Gyakori kérdések a jövőbeli felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásról

Miért vizsgáltuk felül a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást (SREP-et)?

Felügyeleti eljárásaink jó szolgálatot tettek, de működési környezetünk változóban van: a strukturális átrendeződés, a külső sokkhatások és az új kockázatok rendkívül bizonytalanná teszik a körülményeket. Mivel változatlanul eleget kívánunk tenni az európai bankok biztonságának megőrzésére szóló megbízatásunknak, felülvizsgáltuk a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást, hogy továbbra is alkalmas legyen e célra, felügyeleti folyamataink pedig minden eddiginél eredményesebben és hatékonyabban működjenek. Ezért figyelembe vettük a SREP észszerűsítésével kapcsolatos visszajelzéseket, amelyek a szakértői csoport SREP-felülvizsgálatában és az Európai Számvevőszék által közzétett jelentésben fogalmazódtak meg.

Mit volt a célunk a SREP felülvizsgálatával?

A felülvizsgálat nyomán hozott intézkedésekkel egyszerűbbé és rugalmasabbá tesszük a felügyeleti folyamatokat, és lerövidítjük a SREP lebonyolítását. Célunk továbbá olyan felügyeleti kultúra kialakítása és fenntartása, amelyben nagyobb figyelem irányul a legfontosabb kockázatokra, előtérbe kerül a bankspecifikus minőségi mérlegelés, és szükség esetén előmozdítható a határozott, időszerű fellépés. Végezetül, a változtatásoknak köszönhetően világosabban kommunikálhatunk majd a felügyeletünk alá tartozó bankokkal, emellett hatékonyabbá, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tehetjük a munkánkat.

Miben változik a SREP?

• Átfogó tervezés: felügyeleti tevékenységeink jobban tükrözik majd a Felügyeleti Testület által évente megállapított felügyeleti prioritásokat, és szorosabban kapcsolódnak majd hozzájuk. Így a felügyeletek a külső környezet és a bankspecifikus kockázatok figyelembevételével tervezhetik meg az év során folytatandó tevékenységeiket.
• Többéves SREP-értékelés: az először a 2023. és 2024. évi SREP-értékelési ciklusban bevezetett többéves SREP-értékeléssel kapcsolatos pozitív tapasztalataink alapján a továbbiakban teljeskörűen alkalmazzuk ezt a megközelítést. Tehát ezután is holisztikusan értékeljük a banki kockázatokat, ugyanakkor csoportjaink minden évben kiemelnek egyes modulokat, a többit pedig később értékelik a kockázattűrési keretnek megfelelően.
• Rugalmas kockázatértékelési rendszer: bizonyos, az éves pénzügyi jelentések márciusi közzétételéhez nem kapcsolódó kockázatértékelések – köztük az üzleti modellek, a belső irányítás és más kvalitatív témakörök értékelése – rugalmasabban, a közös felügyeleti csoport mérlegelése szerint elvégezhetők az év folyamán. Így hatékonyabban végrehajthatók a kvantitatív értékelések, egyúttal lerövidíthető a teljes folyamat.
• Arányosság: ez az elv az EKB bankfelügyeletének szerves részét képezi, és beépült az EKB bankfelügyeletébe, és fokozottan érvényesül majd az átfogó felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásban. Például a kisebb bankok számára leegyszerűsítjük belső adatszolgáltatásunkat.
• Felügyeleti módszerek: módszereink szilárd alapokon nyugszanak, és arra törekszünk, hogy a jövőben a felmerülő kockázatokra és egyszerűsítési erőfeszítésekre összpontosítsuk felülvizsgálatainkat. Jelenleg felülvizsgáljuk például a 2. pillér szerinti tőkekövetelményre (P2K) vonatkozó módszerünket, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá tegyük.
• Informatikai és analitikai eszközök: a rendelkezésre álló legújabb innovációkra támaszkodva továbbra is felhasználjuk a felügyeleti technológiákat a folyamataink átalakításához és optimalizálásához.
• Egyértelmű és lényegre törő határozatok: csökkentjük a SREP-határozatok hosszát azzal, hogy a legfontosabb felügyeleti aggályokra összpontosítunk, elvárásokat fogalmazunk meg, és szükség esetén végrehajtható intézkedéseket adunk meg. Ezzel a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás lefolytatásának ideje is lerövidül, mivel kevesebb időt vesz majd igénybe a megszövegezés, a jogi felülvizsgálat és a fordítás.

Változik a tőkekövetelmények kiszámításának módja? Ha igen, mikor?

Hatékonyabbá kívánjuk tenni a tőkekövetelmények megállapítására szolgáló folyamatunkat. A P2K továbbra is a SREP-től függ, és a felügyeletek banki kockázati profilról alkotott átfogó képét tükrözi. A felülvizsgált P2K-módszert csak a kezdeti tesztelési szakasz végrehajtása után, 2026-ban vezetjük be. Az érdekcsoportokat és az ágazati szereplőket időben tájékoztatjuk az esetleges változásokról.

Milyen intézkedéseket tettek eddig?

Már intézkedéseket tettünk azért, hogy fontossági sorrend meghatározásával javítsuk felügyeleti folyamatainkat. 2023-ban például új kockázatvállalási keretet vezettünk be, és megkezdtük a többéves SREP-értékelést. Az európai bankfelügyelet 2014-es indulása óta egyre nagyobb mértékben támaszkodunk bevált módszerekre és esettanulmányokra, 2021-ben pedig elkezdtünk a SREP-határozat részeként vezetői levelet intézni a bankokhoz, hogy áttekinthetőbbé tegyük számukra a felügyeleti aggályokat. Végezetül egyszerűsítettük az összehasonlító értékelési tevékenységeket, és az ismétlődő lépések automatizálásával továbbfejlesztettük az adatfeldolgozást és -elemzést.

Mi a következő lépés?

A SREP-et érintő változások bevezetésében többlépcsős megközelítést alkalmazunk az októberben véget érő 2025. évi, majd a szeptemberben záruló 2026. évi ciklus során, tükrözve ezzel a következő két évben fokozatosan végrehajtandó módosításokat. Például a többéves SREP-értékelést, a rugalmas kockázatértékelési rendszert és a rövidebb SREP-határozatokat a 2025. évi SREP-ciklusban vezetjük be, míg az új P2K-módszer a 2026. évi ciklusban válik alkalmazandóvá.

Ezzel a fokozatos megközelítéssel biztosítható, hogy a változások összeegyeztethetők legyenek egyéb kapcsolódó folyamatok ütemezésével, és minden érdekelt fél közreműködjön. Figyelemmel kísérjük az előrehaladást, és a Felügyeleti Testület megvitatja a fejleményeket, és beépíti az említett intézkedések végrehajtásából levont tanulságokat.