Gyakori kérdések a felügyeleti díjrendszer módosításáról szóló sajtóközleményről
2019. december 17.
Miért rendezett az EKB két nyilvános konzultációt?
Az EKB a felügyeleti díjrendszerének felülvizsgálatát 2017. júniusban nyilvános konzultációval kezdte meg, amelynek keretében visszajelzést és javaslatokat kért a rendszer javításához. A 2017. évi konzultáció lezárása után a nyilvánosságtól kapott összes észrevételt elemezte, és saját belső felülvizsgálatot is végzett. Az eredményt a díjrendszer javítására tett javaslatok formájában mutatta be a második nyilvános konzultáció során, amelyet 2019. áprilisban indított. A témában tartott két egyeztetés révén az EKB érdemben megvitatta a nagyközönséggel a felügyeleti díjak módszertanát. A lehetőségekhez mérten megkísérelte eloszlatni az egyes érdekeltek aggályait, gondoskodva arról, hogy a díjszabási rendszer minél több bank számára átlátható és a lehető legméltányosabb maradjon.
Összesen hány észrevételt kaptunk a 2019. évi nyilvános konzultáció során?
Összesen 11 beadvány érkezett, amely 47 különálló észrevételt tartalmazott; egyetlen német nyelvű kivétellel mindet angolul fogalmazták meg. A szerzők három illetékes nemzeti hatóság, hat bankszövetség, egy felügyelt szervezet és egy más piaci szereplő.
A kapott észrevételekMilyen főbb változások kerültek a rendeletbe a 2019. áprilisi változat közzététele óta?
A kapott észrevételek alapján a teljes eszközállományt, amely alapján a kevésbé jelentős kisebb pénzintézetek engedményt kapnak a minimális díjkomponensből, az 500 millió eurós felső küszöbértékről 1 milliárd vagy annál kisebb összegre emeltük fel. Ezenfelül visszakerült a rendeletbe az a jogi követelmény, amely szerint az EKB honlapján közzétesszük a díjfizetési időszakra eső éves költségek becsült összegét.
A módosító rendelet szövegezése is megváltozott, főként a célból, hogy egységes terminológia szerepeljen a rendeletben és annak végrehajtási, díjtényezőkről szóló határozatában (az EKB (EU) 2015/530 határozata (2015. február 11.) az éves felügyeleti díjak kiszámításához használt díjtényezőkre vonatkozó adatok meghatározására és összegyűjtésére vonatkozó módszertanról és eljárásokról [EKB/2015/7 – HL L 84., 2015.3.28., 67.o.]). A rendelet módosításokat tartalmazó konszolidált változata megtalálható tájékoztatásul a visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozattal együtt.
Miért dolgozzuk át a rendelettel egy időben a díjtényezőkről szóló határozatot is?
A felügyeleti díjakról szóló rendelet módosításai miatt a végrehajtási (a díjtényezőkről szóló) határozatot is aktualizálni kell.
A módosítások párhuzamosan zajlanak, és a jelen csomag részei azért, hogy átfogó képet adjon a keretrendszer változásairól. A két nyilvános konzultáció során kapott számos észrevétel megjelenik a díjtényezőkről szóló átdolgozott határozatban.
A két jogi aktus a 2020. évi díjfizetési időszaktól lép hatályba.
Hogyan értesülnek a bankok az új eljárásról?
Az EKB az átmeneti időszakban rendszeresen tájékoztatja a díjfizető pénzintézeteket a módosítások gyakorlati vonatkozásairól, és útmutatást ad a következőkkel kapcsolatos új folyamatokhoz: (i) utólagos számlázás; (ii) a felügyeleti adatok újrafelhasználása; (iii) a díjfizetési felhívás különböző nyelvű változatai; (iv) a könyvvizsgálói hitelesítés helyett használandó vezetői levél formátuma.
Különösen az utólagos, ex-post számlázás igényli a jelenlegi időrend módosítását, továbbá új folyamatra van szükség a felügyeleti adatok újrafelhasználásából származó adatok hitelesítése kapcsán is. A visszajelzéseket tartalmazó nyilatkozat 3. pontja részletesen bemutatja az említett új elemeket, 2020 folyamán pedig további tájékoztatást nyújtunk a változásokról.