat vagy hiányosságokat, és hogy törekszik-e az ilyen kockázatok vagy hiányosságok jövőbeli kialakulásának elkerülésére.

Ez segít az EKB-nak annak eldöntésében, hogy például megfelelően kezeltek-e egy kiemelten fontos sebezhetőséget, vagy hogy változtatnia kell-e az ilyen sebezhetőségek kiküszöbölését szolgáló felügyeleti stratégiáján. Így magas szintű munkaprogramot lehet kidolgozni – a szükséges felügyeleti eszközökkel együtt – a kiemelten fontos sebezhetőségek eredményesebb kezelésére. Az EKB felügyeleti eredményességének ily módon történő értékelése a külső érintett felekkel, például az Európai Parlamenttel folytatott kommunikációjának is javára válhat azzal, hogy beépül az európai bankfelügyelet egészének elszámoltathatóságáról folyó vitába.

2 Engedélyezési, alkalmassági, jogérvényesítő és szankcionálási eljárások

2.1 Engedélyezés

2.1.1 Jelentőségfelmérés, átfogó értékelés és a kiemelt hatású kevésbé jelentős hitelintézetek meghatározása

2.1.1.1 Jelentőségfelmérés

2024 novemberében az SSM-keretrendelettel^[40] összhangban lezárult annak az éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[41] valamelyikét. Emellett a csoportszerkezeti változások nyomán eseti jelentőségfelmérést is végeztünk (amely a jelentőségre vonatkozó 51 határozatot eredményezett).

Ennek eredményeként 2025. január 1-jétől a jelentősnek minősített intézmények száma 114^[42], amely megegyezik az előző jelentőségértékelés eredményével.

A 2024. évi éves felmérés a következő változásokat eredményezte:

Továbbá mivel kettő 1. osztályba tartozó befektetési vállalkozás jelentős hitelintézeti működési engedélyt kapott, egy meglévő jelentős bankcsoport két jelentős hitelintézettel bővült 2024-ben.

Ezenkívül a következő olyan csoportszerkezeti változások mentek végbe, amelyek kihatottak a jelentős felügyelt szervezetek számára:

Végezetül, a csoportszerkezetben a következő olyan változások mentek végbe, amelyek nem befolyásolták a jelentős felügyelt szervezetek számát:

A felügyelt szervezetek jegyzékét – amely az EKB bankfelügyeleti honlapján található – rendszeresen aktualizáljuk.

2.1.1.2 Átfogó értékelés és eszközminőség-vizsgálat

2024-ben az EKB három eszközminőség-vizsgálatot végzett. A három vizsgált bank mindegyike teljesíti az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó valamelyik kritériumot: Az észtországi AS LHV Group a tagállam három legnagyobb hitelintézete közé tartozott, míg az olaszországi FinecoBank S.p.A. és a németországi J.P. Morgan SE megfelelt a méretre vonatkozó kritériumnak.

2024 novemberében az EKB az alábbi három, a méretkritériumnak megfelelő bank esetében indított eszközminőség-vizsgálatot: az ausztriai Raiffeisen-Holding Niederösterreich-Wien reg.Gen.m.b.H., a németországi Wüstenrot Bausparkasse Aktiengesellschaft és a németországi LBS Landesbausparkasse Süd. A vizsgálatok várhatóan 2025 második negyedévében zárulnak le.

2.1.1.3 Kiemelt hatású, kevésbé jelentős hitelintézetek

Az európai bankfelügyelet a kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI-k) nagy számuk, valamint a méretük, az összetettségük és a kockázati profiljuk tekintetében fennálló különbözőségeik miatt a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk és a kockázati profiljuk alapján osztályozza. 2022 óta a kihatási kritériumokat és a kockázati kritériumokat külön értékeljük. Évente egyszer az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országban meghatározzuk, melyek a kiemelt hatású LSI-k. A kiemelt hatású, kevésbé jelentős hitelintézetek meghatározásának kritériumai többek között a méret, a gazdasági jelentőség, a határon átnyúló tevékenység, az üzleti modell és az országonkénti minimális lefedettség (lásd a 2022. évi LSI-felügyeleti jelentés 1. keretes írás).

A tőkekövetelményekről szóló rendelet értelmében vett kis méretű és nem összetett intézménynek minősülő LSI nem jelölhető meg kiemelt hatásúként – hacsak nem a legnagyobb LSI-ről van szó olyan országban, ahol az összes kevésbé jelentős hitelintézet kis méretű és nem összetett.

2.1.2 Engedélyezési eljárások: bevezetés és értesítési statisztikák

Az EKB 2024-ben összesen 742 engedélyezési eljárásról kapott értesítést (10. táblázat). Ezek között szerepelt 15 működési engedély iránti kérelem, 9 engedélybevonás, 29 engedély érvényvesztése, 91 befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése, 596 passzportálási eljárás és 2 pénzügyi holdingtársaság engedélyezése, valamint – a tőkekövetelményekről szóló felülvizsgált rendelet^[43] értelmében a „hitelintézet” 2021 júniusa óta alkalmazandó tágabb fogalommeghatározásának megfelelően – három első osztályba tartozó jelentős hitelintézetnek minősített befektetési vállalkozás engedélyezése.

2024-ben 133 engedélyezési eljárásról szóló határozatot^[44] véglegesítettünk. Ezek az EKB 2024. évi egyedi felügyeleti határozatainak 8,3%-át tették ki.

Öt engedélyezési eljárás elutasító határozatot eredményezett, míg további három működési engedély iránti kérelmet és három befolyásoló részesedés szerzéséről vagy növeléséről szóló értesítést vontak vissza negatív értékelés miatt a határozat véglegesítése előtt.

2.1.2.1 A közös eljárások alakulása

Az engedélyezési, befolyásoló részesedési és engedélybevonási közös eljárásokról az EKB-nak benyújtott értesítések száma 2024-ben összességében visszaesett az előző évhez képest.

Az EKB nagyszámú befolyásoló részesedés iránti kérelmet értékelt. Három eljárásban a felügyeletek által felvetett aggályokat követően elutasító határozatot hozott. Az egyik elutasító határozatot megtámadták a Felülvizsgálati Testület előtt, amely kiadott véleményében helybenhagyta az EKB határozatát (lásd a 6.3.2 szakaszt). Több befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárás belső átszervezésből eredt, amelyre egyszerűsített értékelési eljárás vonatkozott. 2024-ben a kialakulóban lévő átalakulási és aktív konszolidációs dinamika ellenére a határokon átnyúló konszolidáció korlátozott maradt.

2024-ben a legtöbb engedélyezési eljárás kevésbé jelentős hitelintézetek létrehozásához kapcsolódott. Elsősorban azért indult kevés jelentős hitelintézetet érintő eljárás, mert bizonyos tagállamokban a működési engedélyt ki kell terjeszteni a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre. Az EKB a német jog által előírt egyedi engedélyezési követelménynek megfelelően jóváhagyta két németországi kriptoeszköz-tevékenységekre adott engedély meghosszabbítását. Ezenkívül egy engedélyt kiadott a befektetési vállalkozásokról szóló rendelet és irányelv 2021. június 26-i alkalmazásával bevezetett, a befektetési vállalkozásokra vonatkozó uniós szabályozási keret alapján.

A kriptoeszközpiacokról szóló rendelet (MiCAR) 2023. júniusi hatálybalépésére és 2024 decemberétől való alkalmazására tekintettel az uniós hitelintézetek fontolóra veszik, hogy részt kívánnak-e venni a kriptoeszközökkel kapcsolatos, MiCAR-ban meghatározott tevékenységekben és szolgáltatásokban. A tőkekövetelményekről szóló irányelvben meghatározott hitelintézeteknek a kriptoeszközpiacokról szóló rendelet értelmében nincs szükségük további engedélyekre kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatások és tevékenységek nyújtásához, illetve folytatásához, viszont értesítési kötelezettség hatálya alá tartoznak.

2024-ben az EKB két engedélykérelmet kapott egy olyan országos reformmal kapcsolatban, amely a helyi hitelszövetkezetek hitelintézetté válását tette szükségessé. Egyes engedélykérelmeket olyan harmadik országbeli szervezetek nyújtottak be, amelyek üzleti tevékenységüket bővíteni kívánják az EU-ban. Ezekben az esetekben az értékeléseknél a szervezet jó hírnevére, valamint arra esett a hangsúly, hogy a harmadik országbeli szervezetek megfelelnek-e a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos követelményeknek.

A nemzeti illetékes hatóságok két LSI-nél kezdeményezték engedély visszavonását (Németországban és Luxemburgban). Az egyik esetben a hitelintézet nem megfelelő részvényesekkel rendelkezett és a felszámolás mellett döntött, a másik esetben pedig nem voltak megfelelők a részvényesek, továbbá sérültek a szervezetirányítási és súlyosan sérültek a pénzmosás elleni követelmények. Az egyik visszavonásról szóló határozatot megtámadták a Felülvizsgálati Testület előtt, amely az általa kiadott véleményben helybenhagyta az EKB határozatát (lásd a 6.3.2 szakaszt). Az EKB mindkét határozatát megtámadták az Európai Unió Törvényszéke előtt. Az eljárások még folyamatban vannak.

2.1.2.2 A passzportálási eljárásokat és a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat érintő fejlemények

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok 2024-ben 462 passzportálási eljárást folytattak le.

A tőkekövetelményekről szóló V. irányelv átültetését követően 2021-ben és 2022-ben beérkezett nagyszámú eljárás után 2023-ban és 2024-ben stabilizálódott az eljárások száma. 2024-ben az EKB-t két, jelentős csoportok (vegyes) pénzügyi holdingtársaságait érintő eljárásról értesítették: az egyik esetben jóváhagyást, a másik esetben mentességet kértek.

2.2 Szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárás

2024-ben az EKB-t összesen 1557, jelentős hitelintézetet érintő egyéni szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárásról^[45] értesítették (11. táblázat).

A 2024-ben befogadott szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások 63,0%-a felügyeleti funkciót ellátó, 25,8%-a pedig ügyvezetői funkciót betöltő vezetőtestületi tagokat érintett. A maradék egyéni eljárás kulcsfeladatot ellátó személyekre (8,9%), harmadik országbeli fióktelepek vezetőire (1,6%) és további, nem ügyvezető igazgatói tisztségekre (0,7%) terjedt ki.

A vizsgálat átlagos időtartama és az EKB-nak a határozathozatalhoz átlagosan szükséges idő a 2023. évi 109 napról 2024-ben 97 napra csökkent, amely a vezetőtestületi tagok és a kulcsfeladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló közös ESMA- és EBH-iránymutatások 179. pontjában meghatározott legfeljebb négy hónapon belül van.

2.2.1 Fejlemények a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások terén

Az EKB folytatta a szakmai alkalmasságról és üzleti megbízhatóságról hozott döntések hatékonyságának javítását a folyamatok egyszerűsítésével (a Heimdall gépi olvasóeszköz segítségével), valamint útmutatók és sablonok kidolgozásával és frissítésével, fokozott figyelmet fordítva a sokszínűségre és a kollektív alkalmasságra. Az EKB 2024. április 24-én közös szemináriumot szervezett a firenzei Európai Doktori Intézettel, hogy felhívja a bankszektor figyelmét az eredményes szervezetirányításra és kockázati kultúrára.

Az EKB a kollektív alkalmasság szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kritériumát használta fel arra, hogy javítsa az igazgatótanács hatékonyságát azáltal, hogy elősegíti a készségek és tapasztalatok, a nemi hovatartozás, az életkor és a földrajzi származás szerinti sokszínűséget a banki vezetőtestületekben. Az EKB 2024-ben a kollektív alkalmassággal kapcsolatos elvárásain is szigorított, különös tekintettel az információs és kommunikációs technológiai szakértelemre, valamint a felügyeleti funkciót ellátó vezetőtestületen belüli biztonsági kockázatokra.

Az alkalmasság vizsgálata kiegészítő rendelkezések előírását eredményezheti, ha a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó öt kritérium alapján a jelölttel kapcsolatos bizonyos aggályokat orvosolni kell. A kiegészítő rendelkezést tartalmazó határozatok aránya a 2023. évi 9,5%-ról 2024-ben 14,5%-ra emelkedett. A 2024-es szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok során leggyakrabban a tapasztalattal, az összeférhetetlenséggel és a kollektív alkalmassággal kapcsolatban merültek fel aggályok. Ez 2024-ben 55 feltételkiszabáshoz, 151 kötelezettségmegállapításhoz és 20 ajánláshoz vezetett, ami kevesebb, mint a 2023. évi 47, 179, illetve 21.

Ha a jelölt alkalmasságával kapcsolatban érdemi aggályok merülnek fel, az EKB szükségesnek tarthatja egy mélyrehatóbb vizsgálat elvégzését, végül pedig közölheti, hogy elutasító határozatot áll szándékában elfogadni. A bankok ezt követően a felügyeleti párbeszéd során általában visszavonják a kérelmet, ami 2024-ben 50 esetben fordult elő.

2024-ben az EKB öt újraértékelést kezdeményezett a bankok vezetőtestületi tagjaival kapcsolatban, főként a jó hírnévvel kapcsolatos aggodalmak miatt. Folytatta a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások feldolgozását szolgáló informatikai eszközök fejlesztését és használatuk előmozdítását is (lásd az 5.2.3 szakaszt).

2.3 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések, valamint visszaélések bejelentése

2.3.1 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok között. Az EKB felügyeleti feladatkörében kiszabott bírságokat és az EKB kérésére az illetékes nemzeti hatóságok által kiszabott bírságokat közzétesszük az EKB felügyeleti szankciókról szóló weboldalán.

A szankciók célja a kötelességszegés megbüntetése, és nem csak a felügyelt bank, hanem a bankszektor egésze számára elrettentő hatása van. A jogérvényesítő intézkedések, például a kényszerítő bírságok célja, hogy a felügyelt bankokat a felügyeleti határozatokban vagy rendeletekben meghatározott prudenciális követelmények betartására késztesse.

2024-ben az EKB nyolc jogérvényesítő és szankcionálási eljárást folytatott le. Ezek közül hét szankcionálási eljárás volt, amelyek három EKB-határozatot^[46] eredményeztek, egy jogérvényesítő eljárás pedig az év végén még folyamatban volt (12. táblázat).

Az EKB 2024-ben az éghajlattal kapcsolatos kockázatokról 13 kötelező érvényű felügyeleti határozatot is kiadott, amelyek a jogsértés fennállásának minden egyes napjára időszakos kényszerítő bírságok felhalmozását irányozzák elő arra az esetre, ha az érintett bank nem felel meg az EKB-határozatokban támasztott prudenciális követelményeknek. A határozatok közül négy tartalmazott prudenciális követelményeket az éghajlati és környezeti kockázatok azonosítási folyamatának megerősítéséről. Az EKB 2024 elején értesítette az érintett felügyelt szervezeteket a négy határozatról, az eljárások azonban 2023-ban megindultak. 2023-ban 18 hasonló témáról szóló határozatról értesítettük a szervezeteket, amelyek a bankok nemteljesítése esetén szintén kényszerítő bírságok felhalmozását irányozták elő. A 2024-ben kiküldött további kilenc határozat az éghajlati és környezeti kockázatoknak a bankok irányítási, stratégiai és kockázatkezelési keretrendszerébe való beépítéséről tartalmazott prudenciális követelményeket.

A 2024-ben lefolytatott mind a hét szankcionálási eljárás közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) hat jelentős pénzintézet általi megsértésének gyanújához kapcsolódott. Ezek közül négyet három EKB-határozat zárt le 2024-ben, amelyek öt tételben szabtak ki pénzbírságot összesen 15 625 000 € összegben. A bírságokat három felügyelt szervezetre szabtuk ki. A két bírságot kiszabó első határozat az EKB belső modellekről szóló határozataiban lefektetett követelmények megsértéséhez kapcsolódott, míg a két bírságot kiszabó második határozatnál a devizaárfolyam-kockázatra és a hitelkockázatra meghatározott szavatolótőke-követelményekről, az egy bírságot kiszabó harmadik határozat esetében pedig a hitelkockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelményekről és kockázattal súlyozott eszközökről közöltek téves információkat.

A 2024-ben lefolytatott jogérvényesítő eljárás arra irányult, hogy egy jelentős hitelintézet nem tett eleget az EKB határozatainak, amelyek előírták, hogy 2024-ben a megállapított határidőig erősítse meg az éghajlati és környezeti kockázatok azonosítására szolgáló eljárását. Ez az irányítással kapcsolatos jogérvényesítő eljárás 2024 végén még folyamatban volt.

A 4. diagram az EKB által 2024-ben lefolytatott jogérvényesítő és szankcionálási eljárásokat, valamint a 2020 és 2023 között lezárult eljárásokat mutatja be a tárgyukat képező jogsértés szerinti bontásban.

4. diagram

Jogérvényesítő és szankcionálási tevékenység jogsértés szerinti bontásban 2020 és 2024 között

(eljárások száma)

Az illetékes nemzeti hatóság – az EKB előzetes, eljárások elindítására irányuló felkérései után – nemzeti jogszabályai alapján értékelte az esetet, és 2024-ben 97 500 € összegű pénzbírságot szabott ki. Az INH-k által az EKB kérésére kiszabott pénzbírságokról bővebb tájékoztatás az EKB felügyeleti szankciókról szóló weboldalán található.

Bővebb információt – többek között a prudenciális követelmények megsértéséhez kapcsolódó, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok által 2024-ben végzett szankcionálási tevékenységekre vonatkozó átfogó statisztikákat – az SSM keretén belül végzett, 2024. évi szankcionálási tevékenységekről szóló éves jelentés tartalmaz, amely 2025 második negyedévében jelenik meg az EKB bankfelügyeleti honlapján.

2.3.2 Pénzbírsággal járó egyéb intézkedések

Az SSM-rendelet értelmében az EKB – kizárólag a felügyeleti feladatainak ellátása céljából – gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint az INH-k rendelkezésére állnak. Ezzel összefüggésben 2021-ben két jelentős pénzintézettel szemben rendelt el olyan közigazgatási intézkedést, amellyel a tőkekövetelményekről szóló irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében az INH élhet. A kiszabott, nem büntető jellegű nemzeti közigazgatási intézkedések a nagykockázat-vállalási határértékekre vonatkozó követelmények megszegése miatti, mintegy 21,5 millió € összegű kamatfizetést írtak elő. Miután 2024-ben az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EKB határozatait, az EKB – a Bíróság ítéletét figyelembe véve – új határozatot fogadott el, amelyben az egyik ügyben körülbelül 10,2 millió € kamatfizetést írt elő. A másik ügyben nem fogadott el új határozatot, mivel a szervezet megszűnt.

2.3.3 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikke értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a releváns uniós jogszabályok megsértését – ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, angolul whistleblowingnak. Az EKB ennek megfelelően online visszaélés-bejelentő platformot működtet.

Garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2024-ben 421 visszaélésről szóló bejelentést kapott, szemben a 2023. évi 355-tel. Ezek közül 124-et a vonatkozó uniós jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 117-ről úgy ítélték meg, hogy az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozik, hét pedig az illetékes nemzeti hatóságokéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális (például fogyasztóvédelmi) követelmények állítólagos megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatókörén.

Az EKB felügyeleti hatáskörébe tartozó bejelentett, állítólagos jogsértések leginkább szervezetirányítási kérdésekkel (86%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények kiszámításával (8%) függtek össze. A szervezetirányítási problémák elsősorban a kockázatkezelést és a belső ellenőrzési eljárásokat, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, a szervezeti struktúrát és a vezetőtestületi funkciókat érintették. Az ügyek teljes bontásban az 5. diagramon láthatók.

5. diagram

A visszaélés-bejelentési mechanizmusban bejelentett állítólagos jogsértések

(százalékos arányok)

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül érkezett információkról, és meghatározták a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélésekről az év folyamán vagy korábban kapott bejelentésekkel összefüggésben 2024-ben a következő főbb vizsgálati intézkedéseket hoztuk:

• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (44%);
• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (43%);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni ellenőrzés iránti kérelem (10%);
• a megvádolt személy(ek) meghallgatása (3%).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Válsághelyzetek 2024-ben

Ennek eredményeként 2024-ben az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet^[47] 18. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban egyetlen jelentős hitelintézetet sem értékeltek fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak. 2024-ben a makrogazdasági környezet kedvező volt a bankok számára, különösen a jövedelmezőség tekintetében. Ugyanakkor a jövőt illetően a bankoknak alkalmazkodniuk kell a megnövekedett geopolitikai kockázatokhoz, a szerkezeti változásokhoz, az éghajlati és környezeti kockázatokhoz, valamint a kedvezőtlenebb makrogazdasági kilátásokhoz.

3.2 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB és az Egységes Szanálási Testület (SRB) 2024-ben is folytatta a szoros együttműködést. Az EKB Felügyeleti Testületének elnöke és az SRB elnöke rendszeres eszmecserét folytatott, és több illetékes nemzeti hatóságot (INH) és nemzeti szanálási hatóságot (NSZH) közösen keresett fel. Az EKB és az SRB emellett vezetői és szakértői szinten is gyakran egyeztetett.

Az EKB közös felügyeleti csoportjai és az SRB belső szanálási csoportjai közötti rendszeres kapcsolattartás továbbra is fontos része a két szervezet közötti együttműködésnek. Különösen az EKB banki válságkezelési kerete esetében volt szoros az együttműködés. Ehhez az EKB és az SRB közötti, együttműködésről és információcseréről szóló kétoldalú egyetértési megállapodás, valamint a 2023-ban aláírt, bizalmas adatok cseréjéről szóló külön egyetértési megállapodás is hozzájárult.

Az EKB és az SRB továbbra is együttműködött a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai kérdésekben. Biztosították, hogy felügyeleti és szanálási szempontból szorosan összehangoltan közelítsék meg a válságkezelési és betétbiztosítási keret reformját. Az EKB és az SRB a likviditásmérés és a likviditási adatszolgáltatás kérdésében is folytatta a közös munkát. 2024-ben befejezték a második közös éves likviditási vizsgálatot, amely a közösen kidolgozott likviditási sablon alapján teszteli a bankok válsághelyzetre való felkészültségét.

2024-ben az EKB és az SRB száraztesztekben vett részt abból a közös célból, hogy felmérje a meglévő képességeket és javítsa a válsághelyzetre való felkészültséget. Részt vett a háromoldalú legfelsőbb szintű vizsgálatban is, amelybe az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a bankunió szanálási hatóságait, felügyeleteit, központi bankjait és pénzügyminisztériumait is bevonták. Az EKB és az SRB az északi-balti válságszimulációs próbateszten is részt vett, hogy felmérjék, mennyire készültek fel egy esetleges válsághelyzetre.

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB egyeztetett az SRB-vel a jelentős hitelintézetektől kapott helyreállítási tervekről. Az SRB pedig kikérte az EKB véleményét a szanálási tervezetekről, valamint az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet értelmében a jelentős hitelintézetek által az egységes szanálási alapba befizetendő, újrakalkulált összegek kiszámításáról.

3.3 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

A kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI) érintő válságkezelés érdekében szoros együttműködésre van szükség az adott INH és az EKB között. Bár az LSI-k válságkezelése az INH-k felügyeleti feladata, fokozott együttműködésre és információcserére van szükség, amikor valamely LSI elér működőképességének a határához, mivel az EKB feladata a működési engedély bevonása.

Az érintett INH az LSI pénzügyi helyzetének romlása miatti válság korai szakaszában hivatalos értesítéssel tájékoztatja az EKB-t. Az EKB 2024-ben 11 ilyen értesítést kapott INH-któl.

A pénzügyi helyzet romlásáról szóló értesítés benyújtását követően általában válságkezelő kapcsolattartó csoportokat állítanak fel, kivéve, ha az illetékes INH vagy az EKB megalapozott indokot talál a kívülmaradásra. Ilyen csoportok – amelyek az EKB érintett szervezeti egységeinek és az adott INH-k képviselőiből állnak – a tőkekövetelmények megsértése, az eszközminőség vagy a likviditási pozíció romlása, valamint a belső irányítási vagy ellenőrzési rendszerekben tapasztalt súlyos hiányosságok esetén állíthatók fel. Az év során 12 válságkezelő kapcsolattartó csoport működött. A korábbi évekhez hasonlóan ezek a csoportok most is gondoskodtak arról, hogy a válságot szoros figyelemmel kísérjék, és a felügyeleti intézkedéseket időben és összehangoltan lehessen meghozni. 2024-ben egy banki működési engedélyt bevontak, egy esetben pedig a működési engedély érvényét vesztette, azaz az érintett LSI saját kezdeményezésre leadta a banki működési engedélyét.

2023-ban az EKB és az INH-k közösen dolgoztak az LSI-k válságkezelési együttműködési keretének egyszerűsítésén, hogy észszerűsítsék az érdekelt felek közötti információcserét, és megszilárdítsák a jövőbeli, LSI-ket érintő válsághelyzetek kezelésére alkalmazott megközelítést. A felülvizsgált közös felügyeleti standardok 2024. január 1-jén léptek hatályba.

4 Intézményközi együttműködés

4.1 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

4.1.1 Együttműködés más uniós felügyeletekkel és az EU-n kívüli országok hatóságaival

2024-ben az EKB tovább erősítette határokon és ágazatokon átívelő együttműködését más felügyeletekkel, többek között további egyetértési megállapodásokról tárgyalt (13. táblázat).

4.1.1.1 Az EKB és a felügyeleti kollégiumok

A bankunión kívül tevékenységet folytató jelentős bankcsoportok esetében az EKB tagja a felügyeleti kollégiumoknak. Ez lehetővé teszi, hogy összehangolt felügyeleti módszertanokat és határozatokat dolgozzon ki, és biztosítsa a több országban működő ugyanazon bankcsoport felügyeletében részt vevő többi felügyeleti hatósággal közös munkaprogram kidolgozását. Az EKB azokban az esetekben szervez kollégiumot, amikor székhely szerinti felügyeletként ő a bankcsoportok összevont alapú felügyeletéért felelős hatóság. Másik lehetőségként az EKB a bankcsoporthoz tartozó adott szervezetek fogadó felügyelete. Ebben az esetben a székhely szerinti felügyelet meghívására részt vesz felügyeleti kollégiumokban. A felügyeleti kollégiumokon kívül az EKB több nemzetközi felügyelettel is együttműködik. Részt vesz például a Bank of Englanddel és a Federal Reserve Systemmel tartott háromoldalú értekezleteken.

4.1.1.2 A piaci magatartásért felelős nemzeti hatóságokkal és az egységes felügyeleti mechanizmuson kívüli uniós hatóságokkal való együttműködés megerősítése

A jelentős bankcsoportok a pénzügyi instrumentumok piacain végeznek műveleteket, így az EKB az uniós joggal összhangban együttműködik az EU nemzeti piacfelügyeleti hatóságaival. 2024-ben az EKB felügyeleti tárgyú egyetértési megállapodást kötött a spanyol nemzeti értékpapír-piaci bizottsággal (Comisión Nacional del Mercado de Valores – CNMV).

Az EKB tovább erősítette az európai bankfelügyeletben részt nem vevő hat EU-tagállam nemzeti felügyeleti és szanálási hatóságaival való információcserét és együttműködést a jelentős bankcsoportok említett országokban végzett műveleteit illetően. 2024-ben egyetértési megállapodásokat kötött az Egységes Szanálási Testülettel, valamint az SSM-en kívüli hat EU-tagállam illetékes nemzeti felügyeleti és szanálási hatóságaival.

4.1.1.3 Együttműködés az EU más ágazati felügyeleteivel és az EU-n kívüli prudenciális felügyeletekkel

Az EKB koordinátori szerepet tölt be a pénzügyi konglomerátumként azonosított és kiegészítő felügyelet alatt álló jelentős bankcsoportok esetében. E tekintetben szorosan együttműködik a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó egyéb szabályozott vállalkozások felügyeletéért felelős érintett illetékes hatóságokkal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA).

Az EKB 2024-ben elmélyítette az EIOPA-val és a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletében részt vevő nemzeti biztosításfelügyeleti hatóságokkal folytatott eszmecserét azzal, hogy műhelyértekezleteket szervezett a közös felügyeleti kihívások megvitatása és a kiegészítő felügyelet eredményességének további javítása érdekében.

Az EKB közzétette a Superintendencia de Servicios Financieros del Banco Central del Uruguayjal, Törökország Bankszabályozási és Bankfelügyeleti Hatóságával és a Guernsey Financial Services Commissionnel kötött új, felügyeleti tárgyú egyetértési megállapodásokat. Amellett, hogy rendszeres és strukturált párbeszédet folytat olyan hatóságokkal, mint az Egyesült Királyság prudenciális szabályozó hatósága és a Federal Reserve System, az EKB több tematikus és kétoldalú értekezletet szervezett más EU-n kívüli országok bankfelügyeleteivel, hogy megvitassák a közös érdekű problémákat, többek között a pénzügyi konglomerátumok felügyeletének és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatoknak a kérdését.

2024-ben az EKB az EU-n kívüli prudenciális felügyeletekkel is tovább mélyítette az együttműködést a felügyeleti technológia használatának kérdésében. Ennek része volt a Federal Reserve Systemmel, a Bank of Englanddel és az Egyesült Királyság pénzügyi felügyeletével interdiszciplináris, több területet átfogó csapatokban folytatott együttműködés. Az EKB tevékenyen segítette a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) innovációs hálózatát, a BIS Innovation Hub által támogatott együttműködési platformot, amelynek célja, hogy lehetővé tegye a tudásmegosztást, és hogy elősegítse a világban a központi bankok és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést a külön erre a célra létrehozott szakértői munkacsoportjain keresztül.

4.1.1.4 Az EKB és a pénzmosás elleni küzdelem: legfrissebb fejlemények

Jelenleg a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel (AML/CFT) kapcsolatos felügyelete nemzeti hatáskörbe esik. Mindazonáltal a prudenciális hatóságoknak, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságoknak szorosan együtt kell működniük a megbízatásuk teljesítése érdekében.

A korábbi évekhez hasonlóan az EKB a prudenciális felügyeletben is figyelembe vette a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással összefüggő kockázatokat^[48], és szakpolitikai támogatást nyújtott az Európai Unió Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóságának (AMLA) előkészítéséhez.

Az EKB 2024-ben folytatta a felügyeleti tárgyú információcserét a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságokkal. Ez magában foglalta a jelentős hitelintézetek számára létrehozott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó 66 kollégiumban megfigyelőként való részvételt és az ott folytatott információcserét.^[49] Az EKB ezenkívül jelentette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén észlelt lényeges hiányosságokat az Európai Bankhatóság (EBH) központi adatbázisában, az EuReCa-ban.

Az EKB megfigyelőként részt vett az EBH pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó állandó bizottságában. Ezzel párhuzamosan fő szakpolitikai fókusza a 2024 júniusában közzétett, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemről szóló új uniós jogalkotási csomag volt. Az EKB támogatja ezt a szabályozási fejleményt, és mindenekelőtt egy olyan jogszabályi keret kialakítását szorgalmazta, amely elősegíti az eredményes együttműködést és információcserét a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelet rendszerében az ilyen felügyeletet ellátó valamennyi pénzügyi hatóság és az érintett, nem a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó hatóságok között. Miután az Európai Bizottság felkérte, hogy adjon tanácsot a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem új keretével kapcsolatban szabályozástechnikai standardokról és iránymutatásokról, megkezdte a közreműködést az EBH által végzett előkészítő munkában.

Az EKB prudenciális felügyeleti szervként felkészül az AMLA-val való szoros és zökkenőmentes együttműködésre, és megosztja az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozásából levont tanulságokat a Bizottsággal és az erre a célra létrehozott munkacsoportjával. Az EKB emellett a jogalkotási csomagban előirányzottaknak megfelelően elkezdte az EKB és az AMLA közötti egyetértési megállapodás előkészítését.

4.1.1.5 Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi szektort értékelő programjainak keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik egy adott ország pénzügyi ágazatát.

Az IMF 2024-ben kezdte az euroövezet második értékelési programját, amely a tervek szerint 2025-ben zárul le. Ennek keretében felméri, hogy az euroövezet szabályozási kerete és az SSM felügyeleti gyakorlata megfelel-e a bázeli alapelveknek, amelyeket 2024 áprilisában felülvizsgáltak, és amelyek így szigorúbb követelményeket írnak elő többek között az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra és a felmerülő kockázatokra, a működési rezilienciára és az üzleti modellek fenntarthatóságára, valamint az európai bankfelügyelet válságkezelésben betöltött szerepére vonatkozóan. Ezenkívül a jelentős hitelintézetekre kiterjedően felülről lefelé irányuló stressztesztet is végez. Ugyancsak értékeli az EKB és az uniós társjogalkotók részére az euroövezet pénzügyi szektorának előző, 2018-ban lezárult értékelési programjában megfogalmazott ajánlások végrehajtását.

2024-ben az IMF befejezte a Luxemburg, Hollandia és Spanyolország pénzügyi ágazatát értékelő programokat, folytatta a Szlovákia értékelésével kapcsolatos munkát, és elindította a franciaországi pénzügyi ágazatot értékelő programot. Az országos értékelési programok részeként olyan nem banki témákat vizsgálnak, mint például a belföldi biztosítási és makroprudenciális keretek, és holisztikusan értékelnek banki tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket – különösen a kevésbé jelentős pénzintézeteket felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartozó kérdéseket, vagy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontokat –, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy a bankunió kiteljesítése további munkát igényel.

Az EKB-nak az IMF Alapokmánya IV. cikke szerinti, az európai bankfelügyeletben részt vevő országok számára tartott országos konzultációkban történő részvétele mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekhez kapcsolódik, összhangban az EKB e területeken ellátott feladataival.

4.2 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.2.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

Az EKB bankfelügyelete a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) tagjaként aktívan részt vett az FSB plenáris ülésein, a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság, a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, a Szanálási Irányítócsoport és az európai területi konzultatív csoport ülésein. Az FSB több kezdeményezésében szerepet vállalt, ideértve a 2023. évi banki zavarok tanulságainak vizsgálatát a válsághelyzetekre való felkészültség és a szanálási keretek megerősítése érdekében, segítette az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra és adatközlésekre irányuló erőfeszítéseket, valamint értékelte az átállási tervek pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait. Támogatta a G20 pénzügyi reformjai által az értékpapírosításra gyakorolt hatások értékelését, részt vett a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatok felügyeleti megközelítéseinek számbavételében, és közreműködött a globális stabil kriptopénzek kapcsán a feltörekvő piacokon felmerülő, határon átnyúló szabályozói kihívásokat kezelő munkához. Ezenkívül együttműködött az incidensbejelentésekkel kapcsolatos információk megosztására szolgáló keret kidolgozásában.

4.2.2 Szerepvállalás a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság munkájában

Az EKB 2024-ben továbbra is jelentős mértékben hozzájárult a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) munkájához. Részt vett több munkafolyamatban, a BCBS csoportjaiban hasznosította a szakértelmét, valamint az EU-ban és világszerte együttműködött a Bázeli Bizottság tagjaival.

Az EKB képviselői társelnökként részt vettek és segítettek két Bázeli Bizottsági csoport munkájának irányításában. Frank Elderson, az EKB Felügyeleti Testületének alelnöke Kevin Stiroh, a Federal Reserve Kormányzótanácsának vezető tanácsadója mellett társelnöke volt az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportnak (TFCR), míg Korbinian Ibel, az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság főigazgatója Arthur Yuennel, a Hongkongi Monetáris Hatóság vezérigazgató-helyettesével együtt társelnöke volt a Politikai és Szabványügyi Csoportnak (PSG).

A TFCR 2024-ben végzett munkájának legfontosabb mérföldkövei közé tartozott az éghajlati forgatókönyv elemzésének alkalmazásáról szóló vitaanyag közzététele, valamint az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra vonatkozó, 3. pillér szerinti adatközlési keretről szóló konzultációs dokumentum nyomán kapott visszajelzések felülvizsgálata. A TFCR továbbra is foglalkozott a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság néhány más stratégiai prioritásával, többek között a jelenlegi bázeli keretrendszer hiányosságai lényegességének értékelésével, a bankok átállástervezésének vizsgálatával, valamint az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatok eredményes kezelésére és felügyeletére vonatkozó alapelvek érvényre juttatásának nyomon követésével.

A PSG 2024-ben kulcsfontosságú szerepet játszott (i) a partner-hitelkockázat kezelésére vonatkozó iránymutatások, (ii) a bankok kriptoeszköz-kitettségeire irányadó adatközlési keret és kriptoeszközstandardja néhány célzott módosításának, (iii) a banki könyvi kamatlábkockázatra vonatkozó standardja célzott kiigazításainak, valamint (iv) a pozitív ciklussemleges kamatlábak alkalmazására törekvő joghatóságokat ebben támogató gyakorlatokról szóló jelentés végleges közzétételében. A PSG részt vett továbbá a bankok kozmetikázási gyakorlatának kezelésére irányuló intézkedésekről szóló konzultáció elindításában a rendszerszempontból fontos globális bankok keretrendszerével és a harmadik féltől eredő kockázatok megfelelő kezelésének alapelveiről folytatott konzultációval összefüggésben.

A két csoporton kívül az EKB – többek között – közreműködött az eredményes bankfelügyelet alapelvei módosításainak végleges közzétételében, valamint a Bázeli Bizottságnak a 2023. márciusi banki zavarok utókövetésével kapcsolatos kezdeményezései részeként a likviditás és a felügyeleti eredményesség témájában végzett munkában.

4.2.3 Részvétel az Európai Bankhatóság és az európai szakpolitikai döntéshozatal munkájában

Az EKB bankfelügyelete 2024-ben továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bankhatósággal (EBH) az európai bankszektor következetes felügyeletének előmozdítása, továbbá a hitelintézetek biztonságának és szilárdságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása érdekében.

Az EKB és az EBH 2024. március 18-án egyetértési megállapodást írt alá a közös banki adatszolgáltatási bizottság létrehozásáról az integráció javítása és a bankok szabályozói adatszolgáltatási költségeinek csökkentése céljából. Mindkét intézmény részt vett a 2025. évi uniós stresszteszt módszertanának és narratívájának, valamint a stressztesztelés javítására kínálkozó lehetőségek megvitatásában, a legújabb szabályozási változásokra építve.

A Bázel III szerinti reformokkal összefüggésben az EKB az EBH több szabályozási projektjét is segítette. Ezenkívül részt vett az EBH-nak a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázatok kezelésére vonatkozó iránymutatások tervezetéről folytatott konzultációjában, valamint az ESG-adatközlésről és az ESG-vel kapcsolatos felügyeleti adatszolgáltatásról szóló konzultációs dokumentumok tervezeteinek kidolgozásában.

Az EKB támogatta az EBH-nak a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet végrehajtására irányuló szakpolitikai munkáját és a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály végrehajtásával kapcsolatos szakpolitikai munkáját is, a kiszervezési iránymutatásoknak a harmadik felekkel kötött megállapodásokra való kiterjesztését is beleértve.

Az EBH-val folytatott munkájuk mellett az EKB szakértői nyilvános észrevételeket is fűztek az Európai Bizottságnak az EU értékpapírosítási keretének működéséről tartott célzott konzultációjához. Ezek az észrevételek felhasználják és kiegészítik az EBH 2022. decemberi tanácsát, valamint az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által az értékpapírosítási rendelet 44. cikke alapján készített jelentéseket.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 Az EKB bankfelügyeletének személyzete

5.1.1 Munkaerő-felvétel

Az EKB bankfelügyelete általában házon belül hirdeti meg a betöltetlen álláshelyeket, kivéve a kezdő pozíciókat, amelyekre a külső munkaerőpiacon ír ki pályázatot. Az EKB bankfelügyelete 2024-ben 53 jelöltet vett fel az intézményen kívülről hosszabb távú pozíció betöltésére.

6. diagram

Kinevezések száma személyzeti csoportok szerint 2024-ben

5.1.2 Csereprogramok

A 2023-ban létrehozott személyzeti csereprogramot követően, amelyben az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Egységes Szanálási Testület (ESZT), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság és az Európai Beruházási Bank (EBB) vett részt, 2024-ben az ESZT-vel és az EBB-vel második csereprogramra is sor került, amelyben 12 munkatárspár cserélt pozíciót.

5.1.3 Új kapacitások kiépítése

Az EKB bankfelügyelete rendszeres szervezeti felkészültségi vizsgálatokon értékeli (főként a közös felügyeleti csoportokat és a helyszíni csoportokat illetően) a folyamatban levő feladatokhoz és a potenciális felügyeleti prioritásokhoz kapcsolódó kapacitásokat. Ezeket az értékeléseket felhasználják a kapacitásfejlesztési terv aktualizálásához, amelynek révén a szervezet kiemelten kezelheti a tehetségfejlesztést és a kapcsolódó kezdeményezéseket azokon a területeken, ahol rosszabb a felkészültség.

2023–24 között az EKB bankfelügyelete kapacitásfejlesztésének középpontjában az informatikai kiszervezéssel, az informatikai biztonsággal, a kiberkockázatokkal és az EKB-nak a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) szerinti új megbízatásával kapcsolatos felügyeleti feladatok álltak.

Ugyancsak több továbbképzési lehetőséget biztosítottunk a bankfelügyelet minden területén. 2024-ben két új képzési programot vezettünk be: az új belépőknek szóló SSM bevezető programot és az SSM Alapítvány programot, amelynek célja, hogy a bankfelügyeleti szakértőket a hagyományos és a kialakulóban lévő felügyeleti témákban közös technikai ismeretekkel és készségekkel lássa el. Az SSM Alapítvány program kísérleti szakasza 2024 júniusában zárult le.

2024 februárjában elindítottunk egy átfogó éghajlat- és természetkockázati képzést, amely különböző munkakörökben és funkciókban áll rendelkezésre. 2024-ben ezer felügyeleti szakértő vett részt a képzésen.

Ezenkívül továbbfejlesztettük az SSM digitális tanulási eszközeit azzal a céllal, hogy a munkatársak nagyobb tudással rendelkezzenek a mesterséges intelligencia bankokban betöltött szerepéről, az informatikai kockázatokkal kapcsolatos felügyeletről, valamint egyéb alapvető digitalizációs és innovációs témákról. 2024-ben 2050 felügyeleti munkatárs vett részt a képzésen.

A három súlyponti területen elérhető képzési kínálat továbbfejlesztése során 2025-ben is kiaknázzuk az EKB meglevő partnerségei és együttműködései adta lehetőségeket, különös tekintettel a legfrissebb bankfelügyeleti fejleményekre.

5.1.4 Sokszínűség és befogadás

Az EKB bankfelügyelete olyan munkakultúra kialakítására törekszik, amely kiaknázza a sokféleségben és a befogadásban rejlő potenciált, és minden munkatárs számára lehetővé teszi, hogy önmaga legyen a munkahelyen. E jövőkép részeként a nemek közötti egyensúly megvalósítása továbbra is kulcsfontosságú stratégiai prioritás. Az EKB bankfelügyeletében a dolgozók 42%-a nő. Arányuk eltérő a különböző hierarchiaszintek között. Elemzői szinten a személyzet 49%-a női dolgozó, míg szakértői szinten 42%. A csoportvezetői és vezetői szinten ez az arány 33%, illetve 35%, míg a felsővezetői szerepkörök 42%-át nők töltik be. Az EKB tovább fokozza a nemek közötti egyensúly elérését szolgáló erőfeszítéseit.

1. ábra

Az EKB bankfelügyeletének munkaerő-állománya számokban

5.2 Digitalizáció, adatszolgáltatási keret, információkezelés

5.2.1 Digitális menetrend és az SSM technológiai stratégiája

Az EKB Felügyeleti Testülete 2024-ben a 2024–2028-as időszakra kiterjedő új technológiai stratégiát hagyott jóvá az európai bankfelügyelet számára, az SSM technológiai stratégiáját. Ahogy a bankszektor egyre komplexebb és a felügyeleti erőforrások egyre korlátozottabbak, a stratégia holisztikusan kezeli az európai bankfelügyelet digitális igényeit, hogy megerősítse az eredményes, kockázatalapú felügyeletet.

Az SSM technológiai stratégiája meglévő törzsrendszerekre és 14 felügyeleti technológiai (suptech) alkalmazás bevezetésére épül. Két alapvető pillért tartalmaz, a technológiát és az embereket. Mindkettőre összpontosítva, élvonalbeli technológiák bevetésével fejleszti a felügyeleti gyakorlatot, miközben a felügyeleti szakembereket helyezi a technológiai fejlődés középpontjába.

A technológiai pillér keretében a stratégia célja az informatikai környezet egyszerűsítése és megszilárdítása, hogy elősegítse a hatékony, koherens felügyeletet, amely a felügyeletek és a bankok javát egyaránt szolgálja. A fő célok közé tartozik a törzsrendszerek és a suptech eszközök integrálása, valamint az örökölt rendszerek leszerelése. Az Olympus projekt ennek megfelelően igyekszik egységesebb informatikai környezetet teremteni az európai bankfelügyeletben. Ennek érdekében egységes felügyeleti vezérlőközpontot hoz létre, amely egy testre szabható felület, ahonnan alapvető információkkal látja el a felügyeleteket. A cél a feladatok észszerűsítése, a hatékonyság fokozása és a csapaton belüli együttműködés javítása. Emellett egyetlen SSM-portálon egyesíti azokat a csatornákat, amelyeket a bankok az EKB-val való információcseréhez felhasználnak. Ez jelentősen csökkenti a bankok adatszolgáltatási terhét, és leegyszerűsíti az ezzel kapcsolatos kommunikációt a bankok és a felügyeletek között.

Az SSM technológiai stratégiája szintén hangsúlyozza a generatív mesterséges intelligencia felelős használatát a felügyeleti folyamatok megerősítése érdekében. Például az ATHENA – az európai bankfelügyelet mesterségesintelligencia-platformja szöveges elemzés céljára – nagy nyelvi modellje segítségével a felügyeletek hatalmas dokumentummennyiséget fel tudnak dolgozni, információkat nyerhetnek ki, és hatékonyan tudnak szövegeket alkotni.

A második pillér, az emberek is ugyanolyan fontos. Az SSM technológiai stratégiája értelmében minden eszközt úgy tervezünk meg, hogy megfeleljenek a felügyeleti igényeknek. A stratégia hangsúlyozza továbbá a magas színvonalú képzés biztosításának és a digitális kultúra előmozdításának fontosságát minden szinten és funkcióban. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a felügyeletek tökéletesen átlássák az új technológiákat, és ismerjék a lehető legjobb felhasználási módokat.

Az SSM 2024–28-as technológiai stratégiájának bevezetésével a felügyeleteknek megfelelő eszközök és technológiák állnak a rendelkezésükre az eredményes feladatellátáshoz. Ez pozitív hatással lesz a bankokra: a modern, racionalizált informatikai környezet elősegíti a konzisztens, hatékony, megfelelő gyorsaságú felügyeletet, csökkenti az adatszolgáltatási terhet, növeli az átláthatóságot, és végső soron biztosítja a biztonságos és szilárd európai bankszektort.

5.2.2 Az adatszolgáltatási kerettel kapcsolatos fejlemények

Az EKB és az INH-k felkészülnek az EBH aktualizált adatszolgáltatási keretének végrehajtására, amely magában foglalja a tartalmi változásokat, és tükrözi a CRR III-ból és a CRD VI-ból eredő új követelményeket. Emellett új taxonómiai architektúrát vezet be, amelynek első referencia-időpontja várhatóan 2025. március 31.

A CRR III-ban bevezetett adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés érdekében a bankoknak korlátozott időn belül több technikai kiigazítást el kell végezniük a belső adatszolgáltatási rendszereikben. A kibocsátási minimumérték alkalmazása például további adatigényt generál a belső kockázatalapú modelleket használó bankoknak. Tekintettel az új szabályokra, valamint annak érdekében, hogy csökkenjenek a bankok végrehajtási költségei, és elegendő idejük legyen a felkészülésre, az aktualizált keret hatálya alá tartozó felügyeleti adatszolgáltatás határidejét 2025. június 30-ig meghosszabbítottuk. Az EBH aktualizált kerete szerinti adatszolgáltatás mellett a felügyeletek eseti tájékoztatást is kérnek a bankoktól felügyeleti feladataik ellátásához, például a felmerülő kockázatok alakulásának nyomon követéséhez. Az EKB az adatszolgáltatási teher nyomon követése és kezelése érdekében adatbázist tart fenn az ilyen eseti adatgyűjtésekről.^[50] A bankoknak képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak ezekre a problémákra annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatokra vonatkozó jó irányítási rendszerrel és az adatösszevonási képességekkel kapcsolatos felügyeleti elvárásoknak.

Az EKB 2024-ben kidolgozott egy módszertant, amellyel azonosíthatók az EBH végrehajtás-technikai standardjainak (ITS) hatálya alá tartozó jelentős újbóli felügyeleti adatszolgáltatások, valamint összegyűjthetők az újbóli adatszolgáltatások jellegére és kiváltó okaira vonatkozó magyarázatok. A módszertan az EKB által 2023-ban lefolytatott kísérleti vizsgálat során szerzett meglátásokra épül.

Az EKB megosztotta a bankokkal az adatokkal kapcsolatos irányításról és az adatminőségről szóló éves gazdálkodási jelentését (lásd az 1.2.3.2 szakaszt). Ebben banki szintű mennyiségi mutatók és egy kérdőív található abból a célból, hogy a vezetőtestület elszámoltathatóságát megerősítsék. Ez lehetővé teszi a felügyeletek és a bankok számára, hogy azonosítsák és orvosolják a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás terén mutatkozó hiányosságokat.

Az EKB az adatszolgáltatási költségek kezelésére irányuló folyamatos munka részeként értékeli az üzleti modellekkel és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos adatgyűjtéseket abból a célból, hogy azonosítsa azokat a területeket, amelyek észszerűsíthetők és egységesíthetők. Ennek lehetővé kell tennie a felügyelt hitelintézetek számára, hogy jobban megfeleljenek a kockázati adatösszevonási és kockázati adatszolgáltatási képességekkel kapcsolatos elvárásoknak (lásd az 1.2.3.2 szakaszt).

Az EKB 2024-ben bővítette negyedéves felügyeleti banki statisztikáját úgy, hogy részletesebb bontásban mutatja ki a nemteljesítő hitelek arányát, valamint a hitelkockázat jelentős növekedését mutató hiteleket és előlegeket. Az eredménykimutatási táblázatokban az év addig eltelt időszakára vonatkozó adatokat kiigazítottuk a lineáris évesítés tükrözése érdekében, megkönnyítve ezáltal az adatok különböző időszakok közötti összehasonlítását. Ugyancsak jelentős mértékben javítottuk a negyedéves felügyeleti banki statisztikák közzétételi időrendjét, lehetővé téve a korábbi adatközlést (az ITS szerinti adattovábbítási határidőt követő 40 munkanapot 30-ra csökkentve).

Végezetül az EKB elvégezte a 3. pillér szerinti egyes közzétételek és a felügyeleti adatszolgáltatás közti éves egyeztetést, különös tekintettel a bankok klímakockázatoknak való kitettségére. Ez a vizsgálat az adatok következetességének és minőségének jelentős javulását eredményezte. A kivonatolt adatokat az EKB bankfelügyeleti honlapján tettük közzé egy kísérő megjegyzéssel együtt, amely kiemeli a legfontosabb eredményeket.

5.2.3 Információkezelés

Az SSM információkezelő rendszere (IMAS) a felügyeleti folyamatokat támogató alapvető informatikai rendszerek csomagja. Az európai bankfelügyeletek és felügyelt szervezetek az IMAS-on keresztül kapcsolódnak egymáshoz digitálisan, és tekintenek bele a megosztott információkba.

Az IMAS 2024-ben tovább fejlődött, és alkalmazkodott a pénzügyi rendszer és annak szabályozása, valamint a felügyeleti módszertan és stratégia változásaihoz. Az IMAS főbb módosításai a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) reformjához kötődnek (lásd az 1.3.1 szakaszt). Az IMAS-rendszerben a felügyeletek most már korábban, kockázattípus szerint megkezdhetik az éves kockázatértékelést, és könnyebben beépíthetik a felügyeleti folyamatok eredményeit a SREP-be és az EKB felügyeleti intézkedéseire vonatkozó eszkalációs rendszerébe.

Emellett a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) hatálybalépése előtt új folyamatot vezettünk be, amely lehetővé teszi a jelentős események felügyelt szervezetek általi bejelentésének automatikus fogadását, majd annak az IMAS-ban való felügyeleti értékelését.

2024-ben sor került az IMAS-ban egyéb felügyeleti folyamatok továbbfejlesztésére is. Ezek közé tartoztak a helyszíni ellenőrzések és a belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatok, a jelentőségfelmérések, a jogérvényesítő és szankcionálási eljárások, a helyreállítási tervek értékelése, a felügyeleti vizsgálati program és annak operatív tervezése, valamint az olyan adattári és információs szolgáltatások, amelyek önkiszolgáló jelentéseket és vezérlőpultokat készítenek az összes rendelkezésre álló felügyeleti adattal.

Ezenkívül az IMAS-portál kiegészült a felügyelt szervezetek és a felügyeletek közötti digitális kapcsolattartást lehetővé tevő új folyamatokkal is. Ebbe beletartozik (i) a függőben lévő felügyeleti intézkedések és korrekciós intézkedések online nyomon követése, (ii) a helyszíni hitelminőség-vizsgálat és (iii) a meglévő eljárások aktualizálása, ideértve a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmek, a működési engedély iránti kérelmek és a befolyásoló részesedés szerzésének értékelését. Ugyancsak javítottunk a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálat online űrlapján, megkönnyítve a felügyelt szervezetek számára az új kérelmek benyújtását.

6 Az európai bankfelügyelet szervezetirányítási rendszere

6.1 Elszámoltathatósági követelmények

Az éves jelentés az SSM-rendelet alapján az EKB bankfelügyeletének egyik fő számonkérési csatornája az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa felé. A rendelet előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és számonkérhetőségi követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása igen fontos az EKB számára. Az évek során az EKB az intézményközi megállapodásban foglaltakon túl bővítette az Európai Parlamenttel folytatott együttműködésének körét, tovább hangsúlyozva az elszámoltathatóság fontosságát.

A Felügyeleti Testület elnöke 2024-ben három rendszeres nyilvános meghallgatáson jelent meg az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt. A március 21-i nyilvános meghallgatásán bemutatta az EKB éves felügyeleti tevékenységeiről szóló 2023. évi éves jelentését. A másik két rendszeres nyilvános meghallgatásra szeptember 2-án és november 18-án került sor. A megbeszélések középpontjában a bankok előtt álló kihívások álltak, különös tekintettel a makrogazdasági bizonytalanságra, a digitalizációra, az éghajlati, környezeti és geopolitikai kockázatokra. Az elnök ismertette a felügyelet megerősítésére tett közelmúltbeli erőfeszítéseket is. A megbeszélések középpontjában a Bázel III végrehajtása és a bankunió megerősítésére irányuló jogalkotási dokumentumok álltak, mint például a banki válságkezelési és betétbiztosítási keretrendszer felülvizsgálata, valamint az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS).

A Felügyeleti Testület elnöke 2024-ben az európai parlamenti képviselők bankfelügyelettel kapcsolatosan írásban feltett két kérdésére és – az EKB nemzeti parlamentekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének megfelelően – egy nemzeti parlamenti képviselő által írásban feltett kérdésre válaszolt. Az európai parlamenti képviselőknek küldött valamennyi válaszlevelet közzétettük a bankfelügyelet honlapján. A levelek a betéti kamatokra, a hibás betonpanelekből épített lakásokhoz kapcsolódó jelzáloghitelekre, a tőkekövetelményekre és az uniós bankok versenyképességére, valamint a digitális átalakulás alatt megfigyelhető működési rezilienciára vonatkoztak.^[51]

Az intézményközi megállapodással összhangban az EKB a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyvét és a felügyeleti testületi szemináriumok összefoglalóját is az Európai Parlament rendelkezésére bocsátotta.

Az EKB bankfelügyelete az Európai Parlamenttel folyó párbeszéd további elmélyítése érdekében válaszolt azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az Európai Parlament a „Bankunió – 2023. évi éves jelentés” című állásfoglalásában fogalmazott meg. Az EKB válaszában megosztotta észrevételeit a bankszektor fejleményeiről és a bankfelügyelettel kapcsolatos jogalkotási anyagokról. Ez magában foglalta a kamatláb- és eszközminőség-kockázatokat, az Ukrajna elleni orosz inváziót, a bankok környezeti, társadalmi és irányítási kockázatoknak való kitettségét, a CMDI-keretet és az európai betétbiztosítási rendszert, a pénzmosás elleni küzdelmet, valamint a pénzügyi intézmények igazgatótanácsainak sokszínűségét.

Ami az EU Tanácsával 2024-ben folytatott együttműködést illeti, a Felügyeleti Testület elnöke május 13-án és november 4-én eszmecserén vett részt az eurocsoporttal. A megbeszélések időpontja környékén az EKB áttekintést tett közzé a releváns felügyeleti tevékenységeiről^[52]. A legfontosabb témák a következők voltak: az európai bankrendszer első évtizede, az európai bankrendszer állapota a jelenlegi makrogazdasági és geopolitikai környezetben, a felügyeleti prioritások, valamint szabályozási és intézményi kérdések.

6.2 Átláthatóság és kommunikáció

2024 folyamán a Felügyeleti Testület elnöke és alelnöke 33, az EKB képviselői pedig 11 előadást tartottak. Együttesen 23 interjút adtak, valamint kilenc blogbejegyzést és véleménycikket tettek közzé. Az elnök sajtótájékoztatót is tartott a 2024. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeiről. Az EKB bankfelügyelete két podcastepizódot, 22 sajtóközleményt, valamint egyéb anyagot – például az európai parlamenti képviselőknek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és felügyeleti statisztikákat – hozott nyilvánosságra. A több mint 10 000 feliratkozóval rendelkező, negyedévente digitálisan megjelenő Felügyeleti Hírlevél információkkal és hírekkel szolgált a folyamatban levő felügyeleti projektekről és megállapításokról. Az EKB felhívja a figyelmet továbbá az európai bankfelügyelet releváns témáira a közösségimédia-csatornáin, kvízeket és rövid videókat felhasználva bemutatja az alapvető fogalmakat a fiatalabb közönségnek.

Az EKB bankfelügyelete 2024-ben elvégezte a kiberrezilienciára vonatkozó első stressztesztjét, és elindított három nyilvános konzultációt. A konzultációk kiterjedtek az Irányítási és kockázatvállalási kultúráról szóló útmutatóra (lásd az 1.2.3.1 szakaszt), a felhőszolgáltatások felhőszolgáltatóknak való kiszervezéséről szóló útmutatóra (lásd az 1. keretes írást), valamint az uniós jog értelmében a felügyeleti hatóságok rendelkezésére álló választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló átdolgozott irányelvekre (lásd a 3. keretes írást). A szakértői csoport SREP-felülvizsgálatát és az Európai Számvevőszék visszajelzéseit követően az EKB felülvizsgálta a SREP-et annak érdekében, hogy a felügyeleti folyamatok eredményesek és hatékonyak maradjanak. Az elnök blogbejegyzése és a gyakran ismételt kérdések röviden ismertették az új SREP fő elemeit (lásd az 1.3.1. szakaszt).

A piaci szakemberekkel folytatott párbeszéd elősegítése érdekében az EKB két ülést tartott a bankfelügyeleti piaci kapcsolattartó csoporttal (Banking Supervision Market Contact Group), amelynek középpontjában az európai bankszektor kockázati kilátásai, a bankok nemzetközi kitekintésű értékelései, valamint informatikai és kiberrezilienciája álltak. Ezenkívül az illetékes nemzeti hatóságok felkeresése során a Felügyeleti Testület elnöke 13 ország civil társadalmi szervezeteinek képviselőivel is találkozott.

2024-ben az EKB 923 bankfelügyelettel kapcsolatos nyilvános megkeresésre válaszolt. Főként az éghajlati kockázatra, a kiberreziliencia stressztesztjére, a banki működési engedélyekre, valamint a felügyeleti politikákra és keretekre vonatkozó kérdésekre adott választ, különös tekintettel a belső modellekre. A látogatóközpontban 469 résztvevő számára tartottunk előadást a bankfelügyeletről, továbbá 12 798 látogatónak nyújtottunk betekintést az EKB fő feladataiba és az európai bankfelügyelet alapjaiba.

6.3 Döntéshozatal

6.3.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság értekezletei és határozatai

Az EKB Felügyeleti Testülete 2024-ben 14 alkalommal ült össze. Hat ülést Frankfurt am Mainban, egyet pedig Cipruson tartottak. Az összes többi értekezletet videokonferencia útján rendezték meg.

Ezenkívül a Banka Slovenije meghívására a Felügyeleti Testület 2024 októberében stratégiai összejövetelt tartott Ljubljanában.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[53] 2024-ben négy értekezletet tartott, mind videokonferencia keretében.

Az Irányítóbizottság 12 további értekezletet tartott, középpontban a digitalizációval, az SSM eljárásainak egyszerűsítésével és az SSM integrációjával. Valamennyi alkalommal videokonferencia útján találkoztak, és a részvétel lehetősége minden érdeklődő felügyeleti testületi tag előtt nyitva állt.

2024-ben az EKB 2174, meghatározott felügyelt szervezeteket érintő felügyeleti határozatot^[54] hozott (2. ábra). Ezek közül 1312 határozatot az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak, összhangban a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntéshozatali hatáskörök átruházására irányadó általános kerettel. A Kormányzótanács 845 határozatot hozott a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. Ezek között 123 olyan művelet szerepel (például fióktelep létesítése), amelyet az EKB hallgatólagosan jóváhagyott azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra (50,7%), saját tőkére (12,2%), nemzeti hatáskörökre (9,0%), belső modellekre (6,9%), a SREP-re (4,4%) és befolyásoló részesedésekre (4,2%) vonatkozott.

A Felügyeleti Testület az egyes bankok vonatkozásában elfogadás céljából a Kormányzótanácsnak benyújtott végleges határozattervezeteken felül több horizontális kérdésben is döntött. Ezek a határozatok elsősorban az SSM 2024–28-ra szóló technológiai stratégiájához, az informatikai kockázat felügyeletéhez, a 2024. évi kiberreziliencia-stresszteszthez, a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály felügyeleti keretben történő végrehajtásához, az EKB választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök gyakorlására vonatkozó keretének felülvizsgálatához, éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kérdésekhez, a SREP-keretrendszer további finomításához és a 2025–27-es felügyeleti prioritásokhoz kapcsolódtak. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki. Tagjai az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok képviselői, akik az érintett témakörök előkészítésén dolgoztak.

A Felügyeleti Testület egyes határozatai emellett nyilvános útmutatókat, jelentéseket és felülvizsgálatokat eredményeztek, például az EKB belső modellekről szóló útmutatójának aktualizált változatát.

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás keretében hozta.^[55]

Az EKB által 2024 januárjától közvetlenül felügyelt 113 bankcsoport közül 32 kérte, hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven bocsássák a rendelkezésére.

2. ábra

A Felügyeleti Testület 2024-ben hozott határozatai

6.3.2 Az Adminisztratív Felülvizsgálati Testület tevékenysége

Az EKB-hoz tartozó felülvizsgálati testület (ABoR) tagjai együttesen és külön-külön is függetlenek az EKB-tól. A testület feladata, hogy elfogadható felülvizsgálati kérelem esetén felülvizsgálja a Kormányzótanács által felügyeleti ügyekben elfogadott határozatokat.

Az ABoR 2024-ben négy felkérést kapott az EKB felügyeleti határozatainak adminisztratív felülvizsgálatára (14. táblázat). Az ABoR titkársága egyéb levelezést is kapott, amelyet továbbítottak az EKB illetékes szervezeti egységeinek. Az ABoR 21 ülést tartott, amelyek közül 15 virtuálisan, hat pedig személyesen zajlott, többek között kihelyezett ülésre került sor Zágrábban (Horvátország).

Két felülvizsgálati kérelem befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozott. A felülvizsgálati testület (ABoR) a kérelmezők meghallgatását követően mindkét esetben azt javasolta a Felügyeleti Testületnek, hogy a határozatot egy azonos tartalmú határozattal váltsa fel. A harmadik, engedélybevonásra vonatkozó kérelmet az ABoR elfogadhatatlannak találta. A negyedik kérelmet a kérelmező visszavonta.

Az ABoR kiadott továbbá egy tanulmányt, amelyben részletesen ismerteti az elmúlt tíz évben végzett tevékenységeit.

2024-ben Pentti Hakkarainen volt az ABoR elnöke. További tagjai André Camilleri (alelnök), F. Javier Aríztegui Yáñez, René Smits és Christiane Campill voltak. Damir Odak póttag volt. Camilleri, Aríztegui Yáñez és Smits megbízatása 2024 szeptemberében lejárt. A Kormányzótanács öt évre nevezte ki a helyükre Édouard Fernandez-Bollót, Ilias Plaskovitisot és Verica Trstenjakot. Az ABoR jelenlegi összetétele megtekinthető az EKB felülvizsgálati testületről szóló oldalán.

6.3.3 Az EKB felügyeleti testületi képviselőinek érdeklődési körei

A Kormányzótanács az SSM-rendelet és az EKB 2014/4^[56] határozata értelmében négy EKB-képviselőt nevezi ki a Felügyeleti Testületbe. A képviselők segítik a Felügyeleti Testület elnökét és alelnökét, valamint házon belül és kívül képviselik az EKB bankfelügyeletét.

2024-ben az EKB képviselői a Felügyeleti Testületben Kerstin af Jochnick, Edouard Fernandez-Bollo, Elizabeth McCaul és Anneli Tuominen voltak. Af Jochnick, Fernandez-Bollo és McCaul hivatali ideje az év során lejárt. A Kormányzótanács Patrick Montagner-t, Sharon Donneryt és Pedro Machadót nevezte ki a helyükre.

6.4 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB létrehozott egy etikai keretrendszert az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőinek szóló magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának a témával foglalkozó fejezetét és az egységes felügyeleti mechanizmus etikai keretrendszere alapelveinek meghatározásáról szóló iránymutatást. A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az Etikai és Jogkövetési Bizottság támogatja.

A magánjellegű pénzügyi tranzakciókról és a kapcsolódó átláthatósági kötelezettségekről szóló, 2023-ban hatályba lépett szigorúbb szabályok miatt megnőtt az Etikai Bizottsághoz benyújtott kérelmek száma, különösen ami a korábban szerzett eszközök értékesítésére vonatkozó előzetes engedély megszerzését illeti. 2024-től az EKB a vezető tisztségviselői által az előző naptári évben végrehajtott magánjellegű pénzügyi tranzakciókat is közzéteszi az éves érdekeltségi nyilatkozatok mellékleteként.

Az Etikai Bizottság megbízatásának megfelelően elvégezte a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait vizsgáló éves értékelést, mielőtt a nyilatkozatok kikerültek volna az EKB bankfelügyeleti honlapjára. Az Etikai Bizottság reagált a bankfelügyeletbe bevont vezető EKB-tisztségviselők tanácskéréseire, és ezzel összefüggésben 16 véleményt adott ki, amelyek többsége a munkaviszony megszűnése utáni bejelentésekre vonatkozott. Az Etikai Bizottság véleményeit a kibocsátás után hat hónappal közzétesszük az EKB honlapján.

2024-ben a CGO folytatta digitalizációs erőfeszítéseit, hogy gyorsabb és felhasználóbarátabb módon nyújtson etikai tanácsadást a személyzetnek. A 2023. évi 2767 kérelemhez képest 2024-ben 3070 esetben volt szükség a CGO személyzettel kapcsolatos iránymutatására. A szakvélemény iránti kérelmek mintegy 44%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be. Végül pedig azzal, hogy a vizsgálatvezetőkre és a vizsgálócsoportok tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatok felkerültek az IMAS-portálra, erősödött a magatartási kockázatok figyelemmel kísérése.

7. diagram

Az EKB bankfelügyeletének munkavállalóitól 2024-ben beérkezett kérelmek áttekintése

(megkeresések száma)

A szakmai képzések és online tanfolyamok mellett a CGO tájékoztató kampányokat szervezett az etikai keretrendszerről, októberben például etikai nyílt napokat tartott az új belépőknek és etikai tudatossági évadot szervezett, valamint a visszaélések bejelentésével foglalkozó, az EKB egészére kiterjedő szemléletformáló kampányban is kivette a részét. Az EKB vezetésének támogatásával minden munkatárs számára megrendezett 2024-es etikai világnap az etikai tudatosságnak szentelt standok mellett a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra, a munkaviszony megszűnése utáni időszakra, a külső felekkel tartott találkozókra, valamint az ajándékok és a vendéglátás elfogadására vonatkozó szabályokról szóló ismeretfrissítő előadásokkal várta az érdeklődőket.

A tényleges vagy vélt „forgóajtó-jelenség” elkerülése érdekében a CGO értékelte az alkalmazottak magánszektorbeli elhelyezkedéséből eredő esetleges összeférhetetlenségeket, tanácsot adott az alkalmazandó szabályokról, és ha kellett, kockázatcsökkentő intézkedéseket rendelt el. A 2024-ben felmondásukat benyújtó munkatársak közül hat személy esetében volt szükség az etikai keretrendszerben előírt, a szakmai tevékenység folytatásától való ideiglenes eltiltás alkalmazására. 19 esetben további óvintézkedéseket vezettek be, például újraosztották a feladatokat, másik pozícióba helyezték át az adott munkatársat és/vagy szűkítették a hozzáférési jogokat, mindezt a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében, hogy a várakozási idő házon belül teljen.

A CGO ezenkívül a munkatársak és a vezető EKB-tisztségviselők magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó éves jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Az előző évekhez hasonlóan csak korlátozott számú olyan esetre derült fény, amelyben megsértették az előírásokat, és ezeknek mintegy 55%-a kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz. Egyik esetben sem történt szándékos kötelességszegés vagy más súlyos előírásszegés.

Etikai és feddhetetlenséget érintő ügyekben az Etikai és Jogkövetési Bizottság az együttműködés és az információcsere fóruma az eurorendszeren és az SSM-en belül. 2024-ben a bizottság folytatta az SSM és az eurorendszer etikai iránymutatásainak bevezetésére irányuló munkát, és tematikus üléseket szervezett külső előadókkal, amelyeken 50 európai és nemzetközi intézmény képviseltette magát. Az etikai világnap alkalmából az Etikai és Jogkövetési Bizottság plakátkampányt indított „Etika: a közös iránytűnk” témában. A plakátok a szilárd alapokon nyugvó etika iránti közös elkötelezettség jegyében az EU összes hivatalos nyelvén elkészültek.

6.5 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv

2024-ben a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelvet főként a különféle szakterületek közötti információcserére alkalmazták.

Az Európai Központi Bank^[57] monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozik, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a másik szakterülettől kért információra a szakpolitikai célok eléréséhez szüksége van.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében az Igazgatóság jóváhagyása szükséges a nem anonimizált egységes adatszolgáltatási (COREP) és pénzügyi adatszolgáltatási (FINREP) adatok, egyéb nyers adatok, valamint értékeléseket és szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó információk cseréjéhez. Az EKB két szakpolitikai funkciójának szakterületei az Igazgatóság által jóváhagyott és rendszeresen felülvizsgált keretrendszerben cseréltek adatokat.

Amennyiben a kért információk anonimizált adatokra vagy nem szakpolitikai érzékeny információkra vonatkoztak, a bizalmas információkhoz való hozzáférést az EKB/2014/39 határozattal összhangban közvetlenül az EKB azon szakpolitikai funkciója engedélyezte, amelyhez az adott információ tartozott.

A szigorúan szükséges ismeret követelménye mellett folytatódik az Ukrajna Oroszország általi inváziójának a bankszektorra gyakorolt hatásával kapcsolatos adatok cseréje, amit az EKB/2014/39 határozat 8. cikkében foglalt vészhelyzeti rendelkezés alapján 2022 februárjában rendeltek el.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a Közvetítő Testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

7 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

7.1 Kiadások 2024-ben

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrást kell a felügyeleti feladatai eredményes ellátására fordítania. Ezeket az erőforrásokat az EKB közvetlen és közvetett felügyelete alá tartozó hitelintézetekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk. Az EKB mindent megtesz erőforrásainak átcsoportosítása és optimalizálása érdekében, hogy a bankfelügyeleti funkció a változó környezetben is megfelelően el tudja látni feladatait, így javul a felügyeleti hatékonyság, és a szervezet takarékossági kötelezettségvállalásával összhangban kordában tartja a költségeket.

A felügyeleti feladatkörből eredő kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve, azonosítható módon kell kimutatni. A felmerült kiadások az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB háttértámogatást nyújtó szervezeti egységeinek^[58] közös szolgáltatásait is igénybe veszi.

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis ez a testület fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a Költségvetési Bizottság segíti, amelybe az eurorendszer valamennyi nemzeti központi bankja és az EKB delegál tagokat. Feladata, hogy értékelje a Kormányzótanács részére az EKB költségvetési tervezésről és monitorozásról szóló jelentéseit.

2024-ben az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 680,6 millió €-t tettek ki, ami 3,0%-os növekedést jelent a 2024 márciusában közzétett 661,0 millió €-s becsléshez képest. Ez a költségvetés vártnál jobb felhasználását tükrözi, amely 2024-ben elérte a 698,9 millió €-t, a felügyeleti feladatokra tervezett kiadásainak 97,4%-át.

A 15. táblázatban megadott besorolás segítségével határozzuk meg, hogy hogyan osztjuk meg a felügyelt szervezetek között az általuk fizetendő éves felügyeleti díjból fedezett éves költségeket a jelentős és kevésbé jelentős felügyeleti státuszuk alapján a felügyeleti díjakról szóló rendelet 8. cikke^[59] értelmében.^[60] A 16. táblázatban a kiadásokról nagyobb részletezettségű adatok láthatók az elvégzett tevékenységek alapján.

2024-ben a felügyeleti feladatokra fordított kiadások 4,2%-kal nőttek a 2023. évi 653,5 millió €-hoz képest. Az összkiadás 27,1 millió €-s éves növekedése a tervezett költségvetés felügyeleti funkciók közötti nagyobb mértékű felhasználását és a változatlanul érzékelhető inflációs hatásokat tükrözi. Az intenzívebb felügyeleti tevékenységek – nevezetesen a tőkeáttételes finanszírozási portfólió átfogó felülvizsgálata (lásd az 1.3.5 szakaszt) és a rendszeres eszközminőség-vizsgálatok kapcsán – magasabb költségeket eredményeztek a nem helyszíni felügyelet és a felügyeleti funkció számára.^[61] 2024-ben a bankfelügyeletre szakosított informatikai rendszerek folyamatos fejlesztése és javítása is növelte a költségeket a szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciókban, valamint a felügyeleti statisztikai funkcióban. Ezzel szemben a makroprudenciális feladatok költségei alacsonyabbak voltak, mivel 2024-ben nem került sor az Európai Bankhatóság által koordinált uniós szintű stressztesztre.

A belső erőforrások mellett az EKB külső szaktanácsadói szolgálatokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak képzett munkatárs útmutatása mellett, különösen a csúcsmunkaterhelést jelentő időszakokban. Az EKB 2024-ben 42,1 millió €-t fordított a felügyeleti alapfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, 8,2 millió €-val többet, mint 2023-ban. A ráfordítás tartalmazta az informatikai rendszerek fejlesztésére költött 11,3 millió €-t, a felügyeleti kezdeményezésekre költött 18,7 millió €-t (lásd a 2.1.1.2 és 1.3.5 szakaszt), valamint a helyszíni felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó 11,8 millió €-t, beleértve a határon átnyúló ellenőrzéseket is. Ezekről a tevékenységekről az 1. fejezetben találhatók bővebb információk. Ezenkívül az EKB bankfelügyeleti funkcióját támogató szervezeti egységek kapcsán 10,5 millió €-s tanácsadói költség merült fel, amely elsősorban az informatikai rendszerek működtetéséhez és fenntartásához kapcsolódott.

2024-ben a felügyeleti tevékenységgel összefüggő üzleti utakra fordított kiadások 1,7 millió €-val emelkedtek 2023-hoz képest, a teljes kiadás pedig 13,1 millió € volt. Ez a helyszíni tevékenységekhez szükséges erőforrások belülről történő fedezésével kapcsolatos megnövekedett költségeket, valamint az üzleti utakkal járó magasabb költségeket tükrözi.

Az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető kiadások és a közös szolgálatok kiadásai között az előző évhez hasonlóan oszlottak meg a költségek (8. diagram).

8. diagram

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek kategória szerinti bontásban

(millió EUR)

A 2024-ben közvetlenül hozzárendelhető 410,5 millió € összegű kiadás a felügyeleti törzsállomány költségeiből, felügyeleti kezdeményezésekből (beleértve az eszközminőség-vizsgálatokkal kapcsolatos költségeket) és egyéb működési kiadásokból (például üzleti utak és továbbképzés) áll. Ugyancsak itt vannak elszámolva az olyan célzott informatikai folyó kiadások, mint az információkezelő rendszer (IMAS) és a stresszteszt célú számlaadat-szolgáltatási platform (STAR), a kapcsolódó projektek, valamint a suptech fejlesztések (lásd az 5.2.1 szakaszt).

A közös szolgálatok kategóriájában a kiadások 270,2 millió €-t tettek ki, vagyis olyan szolgáltatásokat, amelyeket mind a központi banki funkció, mind a felügyeleti funkció igénybe vesz.^[62] Ezeket a költségeket szabványos ágazati mérőszámokat – úgymint teljes munkaidős egyenérték, iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma – alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg a két funkció között. Mivel az EKB messzemenően vállalja a hatékonyságjavítást, rendszeresen pontosítja a költségfelosztási mérőszámokat.

2024-ben a közvetlenül hozzárendelhető informatikai és kapcsolódó projektek kiadásai magukban foglalják az IMAS és a STAR amortizációs költségeit, és 18,9 millió €-t tesznek ki.

A közvetlenül hozzárendelhető költségekre fordított kiadások teljes összege 2023-hoz képest 2024-ben 7,5 millió €-val nőtt, ami a felügyeleti kezdeményezésekhez, valamint a bankfelügyelethez rendelt informatikai rendszerek fejlesztéséhez és fenntartásához kapcsolódó több tevékenységnek köszönhető. E költségkategóriák 14,6 millió € összegű növekedését ellensúlyozták a 2023-hoz képest csökkenő személyi jellegű költségek, mivel 2024-ben nem végeztek kétévenkénti stressztesztet. A felügyeleti kezdeményezések tevékenységeiben részt vevő belső munkatársakra fordított személyi jellegű kiadásokat nem a személyzeti költségek kategóriájában, hanem a felügyeleti kezdeményezések kategóriájában mutatjuk ki.

A közös szolgálatok költségeinek előző évhez viszonyított növekedése az informatikai hardverekbe és informatikai szolgáltatásokba történő beruházásokkal kapcsolatos költségeknek tudható be, amelyeket az informatikai szolgálatok közé soroltunk. A közös szolgálatok körében tapasztalt további emelkedések általában összhangban álltak az inflációs rátával, ugyanakkor a 2024-es többletköltségeket is tükrözték, ideértve a frankfurti Európai Iskola bővítéséhez nyújtott EKB-hozzájárulást (az emberrierőforrás-szolgálatok keretében).

7.2 A 2025. évi várható bankfelügyeleti díjak

A felügyeleti feladatok 2025-re tervezett költségvetési felső határa 703,8 millió €. Összhangban a költségvetés felhasználásának fokozatos javulásával, az EKB arra számít, hogy jövőre csaknem teljes mértékben hasznosítja a tervezett költségvetést. A becslés tükrözi a felügyeleti technológiába való folyamatos beruházást, és magában foglalja a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabályból eredő új megbízatás kiegészítő költségvetését, valamint a 2025-re tervezett kétévenkénti uniós stressztesztek költségeit. 2025-ben átalakulással kapcsolatos költségek is várhatók, mivel az EKB három épület helyett kettőben folytatja majd tevékenységét.^[63] Ezt a költségnövekedést ellensúlyozza az IMAS és a STAR amortizációs költségeinek csökkenése, és az EKB költségstabilizálás iránti állandó elkötelezettségének köszönhetően a jövőben is visszafogott lesz.

A 2025-re 2026-ban kivetendő éves felügyeleti díjat csak a 2025-es díjfizetési időszak végén számítjuk ki, és tartalmazni fogja a teljes 2025-es évre vonatkozó tényleges kiadásokat, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített, illetve tőlük beszedett összegekkel, a késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal.

2025-ben az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya a jelentős pénzintézetek esetében 95,8%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 4,2%.

7.3 A 2024-es díjrendszer

Az SSM-rendelet, a felügyeleti díjakról szóló rendelet és a kapcsolódó határozat^[64] együtt teremti meg azt a jogi keretet, amely szerint az EKB a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó kiadásainak fedezésére éves felügyeleti díjat vet ki.

7.3.1 A 2024-es díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2024. évi díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj 680,6 millió €-t tesz ki. Ez csaknem teljes mértékben megfelel a 2024. évi tényleges, 680,6 millió € költségösszegnek, ahol az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra (nettó) 4538 €-t térítettünk vissza és 78 283 € folyt be késedelmi kamatként, ami összesen 73 746 € kiigazítást tesz ki.

Az éves felügyeleti díjat kiigazító további tételek lehetnek még a behajthatatlan, ezért leírásra kerülő összegek. 2024-ben ilyen kiigazításra nem volt szükség.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg a felügyelt pénzintézet jelentős vagy kevésbé jelentős státusza és így az EKB felügyeleti ellenőrzésének mértéke alapján két részre oszlik. A kiadásokat a jelentős vagy a kevésbé jelentős pénzintézethez egy olyan módszertannak megfelelően rendeljük hozzá, amelyet a ténylegesen elvégzett felügyeleti feladatok alapján folyamatosan újraértékelünk.

2024 tekintetében a jelentős hitelintézetekre kivetett teljes összeg 651,4 millió €, míg a kevésbé jelentős hitelintézeteknél 29,2 millió €, ami a felügyeleti feladatokból eredő teljes költség 95,7%-ának, illetve 4,3%-ának felel meg.

7.3.2 Az egyéni felügyeleti díjak

Az egyes szervezet vagy csoport szintjén a felügyeleti díjat a bank jelentősége és kockázati profilja alapján számítjuk ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk.

7.4 Az EKB bankfelügyeleti feladataihoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tartják be a prudenciális követelményekről szóló uniós banki jogszabályokat (például az EKB felügyeleti határozatait). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, ahogy a korábbi szankciós határozatok módosítása vagy semmissé nyilvánítása esetén a bírság visszatérítését sem. A kapcsolódó összegeket ehelyett az EKB eredménykimutatásában mutatjuk ki. 2024-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 15,6 millió € bevétel származott.

8 Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok az illetékes nemzeti hatóságoknak szóló rendeleteket, határozatokat, iránymutatásokat, ajánlásokat és utasításokat foglalják magukban. Ebben a szakaszban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2024-ben elfogadott, az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lexen közzétett jogi instrumentumokat soroljuk fel. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmazza.

8.1 Az EKB rendeletei

2024-ben az EKB nem fogadott el bankfelügyeleti rendeleteket.

8.2 Az EKB rendeleteken kívüli jogi instrumentumai

EKB/2024/8
Az Európai Központi Bank (EU) 2024/871 határozata (2024. március 8.) a 2023-ra eső éves felügyeleti díjak teljes összegéről (EKB/2024/8), (HL L, 2024/871, 2024.3.21.)

EKB/2024/10
Az Európai Központi Bank (EU) 2024/902 határozata (2024. március 12.) az érintettek jogainak az Európai Központi Bank hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladataival összefüggő korlátozására vonatkozó belső szabályok elfogadásáról szóló (EU) 2021/1486 határozat (EKB/2021/42) módosításáról (EKB/2024/10) (HL L, 2024/902, 2024.3.22.)

EKB/2024/18
Az Európai Központi Bank (EU) 2024/2023 határozata (2024. július 3.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló EKB/2004/2 határozat módosításáról (EKB/2024/18) (HL L, 2024/2023, 2024.7.25.)