Stresszteszt
Az európai bankfelügyelet stressztesztek segítségével méri fel, hogyan birkóznak meg a bankok a pénzügyi és gazdasági megrázkódtatásokkal. A vizsgálati eredmények segítségével a felügyelet meg tudja állapítani a bank sérülékeny pontjait, hogy a problémákra idejekorán megoldást keressenek a bankokkal való felügyeleti párbeszéd révén.
A stresszteszt fajtái
Az EKB többféle stressztesztet végez. Ezek a következők:
- Éves teszt
- Az egész Európai Unióban az Európai Bankhatóság irányításával végzett tesztek, amelyeket kiegészít az EKB-nak a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során végzett stresszvizsgálata
- Tematikus stresszteszt
- Az átfogó értékelés részeként végzett teszt (a bank megfelelő pénzügyi állapotának nagyszabású ellenőrzése, amely egy stressztesztből és egy eszközminőség-vizsgálatból áll, és biztosítja, hogy a bankoknak elég tőkéjük van a veszteségek kivédésére)
- A makroprudenciális célú stresszteszt (a pénzügyi stabilitásra és rendszerszintű hatásokra irányul, nem pedig az egyes bankokra)
Ezeken kívül szükség esetén az egyes bankokon vagy csoportokon külön stressztesztek is végezhetők.
Éves stresszteszt
Az uniós jog alapján az EKB-nak kötelező legalább évente egyszer stressztesztelnie a felügyelt bankokat. A vizsgálat eredménye fontos adalék a tárgyévi SREP-folyamathoz.
Tőkekövetelményekről szóló irányelv (100. cikk)
Az EBH EU-szintű stressztesztjei és a SREP-stressztesztek
Az EBH kétévente végez az egész unióra kiterjedő stresztesztelést, együttműködve az EKB-val, az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) és a nemzeti felügyeletekkel. A minta az EKB által közvetlenül felügyelt legnagyobb jelentős bankokból áll. Az EBH módszertanát és tábláit használjuk, a forgatókönyveket és az alapvető feltevéseket pedig közösen dolgozzuk ki az EBH-val, a KBER-rel és az Európai Bizottsággal. Az EBH mind az összesített, mind az egyéni eredményeket közzéteszi.
Az olyan években, amikor az EBH az egész EU-ban stresszvizsgálatot végez, az EKB maga azokat a közvetlenül felügyelt bankokat teszteli, amelyek kimaradnak az EBH uniós tesztjeiből. A teszt az éves SREP-folyamat része, és az EBH módszertanát alkalmazza úgy, hogy a kisebb bankoknál szükség szerint kiigazítja az adatokat, lehetővé téve így az arányos bánásmódot. Az eredményeket végül az EKB teszi közzé.
Az EBH által koordinált EU-szintű stresszteszt részeként – amely a koronavírus világjárvány miatt egy évvel elhalasztott 2020-as tesztelést helyettesíti – az EKB 38 jelentős euroövezeti bankot vizsgál meg, amelyek az euroövezeti banki eszközök mintegy 70%-át testesítik meg. Az EBH 2021 júliusának végére tervezi az egyes bankok eredményeinek közzétételét. Ezzel párhuzamosan az EKB is tervez saját tesztet a közvetlen felügyelete alatt álló 53 banknál, amely nem szerepel az EBH tesztelési mintájában.
- Sajtóközlemény: Az EKB 35 euroövezeti bank stressztesztelését tervezi az EBH által irányított EU-szintű vizsgálat részeként
- Sajtóközlemény: Az EKB bankfelügyelete a koronavírusra válaszul ideiglenes tőke- és az operatív könnyítő intézkedéseket hozott
- Az EBH közleménye a COVID19-járványból az uniós bankszektort érő hatások enyhítésére tett lépésekről
Tematikus stresszteszt
Azokban az években, amikor nincs EU-s szintű teszt, az EKB egy bizonyos sokk esetére vizsgálja a közvetlen felügyelete alatt álló jelentős pénzintézeteket. A tesztelés az országos felügyeletekkel közösen zajlik, az eredményeket pedig összevontan tesszük közzé.
Az EKB bankfelügyelete 2019-ben megvizsgálta, mennyire képesek ellenállni a bankok olyan egyedi likviditási sokkoknak, amelyeket a közelmúltbeli válságesemények alapján kalibrált.
A vizsgálat eredménye összességében pozitív: a bankok meglehetősen hosszú fennmaradási időszakról, és annyi rendelkezésre álló készpénzről és fedezetről számoltak be, amely kellő időt hagyna a szükséghelyzeti finanszírozási terveik foganatosítására.
Több kérdés azonban további figyelmet igényel: ilyen például a devizákat érintő rövid fennmaradási periódus; potenciális elkülönítési (ring-fencing) kockázatok egyes bankoknál; a likviditásfedezeti ráta (LCR) optimalizálását szolgáló stratégiák; javítanivaló a fedezetkezelési gyakorlat terén, valamint a leminősítés kedvezőtlen hatásának általános alulbecslése. A vizsgálat emellett adatminőségi problémákat is feltárt a szabályozói adatszolgáltatásban. A felsorolt megállapítások a jövőben elősegítik a likviditásra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatás minőségének javítását.
A vizsgálat eredményeit felhasználták a bankok likviditásmegfelelésének és kockázatkezelési politikájának értékelése során, viszont nem befolyásolták közvetlenül a felügyeleti tőkekövetelményeket.
- Sajtóközlemény: Az EKB megállapítása szerint az euroövezeti bankok összességében biztos likviditási helyzetben vannak, bár egyes sérülékenységek további figyelmet igényelnek ENGLISHOTHER LANGUAGES (14) +
- Prezentáció: A likviditási kockázat érzékenységi elemzése – a 2019. évi stresszvizsgálat végeredménye
- Gyakori kérdések a likviditási kockázat érzékenységi elemzéséről, azaz a 2019. évi stressztesztről
- Felügyeleti hírlevél: Az EKB vizsgálja a bankok likviditási kockázattal szembeni érzékenységét
- Sajtóközlemény: Az EKB megállapítása szerint a legtöbb európai bankban megfelelő a kamatlábkockázat kezelése ENGLISHOTHER LANGUAGES (14) +
- Prezentáció: A banki könyv kamatlábkockázatának érzékenységi elemzése – a 2017. évi stresszvizsgálat végeredménye
- Bankfelügyelet. Bemutatkozunk.: Az EKB érzékenységi elemzése az IRRBB-ről – 2017. évi stresszteszt
Az átfogó értékelés részét képező stressztesztek
A stresszvizsgálat az átfogó értékelés két pillérének egyike. Utóbbi olyan pénzügyi állapotfelmérés, amelynek segítségével biztosítható, hogy a bankok kellő tőkével rendelkezzenek a lehetséges pénzügyi megrázkódtatások átvészeléséhez. Átfogó értékelésre a következő esetekben kerül sor:
- amikor a bankot jelentőssé minősítik, és ezzel az EKB közvetlen felügyelete alá kerül;
- amikor szoros együttműködés jön létre az euroövezeten kívüli uniós tagállam és az EKB között;
- vagy
- eseti alapon, amikor rendkívüli körülmények miatt ilyen értékelésre van szükség.
A szóban forgó stressztesztek az EBH stresszvizsgálati módszertanán alapulnak, azonban a hitelintézetek egyedi körülményeit figyelembe véve módosíthatók.
Az EBH stresszvizsgálati módszertana
Makroprudenciális célú stressztesztek
Az EKB makroprudenciális és pénzügyi stabilitási célból is végez stresszvizsgálatot, amely az egyes bankok helyett jellemzően rendszerszintű hatásokra irányul, és felülről lefelé (a bankok bevonása nélkül) halad. Az eredményeket rendszeresen közzétesszük a pénzügyi stabilitási jelentésekben és a makroprudenciális hírlevelekben.
- 2019. november
- Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 3.2 Az euroövezeti banki ágazat rugalmasságának értékelése
- 2019. október 29.
- Makroprudenciális Hírlevél – A felügyeleti ellenőrzésnek a banki kockázatvállalásra gyakorolt fegyelmező hatása: az európai uniós stresszteszt tanúsága
- 2019. március 27.
- Makroprudenciális Hírlevél – Az európai bankszektor ellenálló képessége madártávlatból: az új makroprudenciális stressztesztrendszer eredményei
Ezt az oldalt folyamatosan aktualizáljuk az EKB által végzett stresszvizsgálatokkal kapcsolatos legfrissebb folyamatok alapján.