Nemteljesítő hitelek

A hitelkockázat egyike az EKB felügyeleti munkájának a körébe tartozó három legfontosabb prioritásnak. Ennek megfelelően megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nemteljesítő hitelekre (azaz a nem törlesztett vagy „rossz hitelekre”), amelyek jelentős súllyal szerepelnek az európai bankok mérlegében.

A nemteljesítő hitelek (NPL) sorsának alakulása lényeges kérdés a polgárok és a vállalkozások szempontjából, mivel az ilyen hitelek hátrányosan érintik a bankok jövedelmezőségét és értékes erőforrásokat vonnak el, korlátozva az új hitelek kihelyezését. A rossz hitelek a társadalom egészére is kihatnak, mivel a bankszektorban jelentkező problémák gyorsan továbbgyűrűzhetnek a gazdaság más szektoraiba, rontva a foglalkoztatásra és a növekedésre vonatkozó várakozásokat. Az EKB tehát az európai bankrendszer biztonságának és szilárdságának előmozdításával kapcsolatos felelősségével összhangban támogatja a bankokat ennek a problémának a kezelésében.

Bankfelügyelet. Bemutatkozunk. Mi a nemteljesítő hitel?

Komoly probléma

Az európai bankok könyveiben szereplő teljes nemteljesítő hitelállomány értéke 2016 végén mintegy 1 billió € volt. A legnagyobb euroövezeti bankok esetében ez a szám 880 milliárd € volt, ami a teljes hitelállomány közel 6,2%-ának felelt meg (összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban ez a mutató 2016-ban átlagosan 1,3%, az Egyesült Királyságban pedig 0,9% körül volt).

Bár a nemteljesítőként nyilvántartott hitelek aránya azóta csökkent (2019 első negyedében a teljes hitelállomány 3,7%-ára), Európában ezen a téren a felzárkózáshoz még sok a tennivaló.

Az EKB felügyeleti banki statisztikái további információkat tartalmaznak általában a nemteljesítő hitelekre, illetve ezen belül az euroövezetbe tartozó egyes országokra vonatkozóan.

Súlyponti felügyeleti terület

Az EKB felügyeleti szakemberei figyelemmel kísérik a nemteljesítő hitelek általános szintjét az euroövezet valamennyi bankjánál. Azt is vizsgálják továbbá, hogy az egyes bankok megfelelően kezelik-e hiteleik kockázatosságát, és hogy erre vonatkozóan léteznek-e megfelelő stratégiáik, irányítási rendszerük, eljárásaik. Mindez része a közös felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásnak (SREP), amelyre bankonként minden évben sor kerül. Emellett az EKB rendszeresen összehangolt vizsgálatokat is végez a közvetlenül felügyelt bankok eszközminőségének áttekintésére.

Az EKB felügyeleti szakemberei a magas szintű NPL-munkacsoportban a nemzeti felügyeletekkel együttműködésben a legjobb gyakorlatok alapján keresik a rossz hitelek kezelésére és csökkentésére szolgáló egységes és hatékony módszereket. Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság megfigyelőként vesz részt a csoport munkájában.

A munka részeként az eddigiekben az alábbi kiadványokat jelentettük meg:

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság 2017 decemberében létrehozta a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos tranzakciókra vonatkozó részletes és standardizált információk gyűjtésére szolgáló NPL táblákat. Ezek a korábbinál megbízhatóbb adatokkal látják el a vevőket és az eladókat, javítva ezáltal a nemteljesítő hitelek piacát, és végső soron Európa-szerte további tranzakciók alapját képezik.

Közös munka

A nemteljesítő hitelek magas állományának kezelése érdekében a felügyeleti intézkedések mellett két másik területen is szükség van intézkedésekre. Az egyik ilyen terület a jogalkotás: egyes európai országokban a rendelkezésre álló jogi eszközök sokszor elégtelenek, vagy nem garantálják a rossz hitelekkel kapcsolatos problémák időben történő kezelését. A másik intézkedési terület a másodlagos piacokkal kapcsolatos, amelyeken keresztül a bankok a nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos kockázatot tovább tudják adni nem banki befektetőknek, ám ezek a piacok gyakran fejletlenek.

Az EKB által felvetett javaslatok alapján az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa 2017 júliusában cselekvési tervet határozott meg a nemteljesítő hitelek kezelésére Európában. A tervben szereplő intézkedések az alábbi három területet érintik: bankfelügyelet, a fizetésképtelenségi és adósságbehajtási keretrendszerek reformja és a másodlagos piacok fejlesztése. Az Európai Bizottság 2018 januárjában közzétette a nemteljesítő hitelállomány csökkentéséről szóló első státuszjelentést.

Lásd az EKB 2017. évi Pénzügyi stabilitási jelentését arra vonatkozóan, hogy a nemteljesítő hitelek magas száma milyen kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra és a növekedésre nézve, továbbá hogy hogyan küzdhetők le a nemteljesítő hitelek piacának hiányosságai tranzakciós platformok segítségével.

Eszmecsere

A nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos problémákat kezelő kezdeményezések kapcsán kérdések merültek fel az átfogó megközelítést, az intézkedések hatását és a felügyeleti felhatalmazást illetően. Az alábbiakban olvashatjuk az EKB-nak az európai parlamenti képviselők kérdéseire adott válaszait.