Mit jelent a belső modellek célzott felülvizsgálata?

2017. február 15.

Mit jelent a belső modellek célzott felülvizsgálata? Mi a fő célja?

A belső modellek célzott felülvizsgálata (angol rövidítéssel TRIM) során felmérjük, hogy a bankok által jelenleg alkalmazott belső modellek megfelelnek-e a szabályozási követelményeknek, valamint megbízhatóak és összehasonlíthatóak-e. A bankok időnként belső modellek segítségével határozzák meg az I. pillér szerinti szavatolótőke-követelményeiket, azaz a jogszabályban előírt minimálisan szükséges tőkemennyiséget.

A TRIM egyik fő célkitűzése, hogy csökkentse az olyan következetlenségeket és indokolatlan változékonyságot, amelyek akkor jelentkezhetnek, amikor a bankok belső modellek alapján számítják ki kockázattal súlyozott eszközállományukat. Ez azért fordulhat elő, mert a jelenlegi szabályrendszer alatt a bankok rendelkeznek bizonyos mozgástérrel kockázataik modellezése során.

A TRIM törekszik a konkrét témakörökhöz kapcsolódó eljárások harmonizálására is, így a felülvizsgálat várhatóan a belső modellek megfelelő alkalmazását is elősegíti.

Ebből következik, hogy a TRIM célkitűzései egybeesnek az EKB bankfelügyeletének két fő céljával: szilárd, ellenálló bankrendszer kialakítása proaktív, szigorú felügyelettel, valamint azonos versenyfeltételek megteremtése az euroövezet felügyeleti gyakorlatainak harmonizálása révén.

A TRIM 2015 végén indult, és várhatóan 2019-ben fejeződik be.

Miért most végzi a felülvizsgálatot az EKB?

Az elmúlt években egyre többen vitatták, hogy a belső modelleket a szavatolótőke-követelmények meghatározására alkalmazzák. Ennek két fő oka van.

• A belső modellek a Bázel II szerinti bevezetésük óta jóval összetettebbé váltak, ezért a bankoknak és a felügyeleti szerveknek egyre nehezebb megérteni őket és felmérni, hogy a kockázatok helyesen és következetesen vannak-e meghatározva.
• Számos, a benchmark mércék felállítását célzó tanulmány tárt fel következetlenségeket és jelentős változékonyságot az egyes bankok belső modelljei alapján számított tőkekövetelményekben.

Milyen ütemterv szerint zajlik majd a vizsgálat, és mekkora összköltségre lehet számítani? Hányan vesznek részt benne? Milyen mértékben vonják be az országos szerveket, a külső könyvvizsgálókat, illetve a tanácsadókat?

Az EKB bankfelügyelete részéről ez hatalmas beruházás, egyrészt a bevont saját személyzet, másrészt a külső erőforrások finanszírozása szempontjából. Ami a résztvevők számát illeti, az EKB-nál és a nemzeti hatóságoknál dolgozó közel száz felügyelő működik majd közre.

A kiküldetéseket 2017-re és 2018-ra tervezik (de lehetőség lesz 2019-ig való meghosszabbításukra). Egy kiküldetés legalább hat munkatárs legkevesebb tíz heti munkáját veszi igénybe. 2017-re száznál több kiküldetést irányoztunk elő. Egy-egy kiküldetés során a munkacsapatnak mintegy a fele külső tanácsadó lesz, így az EKB a folyamatban levő egyéb felügyeleti tevékenységeit is el tudja látni.

Van-e kapcsolat a Bázel III (véglegesítése) és a TRIM között?

A Bázel III szabályozással kapcsolatos arra vonatkozó viták, hogy a belső modelleket megfelelő módon, a készítők szándéka szerint alkalmazzák-e, kifejezetten időszerűvé teszi az EKB szóban forgó programját.

A TRIM pontosan arra keres megoldást, amit a belső modellek ellenzői rendszerint bírálnak: az EKB a modellek megfelelő használatát igyekszik elősegíteni amikor ellenőrzi, hogy a bankok a szavatolótőke-követelmény kiszámítása során helyesen alkalmazzák-e az 1. pillér szerinti belső modelleket.

Biztosak lehetünk-e egyáltalán benne, hogy a belső modellek a Bázel III véglegesítése után is érvényben lesznek?

Bár akad még kérdőjel, az EKB vélekedése szerint – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – a belső modellek hasznos szerepet játszhatnak a tőkekövetelményeknek a bank kockázati kitettsége szerinti meghatározásában: a kockázatot megfelelően kell modellezni, és a modelleknek konzisztens eredményeket kell produkálniuk.

Kihat-e mindez az EKB közvetlen felügyelete alatt álló valamennyi bankra?

A TRIM keretében az EKB minden olyan közvetlenül felügyelt bankot ellenőriz, amely az 1. pillér szerinti, elfogadott belső modellekkel rendelkezik (három bank különféle okokból, például folyamatban levő egyesülés miatt mentesül). Ez azt jelenti, hogy 68 bank tartozik a program hatálya alá.

A cél a hitelkockázat, a piaci kockázat és a partner-hitelkockázat vizsgálata. Az említett kockázattípusok esetében a projekt további célja, hogy azokkal a belső modelleket érintő esetleges szabályozási változásokkal is elszámoljon, amelyeket várhatóan a program során vezetnek be.

Mit tesz majd az EKB a vizsgálati eredményekkel? Felhasználja-e őket a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során?

A standard eljárásnak megfelelően az EKB bankfelügyelete felkéri majd a bankokat, hogy közvetlenül a kiküldetés lezárulása után orvosoljanak a szabályozási követelmények teljesítésével kapcsolatos minden hiányosságot.

Abban az esetben, ha az adott bank nem követi az EKB TRIM-ről szóló útmutatóját, az EKB operatív határozatot ad ki a hiányosságokról, amint a többi bankra irányuló felülvizsgálatok elég stabilak ahhoz, hogy biztosítva legyenek az azonos versenyfeltételek.

Végül a bankok megkapják a határozatot, amelyben felszólítjuk őket, hogy a fennmaradó hiányosságokat az útmutató nyilvános konzultáció utáni végleges változata alapján korrigálják. A hitelintézetek elegendő időt kapnak a kiigazításra, különösen abban az esetben, ha az elvárások eltérnek a felügyeletek által régebben alkalmazott nemzeti normáktól.

Nő-e majd általánosan a tőkekövetelmény a TRIM eredményeképpen?

Fontos megjegyezni, hogy míg a projekt arra irányul, hogy csökkentse a bankok között a kockázattal súlyozott eszközállományban megfigyelhető indokolatlan változékonyságot, nincs mögötte olyan szándék, hogy az eszközállományt általánosan bővítse. Ennek ellenére elképzelhető, hogy a TRIM eredményeképpen az egyes bankok tőkeigénye megnő vagy éppen csökken.