Gyakori kérdések

1. szakasz – Kik vagyunk?

Mi az egységes felügyeleti mechanizmus?

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) Európa bankfelügyeleti rendszere. A bankunió egyik pillére, amely az EKB-t és az euroövezeti országok nemzeti felügyeleteit tömöríti magában. Szintén az SSM tagjai azok az uniós országok, amelyek a részvétel mellett döntenek.

Fő céljai:

• szavatolni az európai bankrendszer biztonságát, stabilitását;
• fokozni Európában a pénzügyi integrációt és stabilitást.

Miért van szükségünk európai bankfelügyeletre?

A pénzügyi válságok rámutattak, hogy valamely ország pénzügyi szektorának problémái milyen gyorsan és lehengerlő erővel átterjedhetnek egy másikra, különösen egy olyan monetáris unióban, mint az euroövezet. Ezek a problémák azután közvetlenül érintik az embereket és a pénzüket.

Munkánk középpontjában a pénzügyi rendszer védelme és az európai bankszektorba vetett bizalom fenntartása áll. A közös európai felügyeleti mechanizmus révén minden részt vevő országban konzisztensen felügyeljük a bankokat.

Mely országok vesznek részt a bankfelügyeletben?

A bankfelügyeletben 21 ország vesz részt. Közülük húszban használnak eurót, így ők automatikusan az európai bankfelügyelet tagjai. Euroövezeten kívüli ország is dönthet úgy, hogy az EKB-val „szoros együttműködésben” részt vesz a mechanizmusban. Egyik ilyen ország Bulgária.

Az EKB egyetértési megállapodásokat köthet a felügyeleten kívül maradt országok nemzeti felügyeleteivel, valamint az EU-n kívüli országok felügyeleteivel. Ennek keretében összehangolja a releváns bankok és azok országhatáron túli leányvállalatai és fióktelepei felügyeletét.

2. szakasz – Hogyan működik a felügyelet?

Pontosan mi az EKB szerepe?

2014 novembere óta felügyeljük Európa legnagyobb bankjait. A következő feladatokat látjuk el:

• a részt vevő országokban kiadunk, illetve bevonunk banki engedélyeket;
• vizsgáljuk a banki részesedésszerzést, illetve -eladást;
• biztosítjuk, hogy a bankok az uniós banki szabályokban meghatározott valamennyi prudenciális követelménynek megfeleljenek, és szükség esetén a pénzügyi stabilitás védelme érdekében szigorúbb prudenciális követelményeket állapítunk meg;
• rendszeresen figyelemmel kísérjük a bankok kockázatait, hogy felmérjük, pénzügyileg milyen stabilak és megbízhatóak;
• gondoskodunk a bankok eredményes gazdálkodásáról és a megalapozott döntéshozatali folyamatok meglétéről.

Hogyan működünk?

A Felügyeleti Testület tervezi meg és látja el az EKB felügyeleti feladatait. Ezek közé tartozik a felügyeleti határozatok meghozatala, amelyeket azután az EKB fő döntéshozó testülete, a Kormányzótanács fogad el a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében.

A jelentős pénzintézetek napi szintű felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el. A horizontális szakértői csoportok helyszíni és helyszínen kívüli ellenőrzéseket is végeznek, továbbá konkrét témákról vagy kockázati területekről felügyeleti módszertanokat és útmutatókat dolgoznak ki.

Mik azok a közös felügyeleti csoportok?

A közös felügyeleti csoportok jelentik az EKB és a nemzeti felügyeletek együttműködésének egyik fő csatornáját. Minden egyes jelentős bank esetében az EKB és a nemzeti felügyeletek szakértőiből állítunk össze csoportot, amelyeket az EKB koordinál az egyes nemzeti felügyeletek segítségével.

A közös felügyeleti csoportok folyamatos felügyeletet gyakorolnak a jelentős bankok felett, elsősorban a kockázatelemzésre helyezve a hangsúlyt, valamint a felügyeleti programokra és a megfelelő intézkedésekre tesznek javaslatot.

Kit felügyel az EKB?

Közvetlen felügyelet

Az EKB több mint 100 jelentős bankot felügyel közvetlenül, amelyek a részt vevő országokban a teljes banki eszközállomány mintegy 85%-át teszik ki.

A bankok a következő szempontok alapján minősülnek jelentősnek:

• méret – azok a bankok, amelyek teljes eszközállományának értéke meghaladja a 30 milliárd eurót, vagy amelyek ott vannak az adott ország három legnagyobb bankja között;
• a székhely szerinti ország vagy az egész EU gazdaságában betöltött szerep;
• nemzetközi tevékenység jelentősége;
• kértek, illetve kaptak-e közvetlen pénzügyi segítséget az Európai Stabilitási Mechanizmustól (ESM) vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől (EFSF).

Közvetett felügyelet

A mintegy 2000 kevésbé jelentős bank közvetlen felügyeletét az euroövezetben a nemzeti felügyeletük, közvetett felügyeletét pedig az EKB látja el. Az EKB ugyanakkor bármikor dönthet úgy, hogy a magas színvonalú felügyeleti normák következetes érvényesítése érdekében a szóban forgó bankok bármelyikét közvetlen felügyelete alá vonja.

Miként jelenthetem a bankfelügyeletre vonatkozó uniós jogszabályok megsértését?

Kérjük, hogy jelentsen az EKB-nak minden olyan szabálysértésre utaló gyanút, amely az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolható. Ideértendők az olyan feltételezett jogsértések, amelyeket a felügyelt bankok, a nemzeti felügyeletek vagy maga az EKB követett el. A kapott információkat szigorúan bizalmasan kezeljük.

3. szakasz – Számonkérhetőek maradunk

Hogyan számoltatható el az EKB a felügyelet tekintetében?

Többféle elszámoltathatósági rendszerrel biztosítjuk, hogy az EKB a felügyeleti intézkedései tekintetében demokratikusan elszámoltatható legyen. Ezek a következők:

• rendszeres megbeszélések az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával;
• beszámolási kötelezettség az európai bankfelügyeletben részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjei felé;
• az Európai Számvevőszék általi ellenőrzés;
• az Európai Unió Bíróságának jogi kontrollja.

Hogyan kerüli el az EKB, hogy a felügyeleti és a monetáris politikai feladatai között esetleg összeférhetetlenség keletkezzen?

Az EKB feladatainak elkülönítése az uniós jogban van előírva, így az EKB a felügyeletet a monetáris politikájától függetlenül látja el. A Felügyeleti Testület felelős az EKB tevékenységének felügyeleti ágáért, míg a Kormányzótanács felel a monetáris politikával kapcsolatos ügyekért. A felügyeleti határozattervezetekre a Felügyeleti Testület tesz javaslatot, amelyet a Kormányzótanács elé terjesztenek elfogadásra.

Az esetleges összeférhetetlenség elkerülését segíti továbbá, hogy a monetáris politikai feladatokat közvetlenül ellátó munkatársak szervezetileg elkülönített egységekben dolgoznak.

4. szakasz – Fogyasztóvédelem

Hová fordulhatok valamelyik bank elleni panaszommal?

Amennyiben panaszt kíván tenni a bankja ellen, szíveskedjen közvetlenül az adott bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon az országa szerint illetékes fogyasztóvédelmi szervhez.

Az EKB felügyeli a nagyobb, jelentős bankokat az euroövezetben és azon országokban, amelyek részt kívánnak venni az európai bankfelügyeletben. Azonban az olyan feladatok, mint a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem, az EKB hatáskörén kívül esnek, ezért a nemzeti hatóságok alá tartoznak. A büntetendő cselekményre vonatkozó állítások a megfelelő nemzeti bűnüldöző szervek joghatósága alá esnek.

Kaphatok-e az EKB-tól a bankomra vonatkozó konkrét információkat?

Nem. A jogi követelmények miatt az EKB nem hozhat nyilvánosságra az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat és adatokat. Szíveskedjék közvetlenül a bankjával felvenni a kapcsolatot!

Hogyan őrzi meg az európai bankfelügyelet a pénzem biztonságát?

Az erős, stabil bankok biztonságban tartják a pénzünket. Az európai bankfelügyelet segíti a bankokat a gondos belső és külső kockázatkezelésben, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudjanak a megrázkódtatások esetén. Az EKB-nak jogában áll felszólítani a bankokat nagyobb tőketartalék képzésére, hogy legyen védőhálójuk problémák esetére. Kibocsáthat és visszavonhat banki működési engedélyeket, és szankcionálhat is, amennyiben a bankok megszegik a szabályokat. Emellett az uniós országokban a bankok által finanszírozott betétbiztosítási rendszerek biztosítják 100 000 € összeghatárig a betétvédelmet.

További kérdés esetén az információkérő űrlap kitöltésével vagy a +49 69 1344 1300-as telefonszámon léphet velünk kapcsolatba.