Menu

Szankciók

A szankciókkal a felügyelt bankot büntetik, ha megszegi valamely kötelezettségét, egyben elrettentő erejük is van a szóban forgó bank és az egész bankrendszer számára. A szankcionálási eljárás nem csak az éppen zajló jogsértés esetén kezdeményezhető, hanem annak megszűnése után is, az elévülési idő figyelembevételével.

A szankcionálási feladatok megosztása

Az EKB pénzbírsággal sújthatja azokat a jelentős bankokat, amelyek megszegik a közvetlenül hatályos európai uniós (EU) jogszabályokat, EKB-határozatokat vagy -rendeleteket.

Az EU-s irányelveket végrehajtó nemzeti jogszabályok megsértése, a természetes személy általi jogsértés vagy nem pénzbeli szankció esetén az EKB felkérheti az illetékes nemzeti hatóságot (INH) a megfelelő eljárás elindítására. Az INH lefolytatja az eljárást, és a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban dönt a kiszabandó büntetésről.

Milyen szankciókat rendelhet el az EKB?

Az EKB az EU prudenciális követelményeit nem teljesítő bankokat pénzbírsággal sújthatja.

A bírság maximális szintje

Az EKB a bankot az előző üzleti évben elért teljes éves árbevétele 10%-ának mértékéig vagy a szabályszegés eredményeként elért nyereség, illetve elkerült veszteség kétszeresének megfelelő összegig bírságolhatja meg, ahol utóbbi meghatározható.

Hatásos, arányos és elrettentő erejű bírság

Az EKB gondoskodik róla, hogy a kiszabott bírság hatásos, arányos és elrettentő erejű legyen. A bírság szintjének meghatározásakor a szabályszegéssel kapcsolatos minden releváns körülményt figyelembe vesz, a szabályszegés súlyosságát a belőle következő hatás és a bank helytelen üzletvitele alapján felmérve. Az EKB emellett minden súlyosbító és enyhítő körülményt figyelembe vesz (például hogy a nyomozati jogkörének gyakorlása során megtagadja-e a bank az együttműködést, vagy hogy a bank saját kezdeményezésből tett-e lépéseket a szabályszegés orvoslására).

Az EKB által alkalmazott alapelvekről bővebben az adminisztratív pénzbírság meghatározásának módszertanáról szóló EKB útmutatóban olvashatunk.

Vizsgálat és szankcionálási eljárás

Az EKB független vizsgálati egysége (IU) vizsgálja ki az olyan eseteket, amelyekben az EKB felügyelete alatt álló, jelentős bankok feltehetően megsértették a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabályokat és az EKB felügyeleti határozatait vagy rendeleteit.

Vizsgálat

Az IU gyakorolhatja az SSM-rendeletben az EKB-ra ruházott jogkört (dokumentumok bekérése, banki könyv és nyilvántartás ellenőrzése, magyarázat, elbeszélgetés, helyszíni ellenőrzés kérése). Belső információkat is kérhet, és az INH-tól is bekérhet adatot. Utóbbit utasíthatja, hogy a nemzeti jogszabályok értelmében és azokkal összhangban gyakorolja nyomozati jogkörét.

SSM-rendelet

Szankcionálási eljárás

A vizsgálat lezárulta után az IU a vizsgált bankhoz intézett kifogásoló nyilatkozat útján szankcionálási eljárást indíthat. A bank lehetőséget kap, hogy reagáljon az IU megállapításaira, kifogásaira és a bírság javasolt összegére.

Ha a megállapítások, a begyűjtött adatok és az illető bank írásos beadványainak első elemzése alapján az IU indokoltnak tartja az adminisztratív bírság kiszabását, teljes határozattervezetről szóló javaslatot terjeszt a Felügyeleti Testület elé.

Adminisztratív felülvizsgálat

Az EKB büntetés kirovásával járó döntéseit a felülvizsgálati testület áttekintheti az érintett bank kérésére.

Amikor egy adminisztratív felülvizsgálat után az EKB bírság kiszabásáról szóló határozatot hoz, vagy ha az EKB határozatát nem vitatják a felülvizsgálati testület előtt, a határozat az EKB bankfelügyeleti honlapján közzétételre kerül.

Felülvizsgálati testület

Közzététel

A bírságot kiszabó EKB-határozatokat az EKB bankfelügyeleti honlapján tesszük közzé (lásd az alábbi hivatkozást). Kivételes körülmények esetén azonban a publikáció anonim formában vagy későbbi időpontra halasztva történhet.

Felügyeleti szankciók