Az EKB jogi keretrendszere

EU-s intézményként az EKB világosan meghatározott szabályok szerint működik, amelyek az elsődleges uniós jogban (pl. Szerződésekben) és a másodlagos uniós jogban (pl. rendelet, irányelv, határozat, ajánlás, vélemény) vannak lefektetve.

Általános céljait és feladatait az Európai Unió működéséről szóló szerződés, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya határozza meg. A konkrét bankfelügyeleti feladatokat az SSM-rendeletben ruházták át az EKB-ra, és ugyanott meghatározták az európai bankfelügyeletben részt vevő uniós országok nemzeti felügyeleteivel való együttműködését is.

Az EKB a felügyeleti feladatainak ellátása során az európai bankjogot alkalmazza, különös tekintettel a tőkekövetelményekről szóló irányelvre és a tőkekövetelményekről szóló rendeletre. Ezekben írják elő a bankoknak a tőkére, a kockázatkezelésre és az irányításra vonatkozó szabályokat, valamint definiálják a felügyeleteknek az említett témakörökre vonatkozó hatásköreit. Ezeket az Európai Bankhatóság által kidolgozott részletes technikai szabványok egészítik ki.

Uniós bankjog

Az EKB jogi aktusai

Az EKB felügyeleti megbízatásának teljesítéséhez maga is alkot jogi aktusokat. Ezek közé tartoznak:

Rendeletek

Ezek közül kiemelten fontos az SSM-keretrendelet, amely az európai bankfelügyeleten belüli intézményes kapcsolatokat és eljárásokat fogalmazza meg. Az egyéb EKB-rendeletek meghatározzák, hogyan alkalmazza az EKB az európai banki jog szerinti választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket, vagy hogyan szabja meg a felügyelt bankok számára például a felügyeleti díjfizetéssel kapcsolatos további kötelezettségeket.

Címzett nélküli határozatok

Az ilyen határozatokat lehet alkalmazni egyes európai bankjogi rendelkezéseknek, például a nyereség prudenciális kezelésének a végrehajtására. Ezenkívül bizonyos belső EKB-s eljárások, például a felügyeleti határozathozatalra vonatkozó bizonyos hatáskörök átruházását is meghatározhatják.

Egyes bankokhoz címzett határozatok

Az ilyen határozatokkal konkrét kötelezettségeket lehet a bankra kiróni, vagy banki kérelmet engedélyezni. Lehet például határozatban meghatározni a kívánt szavatolótőke-mennyiséget, és engedélyezni a belső modell pénzügyi kockázat kiszámítására való alkalmazását. Ha valamely határozat káros hatással van a címzett bankra, akkor annak joga van a meghallgatásra és a határozat adminisztratív felülvizsgálatának kérelmezésére.

Iránymutatások és utasítások

Az EKB ezeket a jogi instrumentumokat címezheti az euroövezeti országok nemzeti felügyeleteinek azért, hogy konkrét kérdésekben összehangolják a felügyeleti megközelítéseket. Olyan más EU-országok felügyeleteinek is kiadhat utasításokat, amelyek szoros együttműködésre léptek az EKB-val.

Felügyeleti iránymutatások

Ajánlások

Az EKB rendesen azért ad ki ajánlásokat, hogy összehangolja az országos felügyeleteknek a kevésbé jelentős hitelintézetekkel kapcsolatos megközelítéseit. Emellett a jelentős bankoknak is adhat ilyen módon felügyeleti útmutatást olyan konkrét témakörökben mint például az osztalékfizetési politika.

Felügyeleti ajánlások

Vélemények

Az EKB tanácsadói minőségében véleményeket ad ki, amelyekben az európai vagy nemzeti jogi aktustervezetekhez fűz észrevételeket a bankfelügyelet terén.

Nemzeti jog

Az EKB bankfelügyelői minőségében szintén alkalmaz olyan releváns nemzeti jogi rendelkezéseket, amelyekkel a bankfelügyeleti témájú EU-irányelveket ültetik át vagy egészítik ki.

A nemzeti felügyeletek ugyanazt a jogi keretrendszert alkalmazzák, mint az EKB, kiegészítve a saját, nemzeti jog szerinti alapokmányaikkal és eljárásaikkal.

További információk az EKB felügyeleti jogi aktusairól