Bankunió

A bankunió fontos állomás a valódi gazdasági és monetáris unió felé vezető úton. Lehetővé teszi tagjai körében a banki tevékenységre vonatkozó EU-s szabályok egységes alkalmazását. Az új döntéshozói folyamatok és eszközök segítenek átláthatóbbá, egységesebbé és biztonságosabbá tenni a banki piacot.

Miért van szükség bankunióra?

A bankunió iránti igény a 2008-ban begyűrűzött pénzügyi, majd az ezt követő államadósság-válság kapcsán merült fel. Az események nyomán ugyanis világossá vált, hogy különösen egy olyan monetáris unióban, mint amilyen az euroövezet, az államháztartás és a bankszektor helyzete közötti szoros összefüggésből eredő problémák könnyen átléphetnek az országhatárokon, és más tagállamokban is pénzügyi zavart okozhatnak.

A bankunió célja, hogy növelje az európai bankrendszer
átláthatóságát a közös bankfelügyeleti, helyreállítási és szanálási szabályok és adminisztrációs normák következetes alkalmazásán keresztül;
egységességét az országhatáron belüli és az azon átnyúló banki tevékenység egyenrangú kezelésén keresztül, valamint azáltal, hogy megszünteti a bankok pénzügyi helyzete és a működési helyükül szolgáló ország közötti kapcsolatot;
biztonságát a bankoknál felmerülő problémák korai kezelésén (hogy ezzel megakadályozzák csődbe menetelüket), valamint szükség esetén hatékony szanálásukon keresztül.
A Bizottság közleménye: A bankunió kiépítését eredményező ütemterv

A bankunió elemei

A bankunió a következő két pilléren nyugszik:

  • egységes felügyeleti mechanizmus (SSM);
  • egységes szanálási mechanizmus (SRM).

A kép pillér alapját az egységes szabálykönyv képezi, amelynek hatálya valamennyi EU-tagállamra kiterjed.

Egységes felügyeleti mechanizmus

Az egységes felügyeleti mechanizmus olyan új, európai bankfelügyeleti rendszer, amely az EKB-t és a mechanizmusban részt vevő országok nemzeti bankfelügyeleteit foglalja magában.

Egységes felügyeleti mechanizmus

Egységes szanálási mechanizmus

Az egységes szanálási mechanizmus célja a csődbement bankok hatékony szanálása úgy, hogy ennek költsége az adófizetőket és a reálgazdaságot csak minimálisan terhelje. Az egységes szanálási tanács gyors döntéshozatala révén egy bankot akár egy hétvége alatt szanálni lehet. Az EKB mint felügyeleti szerv fontos szerepet fog játszani annak megítélésében, hogy egy adott bank biztosan vagy valószínűleg csődbe megy-e.

A szanálás költségeit a bankok által összeadott egységes szanálási alapból fedezik.

Egységes szanálási mechanizmus

Egységes szabálykönyv

Ez a szabálygyűjtemény az EU-tagállamok pénzügyi szektora szabályozásának, felügyeletének és irányításának jogi és adminisztratív normáit fekteti le. A dokumentum többek között a tőkekövetelményeket, a helyreállítási és szanálási eljárásokat, valamint harmonizált országos betétgarancia-konstrukciók rendszerét határozza meg.

Közös Betétgarancia-rendszer

Az egységes szabálykönyvben található uniós jogszabályok hatálya valamennyi EU-tagállamra kiterjed. A bankunió gondoskodik arról, hogy ezeket a szabályokat következetesen alkalmazzák mind az euroövezetben, mind a többi részt vevő országban.