2017. június 14.
Egy bankot négyféle okból minősíthetnek csődhelyzetben lévőnek vagy csődközelinek:
Egy bankot akkor nyilvánítanak csődhelyzetben vagy csődközeli helyzetben levőnek, ha a fenti feltételek egyike teljesül, vagy valószínűleg teljesülni fog.
A bankcsődnek általánosságban azért tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert a bankok alapvető szerepet töltenek be a gazdaságban. Olyan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak a lakosság és a vállalatok részére, mint például a hitelnyújtás, a betétgyűjtés és a fizetésforgalom feldolgozása. Ezért fontos gondoskodni arról, hogy bankcsőd esetén is folyamatosak legyenek a szolgáltatások.
Ezen túlmenően, a pénzügyi rendszer szorosan integrálódott. Az elmúlt évek pénzügyi válsága nyomán kiderült, hogy a pénzügyi szektorban fellépő problémák hathatós kezelés híján milyen gyorsan és feltartóztathatatlanul szétterjedhetnek.
A bejelentés után a bank irányítását átveszi az Egységes Szanálási Testület, az a hatóság, amely az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős bankok és a határon átnyúló tevékenységet folytató kevésbé jelentős bankok szanálásáért felel. Ez a szerv dönti el, hogy fűződik-e közérdek a bank szanálásához (amennyiben nem, a bankot felszámolják), és hogy mely szanálási intézkedéseket kell alkalmazni.
A szanálás legfőbb céljai:
A mintegy 120 jelentős bankot közvetlenül felügyelő EKB a folyamat során szorosan együttműködik az Egységes Szanálási Testülettel.
A tervezés a csődhelyzetbe kerültté vagy csődközelivé nyilvánított bankok eredményes szanálásának elengedhetetlen eleme.
A bankok minden évben kötelesek helyreállítási tervet készíteni, amelyet az illetékes felügyelet (jelentős hitelintézet esetében az EKB) értékel. Ebben felvázolják azokat a lehetséges forgatókönyveket, amelyek megvalósulhatnak a bank esetleges pénzügyi problémái esetén, és meghatározzák a folyamatos működéshez szükséges intézkedéseket, ezzel megakadályozva a csődöt. A pénzügyi nehézségekkel küzdő bank például további tőkebevonással, a kihelyezendő hitelállomány csökkentésével vagy eszközeladással javíthat a helyzetén.
A szanálási terv ezzel szemben egyfajta végrendeletszerű készenléti terv („living will”), amely megszabja a bank felszámolásának módját, amennyiben olyan döntés születik, hogy már nem életképes. A cél a bank nélkülözhetetlen funkcióinak meghatározása, a szanálhatóság útjában álló akadályok elhárítása és az esetleges szanálás előkészítése. A szanálási hatóság feladata, hogy az adott banktól és a felügyelettől kapott információk alapján elkészítse minden egyes bank szanálási tervét. Utóbbi véleményét kikérik a folyamat során.
A bank csődhelyzetbe jutásáról vagy csődközeli helyzetéről szóló döntés után az Egységes Szanálási Testület felméri, megelőzhető-e belátható időn belül magánszektorbeli intézkedéssel a bankcsőd, valamint hogy fűződik-e közérdek a szanálási eljáráshoz (ahelyett, hogy a bankot rendes fizetésképtelenségi eljárással felszámolnák). Más szóval kiértékeli, hogy okozhat-e a bank csődje például pénzügyi instabilitást vagy piaci működési zavart.
Amennyiben a testület megállapítja, hogy nem kivitelezhető alternatív magánszektorbeli intézkedés, és hogy a közérdeket a szanálás szolgálja leginkább, szanálási rendszert állíthat fel.
Több különböző szanálási eszköz közül választhat:
Minden egyes tagállamban létezik betétbiztosítási rendszer, amely megtéríti a betétesek követeléseit, ha bankjuk csődbe megy, és a betéteket nem tudja visszafizetni. A betétbiztosítás felső értékhatára 100 000 €. Minden bank köteles csatlakozni egy ilyen rendszerhez, és hozzájárulást fizetni a betétbiztosítási alapba.