Gyakori kérdések

… az egységes felügyeleti mechanizmusról

Mi az egységes felügyeleti mechanizmus?
Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az európai bankfelügyelet új keretrendszere. Az EKB-t és a részt vevő országok nemzeti felügyeleti hatóságait foglalja magában. Fő céljai:
  • szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát,
  • fokozni Európa pénzügyi integrációját és stabilitását.
Az SSM létrehozása fontos mérföldkő az EU-n belüli bankunió felé vezető úton.
Miért van szükségünk az egységes felügyeleti mechanizmusra?
A valóban európai szellemiségű felügyeleti mechanizmus gyengíti a bankok és az államháztartás közötti kapcsolatot, ami lehetővé teszi az európai bankszektorba vetett bizalom újjáépítését.

Az elmúlt évek pénzügyi válsága rámutatott arra, hogy – különösen a monetáris unióban – egy ország pénzügyi szektorában fellépő problémák milyen gyorsan és feltartóztathatatlanul átterjedhetnek más országokba, és hogy ezek a problémák az egész euroövezet lakosságát közvetlenül sújthatják.
Miért az EKB látja el ezeket az új feladatokat?
A jogi alap mellett több egyéb oka is van annak, hogy miért az EKB-t bízták meg az új bankfelügyeleti funkció ellátásával.
  • Függetlenség – Az EKB mint uniós szintű független intézmény európai perspektívából közelíti meg a bankfelügyeletet, ezzel gyengítve az egyes államháztartások és a bankok közötti negatív visszacsatolást.
  • Szakértelem – Az EKB rendelkezik a pénzügyi piacok és intézmények elemzéséhez szükséges szakértelemmel. Rendelkezésére állnak tehát a szükséges eszközök, valamint – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt – megvan a műszaki kapacitása ennek az összetett feladatnak az ellátására.
  • A feladatok különválasztása – A vonatkozó jogszabályokban meghatározott szervezeti alapelvek garantálják, hogy az EKB a monetáris politikától függetlenül lássa el felügyeleti tevékenységét.
Mi az SSM-keretrendelet, és miért van rá szükség? Kire vonatkozik?
Az SSM-keretrendeletben határozták meg azt a jogi struktúrát, amelynek keretében az EKB az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül együttműködik a nemzeti felügyeletekkel, más néven illetékes nemzeti hatóságokkal (INH). Az EKB és a nemzeti felügyeletek közötti kapcsolatot szabályozza, és a bankokra közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseket is tartalmaz.
Hogyan biztosítják az EKB demokratikus elszámoltathatóságát új feladatai kapcsán?
Számos intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy az EKB felügyeleti tevékenységét illetően demokratikusan elszámoltatható legyen. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
  • az EKB-nak rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsának, az Európai Bizottságnak, az eurocsoportnak, valamint a részt vevő tagállamok országgyűléseinek;
  • bankfelügyeleti tevékenységét az Európai Számvevőszék ellenőrzi;
  • jogvita esetén az érintettek az EU Bíróságához fordulhatnak.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó demokratikus számonkérés gyakorlati aspektusait az EKB és az Európai Parlament közötti intézményközi megállapodás, valamint az EKB és az EU Tanácsa közötti egyetértési megállapodás rögzíti.

Elszámoltathatóság
Hogyan kerüli el az EKB a felügyeleti és a monetáris politikai feladatai
között keletkező esetleges összeférhetetlenséget?
A felügyeleti és a monetáris politikai feladatokat az EKB egymástól függetlenül végzi, ennek megfelelően döntéshozó testületei külön ülésen tárgyalják a kétféle hatáskörhöz kapcsolódó kérdéseket.

Továbbá az, hogy a monetáris politikai feladatokat közvetlenül ellátó munkatársak más-más szervezeti egységekben dolgoznak, segít elkerülni az esetleges összeférhetetlenséget.

… az előkészítő munkáról

Mikor lépett működésbe az egységes felügyeleti mechanizmus?
Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) 2014. november 4-én lépett működésbe.

Az EU Tanácsa az Európai Parlamenttel való tárgyalások után 2013. október 15-én hivatalosan elfogadta az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendeletet, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel után hatályba is lépett. A rendelet előírta, hogy az SSM-nek legkésőbb egy évvel a jogszabály hatályba lépését követően teljes körűen működésbe kell lépnie.
Hogyan készült az EKB az új feladatok ellátására?
Az intézménybe új szervezeti elemeket integráltak, az új feladatok ellátására további munkatársakat vettek fel, és belső eljárásokat dolgoztak ki.
Mi volt az átfogó értékelés?
Az átfogó értékelés az euroövezetben és a többi SSM-tagországban jelentősnek minősített bankok pénzügyi állapotfelmérését jelentette. Két fő, egymást kiegészítő pillérből állt:
  • eszközminőség-vizsgálat;
  • stresszteszt.
A 2013 októberében elkezdett vizsgálat tizenkét hónapot vett igénybe, és az euroövezet 130 legnagyobb bankjára terjedt ki. Az értékelés fontos lépésnek számított az egységes felügyeleti mechanizmus előkészítésében. Három fő célja a következő volt:
  • átláthatóság – minden érdekelt számára betekintést kell nyújtani a hozzá tartozó bankok állapotáról;
  • rendbetétel – a feltárt problémákat amennyiben és ahol szükséges, orvosolni kell;
  • bizalomépítés – biztosítani kell minden érdekeltet, hogy a bankok alapvetően szilárdak és megbízhatóak.
Átfogó értékelés

… a bankfelügyeletről

Pontosan mi az EKB feladata?
Az EKB 2014 novemberétől kizárólagos felelősséggel tartozik a bankok prudenciális felügyeletével kapcsolatos legfontosabb feladatok ellátásáért. Hatásköre többek között a következőkre terjed ki:
  • kibocsátja és visszavonja az euroövezeti bankok működési engedélyét;
  • értékeli a banki tulajdonrész megszerzését és eladását;
  • gondoskodik az EU-s banki tevékenységre vonatkozó prudenciális követelmények betartásáról, valamint azon bankok esetében, amelyeknél a pénzügyi stabilitás védelme megkívánja, magasabb prudenciális követelményeket állít fel.
Bankfelügyelet
Mely országok csatlakoztak a mechanizmushoz?

Euroövezeti országok

Az euroövezeti országok részvétele automatikus.

Szoros együttműködés az euroövezeten kívüli országokkal

Azok az uniós országok is dönthetnek az egységes felügyeleti mechanizmushoz (SSM) való csatlakozás mellett, amelyeknek nem az euro a törvényes fizetőeszköze. Ebben az esetben nemzeti felügyeleteik lépnek „szoros együttműködésre” az EKB-val.

Együttműködés az SSM-en kívüli országokkal

A mechanizmushoz nem csatlakozott EU-s országok és az EU-n kívüli országok nemzeti felügyeleti hatóságai egyetértési megállapodást köthetnek az EKB-val, amely rögzíti a felügyeleti munkát érintő együttműködés részleteit.
Kiket vontak felügyelet alá?

A több bankot tömörítő bankcsoportokat egyetlen intézménynek tekintik.

Közvetlen felügyelet

Az EKB közvetlenül felügyel 124 jelentősnek minősített bankot, amelyek az euroövezet teljes banki eszközállományának közel 82%-át képviselik.

Közvetett felügyelet

Az EKB közvetett eszközökkel felügyeli a részt vevő országok kevésbé jelentősnek minősített bankjait, amelyekből az euroövezetben mintegy 3500 van. Az EKB azonban bármikor dönthet úgy, hogy a magas színvonalú felügyeleti normák következetes érvényesítése érdekében ezen bankok bármelyikét közvetlen felügyelete alá vonja.

A közvetlen felügyelet alá tartozó bankok nyilvántartása

Mitől jelentős egy bank?
Azt, hogy egy bank jelentős-e vagy sem, az alábbi tényezők határozzák meg:
  • méret;
  • a székhely szerinti ország vagy az egész EU gazdaságában betöltött szerep;
  • nemzetközi tevékenység jelentősége;
  • kért, illetve kapott-e pénzügyi segítséget közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmus vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében.
Minden egyes részt vevő országban általános esetben legalább a három legjelentősebb bank – abszolút méretétől függetlenül – az EKB közvetlen felügyelete alá tartozik.

Hogyan tehetek bejelentést, amennyiben tudomásomra jut bankfelügyeletről szóló EU-s jogszabály megszegése?
Javasoljuk, hogy az EKB-nál tegyen bejelentést, amennyiben az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó EU-s jogszabály megszegéséről értesül. Idetartozik minden olyan jogszabálysértés, amelyet a felügyelt bankok, országos felügyeletek vagy maga az EKB állítólagosan elkövetett. A kapott információkat a legbizalmasabban fogjuk kezelni.

Jogszabálysértés bejelentése
A fogyasztóvédelem és a pénzmosás ellen hozott intézkedések továbbra is az országos hatóságok hatáskörében maradnak. Az említett témakörökkel kapcsolatos jogszabályszegést az országos felügyeleten kell bejelenteni.

A fogyasztóvédelemben illetékes országos hatóságok

… szervezeti szempontokról

Milyen az egységes felügyeleti mechanizmus szervezeti felépítése?

Felügyeleti testület

A felügyeleti és a monetáris politikai feladatok szétválasztása érdekében a felügyeleti testület tervezi meg és hajtja végre az EKB felügyeleti feladatait. Ennek keretében felügyeleti határozattervezeteket dolgoz ki, amelyeket az EKB Kormányzótanácsa elé terjesztenek elfogadásra.

Új szervezeti egységek

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) kiépítése az EKB meglévő szervezeti struktúrájának módosításával járt, ami új egységek felállítását is magával vonta. Négy új főigazgatóságot és egy titkárságot hoztak létre kizárólag a bankfelügyeleti funkciók ellátására.

Közös szervezeti egységek

Az SSM munkáját a már meglévő EKB-funkciók és szolgálatok is támogatják. Idetartozik az informatikai, emberi erőforrási, költségvetési, statisztikai, kommunikációs, jogi és az igazgatási szakterület.

Az EKB szervezeti felépítése
Hogyan működik az egységes felügyeleti mechanizmus?
A felügyeleti testület az irányítóbizottság támogatásával tervezi meg és látja el az EKB felügyeleti feladatait. Ide sorolható a Kormányzótanács számára végzendő előkészítő munka és a határozattervezet-javaslatok elkészítése. Amennyiben az EKB fő döntéshozó szerve, a Kormányzótanács nem emel kifogást a felügyeleti testület határozattervezete ellen, az elfogadottnak tekintendő. A jelentős hitelintézetek napi szintű felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el.

Döntéshozatal
Mik a közös felügyeleti csoportok?

Összetételük

Az EKB és a nemzeti felügyeletek együttműködésének egyik fő formája a közös felügyeleti csoportok működése. Minden egyes jelentős bank felügyeletére külön csoport alakult az adott bank felügyeletében részt vevő nemzeti felügyelet és az EKB munkatársaiból; a csoport munkáját az EKB koordinálja az érintett nemzeti felügyelet által delegált alkoordinátorok segítségével.

Feladataik

A közös felügyeleti csoportok a jelentős bankok folyamatos felügyeletét látják el. Elsődleges feladatukként kockázati elemzést készítenek a felügyelt szervezetről vagy csoportról, majd felügyeleti programot és felügyeleti intézkedéseket javasolnak.
Mi az országos felügyeletek szerepe?
A nemzeti felügyeleti hatóságok, más néven illetékes nemzeti hatóságok (INH) szorosan együttműködnek az EKB-val. Előkészítik és végrehajtják az EKB által elfogadott határozatokat. Emellett a részt vevő országokban a kevésbé jelentősnek nyilvánított bankok közvetlen felügyeletét is ellátják; csak az euroövezetben körülbelül 3500 ilyen, az EKB közvetlen felügyeletén kívül eső hitelintézet található. Az EKB azonban bármikor dönthet úgy, hogy a magas színvonalú felügyeleti normák következetes érvényesítése érdekében ezen bankok bármelyikét közvetlen felügyelete alá vonja.

Az INH-k ezenkívül a fogyasztóvédelemért és a pénzmosás elleni fellépésért is felelősek. Ezek a területek nem tartoznak az EKB felügyeleti feladatkörébe.

… a fogyasztóvédelemről

Ha panaszt szeretnék tenni valamelyik bank ellen, hová fordulhatok?
Az euroövezet és a részt vevő országok bankjainak felügyeletét az EKB látja el. Ugyanakkor bizonyos feladatok (pl. fogyasztóvédelem, pénzmosás elleni küzdelem) az EKB hatáskörén kívül esnek, ezért megmaradnak a nemzeti felügyeleti hatóságok illetékességében.

Amennyiben panaszt kíván tenni bankja ellen, szíveskedjen közvetlenül a bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon az országa illetékes fogyasztóvédelmi szervéhez.

A fogyasztóvédelemért felelős nemzeti hatóságok
Kérhetek-e az EKB-tól a bankomra vonatkozó konkrét információkat?
Nem, ugyanis jogi előírások tiltják, hogy az EKB az egyes felügyelt bankokról információt vagy adatot kiadjon.

SSM Rendelet, 27. cikk (1) bekezdés
Tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD IV), 53. cikk (1)-(3) bekezdés

Szíveskedjen közvetlenül a bankjával felvenni a kapcsolatot.

Mit tesz az EKB annak érdekében, hogy biztonságban legyen a pénzem?
Az egységes felügyeleti mechanizmusnak (SSM) jogában áll felszólítani a bankokat nagyobb pénzmennyiség tartalékolására, hogy problémák esetén nagyobb védettséget élvezzenek. Kibocsáthat és visszavonhat banki működési engedélyeket, és szankcionálhat is, amennyiben a bankok megszegik a szabályokat. Az SSM működése a bankok pénzügyi helyzetének megszilárdítására, és külső megrázkódtatásokkal, például a pénzügyi válságokkal szembeni alkalmazkodóképességük növelésére irányul, amivel elősegíti megfelelő működésüket, és védi az Ön megtakarításait.

További kérdés esetén írjon az info@ecb.europa.eu e-mail címre, vagy hívja a +49 69 1344 1300-ös telefonszámot.