Összefoglaló

A 2019-re kitűzött felügyeleti prioritások kijelölik az adott év súlyponti területeit. Az aktuális gazdasági, szabályozói és felügyeleti környezetben a felügyelt bankok előtt álló főbb kihívások vizsgálatán alapulnak.

Az EKB bankfelügyelete az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve feltérképezte a bankszektor kockázatainak forrásait, figyelembe véve a közös felügyeleti csoportoktól (JST) kapott információkat, az EKB makro- és mikroprudenciális elemzéseit, valamint a nemzetközi testületek beszámolóit. A bankszektort fenyegető kockázatok mögött elsősorban a következő tényezők állnak: a geopolitikai bizonytalanság, a nemteljesítő hitelállomány (NPL) és a jövőbeli NPL-állományok felhalmozódásának lehetősége, a kiberbűnözés és informatikai zavarok, a pénzügyi piaci átárazódás lehetősége, az alacsony kamatkörnyezet, az új és meglevő szabályozásra adott banki reakciók, az euroövezet gazdasági és fiskális helyzete, a visszaélések, az ingatlanpiaci folyamatok, a strukturális üzleti kihívások és az éghajlattal kapcsolatos kockázatok. ^[1]

Az EKB bankfelügyelete felülvizsgálta és egyszerűsítette a felügyeleti prioritásait annak érdekében, hogy a bankok eredményesen tudják a kihívásokat kezelni. A felvázolt kockázati helyzet figyelembevételével az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 2019-re a következő magas szintű súlyponti területeket állapította meg:

1. hitelkockázat;
2. kockázatkezelés;
3. több kockázati dimenziót felölelő tevékenységek.

A felsorolt súlyponti területeket jórészt 2018-ból visszük tovább az üzleti modellek kivételével, ahol mostanra véglegesítettük a főbb felügyeleti tevékenységeket.^[2] Az üzleti modelleket továbbra is a JST-k felügyelik napi munkájuk részeként, például a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárással (SREP) összefüggésben.

Minden egyes súlyponti területen több felügyeleti tevékenység zajlik majd, amelyekről lentebb olvashatók további részletek. Teljes kivitelezésük egy évnél hosszabb időt vehet igénybe.

1 Hitelkockázat

Az NPL-útmutatás utóellenőrzése

A hitelkockázat 2019-ben is fontos felügyeleti prioritás lesz. Noha az euroövezeti NPL-állományt sikerült csökkenteni, a jelenlegi aggregált szint nemzetközi összevetésben továbbra is magas. Az EKB bankfelügyelete az érintett hitelintézetekkel együttműködve és az elvégzett munkára építve a jövőben is foglalkozik az NPL-állománnyal annak érdekében, hogy az egyes bankokra vonatkozó felügyeleti várakozásokat harmonizált feltételrendszer alapján határozzák meg. A cél az, hogy további eredményeket érjünk el az örökölt kockázatok enyhítése terén, és hogy középtávon az NPL-állományokat és NPL-forgalmat konzisztensen kezeljük.

Hitelbírálati kritériumok és a kitettségek minősége

Az EKB bankfelügyelete az új kihelyezésekkel a középpontban vizsgálja a banki hitelbírálati kritériumok minőségét. Megvizsgáljuk a bankok hitelezési gyakorlatát, górcső alá véve a hitelkövetelményeket, amivel a cél a potenciális kockázatok lefaragása. A munka eredményeként sor kerülhet az egyes bankok egyéni szükségleteire szabott intézkedésekre. Emellett a célorientált helyszíni ellenőrzések alkalmával a konkrét eszközosztály-kitettségek minőségét is felmérjük az olyan területeken, mint a kereskedelmi ingatlan, a lakóingatlan és a tőkeáttételes finanszírozás.

2 Kockázatkezelés

A kockázatkezelés terén számos olyan tevékenységet végzünk a mindennapi felügyelet során, mint például a bankok szervezetirányítási eljárásainak felmérése. Külön figyelmet fordítunk a következő kezdeményezésekre.

A belső modellek célzott felülvizsgálata

A belső modellek célzott felülvizsgálata (TRIM) 2019-ben is folytatódik, átfogó célja a kockázattal súlyozott eszközök indokolatlan variabilitásának csökkentése és annak ellenőrzése, hogy a bankok engedélyezett I. pillér szerinti belső modelljei megfelelőek-e. 2019 folyamán az EKB bankfelügyelete tovább kívánja folytatni a helyszíni TRIM vizsgálatokat, figyelmét elsősorban azokra a modellekre összpontosítva, amelyeket a közép- és nagyvállalatokhoz, intézményekhez és a szakosított hitelezéshez kapcsolódó kitettségek hitelkockázatának felmérésére használnak. Az EKB bankfelügyelete a véglegesített vizsgálatok horizontális elemzése után belekezd egy végleges projektjelentés elkészítésébe. A tervek között szerepel az EKB belső modellekről szóló jelenlegi útmutatójának az aktualizálása is.

ICAAP és ILAAP

A belső tőke- és likviditásmegfelelőség-értékelési eljárások (ICAAP és ILAAP) a hitelintézetek számára alapvető kockázatkezelő eszközök. Az EKB bankfelügyelete a SREP alapvető elemeként felülvizsgálja a hitelintézetek ICAAP és ILAAP eljárásainak a minőségét. A bankokkal való intenzív párbeszéd nyomán véglegesített EKB-útmutatókat 2019-től lehet használatba venni. Emellett tovább javítjuk a II. pillér tőkekövetelményeinek egyedi kockázati összetételével kapcsolatos átláthatóságot.

Informatikai és kiberbiztonsági kockázat

Az EKB bankfelügyelete továbbra is vizsgálja a banki informatikai és kiberbiztonsági kockázatokat, és az előbbivel kapcsolatos témákban több helyszíni ellenőrzést tervez. A jelentősnek nyilvánított hitelintézetek ezentúl is jelentik az EKB-nak az ilyen jellegű jelentősebb eseményeket az SSM kiberbiztonsági incidensbejelentési eljárásának keretében.

Likviditási stresszteszt

Akárcsak 2017-ben, az éves felügyeleti stresszteszt 2019-ben is egy bizonyos témakörre fókuszál majd. 2019-ben a bankok likviditási sokkokkal szembeni rugalmasságát mérjük fel. Az egyes bankok eredményeit ezután a SREP-értékelésben használjuk fel.

3 Többszörös kockázati dimenzió

A többszörös kockázati dimenziót érintő felügyeleti tevékenység 2019-ben a brexitre való folyamatos felkészülést, valamint a kereskedési kockázattal és eszközértékeléssel kapcsolatos munkát foglalja magában.

Felkészülés a brexitre

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való, 2019. márciusra tervezett kilépésével összefüggésben az EKB bankfelügyeletének változatlanul kiemelt prioritása a bankok felkészültsége. A felügyelők szoros figyelemmel fogják kísérni a bankok brexitre vonatkozó terveinek megvalósítását, hogy azok biztosan megfeleljenek a felügyeleti elvárásoknak. Ezt a munkát várhatóan befolyásolják a politikai tárgyalások eredményei és az arról szóló döntés, hogy lesz-e átmeneti időszak. Tekintettel az elhúzódó bizonytalanságra, az EKB bankfelügyelete hangsúlyozta, hogy a bankoknak a rendkívüli helyzetekre is fel kell készülniük, és véglegesíteniük kell az előkészületeket. Ezenkívül az EKB bankfelügyelete további előkészületeket tesz több olyan hitelintézet közvetlen felügyeletének az átvételére, amely újonnan kerül be a jelentősek közé, ahogy a brexit miatt tevékenységét áthelyezi az Egyesült Királyságból egy SSM-országba.

Kereskedési kockázat és eszközértékelés

Az EKB bankfelügyelete folytatni fogja a jelentős hitelintézetekkel való felügyeleti párbeszédét, hogy felmérje, mennyire vannak felkészülve a kereskedési könyvi szabályok tervezett mélyreható felülvizsgálatára. A párbeszéd arra irányul, hogy a bankok biztosan felkészítsék a rendszereiket az új piaci kockázati rendszernek való megfelelésre. Tervezünk ezenkívül több helyszíni küldetést, amelyek fokozottabban foglalkoznak a kereskedési és piaci kockázati vetületekkel. Ebben a kontextusban a JST-k egyes bankok esetében már előre mélyreható vizsgálatot végezhetnek, hogy a helyszíni munkavégzés már a releváns kockázati témakörökre összpontosuljon.

A felvázolt kockázatok és felügyeleti prioritások névsora nem tekinthető teljesnek. Folyamatosan zajlanak az írásunkban egyértelműen meg nem nevezett különféle tevékenységek – például az IFRS 9 bevezetésével, a kockázatmonitorozással vagy a helyreállítási tervek értékelésével kapcsolatban. Emellett banki szinten is szükség lehet eltérő felügyeleti lépésekre, amelyek az adott hitelintézet egyedi kockázati profiljához igazodnak. Mindazonáltal a felügyeleti prioritások révén garantálható, hogy az egyes bankokra alkalmazott felügyeleti intézkedéseket megfelelően összehangolt, arányos és eredményes módon koordináljuk, ami javítja mind a versenyfeltételek egyenlőségét, mind a felügyeleti hatékonyságot.