Az LSI-k felügyelete és felvigyázása
AZ OLDAL TARTALMA
A kevésbé jelentős hitelintézetek (LSI-k) olyan kis és közepes méretű bankok, amelyeket közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) felügyelnek az EKB felvigyázása mellett.
Az alábbiakban választ találunk az LSI-k felügyeletével és felvigyázásával kapcsolatos néhány gyakori kérdésre, ami segít a téma megismerésében.
Az LSI-k felügyeletéről és felvigyázásáról szóló jelentésben olvasható az összefoglaló, amely az LSI-k felvigyázásának és felügyeletének megszervezéséről, az EKB és az INH-k tevékenységeiről, valamint az európai LSI-ágazat szerkezetéről és kockázati helyzetéről szól.
Az LSI-k felügyeleti jelentése 2022Mi határozza meg valamely bank jelentőségét?
Minden felügyelt szervezet alapértelmezés szerint kevésbé jelentősnek minősül.
Csak akkor válik jelentőssé – és ezért az EKB közvetlen felügyelete alá kerül –, ha megfelel az egységes felügyeleti mechanizmusról (SSM) szóló rendeletben meghatározott kritériumok legalább egyikének. A kritériumokról az alábbi hivatkozások alatt tájékozódhatunk.
Ki felügyeli az LSI-ket?
Az LSI-ket közvetlenül az illetékes INH-k felügyelik, közvetett módon pedig az EKB, míg a jelentős hitelintézeteket (SI) az EKB közvetlenül felügyeli.
Az EKB felügyelt szervezeteket felsoroló jegyzékében ellenőrizhető, hogy valamely bank jelentős vagy kevésbé jelentős hitelintézetnek minősül-e, valamint hogy kinek a felügyelete alatt áll. Az EKB évente legalább egyszer felülvizsgálja minden bank jelentőségét.
Hogyan jelenik meg az arányosság a felügyeletben?
Az arányosság elve biztosítja, hogy a felügyelet elvárásai és követelményei megfeleljenek a felügyelet alá vont bankok méretének, rendszerszintű jelentőségének és kockázati profiljának, valamint hogy a felügyeleti erőforrások elosztása hatékonyan történjen.
Az SSM többféle módon is figyelembe veszi a felügyelet és felvigyázás arányosságát. Besorolási rendszere elengedhetetlen a megfelelő arányosság biztosításához, a felügyeleti adatszolgáltatásban és felügyeleti elvárásokban arányos megközelítést eredményezve (például az irányítási rendszerrel és az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban), valamint a napi felügyeleti tevékenységek és értékelések intenzitásában és hatókörében. Az EKB besorolási rendszere különbséget tesz a kiemelt hatású és a nagy kockázatú LSI-k között, de az utóbbit csak belső felügyeleti intenzitási célokra használjuk. A tőkekövetelményekről szóló rendeletben (CRR) meghatározott kis és nem összetett intézményekre (SNCI) vonatkozó kritériumok szintén elengedhetetlenek az arányosság biztosításához.
Mi az SNCI?
A CRR II bevezette a kis és nem összetett intézmény fogalmát.
A minősítés előfeltétele, hogy a hitelintézet teljesítse a CRR (4.(1)(145.)) megfelelő cikkében felsorolt kilenc kritériumot.
A bankokra van bízva SNCI-státuszuk meghatározása, és elvben ezt folyamatosan kell végezniük. Az LSI-kkel szemben elvárás, hogy tájékoztassák az INH-kat, ha jogállásuk megváltozik, azaz amikortól SNCI-nek minősülnek, vagy amikortól már nem felelnek meg a CRR-ben meghatározott valamennyi kritériumnak. Ez nem zárja ki, hogy az INH-k meghatározzák, hogy a felügyeletük alá tartozó bankokat a CRR vonatkozó kritériumaival összhangban SNCI-nek kell-e tekinteni, és hogy a meghatározás eredményét közöljék az érintett bankokkal.
Mire van szükség az engedélyezéshez?
Az illetékes INH-kkal együttműködve az EKB felelős az európai bankfelügyeletben részt vevő összes bank – azaz mind a jelentős, mind a kevésbé jelentős hitelintézetek – engedélyezéséért.
További információk az engedélyekrőlKell-e a bankunknak felügyeleti díjat fizetnie?
Az EKB által közvetlenül vagy közvetve felügyelt minden banknak éves felügyeleti díjat kell fizetnie, amelynek kiszámítása a bank jelentősége és kockázati profilja alapján történik.
Tudnivalók a felügyeleti díjakról