Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Mi az időszakos kényszerítő bírság?

Az időszakos kényszerítő bírság kiszabása az EU jogalkotása értelmében az EKB rendelkezésére álló végrehajtási intézkedések egyike. Létezésének jó oka van, mégpedig annak elősegítése, hogy a bankok a lehető leghamarabb megfeleljenek az EKB felügyeleti határozataiban vagy rendeleteiben előírt követelményeknek.

Ha az EKB bírságot szab ki, a banknak legfeljebb hat hónapig az átlagos napi forgalma maximálisan 5%-ának megfelelő bírságot kell fizetnie minden olyan nap után, amikor nem teljesíti a követelményt.

Hogyan szabja meg az EKB az időszakos kényszerítő bírságot?

Első szakasz

Az EKB – a követelményeket megállapító EKB-határozattal – felszólítja a bankot, hogy meghatározott határidőn belül tegyen konkrét lépéseket a megállapított hiányosság pótlására.

Második szakasz

Ha a bank a megadott határidőig megfelel a követelménynek, a folyamat lezárul, és a bankra nem rovunk ki intézkedést.

Ha a bank nem felel meg időben:

  • Ha az első határozat mellé olyan határozat járul, amely elrendeli a bírság automatikus esedékességét a követelmény nem teljesülése esetén, a bírság a határidő lejárta után halmozódni kezd, azaz nincs szükség a kényszerítő bírság későbbi kiszabását tartalmazó határozatra.
  • Amennyiben az első határozatot nem kíséri olyan határozat, amelyben elő van írva, hogy a követelmény nem teljesülése esetén automatikusan halmozódni kezd a bírság, az EKB második, különálló határozatban szabja ki a kényszerítő bírságot. A pénzbírság a határozatban meghatározott időponttól kezdve halmozódik. 

Ez nem azt jelenti, hogy a banknak a határidő után minden nap pénzt kell átutalnia az EKB-nak, hanem azt, hogy a folyamat végén fizetendő végösszeg minden egyes olyan nappal nő, amelyen a bank nem tesz eleget a követelménynek. Az időszakos kényszerítő bírság összege mindkét módszer esetében a kezdő dátumot követő legfeljebb hat hónapon keresztül halmozódhat. A bank és az EKB képviselői a teljes folyamat alatt rendszeresen megvitatják, hogy milyen előrehaladást tett a bank a teljesítés felé.

Harmadik szakasz

Amint a bank teljesíti a követelményeket, vagy az időszakos kényszerítő bírság összege a maximális hat hónapos időtartam óta halmozódik – attól függően, hogy melyik eset áll fenn korábban – , a pénzbírság összege nem halmozódik tovább. Az EKB értesíti a bankot a végleges végrehajtási határozattervezetről, amelyben meghatározza a jogsértés tárgyát képező napok számát és a felhalmozódott bírság teljes összegét. Ezt követően a bank a hivatalos elfogadás előtt észrevételezheti a határozattervezetet.

Negyedik szakasz 

Az EKB a bank észrevételeinek meghallgatása után fogadja el a végleges végrehajtási határozatot. Ezután honlapján közzéteszi a határozattal kapcsolatos információkat, kitérve a bank nevére, a jogsértés típusára, jellegére és időtartamára, valamint a bank által fizetendő bírság végleges összegére. A kényszerítő bírság végleges összegét az egyes bankokra egyedileg határozzuk meg, és elérheti akár a bank átlagos napi forgalmának 5%-át is, minden olyan napra számítva, amikor a bank a követelményt nem teljesíti.

Fellebbezhet-e a bank a szóban forgó határozat ellen?

A bank, mennyiben úgy kívánja, fellebbezést nyújthat be a felülvizsgálati testülethez (ABoR) vagy az Európai Unió Bíróságához (Bíróság). Először fellebbezhet az ABoR-nál, majd a továbbiakban a Bíróságnál. 

Mi történik, ha az adott bank hat hónap elteltével sem felel meg a követelménynek?

Ha valamely bank a jogszabályban meghatározott maximális időszakot követően sem tesz eleget a követelménynek, az EKB a felügyeleti eszköztárából egyéb intézkedéseket, többek között szankciókat is alkalmazhat a határozatai érvényesítése céljából.

Miért érdekelje a bankokat a klímaváltozás?

A bankok számára egyre nagyobb szerepet játszanak az éghajlati és környezeti kockázatok. De hogyan hatnak a szélsőséges időjárási események a bankokra, és mit tehetnek azért, hogy a jövőben is folyamatosan be tudják tölteni fontos hitelezői szerepüket, és hozzájáruljanak a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz?

Felkészülés az európai bankfelügyelet következő évtizedére

Széles körű felügyeleti eszköztárunk van, amelyet hajlandóak vagyunk bevetni – mondta Frank Elderson, a Felügyeleti Testület alelnöke. A felügyeleti hatáskörök arányos alkalmazása ahhoz, hogy a bankokat rávegyük a gyengeségek kezelésére, nem csak kívánatos, hanem bevált nemzetközi gyakorlat a biztonságuk és szilárdságuk elősegítéséhez.

Itt olvasható Frank Elderson előadása

A kockázatok ismerete a kezelésük előfeltétele – a bankok lényegességi vizsgálatai

Mióta határidőket írunk elő a bankoknak arra, hogy az éghajlati és környezeti kockázatoknak való kitettségüket értékeljék, a legtöbb bank javított a teljesítményén – mondta Frank Elderson, a Felügyeleti Testület alelnöke. De még mindig sok a tennivaló.

A felügyeleti blogbejegyzés szövege
Visszaélés bejelentése