Miért kell a bankoknak tőkét tartalékolniuk?

2019. május 23.

Miért kell a bankoknak tőkét tartalékolniuk?

A tőke elengedhetetlen egy bank biztonságához és szilárdságához. Az alábbiakban bemutatjuk ennek az okát. A bankok kockázatot vállalnak, és ha a kockázat materializálódik, veszteségük keletkezhet. A biztonságos működés és a betétesek védelme megkívánja, hogy az esetleges veszteséget semlegesíteni tudják, és mind bőséges, mind ínséges időkben talpon maradjanak. Ebben segít a banki tőke.

De mennyi tőkére van egy banknak szüksége? Ez a vállalt kockázatok nagyságától függ, ugyanis minél nagyobbak, annál több tőke kell. Ezért rendkívül fontos, hogy a bankok folyamatosan figyeljék a rájuk ható kockázatokat és veszteségi veszélyeket. Vizsgálataikat a bankfelügyelet ellenőrzi, és meg is kérdőjelezheti. A felügyelet feladata ugyanis a bankok pénzügyi állapotának a nyomon követése, aminek fontos eleme a banki tőkeszintek ellenőrzése.

Mit jelent pontosan a banktőke? Miként járul hozzá a bank biztonságához? Milyen tőkekövetelményeknek kell az euroövezeti bankoknak megfelelniük?

Mi a tőke?

A tőke egyszerűbb szóval azt a pénzt jelenti, amelyet a bank a részvényeseitől vagy egyéb befektetőktől kapott; idetartozik a ki nem fizetett nyereség is. Egy bank bővítheti a tőkebázisát tehát például további részvények kibocsátásával és úgy is, hogy megtartja a nyereségét ahelyett, hogy a részvényeseinek osztalékként kifizetné.

Általánosságban minden bank kétfajta forrással rendelkezik: tőkével és adóssággal. Az utóbbin a hitelezőktől felvett kölcsönt értjük, amit a banknak a jövőben vissza kell fizetnie. Az adósságba tartoznak többek között az ügyfélbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), amelyeket kibocsát, és a felvett kölcsönök.

A bank az említett két forrásból származó pénzt többféle módon használja fel: hitelt nyújt például az ügyfeleinek vagy egyéb eszközökbe fektet be. A készpénzforrások mellett a kölcsönökből és egyéb befektetésekből tevődik össze a bank eszközállománya.

A banki mérleg A banki mérleg

Hogyan járul hozzá a tőke a bank biztonságához?

A tőke biztonsági tartalékot nyújt veszteség esetére. Ha például sok hitelfelvevő hirtelen nem képes tovább törleszteni, vagy a bank egyes befektetéseinek esik az értéke, a banknak vesztesége keletkezik, és tőketartalék nélkül akár csődbe is mehet. Azonban szilárd tőkebázis birtokában semlegesíteni tudja a veszteséget, tovább tud működni és ügyfeleket kiszolgálni.

A banki mérleg A banki mérleg

Mennyi tőkét kell az euroövezeti bankoknak tartaniuk?

Az euroövezetben a banki tőkekövetelménynek három fő eleme van:

  • az 1. pillérként ismert minimális tőkekövetelmény
  • a 2. pillérnek nevezett pótlólagos tőkekövetelmény és
  • a kötelező tőketartalék vagy puffer.

Az euroövezet összes bankjának teljesítenie kell az európai jog által előírt minimális (1. pillér szerinti) követelményt, amely a bank kockázattal súlyozott eszközállománya 8%-ának felel meg. Mi a kockázattal súlyozott eszköz? A bank birtokában levő teljes eszközállomány a megfelelő kockázati tényezőkkel (súlyokkal) szorozva. A kockázati tényező fejezi ki, hogy az adott eszközfajtát mennyire tartjuk kockázatosnak. Minél kevésbé kockázatos egy adott eszköz, annál kisebb a kockázattal súlyozott eszközmennyiség, és annál kevesebb tőkével kell a banknak rendelkeznie az adott eszköz fedezeteként. Egy fedezettel biztosított jelzáloghitel (lakásra vagy házra) például kevésbé kockázatos – kisebb kockázati tényezővel jár – mint egy biztosíték nélküli hitel. Ebből kifolyólag a banknak az ilyen jelzáloghitelre kevesebb tőkét kell félretennie mint a fedezet nélküli hitelre.

Ehhez járul a felügyelők által előírt pótlólagos kötelező tőke (a 2. pillér szerinti követelmény). Itt lép be a történetbe az európai bankfelügyelet. Az EKB és az euroövezeti országok bankfelügyelői részletesen megvizsgálják az euroövezet egyes bankjait, és felmérik az őket érintő kockázatokat. Erre az éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során kerül sor. Ha a felügyelők úgy ítélik meg, hogy a bank kockázatait a minimális kötelező tartalék nem fedezi megfelelően, kérhetik a pótlólagos tőke biztosítását.

Mind a minimális, mind a pótlólagos tőkekövetelmény kötelező, az előírások be nem tartása jogi következményeket vonhat maga után, amelyek a szabálysértés súlyosságától függenek. A felügyeleti szerv például felszólíthatja a szóban forgó bankot egy olyan terv elkészítésére, amellyel elérhető, hogy ismét megfeleljen a tőkekövetelménynek. Ha viszont a szabálysértés nagyon súlyos, a bank elveszítheti a működési engedélyét.

A harmadik tőkekövetelmény szerint az euroövezeti bankoknak további tartalékokkal, pufferekkel kell rendelkezniük különféle célokra (általános tőkemegőrzéshez, valamint ciklikus és nem ciklikus jellegű rendszerkockázatokhoz).

A három említett tőkekövetelmény-kategória mellett a felügyelők elvárják az euroövezeti bankoktól, hogy a túlzott nyomással, stresszel jellemezhető időszakokra is tartalékoljanak valamennyi tőkét (ezt nevezzük 2. pillérre vonatkozó útmutatásnak).

A szabályozói és felügyeleti szervek által előírt mennyiségeken felül a bankoktól elvárjuk, hogy maguk meghatározzák az üzleti modelljeik fenntartható követéséhez szükséges tőkemennyiséget.