Menu

Belső modellek vizsgálata

A belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokkal (IMI) felmérjük, hogy a tőkekövetelmények kiszámítására a bankok által alkalmazott belső modellek megfelelnek-e a jogi követelményeknek. A vizsgálat elindítható a bank kérésére (eredeti jóváhagyás, lényeges módosítás, hatálykiterjesztés, bevezetés, részleges állandó alkalmazás vagy kevésbé szofisztikált módszertanhoz való visszatérés) vagy az EKB kezdeményezéséből.

A felügyeleti szakértők a belső modellek alkalmazásáról szóló határozatokat az egyes vizsgálatok lezárása után fogalmazzák meg. A határozatok csak akkor tekinthetők véglegesnek, ha a Felügyeleti Testület jóváhagyta, az EKB Kormányzótanácsa pedig a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében elfogadta őket.

A belsőmodell-vizsgálatok kerete

A helyszíni ellenőrzésekre és a belső modellek vizsgálatára kidolgozott EKB-útmutatóban részletesen bemutatjuk az IMI vizsgálatok általános keretét és a követendő eljárást.

Útmutató a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról

Ezt kiegészíti az EKB-nak a belső modellekről szóló útmutatója, amely elsősorban a belsőmodell-vizsgálat tartalmával foglalkozik.

Kritériumok

A belső modellek vizsgálata során ellenőrizzük, hogy a bank teljesíti-e a belső modellek alkalmazására vonatkozó követelményeket. Az IMI vizsgálat során:

  • megvizsgáljuk a portfóliót – különösen a releváns kockázati tényezők figyelembevételével –, amelyre a belső modellt alkalmazzák, és felmérjük a modell hatókörének helyességét;
  • ellenőrizzük, hogy a modellhez kapcsolódó folyamatok – többek között az árképzés, döntéshozatal, kockázatkezelés, validálás és tőkeszámítás – megfelelőek-e és rugalmasan módosíthatók-e;
  • értékeljük a modell teljesítményét, azaz hogy milyen mértékben jelzi előre a kockázatokat (a teljesség igénye nélkül többek között visszaméréssel, a modell hipotetikus és visszatekintő piaci körülmények közötti vizsgálatával);
  • felmérjük az informatikai infrastruktúrát, a bemenő adatokat és a belső modell kidolgozásához felhasznált adatokat;
  • megkérdőjelezzük a modell eredményeit, ahol ez kivitelezhető.
Folyamat

A belsőmodell-vizsgálat előkészítő szakaszának kezdetén vissza kell igazolni, hogy minden érintett fél rendelkezésre és készen áll a vizsgálatra (lásd a belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtásáról szóló részt).

Magát a vizsgálati folyamatot az alábbi grafikon mutatja be (részletes leírásért lásd a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatót).

Útmutató a helyszíni ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról

Folyamat
Kinek mi a feladata?
  • A vizsgálócsoport vezetője: az EKB választja ki a saját vagy az illetékes nemzeti hatóság (INH) dolgozói állományából, és bízza meg az ellenőrzés vezetésével. Ő a vizsgált bank felé a fő kapcsolattartó személy az ellenőrzés során felülvizsgált témakörökben. Irányítja továbbá a vizsgálócsoportot, megszervezi az ellenőrzés egyes lépéseit, és a csoporttagok közül egyedül rendelkezik az ellenőrzési jelentés aláírási jogával.
  • A vizsgálócsoport: a csoportvezető irányítása alatt az összes szükséges ellenőrzést elvégzi a vizsgált bank telephelyén. Tagságába tartozhatnak az EKB ellenőrei, az INH-knál alkalmazott felügyelők, a közös felügyeleti csoportok tagjai vagy az EKB által felhatalmazott egyéb személyek. A vizsgálócsoport tagjait az EKB nevezi ki.
  • A közös felügyeleti csoport: a közös felügyeleti csoport helyszíni munkájának fő elemei a következők:
    1. a felügyeleti vizsgálati program elkészítése;
    2. kapcsolattartás a vizsgálócsoporttal az ellenőrzés alatt (vagy alkalmanként tagként való részvétel);
    3. az IMI vizsgálat alapján készülő határozattervezetek kidolgozása;
    4. a problémákat orvosló vagy felügyeleti intézkedések utókövetése.
  • A belső modellek vizsgálatával foglalkozó osztály (IMI osztály): a Helyszíni és Belsőmodell-vizsgálatok Főigazgatósága (DG/OMI) IMI osztálya felelős az ellenőrzésekről és a belső modellek vizsgálatáról szóló útmutatóért, a belsőmodell-vizsgálatok módszertanáért és a modellértékelési jelentések következetességének ellenőrzéséért. Az osztály dolgozói irányítják a belsőmodell-vizsgálatokat, illetve részt vesznek bennük.

A belső modellekkel kapcsolatos kérelmek benyújtása

Az EKB bankfelügyelete azért, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusnak (SSM) is nevezett európai bankfelügyeletben lehetővé tegye a belső modellekkel kapcsolatos kérelmek egységes kezelését, közzétett egy dokumentum- és eljáráscsomagot, amelyet a jelentős bankoknak ajánl a belső modellekkel kapcsolatos kérelmeik benyújtásához.

A jelentkezési folyamat áttekintése

Az alábbiakban megtalálhatók az (előzetes) jelentkezési folyamathoz kapcsolódó űrlapok és iránymutatások, valamint azokhoz a dokumentumokhoz vezető hivatkozások, amelyeken az EKB-t értesíteni kell a modellek akár tervezett, akár már bevezetett, nem lényeges módosításáról vagy hatályuk kiterjesztéséről.

A modell eredeti jóváhagyását vagy lényeges módosítását, illetve hatályának kiterjesztését kérelmező banktól kérjük, hogy amennyiben nem korábbi kötelezettség teljesítéséről van szó:

  • igazolja vissza a tervezett jelentkezési napot legalább négy hónappal korábban a közös felügyeleti csoportnak küldött e-mailben, és
  • nyújtson be előzetes jelentkezési csomagot (lásd az alábbi hivatkozásokat) legalább két hónappal a visszaigazolt jelentkezési idő előtt.
Az (előzetes) jelentkezési folyamattal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókAz előzetes jelentkezési folyamattal kapcsolatos űrlapok és napirendekJelentkezési lap az előzetes jelentkezési folyamat körén kívül eső esetekhezŰrlapok és utasítások a nem lényeges modellmódosításokkal és -hatálykiterjesztésekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz

Az EKB útmutatója az IMM- és A-CVA-modellek kiterjesztésének és módosításának lényegességi értékeléséről

A tőkekövetelményekről szóló rendelet előírja, hogy a hitel-, a működési és a piaci kockázatra vonatkozó belső modellek lényeges módosításához vagy hatályuk kiterjesztéséhez szükséges az illetékes hatóság engedélye. Az Európai Bizottság szabályozástechnikai standardokat fogadott el a következő modellek módosításának és hatályuk kiterjesztésének lényegességi értékeléséről: a hitelkockázat belső értékelésen alapuló módszere, a működési kockázat fejlett mérési módszere (AMA) és a piaci kockázat belső értékelésen alapuló módszere. Az említett standardok alapján a belső modellek módosítását, hatályuk kiterjesztését vagy a lényeges kategóriába sorolják, amelyhez az illetékes hatóságtól előzetesen engedélyt kell kérni, vagy pedig a nem lényeges kategóriába, amelyről ex ante vagy ex post értesíteni kell a hatóságot.

A partner-hitelkockázat esetében sem a belső modell módszer (IMM), sem a hitelértékelési korrekciós kockázat fejlett módszere (A-CVA) tekintetében nem írja elő a tőkekövetelményekről szóló rendelet hatályos szövege hasonló szabályozástechnikai standardok bevezetését. Az EKB ezért kiadott egy útmutatót a lényegesség értékeléséről (EGMA), amellyel a jelentős hitelintézeteket támogatja, amikor maguk értékelik, hogy a hatályos jogi keret értelmében milyen lényegesnek minősül, amikor az IMM- és A-CVA-modelljeiket módosítják vagy hatályukat kiterjesztik. Az EGMA-val nem kívánjuk helyettesíteni, hatálytalanítani vagy bármely egyéb módon befolyásolni az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogot. Szem előtt kell tartani továbbá, hogy az Európai Bankhatóság az EBH-rendelet 16. cikke alapján iránymutatások elfogadásával vagy jövőbeli uniós jogszabályon alapuló szabályozástechnikai standard elfogadásával szabályozhatja ezt a területet.

EKB-útmutató a lényegességi értékelésről (EGMA)