Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Gyakori kérdések

1. szakasz – Az egységes felügyeleti mechanizmus2. szakasz – Az európai bankfelügyelet működése3. szakasz – Az egységes felügyeleti mechanizmus elszámoltathatósága4. szakasz – Fogyasztóvédelem

1. szakasz – Az egységes felügyeleti mechanizmus

Mi az egységes felügyeleti mechanizmus?

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) az európai bankfelügyeleti rendszer, amely a bankunió egyik pillére. Tagjai az EKB, valamint azon euroövezeti és egyéb uniós országok nemzeti felügyeleti hatóságai, amelyek a részvétel mellett döntenek.

Az SSM fő céljai a következők:

  • szavatolni az európai bankrendszer biztonságát és szilárdságát,
  • fokozni Európa pénzügyi integrációját és stabilitását.

Miért van szükségünk az SSM-re?

A pénzügyi válságok megmutatták, hogy egy ország pénzügyi szektorának problémái milyen gyorsan és erőteljesen átterjedhetnek egy másikra, különösen egy olyan monetáris unióban, mint az euroövezet. Ezek a problémák később az országok polgárait közvetlenül is érinthetik.

Az SSM közös európai felügyeleti mechanizmusként biztosítja a következetes felügyeletet minden részt vevő országban, és segít fenntartani az európai bankszektorba vetett bizalmat. Az EKB az európai bankfelügyeletet – a nemzeti felügyeleti hatóságokkal együtt – mint az ehhez szükséges szakértelemmel és technikai felkészültséggel rendelkező, független intézmény látja el.

Mely országok csatlakoztak a mechanizmushoz?

Mind a húsz euroövezeti ország automatikusan részt vesz az egységes felügyeleti mechanizmusban. Az euroövezeten kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy az EKB-val „szoros együttműködésben” részt vesznek a mechanizmusban, ahogyan például Bulgária is.

Az EKB egyetértési megállapodásokat köthet az SSM-ben részt nem vevő uniós országok és az EU-n kívüli országok illetékes nemzeti felügyeleti hatóságaival. Ezek részletezik azt, hogy hogyan fognak együttműködni a felügyeleti feladatok végrehajtásában.

2. szakasz – Az európai bankfelügyelet működése

Mi az EKB által gyakorolt bankfelügyelet pontos szerepe?

2014 novembere óta az EKB felügyeli Európa legnagyobb bankjait. Hatásköre többek között a következőkre terjed ki:

  • a részt vevő országok összes bankja engedélyének kibocsátása/visszavonása;
  • a banki részesedések megszerzésének és eladásának értékelése;
  • az uniós banki szabályokban meghatározott valamennyi prudenciális követelménynek való megfelelés biztosítása, szükség esetén a pénzügyi stabilitás védelme érdekében szigorúbb prudenciális követelmények megállapítása a bankok számára.

Hogyan működik az SSM?

A Felügyeleti Testület az Irányítóbizottság támogatásával tervezi meg és látja el az EKB felügyeleti feladatait. Ezek magukban foglalják a Kormányzótanács számára végzendő előkészítő munkát és a határozattervezet-javaslatok elkészítését. Amennyiben az EKB fő döntéshozó szerve, a Kormányzótanács nem emel kifogást a Felügyeleti Testület határozattervezete ellen, az elfogadottnak tekintendő. A jelentős pénzintézetek napi szintű felügyeletét közös felügyeleti csoportok látják el.

Mik a közös felügyeleti csoportok?

A közös felügyeleti csoportok képezik az EKB és a nemzeti felügyeleti hatóságok együttműködésének egyik fő elemét. Minden jelentős bank esetében az EKB munkatársaiból és az adott bank felügyeletében részt vevő nemzeti felügyeletekből állítanak fel csoportot. A csoportot az EKB koordinálja az egyes nemzeti felügyeletek közreműködésével.

A közös felügyeleti csoportok látják el a jelentős bankok folyamatos felügyeletét. Fő feladatuk a felügyelt bank kockázatelemzése, valamint a felügyeleti programra és a megfelelő felügyeleti intézkedésekre vonatkozó javaslattétel.

Kit felügyel az EKB?

Közvetlen felügyelet

Az EKB több mint 100 jelentős bankot felügyel közvetlenül, amelyek a részt vevő országokban a teljes banki eszközállomány mintegy 85%-át képviselik.

A bankok a következők alapján minősülnek jelentősnek:

  • méretük – azok a bankok, amelyek teljes eszközállományának értéke meghaladja a 30 milliárd eurót, vagy amelyek az adott ország három legnagyobb bankja közé tartoznak;
  • a székhely szerinti ország vagy az egész EU gazdaságában betöltött szerepük;
  • nemzetközi tevékenységük jelentősége;
  • annak ténye, hogy kértek, illetve kaptak-e közvetlen pénzügyi segítséget az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) vagy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) keretében.

Közvetett felügyelet

A több mint 2000 kevésbé jelentős bank közvetlen felügyeletét a nemzeti felügyeletük, közvetett felügyeletét pedig az EKB látja el. Az EKB azonban bármikor dönthet úgy, hogy a magas színvonalú felügyeleti normák következetes érvényesítése érdekében e bankok bármelyikét közvetlen felügyelete alá vonja.

3. szakasz – Az egységes felügyeleti mechanizmus elszámoltathatósága

Hogyan biztosítják az EKB demokratikus elszámoltathatóságát az általa gyakorolt felügyelet kapcsán?

Számos elszámoltathatósági rendszer van érvényben azért, hogy az EKB demokratikusan elszámoltatható legyen felügyeleti intézkedései tekintetében, ideértve a következőket:

  • rendszeres megbeszélések az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával;
  • jelentéstétel az európai bankfelügyeletben részt vevő tagállamok nemzeti parlamentjei felé;
  • az Európai Számvevőszék általi ellenőrzés;
  • jogvita esetén az érintettek az EU Bíróságához fordulhatnak.

Hogyan kerüli el az EKB a felügyeleti és a monetáris politikai feladatai között keletkező esetleges összeférhetetlenséget?

Feladatainak elkülönítését az uniós jog határozza meg, így az EKB a monetáris politikától függetlenül látja el a felügyeletet. A Felügyeleti Testület felelős az EKB tevékenységének felügyeleti részéért, míg a monetáris politikával kapcsolatos ügyekért a Kormányzótanács felel. A felügyeleti határozatok tervezetére a Felügyeleti Testület tesz javaslatot, amelyet a Kormányzótanács elé terjesztenek elfogadásra.

Az továbbá, hogy a monetáris politikai feladatokat közvetlenül ellátó munkatársak más-más szervezeti egységekben dolgoznak, segít elkerülni az esetleges összeférhetetlenséget.

Hogyan jelenthetem be a bankfelügyeletre vonatkozó uniós jogszabályok megsértését?

Arra biztatjuk, hogy jelentsen az EKB-nak minden olyan gyanús esetet, amely a felügyeleti feladataihoz kapcsolódó uniós jogszabályok megsértését jelentheti. Idetartoznak a felügyelt bankok, nemzeti felügyeletek vagy maga az EKB által állítólagosan elkövetett jogsértések. Ezeket az információkat a lehető legbizalmasabban fogjuk kezelni.

4. szakasz – Fogyasztóvédelem

Hová fordulhatok ha panaszt szeretnék tenni valamelyik bank ellen?

Az EKB a nagy és jelentős bankokat felügyeli az euroövezetben, valamint azokban az országokban, amelyek úgy döntenek, hogy részt vesznek az európai bankfelügyeletben. Az olyan feladatok, mint a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem, kívül esnek az EKB hatáskörén, ezért ezek a nemzeti hatóságok felelősségi körébe tartoznak.

Amennyiben panaszt kíván tenni a bankja ellen, szíveskedjen közvetlenül a bankkal felvenni a kapcsolatot, vagy forduljon országa illetékes fogyasztóvédelmi szervéhez.

Kaphatok-e az EKB-tól a bankomra vonatkozó konkrét információkat?

Nem. A jogi követelmények miatt az EKB nem hozhat nyilvánosságra az egyes felügyelt bankokra vonatkozó információkat vagy adatokat.

Kérjük, lépjen kapcsolatba közvetlenül a bankjával.

Mit tesz az SSM annak érdekében, hogy biztonságban legyen a pénzem?

Az egységes felügyeleti mechanizmusnak (SSM) jogában áll felszólítani a bankokat nagyobb pénztartalék képzésére, amely védőhálóként szolgál problémák esetén. Kibocsáthat és visszavonhat banki működési engedélyeket, és szankcionálhat is, amennyiben a bankok megszegik a szabályokat. Az SSM segíti a bankokat, hogy gondosan kezeljék a belső és külső kockázatokat annak érdekében, hogy ellenállóak legyenek a sokkokkal szemben. A stabil és szilárd bankok biztonságban tartják az Ön pénzét. Emellett az uniós országokban a bankok által finanszírozott betétbiztosítási rendszerek biztosítják a 100 000 euro összeghatárig terjedő betétek védelmét.

Ha további kérdése van, az információkérési űrlap kitöltésével vagy a +49 69 1344 1300-s telefonszámon veheti fel velünk a kapcsolatot.

Visszaélés bejelentése