Litvánia: a magas színvonalú felügyelet fontos szerepe

2014.12.29.

Az euro 2015. január 1-ji bevezetésével Litvánia belép az egységes felügyeleti mechanizmusba. Ezzel párhuzamosan Ingrida Šimonytė, a Lietuvos bankas elnökhelyettese a Felügyeleti Testület tagja lesz. Internetes interjúban számol be a litván bankszektor fő jellemzőiről és az EKB bankfelügyeletére váró feladatokról.

Mit jelent Litvánia számára az euroövezetben és az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) való teljes jogú tagság? Hogyan érez azzal kapcsolatban, hogy belépett a Felügyeleti Testületbe?

Az euroövezethez teljes jogú tagként való minél gyorsabb csatlakozást mindig is az európai integráció egyik fontos állomásának tekintettük, hiszen már 1994 óta valutatanácsi árfolyamrendszert alkalmaztunk, a litas árfolyamát pedig 2002 februárja óta az euróhoz rögzítettük.

Ilyen körülmények között az azonnali tagság természetes stratégiai törekvés különösen annak fényében, hogy országunk nagy erőfeszítéseket tett a 2008-09-es válság alatt az árfolyamrögzítés fenntartásáért. Az euroövezeti tagság az árfolyamkockázat és a tranzakciós költség teljes felszámolását hozza magával, és erősíti a bankszektor alkalmazkodóképességét is.

Szerencsésnek tartom, hogy szinte a kezdetektől tagjai leszünk az egységes felügyeleti mechanizmusnak és a Felügyeleti Testületnek, mivel így a későbbiekben kevesebb alkalmazkodásra és korrekcióra lesz szükség, mint egyébként lenne. Nagy várakozással tekintek a testületi tagokkal való együttműködés elé az SSM hatáskörébe tartozó funkciók ellátásában.

Az átfogó értékelés a három legnagyobb litván bank EKB általi közvetlen felügyeletébe ad előzetes bepillantást. Hogyan készültek fel a bankok a váltásra? Mi volt az Ön szerepe ebben a folyamatban?

A két legnagyobbnak Észtországban és Lettországban van a testvérbankja, ezért számukra, valamint a SEB és a Swedbank csoportok számára ez horizontális gyakorlat volt annak ellenére, hogy mint csoport nem tartoznak az egységes felügyeleti mechanizmus alá. A harmadik bank, a DNB szintén részt vett az észtországi folyamatban. Több tekintetben is lehetőség volt tehát az együttműködésben rejlő előnyök kiaknázására. A bankok tehát jól szerepeltek, és még a kedvezőtlen feltételekre kidolgozott, úgynevezett stressz forgatókönyv alatt is csak apróbb korrekciókra volt szükség. A tőkemennyiség mindenesetre jóval a minimális szint fölött maradt. Ez azt tükrözi, hogy a bankok a világválság utáni időszakban igen körültekintően jártak el, a potenciális veszteségeket igen konzervatív feltevések szerint realizálták, ezért a mostani helyzetben valójában nem volt szükség korrekcióra. Nincs kétségem afelől, hogy erős, fenntartható alapokkal lépünk be az SSM-be.

A litván jegybank nagy szerepet játszott a folyamatban, hiszen a későbbi kezdés miatt a többi országhoz képest kevesebb időnk volt a lebonyolításra. Ezért nem csak a koordinálás és felügyelet terén voltunk jelen, hanem az eszközminőség-vizsgálat egyes elemeit is mi végeztük, hogy tartani tudjuk a határidőt és minimalizálni tudjuk a költségeket, hiszen a helyi könyvvizsgálóknak és tanácsadóknak nehézségbe ütközött volna ilyen rövid idő alatt elegendő szakembert találni.

Melyek a litván bankszektor fő jellemzői, és milyen hatása lesz az EKB felügyeletének?

Ahogy említettem, a bankrendszer szerkezete hasonló a balti országokéhoz, sőt a legnagyobb bankoknak még a nevük is nagyjából ugyanaz. A bankrendszerben az észak-európai bankok leánybankjai az uralkodóak, és három nagy bank osztozik a piac mintegy 70%-án. Van még néhány kisebb bank, amelyre nem vonatkozik a rendszerszempontból fontos intézmény definíciója, valamint néhány fiókbank.

A bankrendszer a válság alatt alkalmazkodóképesnek mutatkozott, ahogy a veszteségeket a legtöbb esetben azonnal realizálták, és a tőkehelyzetet megerősítették. Néhány kisebb bankot azonban meg kellett szüntetni 2011-13 során a rossz vezetés miatt, de ennek rendszerszinten nem volt negatív következménye, és a bankrendszer alkalmazkodóképessége és elővigyázatossága összességében tovább nőtt.

A Litvániában működő bankok prudenciális mutatói továbbra is jelentősen meghaladják a minimálisan előírt szintet. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója például 2014. október 1-jén 20,7% volt.

Litvánia három jelentős bankja mind olyan külföldi bankcsoport leányvállalata, amelyek székhelye nem SSM-tag országban van. Hogyan működik majd az SSM alatt a szóban forgó bankok hazai felügyelőivel való együttműködés?

A litván jegybank és a három legnagyobb bank svédországi és norvégiai székhelyű felügyeletei közötti együttműködés igen régi keletű, és a határon átnyúló felügyelet jó példája. A felügyeleti kollégiumok hatékony, jól szervezett párbeszédet biztosítanak a nemzeti felügyeletek között, és sikeresen betöltik a szerepüket.

Az SSM alatt az EKB teljes jogú tagja lesz az említett kollégiumoknak; tovább viszi és gyarapítja a produktív tapasztalatokat. A részt vevő országok nemzeti felügyeletei, köztük a litván központi bank, megfigyelőként tagja marad a felügyeleti kollégiumoknak, és teljes mértékben támogatja az EKB-t a kollégiumi tevékenységben való ténykedése során. A legutóbbi kollégiumi ülések, amelyeken az EKB részt vett, már megmutatták, hogy a produktív együttműködés változatlan szellemben folytatódik.

Általánosságban miben látja az európai bankfelügyeletek előtt álló legnagyobb kihívásokat?

Véleményem szerint fontos, hogy az EKB felügyeleti munkája során garantálják mind a magas színvonalú felügyeletet, mind a felügyelt bankokkal való igazságos bánásmódot.

Nem lehet kétely a felügyelet szigorúságával és feddhetetlenségével kapcsolatban, ugyanakkor elkerülendő a túlzottan leegyszerűsített megközelítés, a mindenki egy kalap alá vétele. Világos és érthető döntések kellenek. A felügyelt bankoknak megfelelő beleszólást kell biztosítani, és gondoskodni kell a szoros együttműködésről.

Országában Ön az egyik legfiatalabb vezető, és jelentős szakmai sikereket könyvelhet el. Mi motiválja, honnan merít ihletet munkájához?

Amikor Litvánia visszanyerte a függetlenségét, sok fiatal lépett be a különféle intézményekbe és vállalatokba, sokat téve a nyugati színvonalú intézményrendszer és vállalati környezet megteremtéséért. A szovjet megszállás alatt gyerekként arról a napról álmodoztam, amikor felszabadul a hazám, és hozzánk is elérkezik a demokrácia és a jólét, amiről tudtuk, hogy a vasfüggöny másik oldalán létezik. Szerencsés vagyok, hogy az álom megvalósult, és hogy szerepet játszhattam a fantasztikus átmeneti időszakban. Az eddig elért hatalmas változás fontos motiváló erő számomra, akárcsak kortársaim számára.