Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Válaszunk a koronavírus-világjárványra

Ellentétben a 2008-as pénzügyi válsággal, most nem a bankoktól indul a probléma. Arról viszont gondoskodnunk kell, hogy a megoldás részei legyenek.

Andrea Enria, az EKB Felügyeleti Testületének elnöke

Az EKB-ban bankfelügyeleti és monetáris politikai intézkedéscsomagot vezettünk be, hogy enyhítsük a koronavírus-pandémiának az euroövezet gazdaságára gyakorolt hatását, és hogy támogassuk az európaiakat.

Biztosítjuk a cégek és a háztartások hitelhez jutását

A bankok alapvető szerepet töltenek be a gazdaság megfelelő működésében azáltal, hogy biztosítják a polgárok és a vállalatok beruházásaihoz szükséges forrásokat. A gazdaságban elfoglalt különleges helyük folytán be kell tartaniuk bizonyos szabályokat, ami garantálja a sokkokkal szembeni megfelelő ellenálló képességüket. Az egyik ilyen szabály értelmében a bankoknak külön forrásokat, úgynevezett tőkepuffereket kell tartalékolniuk a nehéz időkre.

A válsághelyzeti könnyítő intézkedéseink fontos eleme annak szorgalmazása, hogy a bankok most használják fel a 120 milliárd € tőkét felszabadító tőkepuffereiket. Ezeket a forrásokat felhasználhatják a válságból eredő veszteségek semlegesítésére, vagy előjegyezhetik egészen 1,8 billió € erejéig a háztartási és vállalati új kihelyezések finanszírozására.

Éppen ilyen időkben érdemes a bankoknak az említett tartalékokat felhasználniuk. Ezzel ugyanis a háztartások és a vállalatok ebben a nehéz időszakban is folyamatosan hozzájutnak a forrásokhoz.

Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és operatív könnyítéseket foganatosított Bankfelügyelet. Bemutatkozunk.: Miért kell a bankoknak tőkét tartalékolniuk?

Csökkentjük a bankok kockázatait, és megnöveljük hitelnyújtó képességüket

A bankoknak a hitelező tevékenységükkel összefüggésben be kell tartaniuk bizonyos szabályokat. Csak olyan hitelt nyújthatnak például, amelyet a magánszemély és a vállalkozás vélhetően vissza tud fizetni.

Elvárjuk továbbá a bankoktól, hogy nyomon kövessék a kihelyezéseiket. Ha megállapítják, hogy valamely ügyfél valószínűleg nem törleszt, kötelesek a szóban forgó kölcsönt úgynevezett nemteljesítő vagy rossz kategóriába sorolni, és pénzt kell félretenniük a keletkező veszteség fedezésére. Ilyenkor a bankoknak kevesebb forrás áll a rendelkezésükre egyéb hitelek kihelyezéséhez.

Tisztában vagyunk vele, hogy válsághelyzetben még a pénzügyileg szilárd ügyfeleknek is átmenetileg gondot okozhat a hiteltörlesztés. Az olyan helyzet elkerülése érdekében, amelyben a bank azért van forrásszűkében, mert több, ilyen ügyfeleknek nyújtott kölcsönt nemteljesítő kategóriába kell sorolnia, a bank nagyobb rugalmasságot kap az állami garanciák által fedezett hitelek besorolása terén.

Kevésbé szigorúak vagyunk azt illetőleg is, hogy mennyit kell a banknak félretennie a kormányfedezetű hiteleken keletkező veszteségre. Ennek köszönhetően további olyan tőke szabadul fel, amelyet kihelyezhet a háztartásoknak és vállalatoknak.

Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul további rugalmasságot adott a bankoknak Bankfelügyelet. Bemutatkozunk.: Mi a nemteljesítő hitel? Sajtóközlemény: Az EKB 2021 januárjáig meghosszabbítja az osztalékfizetéstől való eltekintésről szóló ajánlását, és pontosítja a pufferek feltöltésének menetrendjét

Hozzásegítjük a bankokat, hogy figyelmüket a gazdaság létfontosságú finanszírozására összpontosíthassák

A felügyelet szerepet játszik a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésében, és többféle követelményt ír elő a bankoknak. A válság közepette, amikor sok bank komoly működési problémákkal küzd, lazítottunk a felügyelt bankoknak előírt néhány menetrenden annak érdekében, hogy figyelmüket létfontosságú funkciójukra, a háztartásoknak és a vállalatoknak való hitelnyújtásra összpontosíthassák.

Ehhez minden egyes bank egyéni helyzete szerint módosítunk a felügyeleti menetrendeken, folyamatokon és határidőkön. Átütemezhetjük például a felügyelt bank soron következő ellenőrzését, és meghosszabbíthatjuk annak a határidejét, amikorra a legutóbbi ellenőrzés alkalmával megállapított hiányosságokat pótolnia kell.

Ezenkívül a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) tekintetében pragmatikus megközelítést alkalmazunk. A cél az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó bankok hatékony és koncentrált értékelése, miközben a megszokott SREP-ciklusokhoz képest csökkenjük a terheket. A figyelem középpontjában annak a felmérése áll, hogy a bankok miként tudnak reagálni az aktuális nehézségekre, valamint a koronavírus-helyzethez kapcsolódó leglényegesebb kockázatok és sérülékenységi pontok.

Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és operatív könnyítéseket foganatosított Hogyan működik a bankfelügyelet? Felügyeleti prioritások SREP: A felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás

Felhívjuk a bankokat, hogy vegyék ki a részüket az erőfeszítésből

A válság rendkívül nehéz helyzetbe hozta az euroövezeti lakosokat és vállalatokat. Szorgalmazva, hogy a bankok és a részvényeseik is tegyék meg a magukét, felszólítottuk a bankokat, hogy egyelőre ne fizessenek osztalékot, és ne vásároljanak vissza részvényt, vagy legalábbis korlátozzák az osztalékok és prémiumok kifizetését. Helyette a fent bemutatott intézkedésekkel felszabadított forrásokat felhasználva semlegesítsék a veszteségeket, vagy hitelezzenek az euroövezeti gazdaságnak, így válhatnak ugyanis a megoldás részévé.

Sajtóközlemények

Az EKB felszólította a bankokat, hogy 2021. szeptemberig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, vagy korlátozzák annak mértékét Az EKB felszólította a bankokat, hogy legalább 2020. októberig ne fizessenek osztalékot Az EKB 2021. januárig meghosszabbította az osztalékfizetéstől való eltekintésről szóló ajánlását, és egyértelműsítette a pufferek feltöltésének ütemezését

Eszközvásárlással és a bankoknak nyújtott hosszú lejáratú hitellel segítjük a gazdaságot a sokkhatás semlegesítésében

Az EKB, hogy a válságban segítse a gazdaságot, bevezetett egy monetáris politikai intézkedéscsomagot, amelynek a célja a bankok és a vállalatok megfelelő forrásellátásának a biztosítása.

Például az 1850 milliárd eurós pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében többféle típusú eszközt vásárolunk. Közvetlenül vásárolunk például a bankoktól kötvényt, ami elősegíti, hogy nagyobb forrástömeget tudjanak a háztartásoknak és a vállalkozásoknak kihelyezni. Ezenkívül vállalati kötvényeket is vásárolunk, ami újabb hitelforrás. Mindkét fajta vásárlás hozzájárul a kiadások és beruházások növeléséhez, ami támogatja a gazdaság növekedését.

Igen kedvező feltételekkel kínálunk továbbá hosszú lejáratú hitelt azoknak a bankoknak, amelyek folytatják a leginkább rászorulók hitelezését. Kevésbé szigorú szabályokat alkalmazunk azokra az eszközökre, amelyeket a bankoktól várunk biztosítékul, illetve fedezetül a hitelhez; ezzel célunk, hogy a bankok elegendő fedezettel rendelkezzenek, ami szintén a további hitelnyújtást támogatja.

Sajtóközlemények

Monetáris politikai döntések 2020. december 10-én Az EKB célzott hitelnyújtó műveletek révén meghosszabbította azoknak a bankoknak adott támogatását, amelyek hitelt nyújtanak a reálgazdaságnak Az EKB bővítette a pandémiás vészhelyzeti hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket Monetáris politikai döntések 2020. június 4-én Az EKB átmeneti fedezetenyhítő intézkedéscsomagot jelentett be Az EKB 750 milliárd €-s pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) jelentett be Az EKB bejelentette a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO–III) feltételeinek lazítását
LÁSD MÉG

További kapcsolódó tartalom

MONETÁRIS POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK

Christine Lagarde, az EKB elnöke nyilatkozta: „Rendkívüli időkben rendkívüli lépésekre van szükség. Az euro melletti elkötelezettségünk nem ismer határokat.” Az EKB számos monetáris politikai intézkedést hozott, hogy enyhítse a koronavírus-pandémia hatásait.

További információk
Visszaélés bejelentése