A 2020-ra kitűzött felügyeleti prioritások kijelölik az adott év súlyponti területeit. Alapjuk az aktuális gazdasági, szabályozói és felügyeleti környezetben a felügyelt bankok előtt álló főbb kihívások vizsgálata.

Az EKB bankfelügyelete az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve feltérképezte a bankszektor kockázatainak forrásait, figyelembe véve a közös felügyeleti csoportoktól kapott információkat, az EKB makro- és mikroprudenciális elemzéseit, valamint a nemzetközi testületek beszámolóit. A bankszektort fenyegető kockázatok mögött megállapított legfontosabb tényezők: (i) gazdasági, politikai és adósságfenntarthatósági aggályok az euroövezetben, (ii) az üzleti modellek fenntarthatósága, (iii) kiberbűnözés és informatikai hiányosságok. További jelentősebb kockázati elemek: a nemteljesítő hitelekre (nth) kidolgozott banki stratégiákhoz kötődő végrehajtási kockázat; a lazuló hitelezési standardok; a pénzügyi piaci átárazás; a helytelen üzletvitel, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás; a brexit; a világgazdasági kilátások és a geopolitikai bizonytalanság; a szabályozásra adott reakció; valamint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok.[1]

Az EKB bankfelügyelete felülvizsgálta a felügyeleti prioritásait annak érdekében, hogy a bankok hatékonyabban tudják kezelni az említett főbb kihívásokat. Míg az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) megalapítása utáni években a mérlegek rendbetétele játszott döntő szerepet, a felügyeleti figyelem fokozatosan átterelődött a bankok jövőbeli rugalmasságának és üzleti modelljei fenntarthatóságának biztosítására. A súlyponti területeket is ennek megfelelően átcsoportosítottuk az alábbi magas szintű prioritások felé:

  • folyamatos mérlegjavítás,
  • a jövőbeli rugalmasság erősítése,
  • egyéb prioritások.

A kiemelt felügyeleti tevékenységet az alábbi témakörökbe csoportosítottuk át.

1 Folyamatos mérlegjavítás

A nemteljesítő hitelekre vonatkozó útmutatás utóellenőrzése

Noha az euroövezeti nth-állományt sikerült csökkenteni, nemzetközi összevetésben a jelenlegi aggregált szint továbbra is magas. Az EKB bankfelügyelete ezért folyamatosan foglalkozik az nth-állományok kérdésével és az újabb állományok felhalmozódásának a megakadályozásával. Továbbra is együttműködik az érintett hitelintézetekkel, hogy a konkrét bankokra vonatkozó felügyeleti elvárásokkal kapcsolatos utómunka harmonizált keretek között folyjon. A cél az, hogy fenntartsuk a régóta fennálló kockázatok enyhítésében elért eredményeket, és hogy középtávon a nemteljesítő hitelek állományát és alakulását konzisztensen kezeljük.


A belső minősítésen alapuló modellekkel kapcsolatos utómunka

Folytatódik a munka annak érdekében, hogy a szavatolótőke-követelmények kiszámításához használt belső banki modellek megfelelőek legyenek. A belső modellek célzott felülvizsgálatához (TRIM) kapcsolódó helyszíni ellenőrzések után figyelmünket a feltárt hiányosságok korrigálására fordítjuk. A hitelkockázati modellek esetében emellett jelentős felügyeleti intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy a bankok teljesítsék az Európai Bankhatóság IRB-javító programjának követelményeit.[2]


Kereskedési kockázat és eszközértékelés

Folytatjuk a helyszíni ellenőrzéseket, amelyek fokozottabban foglalkoznak a kereskedési és piaci kockázati vetületekkel. Különös figyelmet fordítunk azoknak a bankoknak az ellenőrzésére, amelyek kockázati kitettsége valós értéken elszámolt, komplex instrumentumokkal szemben áll fenn. Intézkedéseink része lehet a mélyreható vizsgálat és a koncentrált elemzés annak érdekében, hogy a helyszíni ellenőrzések hatókörét a releváns kockázati területekhez szabjuk.


2 A jövőbeli rugalmasság erősítése

Az EKB bankfelügyelete több felügyeleti tevékenységével is a bankok rugalmasságának megerősítésére törekszik. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:


Hitelbírálati kritériumok; kitettségek (pl. ingatlan, tőkeáttételes finanszírozás) minősége

Az EKB bankfelügyelete továbbra is felméri a bankok hitelbírálati kritériumainak minőségét. A kockázati területek felkutatását célzó, átfogó adatgyűjtés alapján utóelemzést tervezünk, amelynek a célja, hogy mélységében feltárjuk a bankok hitelkihelyezési gyakorlatát és folyamatait. A vizsgálati eredmények függvényében az egyes bankokra szabott konkrét lépéseket veszünk fontolóra. Emellett a célorientált helyszíni ellenőrzések alkalmával a konkrét eszközosztály-kitettségek minőségét is felmérjük az olyan területeken, mint a kereskedelmi ingatlan, a lakóingatlan és a tőkeáttételes finanszírozás.


Tőke- és likviditáskezelés, ICAAP és ILAAP, a SREP-be való további integráció

A belső tőke-, ill. likviditásmegfelelés-értékelési eljárások (ICAAP, ill. ILAAP) a hitelintézetek alapvető kockázatkezelési eszközei. Az EKB bankfelügyelete a bankok ICAAP és ILAAP folyamatainak javításához úgy járul hozzá, hogy az ezekre vonatkozó elvárásait minden szereplő számára jól érthető módon ismerteti. Ezenkívül a bankok ICAAP eljárásaival a helyszíni ellenőrzések keretében külön is foglalkozunk, és tovább javítjuk a 2. pillér tőkekövetelményeihez kapcsolódó kockázati tényezők átláthatóságát.


Az üzleti modellek fenntarthatósága

Az euroövezeti bankok jövedelmezőségére változatlanul több irányból is nyomás nehezedik: a gazdasági környezet, az alacsony kamatszint, a régóta megoldatlan problémák, a bankok és bankon kívüli szervezetek közötti verseny felől egyaránt. Ehhez járul még a digitalizálás teremtette jelentős kihívás, amivel párhuzamosan a bankoknak lehetőséget kell teremteniük a hatékonyság javítására és új üzleti lehetőségek felkutatására. Az EKB bankfelügyelete ezért a fokozódó digitalizálás fényében is folyamatosan értékeli a banki üzleti modelleket és jövedelmezőséget, kiegészítve őket horizontális elemzésekkel.


Informatikai és kiberbiztonsági kockázat

Az EKB bankfelügyelete továbbra is felméri a bankokat érő informatikai és kiberbiztonsági kockázatokat, amikor is a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) részeként helyszíni ellenőrzéseket és kockázatmonitorozást végez. A jelentősnek nyilvánított bankok emellett az SSM kiberbiztonsági incidensbejelentési eljárásának keretében jelentik az EKB-nak az ilyen jellegű jelentősebb eseményeket.


EU-szintű (kétévenkénti), illetve az EKB irányította stressztesztelés

A jelentős bankok legközelebbi felügyeleti stresszvizsgálatára 2020 folyamán kerül sor. Két egymást kiegészítő vizsgálat lesz: az egyikben jelentős nagybankokból vett minta vesz részt az Európai Bankhatóság által koordinált, uniós szintű stresszteszten. Ezzel párhuzamosan az EKB az uniós tesztelésből kimaradt jelentős hitelintézeteket veszi górcső alá. A két vizsgálat eredményeit a SREP-ben használjuk fel. A stresszteszt másik funkciója, hogy a bankokat ösztönözzük saját stresszvizsgálati és kockázatkezelési képességük javítására.


Szervezetirányítás

A 2019. évi felügyeleti munka egyik jelentős megállapítása, hogy a bankok szervezetirányítási rendszereit tovább kell fejleszteni. Ezért ez a témakör 2020-ban is a felügyeleti munka homlokterében lesz. Mivel az irányítás minden területre kihat, a felügyeleti tevékenység során gondosan megvizsgáljuk, hogy a bankok teljesítik-e a kapcsolódó elvárásokat, összefüggésben a jövőbeli rugalmasság megerősítését célzó, említett tevékenységekkel. A felügyeletek az egyes tevékenységektől függően több szempontból értékelik az irányítás különféle vetületeit, vizsgálva többek között az igazgatótanács működését, a szervezeti kereteket, a belső kontrollokat, az adatösszesítést és -minőséget, ami mind kiegészíti a közös felügyeleti csoportok által a SREP részeként végzett folyamatos irányításértékelést.


3 Egyéb prioritások.

A brexittel kapcsolatos munka

A brexit változatlanul súlyponti kérdés az EKB bankfelügyeletében. Elvárjuk a bankoktól, hogy minden lehetséges kimenetelre felkészüljenek, és véglegesítsék azokat a rendkívüli szükségintézkedéseket, amelyeket a megállapodás nélküli brexit esetén bevezetnek. Az EKB a nemzeti felügyeletekkel együtt továbbra is nyomon követi, hogy miként valósítják meg a bankok a brexittel kapcsolatos terveiket, és hogyan teljesítik a felügyeleti elvárásokat. Utóbbihoz tartozik, hogy a bankoknak sikerül-e a kitűzött ütemterv szerint megvalósítaniuk az euroövezeti működési célmodelljeiket.

A felsorolt kockázatok és felügyeleti prioritások nem tekinthetők teljesnek. Az itt kiemelten kívüli, például az IFRS 9 alkalmazásához kapcsolódó tevékenységeket folyamatosan végezzük. Emellett banki szinten is szükség lehet eltérő felügyeleti lépésekre, amelyeket az adott hitelintézet egyedi kockázati profiljához igazítunk. Mindemellett a felügyeleti prioritások elengedhetetlenek ahhoz, hogy intézkedéseinket megfelelően harmonizált, arányos és hatékony módon összehangoljuk a bankok között, javítva az esélyegyenlőséget és a felügyeleti munka hatásosságát.

© Európai Központi Bank, 2019

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.bankingsupervision.europa.eu

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az SSM fogalomtárában (csak angol nyelven).

HTML ISBN 978-92-899-3955-3, ISSN 2599-8552, doi: 10.2866/35507 QB-BZ-19-001-HU-Q


[2]Az IRB-javító program a belső minősítésen alapuló módszer szabályozói felülvizsgálatát jelenti, amelynek eredményeként az IRB-értékelési módszertanra vonatkozó több iránymutatást és szabályozástechnikai standardot kidolgoznak, meghatározzák a nemteljesítést, felbecsülik a kockázati paramétereket, kezelik a nemteljesítő eszközöket, és enyhítik a hitelkockázatot.