Melyek a kevésbé jelentős hitelintézetek?

2024. augusztus 2.

Minden felügyelt szervezet alapértelmezés szerint kevésbé jelentős hitelintézetnek (LSI) minősül. Csak akkor válik jelentőssé – és kerül ezáltal az EKB közvetlen felügyelete alá –, ha megfelel az egységes felügyeleti mechanizmusról (SSM) szóló keretrendeletben meghatározott kritériumok legalább egyikének. Ilyen kritérium a bank mérete, az országában vagy az EU gazdaságában betöltött szerepének fontossága, valamint a nemzetközi tevékenységének jelentősége. 2023 decembere óta 110 bank minősül jelentős hitelintézetnek (SI) és mintegy 2000 LSI-nek.

Számos LSI kisebb közösségeknek vagy régióknak nyújt szolgáltatást. A legtöbb takarékbank és szövetkezeti bank például ebbe a csoportba tartozik. Ezenkívül az LSI-k az SI-knél speciálisabb szolgáltatásokat és termékeket is kínálhatnak, beleértve az autófinanszírozást, a jelzálog-hitelezést, konkrét ágazatok hitelezését és értékpapír-szolgáltatásokat.

Az LSI-k felügyeletét a nemzeti felügyeletek látják el az EKB felvigyázása mellett, az SI-ket pedig közvetlenül az EKB felügyeli. A rájuk vonatkozó felügyelet és felvigyázás az arányosság elvét követi. Ez biztosítja, hogy a felügyelet elvárásai és követelményei összhangban legyenek a felügyelet alá vont bankok méretével, rendszerszintű jelentőségével és kockázati profiljával, valamint hogy a felügyeleti erőforrásokat hatékonyan osszák el. A minimális követelményeket ugyanakkor minden banknak be kell tartania, ezektől arányossági okokból nem lehet eltekinteni.

Az arányos bánásmód elősegítése érdekében a bankok a jellemzőik szerint kerülnek besorolásra. Ennek megfelelően az SI-k és az LSI-k közötti különbségtétel fontos kiindulópont az arányosság alkalmazásához. További különbségtétel az LSI-k között a kis és nem összetett intézmények (SNCI-k) bevezetése, a tőkekövetelményekről szóló átdolgozott rendelet (CRR II) eredményeként. Végezetül további megkülönböztető tényezők az olyan bankspecifikus jellemzők, mint például a kockázati profil, az üzleti modell, a határon átnyúló tevékenység és a méret, amelyekkel meghatározzuk a felügyeleti szerepvállalást (a felülvizsgálatok gyakorisága, hatóköre és mélysége tekintetében) és a felügyeleti adatszolgáltatás megfelelő szintjét.