Menu

Azzal, hogy évente kitűzzük a felügyeleti prioritásokat, fontos mechanizmust biztosítunk az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) munkájának összehangolásához, lehetővé téve a harmonizált, hatékony és arányos felügyeletet. A nyilvánosságnak átláthatóan közvetített, világos prioritások segítik a magas színvonalú bankfelügyeleti munkát, és mindenütt azonos versenyfeltételeket biztosítanak.

A 2021. évi felügyeleti prioritások a bankszektorban fellelhető alapvető kockázatok és sérülékenységek [insert link to Risk publication] elemzéséből merítenek. A koronavírus- (Covid19-) világjárvány a mai napig példa nélkül áll, kihat a reálgazdaságra, és próbára teszi az európai bankok rugalmasságát. Rövid és középtávon továbbra is nagy bizonytalanság övezi, hogy a világjárvány hatása végső soron milyen mélységű és kiterjedésű lesz.

Az EKB bankfelügyelete folyamatosan értékeli a kockázatokat, és a felügyelt szervezetek működési színterét adó gazdasági környezet alakulásától függően módjában áll a felügyeleti prioritásokat és intézkedéseket hozzájuk igazítani. Ezzel összefüggésben az elkövetkező időszakban a felügyeleti ténykedését négy olyan súlyponti területre összpontosítja, amelyre a jelenlegi válság lényegesen kihat. 2021-ben a következők lesznek a súlyponti területek:

  • a hitelkockázat kezelése;
  • tőkeerő;
  • az üzleti modellek fenntarthatósága;
  • irányítás.

Emellett 2021-ben a Covid19-világjárvány hatásának kezelésén túl a felügyelet foglalkozik az európai bankokat érintő egyéb közép- és hosszabb távú strukturális kockázatokkal is. További kiemelt témakörök: a bankok igazodása az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról szóló EKB-útmutatóban meghatározott elvárásokhoz; a pénzmosásból eredő prudenciális kockázatok; a kiber- és digitalizációs kockázatok; a bankok felkészültsége a Bázel–III végrehajtásának utolsó szakaszaira. A válság további alakulásától függően előfordulhat, hogy a konkrét felügyeleti tevékenységeket a bankok konkrét kockázati profiljához igazítjuk.

1 Hitelkockázat

A Covid19-világjárvány és a romló makrogazdasági környezet közvetlen kihatással lesz a banki eszközök minőségére, ahogy valószínűsíthető a hitelek további leminősítése, nő a bajba jutott hitelfelvevők száma, és a fedezet értéke is rosszabbodik. Az olyan állami támogatásokkal mint a monetáris, fiskális, szabályozói és felügyeleti lépések, sikerült a pénzügyi válságot elhárítani: a bankok és a hitelfelvevők forráshoz jutási problémáit sikerült enyhíteni, és így a likviditási problémák nem csaptak át fizetésképtelenségbe. Az egyik tanulság a pénzügyi világválságból – amelyben az idő előrehaladtával felhalmozódtak a nemteljesítő hitelek, eltömítve a banki mérlegeket – hogy elengedhetetlen felismerni és megkülönböztetni a pandémia okozta tisztán átmeneti pénzügyi nehézségeket és a tartósabb, gazdasági jellegű hitelromlást. A moratóriumok és a fiskális támogatások lecsengése előtti megfelelő céltartalékképzéssel és veszteségelismeréssel könnyebben elkerülhetők a hirtelen kilengések és cikluserősítő hatások, amelyek megemelhetik a világjárvány gazdasági költségét.

Ebben a tekintetben fontos a már 2020-ban elindított kezdeményezések fokozása azért, hogy a bankok megfelelő kockázatkezelési gyakorlatot alakítsanak ki a hitelkockázat hatásának azonosítása, mérése és enyhítése céljából, valamint, hogy meglegyen az operatív kapacitásuk, amellyel kezelni tudják a bajba jutott hitelfelvevők számában várható emelkedést.

Az EKB bankfelügyeleti erőfeszítéseinek középpontjában emellett a bankok megfelelő hitelkockázat-kezelése, -műveletei, -monitorozása és -adatszolgáltatása lesz. Nem csak a bankoknak arra a képességére helyezünk különleges hangsúlyt, hogy mennyire tudják az eszközminőség-romlást korán azonosítani, és megfelelő és jól időzített céltartalékot képezni, hanem arra is, hogy folyamatosan reagálni tudnak-e a törlesztési hátralékok és a nemteljesítő hitelek kezelése terén. A közös felügyeleti csoportok (JST-k) alaposan megvizsgálják az egyes bankoknak az említett témakörökben folytatott gyakorlatát, és szükség esetén célzott, mélyreható vizsgálatokat, valamint helyszíni és azon kívüli ellenőrzéseket folytatnak le.


2 Tőkeerő

A megemelkedett hitelkockázat az esetleges piaci korrekciókkal együtt sértheti a bankok tőkemegfelelési mutatóit. Fontos lesz a megfelelő banki tőkepozíciók biztosítása, valamint az egyes bankokat jellemző sérülékeny pontok idejekorán való feltárása annak érdekében, hogy adott esetben orvosolni tudják a problémákat.

Ezért tehát elengedhetetlen, hogy tőkeprognózisok alapján a bankok megfelelő tőketervezési gyakorlatot alkalmazzanak, amelyet – különösen válság idején – hozzá tudnak igazítani a gyorsan változó környezethez. A JST-k ezért alaposan megvizsgálják, hogy a bankok tőkére vonatkozó tervei megfelelőek-e, és ezzel kapcsolatban ellenőrzik a banki osztalék- és visszavásárlási (buyback) politika helyességét. 2021-ben ezenkívül az Európai Bankhatóság koordinálásáa alatt uniós szintű stressztesztre kerül sor, amely a tőketervezésről szóló felügyeleti párbeszéd részeként fontos eleme lesz annak a folyamatnak, amellyel a bankok tőkével kapcsolatos rezilienciáját mérik.


3 Az üzleti modellek fenntarthatósága

A bankok nyereségességére és üzleti modelljeik fenntarthatóságára változatlanul nagy nyomás nehezedik a mostani gazdasági környezetben, amelynek jellemzői az alacsony kamatok, a fölös kapacitások, a rossz költséghatékonyság és a bankok és nem banknak minősülő szervezetek közötti verseny. A Covid19-világjárvány következtében súlyosbodik a nyomás.

Az EKB bankfelügyelete 2021 folyamán tovább dolgozik a banki stratégiai tervek helyességének, valamint a felsővezetői testületek által a meglevő hiányosságok pótlására hozott intézkedések szigorú ellenőrzésén. Továbbá, mivel a világjárvány felgyorsította a digitális átalakulást, a felügyelet felméri, hogy a bankok milyen eredményeket értek el ezen a téren. Adott esetben a JST-k strukturált felügyeleti párbeszédet kezdenek a banki vezetéssel az üzleti stratégiák felvigyázásáról.[1]


4 Irányítás

A megfelelő irányítási gyakorlat és a teherbíró belső ellenőrzési eljárások normális körülmények között is elengedhetetlenek a banki kockázatok csökkentéséhez, válság idején pedig ez fokozottan igaz. A határozott vezetőtestületi irányítás alapvető szerepet játszik a válság legyőzésében, és ebben a környezetben a felügyelet különösen nagy hangsúlyt fektet az irányítás értékelésére. Emellett a felügyelet továbbra is kiemelt figyelmet szentel a bankok válságkezelési keretrendszerének minőségére, illetve arra, hogy a jelenlegi válságban mennyire hatékonyan alkalmazzák és módosítják az említett keretrendszereket. A vezetőtestületekkel szemben elvárás, hogy hozzáférjenek a kockázati információkhoz, értékeljék és szigorúan ellenőrizzék őket, különösen azokat, amelyek a hitelkockázat-kezelési gyakorlattal, beleértve a jelenlegi környezetben az operatív kapacitással és a céltartalék-képzési mechanizmus megfelelőségével kapcsolatosak. Az EKB bankfelügyelete szigorúan ellenőrzi a bankok kockázati adatösszevonó kapacitását, valamint a vezetőségnek szolgáltatott kockázati adatokat. Emellett a felügyeletek nyomon követik, hogy a bankok az informatikai és kiberbiztonsági kockázatok tekintetében milyen kockázatkezelési gyakorlatot és irányítási rendszert alkalmaznak, beleértve a szolgáltatások harmadik félhez való kiszervezéséből eredő kockázatokat is. Végezetül, az EKB bankfelügyelete továbbra is vizsgálja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázat prudenciális hatását, különös tekintettel a bankok belső kontrollrendszereit illetően.

© Európai Központi Bank, 2021

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.bankingsupervision.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az SSM fogalomtárában (csak angol nyelven).

HTML ISBN 978-92-899-4615-5 ISSN 2599-8552 doi:10.2866/747 QB-BZ-21-001-HU-Q


[1]A konszolidáció felügyeleti megközelítésével összhangban a bankok nyereségességét és az üzleti modelljük fenntarthatóságát alaposan értékeljük arra az esetre, ha a bankok konszolidációs projektet nyújtanak be az EKB-nak.