Mit nevezünk kiemelt prioritású kevésbé jelentős hitelintézetnek?

2016. március 24. (frissítés időpontja: 2018. december 12.)

Az SSM keretrendelet szerint „az EKB meghatározza az általános kritériumokat – különösen az érintett kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezet kockázati helyzetének és a belföldi pénzügyi rendszerre potenciálisan gyakorolt hatásának figyelembevételét – annak meghatározásához, hogy mely kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek tekintetében mely információkat kell bejelenteni.” Ebben a vonatkozásban már az SSM 2014. novemberi indulásakor megállapításra került, hogy szükség van a kiemelt prioritású szervezetek jegyzékére.

Egy kevésbé jelentős hitelintézet több különféle okból is kiemelhető. Abban az esetben, ha a mérete miatt közel áll a jelentőssé minősítéshez, de facto kiemelt prioritást kap. Ezenkívül minden országban legalább három kevésbé jelentős hitelintézet kezelendő kiemelt prioritással. A belső kockázatosság és a nemzetgazdasági hatás további olyan tényezők, amelyeket a kiemelt prioritás megállapításánál figyelembe veszünk. A belső kockázatossági dimenziót tekintve az illetékes nemzeti hatóságok a folyamatos felügyelet keretében, a közös SSM-módszertan alkalmazásával végzik a kevésbé jelentős intézmények kockázati értékelését. Ennek során több elemet is figyelembe vesznek, mégpedig a hitelintézet üzleti modelljét, a belső irányítási rendszerét és kockázatkezelését, a tőkével, valamint a likviditással és finanszírozással kapcsolatos kockázatokat. A kevésbé jelentős hitelintézet hatásvizsgálata a belföldi pénzügyi rendszerre és az SSM-re gyakorolt hatást méri fel. Ebből a célból nem csak a hitelintézet nagyságát (teljes eszközállomány) vesszük figyelembe, hanem a pénzügyi rendszer fennmaradó részeivel való összekapcsolódását is.