Milyen szerepet játszik az EKB a banki egyesülésekben és felvásárlásokban?

2019. április 5.

Az EKB bankfelügyeletének a bankok konszolidálásában betöltött szerepe a bank által választott ügyletfajtától függ. Az EKB-nak akkor van ebben hivatalosan szerepe, ha a bankközi ügyletben befolyásoló részesedés szerzéséről vagy új bank létesítéséről van szó, vagy ha jelentős bankok kívánnak egyesülni, és a nemzeti jog szerint az engedélyezési jogkört a felügyelet gyakorolja.

A tranzakciót minden esetben az érintett intézmények folyamatos felügyeletének részeként vizsgáljuk felül. Ennek megfelelően a felügyelet megvizsgálja a banki megállapodás életképességét és fenntarthatóságát azt biztosítandó, hogy a létesülő bankcsoport a belátható jövőben folyamatosan meg tudjon felelni az összes prudenciális követelménynek. Ebből a célból a felügyelet megvizsgálja a tranzakció eredményeként létrejövő banki üzleti modellt. Különös figyelemmel ellenőrzi, hogy a bank elegendő tőkével és likvid forrással rendelkezik-e, és az idő múlásával fenn tudja-e ezeket tartani. Értékeli még, hogy a bank irányítási rendszere erős-e, megfelelő-e a vezetése, és képes-e nyereséget termelni. Összefoglalva tehát, az EKB megtekinti az üzleti tervet, a benne foglalt prognózisokat és ezek hitelességét (ide értendő a kivitelezési kockázat és a hasonló bankokkal való összehasonlítás), valamint felméri, hogy a létrehozandó gazdasági egység továbbra is biztosan megfelel-e minden követelménynek és tartalékolási szabálynak.

A bankkonszolidáció fontos szerepet játszhat a fölös kapacitás megszüntetésében, a jobb költségtakarékosságban és a koncentrált, hiteles üzleti modellek elősegítésében. A határon átnyúló konszolidáció támogathatja a kockázatok nagyobb diverzifikálását, hozzájárulva a pénzügyi piaci integrációhoz, ami a bankunió fontos célja. Ugyanakkor az EKB-nak semmilyen formában nem feladata a bankkonszolidáció tevőleges elősegítése (vagy elkerülése). Az EKB felügyeleti szervként köteles semleges maradni, és a bankok által beterjesztett minden tervezetet tisztán technikai alapon vizsgálni.

Mi az a bankegyesülés, és mi az EKB szerepe benne?

Az egyesülés (pl. beolvadással) általában azt jelenti, hogy két bank anyavállalata együttesen létrehoz egy új közös anyavállalatot, amely egy nagyobb bankcsoport élére áll. Utóbbinak a mérlege ezután magában foglalja az egyesülő bankok eszközeit és forrásait.

Az EKB-nak az egyesülésben való részvétele az egyesülő bankok bejegyzési országának, illetve országainak jogi szabályozásától függ. Ennek oka, hogy az egyesülésről nem az uniós, hanem a nemzeti jogszabályok rendelkeznek. Ha a szóban forgó ország jogrendszere a nemzeti felügyeletnek adja meg az ide vonatkozó jogköröket, az EKB abban az esetben gyakorolja a vonatozó jogokat, ha általa közvetlenül felügyelt, jelentős bankok egyesülnek.

Németországban, Luxemburgban és néhány egyéb joghatóságban például a nemzeti felügyeletnek nincs az egyesülések engedélyezésére vonatkozó jogköre. Ilyenkor az EKB-nak az a szerepe, hogy az érintett intézmények folyamatos felügyeletének keretében felülvizsgálja a tranzakciót. Előfordulhat, hogy az egyesülés befolyásoló részesedésre vonatkozó eljárást vált ki, amihez kell az EKB jóváhagyása (erről bővebben lásd alább). Ezenkívül, ha két vagy több bank egyesülése új gazdálkodó egység keletkezését eredményezi, szükség lehet új banki működési engedélyre, ami feltételezi az EKB bevonását, hiszen az euroövezetben ő bocsátja ki a működési engedélyeket.

Ugyanakkor például Olaszországban, Görögországban, Szlovéniában és Belgiumban vagy az országos felügyelet jogköre az egyesülések engedélyezése, vagy be van vonva az eljárásba. Ezért ha ezekben az országokban két vagy több jelentős bank tervez egyesülni, az EKB Felügyeleti Testülete értékeli, milyen hatása lesz a tranzakciónak a létrehozandó bank jövedelmezőségére, fizetőképességére és likviditására, valamint szervezeti struktúrájára. Megvizsgálja emellett az irányítási követelményeknek való megfeleléshez szükséges technikai kapacitását (ahogy a tőkekövetelményekről szóló rendelet és a tőkekövetelményekről szóló irányelv előírja).

Milyen szerepet játszik az EKB a banki felvásárlásokban?

Az EKB feladata az egyes befolyásoló részesedéssel járó felvásárlások engedélyezése, ahol az adott bankban megszerzett részesedés legalább 10%-a a bank részvényállományának, illetve szavazati jogainak, vagy ha átlép egyéb releváns küszöbértékeket.

A folyamatot illetően a befolyásoló részesedés megszerzését tervező banknak értesítenie kell a nemzeti felügyeletet. Utóbbi az EKB-val együtt megvizsgálja a javasolt felvásárlást a tőkekövetelményekről szóló irányelvben rögzített öt kritérium alapján:

A tervezett felvásárló hírneve A tervezett felvásárló kellően feddhetetlen és megbízható-e, például büntetlen előéletű-e és nincs-e ellene folyamatban bírósági eljárás? További aspektus a felvásárló szakmai hozzáértése, vagyis a pénzügyi ágazatban mutatott teljesítménye vezetőként, illetve befektetőként.
A javasolt új vezetők hírneve és tapasztalata Kíván-e a felvásárló változtatni a bank irányító testületein? Amennyiben igen, az új tagokat szakmai alkalmasság és megbízhatóság szempontjából értékelni kell.
A tulajdonosjelölt pénzügyi helyzete Képes-e a tulajdonosjelölt finanszírozni a tervezett felvásárlást, és a belátható jövőben fenntartani a pénzintézet szilárd pénzügyi struktúráját? Ez az üzleti terv hitelességének a vizsgálatával együtt mérhető fel, valamint az is számít, hogy a célbank képes-e folyamatosan megfelelni a felügyeleti követelményeknek.
A bankra gyakorolt hatás A bank teljesíteni tudja-e a jövőben is a prudenciális követelményeket? A bank például nem kerülhet szorult helyzetbe, ha a felvásárlást részben adósságból finanszírozzák. Ezenkívül a felvásárló bank struktúrája nem lehet annyira komplex, hogy a felügyelet számára lehetetlen legyen a hatékony ellenőrzés.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázata Igazolható-e, hogy a tranzakcióban igénybe vett pénzügyi erőforrások nem bűncselekményből származnak, és nincs kapcsolatuk a terrorizmushoz? Az értékelés arra is kiterjed, hogy a tulajdonszerzés növelheti-e esetlegesen a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának kockázatát.

A befolyásoló részesedésről bővebben ebben az ismertetőben olvashatunk.

Mi a helyzet, ha az újonnan létesített bank olyan óriási, hogy mérete miatt nem mehet csődbe?

Az EKB-nak nincs a mérettel kapcsolatban előítélete, és elvi alapon sem próbálja visszatartani a bővülni kívánó bankokat. Ami a csődhöz túlságosan nagyra nőtt bank problémáját illeti, olyan nemzetközileg elfogadott normák vannak érvényben, amelyek a nagyméretű, rendszerszempontból jelentős bankokat kiegészítő tőketartalékok, illetve veszteségsemlegesítő kapacitások fenntartására kötelezik. Még közelebbről, a Pénzügyi Stabilitási Tanács egy külön mérési rendszer alapján osztályozza a bankokat, aminek eredményeként a felügyelők pótlólagos és veszteségsemlegesítő tőke bevonását kérhetik. Globális szinten is ugyanilyen szabályok vonatkoznak a bankokra.

Emellett minden banknak, mérettől függetlenül mindenkor szanálhatónak kell lennie. Utóbbi biztosításához egyszerű jogi szerkezetre és helyes szanálási tervekre van szükségük.

Az Egységes Szanálási Testület feladata a szanálhatóság ellenőrzése, valamint a szavatolótőkére és jegybankképes forrásokra vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) meghatározása.