Mi a felügyeleti kollégium?

2016. július 14. (frissítés időpontja: 2018. december 12.)

Egyre inkább globalizálódott világunkban – ahogy arra a pénzügyi válság is rámutatott – elengedhetetlen az egynél több országban működő bankok lehető leghatékonyabb felügyelete. A felügyeleti kollégiumok ebből a szempontból fontos szerepet játszanak, hiszen elősegítik a nemzetközileg aktív bankok jobb felügyeletét.

A felügyeleti kollégium dióhéjban

A felügyeleti kollégium lényegében a nemzetközi bankok székhely szerinti és fogadó felügyeleteit tömörítő állandó, de rugalmas struktúra: a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a fogalmat igen tágan, az érintett felügyeletek közötti folyamatos kapcsolatrendszer értelemben alkalmazza. A struktúra kiterjed a bármilyen formában – telekonferencia, videokonferencia, levél, e-mail vagy biztonságos weboldalak közvetítésével – történő kapcsolattartásra.

Az alapvető cél a kollégiumi tagok segítése abban, hogy jobban megértsék a határon átnyúló tevékenységet folytató bankok kockázati profilját és sérülékeny pontjait, valamint keretrendszer biztosítása a felügyeleti szempontból fontos alapkérdések kezeléséhez. Az információcsere és a folyamatos együttműködés az ilyen bankok felügyeletének megerősítéséhez nélkülözhetetlen eszköz.

Információcsere a gyakorlatban

A felügyeleti kollégiumi tagok együttműködésének mértéke az adott bankcsoport és felügyelet függvénye, és az arányosság elvén alapul.

A következőkben megemlítünk néhány példát a kollégiumi tagok között megosztható információra:

  • Felügyeleti kockázatértékelés, a felügyeleti vizsgálat fő eredményei és a jelentősebb intézkedések
  • A fontos piacokon és országokban a működési környezet bankcsoportra gyakorolt hatásának elemzése és a stressztesztek eredményei
  • Készenléti tervek válsághelyzet esetére
  • Tőke- és likviditási pozíció/tervek
  • Az egész bankcsoportra és leányvállalataira vonatkozó stratégiai tervek
  • A kollégium tagjai számára vélhetőleg hasznos exogén tényezőkkel kapcsolatos olyan információk, mint például a szabályozói folyamatok és makroprudenciális adatok

A felügyeleti kollégiumok uniós összefüggésben

Az Európai Unióban a felügyeleti kollégium nemcsak a szoros együttműködést és információcserét támogató struktúra, hanem döntéshozó szerepe is van – például a pénzintézet belső modelljét, kockázati kitettségét és tőkebázisát érintő közös döntéseket hoz.

A tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV) – az EU bankfelügyeleti jogi keretrendszerének része – kimondja, hogy a kollégiumoknak összehangolt munkaprogramot, valamint összehangolt felügyeleti döntéseket kell biztosítaniuk. A térképsablonok, amelyek többek között a bankok határon túli jelenlétének kiterjedését és természetét mutatják meg, e folyamatnak a nélkülözhetetlen elemei. Ezekhez járulnak még az írott koordinációs és együttműködési megállapodások, amelyek a kollégiumi tagok közötti kooperáció és információcsere – és így a közös feladatok és tevékenységek, továbbá a közös döntéshozatal – megvalósításának alapját képezik.

A bankok szanálásáról és helyreállításáról szóló irányelv (BRRD) által bevezetett új feltételrendszer értelmében a kollégiumoknak a határon átnyúló tevékenységet folytató bankok szanálási terveit is értékelniük kell, majd pedig közös határozatot kell hozniuk az értékelésről.

Az EU-n belüli felügyeleti kollégiumi rendszer megvalósításának kulcselemei az Európai Bankhatóság által kidolgozott irányelvek, valamint az Európai Bizottság által elfogadott releváns rendeletek.

Az euroövezet jelentős hitelintézeteinek felügyeletét ellátó EKB vagy székhely szerinti (konszolidáló), vagy fogadó felügyeletként részt vehet a felügyeleti kollégiumban; előbbi esetben a kollégium elnöki funkcióját tölti be.