A bankunió és az ESFS ismertetése
AZ OLDAL TARTALMA
Mi a bankunió?
A bankunió intézményi keret; célja, hogy biztosítsa az európai bankok egységes szabályok szerinti működését. Elemei az egységes felügyeleti mechanizmus, az egységes szanálási mechanizmus és a harmonizált nemzeti betétbiztosítási programok rendszere.
Miért van szükségünk a bankunióra?
A 2008-as pénzügyi válság és az azt követő államadósság-válság rávilágított az európai bankszektor gyenge pontjaira. Ezért jött létre a bankunió, ami rendkívül fontos lépés az erősebb, egységesebb és átláthatóbb bankrendszer, és ezáltal a valódi gazdasági és monetáris unió felé.
Hogyan fokozható a bankszektor integráltsága?
- Az európai betétbiztosítási rendszer létrehozásával, ami erősebb és egységesebb biztosítást nyújthat az euroövezeti betéteseknek. Emellett a határokon átívelő keresletet is ösztönözné.
- A határokon átívelő konszolidáció ösztönzésével. Ez lehetővé teszi a bankok költséghatékonyabb működését és kockázati kitettségük szétterítését. Ha a bankunióban részt vevő valamely országban található bank nagy részesedést kíván szerezni egy másik bankban, vagy egyesülést hajt végre, ehhez az európai bankfelügyeletet ellátó EKB jóváhagyására van szüksége. A szóban forgó nagy részesedést befolyásoló részesedésnek hívjuk.
Mi a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere?
A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (ESFS) olyan hálózat, amellyel Európa-szerte a következetes és megfelelő pénzügyi felügyeletet kívánják biztosítani. Középpontjában az európai felügyeletek (ESA-k), az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) és a nemzeti felügyeletek állnak.
A három európai szintű felügyelet a következő:
- az Európai Bankhatóság (EBH)
- Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság (EIOPA)
- Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA)
Az EKB az európai bankfelügyelet szorosan együttműködik mindhárom ESA-val, különösen az EBH-val.
Mivel foglalkozik a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere?
Az ESFS feladatai mind a makroprudenciális, mind a mikroprudenciális felügyeletet felölelik.
Makroprudenciális felügyelet | Mikroprudenciális felügyelet | |
|---|---|---|
| Mit jelent? | Az egész pénzügyi rendszer felvigyázása azért, hogy a kockázatokat kiküszöböljük, illetve mérsékeljük. | Az egyes pénzügyi intézmények, például bankok, biztosítótársaságok vagy nyugdíjalapok felügyelete. |
| Ki a felelős? | Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) – amelynek székhelye az EKB németországi Frankfurt am Main-i irodáiban található. | Az európai felügyeletek (ESA-k), azaz az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság. |
| Hogyan történik? | Az ERKT azonosítja a rendszerkockázatokat, figyelmeztetéseket ad ki, ajánlásokat fogalmaz meg a kezelésükről. Feladatait az európai felügyeletekkel és a nemzetközi szervezetekkel együttműködve látja el. | Az ESA-k az uniós pénzügyi felügyelet összehangolásán munkálkodnak. Ennek érdekében egységes szabálykönyvet vezetnek, amely a pénzügyi intézményekre vonatkozó prudenciális standardokat foglalja össze. Az ESA-k biztosítják, hogy a szóban forgó szabályok következetes alkalmazásával egyenlőek legyenek a versenyfeltételek. |