Menu

Az EKB által gyakorolt nemzeti hatáskörök

Az EKB legtöbb felügyeleti hatásköre – például azok, amelyek az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendeletben vagy a tőkekövetelmény-irányelvben és -rendeletben vannak lefektetve – európai uniós jogon alapulnak. A hatásköröket az európai bankfelügyelet alatt álló valamennyi jelentős bankra alkalmazza, de emellett a nemzeti jog által biztosított bizonyos hatásköröket is gyakorol, amelyek az uniós jogban nincsenek egyértelműen nevesítve. Ezek a nemzeti hatáskörök európai szinten nincsenek összehangolva, és csak azoknak az országoknak a bankjaira vonatkoznak, amelyekben az adott nemzeti jog hatályos.

A nemzeti hatáskörök az alábbi tevékenységek engedélyezésére terjedhetnek ki:

  • banki fúziók;
  • eszközök vagy kötelezettségek vásárlása vagy értékesítése;
  • banki alapszabály módosítása;
  • projektkiszervezés;
  • harmadik országban végzett tevékenység.

Az EKB által jelenleg gyakorolt nemzeti hatáskörök átfogó jegyzéke

Az EKB által közvetlenül felügyelt bankoknak általában az EKB-hoz kell benyújtaniuk az említett hatáskörökkel kapcsolatos kéréseket, kérelmeket vagy értesítéseket (lásd a bankoknak küldött ún. belépési pont levelet). Az EKB ekkor felügyeleti határozatot ad ki az érintett banknak, amelyben engedélyezi vagy kifogásolja a tervezett műveletet. Bizonyos esetekben, ha a felügyelet megadott határidőn belül nem emel kifogást, ez hallgatólagos jóváhagyásnak minősül, és ilyenkor az EKB-nak nem kell felügyeleti határozatot kiadnia. A nemzeti jog a bankokra vonatkozó további követelményeket és a felügyeleti értékelésre vonatkozó konkrét kritériumokat is részletezhet.

Belépési pontról szóló levél

Friss információk konkrét témákról

Fedezett kötvényekkel kapcsolatos hatáskörök

Amikor 2017-ben a bankok megkapták a belépési pontról szóló levelet, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) között a fedezett kötvények kibocsátásával kapcsolatos hatáskör-meghatározás még kidolgozás alatt állt. Az EKB 2018-ban az Európai Bizottsággal együttműködve a kérdést a következőképpen pontosította:

Az EKB-nak döntéshozói kompetenciája van a fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó általános engedélyezésről – amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik.

Azokban az országokban (például Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország és Luxemburg), ahol a fedezettkötvény-kibocsátás az általános banki működési engedélyen kívül más általános engedélyhez kötött, az EKB határoz az engedélyről. Az EKB kompetenciája ezen a területen ahhoz kapcsolódik, hogy a közös eljárások részeként kizárólagos jogköre van arra, hogy a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézeteknek engedélyt adjon (ez alól Belgium a kivétel). Ennek megfelelően azoknak a hitelintézeteknek, amelyek a fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó általános engedélyt kívánnak kérni, a hitelintézeti engedély megadására vonatkozó eljárással összhangban ezt az illetékes nemzeti hatóságnál kell megtenniük.

Azokban az országokban, ahol az általános banki engedély a fedezettkötvény-kibocsátásra is kiterjed, a fenti pontosítás nem von maga után az EKB és az INH-k közötti kompetenciaátadást. Az INH-knak emellett továbbra is kizárólagos kompetenciája marad az egyéni kibocsátási programok vagy fedezettkötvény-kibocsátások engedélyezése, valamint a fedezett kötvények folyamatos felügyelete.