Az EKB érzékenységi elemzése az IRRBB-ről – 2017. évi stresszteszt

2017. február 28.

Gyakori kérdések

1. Miért végez az EKB bankfelügyelete a banki könyvi kamatlábkockázatról (IRRBB) érzékenységi elemzést, stressztesztet 2017-ben?

Az EKB bankfelügyelete köteles (a CRD IV 100. cikke értelmében) évente felügyeleti stressztesztet szervezni, amely 2017-ben a közvetlen felügyelete alatt álló bankokra irányul.

Az idei vizsgálatban az EKB számára szeretnénk elegendő információt gyűjteni ahhoz, hogy értelmezni tudja a banki könyvekben nyilvántartott eszközöknek és forrásoknak, valamint a bankok nettó kamatjövedelmének a kamatláb-érzékenységét. A tesztben alkalmazott hipotetikus sokkhatások a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) által megállapított sztenderdekből származnak, amelyek a 2016 áprilisában közrebocsátott „Standards – Interest rate risk in the banking book” (Sztenderdek – a banki könyv kamatlábkockázata) című dokumentumban vannak lefektetve.

2. Mire irányul a 2017. évi stresszteszt, az EKB érzékenységi elemzése az IRRBB-ről? Mire használják fel az eredményeit?

A felügyeleti szakértők megvizsgálják, milyen hatással lenne a bankokra a kamatkörnyezet hipotetikus módosulása.

A kamatlábsokk hatásának elemzése során elsősorban azt vizsgáljuk, hogyan módosul a banki könyv eszköz- és forrásállományainak gazdasági értéke, valamint hogy hogyan alakul az adott eszközökön és forrásokon keletkező nettó kamatbevétel. A banki könyv azokat az eszköz- és forrásállományokat tartalmazza, amelyek nem kapcsolódnak a bank kereskedési tevékenységéhez. Emellett elemezni szándékozzuk, hogyan hatnak a bankok ügyfélmagatartási modelljei a banki kamatkockázat mérésére, mivel a kamatlábváltozásra reagálva az ügyfélmagatartás is módosulhat.

Az elemzés eredményeit nem mechanikus módon a 2017. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során is figyelembe vesszük, amellyel meghatározzuk, mennyi tőkével kell rendelkeznie egy banknak. A 2017. évi SREP-határozatban előírt felügyeleti tőkeigényt nem az elemzés számszerű eredményei határozzák meg, hanem a bankoknak arról a relatív sérülékenységéről gyűjtött információkon alapul, amely a kamatlábhoz kötődő különféle sokkhatások nyomán jelentkezhet. Az eredmények különösen annak az értékeléséhez nyújtanak támpontot, hogy mennyi tőkével kell egy hitelintézetnek rendelkeznie a második pillér követelményeinek és a második pillér szerinti útmutatásnak a részeként.

3. Mondhatjuk-e, hogy a vizsgálat a bankok felügyeleti tőkeigényének megemelkedését okozza?

Az EKB által közvetlenül felügyelt bankok esetében a tőkeigény aggregált összege általánosságban várhatóan állandó marad, amennyiben egyéb tényezők nem változnak meg.

4. Ebben a stressztesztben milyen feltevések vonatkoznak a kamatkörnyezet változására?

Hat különböző kamatsokkot alkalmazunk. Ezeket a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2016. áprilisban megnevezett sokkhatások közül választjuk (lásd: Standards - Interest rate risk in the banking book – Sztenderdek - Banki könyvi kamatlábkockázat), és a banki könyvre alkalmazzuk. A sokkhatások a kamatgörbe szintjének és alakjának különféle változásait ragadják meg, és ezzel a felügyeleti szakértők számára információkat adnak arról, hogy a banki könyvi saját tőke gazdasági értéke és a nettó kamatbevétel-prognózisok hogyan változnak az egyes sokkok hatására. A sokkhatások hipotetikusak, és semmilyen tekintetben nem alkalmazzuk őket az euroövezeti kamatpálya előrejelzésére; céljuk inkább a banki könyvekben rejlő potenciális sérülékeny pontok feltárása.

A sokkokat tehát inkább az érzékenységi elemzés szellemében alkalmazzuk. Utóbbi pedig jelentősen eltér a makrogazdasági stresszteszttől, amely jellemzően modellalapú gazdasági prognózisokat épít be egy forgatókönyvbe.


hozamgörbe kamatsokk

5. A banki mérleg mely része kerül érzékenységi elemzés alá?

A vizsgálat középpontjában a banki könyvben rögzített pozíciók állnak. Minden bank esetében kizárólag a rá jellemző legfontosabb pénznemekben denominált eszközöket és forrásokat vizsgáljuk. Csak abban a devizában tartott eszközöket és forrásokat veszünk be az elemzésbe, amelyben az adott bank banki könyv szerinti eszközeinek több mint 20%-át tartják. Úgy döntöttünk, hogy a küszöbérték alatti egyéb pénznemben kifejezett állományokat nem vesszük figyelembe, hogy ezzel csökkentsük az adatszolgáltatási terhet. Ezenkívül a kisebb állományokból származó eredmények valószínűleg nem módosítanák szignifikánsan a végeredményt.

6. Mennyi ideig tart a stresszteszt?

2017. február 28-án kezdődik, az eredményeit nagyrészt a SREP értékelésében és a második pillér szerinti útmutatás kalibrálásában használjuk fel. Az eredményeket a nyár folyamán vitatjuk meg a bankok és a közös felügyeleti csoportok SREP-ről szóló felügyeleti párbeszédének részeként.

Ebben az alulról felfelé irányuló vizsgálatban a bankok saját modelljeik alapján adják meg az adott kamatsokkokhoz tartozó prognózist. Az eredményeket a kvalitatív mutatók értékelésénél vesszük figyelembe, de a közös felügyeleti csoportok és a bankok között a SREP kapcsán folyó egyeztetésekben is szerepet játszanak majd.