Miért kell a bankoknak tőkét tartalékolniuk?

2019. május 23.

Miért kell a bankoknak tőkét tartalékolniuk?

A tőke elengedhetetlen egy bank biztonságához és szilárdságához. Az alábbiakban bemutatjuk ennek az okát. A bankok kockázatot vállalnak, és ha a kockázat materializálódik, veszteségük keletkezhet. A biztonságos működés és a betétesek védelme megkívánja, hogy az esetleges veszteséget semlegesíteni tudják, és mind bőséges, mind ínséges időkben talpon maradjanak. Ebben segít a banki tőke.

De mennyi tőkére van egy banknak szüksége? Ez a vállalt kockázatok nagyságától függ, ugyanis minél nagyobbak, annál több tőke kell. Ezért rendkívül fontos, hogy a bankok folyamatosan figyeljék a rájuk ható kockázatokat és veszteségi veszélyeket. Vizsgálataikat a bankfelügyelet ellenőrzi, és meg is kérdőjelezheti. A felügyelet feladata ugyanis a bankok pénzügyi állapotának a nyomon követése, aminek fontos eleme a banki tőkeszintek ellenőrzése.

Mit jelent pontosan a banktőke? Miként járul hozzá a bank biztonságához? Milyen tőkekövetelményeknek kell a bankoknak megfelelniük?

Mi a tőke?

A tőke egyszerűbb szóval azt a pénzt jelenti, amelyet a bank a részvényeseitől vagy egyéb befektetőktől kapott; idetartozik a ki nem fizetett nyereség is. Egy bank bővítheti a tőkebázisát tehát például további részvények kibocsátásával és úgy is, hogy megtartja a nyereségét ahelyett, hogy a részvényeseinek osztalékként kifizetné.

Általánosságban minden bank kétfajta forrással rendelkezik: tőkével és adóssággal. Az utóbbin a hitelezőktől felvett kölcsönt értjük, amit a banknak a jövőben vissza kell fizetnie. Az adósságba tartoznak többek között az ügyfélbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), amelyeket kibocsát, és a felvett kölcsönök.

A bank az említett két forrásból származó pénzt többféle módon használja fel: hitelt nyújt például az ügyfeleinek vagy egyéb eszközökbe fektet be. A készpénzforrások mellett a kölcsönökből és egyéb befektetésekből tevődik össze a bank eszközállománya.

A banki mérleg A banki mérleg

Hogyan járul hozzá a tőke a bank biztonságához?

A tőke biztonsági tartalékot nyújt veszteség esetére. Ha például sok hitelfelvevő hirtelen nem képes tovább törleszteni, vagy a bank egyes befektetéseinek esik az értéke, a banknak vesztesége keletkezik, és tőketartalék nélkül akár csődbe is mehet. Azonban szilárd tőkebázis birtokában semlegesíteni tudja a veszteséget, tovább tud működni és ügyfeleket kiszolgálni.

A banki mérleg A banki mérleg

Mennyi tőkét kell a bankoknak tartaniuk?

Az európai bankfelügyeleten belül a banki tőkekövetelménynek három fő eleme van:

  • az 1. pillérként ismert minimális tőkekövetelmény
  • a 2. pillérnek nevezett pótlólagos tőkekövetelmény és
  • a kötelező tőketartalék vagy puffer.

Az európai bankfelügyelet alatt álló összes banknak teljesítenie kell az európai jog által előírt minimális (1. pillér szerinti) követelményt, amely a bank kockázattal súlyozott eszközállománya 8%-ának felel meg. Mi a kockázattal súlyozott eszköz? A bank birtokában levő teljes eszközállomány a megfelelő kockázati tényezőkkel (súlyokkal) szorozva. A kockázati tényező fejezi ki, hogy az adott eszközfajtát mennyire tartjuk kockázatosnak. Minél kevésbé kockázatos egy adott eszköz, annál kisebb a kockázattal súlyozott eszközmennyiség, és annál kevesebb tőkével kell a banknak rendelkeznie az adott eszköz fedezeteként. Egy fedezettel biztosított jelzáloghitel (lakásra vagy házra) például kevésbé kockázatos – kisebb kockázati tényezővel jár – mint egy biztosíték nélküli hitel. Ebből kifolyólag a banknak az ilyen jelzáloghitelre kevesebb tőkét kell félretennie mint a fedezet nélküli hitelre.

Ehhez járul a felügyelők által előírt pótlólagos kötelező tőke (a 2. pillér szerinti követelmény). Itt lép be a történetbe az európai bankfelügyelet. Az EKB és a részt vevő országok bankfelügyelői részletesen megvizsgálják az egyes bankokat, és felmérik az őket érintő kockázatokat. Erre az éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során kerül sor. Ha a felügyelők úgy ítélik meg, hogy a bank kockázatait a minimális kötelező tartalék nem fedezi megfelelően, kérhetik a pótlólagos tőke biztosítását.

Mind a minimális, mind a pótlólagos tőkekövetelmény kötelező, az előírások be nem tartása jogi következményeket vonhat maga után, amelyek a szabálysértés súlyosságától függenek. A felügyeleti szerv például felszólíthatja a szóban forgó bankot egy olyan terv elkészítésére, amellyel elérhető, hogy ismét megfeleljen a tőkekövetelménynek. Ha viszont a szabálysértés nagyon súlyos, a bank elveszítheti a működési engedélyét.

A harmadik tőkekövetelmény szerint a bankoknak további tartalékokkal, pufferekkel kell rendelkezniük különféle célokra (általános tőkemegőrzéshez, valamint ciklikus és nem ciklikus jellegű rendszerkockázatokhoz).

A három említett tőkekövetelmény-kategória mellett a felügyelők elvárják a bankoktól, hogy a túlzott nyomással, stresszel jellemezhető időszakokra is tartalékoljanak valamennyi tőkét (ezt nevezzük 2. pillérre vonatkozó útmutatásnak).

A szabályozói és felügyeleti szervek által előírt mennyiségeken felül a bankoktól elvárjuk, hogy maguk meghatározzák az üzleti modelljeik fenntartható követéséhez szükséges tőkemennyiséget.