Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Mit jelent, ha egy bank csődhelyzetbe kerül, vagy valószínűsíthetően csődbe jut?

2017. június 14.

Egy bankot négyféle okból minősíthetnek csődhelyzetben lévőnek vagy csődközelinek:

  • nem felel meg a felügyeleti engedély követelményeinek;
  • a kötelezettségállománya meghaladja az eszközállományát;
  • képtelen kifizetni esedékessé váló tartozásait;
  • rendkívüli állami pénzügyi támogatásra szorul.

Egy bankot akkor nyilvánítanak csődhelyzetben vagy csődközeli helyzetben levőnek, ha a fenti feltételek egyike teljesül, vagy valószínűleg teljesülni fog.

Miért van szükség különleges lépésekre, ha egy bank csődhelyzetben lévőnek vagy csődközelinek minősül?

A bankcsődnek általánosságban azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert a bankok alapvető szerepet töltenek be a gazdaságban. Olyan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a lakosság és a vállalatok részére, mint például a hitelnyújtás, a betétgyűjtés és a fizetésforgalom feldolgozása. Ezért fontos gondoskodni arról, hogy bankcsőd esetén is folyamatosak legyenek a szolgáltatások.

Ezen túlmenően, a pénzügyi rendszer szorosan integrálódott. Az elmúlt évek pénzügyi válsága nyomán kiderült, hogy a pénzügyi szektorban fellépő problémák hathatós kezelés híján milyen gyorsan és feltartóztathatatlanul szétterjedhetnek.

Mi történik, ha egy bankról megállapítják, hogy csődhelyzetbe került, vagy valószínűsíthetően csődbe jut?

A bejelentés után a bank irányítását átveszi az Egységes Szanálási Testület, az a hatóság, amely az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős bankok és a határon átnyúló tevékenységet folytató kevésbé jelentős bankok szanálásáért felel. Ez a szerv dönti el, hogy fűződik-e közérdek a bank szanálásához (amennyiben nem, a bankot felszámolják), és hogy mely szanálási intézkedéseket kell alkalmazni.

A szanálás legfőbb céljai:

  • megőrizni a bank üzleti tevékenységének rendszerszempontból jelentős (csőd esetén pénzügyi válságot kiváltó) részét;
  • megvédeni a betéteseket;
  • gondoskodni róla, hogy a kritikus fontosságú funkciók folyamatosan működjenek;
  • megelőzni a piaci zavarokat.

A mintegy 120 jelentős bankot közvetlenül felügyelő EKB a folyamat során szorosan együttműködik az Egységes Szanálási Testülettel.

Egységes Szanálási Testület

1. lépés – Helyreállítási és szanálási tervek készítése

A tervezés a csődhelyzetbe kerültté vagy csődközelivé nyilvánított bankok eredményes szanálásának elengedhetetlen eleme.

A bankok minden évben kötelesek helyreállítási tervet készíteni, amelyet az illetékes felügyelet (jelentős hitelintézet esetében az EKB) értékel. Ebben felvázolják azokat a lehetséges forgatókönyveket, amelyek megvalósulhatnak a bank esetleges pénzügyi problémái esetén, és meghatározzák a folyamatos működéshez szükséges intézkedéseket, ezzel megakadályozva a csődöt. A pénzügyi nehézségekkel küzdő bank például további tőkebevonással, a kihelyezendő hitelállomány csökkentésével vagy eszközeladással javíthat a helyzetén.

A szanálási terv ezzel szemben egyfajta végrendeletszerű készenléti terv („living will”), amely megszabja a bank felszámolásának módját, amennyiben olyan döntés születik, hogy már nem életképes. A cél a bank nélkülözhetetlen funkcióinak meghatározása, a szanálhatóság útjában álló akadályok elhárítása és az esetleges szanálás előkészítése. A szanálási hatóság feladata, hogy az adott banktól és a felügyelettől kapott információk alapján elkészítse minden egyes bank szanálási tervét. Utóbbi véleményét kikérik a folyamat során.

2. lépés – Megkezdődik a bank szanálása

A bank csődhelyzetbe jutásáról vagy csődközeli helyzetéről szóló döntés után az Egységes Szanálási Testület felméri, megelőzhető-e belátható időn belül magánszektorbeli intézkedéssel a bankcsőd, valamint hogy fűződik-e közérdek a szanálási eljáráshoz (ahelyett, hogy a bankot rendes fizetésképtelenségi eljárással felszámolnák). Más szóval kiértékeli, hogy okozhat-e a bank csődje például pénzügyi instabilitást vagy piaci működési zavart.

Amennyiben a testület megállapítja, hogy nem kivitelezhető alternatív magánszektorbeli intézkedés, és hogy a közérdeket a szanálás szolgálja leginkább, szanálási rendszert állíthat fel.

Több különböző szanálási eszköz közül választhat:

  • a bank vagyonelemeinek értékesítése;
  • a bank vagyonelemeinek átruházása egy ideiglenes struktúrára („áthidaló bank”) a banki ügyfélszolgáltatások folytonossága érdekében;
  • bizonyos eszközök és források átadása egy ún. „rossz banknak”;
  • a bank kötelezettségeinek leírása vagy csökkentése hitelezői feltőkésítési eljárás keretében.

Mi történik a csődbe jutottnak vagy csődközelinek nyilvánított banknál tartott betéttel?

Minden egyes tagállamban létezik betétbiztosítási rendszer, amely megtéríti a betétesek követeléseit, ha bankjuk csődbe megy, és a betéteket nem tudja visszafizetni. A betétbiztosítás felső értékhatára 100 000 €. Minden bank köteles csatlakozni egy ilyen rendszerhez, és hozzájárulást fizetni a betétbiztosítási alapba.

Európai Tanács – Betétbiztosítási rendszerek