Szankciók
A szankciókkal a felügyelt bankot büntetik, ha megszegi valamely kötelezettségét; egyben elrettentő erejük is van a szóban forgó bank és az egész bankrendszer számára. A szankcionálási eljárás nem csak az éppen zajló jogsértés esetén kezdeményezhető, hanem annak megszűnése után is, az elévülési idő figyelembevételével.
A szankcionálási feladatok megosztása
Az EKB pénzbírsággal sújthatja azokat a jelentős bankokat, amelyek megszegik a közvetlenül hatályos európai uniós (EU) jogszabályokat, EKB-határozatokat vagy -rendeleteket.
Az EU-s irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértésekor, természetes személy általi jogsértéskor vagy olyan esetben, amikor nem pénzbeli szankciót kell kiróni, az EKB felkérheti az illetékes nemzeti hatóságot (INH) a megfelelő eljárás elindítására. Az INH lefolytatja az eljárást, és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban dönt a kiszabandó büntetésről.
Milyen szankciókat rendelhet el az EKB?
Az EKB az EU prudenciális követelményeit nem teljesítő bankokat pénzbírsággal sújthatja.
A bírság maximális szintje
Az EKB a bankot az előző üzleti évben elért teljes éves árbevétele 10%-ának mértékéig vagy amennyiben meghatározható a szabályszegés révén elért nyereség, illetve elkerült veszteség kétszeresének megfelelő összegig bírságolhatja meg.
Hatásos, arányos és elrettentő erejű bírság
Az EKB biztosítja, hogy a kiszabott bírság hatásos, arányos és elrettentő erejű legyen. A bírság szintjének meghatározásakor a szabályszegéssel kapcsolatos minden releváns körülményt figyelembe vesz, a szabályszegés súlyosságát a belőle következő hatás és a bank helytelen üzletvitele alapján felmérve. Az EKB emellett minden súlyosbító és enyhítő körülményt figyelembe vesz (például hogy a nyomozati jogkörének gyakorlása során megtagadja-e a bank az együttműködést, vagy hogy a bank tett-e lépéseket a szabályszegés orvoslása érdekében).
Az EKB által alkalmazott alapelvekről bővebben az adminisztratív pénzbírság meghatározásának módszertanáról szóló EKB útmutatóban olvashatunk.
Vizsgálat és szankcionálási eljárás
Az EKB független vizsgálati egysége (IU) vizsgálja ki a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályok megsértését, valamint azokat az eseteket, amikor az EKB által felügyelt jelentős bankok állítólagosan megszegték az EKB felügyeleti határozatait vagy rendeleteit.
Vizsgálat
Az IU gyakorolhatja az SSM-rendeletben az EKB-ra ruházott jogkört (dokumentumok bekérése, banki könyv és nyilvántartás ellenőrzése, magyarázatkérés, elbeszélgetés, helyszíni ellenőrzés kérése). Belső információkat is kérhet, és az INH-tól is bekérhet adatot. Utóbbit utasíthatja, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében és azokkal összhangban gyakorolja vizsgálati jogkörét.
SSM-rendeletSzankcionálási eljárás
A vizsgálat lezárulta után az IU a vizsgált bankhoz intézett kifogásoló nyilatkozat útján szankcionálási eljárást indíthat. A banknak lehetősége van, hogy reagáljon az IU megállapításaira, kifogásaira és a bírság javasolt összegére.
Ha a megállapítások, a begyűjtött adatok és az illető bank írásos beadványainak első elemzése alapján az IU indokoltnak tartja az adminisztratív bírság kiszabását, teljes határozattervezetről szóló javaslatot terjeszt a Felügyeleti Testület elé.
Adminisztratív felülvizsgálat
Az EKB bírság kivetésével járó döntéseit a Felülvizsgálati Testület az érintett bank kérésére felülvizsgálhatja.
Amennyiben adminisztratív felülvizsgálat után az EKB bírság kiszabásáról szóló határozatot hoz, vagy ha az EKB határozatát nem vitatják a Felülvizsgálati Testület előtt, a határozat az EKB bankfelügyeleti honlapján közzétételre kerül.
Felülvizsgálati Testület