Mi az időszakos kényszerítő bírság?
Az időszakos kényszerítő bírság kiszabása az EU jogalkotása értelmében az EKB rendelkezésére álló végrehajtási intézkedések egyike. Létezésének jó oka van, mégpedig annak elősegítése, hogy a bankok a lehető leghamarabb megfeleljenek az EKB felügyeleti határozataiban vagy rendeleteiben előírt követelményeknek.
Ha az EKB bírságot szab ki, a banknak legfeljebb hat hónapig az átlagos napi forgalma maximálisan 5%-ának megfelelő bírságot kell fizetnie minden olyan nap után, amikor nem teljesíti a követelményt.
Hogyan szabja meg az EKB az időszakos kényszerítő bírságot?
Első szakasz
Az EKB – a követelményeket megállapító EKB-határozattal – felszólítja a bankot, hogy meghatározott határidőn belül tegyen konkrét lépéseket a megállapított hiányosság pótlására.
Második szakasz
Ha a bank a megadott határidőig megfelel a követelménynek, a folyamat lezárul, és a bankra nem rovunk ki intézkedést.
Ha a bank nem felel meg időben:
- Ha az első határozat mellé olyan határozat járul, amely elrendeli a bírság automatikus esedékességét a követelmény nem teljesülése esetén, a bírság a határidő lejárta után halmozódni kezd, azaz nincs szükség a kényszerítő bírság későbbi kiszabását tartalmazó határozatra.
- Amennyiben az első határozatot nem kíséri olyan határozat, amelyben elő van írva, hogy a követelmény nem teljesülése esetén automatikusan halmozódni kezd a bírság, az EKB második, különálló határozatban szabja ki a kényszerítő bírságot. A pénzbírság a határozatban meghatározott időponttól kezdve halmozódik.
Ez nem azt jelenti, hogy a banknak a határidő után minden nap pénzt kell átutalnia az EKB-nak, hanem azt, hogy a folyamat végén fizetendő végösszeg minden egyes olyan nappal nő, amelyen a bank nem tesz eleget a követelménynek. Az időszakos kényszerítő bírság összege mindkét módszer esetében a kezdő dátumot követő legfeljebb hat hónapon keresztül halmozódhat. A bank és az EKB képviselői a teljes folyamat alatt rendszeresen megvitatják, hogy milyen előrehaladást tett a bank a teljesítés felé.
Harmadik szakasz
Amint a bank teljesíti a követelményeket, vagy az időszakos kényszerítő bírság összege a maximális hat hónapos időtartam óta halmozódik – attól függően, hogy melyik eset áll fenn korábban – , a pénzbírság összege nem halmozódik tovább. Az EKB értesíti a bankot a végleges végrehajtási határozattervezetről, amelyben meghatározza a jogsértés tárgyát képező napok számát és a felhalmozódott bírság teljes összegét. Ezt követően a bank a hivatalos elfogadás előtt észrevételezheti a határozattervezetet.
Negyedik szakasz
Az EKB a bank észrevételeinek meghallgatása után fogadja el a végleges végrehajtási határozatot. Ezután honlapján közzéteszi a határozattal kapcsolatos információkat, kitérve a bank nevére, a jogsértés típusára, jellegére és időtartamára, valamint a bank által fizetendő bírság végleges összegére. A kényszerítő bírság végleges összegét az egyes bankokra egyedileg határozzuk meg, és elérheti akár a bank átlagos napi forgalmának 5%-át is, minden olyan napra számítva, amikor a bank a követelményt nem teljesíti.
Fellebbezhet-e a bank a szóban forgó határozat ellen?
A bank, mennyiben úgy kívánja, fellebbezést nyújthat be a felülvizsgálati testülethez (ABoR) vagy az Európai Unió Bíróságához (Bíróság). Először fellebbezhet az ABoR-nál, majd a továbbiakban a Bíróságnál.
Mi történik, ha az adott bank hat hónap elteltével sem felel meg a követelménynek?
Ha valamely bank a jogszabályban meghatározott maximális időszakot követően sem tesz eleget a követelménynek, az EKB a felügyeleti eszköztárából egyéb intézkedéseket, többek között szankciókat is alkalmazhat a határozatai érvényesítése céljából.
Miért érdekelje a bankokat a klímaváltozás?
A bankok számára egyre nagyobb szerepet játszanak az éghajlati és környezeti kockázatok. De hogyan hatnak a szélsőséges időjárási események a bankokra, és mit tehetnek azért, hogy a jövőben is folyamatosan be tudják tölteni fontos hitelezői szerepüket, és hozzájáruljanak a karbonszegény gazdaságra való átálláshoz?
Felkészülés az európai bankfelügyelet következő évtizedére
Széles körű felügyeleti eszköztárunk van, amelyet hajlandóak vagyunk bevetni – mondta Frank Elderson, a Felügyeleti Testület alelnöke. A felügyeleti hatáskörök arányos alkalmazása ahhoz, hogy a bankokat rávegyük a gyengeségek kezelésére, nem csak kívánatos, hanem bevált nemzetközi gyakorlat a biztonságuk és szilárdságuk elősegítéséhez.
Itt olvasható Frank Elderson előadásaA kockázatok ismerete a kezelésük előfeltétele – a bankok lényegességi vizsgálatai
Mióta határidőket írunk elő a bankoknak arra, hogy az éghajlati és környezeti kockázatoknak való kitettségüket értékeljék, a legtöbb bank javított a teljesítményén – mondta Frank Elderson, a Felügyeleti Testület alelnöke. De még mindig sok a tennivaló.
A felügyeleti blogbejegyzés szövege