Belső modellek vizsgálata

A belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokkal (IMI) azt kívánjuk felmérni, hogy a tőkekövetelmények kiszámítására a bankok által alkalmazott belső modellek megfelelnek-e a jogi követelményeknek. A vizsgálat elindítható a bank kérésére (eredeti jóváhagyás, lényeges módosítás, hatálykiterjesztés, bevezetés, részleges állandó alkalmazás vagy kevésbé szofisztikált módszertanhoz való visszatérés), de az EKB is kezdeményezheti.

A belső modellek alkalmazására vonatkozó határozatot a vizsgálat lezárása után fogalmazzuk meg. A határozat csak akkor tekinthető véglegesnek, ha azt a Felügyeleti Testület jóváhagyta, és az EKB Kormányzótanácsa a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében elfogadta.

A belső modellek vizsgálatának kerete

A helyszíni ellenőrzésekre és a belső modellek vizsgálatára vonatkozó EKB-útmutató pontosítja a belső modellek vizsgálatának általános keretét és a követendő eljárást.

A helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutató

Ezt kiegészíti az EKB-nak a belső modellekről szóló útmutatója, amely elsősorban a vizsgálat tartalmával foglalkozik (lásd alább).

Kritériumok

A belső modellek vizsgálata során azt nézzük, hogy a bank teljesíti-e a belső modellek alkalmazására vonatkozó követelményeket. Az IMI során:

  • megvizsgáljuk – különösen a releváns kockázati tényezők figyelembevételével – a portfóliót, amelyre a belső modellt alkalmazzák, és felmérjük a modell hatókörének helyességét;
  • ellenőrizzük, hogy a modellhez kapcsolódó folyamatok – többek között az árképzés, döntéshozatal, kockázatkezelés, validálás és tőkeszámítás – megfelelőek-e és rugalmasan módosíthatóak-e;
  • értékeljük a modell teljesítményét, azaz hogy milyen mértékben jelzi előre a kockázatokat (a teljesség igénye nélkül többek között visszaméréssel, a modell hipotetikus és korábbi piaci körülmények közötti vizsgálatával);
  • felmérjük az informatikai infrastruktúrát, a bemenő adatokat és a belső modell kidolgozásához felhasznált adatokat;
  • megkérdőjelezzük a modell eredményeit, ahol ez kivitelezhető.
Folyamat

A belsőmodell-vizsgálat előkészítő szakaszának kezdetén vissza kell igazolni, hogy minden érintett fél rendelkezésre és készen áll a vizsgálatra (lásd A belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtásáról szóló részt).

Magát a vizsgálati folyamatot az alábbi ábra mutatja be (részletes leírás a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatóban olvasható).

A helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutató

Folyamat
Kinek mi a feladata?
  • A vizsgálócsoport vezetőjének hatásköre: Az EKB választja ki a saját vagy az illetékes nemzeti hatóság (INH) dolgozói állományából, és bízza meg az ellenőrzés vezetésével. Ő a vizsgált bank számára a fő kapcsolattartó személy az ellenőrzés során felülvizsgálandó témakörökben. Irányítja továbbá a vizsgálócsoportot, megszervezi az ellenőrzés egyes lépéseit, és a csoporttagok közül egyedül rendelkezik az ellenőrzési jelentés aláírási jogával.
  • A vizsgálócsoport hatásköre: A csoportvezető irányítása alatt az összes szükséges ellenőrzést elvégzi a vizsgált bank telephelyén. Tagságába tartozhatnak az EKB ellenőrei, az INH-k által alkalmazott felügyelők, a közös felügyeleti csoportok tagjai vagy az EKB által felhatalmazott egyéb munkatársak. A vizsgálócsoport tagjait az EKB nevezi ki.
  • A közös felügyeleti csoport hatásköre: A közös felügyeleti csoport helyszíni munkájának fő elemei a következők:
    1. felügyeleti vizsgálati program elkészítése;
    2. kapcsolattartás a vizsgálócsoporttal az ellenőrzés alatt (vagy időnként tagként való részvétel);
    3. részvétel a belsőmodell-vizsgálat alapján készülő határozattervezet kidolgozásában;
    4. a javító lépések vagy felügyeleti intézkedések későbbi utókövetése.
  • Az EKB belső modellekkel foglalkozó osztályának (INM) hatásköre: Az INM az EKB IV. Mikroprudenciális Felügyeleti Főigazgatóságához tartozik. Feladata az ellenőrzések folyamatos monitorozása és annak biztosítása, hogy az összes belsőmodell-vizsgálatban közös, jó minőségű standardokat alkalmazzanak. Minőség és következetesség szempontjából felülvizsgálja a vizsgálati jelentéseket, kidolgozza a vizsgálatokból eredő határozattervezetek többségét, amelyeket azután a Felügyeleti Testület elé terjesztenek.

Az EKB belső modellekhez készült útmutatója

Az EKB belső modellekre vonatkozó útmutatója átláthatóvá teszi, milyen módon értelmezi az EKB a hatályos uniós és nemzeti jogszabályokat, és hogyan kívánja ezeket alkalmazni, amikor felméri, hogy a bankok megfelelnek-e a jogi követelményeknek. Gerince az EKB által kidolgozott módszertannak, amelyet eredetileg a belső modellek célzott felülvizsgálatával (TRIM) összefüggésben fejlesztettünk ki a helyszíni belsőmodell-vizsgálatokhoz. Jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy SSM-szerte össze­hangoljuk a felügyeleti gyakorlatot, és így végső fokon egyenlő verseny­feltételeket teremtsünk a belső modelleket alkalmazó jelentős hitelintézetek számára.

Az útmutató négy fejezetből áll (általános témakörök, hitelkockázat, piaci kockázat, partner-hitelkockázat), amelyet 2018-ban nyilvános konzultációra bocsátottunk.

Az útmutató nem értelmezhető a hatályos uniós és nemzeti jog túllépésének, nem célunk vele ezek helyettesítése, érvénytelenítése vagy befolyásolása.

EKB aktualizált belsőmodell-útmutatójához

A belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtása

Az EKB bankfelügyelete annak érdekében, hogy az SSM-en belül megkönnyítse a belső modellekkel kapcsolatos egységes kérelemkezelést, különféle dokumentumokat és eljárásokat tett közzé, amelyeket a jelentős bankok a belső modellekkel kapcsolatos kérelmeik benyújtásához felhasználhatnak.

A jelentkezési folyamat áttekintése

Az alábbiakban megtalálhatók az (előzetes) jelentkezési folyamathoz kapcsolódó űrlapok és iránymutatások, valamint a hivatkozások, amelyekről elérhetők azok a dokumentumok, amelyeken az EKB-t értesíteni kell a modellek tervbe vett vagy már bevezetett, nem lényeges módosításáról vagy hatályuk kiterjesztéséről.

A modell eredeti jóváhagyását vagy lényeges módosítását, illetve kiterjesztését kérelmező banktól kérjük, hogy amennyiben nem korábbi kötelezettség teljesítéséről van szó:

  • igazolja vissza a tervezett jelentkezési napot legalább négy hónappal korábban a közös felügyeleti csoportnak küldött e-mailben, és
  • nyújtson be előzetes jelentkezési csomagot (lásd az alábbi hivatkozásokat) legalább két hónappal a visszaigazolt jelentkezési idő előtt.
Az (előzetes) jelentkezési folyamattal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókAz előzetes jelentkezési folyamattal kapcsolatos űrlapok és napirendekJelentkezési lap az előzetes jelentkezési folyamat körén kívül eső esetekhezA modell nem lényeges módosítására és kiterjesztésére vonatkozó tájékoztatáshoz használt formanyomtatványok és útmutatók

Az EKB útmutatója az IMM- és A-CVA-modellek kiterjesztésének és módosításának lényegességi értékeléséről

A tőkekövetelményekről szóló rendelet előírja, hogy a hitel-, a működési és a piaci kockázatra vonatkozó belső modellek lényeges módosításához vagy hatályuk kiterjesztéséhez szükséges az illetékes hatóság engedélye. Az Európai Bizottság szabályozástechnikai standardokat fogadott el a következő modellek módosításának és hatályuk kiterjesztésének lényegességi értékeléséről: a hitelkockázat belső értékelésen alapuló módszere, a működési kockázat fejlett mérési módszere (AMA) és a piaci kockázat belső értékelésen alapuló módszere. Az említett standardok alapján a belső modellek módosítását, hatályuk kiterjesztését vagy a lényeges kategóriába sorolják, amelyhez az illetékes hatóságtól előzetesen engedélyt kell kérni, vagy pedig a nem lényeges kategóriába, amelyről előzetesen vagy utólag értesíteni kell a hatóságot.

A partner-hitelkockázat esetében sem a belső modell módszer (IMM), sem a hitelértékelési korrekciós kockázat fejlett módszere (A-CVA) tekintetében nem írja elő a tőkekövetelményekről szóló rendelet hatályos szövege hasonló szabályozástechnikai standardok bevezetését. Az EKB ezért kiadott egy útmutatót a lényegesség értékeléséről (EGMA), amellyel a jelentős hitelintézeteket támogatja, amikor saját maguk értékelik, hogy a hatályos jogi keret értelmében milyen lényegesnek minősül, amikor az IMM- és A-CVA-modelljeiket módosítják vagy hatályukat kiterjesztik. Az EGMA-val nem kívánjuk helyettesíteni, hatálytalanítani vagy bármely egyéb módon befolyásolni az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogot. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az Európai Bankhatóság az EBH-rendelet 16. cikke alapján iránymutatások elfogadásával vagy jövőbeli uniós jogszabályon alapuló szabályozástechnikai standard elfogadásával szabályozhatja ezt a területet.

Az EKB lényegességi értékelésre vonatkozó útmutatója (EGMA)