Menu

Nemteljesítő hitelek

A hitelkockázat a banki tevékenység velejárója: a hitelnyújtás mindig azzal a kockázattal jár, hogy a hitelt nem fizetik vissza. Ugyanebből az okból kifolyólag a hitelkockázat az EKB bankfelügyeleti tevékenységének középpontjában áll, és különös figyelmet szentelünk a nemteljesítő hiteleknek (NPL).

Bankfelügyelet. Bemutatkozunk.: Mi a nemteljesítő hitel?

A nemteljesítő hitelállomány (NPL) lényeges kérdés a gazdaság szempontjából, mivel az ilyen hitelek hátrányosan érintik a bankok jövedelmezőségét és értékes erőforrásokat vonnak el, korlátozva a kihelyezéseket. A bankszektorban jelentkező problémák gyorsan továbbgyűrűzhetnek a gazdaság más szektoraiba, hátrányosan érintve a foglalkoztatásra és a növekedésre vonatkozó várakozásokat. Az EKB tehát támogatja a bankokat ennek a problémának a kezelésében, ami által hozzájárul az európai bankrendszer biztonságához és szilárdságához.

A nemteljesítő hitelek száma várhatóan növekedni fog

Az EKB közvetlen felügyelete alatt álló bankok 2020 közepén több mint 550 milliárd € értékben könyveltek el nemteljesítő hiteleket, amelyek a teljes hitelállomány csaknem 3%-át tették ki. A 2016-os, 1 billió €-s csúcs után a nemteljesítő hitelállomány stabilan csökken. Azonban a koronavírus-válság által előidézett gazdasági válság várhatóan a nemteljesítő hitelállomány megnövekedését fogja okozni. Egy súlyos, de lehetséges forgatókönyv szerint 2022 végére már az 1,4 billió €-t is elérheti.

Az EKB negyedévenkénti felügyeleti bankstatisztikái további részleteket árulnak el a nemteljesítő hitelek állományáról.

Az EKB felügyeleti bankstatisztikái

Felügyeleti fókusz

A nemteljesítő hitelek számottevően befolyásolhatják a bankok működőképességét. Az EKB felügyelete ezért valamennyi banknál szorosan figyelemmel kíséri a nemteljesítő hitelek állományát. Azt is vizsgálja továbbá, hogy az egyes bankok megfelelően kezelik-e hiteleik kockázatosságát, és hogy erre vonatkozóan léteznek-e megfelelő stratégiáik, irányítási rendszerük, eljárásaik. Mindez része a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásnak (SREP), amelyet minden banknál évente elvégeznek.

A megfelelő hitelezési standardok és hitelkockázat-kezelés kulcsfontosságú annak a kockázatnak a csökkentése érdekében, hogy a hitelek nemteljesítővé váljanak, és hogy a bankok rossz hitelállományokat halmozzanak fel. A kockázat minimalizálása érdekében a bankok:

  • csak olyan ügyfeleknek nyújtsanak hitelt, akik valószínűleg tudnak törleszteni
  • kövessék nyomon a hitelekre vonatkozó információkat, hogy korán beazonosíthassák a megszorult hitelfelvevőket, és orvosolhassák a helyzetet
  • lépjenek kapcsolatba az életképes megszorult hitelfelvevőkkel, hogy átütemezhessék hiteleiket
  • idejekorán képezzenek elegendő céltartalékot, hogy biztosítsák a veszteségek megfelelő fedezését
  • törekedjenek a nemteljesítő hitelállományuk csökkentésére

A megfelelő hitelezési standardok, a megfelelő kockázatkezelés és a nemteljesítő hitelek proaktív kezelése különösen fontos a koronavírus-válság fényében, mivel a fizetési mulasztások száma várhatóan meredeken emelkedni kezd, amikor az ellenük hozott intézkedéseket visszavonják.

Annak érdekében, hogy a bankok meg tudjanak küzdeni a válsággal, és továbbra is nyújthassanak hiteleket, az EKB némi rugalmasságot biztosított nekik többek között az életképes, de átmenetileg megszorult hitelfelvevőknek nyújtott hitelek besorolása terén. De elővigyázatosnak kell lenni, nehogy ez a rugalmasság életképtelen hitelfelvevőket támogasson, és nehogy késleltesse hiteleik nemteljesítőként való besorolását.

Az EKB útmutatást adott a bankoknak a rossz hitelállományok kezeléséről és a megfelelő céltartalékképzésről.

Közös erőfeszítés

A nemteljesítő hitelek magas állományának kezelése érdekében a felügyeleti intézkedések mellett két másik területen is lépéseket kell tenni. Az egyik ilyen terület a jogalkotás: egyes európai országokban a rendelkezésre álló jogi eszközök sokszor elégtelenek, vagy nem garantálják, hogy időben kezeljék a rossz hitelekkel kapcsolatos problémákat.

A másik intézkedési terület a másodlagos piacokkal kapcsolatos: ezeken a piacokon keresztül a bankok a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázatot tovább tudják adni nem banki befektetőknek, ám ezek a piacok gyakran fejletlenek. Ez különösen fontos szerepet kap a koronavírus-válság és a nemteljesítő hitelállomány várható gyarapodásával összefüggésben.

Az EKB Felügyeleti Testületének elnöke, Andrea Enria azt is javasolta, hogy egy európai eszközkezelő társaság vagy eszközkezelő társaságok hálózata lehetne a megoldás része.

A nemteljesítő hitelek problémájának európai szintű megoldása céljából az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa 2017-ben cselekvési tervet dolgozott ki, amely három fő területen határoz meg intézkedéseket: a bankfelügyelet, a fizetésképtelenségi és követelésbehajtási rendszerek reformja, valamint a másodlagos piacok fejlesztése terén. Az Európai Bizottság nyomon követi a nemteljesítő hitelállomány lefaragása terén elért eredményeket. 2020 decemberében stratégiát is közreadott, amelynek a célja, hogy elejét vegye a nemteljesítő hitelállomány jövőbeli, a koronavírus-válságból eredő felhalmozódásának.