Mi a nemteljesítő hitel?

2016. szeptember 12. (A frissítés időpontja: 2021. január 14.)

Az EKB bankfelügyeleti munkájának egyik elsőrendű feladata az európai bankrendszeren belüli nemteljesítő hitelek megelőzése és kezelése. Milyen ez a hitel, és miért rossz?

Nézzük először a banki üzletágat. A bankok egyik alapfeladata a hitelnyújtás, hogy a vállalatok beruházhassanak és munkahelyeket teremtsenek, az egyének pedig vásárolhassanak, például házat vagy kocsit. A bankoknak a nyújtott hitelért fizetett kamatból jövedelmük keletkezik.

Amikor a hitelfelvevő pénzügyi helyzete rendezett, a tervnek megfelelően törleszti a tartozást és a kamatot, tehát ilyenkor a hitel „teljesít”. Mindig fennáll azonban a kockázat, hogy a vállalat vagy az egyén nem tud a megállapodás szerinti időpontban törleszteni. Ha ez ténylegesen vagy valószínűleg megtörténik, a banknak a hitelt nemteljesítővé kell minősítenie. A nemteljesítő hitelt „rossz hitelnek” is szoktuk nevezni.

Mikor válik egy hitel nemteljesítővé?

A hitel akkor nem teljesít, amikor bizonyos jelek arra utalnak, hogy a hitelfelvevő valószínűleg nem tudja visszafizetni, vagy ha több mint 90 napon át nem törleszt a megállapodásban rögzített módon. Ez olyankor következhet be, ha például valaki elveszti az állását, és nem tudja a megállapodás szerint törleszteni a jelzáloghitelét, vagy amikor egy cégnek pénzügyi nehézségei támadnak.

A bankoknak rajta kell tartaniuk a szemüket a nyújtott hitelen, hogy haladéktalanul meg tudják állapítani, hol áll fenn a nemteljesítővé válás kockázata. Ez a nemteljesítő hitel „felismerése”.

Miért rossz a nemteljesítő hitel?

A nemteljesítő hitel a bankoknál mindennapos esemény, hiszen sajnos rendszeresen előfordul, hogy valaki elveszíti az állását, vagy hogy egy cégnek pénzügyi gondja támad. Ez azonban mindig költséges a banknak, ezért a rossz hitelállományt a lehető legkisebb szinten kell tartania.

A nemteljesítő hitel két csatornán át okoz problémákat. Egyrészt gyengíti a bank nyereségességét, mivel veszteséget generál, csökkentve a hitelezési üzletágból származó bevételt. A veszteségre való felkészülés részeként a banknak céltartalékot kell képeznie, azaz fedezetet kell félretennie várható veszteség esetére. A félretett pénzt ezután már nem használhatja új hitel kibocsátására vagy egyéb veszteségek semlegesítésére. Emiatt tovább csökken a bevétele, és rosszabbodik az állapota.

A túl sok nemteljesítő hitellel rendelkező bank nem képes a vállalti beruházásokhoz és a munkahelyteremtéshez elegendő hitelt nyújtani. Ha mindez egyszerre több bankkal, nagy méretekben esik meg, az egész gazdaság kárát láthatja.

Hogyan tudja a bank elkerülni a nemteljesítő hitelek felhalmozódását?

Legelőször is érdemes már a legelején tartózkodnia a túlságosan kockázatos hitelek kibocsátásától. Helyes hitelezési követelményeket érdemes alkalmaznia, kellőképpen megvizsgálva a hitelfelvevő hitelképességét, hogy csak olyan ügyfél kapjon hitelt, aki valószínűleg vissza tudja fizetni.

Az is lényeges, hogy a pénzintézetek megfelelő monitoring rendszert hozzanak létre, amelynek segítségével még időben észlelhetik, ha egy adott hitelfelvevőnek pénzügyi nehézségei támadnak. Ilyenkor a banknak megvannak az eszközei a helyzet orvoslásához. Néha elegendő annyi, ha egyszerűen pénzügyi tanáccsal látja el az ügyfelet, és már ezzel megelőzhető, hogy a kérdéses hitel nemteljesítővé váljon.

A bankoknak ezenkívül már idejekorán megfelelő mennyiségű céltartalékot kell képezniük.

Erősíti-e a további nemteljesítő hitelek kialakulását a koronavírus-válság?

A koronavírus-válság soha nem tapasztalt megrázkódtatást okozott a gazdaságnak, sok vállalatnak küzdenie kell, hogy működésben maradjon. Nem mindegyikük fogja átvészelni a válságot, és nem minden háztartás tudja majd azokat a hiteleket törleszteni, amelyeket a járvány előtt és alatt felvett. Ebből eredően nem kerülhető el a nemteljesítő hitelállomány megnövekedése, mivel nem minden hitelt fizetnek vissza teljes egészében.

Ezt megelőzendő, az EKB ismételten hangsúlyozta, hogy a bankok még nehéz időkben is csak olyanoknak adjanak kölcsönt, akik valószínűleg vissza tudják azt fizetni. Arra is emlékeztette a bankokat, hogy kövessék nyomon a kockázatokat, hogy idejében azonosítani és kezelni tudják a nemteljesítő hiteleket.

Bankfelügyelet. Bemutatkozunk.: Zombi cégeket eredményeznek-e a világjárvány hatásainak enyhítésére hozott intézkedések?

Mit kell tennie egy banknak ahhoz, hogy csökkentse a nemteljesítő hitelállományát?

A megfelelő mennyiségű tartalékképzés mellett aktív intézkedésekkel is érdemes kezelniük a problémát.

Az egyik lehetőség a hitelfeltételek újratárgyalása például a törlesztési idő meghosszabbításával. Így azok a lakossági és vállalati ügyfelek, akik átmeneti nehézségekkel küzdenek, pénzügyileg talpon tudnak maradni, és végül a hitelüket is vissza tudják törleszteni.

A másik lehetőség, hogy a bank nyomott áron eladja befektetőknek a rossz hiteleit. Ugyan veszíthet egy ilyen tranzakción, ám a hitel teljes leírása még ennél is nagyobb veszteséggel járna.

Amennyiben például a hitelező fizetésképtelensége miatt minden megoldási kísérlet kudarcba fullad, a bankok jogi útra terelhetik az ügyet, hogy legalább a pénz egy részét visszaszerezzék.

Bizonyos esetekben átadhatják a nemteljesítő hitelállományt valamely „rossz banknak”. Rossz banknak az olyan eszközkezelő társaságot nevezzük, amelyet jellemzően a kormány állít fel azzal a konkrét rendeltetési céllal, hogy a nemteljesítő hitelállományt kezelje. A rossz bank lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek megtisztítsák a mérlegüket a nemteljesítő hiteltől, és gyorsabban helyreálljon a hitelezői képességük. A rossz bank úgy gondoskodik a kölcsönadott összeg visszaszerzéséről, hogy vagy eladja befektetőknek a hiteleket vagy egyéb lépéseket tesz.

Mit tehet a felügyelet?

A felügyeletnek alapvető érdeke a nemteljesítő hitelek problémájának megoldása, mivel ezek gyengítik a bankokat, és kockázatot jelentenek a működőképességükre. Az EKB a nemteljesítő hitelek kezelését felügyeleti munkájának sarkalatos pontjává nevezte ki, a témáról és elvárásairól bőséges útmutatást nyújt a bankoknak.