2021-ben is meg kellett küzdenünk a koronavírus-pandémia (Covid19) gazdaságainkra és életünkre gyakorolt hatásaival. A pandémia nyomán kialakuló válságra adott határozott és összehangolt válaszlépések – a védőoltások egyre általánosabb elérhetőségével párosulva – elősegítették az év folyamán a gazdaság gyors helyreállását. Az euroövezetbeli kibocsátás így 2021 végére elérte a pandémia előtti szintet.

A bankszektornak, az előző válságoktól eltérően, erős volt a pénzügyi helyzete, ami támogatta a gazdaságot, és megerősítette a monetáris politikai válaszlépéseinket. Az EKB felügyeleti intézkedéseinek köszönhetően a bankok akadálytalanul továbbították a kedvező finanszírozási feltételek megőrzését célzó monetáris politikai intézkedéseinket a gazdaság összes szegmensébe. A monetáris politika és a bankfelügyelet együttes válaszlépéseivel becslésünk szerint több mint egymillió munkahelyet sikerült megmenteni.

A szokatlanul gyors helyreállás ellenére ugyanakkor fel kell készülnünk a válság nyomán kialakuló problémák kezelésére. A pandémia teljes hatása ugyanis csak fokozatosan mutatkozik majd meg. Ahogy fény derül egyes súlyosabban érintett ágazatokban működő vállalatok valódi pénzügyi állapotára, megjelenhetnek az eszközminőségre gyakorolt hatások. Az európai felügyelet ezért szoros figyelemmel kíséri a hitelkockázatok felhalmozódását.

A pandémia ugyanakkor a bankok működési környezetében is alapvető változásokat okozott. Felgyorsult a digitális átalakulás, és sürgetőbbé vált az éghajlatváltozás kezelése. A gyenge jövedelmezőséghez és a kapacitásfelesleghez kapcsolódó, régóta fennálló problémák korlátozhatják egyes bankok alkalmazkodó- és verseny­képességét a digitális és a zöld átmenet környezetében. A szükséges válaszlépésnek két eleme van.

Az egyik szerint a bankoknak költséghatékonyabban kell üzemelniük, üzleti modelljeiket pedig a nagyobb reziliencia és a hosszabb távú értékteremtés felé kell átirányítaniuk. Ez magában foglalja az éghajlati és környezeti kockázatoknak a meglevő stratégiákba és kockázatkezelési folyamatokba való beépítését. A bankok még mindig messzire járnak attól, hogy ezen a téren megfeleljenek a felügyeleti elvárásainknak.

A másik elem a bankunió kiteljesítése. Egy teherbíróbb, integrált és diverzifikált pénzügyi szektor segíthet abban, hogy az Európában meglevő tetemes magán­befektetői forrásokat mozgósítsa, amit a digitális és a zöld átmenet felgyorsítása megkíván.

Biztos vagyok benne, hogy mindez lehetséges. Éppen úgy, ahogy a bankszektor hozzájárul a jelenlegi válság megoldásához, abban is segíthet, hogy jobban felkészítsük a gazdaságot a zöldebb és digitalizáltabb jövőre.

Bevezető interjú Andrea Enriával, a Felügyeleti Testület elnökével

Milyen volt 2021 az EKB bankfelügyeletének?

A pandémia 2021-ben is mindenkit kihívás elé állított, így a felügyeleteket is. Imponáló számomra az a működési reziliencia, amelyről az EKB mint intézmény a világjárvány alatt tanúbizonyságot tett. Ugyan nem tudtunk annyi helyszíni ellenőrzést lebonyolítani, mint szerettünk volna, a felügyelet továbbra is sikeresen működött. A bankokkal is viszonylag ugyanolyan gyakran érintkeztünk, mint előtte, bár erre legtöbbször távmunka keretében került sor. A Felügyeleti Testületen belül gyümölcsöző viták zajlottak, amelyek során a legtöbb kérdésben könnyen közös nevezőre jutottunk. A pandémiából eredő nehézségek ellenére sikerült fokoznunk az együttműködést és a csapatmunkát az EKB szervezeti egységei között, az európai bankfelügyeleten belül, valamint az EKB és illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) között. Ennek ellenére már alig várom, hogy személyesen is találkozzam a kollégákkal, és újra el tudjak látogatni az INH-khoz, részt vehessek fizikailag is a bankoknál tartott megbeszéléseken és helyszíni ellenőrzéseken.

Ahogy 2021 folyamán csökkent a bizonytalanság, és javultak a makrogazdasági kilátások, feloldottuk a legtöbb rendkívüli intézkedést, amelyet azért vezettünk be, hogy a bankok számára lehetővé tegyük a válság közvetlen hatásainak kezelését. Ezenkívül a rendszeres felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamatot (SREP) is újraindítottuk azután, hogy 2020-ban pragmatikus megközelítésben a pandémia okozta nehézségek megoldására összpontosítottuk a figyelmünket. Most először strukturáltan vizsgáltuk a klímakockázatokat, feltérképezve, hogy a bankok által követett gyakorlat mennyire tér el még a felügyeleti elvárásainktól. Ötéves intenzív munka után befejeztük a belső modellek célzott felülvizsgálatát, ami mérföldkőnek tekinthető a belső modellek szabályozói célú alkalmazása során a megbízhatóság és a következetesség helyreállítása terén. Szintén 2021 az az év, amikor a bankunióban részt vevő országokban működő, rendszerszempontból jelentős befektetési vállalkozások felügyeletét is megkezdtük. Felügyeleti munkánk során mindig arra törekedtünk, hogy elvárásainkat világosan ismertessük a bankokkal és egyéb piaci szereplőkkel azért, hogy politikánk átláthatóbb legyen, és megosszuk velük a felügyeleti célok megvalósításában elért eredményeket. Végül, újszerű megoldásokat próbáltunk ki a felügyeleti prioritások kijelöléséhez, amelyek lehetővé teszik a munkacsoportok számára, hogy inkább az alapvető kockázatokra irányítsák a figyelmüket, mintsem a hálátlan bürokratikus feladatokra.

Már két éve tart a pandémia. Véleménye szerint hogyan vészelik át a bankok ezt az időszakot?

Összességében a pandémia kitörése óta az európai bankok meglehetősen reziliensnek mutatkoznak. Véleményem szerint ez köszönhető a pénzügyi válság nyomán meghozott reformoknak, a banki tőke, eszközminőség és likviditási tartalék megerősítését célzó folyamatos erőfeszítéseinknek, valamint a rendkívüli állami támogató intézkedéseknek. A bankok tőkemegfelelési mutatói az időszak során folyamatosan reziliensnek mutatkoztak, továbbra is ki tudtak helyezni hitelt a háztartásoknak, a kisvállalkozásoknak és a nagyvállalatoknak. Ez idáig nem utal egyértelműen semmi eszközminőség-romlásra.

Ugyan az euroövezeti makrogazdasági prognózisok általánosan pozitívak, továbbra is bizonytalan, hogyan alakul a pandémia. Egyes olyan ágazatokban ugyanis, amelyek jobban megérzik a pandémia hatását, megjelentek a látens hitelkockázatok. Emellett az ellátási lánc zavarai is lassítják a kereskedelmet, és általában rontják a gazdasági teljesítményt. Szintén megemelkedett a pénzügyi rendszerben a tőkeáttétel aránya, és mivel a felügyeletünk alatti néhány bank is ki van téve ilyen kockázatnak, fontos, hogy éberek maradjunk. A helyreállás felé vezető úton megfigyelhető kamatláb- és hitelfelár-korrekciók sok banknál megnövelhetik a hitelkockázatot, és kárt okozhatnak azoknak a hitelezőknek, amelyek különösen ki vannak téve a nagy tőkeáttétellel jellemezhető, nem bankként működő pénzügyi intézményeknek. Ez különös figyelmet érdemel.

Mindent egybevéve viszont azt mondanám, hogy az európai bankok a nagyon komoly válság ellenében reziliensnek mutatkoztak, és jelenleg sokkal jobb pozícióban vannak, mint a 2008-as válság után.

Véleménye szerint melyek az európai bankok előtt álló legnagyobb feladatok? Maguk mögött tudhatják a Covid19-válság nagy részét?

A makrogazdasági kilátások 2021-ben szerencsére javultak, már nem számítunk a nemteljesítő hiteleknek arra a hullámára, amelytől a pandémia kitörésekor tartottunk. Mindemellett a bankoknak nem lankadhat a figyelmük. A 2021-ben tapasztalt pozitív folyamatok arra késztették a bankokat, hogy a 2020-as rekordszintekhez képest szignifikánsan kevesebb céltartalékot képezzenek. A kockázat szintje ugyanakkor változatlanul nehezen mérhető, és a kilátásokban még mindig láthatók a rejtett hitelkockázat jelei. Nem csökkent 2021-ben a rosszul teljesítő hitelek aránya. A szálláshely- és vendéglátóipari szolgáltatásoknál, valamint a légi közlekedési és utazási ágazatokban az év folyamán ismét jelentősen megnövekedett a rosszul teljesítő hitelállomány. Ezért továbbra is előretekintő hitelkockázat-kezelésre biztatjuk a bankokat, valamint arra, hogy az esetleges lényeges eszközminőség-romlás kiszűrése érdekében szorosan figyelemmel kövessék a hitelállományaik alakulását.

Ráadásul néhány bank olyan mértékben megnövelte a nagy tőkeáttételű vállalati ügyfelek irányában fennálló kitettségét, amely meghaladja a korábban közölt felügyeleti elvárásainkat, továbbá néhányan közvetve ki vannak téve a tőkeáttételnek a fedezeti alapokon és egyéb nem banki pénzügyi intézményeken keresztül. Ezek a bankok különösen kiszolgáltatottak a hirtelen kamatláb- és kamatkülönbözet-korrekcióknak, amelyek az alacsony kamatkörnyezet nem zökkenőmentes megszűnése esetén jelentkezhetnek. Ilyen esetben az eszközárakban és felárakban jelentős korrekciókat, költséges tőkeáttétel-csökkentést és váratlan csatornákon végbemenő, közvetlen és közvetett fertőzési hatásokat tapasztalhatunk.

Emellett még mindig túl sok európai bank küzd alacsony jövedelmezőséggel és súlyos árstruktúrákkal, ahogy a költség-bevétel arány 2015 óta aggregált dinamikája az európai banki ágazat tartósan rossz hatékonyságára utal.

A pozitív oldalon az utóbbi időben több bank átfogó, technológiavezérelt költségoptimalizálási programokba fogott, bár időbe telik, amíg ezek az erőfeszítések jövedelmezőségjavulásban és jobb költséghatékonyságban öltenek testet. Biztatjuk a bankokat, hogy üzleti modelljeik középpontjába a hosszabb távú értékteremtést helyezzék, mivel a nehéz problémákkal jellemezhető üzleti környezetben az első védelmi vonal a teherbíró és szilárd bevételgeneráló kapacitás. A banki üzleti modellek fenntarthatósága továbbra is az egyik felügyeleti prioritásunk. 2021-ben az üzleti modellt és a jövedelmezőséget vizsgáló ellenőrzés-sorozatot indítottunk, amely 2022 végéig folyamatban lesz.

Most térjünk át a banki és a bankon kívüli ágazatokban folyó digitális átalakulásra. Hogyan kezelik a bankok egyfelől az ezzel járó fokozódó versenyt, másfelől pedig az ügyfelek digitális termékek iránti megnövekedett keresletét?

A pandémia során felgyorsult a digitális átalakulás, ami végérvényesen megváltoztatja a versenykörnyezetet is. Lesznek ennek győztesei és vesztesei a bankszektoron belül is. A hathatós stratégiai vezetés, az informatikai beruházások volumene és minősége, valamint a költséghatékonyságot javító határozott lépések nélkülözhetetlenek a sikerhez. Konkrétabban: azok a bankok voltak sikeresek a digitális átalakulásban, amelyek beruháztak informatikai infrastruktúrájuk korszerűsítésébe és folyamataik optimalizálásába, továbbá leegyszerűsítettek és digitalizáltak számos belső eljárást.

Ugyanakkor az új technológiák használata új kihívások elé állítja nemcsak a bankokat, hanem a felügyeleteket és szabályozókat is. Emellett a bankok fokozottabban ki vannak téve az informatikai és kiberbiztonsági kockázatoknak. Ahhoz, hogy az EKB ezekről a kockázatokról világos képet alkothasson, a felügyeleti munkatársakat ezen a téren is tökéletesen ki kell képeznünk. Ugyanennek a jegyében a felügyeletnek digitális átalakulás lehetőségével is élnie kell: 2021-ben sokféle felügyeleti technológiai eszközt bevezettünk, hogy a felügyeletek az egész bankunióban hatékonyabban és eredményesebben működjenek.

2021-ben előtérbe kerültek a klíma- és környezeti kockázatok. Véleménye szerint felkészültek-e az európai bankok az említett kockázatok várható felerősödésének kezelésére?

Az EKB 2021-ben figyelemreméltó előrelépést tett abban, hogy a bankokat a klímakockázat-kezelésben proaktívabb magatartásra sarkallja. Arra kértük őket, hogy értékeljék, milyen mértékben készültek fel a kockázatok kezelésére, és válaszaik alapján benchmarkokat alakítottunk ki. A folyamatos felügyelet részeként megállapításainkat megvitattuk velük, majd jelentésben összefoglaltuk a vizsgálat során azonosított bevált eljárásokat, gyakorlatot. A rossz hír az, hogy a bankok becslése szerint az általuk követett gyakorlat 90%-ban vagy részlegesen, vagy egyáltalán nem felel meg a felügyeleti elvárásainknak.

Ugyanakkor elindult egy folyamat, amely során a meglevő struktúrákban figyelembe veszik az éghajlati és környezeti kockázatokat, és csaknem több mint a bankok fele az elvárásoknak megfelelően kiigazítja a vállalatirányítási rendszerét. 2022-ben folytatjuk az említett kockázatokkal kapcsolatos munkánkat, mégpedig célzott tematikus felülvizsgálatot végzünk a SREP és egy felügyeleti éghajlati stresszvizsgálat részeként. Ebből felügyeletként mi is és a bankok is tanulhatnak majd, valamint megalapozzuk a klíma- és környezeti kockázatoknak a SREP módszertanába való strukturáltabb felvételét.

Említette, hogy az EKB további lépéseket tesz az átláthatóságának javítására. Mennyit haladt ez a folyamat 2021-ben?

Az EKB bankfelügyelete mindig is magáénak tekintette ezt a célt, és 2021-ben sikerült felügyeleti módszereinket és eredményeinket többféle szempontból is átláthatóbbá tennünk.

A 2021-es stressztesztekkel összefüggésben két fontos lépést tettünk a jobb átláthatóság felé. Most először közzétettük azon bankok egyéni stressztesztjeinek magas szintű eredményeit, amelyek nem voltak benne az EBH EU-szintű stressztesztjének mintájában, valamint az eredményeket a bankok 2. pillér szerinti útmutatása szempontjából kategóriánként. Reményeink szerint az új P2Ú-módszertanról megadott további részletek segítségével könnyebben értelmezhető a stresszteszteredmények SREP-en belüli felhasználása.

Ezenfelül részletesebb információkat adtunk a következő három évre szóló felügyeleti prioritásaink kitűzési módjáról is. A jövőre vonatkozó világos kockázati térképet vázoltunk fel, amelyen minden egyes azonosított sérülékeny pontot hozzákapcsolunk valamely konkrét felügyeleti prioritáshoz. Ez abban is eligazít, hogy az EKB bankfelügyeletének egésze miként ossza fel az erőforrásait a szóban forgó időszakban.

Igyekeztünk emellett az éghajlati és környezeti kockázatokra irányuló munkánkat is átláthatóbbá tenni a banki felkészültséget tükröző benchmark mércék eredményeinek közzétételével – ahogy az előbb említettem –, és megosztjuk egymással az ágazatban bevált eljárásokat, gyakorlatot. Ez különösen fontos a még gyerekcipőben járó kockázati kategóriánál, amelynél hamarosan jelentős előrelépésre lesz szükség.

Átdolgoztuk a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó útmutatónkat is. Az egyéni számonkérhetőség bevezetése mellett ráirányítottuk a figyelmet az igazgatótanácsi tagok klíma- és környezeti kockázatok terén meglevő szakértelmére, és kiemeltük a sokszínűség fontosságát a banki igazgatótanácsok összetételében, ideértve a nemek megfelelő arányát is.

Végül korszerűsítettük az EKB bankfelügyeleti webhelyét, hogy a nagyközönség és a bankok könnyebben és intuitívabb módon tudjanak tájékozódni, valamint egyszerűsített banki belépési felületet és visszaélés-bejelentő platformot alakítottunk ki.

Összességében nagyon elégedett vagyok a 2021-ben elért eredményekkel, különösen mivel példa nélküli válsághelyzetben kellett helyt állnunk, miközben többnyire távolról láttuk el a feladatainkat.

1 Bankfelügyelet 2021-ben

1.1 Felügyelt bankok 2021-ben: teljesítmény és fő kockázatok

1.1.1 A banki ágazat általános alkalmazkodóképessége

Az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős hitelintézetek erős tőkepozícióval rendelkeztek a koronavírus (Covid19)-válság kezdetén. A 2020. első negyedévi enyhe csökkenés után az aggregált elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató (CET1) 2020 utolsó negyedévében elérte a 15,6%-ot, majd 2021-ben ezen a szinten stabilizálódott (1. diagram). A bankok válság alatti alkalmazkodóképessége több tényezőnek tulajdonítható: úgymint azoknak az állami támogatási intézkedéseknek, amelyeket az ügyfelek fizetőképességének védelmére és a hitelhez jutás megkönnyítésére vezettek be, az igen laza monetáris politikai reakciónak és a válság nyomán időben meghozott felügyeleti és szabályozási intézkedéseknek. Ezenkívül az EKB bankfelügyelete 2020 márciusában azt javasolta, hogy a bankok ne fizessenek osztalékot, és ne vásároljanak vissza részvényeket, továbbá 2020 decemberében azt, hogy korlátozzák az ilyen jellegű kifizetést. Ez lehetővé tette, hogy a bankok megerősítsék a kapitalizációjukat az esetleges hitelveszteségek nagyságát övező viszonylagos bizonytalanság környezetében. 2021 júniusában, figyelembe véve a gazdaság helyreállását és a bizonytalanság csökkenését jelző makrogazdasági előrejelzéseket, az EKB úgy határozott, hogy ajánlását 2021 szeptembere után nem hosszabbítja meg. A felügyeletek ehelyett visszatértek a pandémia előtti gyakorlatra, amely szerint az egyes bankok osztalékfizetési és tőketerveit a rendszeres felügyeleti párbeszéd részeként értékelik. A bankokkal szemben elvárás, hogy körültekintően döntsenek az osztalékokról és részvény-visszavásárlásról, és gondosan figyelembe vegyék a középtávú tőkeprognózisukat és az üzleti modelljeik fenntarthatóságát.

1. diagram

Jelentős pénzintézetek tőkemegfelelési mutatója (átmeneti meghatározás)

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Az aggregált tőkeáttételi mutató hasonló trendet követett a pandémia folyamán – a 2020 második negyedévében mért 5,3%-ról megemelkedett, majd 2021 harmadik negyedévében 5,9%-on stabilizálódott. A bankok kellően felkészültek a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény 2021 júniusi alkalmazására. Ezenkívül 2022-ben a túlzott tőkeáttétel kockázatának felmérésére szolgáló új módszertan lép érvénybe, amelynek célja annak a feltételes tőkeáttételnek a megragadása, amely a derivatívák, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, a mérleg alatti tételek vagy a szabályozói arbitrázs széles körű használatából ered. Az új módszertannal meghatározható, mely bankoknál lehet szükség kvalitatív intézkedésekre vagy a tőkeáttételi mutató 2. pillér szerinti követelményeire. Ez tovább fogja korlátozni a túlzott tőkeáttétel elterjedését, és ezzel hozzájárul az euroövezeti bankrendszer rugalmasságához. Változatlanul fennállnak azonban a tőkemegfelelést övező kockázatok, és a bankoknak nem szabad alábecsülniük annak kockázatát, hogy a támogatási intézkedések kifutásával további veszteségek is hatással lehetnek a tőkepályájukra.

2. diagram

A jelentős hitelintézetek tőkeáttételi mutatója

(százalékos arányok)

Az EKB továbbra is előmozdította a bankok rugalmasságát azzal, hogy tesztelte az általános helyreállítási képességüket, azaz hogy mennyire tudnak talpra állni a súlyos stresszhelyzetből a helyreállítási terveikben meghatározott helyreállítási opciók alkalmazásával.^[1]

A válság során a bankok támogatták az ügyfeleknek való hitelnyújtást, aminek eddig nem volt jelentős hatása az eszközminőségre. Az eszközminőség általános pozitív trendjét (3. diagram) több tényező alakította: többek között a nagy nemteljesítő hitelállománnyal (NPL) rendelkező bankok korábbi nemteljesítő hiteleinek folyamatos csökkenése, valamint az állami garanciákkal és más hitelfelvevő-támogatási intézkedésekkel támogatott hitelezés növekedése. Ebben a tekintetben a Covid19-pandémiával összefüggő rendkívüli támogatási intézkedések köre – amelyeket 2020-ban és 2021-ben a finanszírozási feltételek könnyítése, valamint a háztartások, a kisvállalkozások és a vállalatok támogatása érdekében léptettek életbe – segített megelőzni a csődök és a nemteljesítő hitelek megugrását. Az EKB bankfelügyelete azonban továbbra is aggódik a banki eszközállomány középtávú minősége miatt, mivel lehet, hogy a pandémia hatása csak akkor teljesedik ki, ha a rendkívüli állami támogatási intézkedések többségét visszavonták. A hiteleket továbbra is nagyobb mértékben sorolják alulteljesítő kategóriába (2. szakaszba), mint a pandémia előtt, és úgy tűnik, hogy a Covid19-cel összefüggő támogatási intézkedések előnyeit élvező hitelek kockázati profilja kissé magasabb. Ezenkívül a gazdaság különböző szegmenseiben az adósságszintek jelentős növekedése nagyobb fizetőképességi kockázatokban ölthet testet, különösen a világjárvány által jobban sújtott ágazatokban vagy országokban. Ezzel összefüggésben az EKB a hitelkockázattal kapcsolatos 2021-es felügyeleti munkájának részeként rámutatott, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a megbízható hitelkockázat-kezelési gyakorlatra.^[2]

3. diagram

A jelentős hitelintézetek NPL-állományainak változása (összes kölcsön)

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Annak ellenére, hogy a pandémia kitörése óta a bankok rendkívüli működési és üzletmenet-folytonossági nehézségekkel szembesülnek, az adatszolgáltatás szerint 2021-ben realizálódott, pandémiával összefüggő működési kockázati veszteségek mértéke jelentősen alacsonyabb volt, mint 2020-ban. Ez összhangban van azzal a várakozással, hogy a Covid19-hez kapcsolódó működési kockázati veszteségek főként a világjárvány korai szakaszaiban fognak bekövetkezni, mivel ezek a veszteségek egyszeri jellegű, jelentős elemeket tartalmaznak.^[3]

Miután a pandémiára válaszul a jelentős hitelintézetek életbe léptették az üzletmenet-folytonossági terveket, 2020 nyarától stabilizálódtak a távmunka­modelljeik, és 2021-ben a személyi állományuk 40–50%-a dolgozott otthonról (4. diagram).

2021 első felében mérsékelten, 9,8%-kal emelkedett az EKB-nak bejelentett jelentős kiberbiztonsági incidensek száma, ám az informatikai rendszerek rendelkezésre állására gyakorolt hatás és a támadások okozta veszteségek mértéke igen korlátozott volt^[4].

4. diagram

Távmunka a jelentős hitelintézeteknél

(a távoli hozzáféréssel dolgozó munkaerő százalékos aránya)

A fentiek ellenére a működési és informatikai kockázatok változatlanul magasak, mivel a bankok és a szolgáltatóik világszerte folyamatosan nehézségekkel szembesülnek. A pandémia hatására a kiberbiztonsági veszélyek, a változáskezelési nehézségek, valamint az informatikai infrastruktúráktól és az informatikai szolgáltatóktól való függés is fokozódott. Elengedhetetlen, hogy a pénzügyi szolgáltatások folyamatos biztosítása érdekében a bankok megfelelően kezeljék a kapcsolódó kockázatokat.

Ugyanakkor az EKB továbbra is hangsúlyozza, hogy a felügyelt bankoknak javítaniuk kell szervezetirányítási rendszereiket. A Covid19-válság rámutatott a szilárd vállalatirányítási rendszerek, belső kontrollrendszerek és adatösszevonási képességek jelentőségére. Noha megfigyelhető javulás, több strukturális hiányosság is tartósan fennmarad.

A bankok előrelépést értek el vezetői testületeik összetétele szempontjából, például fokozatosan fejlesztették az igazgatósági tagok készségeit, és több formális szempontból független igazgatósági tagot neveztek ki. Fennmaradt azonban néhány gyenge pont, mégpedig (i) a vezető testület csekély mértékű részvétele a felügyeleti funkcióban, valamint a Covid19-válság által leginkább érintett területeken hozott stratégiai döntések fölötti korlátozott ellenőrzési képessége; (ii) néhány bank nem ügyvezető igazgatóinak elégtelen banki és kockázatkezelési szakértelme; (iii) a sokszínűségi politika hiánya és a sokszínűség nem megfelelő támogatása egyes bankokban, ami gátolja az igazgatótanács kollektív alkalmasságát; (iv) néhány bank független igazgatósági tagjainak alacsony aránya, ami tovább akadályozza, hogy a vezető testület a felügyeleti funkciójában építő módon ellenőrizze az ügyvezető igazgatókat.

A Covid19-válság a szervezetirányítás és a kockázatkezelés számos területén már meglévő gyengeségeket is súlyosbította. Először is, még mindig vannak hiányosságok az adatösszevonásban és az adatszolgáltatásban a szétaprózott és összehangolatlan informatikai környezetek, az automatizálás hiánya, a kézi ellenőrzés széles körű alkalmazása és az adatkormányzás tökéletlensége (pl. az adatminőség nem megfelelő független validálása) miatt. Mindez hátráltatja a banki döntéshozatalt. Másodszor, több banknak tovább kell javítania a belső kontrollfunkcióin, különösen a következő problémák megoldása érdekében: létszámhiány, a funkció nem megfelelő elismertsége és a folyamathiányosságok (például a jogkövetés-ellenőrzési programok és a bank kockázati étvágyának meghatározása).

A jelentős hitelintézetek likviditási és finanszírozási feltételei jórészt a monetáris politikai intézkedések támogatásának köszönhetően tovább javultak. A bankok 2021 végéig az általános minimális likviditásfedezeti ráta (LCR) 100%-os szintje alatt működhettek^[5]. Mindazonáltal folytatódott a likviditási pozíciók emelkedő tendenciája, és 2021 harmadik negyedévében az LCR 173,8%-ot ért el, amely az európai bankfelügyelet elindulása óta mért legmagasabb érték (5. diagram). Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a bankok nagymértékben igénybe vették a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket (TLTRO), ami lehetővé tette számukra, hogy a kiváló minőségű likvid eszközeik megterhelése nélkül jussanak finanszírozáshoz és halmozzanak fel készpénztartalékokat. 2021 szeptemberében a TLTRO teljes igénybevétele elérte a 2,2 billió €-t, amely az eurorendszer jelenlegi likviditástöbbletének mintegy felét tette ki.

5. diagram

A likviditási tartalék, a nettó likviditáskiáramlás és az LCR alakulása

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Az LCR-hez hasonlóan a nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) 2020 második felétől ugyancsak egyenletesen emelkedett, és 2021 szeptemberében 129,3%-os csúcsot ért el (6. diagram). A folyamatosan 100%-os NSFR 2021. június 28-án lett kötelező minimumkövetelmény. Míg a bankoknak általában mind konszolidált, mind egyedi szinten meg kell felelniük az NSFR-nek, az EKB 2021-ben egyes bankokat egyedi szinten felmentett a követelmény alól, ha a rendeletben meghatározott feltételek teljesültek – különösen, amikor megfelelő likviditási kockázatkezelés volt életben.

6. diagram

A rendelkezésre álló stabil források, a szükséges stabil források és az NSFR alakulása

(bal skála: milliárd EUR; jobb skála: százalék)

Az euroövezeti bankok általános piaci feltételei 2020 második fele óta a rendkívüli kormányzati és központi banki beavatkozás után tovább lazultak, ami kisebb volatilitást, kisebb hitelfelárakat és élénk részvénypiacokat eredményezett. Ennek eredményeként csökkentek az átfogó piaci kockázati mutatók, úgymint a kockáztatott érték és a kockázattal súlyozott eszközök. Ennek fényében a – főként partner-hitelkockázathoz, valamint a kamatláb- és hitelfelársokkokhoz kapcsolódó – potenciális piaci kockázatokat 2022–24-re felügyeleti prioritásnak minősítettük.

1.1.2 Az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok általános teljesítménye

A világjárvány tetőzésekor, 2020-ban elért mélypont után 2021-ben újra javult az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős hitelintézetek jövedelmezősége. A bankok aggregált évesített sajáttőke-arányos nyeresége 7,2%-ra emelkedett (7. diagram), amely évek óta a legmagasabb, de még mindig alacsonyabb a bankok átlagos tőkeköltségénél. Az emelkedés elsősorban az értékvesztés ciklikus csökkenésére vezethető vissza, amely az előző évinek kevesebb, mint felére esett vissza. A bankoknak 2020-ban a világjárvány hatását övező, példa nélküli bizonytalanság miatt jelentős elővigyázatossági céltartalékokat kellett képezniük. 2021-ben ez a gyakorlat megszűnt, sőt néhány esetben megfordult, ahogy az év folyamán a gazdasági teljesítmény ismét javulni kezdett.

7. diagram

A jelentős hitelintézetek összesített sajáttőke-arányos nyeresége bevételi/kiadási forrás szerinti bontásban

(a saját tőke százaléka)

A gazdasági fellendülés szintén jótékonyan hatott az értékvesztés, céltartalékolás és adózás előtti jövedelemre, amelynek értéke visszatért a pandémia előtti szintre. Ez főként a bankok kereskedési és befektetési tevékenységből származó bevételének, valamint a nettó díj- és jutalékbevételének volt köszönhető, amelyben kulcsszerepet játszottak az eszközkezeléssel kapcsolatos díjak. Ezzel szemben a nettó kamat­bevétel a bankok hitelezési marzsára nehezedő, tartós nyomás miatt mérsékelt, a pandémia előtti szintek alatt maradt. Mindent egybevetve, a bankoknak sikerült 15%‑kal növelniük nettó működési bevételüket (8. diagram). Ez a bevételnövekedés központi szerepet játszott a bankok költséghatékonyságának javulásában: a költségeknek a bevételhez viszonyított aránya 2021-ben több mint 2 százalékponttal, 63,5%-ra csökkent.

8. diagram

A jelentős hitelintézetek költség-bevétel aránya és indexált komponensei

(százalékban)

A kereskedési bevétel pozitívan járult hozzá az európai bankfelügyelet alá tartozó bankok jövedelmezőségéhez, és 2021 első felében különösen a rendszer­szempontból fontos globális bankok esetében rekordértéket ért el (9. diagram). Szintén sikerült jelentősen növelniük a nettó díj- és jutalékbevételüket, mivel a magas eszközárak kedvezően hatottak az eszközkezeléssel kapcsolatos díjakra.

9. diagram

A kereskedésből és befektetésből származó bevételek alakulása^[6] egyes üzleti modellek szerint

(negyedéves állományváltozás milliárd euróban)

A költségoldalon az igazgatási ráfordítások és az értékcsökkenés 3,3%-kal nőtt, ami elsősorban a megnövekedett személyi jellegű ráfordításoknak és informatikai jellegű költségeknek tudható be. Ugyanakkor a bankok fenntartották a kiadáscsökkentésre, valamint az informatikai és digitális programokba való beruházásra vonatkozó, általánosabb stratégiai céljaikat. Az említett stratégiák jelentős költségekkel járnak, amelyeket meg kell előlegezni, ám a bankok arra számítanak, hogy középtávon már élvezni fogják az átalakulás előnyeit. Emellett annak fényében, hogy az ügyfeleik a pandémia miatt egyre inkább a digitális csatornákat használják, esetleg tovább csökkenthetik a kapacitásfeleslegüket, és olcsóbb költségszerkezetet érhetnek el, még jobban fokozva a költséghatékonyságot.

Úgy tűnik, hogy a banki fúziók és felvásárlások – amelyekre általában a konszolidáció leghatározottabb és legnagyobb horderejű változással járó formájaként tekintenek – az ágazatban katalizálják a hatékonyságnövelést és a fenntarthatóbb jövedelmezőséghez való visszatérést.^[7] Az utóbbi két évben az egyesülési és felvásárlási tevékenység szemmel láthatóan kissé lendületesebb lett. Konkrétan, a bankok aktívabban vettek részt üzletági, célzott konszolidációkban. Az eszközkezelés, az értékpapír-kereskedelem, a letéti szolgáltatások és a fizetési technológia területén egyes pénzintézetek terjeszkedtek vagy diverzifikálták tevékenységüket, míg mások erőforrás-átcsoportosítás érdekében leépítést hajtottak végre.

10. diagram

A célbankok teljes eszközállománya és a fúziók, felvásárlások száma az euroövezetben

A teljes körű bankfúziók és -felvásárlások zöme még mindig belföldi, de néhány célzottabb ügyletnek határon átnyúló vonatkozásai vannak, így hozzájárulnak az EU-n belüli pénzügyi integrációhoz is. További lehetőséget nyújt a nemzetközi integrációra, ha a bankok felülvizsgálják a határon átnyúló szervezeti struktúrájukat. Különösen, ha – a leányvállalatok helyett – nagyobb mértékben támaszkodnak a fióktelepekre és az ingyenes szolgáltatásnyújtásra, ez ígéretes határon átnyúló üzletfejlesztési megközelítés lehet a bankunión és az egységes piacon belül.

A fenntartható jövedelmezőségfokozásra irányuló erőfeszítések további konszolidációs kezdeményezéseket is kiválthatnak, amelyek diverzifikáltabb bevételi forrásokhoz és nagyobb hatékonysághoz vezethetnek, amennyiben világos operatív irányítás és szilárd üzleti stratégia párosul hozzájuk. Az említett stratégiai intézkedéseket azonban maguknak a bankoknak kell megtervezniük és irányítaniuk, az igazgatótanácsaiknak pedig olyan megbízható irányítási eljárások bevezetését kell biztosítaniuk, amelyek képesek a konszolidáció lebonyolításához kapcsolódó összes lényeges kockázatot megfelelően meghatározni, kezelni és mérsékelni. Az ehhez kapcsolódó banki tervezés elősegítése érdekében az EKB 2021 januárjában kiadta a fúziók és felvásárlások felügyeleti kezeléséről szóló útmutatót^[8], hogy átláthatóan bemutassa az EKB fúziós ügyletekre vonatkozó értékelését, hogy a bankok tisztában legyenek a felügyeleti elvárásokkal.

A jelentős hitelintézetekéhez hasonló trendet követve az európai bankfelügyelet alá tartozó kevésbé jelentős hitelintézetek (LSI-k) jövedelmezősége 2021-ben szintén a helyreállás jeleit mutatta. 2021. szeptember végén az átlagos sajáttőke-arányos nyereségük 3,3%-ra emelkedett a 2020. végi 1,7%-ról. A növekedés elsősorban arra vezethető vissza, hogy kisebb volt az értékvesztés, mint 2020-ban, amikor a kevésbé jelentős hitelintézeteknek nagy összegű céltartalékokat kellett képezniük, hogy megakadályozzák a hitelállományuk drasztikus romlását. A jelentős hitel­intézetekhez hasonlóan 2021-ben egyes LSI-k felszabadították a korábban képzett céltartalékaik egy részét, ami segített helyreállítani jövedelmezőségüket a pandémia előtti szintre.

A kevésbé jelentős pénzintézetek a díj- és jutalékalapú tevékenységük fokozásával képesek voltak ellensúlyozni a hitelezési marzsokra nehezedő nyomást. Az LSI-k nettó működési bevétele összességében 9,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bevételi forrásaik élénkülése támogatta az átlagos költség-bevétel arány javulását, amely a 2020. végi 70,3%-ról 2021. szeptember végére 66,7%-ra csökkent. Ami a költségoldalt illeti, az LSI-k nem tudták eredményesen csökkenteni az igazgatási ráfordításaikat.

1.2 Felügyeleti prioritások és projektek 2021-ben

1.2.1 A 2021. év felügyeleti prioritásai

2021-ben az EKB bankfelügyelete főleg négy olyan területre összpontosította a felügyeleti tevékenységét, amelyet lényegesen befolyásolt a Covid19-világjárvány: a hitelkockázat kezelésére, a tőkeerőre, az üzleti modellek fenntarthatóságára és a szervezetirányításra. Az év során végzett felügyeleti tevékenységek és feladatok célja a felügyelt bankok rugalmasságának és gyakorlatának erősítése volt, különös tekintettel azokra a sérülékenységekre, amelyek a pandémiával összefüggésben kritikusnak minősülnek.

Hitelkockázat

A Covid19-válság egyedülálló jellemzője, hogy a reálgazdaság támogatására hozott rendkívüli gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a nemteljesítő hitel­állomány – a hatalmas gazdasági kibocsátás-visszaesés közepette – tovább csökkent. A példa nélkül álló intézkedések miatt nehezen megítélhető a hitelfelvevők hitelképessége, így megnehezült a bankok számára a hitelkockázat-kezelés. Mindezek fényében az EKB bankfelügyelete 2021-ben is folytatta a bankok hitelkockázat-kezelési keretei megfelelőségének értékelését, amelyet 2020-ban kezdett meg. Ezzel erősíteni kívánta a bankok működési felkészültségét a bajba jutott adósok problémájának kellő időben történő kezelésére, valamint azon képességüket, hogy megfelelően azonosítsák, felmérjék és enyhítsék a hitelfelvevők eszközminőségének potenciális romlását, különösen a pandémia hatását nagyon megérző ágazatokban. Az említett cél elérése érdekében 2021-ben elindított kezdeményezések közé tartozik a bankok szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazattal szembeni kitettségeinek mélyreható elemzése, célorientált helyszíni tevékenységek, valamint a felügyeleti elvárásoktól jelentősen eltérőnek talált bankok közös felügyeleti csoportok (JST-k) által végzett nyomon követése.

Tőkeerő

A megnövekedett hitelkockázatot övező aggodalmak miatt elengedhetetlen, hogy a felügyeletek idejekorán értékeljék a jelentős hitelintézetek tőkepozíciójának szilárdságát, és meghatározzák az egyes bankokra jellemző sérülékeny területeket, hogy szükség esetén kellő időben tehessenek korrekciós lépéseket. 2021-ben az EKB bankfelügyelete felülvizsgálta a bankok tőketervezési gyakorlatát, hogy felmérje, képesek-e reális tőkeprognózisokat készíteni, amelyek figyelembe veszik a pandémiából eredő gazdasági bizonytalanságokat. A 2021-es EU-szintű stresszteszt lehetővé tette a bankok tőkehelyzetének mélyreható vizsgálatát, és kimutatta, hogy az euroövezeti bankszektor még kedvezőtlen forgatókönyv esetén is rugalmas marad.

Júliusban az EKB úgy határozott, hogy 2021 szeptemberén túl nem hosszabbítja meg arra vonatkozó ajánlását, hogy minden bank korlátozza az osztalékfizetést. Ehelyett az egyes bankok osztalékfizetési és tőketerveit a rendes felügyeleti folyamat részeként értékeljük. A bankokkal szemben elvárás, hogy körültekintően döntsenek az osztalékokról és részvény-visszavásárlásról, és gondosan mérlegeljék az üzleti modelljeik fenntarthatóságát, valamint az állami támogató intézkedések lejártával a tőkepályájukat érő további veszteségek kockázatát. Jelenleg az EKB nem számít arra, hogy 2022 vége után meghosszabbítja a bankok tőkepuffer-igénybevételéhez kapcsolódó prudenciális könnyítő intézkedéseit.

Az üzleti modellek fenntarthatósága

A bankok jövedelmezőségére és üzleti modelljeik fenntarthatóságára változatlanul nagy nyomás nehezedett a 2021-es gazdasági környezetben, amelyet alacsony kamatok, fölös kapacitások, az európai bankszektor rossz költséghatékonysága, valamint a bankok és banknak nem minősülő szervezetek közötti verseny jellemzett. Az EKB bankfelügyelete tovább erősítette a felügyeleti eszköztárát, amellyel felméri, milyen üzleti stratégiáikat alkalmaznak a bankok a felsorolt kihívásokkal szemben, valamint képesek-e eredményesen végrehajtani ezeket, különös tekintettel a digitalizációs stratégiákra. Ezzel összefüggésben a közös felügyeleti csoportok strukturált párbeszédet folytattak a bankok vezető testületeivel az üzleti stratégiáik felvigyázásáról. Végül, az egyes bankokra vonatkozó mélyreható vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket is végeztek, hogy feltárják a jövedelmezőséget erősítő tényezőket és a gyenge pontokat.

Szervezetirányítás

A megfelelő szervezetirányítási gyakorlat és a megbízható belső kontroll normális körülmények között is elengedhetetlen a banki kockázatok csökkentéséhez, válság idején pedig ez még inkább igaz. 2021-ben az EKB bankfelügyelete több felügyeleti tevékenységet is végzett a szervezetirányítás terén. Először is megvizsgálta a bankok válságkezelési eljárásait, felmérve, képesek-e hatásos helyreállítási tervet készíteni, és hitelesen demonstrálni általános helyreállítási képességüket. Másodszor, nyomon követte a kockázati adatösszevonás és adatszolgáltatás tematikus felülvizsgálatát, és célzott felülvizsgálatot indított egyes bankoknál, hogy elősegítse a banki vezetőség kockázati információkhoz való hozzáférését, és hogy ellenőrizze az adatok pontosságát. Végezetül folytatódott a pénzmosási és terrorizmus­finanszírozási kockázatokkal kapcsolatos prudenciális munka, amelynek része a helyszíni ellenőrzések és a SREP felügyeleti módszertanának aktualizálása, hogy tükrözze az említett kockázatokat.

1.2.2 A hitelkockázat kezelése

A Covid19-világjárványhoz hasonló bizonytalanság idején a hitelkockázat kezelése – különösen a hitelkockázat megfelelő és időben történő meghatározása, besorolása és mérése – elengedhetetlen ahhoz, hogy a bankok működőképes, azonnali megoldásokat tudjanak nyújtani a bajba jutott adósoknak. Az EKB 2020. december 4-én az összes jelentős hitelintézet vezérigazgatójának levelet küldött, amelyben kifejtette az ezzel kapcsolatos felügyeleti elvárásait. 2021 folyamán az EKB bankfelügyelete összevetette az elvárásaival a bankok kockázatkezelési gyakorlatát, és arra a következtetésre jutott, hogy a jelentős hitelintézetek 40%-a jelentős hiányosságokkal küzd. Ezek főként a korai figyelmeztető rendszerekhez, a besoroláshoz (beleértve az átstrukturálásnak és a nemfizetés valószínűségének a felmérését), a céltartalékképzési gyakorlathoz, valamint – néhány bank esetében – a fedezetértékelési és pénzügyi előrejelzési gyakorlathoz kapcsolódnak (11. diagram). A feltárt problémák strukturálisak, és mind a Covid19-válsággal összefüggésben, mind rendes körülmények között relevánsak. Kiemelendő, hogy olyan bankokban is találtak kezelendő hiányosságokat, amelyeknél az előző években nem alakult ki jelentős hitelkockázat. A közös felügyeleti csoportok figyelemmel kísérik a korrekciós intézkedések banki végrehajtását.

11. diagram

Hiányosságok a jelentős hitelintézetek hitelkockázat-kezelésében

(az SI-k százalékában)

2. keretes írás
A sérülékeny ágazatok elemzése

A Covid19-világjárvány bizonyos ágazatokban növelte a vállalatok sérülékenységét. A pandémiás sokk közvetlen hatását javarészt mérsékelték a kisebb vállalatok megsegítésére létrehozott, jelentős programok, míg a nagyobb vállalatok a tőkepiacokról tudtak forrást szerezni, hogy ellenálljanak a megrázkódtatásból eredő kezdeti káros hatásoknak. Ugyanakkor, ahogy elkezdődik a rendkívüli támogatási intézkedések visszavonása, néhány vállalat a Covid19-válság alatt felhalmozódott adósságának esedékességekor pénzügyi nehézségekkel szembesülhet. Egyes iparágakban az ellátási lánc tartós problémái emelik a költségeket és visszafogják a likviditást, ezzel is tovább növelve a hitelkockázatot. A jelentős hitelintézetek összes vállalati ágazatnak való kitettsége az A) diagramon látható.

A) diagram

A jelentős pénzintézetek nem pénzügyi vállalatoknak való kitettsége gazdasági ágazatonkénti bontásban

(a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott összes hitel és előleg könyv szerinti bruttó értékének százalékában)

Tekintettel bizonyos ágazatok fokozott sérülékenységére, az EKB bankfelügyelete 2021 elején elindította a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazat célzott felülvizsgálatát egy jelentős hitelintézetekből álló minta szóban forgó szektorral szembeni kitettségeinek elemzése alapján. A felülvizsgálat célja az volt, hogy értelmezzük és felmérjük, hogyan kezelték a bankok a hitelkockázatot a Covid19-világjárvány által leginkább érintett egyik ágazatban. Az EKB bankfelügyelete a hitelkockázati ciklus különböző szakaszaiban több problémás területet is meghatározott, amelyek közül a hitelfelvevő kis- és középvállalkozások különösen komoly aggodalomra adnak okot.

2021 szeptemberében folytatta a sérülékeny ágazatokra irányuló munkát a kereskedelmiingatlan-ágazat célzott felülvizsgálatának elindításával, különös tekintettel az irodák és kiskereskedelmi ingatlanok piacára. A célzott felülvizsgálat 2022-ben is folytatódott. Noha tagországonként változó a kitettség, a kereskedelmi ingatlanok^[11] képezik az euroövezeti jelentős hitelintézetek legnagyobb ágazati kitettségét, amely a bankok nem pénzügyi vállalatoknak való teljes kitettségének mintegy 22%-ának felel meg.

1.2.3 Informatikai és kiberbiztonsági kockázat

Az informatikai és kiberbiztonsági kockázat 2021-ben is a bankszektorra ható fő kockázati tényező volt a pandémia következtében felgyorsult digitalizációs trend környezetében. Az említett trend arra kényszerítette a bankokat, hogy széles körű távmunka-konstrukciókat alkalmazzanak, továbbá fokozta a kibertámadásokkal szembeni kitettségüket és a külső szolgáltatóktól való függőségüket. 2021 első felében az EKB-nak bejelentett jelentős kiberbiztonsági incidensek száma 2020 azonos időszakával összevetve kismértékben, 9,8%-kal nőtt, de az incidensek hatása viszonylag visszafogott maradt. Noha egyes bejelentett incidensek összetettebbek lettek, sokuk hátterében még mindig az alapvető kiberbiztonsági intézkedések hiányosságai állnak, ami arra enged következtetni, hogy a bankok még nem alkalmaznak átfogó kiberbiztonsági gyakorlatot.

Az EKB bankfelügyelete 2021 júliusában közzétette a SREP informatikai kockázatra vonatkozó 2020. évi kérdőívének eredményeiről szóló éves jelentését, amely az EKB főbb észrevételeit mutatja be a jelentős hitelintézeteknek a kérdőívre adott válaszairól. A jelentés megállapítja, hogy (i) a jelentős hitelintézetek egyre inkább támaszkodnak külső szolgáltatókra, beleértve a felhőszolgáltatásokat; (ii) még van mit javítani a banki rendszerek állapotának és biztonságának megóvását szolgáló alapvető intézkedések végrehajtási módján; (iii) nő az életciklusuk végén járó rendszerek száma; és (iv) változatlanul az adatminőség-kezelés a legkiforratlanabb kockázatkezelési terület. Sok bank nagyszabású programokat indított az adatkezelési képességeinek javítása érdekében, ám változó sikerrel. Ennek oka egyfelől az említett programok, másfelől a stratégiai és szabályozói informatikai és operatív projektek komplex egymásrautaltságának, valamint a pénzintézetek informatikai környezetében a programok okozta szerkezeti változásoknak a kezelési nehézségei. A pandémiás helyzet szintén lassította az előrelépést ezen a területen.

Az informatikai és kiberkockázat kezelése érdekében az EKB bankfelügyelete tovább fokozta az olyan felügyeleti eszközök alkalmazását, mint az éves SREP, az SSM kiberbiztonsági incidensbejelentési eljárása, a helyszíni ellenőrzések és más célzott horizontális tevékenységek.

2021-ben az EKB bankfelügyelete a témával foglalkozó nemzetközi – többek között az EBH, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által vezetett – munkacsoportok tevékenységében is részt vett.

1.2.4 A brexittel kapcsolatos utólagos munka

Az átmeneti időszak – amelynek során az európai uniós jog továbbra is érvényben volt az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyságra vonatkozóan – 2020. december 31-én véget ért, azaz befejeződött a bankok brexitre való felkészülése.

Ezzel összefüggésben és folyamatos felügyeletének részeként az EKB bankfelügyelete figyelemmel kísérte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése által érintett jelentős hitelintézetek brexit után megcélzott működési modelljeinek megvalósítását, biztosítandó, hogy a korábban egyeztetett menet­rendnek megfelelően haladnak. A horizontális nyomon követést bankspecifikus monitorozás és – hiányosságok esetén – felügyeleti intézkedések egészítették ki. Az EKB felügyeleti elvárásainak teljesítése érdekében a bankok intézkedéseket tettek a belső irányítási rendszer, az üzletszerzés, a könyvelési modellek és a finanszírozás, az uniós ügyfelek újradokumentálása és a csoporton belüli megállapodások, valamint az informatikai infrastruktúra és az adatszolgáltatás terén.

Az EKB a célból, hogy a brexit után a bankok működési szempontból önállóak legyenek, és ne függjenek túlságosan a cégcsoport EU-n kívüli tagjaitól, arra összpontosított, hogy megelőzze a nemzetközi bankcsoportok újonnan létrehozott uniós leányvállalatainak fiktív jellemzőkkel való felruházását. Ezzel összefüggésben elindított egy ún. desk-mapping felülvizsgálatot – a jelentős hitelintézetek könyvelési modelljeinek összehangolt értékelését –, hogy ezáltal a bankok intézkedései megfelelően tükrözzék az üzleti tevékenységük és kockázataik méretét, jellegét és összetettségét. Ezenkívül az EKB megkezdte az érintett bankok hitelkockázat-kezelésének és finanszírozási struktúráinak célzott felülvizsgálatát azért, hogy képesek legyenek függetlenül kezelni minden olyan lényeges kockázatot, amely helyi szinten (azaz az EU-ban) potenciálisan hatással lehet rájuk, valamint hogy ellenőrzésük alatt tartsák a mérlegüket és a kitettségállományukat.

Az EKB bankfelügyelete a brexit utáni szabályozási fejleményeket is figyelemmel kísérte, hogy felkészüljön a pénzügyi ágazatra gyakorolt lehetséges hatásokra. Konkrétabban felszólította a bankokat, hogy különösen figyeljenek az Európai Bizottság olyan kockázatokkal kapcsolatos tájékoztatásaira, amelyek abból eredhetnek, ha hosszabb távon és túlzott mértékben az egyesült királysági központi szerződő felekre támaszkodnak.

A 2019-ben kialakított együttműködési keretrendszer értelmében az EKB bankfelügyelete és az egyesült királyságbeli felügyeleti szervek továbbra is szorosan együttműködnek az európai bankfelügyeletben részt vevő országokban és az Egyesült Királyságban egyaránt aktív bankok felügyelete terén. Az EKB bankfelügyelete mind felső vezetői, mind operatív szinten szoros kapcsolatot ápol az Egyesült Királyság hatóságaival a közös érdeklődésre számot tartó témakörökben.

Az EKB bankfelügyelete továbbra is nyomon követi a brexit utáni szabályozási folyamatokat, figyelemmel kísérve, hogy a bankok igazodnak-e a brexit utáni elvárásaihoz, és szükség esetén tovább finomítja a struktúráik és szervezet­irányításuk megfelelőségére vonatkozó álláspontját.

1.2.5 Fintech és digitális átalakulás

2021-ben az EKB bankfelügyelete folytatta a pénzügyi technológiával és a digitalizációval kapcsolatos témákban végzett munkáját. Ennek keretében szakmai műhelyt szervezett a legnagyobb jelentős hitelintézetek közös felügyeleti csoportjaival a digitális átalakulás stratégiai, szervezetirányítási és kockázatkezelési vetületeiről. Ezenkívül elindította az üzleti modellekre vonatkozó SREP-módszertan felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a digitális átalakulás szempontjai jobban tükröződjenek a soron következő felügyeleti ciklusokban. Ezen túlmenően, az EKB bankfelügyelete folytatta a bankok digitális transzformációs keretrendszereinek szisztematikus értékelésére szolgáló eszközei kidolgozását. A szóban forgó értékelés a fő teljesítménymutatókat és az új technológiák banki alkalmazását vizsgálja, figyelmét az üzleti modellek szempontjából betöltött jelentőségükre összpontosítva.

A Covid19-világjárvány rámutatott, milyen fontos a digitális átalakulás és a technológia ahhoz, hogy a bankok működési szempontból rugalmasak maradjanak a távmunkakörnyezetben. Figyelembe véve, milyen szerepet játszhat a technológia a költségek lefaragásában és az egyre inkább digitális irányultságú banki ügyfelek elvárásainak teljesítésében, a bankok folyamatos innovációja és digitális átalakulása elengedhetetlen ahhoz, hogy a jelenben és a jövőben is versenyképesek maradjanak.

Az EKB bankfelügyelete emellett további lépéseket tett a jövőbeli európai szabályozási keretrendszer digitalizációs vetületeinek aktív kialakítása felé oly módon, hogy részt vett azoknak az EKB-véleményeknek a kidolgozásában, amelyek a kriptoeszközök piacairól^[12], a megosztott főkönyvi technológián alapuló piaci infrastruktúrák kísérleti rendszeréről^[13] és a digitális működési rezilienciáról^[14], valamint a mesterséges intelligencia jogi kereteiről szóló jogalkotási javaslat­tervezetekre vonatkoznak. Az EKB bankfelügyelete emellett részt vett az európai felügyeleti hatóságokkal a fintech és a technológiai óriáscégek szabályozásáról, valamint a konszolidáció szabályozási kereteiről folytatott megbeszéléseken.

1.3 Jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.3.1 Nem helyszíni felügyelet

Az EKB bankfelügyelete a jelentős hitelintézetek arányos és kockázatalapú, szigorú és következetes felügyeletére törekszik. E célból minden évre meghatározza az állandó felügyeleti alaptevékenységeket, amelyek a meglévő szabályozási követelményekre, az SSM felügyeleti szabályzatára és az SSM felügyeleti prioritásaira épülnek, és az egyes jelentős pénzintézetekre vonatkozó, folyamatos felügyeleti vizsgálati program (SEP) részét képezik.

A rendszerszintű kockázatokkal foglalkozó tevékenységek mellett a SEP program a bankok sajátosságaihoz igazított felügyeleti tevékenységeket is tartalmazhat, így teret enged a közös felügyeleti csoportoknak az egyedi kockázatok elemzésére és kezelésére.

A nem helyszíni SEP-tevékenységek többek között a következőkhöz kapcsolódnak: (i) a kockázattal kapcsolatos tevékenység (például a SREP); (ii) a szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelmények (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); (iii) a folyamatban lévő SEP programnak a felügyelt csoport vagy szervezet sajátos jellemzőihez igazítása érdekében a JST-k által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy szervezetirányítás elemzése). Míg az első két tevékenységcsomagot központilag határozzuk meg, a harmadik az adott bankra vonatkozik, és a megfelelő közös felügyeleti csoport határozza meg.

Arányosság

A SEP megfelel az arányosság elvének, azaz a felügyelet intenzitása az egyes hitelintézetek méretétől, rendszerszempontú fontosságától, kockázatától és összetettségétől függ.

Az előző évekhez hasonlóan, az egy jelentős hitelintézetre 2021-ben jutó tervezett felügyeleti tevékenységek átlagos száma tükrözi ezt az elvet, ami biztosítja, hogy a közös felügyeleti csoportoknak elegendő mozgásterük legyen az egyes intézményekre vonatkozó kockázatok kezeléséhez (12. diagram).

12. diagram

Tervezett feladatok átlagos száma jelentős hitelintézetenként 2021-ben

Kockázatalapú megközelítés alkalmazása

A SEP kockázatalapú megközelítést alkalmaz, az egyes jelentős hitelintézetek legrelevánsabb kockázati kategóriáit állítva a középpontba. A nagy NPL-állományú bankok esetében például az átlagos bankokhoz képest nagyobb a hitelkockázathoz kapcsolódó feladatok százalékos aránya. Hasonlóképpen, a piaci kockázattal kapcsolatos feladatok százalékos aránya magasabb a piaci és kereskedési tevékenységeknek nagymértékben kitett bankok esetében, mint az átlagos banknál (13. diagram).

13. diagram

SEP-tevékenységek 2020-ban és 2021-ben: hitel- és piaci kockázattal járó tevékenységek az összes tevékenység arányában

Hitelkockázat

(százalékos arány)

Piaci kockázat

(százalékos arány)

A nem helyszíni felügyelet 2021. évi kiemelt tevékenységei

Az EKB bankfelügyeletének átszervezése, a Covid19-pandémia és az egyszerűsítési erőfeszítések következményeként a bankfelügyelet felülvizsgálta és átcsoportosította a felügyeleti folyamatokat és tevékenységeket, hogy a közös felügyeleti csoportok kellő figyelemmel kísérhessék a felügyelt bankok helyzetének alakulását. Ugyancsak felülvizsgálta és a kockázati prioritásokhoz igazította a 2021-re tervezett, nem helyszíni tevékenységeket. 2021-ben végzett, központilag irányított tevékenységek például: a SREP-értékelés, a hitelkockázat-kezelési gyakorlat és az ágazati sérülékenységek felülvizsgálata, az SSM-szintű stresszvizsgálat, az NPL-stratégia értékelése és az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázat belső értékelése.

A 2021-ben végzett tevékenységek száma kissé elmaradt az év elején tervezettől (14. diagram). Ennek fő oka, hogy – a korábbi évekhez hasonlóan – az év folyamán néhány adminisztratív feladatot töröltek a tervből.

14. diagram

Feladatok átlagos száma jelentős hitelintézetenként 2021-ben

A SREP értékelése

2020-ban az EKB bankfelügyelete a Covid19-világjárványra való tekintettel pragmatikus megközelítést alkalmazott a SREP során, 2021-ben viszont visszatért a teljeskörű SREP-értékeléshez. A SREP eredményei azt mutatják, hogy a Covid19-válság támasztotta nehézségek ellenére a pontszámok összességében stabilak voltak, mivel a bankok általában erős tőkepozícióval rendelkeztek a pandémia elején, és támogatták őket a 2021-ben is érvényben maradt könnyítő intézkedések. Az előző SREP-ciklusokkal és a 2021-es felügyeleti prioritásokkal összhangban az intézkedések többsége a hitelkockázat és a belső irányítási rendszer hiányosságaira irányult.

A SREP-értékelés központi témája a hitelkockázat volt. A bankok kockázatikontroll-rendszereit a 2020. december 4-i vezetői körlevélben közölt felügyeleti elvárások alapján értékelték. Az értékelés nagyobb számú megállapítást eredményezett, amely főként a banki folyamatok minőségével kapcsolatos aggodalmakat tükrözte. A megállapítások súlyossága számos esetben aggodalmat keltett a mögöttes céltartalékképzés megfelelő voltát illetően azokban a bankokban is, amelyek korábban nem tűntek ki hitelkockázati szempontból.

A pandémia előidézte nehézségek ellenére a tőkemegfelelés reziliensnek bizonyult: a felügyeletek alaposan felülvizsgálták a bankok osztalékfizetési terveit, és felügyeleti párbeszédet folytattak azokkal a bankokkal, amelyeknek a terveit nem a kockázati profiljukhoz illőnek ítélték. Az átlagos 2. pillér szerinti követelmények (P2K) és 2. pillér szerinti útmutatás (P2Ú) nagyjából stabil maradt, összhangban az előző évekkel: az átlagos P2K kismértékű növekedését az azoknak a bankoknak előírt P2K-többletkövetelmények okozták, amelyek a meglévő nemteljesítő kitettségekre képzett céltartalékai még nem feleltek meg a korábban közölt fedezeti elvárásoknak. Az átlagos P2Ú kismértékben emelkedett a 2021-es EU-szintű stressztesztben megállapított nagyobb tőkeállomány-csökkenés miatt. A 2021. évi SREP eljáráshoz felülvizsgálták a P2Ú meghatározásának módszertanát.

Felügyeleti megállapítások

A felügyeleti megállapítások a rendszeres felügyeleti tevékenységek egyik fő eredménye, és a bankok által orvosolandó hiányosságokat tükröznek. A közös felügyeleti csoportok feladata, hogy nyomon kövessék a bankoknak a feltárt problémák orvoslására hozott intézkedéseit. A 2021. december 29-i állapot szerint a megállapítások száma 2020-hoz képest összességében nőtt, és a pandémia előttihez hasonló szintet ért el, elsősorban a helyszíni ellenőrzések és a belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatok részleges újraindítása miatt.^[15] A megállapítások többsége belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatból, helyszíni ellenőrzésből és engedélyezéshez kapcsolódó tevékenységből származott. A legtöbb megállapítás a hitelkockázat terén született (15. diagram).

15. diagram

Felügyeleti megállapítások

1.3.2 Helyszíni felügyelet

2021-ben a Covid19-világjárvány továbbra is jelentősen befolyásolta a helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok lebonyolítási módját. A legtöbb vizsgálatot^[16] – csakúgy mint 2020-ban – a helyszínen kívül végeztük. 2021 októberétől több ellenőrzés esetében hibrid megközelítést alkalmaztunk, amely ötvözi a hagyományos helyszíni jelenlétet a felügyelt szervezet telephelyén a pandémia alatt tesztelt, távoli munkavégzési rendszerek nagyobb fokú igénybevételével.

A 2020-ban tapasztalt lelassulás után 2021-ben 123 helyszíni ellenőrzés és 96 belsőmodell-vizsgálat indult, ami közelebb áll a világjárvány előtt megfigyelt szintekhez (16. diagram)^[17].

Ami a helyszíni ellenőrzéseket illeti, az előző évekhez hasonlóan kampányjellegűen zajlottak^[18], kiegészítve a közös felügyeleti csoportok által kért konkrét, egyes bankokra vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket. A 2021. évi felügyeleti prioritásokkal összhangban az EKB által indított legfontosabb kampányok a következők voltak: (i) a kereskedelmiingatlan-kampány, amely a bankok kereskedelmiingatlan-ágazattal szembeni kitettségeinek minőségét a fedezetértékelés vizsgálatával értékelte; (ii) a nagyméretű kkv-kra és nagyvállalatokra irányuló kampány, amelynek közép­pontjában a válságra adott válaszként hozott könnyítő intézkedések kezelése, figyelemmel kísérése és ellenőrzése állt; (iii) a részletes portfóliókat érintő kampány, amely felülvizsgálta a bankok IFRS 9 szerinti céltartalékképzési keretrendszereit; (iv) az értékelési kockázatra vonatkozó piaci kockázati kampány; (v) a informatikai és kiberbiztonsági kampány; (vi) a tőkemegfelelés belső értékelési eljárására (ICAAP) összpontosító kampány; valamint (vii) az üzleti modellre és a jövedelmezőségre koncentráló kampány.

Ami a belsőmodell-vizsgálatokat illeti, 2021 fő témái a következők voltak: az EBH új szabályozói termékeinek bevezetése, a modellekkel szemben tanúsított átmeneti tolerancia a brexittel összefüggésben, valamint a belső modellek célzott felül­vizsgálatából (TRIM) eredő tevékenységek. Ezenkívül 2021-ben első ízben fogadtunk el egy új, nem helyszíni vizsgálatokra vonatkozó megközelítést a kevésbé lényeges vagy kevésbé összetett modellváltozásokra vonatkozó kérések kezeléséhez; a szóban forgó vizsgálatok hatóköre igen célirányos, értékelési koncepciójuk pedig kevés erőforrással számol.

16. diagram

2019-ben, 2020-ban és 2021-ben indított helyszíni ellenőrzések és belsőmodell-vizsgálatok

(vizsgálatok száma)

Bár elősorban továbbra is a helyszínen zajlanak majd a vizsgálatok, a rendes munkakörnyezethez való fokozatos visszatérés során beépítjük munkánkba azokat az értékes tanulságokat és bevált gyakorlatot, amelyet a pandémia alatt a távoli munkavégzés módozataival kapcsolatban szereztünk. Ennek érdekében az EKB bankfelügyelete elkezdte feltárni, hogyan lehet a hagyományos helyszíni modellt olyan hibrid munkavégzési módok beépítésével gazdagítani, amelyek javíthatják a vizsgálatok általános hatékonyságát, gyorsaságát és rugalmasságát, miközben fenntartják az alaposságukat, intruzív jellegüket és minőségüket. Az említett megközelítéseknek az is a céljuk, hogy csökkentsék a vizsgálatok környezetre gyakorolt hatását, ugyanakkor tovább segítsék a nemzetközi^[19] és vegyes összeállítású munkacsoportok^[20] együttműködését, előmozdítsák az európai bankfelügyeleten belüli integrációt, valamint támogassák a sokszínűséget és a befogadást.

1.3.2.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai

Az alábbi elemzés áttekintést nyújt a helyszíni ellenőrzések során tett legfontosabb megállapításokról.^[21]

Hitelkockázat

A Covid19-pandémiával összefüggésben a hitelkockázati helyszíni ellenőrzések főként a helyszínen kívül zajlottak, és minőségi szempontokra összpontosítottak. Céljuk a hitelkockázat-kezelés és -ellenőrzés megbízhatóságának, valamint a könnyítő intézkedések végrehajtásának értékelése volt. Az elemzéshez figyelembe vett mintában csak korlátozott számú vizsgálat alapult a hitelakták felülvizsgálatára összpontosító, kvantitatívabb megközelítésen; ezek a kitettségek további, 855 millió € összegű átsorolását és további 1 milliárd € céltartalékképzést eredményeztek.

2021-ben a hitelkockázati ellenőrzések az alábbi fontos hiányosságokat tárták fel annak terén, hogyan hajtják végre és követik nyomon a bankok a fő hitelkockázati folyamatokat a pandémiás környezetben:

• Várható hitelveszteség alulbecslése: a fedezet túlértékelése és a várható hitelveszteség pontatlan számítása a főbb paraméterek becslési hiányosságai miatt.
• Hitelbírálat és hitelnyújtás: elégtelen jogosultság-ellenőrzés a Covid19-cel kapcsolatos könnyítő intézkedések alkalmazásával kapcsolatban.
• Adósok nem megfelelő besorolása: hiányosságok a nemfizetés valószínűségére és az átstrukturálásra vonatkozó besoroláshoz, valamint az IFRS 9 szerinti 2. szakaszban lévőként való azonosításhoz vezető pénzügyi nehézségek értékelésében.
• Gyenge monitorozási folyamatok: a felügyelt bankok vezetői testületeinek elégtelen hitelkockázat-felvigyázása, hiányosságok a korai figyelmeztető rendszereknek és a minősítő modelleknek a Covid19-járvány fejleményeihez és a kormányzati támogató intézkedésekhez igazításában.

Belső irányítás

A legkritikusabb megállapítások^[22] a következő szervezetirányítási területeken tártak fel hiányosságokat:

• Belső kontrollrendszer (beleértve a szabálykövetést, kockázatkezelést és belső ellenőrzést): a teljes belső kontrollrendszer állapotát, erőforrásait és tevékenységi körét érintő, súlyos hiányosságok.
• Kockázati adatösszevonás és kockázati adatszolgáltatás: nem eléggé átfogó kockázatkezelési adatszolgáltatás, az adatarchitektúra és az informatikai infrastruktúra gyengesége.
• Kiszervezés: a kiszervezéssel kapcsolatos döntéshozatalhoz nem megfelelő kockázatértékelés, valamint hibák a kiszervezett szolgáltatások nyújtása és nyomon követése során, különösen az informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatban.
• Vállalati struktúra és szervezet: gyenge intézményi kockázatvállalási kultúra, hiányosságok a belső kontroll kereteiben, valamint elégtelen emberi és technikai erőforrások.

Piaci kockázat

2021-ben véget ért az értékelési kockázatot vizsgáló piaci kockázati kampány. A hároméves program célja az volt, hogy közös módszertan alapján támogassa a bankok egyenlő versenyfeltételeit, és biztosítsa a helyszíni ellenőrzések megállapításainak következetes nyomon követését. A 2021-ben feltárt főbb hiányosságok a valós érték méréséhez és a további értékkiigazításokhoz kötődtek (a független ármegerősítés nem kielégítő hatóköre, a valósérték-hierarchia és a további értékkiigazítások nem megfelelő módszertana, a kezdeti megjelenítéskori valós érték és az ügyleti ár különbségéből származó eredmény helytelen elszámolási gyakorlata). A megbízható értékeléshez szükséges piaci adatok kezelésében is találtunk hiányosságokat.

Informatikai kockázat

2021-ben az informatikai kockázatra irányuló helyszíni ellenőrzések középpontjában a kiberbiztonság állt. A legsúlyosabb megállapítások zöme az alábbi területeken feltárt hiányosságokhoz kapcsolódott:

• a banki kiberbiztonság kezelése, azaz a potenciális kiberveszélyek és -kockázatok felismerése, valamint az összes informatikai eszköz pontos nyilvántartása;
• a bankoknak az informatikai eszközeik védelmére és a munkatársaik megfelelő kiberbiztonsági továbbképzésére tett lépései;
• a bankok helyreállítási képességei a kiberbiztonsági incidensekből eredő zavarok után.

Szavatolótőke és ICAAP

Az (1. pillér szerinti) szavatolótőkével kapcsolatos főbb megállapítások a következőkre vonatkoztak: (i) a kockázattal súlyozott eszközök alulbecslése a helytelenül allokált kitettségi osztályok miatt; (ii) nem elfogadható fedezet alkalmazása a hitelkockázat-mérséklési technikákhoz; és (iii) rossz adatminőség (pl. a garanciák elismerését illetően). Ezenkívül fény derült a kontrollrendszer számos gyenge pontjára, például hogy korlátozott a kapacitás ahhoz, hogy felismerjék az 1. pillér szerinti kockázatokhoz alkalmazott kockázati súlyok helytelen alkalmazását.

Az ICAAP-vizsgálatok során feltárt legsúlyosabb problémák a következőkkel kapcsolatosak: (i) a belső számszerűsítés módszertanai (pl. a hitelkockázatra, a piaci kockázatra vagy a nyugdíjkockázatra vonatkozóan); (ii) a belső tőke meghatározása; (iii) a kedvezőtlen forgatókönyvek helytelen kialakítása és súlyossága; és (iv) a tőketervezési folyamat hiányos volta.

Banki könyvi kamatlábkockázat (IRRBB)

A kritikus megállapítások zöme az IRRBB köre és kockázatai meghatározásának gyengeségeihez, az IRRBB-kezelési funkciók ellenőrzési tervének hiányosságaihoz, valamint az IRRBB méréséhez és figyelemmel kíséréséhez kötődött. Különösen a viselkedési modell feltevéseit, a modellvalidálási funkciókat és a limitrendszereket találtuk elégtelennek vagy nem megfelelőnek.

Működési kockázat

A legsúlyosabb megállapítások a működési kockázatok kezeléséhez kötődtek: hiányosságok a működési kockázatok monitorozása során, a működési kockázati adatok, kockázatmegelőzési és korrekciós intézkedések nem megfelelő minőség­értékelése a működési kockázati események orvoslása során.

Likviditási kockázat

A nagyon súlyos megállapítások többsége a következő területeken azonosított gyenge pontokkal függ össze: a stresszvizsgálati rendszer (az összes lényeges likviditási kockázati forrást nem tartalmazó stressztesztforgatókönyvek, a fordított stressztesztelési megközelítések korlátozott alkalmazása és nem kellően konzervatív kockázatmérséklő intézkedések), valamint a kockázatmérés és ‑monitorozás (a belső limitek megállapításának hiányosságai).

Üzleti modellhez és jövedelmezőséghez kapcsolódó

A leglényegesebb megállapítások a jövedelmi, költség- és tőkeallokáció hiányosságaihoz (amelyek hozzájárultak a különböző üzletágakról alkotott torz jövedelmezőségi kép kialakulásához) és a pénzügyi prognózisok érzékenységi elemzéseihez fűződtek (például korlátozott kapacitás a fő kockázati tényezők – úgymint a hitelköltség – változásainak előrejelzésére).

1.3.2.2 A belsőmodell-vizsgálatok főbb témakörei

2021 áprilisában az EKB közzétette a TRIM^[23] eredményeit, amelynek célja annak felmérése, hogy a jelentős hitelintézetek 1. pillér szerinti belső modelljei megfelelnek-e a szabályozói követelményeknek, és hogy megbízhatóak és összehasonlíthatóak-e az eredményeik.

A TRIM keretében 2017 és 2019 között 65 jelentős hitelintézetben 200 alkalommal vizsgálták a helyszínen a belső modelleket. A TRIM vizsgálatok eredményei összességében igazolták, hogy a jelentős hitelintézetek belső modelljei továbbra is használhatóak a szavatolótőke-követelmények kiszámítására. Bizonyos modellek esetében azonban korlátokra volt szükség a mögöttes kockázat fedezéséhez megfelelő szavatolótőke-szint biztosításához. Az összes kockázattípusra kiterjedően összesen több mint 5800 megállapításra került sor, amelyek mintegy 30%-a nagyon súlyos esetre vonatkozott, ahol jelentős erőfeszítést követel meg a hitelintézetektől, hogy előre meghatározott határidőre orvosolják a hiányosságot.

Míg a bankok elkezdtek foglalkozni a TRIM megállapításaival, és az említett korrekciós tevékenységek értékelése bekerült egyes belsőmodell-vizsgálatok hatókörébe, 2021-ben jelentős számban kérelmezték a belső modell módosítását abból a célból, hogy megfeleljenek az EBH új szabályozásainak.

A hitelkockázatot illetően jelentős számú modellmódosítási kérelem kapcsolódott az EBH-nak a nemteljesítés alkalmazásáról és definíciójáról szóló iránymutatásaihoz^[24], valamint a belső minősítésen alapuló (IRB) módszer javítását célzó programjához^[25], amelyek betartását a hitelintézeteknek 2021. január 1-jéig, illetve 2022. január 1-jéig kell biztosítaniuk. Ezenkívül számos kérelem kötődött a kevésbé kifinomult megközelítésekhez való visszatéréshez, különösen a bankok által a modellkörnyezetük egyszerűsítése érdekében indított kezdeményezésekkel összefüggésben. A piaci kockázatot illetően a TRIM megállapításainak nyomon követése mellett több vizsgálat is zajlott a célból, hogy felmérjük az átértékelési kiigazításoknak a piaci kockázat belső modelljeibe való beépítésével kapcsolatos modellváltozásokat, valamint egyéb konkrét modellmódosítás-kéréseket. Végezetül, az EKB bankfelügyelete által végzett értékelések körébe tartoztak a korábban (például a brexithez kötődő új jelentős hitelintézetek vagy a konszolidáció alatt álló pénzintézetek miatt) átmeneti toleranciát élvező belső modellek kezdeti jóváhagyása.

A belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokról (a TRIM-et is beleértve) összesen 214 felügyeleti határozatot^[26] adtunk ki 2021-ben.

1.4 A kevésbé jelentős hitelintézetek közvetett felügyelete

A kevésbé jelentős pénzintézetek száma 2021-ben visszaesett, de az LSI-szektornak sikerült megőriznie „piaci részesedését”, ami az SSM teljes banki eszközállományának 18,4%-át teszi ki. Az ágazatnak a működés szerinti országban képviselt súlya azonban az európai bankfelügyeletben részt vevő országonként igen eltérő (17. diagram). Míg Luxemburgban és Németországban a kevésbé jelentős pénzintézetek az összes banki eszközállomány mintegy 40%-ával rendelkeznek, lényegesen kevésbé fontosak más országokban – különösen Görögországban (3,4%) és Spanyolországban (5,7%) –, amelyek bankrendszerét a jelentős hitelintézetek uralják. A belföldi gazdaság méretéhez viszonyítva legnagyobb méretű LSI-szektor Luxemburgban található, ahol az elsősorban privátbanki és letétkezelési tevékenységgel foglalkozó LSI-k a GDP 210,8%-át kitevő eszközállományt halmoztak fel. Az ezt követő két, GDP-hez képest legnagyobb LSI-ágazat Ausztriában (94,4%) és Németországban (88,0%) található.

17. diagram

A jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek piaci részesedése országonként

(a teljes eszközállomány százalékában)

A kevésbé jelentős pénzintézetek teljes száma 2021-ben annak ellenére csökkent^[27], hogy az EKB vonatkozó jegyzéke 27 új taggal bővült az EKB és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank), illetve a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködés létrejötte után. 2021. december végén 2187 kevésbé jelentős pénzintézet szerepelt a szóban forgó jegyzékben, ami az előző évhez képest 4,2%-os csökkenésnek felel meg. A 2021. december végi állapot szerint 81,5%-uk székhelye Németországban, Ausztriában vagy Olaszországban volt, ami azt jelzi, hogy a felsorolt országokban nagyméretű decentralizált megtakarítási rendszerek, illetve takarékszövetkezetek vannak jelen. Az összes kevésbé jelentős hitelintézeti eszköz részarányát tekintve Németország 53,6%-ot, míg Ausztria és Olaszország egyaránt 6,5%-ot képviselt.

Az európai bankszektorban zajló trendekkel összhangban 2021-ben folytatódott az LSI-ágazat konszolidációja – bár lassabb ütemben. 2021-ben összesen 61 kevésbé jelentős pénzintézet lett felvásárlás, illetve összeolvadás tárgya, szemben a 2020. évi 69-cel. Mivel Németországban nagy számban vannak ilyen pénzintézetek, az elmúlt két évben történt fúziók többsége (2020-ban 32, 2021-ben pedig 49) a német LSI-szektort érintette. Olaszországban 2019-ben lezajlott a szövetkezeti ágazat két fő csoportba történő összevonása, míg Ausztriában 2020-ban 26 kevésbé jelentős bank egyesült. 2021-ben nem történt lényeges fejlemény az utóbbi két ország LSI-szektorában.

1. táblázat

Kevésbé jelentős hitelintézetek száma országonkénti bontásban

A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő egyes felvigyázási tevékenységek

Az LSI-k összesített NPL-mutatója a pandémia ellenére tovább csökkent, a 2020. júniusi 2,3%-ról 2021 júniusában 2,1%-ra. Hasonlóképpen, a nagy NPL-állományú kevésbé jelentős hitelintézetek^[28] száma is tovább csökkent, 217-re.

Az EKB LSI-felvigyázói minőségében az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k) támogatásával felmérte, milyen hatást fejt ki a pandémia és a nemzeti támogató intézkedések lecsengése az LSI-k hitelkockázati profiljaira, valamint hogy készen állnak-e az LSI-k a nemteljesítő kitettségek potenciális növekedésének kezelésére. Noha úgy tűnik, az LSI-ágazat nagyjából rugalmasan reagál a válság negatív hatásaira, a nemzeti támogató intézkedések zömének 2021 közepi kifutása miatt további ellenőrzésre lesz szükség a jövőben. Ezért a hitelkockázatot érintő tevékenységek súlyponti területe 2022-ben is az lesz, hogy felmérjük a pandémiának a kevésbé jelentős pénzintézetek eszközminőségére gyakorolt hatását, és biztosítjuk, hogy következetesek legyenek a felügyeleti válaszlépések az SSM-ben részt vevő országokban.

Az EKB 2021-ben párbeszédet indított az INH-kkal az érintett országokban leggyorsabban növekvő kevésbé jelentős pénzintézetekről. Az INH-k értékelést adtak az egyes gyorsan növekvő bankokról, és felvázolták a szóban forgó bankok túlzott kockázatvállalásának megakadályozására hozott felügyeleti intézkedéseiket. Abban is megállapodtak, hogy ezt a felügyelt LSI-k esetében évente elvégzik.

Az LSI-k egyre gyakrabban alkalmaznak online betéti platformokat betétgyűjtésre. Az EKB szorosan együttműködött az INH-kkal, hogy jobban megismerje, hogyan használják ezeket a bankok, valamint hogy bővebb információt szerezzen az INH-k e területen alkalmazott felügyeleti megközelítéseiről. Az online betéti platformokkal kapcsolatban végzett munka célja, hogy nagyobb betekintést nyerjünk a témába, és jobban megértsük a kapcsolódó kockázatokat.

A szervezetirányítás már jó ideje kiemelt felügyeleti figyelmet kap. 2021-ben az EKB az INH-kkal együttműködésben megkezdte a kevésbé jelentős pénzintézetek belső irányítási rendszerének tematikus felülvizsgálatát.

A két területre koncentráló vizsgálat az alábbiakra terjed ki:

• az LSI-k vállalatirányítási rendszere a vezető testület felügyeleti funkciójában való működésének és összetételének szempontjából (méret, szakértelem, hivatalos függetlenség, bizottsági struktúra, beszámolási rend stb.), valamint a belső ellenőrzési funkcióik tekintetében;
• az INH-knak a kevésbé jelentős hitelintézetek szervezetirányítására vonatkozó felügyeleti gyakorlata, különös tekintettel a normaalkotásra, valamint a helyszínen kívüli és a helyszíni felügyeleti tevékenységekre.

Az EKB és az Osztrák Pénzügyi Piaci Hatóság (Finanzmarktaufsicht) 2021-ben jóváhagyta az átszervezett Raiffeisen intézményvédelmi rendszert, amely 2021. május 28. óta prudenciális szempontból elismert intézményvédelmi rendszer. Az EKB további monitorozási tevékenységet is végzett a hibrid intézményvédelmi rendszereken, amelyek egy része jelentős változásokon megy át. Ezzel össze­függésben az EKB és az illetékes INH figyelemmel kíséri azokat a korrekciós intézkedéseket, amelyeket egy intézményvédelmi rendszer az EKB Felügyeleti Testülete által felvetett aggályok eloszlatása érdekében hozott.

A pénzügyi holdingtársaságok azonosítása közvetlenül kihat az összevont alapú felügyelet hatókörére és gyakorlására, és további jelentőséget kapott annak fényében, hogy a tőkekövetelményekről szóló módosított irányelvben (CRD–V)^[29] is bevezették a külön erre a célra létrehozott engedélyezési rendszert. 2021-ben az EKB szorosan együttműködött az INH-kkal, hogy az LSI-kre vonatkozó egységes és alapos gyakorlatot biztosítson e téren az egész európai bankfelügyeletben, ahogy az egyedi és horizontális nyomon követési tevékenységek 2022-ben is folytatódnak.

Az EKB és az INH-k 2021-ben elemezték a brexitnek a kevésbé jelentős hitelintézeti ágazatra gyakorolt hatását. Az eredmények arra utalnak, hogy nem érintette jelentősen a brexit annak az öt országnak az LSI-szektorát, ahová az Egyesült Királyságból körülbelül 20 kevésbé jelentős pénzintézet érkezett. Az egyesült királyságbeli hitelintézetekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó, kockázattal súlyozott eszközállomány nőtt, mivel a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR)^[30] nem egyenértékű az Egyesült Királyságra nézve. Ám ez nem járt lényeges tőkehatással az érintett kitettségek korlátozott mennyisége és a kockázattal súlyozott eszközállomány növekedésének semlegesítéséhez rendelkezésre álló tőke összege miatt. Ezenkívül az elemzés igazolta, hogy az országos LSI-szektorok többségében nem jelentős az egyesült királyságbeli központi szerződő feleknél kereskedett, tőzsdén kívüli, származtatott eszközök aránya.

Felvigyázói módszertanok

Az európai bankfelügyelet 2021-ben is törekedett a kevésbé jelentős pénz­intézetekre vonatkozó közös SREP-módszertan javítására, új elemeket dolgozva ki többek között a hitelkockázati kontroll, az üzleti modellek értékelése és a 2. pillér szerinti útmutatás terén. Ezeket 2022-től kell alkalmazni.

Összhangban azzal a tágabb céllal, hogy folyamatosan javítsák a felügyeleti eredmények következetességét az SSM-ben részt vevő országok között, az EKB és az INH-k együttesen kidolgozták az LSI-felügyelet és -felvigyázás 2021-es eredményességének mérésére szolgáló módszereket. Ezeket 2022-ben kísérleti jelleggel alkalmazzák, amelynek eredményeit figyelembe veszik majd a szóban forgó módszerek jövőbeli finomítási és alkalmazási módjairól szóló megbeszéléseken.

2022-től a kevésbé jelentős pénzintézeteket a kihatásuk és kockázataik kritériumai alapján külön osztályozzuk. Kiemelt hatásúnak azok a kevésbé jelentős hitelintézetek minősülnek, amelyek teljesítik az egyik – többek között a méretre, a helyi gazdaság szempontjából betöltött jelentőségre, az összetettségre és az üzleti modellre vonatkozó – kihatási kritériumot. Nagy kockázatot jelentőnek pedig az INH kockázatértékelése, valamint a tőkeáttételi és a tőkekövetelményeknek való megfelelésük alapján minősülnek az LSI-k. A kiemelt hatásúnak minősített kevésbé jelentős pénzintézeteket az INH-k gyakoribb, mélyrehatóbb felügyeleti tevékenységnek (többek között a SREP eljárásnak és helyszíni ellenőrzéseknek) vetik alá. A kiemelt hatású és a nagy kockázatot jelentő kevésbé jelentős hitelintézeteket az EKB is fokozottabban felvigyázza, mivel az INH-k kötelesek értesíteni az EKB-t a szóban forgó hitelintézetekkel kapcsolatban tervezett eljárásaikról és döntéseikről. A kiemelt hatású LSI-k 2022. évi jegyzéke az éves jelentés 2. fejezetében található. A nagy kockázatú LSI-k listáját nem hozzuk nyilvánosságra.

A tőkekövetelményekről szóló módosított rendelet (CRR–II)^[31] az arányosság elvének alkalmazására vonatkozó célzott követelménykönnyítések érdekében bevezette a „kis méretű és nem összetett intézmények” új fogalmát. Az ilyen pénzintézetek által igénybe vehető célzott könnyítések körébe tartoznak a kevésbé gyakori és részletes közzétételi követelmények, amelyek célja az adminisztratív terheik csökkentése. További könnyítés kötődik a nettó stabil forrásellátottsági ráta egyszerűsített, kevésbé részletes változatához. Az egyszerűsített ráta csökkenti a számítás összetettségét, ám konzervatívabb a kalibrálása, így biztosítja, hogy a kis méretű és nem összetett intézményeknek továbbra is elegendő stabil forrásuk legyen.

1.5 Az EKB makroprudenciális feladatai

Az EKB 2021-ben is aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet^[32] 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal.

Az EKB 2021-ben több mint 100 makroprudenciális politikai értesítést kapott a nemzeti hatóságoktól. A legtöbb értesítés az anticiklikus tőkepufferek meghatározására vonatkozó negyedéves határozatokról, valamint a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosítását és tőkehelyzetének kezelését érintő határozatokról szólt. Több nemzeti hatóság döntött 2020-ban pufferek felszabadításáról, hogy támogassa a pandémia alatti hitelnyújtást. 2021-ben néhány nemzeti hatóság úgy döntött, hogy az emelkedő ciklikus kockázat kezelése érdekében újra bevezeti az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelményeket. Az EKB más makroprudenciális intézkedésekről – például a CRR 458. cikke szerinti rendszerkockázati pufferek vagy intézkedések meghatározásáról – szóló értesítéseket is értékelt.

Az EKB és a nemzeti hatóságok – a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott módszertant követve – az európai bankfelügyelet alá tartozó nyolc, globális rendszerkockázati szempontból fontos hitelintézetet^[33] azonosítottak, amelyek 2023‑ban kötelesek 1,0%-tól 2,0%-ig terjedő kiegészítő tőketartalékkal rendelkezni. Közülük egynél^[34] az előző évi vizsgálathoz képest nőtt az alkalmazandó tartalékráta. 2021 novemberében a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság bejelentette, hogy a Bázeli Bizottság a közeljövőben áttekinti, milyen hatást gyakorolnak az európai bankunióval kapcsolatos folyamatok a rendszer­szempontból fontos globális bankokra alkalmazott módszertanra. Ennek része lesz a bankunión belüli, határon átnyúló kitettségek kezelésének célzott felülvizsgálata.^[35]

A nemzeti hatóságok 124, rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetre vonatkozó tőketartalék-rátát határoztak meg és rögzítettek. Ezek a mutatók összhangban voltak a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek tőketartalékának megállapítására szolgáló, alsó korlátra alapuló módszertannal, amelyet az EKB 2016 óta alkalmaz.

2021 júliusában az EKB – az EBH-nak és az ERKT-nak is szóló – tanácsadási felhívást kapott az Európai Bizottságtól a makroprudenciális keretrendszer felülvizsgálatával kapcsolatban. Az Európai Bizottság mind a három szervezetet felkérte, hogy 2022. március végéig adjanak választ a felhívásra.

Az EKB bankfelügyelete több – például az osztalékfizetés korlátozását érintő – területen továbbra is aktívan részt vett az EU pénzügyi rendszerének makroprudenciális felvigyázásáért felelős ERKT munkájában. Az ERKT 2020 májusában elfogadta az ERKT/2020/7 ajánlást^[36], amelyben felszólította az érintett hatóságokat, hogy kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket, hogy 2021. január 1-jéig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől. Az ERKT 2020 decemberében felülvizsgálta és annyiban módosította az ajánlását, hogy az osztalékfizetés a konzervatív határértéken belül maradjon.^[37] 2021. szeptember 24-én az ERKT bejelentette arra vonatkozó döntését, hogy 2021. szeptember végén lehetővé teszi ajánlásának hatályon kívül helyezését.^[38] Az ERKT és az EKB közötti szoros együttműködés eredményeként az EKB gondoskodott arról, hogy a nyereség felosztására vonatkozó saját álláspontja teljes összhangban legyen az ERKT ajánlásával.

1.6 Előretekintés: a 2022. évi kockázatok és felügyeleti prioritások

Az EKB bankfelügyelete folyamatosan értékeli és figyelemmel kíséri a közvetlen felügyelete alá tartozó pénzintézetek kockázatait és sérülékeny pontjait. Az értékelés eredménye alapján határozzuk meg a következő három évre vonatkozó felügyeleti prioritásokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. A folyamatos ellenőrzés indokolt esetben lehetővé teszi a prioritások módosítását.

2021-ben az EKB bankfelügyelete az INH-kkal együttműködésben értékelte a jelentős hitelintézeteket érintő fő kockázatokat és sérülékeny pontokat, és három prioritást határozott meg. Ezek azt hivatottak biztosítani, hogy a felügyelt hitelintézetek (1) jó állapotban kerüljenek ki a pandémiából, (2) megragadják a lehetőséget arra, hogy hatékony digitalizációs stratégiákkal és megerősített szervezetirányítással kezeljék a strukturális hiányosságokat, és (3) megbirkózzanak az újonnan felmerülő kockázatokkal, beleértve az éghajlati és környezeti kockázatokat, valamint az informatikai és kiberkockázatokat (1. ábra). Az EKB bankfelügyelete minden egyes prioritás tekintetében a 2022–24-es időszakra kiterjedő stratégiai célokat és munkaprogramokat dolgozott ki, amelyek célja a kockázatértékelése során meghatározott leglényegesebb sérülékenységek kezelése.

1. ábra

A bankoknál megállapított sérülékeny területek kezelését célzó, 2022–24-es felügyeleti prioritások

1. prioritás: a bankok jó állapotban kerüljenek ki a pandémiából

A felügyelt hitelintézetek sikeresen ellenálltak a pandémia kitörése által kiváltott kedvezőtlen gazdasági sokknak, és összességében erős rugalmasságot mutattak. Mivel a világjárvány továbbra is rontja a gazdasági kilátásokat, a bankoknak készen kell állniuk arra, hogy megbirkózzanak rövid és középtávú hatásaival, különösen azokkal, amelyek az eszközminőség esetleges romlásához és a pénzügyi piaci értékelések korrekciójához kötődnek.

A példa nélkül álló gazdaságpolitikai támogató intézkedések segítettek csillapítani a 2020-as meredek gazdasági visszaesés banki eszközminőségre gyakorolt hatását. Az említett intézkedések miatt azonban nehezen megítélhető a hitelfelvevők hitelképessége, így ennek pontos felmérése nehezebb lett a bankok számára. Ezért az EKB bankfelügyelete számára továbbra is kiemelt fontosságú azoknak a hiányosságoknak a kezelése, amelyeket a felügyelők az elmúlt év során feltártak a bankok hitelkockázat-kezelési rendszereiben. A bajba jutott hitelfelvevők azonosítása és besorolása, a fedezetértékelés, valamint a céltartalékolási gyakorlat megfelelő volta különös aggodalomra okot adó területek. Ennek kapcsán az EKB bankfelügyelete kapcsolatba lép azokkal a bankokkal, amelyek a vezetői körlevéllel indított vizsgálat nyomán jelentős hiányosságokról számoltak be, és gondoskodik arról, hogy időben végrehajtsák a korrekciós intézkedési terveket. A felügyeletek figyelemmel kísérik és felülvizsgálják az EBH hitelnyújtásról és hitelmonitorozásról szóló iránymutatásainak a bankok általi végrehajtását is, különös figyelmet fordítva az ingatlanportfóliókra.

A javuló gazdasági kilátások – legalábbis rövid távon – csökkentették a vállalati szektorban a széles körű fizetésképtelenség kockázatát. Mindazonáltal a Covid19-világjárvány hatását leginkább megérző ágazatokban működő, nagymértékben eladósodott vállalatokat továbbra is hátrányosan érintheti a rendkívüli állami támogatási intézkedések fokozatos kivezetése. Ebben a környezetben a bankoknak a sérülékeny – különösen a szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási, valamint a légi közlekedési és utazási ágazatokban működő – vállalatokkal szembeni kitettsége folyamatosan szoros ellenőrzést igényel a bankok és a felügyeletek részéről. A kereskedelmiingatlan-szektor, amelyben a válság alatt jelentős visszaesést tapasztaltak, szintén kiemelt figyelmet élvez. Az EKB bankfelügyelete ezért fokozottabban fog koncentrálni a bankoknak a hasonló veszélyeztetett vállalatokkal szembeni kitettségeire, és célzott tevékenységeket fog végezni e téren a bankok kockázatkezelési gyakorlatának összevetése és ellenőrzése érdekében.

A tartósan alacsony kamatokkal, bőséges likviditással és rendkívüli támogató intézkedésekkel jellemzett környezetben zajló hozamkeresés hozzájárult a kockázatok további felhalmozódásához a tőkeáttételes hitelek piacán. Különösen az egyes nagy felügyelt bankok által jelentett, fokozódó kockázatvállalási hajlandóság aggasztó, amely a hitelezési feltételek lazításában és a tőkeáttételes hitelkihelyezés növekedésében tükröződött. Ezt a felügyeleteknek szorosan figyelemmel kell kísérniük. Az EKB bankfelügyelete ezért fokozza azért tett erőfeszítéseit, hogy a bankok kockázatkezelési gyakorlata megfelelő legyen ahhoz, hogy megakadályozza a tőkeáttételes finanszírozás területén a kezeletlen kockázatok felhalmozódását. Ez azt is elősegíti, hogy a bankok betartsák az EKB tőkeáttételes ügyletekről szóló útmutatásában meghatározott felügyeleti elvárásokat.

A rendszerben meglévő bőséges likviditás és a kedvező finanszírozási feltételek által támogatott folyamatos hozamkeresés aggodalmat kelt a több piaci szegmensben is fennálló túlértékeléssel kapcsolatban, amely potenciálisan fokozza az adósság- vagy a részvénypiacokon történő átárazódás valószínűségét. A befektetők inflációs és kamatvárakozásainak megváltozása miatti hirtelen hozamkiigazítások eszközár-korrekciót idézhetnek elő. Ezért elengedhetetlen, hogy a bankok felkészüljenek a hasonló korrekciókra, és képesek legyenek azonnal kiigazítani kockázatkezelési gyakorlataikat. Azért, hogy a bankok kellően felkészüljenek az említett piaci sokkhatások leküzdésére, az EKB bankfelügyelete a közös felügyeleti csoportok rendszeres szerepvállalása, célzott felülvizsgálatok és helyszíni ellenőrzések révén nagyobb figyelmet fordít a túlzott hozamkeresésből eredő kockázatokra.

2. prioritás: a strukturális hiányosságok kezelése eredményes digitalizációs stratégiákkal és megerősített szervezetirányítással

A digitális átalakulás és a banki vezető testületek irányítási képességei terén meglévő szerkezeti hiányosságok kezelése elengedhetetlen a banki üzleti modellek rezilienciájának és fenntarthatóságának támogatásához.

A megváltozott ügyfélkívánalmak, valamint a fintech vállalatok és a technológiai óriáscégek által támasztott, fokozódó verseny további nyomást gyakorol a bankokra, hogy gyorsabban alkalmazzák az új technológiákat. Ezenkívül a felügyelt bankok a pénzügyi világválság óta alacsony jövedelmezőséggel küzdenek a fölös kapacitásokhoz és a költséghatékonyság hiányához kapcsolódó strukturális sérülékenységek miatt. A banki üzleti modellek felgyorsult digitális átalakulása jó alkalmat nyújt a bankok számára a fenntarthatóságuk javítására, és új jövedelem­termelési lehetőségeket is kínál. A felügyeletek fokozni fogják a bankok digitalizációs stratégiáinak felmérésére irányuló erőfeszítéseiket azért, hogy a bankok megfelelő folyamatokkal rendelkezzenek, ami elősegítheti a rugalmasságuk fokozását és az üzleti modelljeik hosszú távú fenntarthatóságát.

A bankok belső irányításának és kockázatkezelésének tartós sérülékenységei továbbra is aggodalomra adnak okot a felügyeletek számára. Az utóbbi években elért némi előrelépés ellenére nagyszámú felügyelt pénzintézetnél továbbra is strukturális hiányosságok figyelhetők meg a belső ellenőrzési funkciókban, a vezető testületek működésében vagy a kockázati adatösszevonási és adatszolgáltatási képességekben. Az említett gyengeségek hátrányosan befolyásolhatják a döntéshozatalt és a kockázatkezelési politikát, ugyanakkor aggályokat vethetnek fel a bankok vezető testületeinek és stratégiai szervezetirányítási képességeinek eredményességével kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy a felügyelt pénzintézetek haladéktalanul orvosolják a még megoldatlan felügyeleti megállapításokat, és fokozzák igazgatótanácsaik eredményességét. Ennek fényében az EKB bankfelügyelete célzott kezdeményezéseket hajt végre annak érdekében, hogy a bankok sikeresen kezeljék a vezetői testületek működésében és összetételében feltárt hiányosságokat, különös tekintettel a kollektív alkalmasságukra és sokszínűségükre.

3. prioritás: a felmerülő kockázatok kezelése

Az állandóan változó kockázati környezetben rövid és hosszabb távon is számos újonnan felmerülő és fokozódó kockázat fenyegeti a bankokat. A felügyeletek arra törekednek, hogy a bankok előretekintő módon csökkentsék a klíma- és környezeti kockázatokat, a kockázatosabb és kevésbé átlátható nem banki pénzintézetekkel szembeni, növekvő partner-hitelkockázatot, valamint a működési és informatikai rugalmassági kockázatokat.

A várhatóan jelentős hatással járó éghajlati és környezeti kockázatok miatt a felügyelt pénzintézeteknek lépéseket kell tenniük a fizikai és átmeneti kockázatokból eredő nehézségek kezelésére.^[39] Ezért elengedhetetlen, hogy a bankok megfelelően figyelembe vegyék az éghajlati és környezeti kockázatokat az üzleti stratégiáikban, továbbá a szervezetirányítási és kockázatkezelési rendszereikben. Ennek fényében az EKB bankfelügyelete tematikus felülvizsgálattal kívánja felmérni, mennyit léptek előre a bankok az említett cél felé, valamint klímakockázati stressztesztet végez, amelynek célja a bankok e téren tanúsított alkalmazkodóképességének és kockázatkezelési képességének értékelése.^[40] Mivel a bankok csak korlátozott előrelépést értek el a tájékoztatási gyakorlatuknak a felügyeleti elvárásokkal való összehangolása terén, a felügyeletek továbbra is figyelemmel kísérik a folyamataikat^[41] és a tervezett szabályozási követelmények tiszteletben tartását.

A kockázatosabb és kevésbé átlátható, banknak nem minősülő pénzintézeteknek (pl. fedezeti alapoknak, családi vagyonkezelőknek) bankok által nyújtott tőkepiaci szolgáltatások megnövekedett volumene, valamint az a lényeges hatás, amellyel az ilyen pénzintézetek esetleges csődje járhat, rávilágított a gyenge szervezet­irányításból és a kifogásolható kockázatkezelési gyakorlatból eredő kockázatokra. Az EKB bankfelügyelete a releváns hiányosságok feltárása érdekében célzott felülvizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket tervez a partner-hitelkockázat irányítása és kezelése terén. Külön figyelmet szentel majd a néhány intézmény által kiemelkedő mértékben végzett elsődleges ügynöki tevékenységnek. A közös felügyeleti csoportok utólagos ellenőrzést végeznek a bankoknál a felsorolt ügyekben, hogy biztosítsák a sikeres korrekciós intézkedések időben történő végrehajtását.

Noha a jelentős pénzintézetek erős működési rezilienciáról tettek tanúbizonyságot a világjárvány során, 2020 óta nőtt az EKB-nak jelentett kiberbiztonsági incidensek száma.^[42] Mivel a bankok felgyorsították a digitális stratégiáik végrehajtását, és egyre nagyobb mértékben támaszkodnak az információtechnológiára, elengedhetetlen a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességük megerősítése. Mi több, az informatikai kiszervezési kockázatok – a külső informatikai szolgáltatók fokozódó igénybevételével egyetemben – olyan aggályokat vetnek fel, amelyek nagyobb felügyeleti figyelmet igényelnek. Ennek fényében az EKB bankfelügyelete fokozatosan nagyobb hangsúlyt fektet az említett területeken alkalmazott banki gyakorlat értékelésére, és aktívan nyomon fogja követni azokat a bankokat, amelyek jelentős hiányosságokat mutatnak.

3. keretes írás
Az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódó kockázatokról szóló EKB-útmutató nyomon követése: a banki belső értékelések és cselekvési tervek állapotfelmérése

Az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatokról szóló, 2020. novemberben kiadott útmutatójában az EKB bankfelügyelete 13 felügyeleti elvárást tett közzé arról, hogyan építsék be a közvetlen felügyelete alá tartozó bankok az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat az üzleti modelljeikbe, a szervezetirányításukba, a kockázatkezelésükbe és az adatközlésükbe. Az útmutató közzététele után az EKB felkérte a bankokat, hogy végezzenek belső értékelést az említett elvárások tükrében, és nyújtsanak be cselekvési terveket, amelyekben részletesen ismertetik, hogyan hoznák összhangba a gyakorlatukat az útmutatóval.

2021 novemberében az EKB az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódó kockázatkezelés bankszektorbeli helyzetéről szóló jelentésben tette közzé a bankok gyakorlatáról szóló felügyeleti értékelésének eredményeit. Az EKB közvetlen felügyelete alá tartozó, összesen 24 billió € eszközállománnyal rendelkező 112 pénzintézetre kiterjedő értékelés példa nélkül álló állapot­felmérés volt arról, hogy az európai bankok készen állnak-e a klíma- és környezeti kockázatoknak való kitettségük megfelelő kezelésére és nyilvánosságra hozatalára.

A jelentés horizontális képet ad az euroövezeti bankszektorban fennálló éghajlati és környezeti kockázatok kezelésének és közzétételének aktuális trendjeiről, és ismertet a kezelésük során jelenleg megfigyelhető néhány bevett gyakorlatot.

A felügyeleti értékelés megállapította, hogy bár a pénzintézetek megtették az első lépéseket arra, hogy beépítsék az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokat a kockázatkezelési gyakorlatukba, egyik sem áll közel az összes felügyeleti elvárás teljesítéséhez (A) ábra). Átlagosan a vizsgálatban részt vevő hitelintézetek 90%-a csak részben – vagy egyáltalán nem – teljesíti az EKB felügyeleti elvárásait. Számos bank elismeri azonban, hogy az éghajlathoz és a környezethez kapcsolódó kockázatok az elkövetkező három–öt évben – különösen a hitel-, a működési és az üzleti modellekhez kötődő kockázat tekintetében – lényeges hatással lesznek a kockázati profiljára.

Csaknem az összes pénzintézet kidolgozott megvalósítási tervet a gyakorlatának javítására. Az EKB értékelte a tervek minőségét, különös tekintettel arra, hogy pótolják-e a pénzintézetek gyakorlatának meglévő hiányosságait. A tervek minősége hitelintézetenként jelentősen eltérő volt (A) ábra); néhány bank rövid, alá nem támasztott válaszokat adott a kérdőívre, míg mások terjedelmes projektdokumentációban fejtették ki az idővel tervezett intézkedéseket.

A) ábra

A banki ágazat környezeti és klímakockázat-kezelési helyzete az elvárások pénzintézetek általi teljesítésének és a gyakorlatuk javítására vonatkozó terveik helyességének szempontjából

(y tengely: 112 pénzintézet gyakorlatának összhangja az EKB útmutatójában meghatározott felügyeleti elvárásokkal; x tengely: 112 pénzintézet gyakorlatában mutatkozó hiányosságok kezelésére irányuló végrehajtási tervek megfelelő volta)

Az EKB minden banknak külön visszajelzést küldött, amelyben felszólította őket, hogy orvosolják a felügyeleti értékelés során feltárt hiányosságokat. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a hitelintézetekre a SREP részeként minőségi követelmény vonatkozik.

A következő lépések

Az EKB elismeri, hogy a klíma- és környezeti kockázatoknak a bankok stratégiáiba, szervezet­irányítási és kockázatkezelési rendszereibe való beépítésével összefüggő feladatok folyamatosan változnak, és elkötelezett aziránt, hogy folytatja velük a párbeszédet a témáról.

2021-ben az EKB bankfelügyelete a hitelintézetek éghajlati és környezeti kockázattal kapcsolatos adatközlését is vizsgálta. A vizsgálat eredményeit jelentésben tesszük közzé, az egyes bankok pedig egyéni visszajelzést kapnak.

Az EKB a fentiek mellett teljes körű felülvizsgálatnak veti alá, mennyire készültek fel a bankok az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére. Ennek részeként mélyrehatóan vizsgálja, hogyan építették be az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatokat a stratégiáikba, illetve a szervezetirányítási és kockázatkezelési rendszereikbe. A felülvizsgálatra 2022 első felében kerül sor. Az EKB bankfelügyelete az éghajlathoz kapcsolódó kockázatok felügyeleti stressztesztjét is elvégzi. A felsorolt felügyeleti vizsgálatok kvalitatív jellegű eredménnyel járnak. A bankokat érintő esetleges hatás közvetett lesz, a 2. pillér szerinti követelményekre vonatkozó SREP-pontszámok révén. Konkrét bankokra vonatkozó eredményeket nem teszünk közzé. Ezen túlmenően, az EU banki szabályainak az Európai Bizottság által javasolt felülvizsgálatában szereplő, környezeti, szociális és vállalatirányítási kockázatokra vonatkozó, javított szabályozói rendelkezések előírják, hogy az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatok egységesen bekerüljenek a SREP és a felügyeleti stresszteszt közös eljárásairól és módszertanairól szóló EBH-iránymutatásokba. Ennek alapján az EKB fokozatosan beépíti a környezeti- és klímakockázatokat a SREP-módszertanába, ami végső soron kihat a 2. pillér szerinti tőkekövetelményekre.

2 Engedélyezési, végrehajtási és szankcionálási eljárások

2.1 Engedélyezések

2.1.1 Az éves jelentőségfelmérés (beleértve az átfogó értékeléseket) és a kiemelt hatású LSI-k meghatározása

2.1.1.1 Éves jelentőségfelmérés

2021 novemberében az SSM-keretrendelettel^[43] összhangban lezárult annak az éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[44] valamelyikét. Emellett a bankcsoportokban történt változások nyomán eseti jelentőségfelméréseket is végeztünk (amelyek a jelentőségre vonatkozó 48 határozatot eredményeztek).

Ennek eredményeként 2021. november 30-ától a jelentősnek minősített intézmények száma 115^[45], ami megegyezik az előző jelentőségértékelés eredményével.

Az éves értékelés eredményeként 2021-ben három hitelintézet került be a jelentős felügyelt szervezetek névsorába: az olasz székhelyű Banca Mediolanum S.p.A. és Finecobank S.p.A., valamint a Danske Bank A/S finnországi fióktelepe is jelentős minősítést kapott, mivel eszközállományuk meghaladták a 30 milliárd €-t. 2022. január 1-je óta mindhárman az EKB közvetlen felügyelete alatt állnak. Ami a Danske Bank A/S finnországi fióktelepét illeti, az EKB gyakorolja a fogadó tagállam illetékes hatóságának hatásköreit.^[46]

Időközben három pénzintézetet eltávolítottunk a jelentős szervezetek jegyzékéből:

• a BFA Tenedora De Acciones S.A.U., a Bankia S.A. korábbi holdingtársasága 2021. március 26-i hatállyal kikerült a felügyelt intézmények névsorából, mert az egyetlen leányvállalata – a Bankia S.A. – beolvadt a CaixaBank S.A.-ba;
• a Liberbank S.A.-t szintén töröltük a felügyelt intézmények jegyzékéből, mivel 2021. július 30-i hatállyal beolvadt az Unicaja Banco S.A. pénzintézetbe;
• a C.R.H. (Caisse de Refinancement de l’Habitat) kevésbé jelentős besorolást kapott, mert három egymást követő évben egyik jelentőségi feltételnek sem felelt meg; 2022. január 1. óta a francia prudenciális felügyeleti és szanálási hatóság (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution – ACPR) közvetlen felügyelete alatt áll.

Ezenkívül a csoportszerkezetben a következő változások mentek végbe, amelyek nem befolyásolták a jelentős felügyelt szervezetek számát:

• a csoporton belüli egyesülések következtében a Precision Capital S.A. már nem felel meg a határon átnyúló jelentős tevékenység kritériumának, és ennek következtében a jelentőségi besorolásának alapja a nemzeti gazdasági jelentőség lett (a vonatkozó értékhatárokat 2020. december 31-től érte el);
• csoportátszervezéssel összefüggésben a Piraeus Bank S.A. és az Alpha Bank AE kikerült a jegyzékből, és Piraeus Financial Holdings S.A., illetve ALPHA SERVICES AND HOLDINGS S.A. néven pénzügyi holdinggá alakult (ezenkívül két új hitelintézet, a Piraeus Bank S.A. és az ALPHA BANK S.A. a Piraeus Financial Holdings S.A., illetve az ALPHA SERVICES AND HOLDINGS S.A. leányvállalataként működési engedélyt kapott).

A felügyelt szervezetek jegyzékét gyakran aktualizáljuk. A legfrissebb változat az EKB bankfelügyeleti honlapján található.

2. táblázat

Az európai bankfelügyelet alá tartozó jelentős és kevésbé jelentős bankcsoportok vagy önálló bankok a 2021-es éves értékelés után

2.1.1.2 Átfogó értékelések

Az EKB 2021 júliusában lezárta két olasz szövetkezeti bankcsoport (az Iccrea Banca S.p.A. – Instituto Centrale del Credito Cooperativo és a Cassa Centrale Banca – Credito Cooperativo Italiano S.p.A.) és két balti országbeli bank (az észtországi Luminor Bank AS és a litvániai Akciné bendrové Siauliu bankas) átfogó értékelését.

A fentieken kívül az EKB 2021 augusztusában a következő három bank átfogó értékelését indította el azon az alapon, hogy mindegyik teljesíti az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó valamelyik kritériumot: az Addiko Bank AG-ét Ausztriában (határon átnyúló jelentős tevékenység), az Agri Europe Cyprus Limitedét (az adott tagállam, Szlovénia három legnagyobb hitelintézete közé tartozás), valamint a Barclays Bank Ireland PLC-ét Írországban (méret). A vizsgálat várhatóan 2022 első felének vége felé fejeződik be.

2.1.1.3 A kiemelt hatású kevésbé jelentős hitelintézetek

Nagy számuk, valamint a méretük, az összetettségük és a kockázati profiljuk tekintetében fennálló különbözőségeik miatt az európai bankfelügyelet a kevésbé jelentős pénzintézeteket a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásuk és a kockázati profiljuk alapján osztályozza. 2022-től a kihatási kritériumokat és a kockázati kritériumokat külön értékeljük. Évente egyszer az európai bankfelügyeletben részt vevő minden országban meghatározzuk, melyek a kiemelt hatású LSI-k.

A kevésbé jelentős pénzintézetet kiemelt hatásúnak minősítjük, ha megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

• Méret
  A pénzintézet teljes eszközállománya több, mint 15 milliárd €.
• Gazdasági jelentőség
  A hitelintézet teljes eszközállománya meghaladja az ország GDP-jének 15%-át,
  vagy a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRD) értelmében „egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”.
• Potenciálisan jelentős hitelintézet
  Az LSI a CRR–II értelmében „nagy méretű intézmény” (olyan pénzintézet, amely az egyik jelentőségi kritériumot teljesíti, de nem minősül jelentősnek).
• Határon átnyúló tevékenység
  A kevésbé jelentős pénzintézet az európai bankfelügyeletben részt vevő egy vagy több országban legalább egy hitelintézet tulajdonosa.
• Üzleti modell
  Az LSI banki működési engedéllyel rendelkező pénzügyi piaci infrastruktúra, központi takarékpénztári vagy központi takarékszövetkezeti bank, illetve intézményvédelmi rendszer központi intézménye.
• Minimális lefedettségi szabály
  Amennyiben a fenti kritériumok alapján háromnál kevesebb kiemelt hatású LSI határozható meg egy országban, a minimális lefedettségi szabály érvényesül, amely szerint méret alapján további kevésbé jelentős pénzintézeteket kell kiválasztani, amíg nem sikerül három kiemelt hatású LSI-t meghatározni.

A CRR–II értelmében vett kis méretű és nem összetett intézmény nem jelölhető meg kiemelt hatású LSI-ként – kivéve, ha az a legnagyobb LSI egy olyan országban, ahol az összes kevésbé jelentős hitelintézet kis méretű és nem összetett.

2.1.1.4 A kiemelt hatású LSI-k kijelölésének folyományai

Az LSI kiemelt hatásúként való kijelölését figyelembe veszik az illetékes nemzeti hatóságok (INH-k), amikor meghatározzák a felügyeleti tevékenységük – többek között például a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat és a helyszíni ellenőrzések – gyakoriságát és részletességét. Emellett az SSM-keretrendelet 97. és 98. cikkével összhangban az INH-k kötelesek értesíteni az EKB-t minden olyan lényeges felügyeleti eljárásról vagy határozatról, amelyet a szóban forgó pénzintézetekkel kapcsolatban végre kívánnak hajtani.

Az alábbi, az EKB Felügyeleti Testülete által elfogadott táblázat a 2022-ben kiemelt hatásúként meghatározott kevésbé jelentős felügyelt szervezeteket tartalmazza. A besorolás átláthatósága érdekében minden egyes hitelintézet esetében megadtuk a kiemelt hatású LSI-státusz okát.

3. táblázat

A kiemelt hatású, kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek 2022. évi jegyzéke

BelgiumBulgáriaNémetországÉsztországÍrországGörögországSpanyolországFranciaországHorvátországOlaszországCiprusLettországLitvániaLuxemburgMáltaHollandiaAusztriaPortugáliaSzlovéniaSzlovákiaFinnország

2.1.2 Engedélyezési eljárások

Az EKB bankfelügyelete 2021-ben összesen 651 engedélyezési eljárásról kapott értesítést (lásd: 4. táblázat). Az értesítések között megtalálható 29 működési engedélykérelem, 24 engedélybevonás, 52 engedély érvényvesztése, 111 befolyásoló részesedés szerzése vagy növelése, 404 passzportálási eljárás és 31 pénzügyi holdingtársaság engedélyezése. A befektetési vállalkozások felügyeletére vonatkozó új rendszer 2021. júniusi életbe lépése után az INH-k és az EKB befektetési vállalkozások hitelintézetként való engedélyezésében is részt vettek.

4. táblázat

Az EKB-nak engedélyezési eljárásokról küldött értesítések

2021-ben 200 engedélyezési eljárásról szóló határozatot^[47] véglegesítettünk. A Felügyeleti Testület ezek közül 90 határozattervezetet adott be, amelyeket ezután jóváhagyott a Kormányzótanács. A fennmaradó 110-et hatáskör-átruházás keretében a felső vezetés hagyta jóvá.^[48] Az engedélyezési eljárásról szóló 200 határozat az EKB 2021. évi egyedi felügyeleti határozatainak 8%-át teszi ki.

Két engedélyezési eljárás elutasító határozatot eredményezett. További hét működési engedélykérelmet és nyolc befolyásoló részesedés szerzéséről vagy növeléséről szóló értesítést vontak vissza negatív értékelés miatt a határozat véglegesítése előtt.

A (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok új engedélyezési rendszerével össze­függésben benyújtott kérelmeket is figyelembe véve 2020-hoz képest 2021‑ben lényegében változatlan maradt azoknak az engedélyezési eljárásoknak a száma, amelyekről az EKB értesítést kapott.

2.1.2.1 A közös eljárások alakulása

Az engedélyezési, befolyásoló részesedési és engedélybevonási közös eljárásokról az EKB-nak benyújtott értesítések száma 2021-ben összességében hasonlóan alakult az előző évihez.

Az EKB bankfelügyelete jelentős számú befolyásoló részesedést értékelt. Néhány eljárás esetében – a felügyeletek kezdeti értékelés során felvetett aggályai vagy az EKB elutasító határozatának kibocsátása után – a kérelmezők úgy döntöttek, hogy visszavonják értesítéseiket, vagy élnek a meghallgatáshoz való jogukkal. Más esetekben a kérelmezők a tartósan bizonytalan makrogazdasági környezet miatt vagy egyedi okból döntöttek úgy, hogy visszavonják a kérelmüket. Több – belső átszervezésből eredő – befolyásoló részesedéshez kapcsolódó eljárásra egyszerűsített befolyásolórészesedés-értékelési megközelítés vonatkozott. Az erősödő átalakulási és aktív konszolidációs dinamika ellenére a korábbi évekhez hasonlóan csak korlátozottan figyeltünk meg határon átnyúló konszolidációt.

2021-ben az engedélyezési eljárások túlnyomó többsége új LSI-k létrehozásához kapcsolódott. A korábbi évekhez hasonlóan az új kérelmek fő oka az volt, hogy nagyobb mértékben alkalmaztak digitális innovációt (pl. fintech üzleti modellt) az uniós ügyfeleknek való szolgáltatásnyújtáshoz.

A „különleges banki működési engedély” 2017-es bevezetése óta tovább emelkedett Litvániában a működési engedélykérelmek száma. Ezzel összefüggésben a Lietuvos bankas és az EKB továbbra is kifogásolta a kérelmezők által benyújtott üzleti modelleket, amelyek eredményeként lényegesen több kérelmet vontak vissza a kérelmezők, illetve utasított el az INH. Ezenkívül az előzetes felmérés során visszavontak néhány németországi, innovatív technológiát érintő engedélyezési kérelmet.

A jelentős hitelintézeteket érintő kevés engedélyezési eljárás elsősorban azért indult, mert a működési engedélyt ki kellett terjeszteni a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre.

Az engedélybevonási eljárások oka főként az üzleti tevékenység önkéntes megszüntetése, valamint egyesülés vagy más jellegű átszervezés volt. Négy LSI kényszerfelszámolási – többek között fizetésképtelenségi – eljárással távozott a piacról.

2.1.2.2 A passzportálási eljárásokat, a befektetési vállalkozásokat és a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokat érintő folyamatok

Az EKB és az INH-k 2021-ben 404 passzportálási eljárást folytattak le. A módosított CRD/CRR szerint hitelintézetnek minősített befektetési vállalkozások első ízben jelentették be az új rendszer szerinti passzportálási tevékenységeiket.

Az EKB és az INH-k a befektetési vállalkozások engedélyezésével kapcsolatos munkát is folytatták. 2021 júniusában életbe lépett a befektetési vállalkozások felügyeletére vonatkozó új keretrendszer, amely olyan kritériumokat vezetett be, amelyek szerint a befektetési vállalkozásoknak hitelintézeti engedélyért kell folyamodniuk. Ezt egyrészt minőségi (tevékenységek), másrészt mennyiségi kritériumok (eszközök értéke) alapján kell megszerezni, egyéni vagy csoportszinten. 2021-ben és 2022-ben a hitelintézeti engedélyre jogosult befektetési vállalkozásokra a szerzett jogok rendszere vonatkozik. A banki működési engedély követelménye várhatóan nagyjából 20 pénzintézetre vonatkozik. Az INH-k eddig 11 beadványról tájékoztatták az EKB-t.

A CRD–V 21a. cikke új felügyeleti rendszert vezetett be a felügyelt csoportba tartozó (vegyes) pénzügyi holding anyavállalatokra.^[49] Jóváhagyás esetén ezek a pénzügyi holdingtársaságok lesznek a felelősek azért, hogy a felügyelt csoport konszolidált alapon betartsa a prudenciális követelményeket. A jelentős felügyelt csoportok esetében az EKB feladata az említett (vegyes) pénzügyi holding anyavállalatok jóváhagyása, illetve a jóváhagyás alóli felmentése. 2021-ben az EKB-hoz 31 kérelem érkezett, és 23 határozatot adott ki (egy újonnan alapított és 22 meglévő, felügyelt csoportba tartozó [vegyes] pénzügyi holdingtársaságról): kilenc (vegyes) pénzügyi holdingtársaságot jóváhagyott, míg 14 (vegyes) pénzügyi holdingtársaság felmentést kapott a jóváhagyás alól.

2.1.2.3 IMAS-portál

Az IMAS-portál a felügyeletek és a felügyelt szervezetek, illetve külső felek közötti kapcsolattartást és információcserét megkönnyítő, online platform. Az IMAS-portál az SSM felügyeleti folyamatainak digitalizálására irányuló stratégia része, amely a teljes felügyeleti ciklusra kiterjed.^[50]

2021 januárja óta a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok jelentős részét dolgoztuk fel az IMAS-portálon. A passzportálási értesítések és a befolyásoló részesedés szerzése/növelése 2021-ben került a felületre. 2022-ben felvesszük az IMAS-portálra a működési engedélykérelmeket, az engedélyek önkéntes visszavonását, valamint a pénzügyi holdingtársaságok engedélyezését. Ezzel összefüggésben folyamatosan nő az IMAS-portálon a benyújtott kérelmek és tranzakciók száma.

2.2 Alkalmassági eljárások

2021-ben az EKB bankfelügyelete összesen 2627 szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatról^[51] (a vezető testületi és felügyelőbizottsági tagok, a legfontosabb tisztségviselők^[52] és a harmadik országbeli fióktelepek vezetőinek egyéni értékeléséről) kapott értesítést (5. táblázat).

5. táblázat

Az EKB-nak benyújtott szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárások

A 2021-ben befogadott alkalmassági eljárások mintegy 67%-a felügyeleti funkciót ellátó, vezető testületi tagokat érintett. A fennmaradó 33% a vezetői testület irányítással megbízott tagjait (körülbelül 28%), a kulcsfontosságú feladatokat ellátó személyeket (4%) és a harmadik országbeli fióktelepek igazgatóit (1%) érintette.

A 2021-ben lezárult szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárások összesített feldolgozási ideje átlagosan 3,7 hónap volt, ami rövidebb, mint a vezető testületi tagok és a kulcsfontosságú feladatot ellátó személyek alkalmasságának értékeléséről szóló közös ESMA–EBH-iránymutatások 179. pontjában megállapított, legfeljebb négy hónapos időszak.

2.2.1 Fejlemények az alkalmassági vizsgálatok terén

Az EKB a vizsgált vezető testületi tagok 58%-a esetében aggályosnak talált a szakmai alkalmasságra és megbízhatóságra vonatkozó egy vagy több kritériumot, ami a szigorúbb és mélyrehatóbb megközelítését, valamint a felügyelt bankok szervezetirányításának megerősítésére tett törekvéseit tükrözi. Ez 2020-hoz képest 8%-os növekedést jelent. A leggyakoribb problémák az igazgatósági tagok tapasztalatához, összeférhetetlenségéhez és vállalt időráfordításához kapcsolódtak. Ennek folyományaként az EKB az azonosított aggályok kezelése érdekében különféle feltételeket, kötelezettségeket vagy ajánlásokat fogalmazott meg az érintett jelentős hitelintézetek részére.

Az EKB a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatai során az érintett INH-kkal, valamint közvetlenül a felügyelt szervezetekkel dolgozik együtt. Ha kétség vagy aggály merül fel egy jelölt alkalmasságával kapcsolatban, a kérelmet gyakran visszavonják. A bankokkal folytatott felügyeleti párbeszéd megelőzi, hogy az EKB elutasító szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági határozatokat hozzon. 2021-ben 52 kérelmet vontak így vissza, ami 2020-hoz képest harminccal több.

Az EKB 2021-ben 17 újraértékelést is végzett a hitelintézetek több vezetői testületi tagjával kapcsolatban. A vizsgálatok közül öt a pénzmosás elleni keretrendszerhez, négy büntetőeljáráshoz, két polgári eljáráshoz, hat pedig egyéb ügyekhez – például csődhöz és csaláshoz – kötődött.

Összesen 36 kérelem esetében az igazgatósági tagok alkalmasságának értékelése során pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló lényeges információkat is mérlegeltünk.

Az EKB igyekszik hatékonyabbá tenni a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati eljárásait; ehhez különösen a felügyeleti technológiai (suptech) eszközök alkalmazási lehetőségeit vizsgálja. Az IMAS-portál – amelyen a felügyelt szervezetek benyújtják a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmeiket az INH-khoz és az EKB-hoz – hasznos hatékonyságjavító eszköznek bizonyult.

2.3 Visszaélés-bejelentés, jogérvényesítés, szankciók és pénzbírsággal járó egyéb intézkedések

2.3.1 Jogérvényesítő és szankcionálási intézkedések

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az INH-k között (lásd: Az EKB 2014. évi felügyeleti tevékenységről szóló éves jelentése). Az alkalmazandó jogi feltételrendszernek megfelelően az EKB által a felügyeleti feladatai körében kiszabott bírságokat közzétesszük a bankfelügyeleti honlapunkon. Az INH-k által az EKB kérésére kiszabott bírságokat is itt publikáljuk.

2021-ben az EKB nyolc szankcionálási eljárással foglalkozott, amelyből négy már 2020-ban folyamatban volt (6. táblázat). A nyolc eljárás öt EKB-határozatot eredményezett.

6. táblázat

Az EKB 2021. évi jogérvényesítő és szankcionálási tevékenysége

A 2021-ben lefolytatott nyolc eljárásból hét kapcsolódott közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) feltételezett megsértéséhez, amelyet hét jelentős hitelintézet követett el. 2021-ben az eljárások közül kettőt véglegesítettünk két EKB-határozattal, amelyek 615 000 € összegű bírságot szabtak ki két, azonos bankcsoportba tartozó felügyelt szervezetre. Két, közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály megsértéséhez kapcsolódó eljárást 2021-ben lezártunk – az egyiket arányossági megfontolások miatt, a másikat pedig gondatlanság megállapításának hiányában. További három eljárás 2021 végén még folyamatban volt.

A 2021-ben lefolytatott utolsó eljárás egy uniós irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály LSI által elkövetett megsértésének gyanújához fűződött, és az érintett INH által indítandó eljárás iránti EKB-felkéréssel végződött.

A 2021-ben az EKB által lebonyolított jogérvényesítő és szankcionálási eljárások tárgyát képező feltételezett jogsértések teljes körű tematikus csoportosítása a 18. diagramon látható.

18. diagram

Jogérvényesítő és szankcionálási eljárásokat kiváltó feltételezett jogsértések 2021-ben

Az érintett INH-k, miután az EKB előzetesen felkérte őket eljárás elindítására, és az eseteket nemzeti jogszabályaik alapján értékelték, 2021 folyamán két, összesen 24,7 millió € összegű pénzbírságot szabtak ki.

A részletes információkat, többek között a prudenciális követelmények megsértéséhez kapcsolódó, az EKB és az INH-k által az európai bankfelügyelet keretében 2021-ben végzett szankcionálási tevékenységekről szóló átfogó statisztikákat az SSM 2021. évi szankcionálási tevékenységeiről szóló éves jelentés tartalmazza. A dokumentumot 2022 második negyedévében tesszük közzé az EKB bankfelügyeleti honlapján.

2.3.2 Pénzbírsággal járó egyéb intézkedések

Az SSM-rendelet értelmében az EKB – kizárólag a felügyeleti feladatainak ellátása céljából – azokat a hatásköröket is gyakorolja, amelyek a vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint az INH-k rendelkezésére állnak.

Ezzel összefüggésben az EKB 2021-ben két jelentős felügyelt szervezettel szemben rendelt el olyan közigazgatási intézkedést, amellyel a tőkekövetelményekről szóló irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében az INH élhet. A kiszabott, nem büntető jellegű nemzeti közigazgatási intézkedések a nagykockázat-vállalási határértékekre vonatkozó követelmények megszegése miatti, mintegy 21,5 millió € összegű kamatfizetést írtak elő. A felügyelt szervezetek fellebbezést nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához az EKB határozataival szemben.

2.3.3 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikkének értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a vonatkozó uniós jogszabályok megsértését (ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, idegen szóval whistleblowingnak). Az EKB ennek megfelelően visszaélés-bejelentési mechanizmust működtet. Ennek része egy rögzített struktúrájú internetes felület, amelyre az EKB bankfelügyeleti honlapjáról lehet belépni.

Az EKB garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2021-ben az előző évhez képest 27%-kal kevesebb, 152 visszaélésről szóló bejelentést kapott. Ezek közül 78-at a vonatkozó EU-s jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 72-t az EKB felügyeleti hatáskörébe soroltunk, hatot pedig az illetékes nemzeti hatóságokéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális jellegű (például fogyasztóvédelmi) követelmények feltételezett megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatályán.

A bejelentett leggyakoribb jogsértések szervezetirányításra (72%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények nem megfelelő kiszámítására (8%) vonatkoztak. Az ügyek teljes bontásban a 19. diagramon láthatók. A szervezet­irányítási problémák elsősorban a kockázatkezelést és a belső kontrollrendszert, a vezető testületi funkciókat, a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket, valamint a szervezeti struktúrát érintették.^[57]

19. diagram

A visszaélés-bejelentési mechanizmusban bejelentett feltételezett jogsértések

(százalékos arányok)

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül kapott információkról. Ezeket megfelelő módon figyelembe vették, és az EKB felügyeleti feladatai részeként megtették a szükséges lépéseket. A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélések bejelentésével kapcsolatban 2021-ben a következő főbb vizsgálati intézkedést hoztuk:

• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (43%);
• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (27%);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni vizsgálat iránti kérelem (19%).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB bankfelügyelete és az Egységes Szanálási Testület (SRB) 2021-ben is minden szinten szorosan együttműködött. Az EKB Felügyeleti Testülete meghívta az SRB elnökét, hogy megfigyelőként részt vegyen az SRB feladatköreihez kapcsolódó témaköröket tartalmazó értekezletein. Hasonlóképpen az EKB egyik képviselője pedig megfigyelőként részt vett az SRB összes vezetői és plenáris ülésén. Ezenkívül rendszeres megbeszélések folytak az EKB és az SRB elnökei, felső- és közép­vezetői között olyan közös érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatban, mint a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP), a helyreállítási és szanálási tervezés, valamint a válságkezeléssel kapcsolatos szakpolitikai eljárások. Végül, az SRB és az EKB közötti egyetértési megállapodásnak megfelelően mindkét szervezet a már számukra rendelkezésre álló releváns adatok és információk széles körét osztotta meg egymással. Ez csökkentette a bankok adatszolgáltatási terheit.

Az SRB és az EKB továbbá eszmecserét folytatott a válságkezelési politika keretrendszerének potenciális tökéletesítéséről. Terítékre került többek között az illetékes hatóságok rendelkezésére álló eszköztár, valamint a külső források szanálási célú felhasználása. Az SRB-vel folytatott rendszeres megbeszélések segítették megerősíteni az EKB saját hozzászólását az Európai Bizottság által kezdeményezett célzott konzultációhoz, amelynek a tárgya a bankválság-kezelési és betétbiztosítási keretek felülvizsgálata.^[58]

Ezenkívül, ahogyan már korábban is, az EKB részt vett az SRB válságszimulációs próbatesztjein. Ezek célja a különféle eljárások és a nemzetközi együttműködés tesztelése, valamint a szanálási kollégiumokon belüli egyes hatóságok döntés­hozatali és operatív folyamatainak érthetőbbé tétele.

Emellett sor került közös továbbképzésekre is különféle témakörökben (pl. helyre­állítási tervek készítése, SREP módszertan, a szavatolótőkére és a jegybank­képes forrásokra vonatkozó minimumkövetelményhez [MREL] kapcsolódó átdolgozott SRB-politika). Ezekkel az együttműködést és a közös álláspont kialakítását kívánták elősegíteni a hatóságok munkájának különféle aspektusai tekintetében.

Ezenkívül az EKB közös felügyeleti csoportjai és az SRB belső szanálási csoportjai közötti rendszeres együttműködés továbbra is fontos részét képezte a két szervezet közötti kooperációnak. Ide értendő az EKB válságkezelési keretrendszerébe tartozó hitelintézetekkel – vagyis romló pénzügyi helyzetbe került hitelintézetekkel – való szoros együttműködés, valamint az SRB részvétele az érintett válságkezelési csoportokban, ami krízishelyzetben biztosítja a felügyeletek és a szanálási hatóságok teljes körű összehangoltságát.

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB egyeztetett az SRB-vel a helyreállítási tervekről, amelyeket a jelentős hitelintézetek nyújtottak be az EKB bankfelügyelete részére. Tekintettel voltunk az SRB megfigyeléseire a tervek értékelése és a felügyelt szervezeteknek szóló észrevételek elkészítése során. Ezek a megfigyelések többek között a helyreállítási lehetőségek megvalósíthatóságára és az MREL-hez kapcsolódó helyreállítási indikátorok küszöbértékeinek kalibrálására vonatkoztak.

Végül az SRB az SRM-rendelettel összhangban kikérte az EKB bankfelügyeletének véleményét az előzetes szanálási tervekről^[59]. Ahogyan korábban is, ez a konzultáció többek között kiterjedt az MREL meghatározására és a szanálhatósági vizsgálatokra. A korábbi évekhez hasonlóan az SRB kikérte az EKB bankfelügyeletének véleményét az egységes szanálási alapba való előzetes befizetések kiszámításáról is, az EKB értékelése pedig a felügyeleti és folytonossági szempontból tett észrevételekre összpontosította a figyelmet.

3.2 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

A kevésbé jelentős pénzintézeteket (LSI) érintő válságkezelés érdekében szoros együttműködésre van szükség az illetékes nemzeti hatóság (INH) és az EKB között. Bár az LSI-ket érintő felügyeleti intézkedésekért közvetlenül az INH felel, fokozott együttműködésre és információmegosztásra van szükség, amikor egy LSI rövidesen eléri működőképességének határát. Ebben a szakaszban az EKB – mint a közös eljárások terén illetékes hatóság – felveszi a kapcsolatot az INH-val a működési engedély esetleges bevonásával kapcsolatban.

2021-ben az EKB és az INH-k szorosan együttműködtek és információt cseréltek több olyan LSI esetében is, amelyek pénzügyi helyzete romlott, vagy amelyek válságos helyzetbe kerültek. Az INH-k hét új, az LSI-k pénzügyi helyzetének romlásával kapcsolatos ügyről értesítették az EKB-t. Az EKB és az INH-k emellett folytatták a szoros együttműködést és információcserét a pénzügyi helyzet romlását érintő 29 aktív esettel kapcsolatban. 15 esetben intenzívebb együttműködésre volt szükség az EKB és az INH-k között, hét esetben pedig célorientált válságkezelő koordinációs csoportot kellett felállítani. A korábbi évekhez hasonlóan ezek a csoportok most is gondoskodtak arról, hogy a felügyeleti intézkedéseket és döntéseket időben és összehangoltan lehessen meghozni.

2021-ben az INH-k 12 LSI működési engedélyének bevonásával kapcsolatos ügyről is értesítették az EKB-t. Ezek közül két eset egyesüléshez vagy integrációhoz, három eset felszámoláshoz, hét eset pedig önkéntes megszűnéshez kötődött. A 12 esetből négyben az EKB határozatot hozott az engedély bevonásáról, a fennmaradó nyolc ügyet pedig még vizsgálják.

2021-ben az LSI-k pénzügyi helyzetében bekövetkező romlás fő okai az életképtelen üzleti modellek, a fizetőképességi problémákhoz vezető folyamatosan alacsony jövedelmezőség és a hibás szervezetirányítási rendszerek (pl. a pénzmosás elleni küzdelem nem megfelelő keretei) voltak; emellett a pénzügyi helyzet romlásában a számviteli csalás is szerepet játszott.

4 Határon átívelő együttműködés

4.1 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

4.1.1 Az EKB és a bankfelügyeleti kollégiumok

Az EKB az egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő országokban székhellyel rendelkező európai bankcsoportok összevont felügyeletét látja el. Így a bankcsoportok minden szervezeténél (leányvállalatánál vagy fiókjánál) átfogó és következetes felügyeleti munkát végezhet egyenlő versenyfeltételek mellett, még akkor is, ha SSM-en kívüli uniós tagállamban vagy nem európai országban találhatók.

Az EKB egyik feladata az, hogy rendszeres kapcsolatot tartson fent valamennyi érintett banki és nem banki felügyeleti hatósággal, és ehhez felügyeleti kollégiumokat hoz létre. Amennyiben egy bankcsoport székhelye a bankunión kívül található, és az EKB a csoport világszerte található leányvállalatai vagy fióktelepei közül legalább egyet felügyel, mert az egy SSM-ben részt vevő tagállamban található, az EKB együttműködési megállapodásokat köt a szóban forgó, unión kívüli ország hatóságaival. Az összevont felügyeletet ellátó hatóság a legtöbb esetben felügyeleti kollégiumok formájában folytat nemzetközi együttműködést, de az egyes hatóságok ütemtervei és döntéshozatali eljárásai a helyi követelmények és titoktartási szabályok miatt eltérhetnek egymástól.

A három vertikális főigazgatóság képviselőiből álló transzverzális csoport folyamatos támogatást nyújt a közös felügyeleti csoportoknak az európai szabályozás és irányelvek szerinti együttműködési kötelezettségeik teljesítésében (pl. a csoportba tartozó szervezetek feltérképezése, a kulcsfontosságú pénzügyi mutatók illetékes hatóságok közötti cseréje, a felügyeleti kollégiumi vizsgálati program lebonyolítása). A transzverzális csoport továbbá elősegíti a harmonizációt, és előmozdítja a nemzetközi együttműködéshez kapcsolódó legjobb felügyeleti gyakorlatok alkalmazását.

2021-ben ez a csoport 13 írásbeli együttműködési megállapodás felülvizsgálatában vett részt a felügyeleti kollégiumok támogatására, hogy figyelembe vegyék azt, hogy az Egyesült Királyság prudenciális szabályozó hatóságának státusza a brexit után harmadik országbeli hatóságra változott.

4.1.2 A harmadik országbeli hatóságokkal való együttműködés erősítése

Az EKB folyamatosan nyomon követi a nemzetközi banki tevékenységek alakulását, és értékeli, hogy szükséges-e megerősített együttműködésre lépni harmadik országok prudenciális hatóságaival egyetértési megállapodások, felügyeleti kollégiumok vagy eseti megállapodások formájában. 2021 folyamán az EKB további egyetértési megállapodásokat kötött New York Állam Pénzügyi Szolgáltatási Hatóságával (NYDFS) és az Ausztrál Prudenciális Szabályozó Hatósággal (APRA). Ezek a megállapodások az európai, a New York állami és az ausztrál bankfelügyelet alá tartozó bankszektorok közötti jelentős határon átnyúló kapcsolatok miatt fontosak.

Mindkét megállapodás rendelkezik a hatóságok közötti együttműködésről, amelynek keretében ellátják feladataikat a határon átnyúló tevékenységet folytató hitelintézetek felügyelete során. Az egyetértési megállapodások értelmében az együttműködés a legnagyobb gondosság elve alapján valósul meg, és a hatóságok kérelmére vagy adott esetben saját kezdeményezésükre indítható. Kiterjed minden olyan információra, amely segítséget nyújthat a hatóságoknak a felügyelt szervezetek biztonságos és megbízható működésének elősegítéséhez.

4.1.3 Az értékpapírpiaci felügyeleti hatóságokkal való együttműködés erősítése

Az EKB és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) 2021. augusztus 16-án egyetértési megállapodást írt alá, hogy előkészítse a jelentős hitelintézetek értékpapír-alapú swapkereskedőként vagy jelentős értékpapír-alapú swaprésztvevőként történő egyesült államokbeli nyilvántartásba vételét. Az amerikai szabályozás értelmében az Egyesült Államokban jelentős üzleti tevékenységet folytató, nem egyesült államokbeli értékpapír-alapú swapkereskedők és jelentős értékpapír-alapú swaprésztvevők rendre 2021. november 1-jéig, illetve 2021. december 1-jéig kötelesek bejegyeztetni magukat az SEC-nél. Az SEC engedélyezheti az ilyen szervezeteknek, hogy bizonyos egyesült államokbeli követelményeknek hasonló uniós és nemzeti követelményeknek való megfelelésük révén tegyenek eleget. Ennek érdekében az SEC-nek és az illetékes felügyeleti és piaci hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük.

Ezen egyetértési megállapodás értelmében az EKB és az SEC tájékoztatja egymást és információkat cserél azokról az értékpapír-alapú swaptevékenységekről, amelyeket az EKB által felügyelt szervezetek folytatnak az Egyesült Államokban. Ez az együttműködés alapot biztosít az SSM érintett szereplőinek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a párhuzamos megfelelési erőfeszítéseiket, és továbbra is az uniós követelményeknek való megfelelésre összpontosítsanak, miközben az amerikai követelményeknek is megfelelnek.

Uniós szinten az EKB 2021-ben egyetértési megállapodást kötött a Franciaország pénzügyieszköz-piacaiért felelős illetékes hatóság minőségében eljáró Autorité des Marchés Financiers-vel (AMF).

4.1.4 A felügyeleti egyetértési megállapodások közzététele

Az EKB 2020 májusában jóváhagyta az EKB által bankfelügyeleti minőségében kötött meglévő és jövőbeli egyetértési megállapodások közzétételével kapcsolatos irányelvet. Ezeknek a megállapodásoknak a közzétételéhez a felek beleegyezése szükséges, és figyelembe kell venni a bizalmas információkhoz való hozzáférésnek a vonatkozó jogszabályokban rögzített esetleges korlátozásait is. 2021. február 19‑én és április 30-án az EKB 18 egyetértési megállapodást tett közzé a weboldalán, amelyeket 2014 óta bankfelügyeleti minőségében kötött. Voltak köztük harmadik országok bank- és piacfelügyeleteivel kötött egyetértési megállapodások, többek között a Bank of Englanddel, illetve az Egyesült Királyság prudenciális szabályozó hatóságával a brexit kapcsán 2019-ben aláírt megállapodás. Ezenkívül az év második felében az EKB további három egyetértési megállapodást tett közzé, amelyeket a közelmúltban kötött az SEC-vel, az NYDFS-szel és az AMF-fel.

4.1.5 Az SSM-en belüli szoros együttműködés

2021-ben a Bulgáriával és Horvátországgal – a bankunió két legújabban, 2020 októberében csatlakozó tagjával – való együttműködés kifejezetten zökkenőmentes volt. A Hrvatska narodna banka és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) is integrálódott az SSM szerkezetébe, és képviselőik hozzájárultak a Felügyeleti Testület döntéshozatalához, aminek köszönhetően az EKB az egész bankunióban problémamentesen végezhette felügyeleti feladatait. A két INH munkatársai aktívan részt vettek a napi felügyeleti munkában, amely nemcsak az európai bankok bulgáriai és horvátországi leányvállalataira, hanem azok anyavállalataira és a kapcsolódó bankcsoportokra is kiterjedt. Az EKB bolgár és horvát kevésbé jelentős intézményeket (LSI-ket) is beépített LSI-felvigyázási tevékenységébe, hogy elősegítse a magas színvonalú felügyeleti standardok következetes alkalmazását mindkét ország LSI-jeinél. Az év során szemináriumokat és szakmai műhelyeket rendeztek a közös munka támogatására. Ez az együttműködésen alapuló felügyelet elengedhetetlen az egységesebb bankszektor kialakításához.

4.1.6 Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjai

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi ágazati értékelési programjainak (FSAP) keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik egy ország pénzügyi ágazatát.

Az IMF 2018. évi euroövezeti FSAP programja megvizsgálta az euroövezet bankfelügyeleti és szanálási architektúráját. Az EKB bankfelügyelete már az IMF számos ajánlását megvalósította felügyeleti gyakorlatában; mindeközben az uniós társjogalkotók az uniós jog módosítását igénylő ajánlásokon dolgoznak.

2021-ben az IMF Németországban, Írországban és Finnországban is elindította az országos FSAP programot. Ezek az országos programok nem banki témákat – például belföldi biztosítási és makroprudenciális keretrendszereket – értékelnek, és kitérnek a banki tevékenységgel kapcsolatos kérdések holisztikus vizsgálatára, különös tekintettel azokra, amelyek a kevésbé jelentős pénzintézeteket, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontokat felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Ezenkívül az IMF 2021-ben befejezte az FSAP rendszeres felülvizsgálatát, amelynek eredményeként aktualizálták azon joghatóságok jegyzékét, amelyek rendszerszempontból fontos, időről időre kötelező értékelésnek alávetett pénzügyi szektorral rendelkeznek.

Az EKB-nak az IMF Alapokmányának IV. cikke szerinti, az európai bankfelügyeletben részt vevő országok számára tartott országos konzultációkban történő részvétele mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekhez kapcsolódik, összhangban az EKB e területeken fennálló feladataival.

4.2 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.2.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

2021-ben a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) továbbra is a nemzetközi együttműködésre összpontosított a koronavírus (Covid19)-világjárványból eredő kihívások kezelése és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.

Az EKB bankfelügyelete az FSB tagjaként külön jelentés keretében aktívan hozzájárult a Covid19-világjárványból a pénzügyi stabilitás szempontjából levont kezdeti tanulságok azonosításához.

Ezenkívül az EKB hozzájárult az FSB célkitűzései között szereplő átfogóbb ügyekhez is, mint például (i) a rendszerszempontból fontos globális bankok (G‑SIB‑ek) éves, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal egyeztetett azonosítása, beleértve a bankunióval kapcsolatos folyamatoknak a G-SIB-módszertanra gyakorolt hatásainak tervezett felülvizsgálatát; (ii) a kiberbiztonsági események bejelentéséről szóló jelentés véglegesítése; (iii) az éghajlatváltozás okozta pénzügyi kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv összehangolása; és (iv) a pénzpiaci alapok rugalmasságának növelésére irányuló szakpolitikai javaslatok előkészítése. Ezzel összefüggésben az EKB bankfelügyelete részt vett az FSB plenáris ülésein, a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, valamint a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság ülésein, továbbá a Szanálási Irányító Csoport és az FSB európai területi konzultatív csoportjának munkájában.

Az EKB bankfelügyelete számos területen továbbra is hozzájárul az FSB munkaprogramjához, többek között a nemzetközi együttműködéssel, a Covid19-re adott válaszlépések összehangolásával, a digitális innovációval kapcsolatos nyomonkövetési munkával, valamint a klímaváltozásból eredő pénzügyi kockázatok kezelésével összefüggésben.

4.2.2 Közreműködés a bázeli folyamatban

2021-ben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) felvigyázó szerve, a jegybank­elnökök és felügyeleti igazgatók csoportja jóváhagyta a BCBS 2021-es és 2022-es stratégiai prioritásait és munkaprogramját. Kiemelt figyelmet kapott a korábban elfogadott reformok végrehajtása és értékelése, a kialakulóban lévő kockázatok és sérülékenységek (pl. digitalizáció, az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok) feltérképezése és értékelése, valamint a felügyeleti együttműködés fejlesztése. Az EKB aktívan hozzájárult ezekhez az erőfeszítésekhez.

Ezzel összefüggésben az EKB társelnöke a BCBS éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportjának és a BCBS szakpolitikával és standardokkal foglalkozó csoportjának, amely a közös prudenciális standardok kidolgozásáért és végrehajtásáért felel.

Ezen túlmenően a BCBS megkezdte a G-SIB-ek értékelési módszertanának felülvizsgálatát. Az EKB bankfelügyelete aktívan hozzájárult a BCBS azon határozatához, amelynek értelmében áttekinti a bankunióval kapcsolatos folyamatoknak a G-SIB-módszertanra gyakorolt hatásait (különösen a bankunión belüli határon átnyúló kitettségek kezelésére összpontosítva).

Az EKB bankfelügyelete egyéb rendszeres szakpolitikai eszmecserékben is részt vett, a BCBS munkacsoportjaiban hasznosította a szakértelmét, az EU-ban és világszerte együttműködött BCBS-tagokkal, és releváns hatáselemzésekhez járult hozzá. E munka magában foglalta (i) a globális bankrendszert fenyegető, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok kezelését célzó potenciális intézkedések értékelését és kidolgozását; (ii) a működési rugalmasság azon alapelveinek közzétételét, amelyekkel erősíteni kívánják a bankoknak a rendkívül kedvezőtlen események esetén tanúsított ellenálló, alkalmazkodó- és helyreállító képességét; és (iii) a bankok kriptoeszköz-kitettségeinek prudenciális kezelésére vonatkozó előzetes javaslatokról szóló nyilvános konzultációt.

4.2.3 Részvétel az EBH munkájában

2021-ben az EKB bankfelügyelete továbbra is szorosan együttműködött az Európai Bankhatósággal (EBH) az európai bankszektor következetes felügyeletének előmozdítása, továbbá a hitelintézetek biztonságának és szilárdságának, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának elősegítése érdekében. A közös projektek közé tartozott az EBH 2021-es uniós szintű stressztesztje, amelyhez az EKB minőség­biztosítást nyújtott. Az EBH és az EKB ezenkívül közösen foglalkozott a Covid19-válság nyomonkövetési munkájával, a Bizottság digitális pénzügyi tanácsadási felhívására adott válasz előkészítésével, valamint az EBH-nak az illetékes hatóságok felügyeleti függetlenségéről szóló jelentésével. Az EKB és az EBH emellett szeptemberben közös levelet is közreadott, amelyben ismételten hangsúlyozta a Bázel–III fennmaradó standardjainak teljes körű, kellő időben és hitelesen történő, uniós szintű végrehajtásának jelentőségét.

Az EKB ezenkívül hozzájárult az EBH 2021-es, az egész EU-ra kiterjedő átláthatósági gyakorlatának lezárásához azzal, hogy kellő időben, pontos felügyeleti adatokat bocsátott rendelkezésre 99 jelentős hitelintézetről, amelyek az EKB közvetlen felügyelete alatt állnak. A gyakorlat részletes tájékoztatást nyújtott a piaci szereplőknek az európai bankfelügyeletben részt vevő bankok pénzügyi helyzetéről, ideértve a Covid19-válság hatását is.

Az EKB a tőkekövetelményekről szóló rendelet 430c. cikkében előírtaknak megfelelő, a statisztikai, szanálási és prudenciális adatszolgáltatás integrációjáról szóló megvalósíthatósági jelentés elkészítésében is segítette az EBH-t. A 2021. december 16-án közzétett jelentés kulcsfontosságú építőelemnek tekinti az összes adatszolgáltatási területen átívelő közös adatszótárt, amely egyúttal előfeltétele a banki adatszolgáltatási terhek könnyítésének, az adatminőség javításának és az adatszolgáltatási keretrendszer további integrációját előkészítő munkának. A jelentés javasolja továbbá az európai hatóságokból, illetékes nemzeti hatóságokból és adott esetben a bankszektor képviselőiből álló vegyes bizottság felállítását, amely az integrációs folyamatot irányítaná. Ezzel összefüggésben az EKB együttműködött az EBH-val és más érdekelt felekkel az egységes értelmezés elősegítésével és konkrét javaslatok megfogalmazásával azzal kapcsolatban, hogyan lehetne létrehozni egy szemantikailag integrált adatszótárt az adatszolgáltatási követelmények összeegyeztetésének előmozdítására.

Ami az EBH megfelelési vagy indokolási eljárását^[60] illeti, az EKB bankfelügyelete 2021-ben 23 iránymutatással kapcsolatban értesítette az EBH-t a megfelelési státusáról, amint azt az EKB bankfelügyeleti honlapján is dokumentáltuk. Az EKB bankfelügyelete elkötelezett az EBH vagy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott valamennyi alkalmazandó iránymutatás betartása mellett.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 A számonkérhetőségi követelmények teljesítése

Az éves jelentés az SSM-rendelet alapján az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (Tanács) egyik fő számonkérési csatornája az EKB bankfelügyeletével szemben. A rendelet előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és számonkérhetőségi követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása rendkívül fontos az EKB számára.

2021-ben a koronavírus (Covid19)-pandémia hatására az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) és a Felügyeleti Testület elnöke között minden interakció virtuális formában zajlott. A Felügyeleti Testület elnöke nyilvános meghallgatás keretében felszólalt az ECON bizottság előtt az EKB 2020. évi felügyeleti tevékenységeiről szóló éves jelentés bemutatása céljából 2021. március 23-án, valamint további két rendes meghallgatáson 2021. július 1-jén és október 1‑jén. A megbeszélések középpontjában főként az EKB által a Covid19-pandémiára válaszul hozott felügyeleti intézkedések álltak. Ezenkívül terítékre kerültek a bankszektor előtt álló kihívások, beleértve a banki üzleti modellek fenntarthatóságát, a bankok jövedelmezőségét, az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok kezelését és a digitalizáció hatását. Szó esett továbbá a bankunió megerősítéséről, legfőképpen a Bázel–III bevezetésével kapcsolatban; a székhely szerinti és fogadó felügyeletek közötti problémákról; a bankválság-kezelési és betétbiztosítási keretekről; valamint a tőkeáttételes finanszírozásról.

2021-ben a Felügyeleti Testület elnöke az európai parlamenti képviselők bankfelügyeleti ügyekben feltett nyolc írásbeli kérdésére és – az EKB nemzeti parlamentekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének megfelelően – a nemzeti parlamentek képviselői által feltett két írásbeli kérdésre válaszolt. Az összes válaszlevél nyilvánosan megjelent. A levelek számos témát érintettek, mint például hitelkockázat-kezelés, informatikai és kiberbiztonsági kockázatok, szervezetirányítási kérdések és az intézményvédelmi rendszerek prudenciális figyelemmel kísérése.

Az intézményközi megállapodással összhangban az EKB a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyveit is az Európai Parlament rendelkezésére bocsátotta.

Ami az EU Tanácsával folytatott együttműködést illeti, a Felügyeleti Testület elnöke május 21-én és október 4-én két eszmecserén vett részt az eurocsoporttal, mindkét esetben virtuális formában. A szóban forgó megbeszélések előtt az EKB kiadta a releváns felügyeleti tevékenységeinek áttekintését. A legfontosabb megvitatott témák között szerepelt az EKB hitelkockázatra és más felmerülő kockázatokra, mint például a tőkeáttételes finanszírozás támasztotta kockázatokra vonatkozó felügyeleti intézkedései.

Az EKB 2021-ben részt vett az Európai Számvevőszék bankfelügyelettel kapcsolatos ellenőrzéseiben is, mégpedig az Európai Unió bankszektoron belüli pénzmosás elleni politikájának számvevőszéki ellenőrzésében, a Bizottsággal és az Európai Bankhatósággal (EBH) együtt. Az ellenőrzés 2021 júniusában zárult le. Az EKB a felügyeleti hatáskörének keretein belül dolgozik a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós keretrendszer hatékonyságára vonatkozó ajánlásain. Emellett jelenleg együttműködik a Számvevőszékkel, és támogatja az EKB-nak a nemteljesítő hitelek banki kezelésének felügyelete során tanúsított működési hatékonyságára vonatkozó számvevőszéki ellenőrzéseket.

A fentiek mellett az EKB és a Számvevőszék által 2019-ben aláírt egyetértési megállapodás megkönnyítette a két intézmény közötti gyakorlati információcserét az EKB bankfelügyeletére vonatkozó számvevőszéki ellenőrzések nyomon követése során. Az EKB ellenőrzi a neki címzett számvevőszéki ajánlások végrehajtási állapotát, és a Számvevőszék is nyomon követi a korábban kiadott ajánlások megvalósítását. Ezzel összefüggésben a Számvevőszék 2021 negyedik negyed­évében megvizsgálta, milyen intézkedéseket tett az EKB által a Számvevőszék első, az SSM működéséről, valamint a második, a válságkezelésről szóló jelentésében szereplő megállapítások és ajánlások tekintetében^[65].

5.2 Átláthatóság és kommunikáció

Tekintettel a jelenleg is zajló Covid19-pandémiára, az EKB bankfelügyelete 2021-ben is nagymértékben támaszkodik digitális csatornákra és felületekre, hogy az információkat időben, átláthatóan és eredményesen tudja terjeszteni. A nagy­közönséggel való hatékonyabb kommunikáció érdekében az EKB fokozta a vizuális elemek, illetve az egyszerű, közérthető nyelvezet alkalmazását. Emellett különféle formátumok (pl. a közösségi oldalakon található lapozható – galéria formátumú – bejegyzések, videók, podcastok, blogbejegyzések) segítségével mutatta be a felügyeletet és a bankrendszert a különféle iskolai végzettségű, szakmai hátterű, eltérő mértékű szaktudással és ismeretekkel rendelkező közönségnek. Az egyik legfontosabb mérföldkő az EKB megújult bankfelügyeleti honlapjának elindítása volt. Az új megjelenés modern digitális kialakítási elveket követ, narratív és képi elemekkel a középpontban, jobb olvashatósággal és a technikai kérdések tetszetősebb bemutatásával.

Ezek az innovatív kommunikációs eszközök a hagyományos eszközökkel – beszédek, interjúk formájában – terjesztett főbb üzeneteink erősítését is segítették. 2021 folyamán az elnök és az alelnök 26, az EKB felügyeleti testületi képviselői pedig 12 beszédet tartottak. Együttesen 18 médiainterjút adtak, valamint hat blogbejegyzést és véleménycikket tettek közzé. A Felügyeleti Testület elnöke mindemellett sajtókonferenciát tartott a 2020. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeiről, valamint a Covid19-helyzettel kapcsolatos legfrissebb fejleményekről. Az EKB bankfelügyelete 23 sajtóközleményt és 44 egyéb kommunikációs anyagot tett közzé, köztük európai parlamenti képviselőknek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és felügyeleti statisztikákat. A csaknem 9000 előfizetővel rendelkező, negyedévente digitálisan megjelenő Felügyeleti Hírlevél információkkal szolgált a folyamatban levő felügyeleti projektekről és megállapításokról.

Az EKB bankfelügyelete 2021 júliusában tette közzé az EBH irányította stresszteszt eredményeit. Az EKB ezúttal – most először – magas szintű adatokat közölt az EBH-mintában nem szereplő közepes méretű bankokra vonatkozóan. Emellett megkezdte a nemzeti és nemzetközi szervekkel kötött egyetértési megállapodások publikálását; 2021-ben 21 ilyen együttműködési megállapodás közzétételére került sor.

Az EKB bankfelügyelete három nyilvános konzultációt is indított, többek között a választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörökről szóló irányelvek aktualizálásáról, valamint a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság felügyeletéről. A kétévente megrendezésre kerülő kiemelt konferenciát – az EKB bankfelügyeleti fórumát – 2021-ben online formában tartották meg. A konferencián beszédeket és szakértői megbeszéléseket tartottak a hitelezési és az éghajlatváltozási kockázatok, valamint a bankunió témakörében.

Az EKB létrehozott egy új bankfelügyeleti piaci kapcsolattartó csoportot (Banking Supervision Market Contact Group, BSMCG), hogy elősegítse a párbeszédet az EKB bankfelügyelete és bankszektorral kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, az ágazat minden részében dolgozó piaci szakértők között. A csoport első értekezletét 2021 júliusában tartották meg, az élén pedig az EKB Felügyeleti Testületének elnöke áll. A BSMCG-ben a bankszektoron belüli folyamatokról tanácskoznak, ideértve a strukturális és szabályozási trendeket és az EKB bankfelügyeleti tevékenységeinek hatását. Ily módon a csoport összegyűjti a piaci információkat, hozzájárulva a bankok fő kockázatainak és sérülékeny pontjainak az EKB általi elemzéséhez, miközben önálló csatornát biztosít a bankszektor piaci szereplőivel folytatott kommunikációhoz. Az EKB bankfelügyelete a csoport kiegyensúlyozott összetételére törekszik, hitelintézetek és bankpiaci szereplők széles körének bevonásával, valamint – a tervek szerint – a tagság bizonyos időközönkénti rotációjával. A BSMCG tevékenységeivel kapcsolatos dokumentumokat, köztük az értekezletek napirendjét, a résztvevők listáját és a különféle értekezletek összefoglalóit rendszeresen közzétesszük az EKB bankfelügyeleti honlapján.

2021-ben az EKB 1264 olyan bankfelügyeleti témájú nyilvános megkeresésre válaszolt, mint az általános felügyeleti tájékoztatás, a bankokkal kapcsolatos panaszok vagy az európai jogszabályok feltételezett megsértése, működési engedélyek, klímakockázati stresszteszt és a Covid19-válságra adott válaszok. A látogatóközpontban bevezetett virtuális tevékenységeknek köszönhetően az EKB hat virtuális előadást tartott a bankfelügyeletről, amelyen összesen 176 fő vett részt, továbbá 892 virtuális látogatót fogadott, akik betekintést nyerhettek az EKB fő feladataiba és az európai bankfelügyelet alapjaiba.

5.3 Az EKB bankfelügyeleti átszervezésének befejezése

Az új szervezeti struktúra 2020. október 1-jei hatálybalépésével számos változás­kezelési tevékenység zajlott az átszervezés kivitelezésének elősegítésére: többek között a Change Agents nevű változássegítő csoport létrehozása, valamint a munkaerő toborzása az új struktúrában még betöltetlen álláshelyekre.

A változássegítő csoport önkéntesekből állt, akik az EKB bankfelügyeletének összes szervezeti egységéből, a hierarchia valamennyi szintjéről csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az önkéntesek a projekt alábbi négy különálló munkafolyamatában vettek részt.

1. Együttműködés az INH-kkal – célja az INH-kkal való együttműködés elősegítése, a szaktudás továbbadása és az európai bankfelügyeleten belüli átláthatóság előmozdítása. A munkafolyamat kivitelezési része olyan intézkedésekre támaszkodott, mint az európai bankfelügyelet valamennyi munkatársa számára elérhető, étel- és italfogyasztási lehetőséggel kiegészülő képzések, az EKB és egyes INH-k közötti csereprogramok, az SSM egészére kiterjedő virtuális együttműködési eszközök, valamint az SSM informatikai eszközeihez való könnyített hozzáférés az informatikai felületeken.
2. Feladatok és felelősségi körök pontosítása – célja az SSM-ben működő összes stabil munkacsoport, hálózat és szakértői csoport számbavétele, valamennyi szervezeti egység kitűzött működési modelljének és megbízatásának meghatározása, valamint egy használható telefonkönyv létrehozása az adott területen működő szakértők megkeresésének megkönnyítése érdekében. A felügyeletek rendelkezésére álló online információ- és tudásmegosztási felületként működő SSMnet funkciói segítették a munkafolyamat céljainak megvalósítását.
3. Folyamatok – céljuk a belső bankfelügyeleti folyamatok fő lépéseinek és menetrendjeinek szemléltetése, valamint tájékoztatás a folyamatokban közreműködő releváns eszközökkel és szakértőkkel kapcsolatban. A szóban forgó intézkedések – SSMnet funkcióira támaszkodó – végrehajtása folyamatban van.
4. Főigazgatóságok közötti együttműködés – célja a különböző szakterületek által végzett munka és elért eredmények jobb láthatósága, a szervezeti elkülönültség megtörése és a csapatszellem erősítése a szervezeti egységek között. A felsorolt célok elérése érdekében a munkafolyamat többek között vándorbemutatókra, interaktív vásárokra és belső munkalátogatásokra támaszkodott.

Az átszervezés egyik legjelentősebb mozzanata az új struktúrában még üres tisztségek betöltése volt. Ennek érdekében 2021-ben több munkaerő-toborzási akcióra és mobilitási felhívásra került sor, valamint egy támogatott belső csere­program és különféle belső és külső felvételi eljárások is indultak. A betöltetlen helyeknek megfelelő készségekkel rendelkező munkatársak megkeresése mellett a toborzás lehetővé tette az EKB bankfelügyeletének szervezeti egységei számára, hogy teljesítsék az EKB nemi esélyegyenlőségi stratégiájában meghatározott célokat.^[66]

20. diagram

Kinevezések száma személyzeti csoportok szerint

(2021. január 1-jétől 2021. december 9-ig)

5.4 Az SSM integrációja

2021-ben további lépésekre került sor az európai bankfelügyeleten belüli integráció elősegítésére két kezdeményezés, az EKB és a nemzeti felügyeletek közötti munkaerőcsere-programok, valamint egy SSM-központ formájában.

Az SSM-csereprogramban az EKB bankfelügyelete, valamint az INH-k és nemzeti központi bankok személyzeti állományának tagjai vesznek részt. A program elősegíti az európai bankfelügyeleten belüli mobilitást, valamint népszerűsíti az SSM-en belüli pályafutás lehetőségeit. Ez összhangban van az SSM-rendelet 31. cikkének felhívásával, amely szerint a közös felügyeleti kultúra létrehozásának érdekében biztosítani kell a személyzet megfelelő cseréjét, illetve kirendelését az illetékes nemzeti hatóságok és az EKB között. Az európai bankfelügyelet számára a mobilitás a fokozott együttműködés, a sokoldalúság, a szervezeti rugalmasság, valamint a sokszínűség és a befogadás mozgatórugója.

2021 folyamán a francia Prudenciális Felügyeleti és Szanálási Hatósággal (Autorité de contrôle prudentiel et de resolution – ACPR) végzett első kísérletben a szervezeti hierarchia több szintjéről hat pár munkatárs vesz részt, várhatóan két évig. Rájuk továbbra is a saját intézményük személyzeti szabályai vonatkoznak, emellett pedig követniük kell a fogadó intézmény hatályos szabályait a munkaidő, a távmunka, valamint a működési szabályzatok és eljárások tekintetében. A csereidőszak végén a munkatársak új szakmai ismeretekkel és szélesebb látókörrel térhetnek vissza saját intézményükbe, ahol tapasztalataikat kihasználva erősíthetik a közös felügyeleti kultúrát.

Emellett létrejött az első INH által koordinált SSM-központ (SSM-Hub), miután az EKB új feladatköröket fogadott el a kockázatmegtartási, átláthatósági és újra-értékpapírosítási követelmények felügyeletére az EU értékpapírosítási rendeletének 6., 7. és 8. cikkében rögzítettek szerint. Annak érdekében, hogy az EKB ellenőrizni tudja az említett követelmények betartását, az SSM-központot az SSM-rendelet 6. cikkének (7) bekezdésével összhangban alakították ki.^[67] Vezetését egy – idővel változó – „koordináló INH” munkatársai látják el, személyzeti állománya pedig önként jelentkező INH-k^[68] alkalmazottaiból és további EKB alkalmazottakból áll, akik „közös munkacsoportként” dolgoznak.

Az SSM-központ napi szintű felügyeletet végez, és segíti az EKB-t a feladatai ellátásában. Az általános felelősség változatlanul az EKB-t terheli, amely a szokásos döntéshozatali eljárása szerint megteszi a szükséges intézkedéseket a felügyelt szervezetek vonatkozásában, így biztosítva a jogi rendelkezések egységes alkalmazását. Az SSM-központ szükség szerint technikai támogatást nyújt, és következetességi ellenőrzéseket is végez.

Első mérföldkőként nyilvános konzultáció céljából tervezet készült az érték­papírosítási ügyletekhez kapcsolódó értesítésről szóló, nem kötelező érvényű útmutatóról. A dokumentum tisztázza, hogy az EKB mely információknak a felügyeletekkel való megosztását várja el az értékpapírosítási ügyletek kezdeményezőjeként vagy szponzoraként eljáró, közvetlenül felügyelt bankoktól. Elvárjuk a bankoktól, hogy az útmutatót minden olyan értékpapírosítási ügyletre alkalmazzák, amelyet 2022. április 1-je, vagyis az SSM-központ működésének megkezdése után kötnek.

5.5 Döntéshozatal

5.5.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság értekezletei és határozatai

Az EKB Felügyeleti Testületének tagjai a (nem megújítható ötéves időtartamra kinevezett) elnök, az alelnök, az EKB négy képviselője és az illetékes nemzeti hatóságok képviselői. Ha az INH nem a nemzeti központi bank, az INH képviselőjét az adott nemzeti központi bank delegáltja is elkísérheti az értekezletre. Ilyen esetben a szavazás során a két képviselő egyetlen tagnak számít.

2021-ben az EKB Felügyeleti Testülete 16 alkalommal ült össze. A pandémia hatására az összes hivatalos ülés videokonferencia útján rendezték meg. A virtuális jelleg azonban nem akadályozta a Felügyeleti Testület tanácskozásait és megbeszéléseit. Ezenkívül – a Nationale Bank van België / Banque Nationale de Belgique meghívására – a Felügyeleti Testület 2021 októberében stratégiai összejövetelt tartott Brüsszelben, ahol a tagok a Covid19-pandémia kapcsán bevezetett intézkedések betartása mellett értekeztek az SSM 2022. évi kockázatairól és prioritásairól, a világjárványt követő időszakban várható felügyeleti kihívásokról és az SSM jobb integrációjának lehetőségeiről. Az utóbbival kapcsolatban megállapodtak, hogy az európai bankfelügyeleten belüli együttműködés fokozása érdekében különféle kezdeményezéseket indítanak a közös kultúra, a karrier­lehetőségek, az integrált tervezés, a felügyeleti cikluson átívelő szorosabb együttműködés, valamint az eszközök, a technológia és a képzés területein.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[69] 2021-ben tíz értekezletet tartott, mind videokonferencia keretében.

Az Irányítóbizottság 14 további értekezletet tartott, amely középpontjában a digitális átalakulás, az SSM eljárásainak digitalizálása és egyszerűsítése, valamint az SSM integrációja állt. Valamennyi alkalommal videokonferencia útján találkoztak, és a részvétel lehetősége minden érdeklődő felügyeleti testületi tag előtt nyitva állt.

Felügyeleti Testület

2021-ben az EKB 2362 felügyeleti határozatot^[70] adott ki meghatározott felügyelt szervezeteknek (2. ábra). Ezek közül 1162 határozatot az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak, összhangban azzal az általános keretrendszerrel, amely a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntés­hozatali hatáskörök átruházását irányítja. A Kormányzótanács 1200 határozatot fogadott el a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. A felügyeleti határozatok mellett az EKB hallgatólagosan 177^[71] műveletet hagyott jóvá (például fióktelepek létesítését) azzal, hogy nem emelt kifogást a jogilag előírt határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatokra (49,2%), belső modellekre (11,2%), szavatolótőkére (9,5%), nemzeti hatáskörökre (9,5%) és befolyásoló részesedésekre (3,8%) vonatkozott.

A Felügyeleti Testület által a kifogásról való lemondás céljából a Kormányzó­tanácsnak az egyes bankok vonatkozásában benyújtott végleges határozat­tervezeteken felül több horizontális kérdésben is döntött; ezek közül kiemelendő a közös módszertanok és feltételrendszerek alkalmazása a felügyelet bizonyos területein. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki. Az EKB és az INH-k vezető képviselőiből álló csoportok előkészületi munkát végeztek többek között a bankokkal szembeni értékpapírosítási követelmények és a 2022-es klímakockázati stresszteszt módszertanának kidolgozására. Utóbbi azt vizsgálta, hogy a szélsőséges időjárási események milyen hatással lehetnek a bankokra, hogy a sérülékenyebb bankok hogyan birkóznának meg a szén-dioxid-kibocsátás árának hirtelen emelkedésével, továbbá, hogy a bankok milyen módon reagálhatnak az elkövetkező 30 év átmenetre vonatkozó különféle forgatókönyveire.

A Felügyeleti Testület egyes határozatai emellett nyilvános útmutatókat és jelentéseket is eredményeztek, úgymint Az EKB szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati útmutatóját, Az adminisztratív pénzbírság megállapításának módszeréről szóló útmutatót és Az éghajlati és környezeti kockázatok kezelésére alkalmazott banki megközelítések felügyeleti felülvizsgálatáról szóló jelentést.

A döntéshozatal leegyszerűsítése érdekében az EKB számos hatáskör-átruházási rendszert alkalmaz az olyan határozatok tekintetében, amelyek az alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra a jelentőségre, a szavatolótőkére, valamint a nemzeti hatáskörökre, a passzportálásra és a közös eljárásokra vonatkoznak. A meglévő hatáskör-átruházási rendszerek gyakorlati megvalósítása kapcsán 2017 óta leszűrt tapasztalatok alapján 2021-ben befejeződött e hatáskör-átruházási rendszerek technikai felülvizsgálata. Ennek eredményeként számos hatáskör-átruházási kritériumot pontosítottak, a hatáskör-átruházási rendszereket a szoros együttműködés melletti utasításokra kiterjesztették, és a különféle rendszereket összehangolták, ami tovább fokozta a hatékonyságukat és következetességüket. Ezenkívül egy új hatáskör-átruházási rendszert is elfogadtak a belső modellekről, és általánosságban a határidők meghosszabbításáról.

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás keretében hozta.^[72]

Az EKB által 2021-ben közvetlenül felügyelt 115 bankcsoport közül 32 kérvényezte, hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven olvashassa (a 2020. évi 33-mal szemben).

2. ábra

A Felügyeleti Testület 2021-ben hozott határozatai

5.5.2 A Felülvizsgálati Testület tevékenysége

A Felülvizsgálati Testület (ABoR)^[73] 2021-ben egy véleményt adott ki adminisztratív felülvizsgálat iránti kérelemmel kapcsolatban (lásd: 7. táblázat). Véleményében az ABoR a vitatott határozat hatályon kívül helyezését javasolta a Felügyeleti Testületnek.

A vélemény azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek az EKB-nak a nemzeti jogszabályokon alapuló felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörével kapcsolatosak, ahol az ABoR hangsúlyozta az arányosság elvének fontosságát a felügyeleti határozathozatal során, valamint kiemelte az intézkedések ésszerű határidőn belüli meghozatalának elvét.

Az évet az ABoR összetételében bekövetkező számos változás is jellemezte. Az EU Hivatalos Lapjában közzétett, szándéknyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást követően a Kormányzótanács 2022. február 1-jétől Pentti Hakkarainent nevezte ki új tagként, 2021. december 1-től pedig Christiane Campillt és Damir Odakot az új póttagi pozíciókba. Az ABoR összetétele tehát a következő: az elnök posztja betöltetlen, Concetta Brescia Morra (alelnök), Javier Arístegui, André Camilleri, Pentti Hakkarainen és René Smits (tagok), Christiane Campill és Damir Odak (póttagok).

7. táblázat

Az ABoR által lefolytatott felülvizsgálatok száma

5.5.3 Új EKB-képviselő kijelölése a Felügyeleti Testületbe

Pentti Hakkarainen megbízatása 2022. január 31-én hivatalosan is lejárt, így megüresedett az EKB-t képviselő tagi pozíció a Felügyeleti Testületben. Az SSM-rendelet és az EKB/2014/4 határozat^[74] értelmében Hakkarainen utódjának kijelölése az EKB Kormányzótanácsának feladata.

A 2021. novemberben közzétett pályázati felhívást^[75] követően a Kormányzótanács 2021. december 16-án Anneli Tuominen-t – aki jelenleg a Finn Pénzügyi Felügyelet (Finanssivalvonta) főigazgatója – nevezte ki a Felügyeleti Testület EKB-t képviselő tagjává, nem megújítható ötéves időtartamra. Tuominen 2022. június 1-jén csatlakozik az EKB képviseleti csoportjába, Edouard Fernandez-Bollo, Elizabeth McCaul és Kerstin af Jochnick mellé.

Napi munkája során Tuominen a Felügyeleti Testület elnökét és alelnökét fogja támogatni, valamint – a Felügyeleti Testület elnökének kérésre – képviseli az EKB bankfelügyeletét házon belül és kívül is.

5.6 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB etikai keretrendszert hozott létre az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának a témával foglalkozó fejezetét és az SSM etikai keretrendszerének létrehozásáról szóló iránymutatást^[76]. A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportja (ECTF) támogatja.

Az Etikai Bizottság megbízatásának megfelelően 2021-ben értékelte a Felügyeleti Testület tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait az EKB bankfelügyeleti honlapján való közzétételük előtt. Az EKB az átláthatósági politikájával összhangban továbbra is közzétette az Etikai Bizottság véleményeit minden olyan esetben, amikor össze­férhetetlenség állt fenn, és amikor a megbízatás lejárta után valaki javadalmazással járó tevékenységet folytatott^[77]. A bizottság négy ilyen véleményt adott ki a bankfelügyeletben tevékenykedő vezető EKB-s tisztségviselőkről; ezek többsége magánjellegű tevékenységgel kapcsolatos.

A Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda ezenkívül a munkatársak és a magas szintű EKB-tisztviselők magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó rendszeres jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Csak korlátozott számú olyan esetre derült fény, amelyben megsértették az előírásokat, és ezek mintegy fele kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz. Egyik esetben sem történt szándékos kötelességszegés vagy más súlyos előírásszegés.

A Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda az etikai keretrendszerrel kapcsolatos szakosított képzések, e-learning kurzusok és tájékoztató kampányok – mint például az etikai tudatosság hete és etikai nyílt napok az újonnan érkezett munkatársak részére – szervezése mellett sokféle témakörben mintegy 2050 megkeresésre válaszolt, amelyeknek mintegy 45%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be. A megkeresések csaknem 54%-a az alkalmazottak magánjellegű pénzügyi tranzakcióit érintette, ennél kisebb arányban szerepeltek köztük a munkaviszony megszűnését követő korlátozásokra és a külső tevékenységekre vonatkozó kérések (21. diagram).

21. diagram

Az EKB bankfelügyeletének munkavállalóitól 2021-ben beérkezett kérelmek áttekintése

Azok közül a bankfelügyeleti munkatársak közül, akik 2021-ben nyújtották be a lemondásukat, egy esetben volt szükség az etikai keretrendszerben előírt várakozási idő alkalmazására.

2021-ben az ECTF a szilárd közös etikai kultúra kialakítására irányuló erőfeszítései részeként jelentős lépéseket tett az INH-k etikai rendszereinek továbbfejlesztése és összehangolása irányában a Kormányzótanács által elfogadott, az SSM etikai keretrendszerének létrehozásáról szóló iránymutatás^[78] lényeges felülvizsgálatán keresztül; az ECTF-t időközben – a helyes magatartással és szervezetirányítással kapcsolatos ügyek fokozódó relevanciájának jobb tükrözése érdekében – átalakították etikai és jogkövetési konferenciává. Az összeférhetetlenség eredményesebb kezelése érdekében szigorodtak a foglalkoztatás előtti és azutáni időszakkal kapcsolatos rendelkezések, valamint a magánjellegű pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szabályok is. Az EKB és az INH-k 2023 júniusáig vezetik be az új követelményeket.

5.7 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv alkalmazása

2021-ben a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelvet főként a különféle szakterületek közötti információcserére alkalmazták.

Az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal^[79] összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozik, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a kért információra a szakpolitikai célok eléréséhez szüksége van.

A legtöbb esetben a bizalmas információkhoz való hozzáférést közvetlenül az EKB-nak az a szakterülete engedélyezte, amely az adott információ fölött rendelkezett. Ez az EKB/2014/39 határozattal összhangban történt, amely megengedi, hogy a szakpolitikai funkciók közvetlenül hozzáférést biztosítsanak a szakpolitikailag nem szenzitív információkhoz vagy anonimizált adatokhoz. Nem volt rá szükség, hogy az Igazgatóság a lehetséges összeférhetetlenség feloldása érdekében beavatkozzon.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében néhányszor mégis az Igazgatóság engedélyét kellett kérni az egyes bankokra vonatkozó nem anonimizált információk vagy más, monetáris politikai szempontból érzékeny értékelések megosztásához. Az adatokba való betekintést az üzleti indokoltság vizsgálata után illetékességi alapon és korlátozott ideig adták meg annak érdekében, hogy mindenkor érvényesüljön a szükséges ismeret követelménye.

A Covid19-pandémiára vonatkozó adatok tekintetében az Igazgatóság 2020 márciusában aktiválta az EKB/2014/39 határozat 8. cikkében szereplő sürgősségi rendelkezést. Ebből kifolyólag a Covid19-hez kapcsolódó információk megosztásakor – a szükséges ismeret elvére vonatkozó szigorú követelmény figyelembevételével – nem volt szükség az Igazgatóság jóváhagyására. 2021-ben ez a mentesség érvényes volt a Covid19-pandémiával összefüggésben gyűjtött banki adatokra vonatkozó több adatcsere esetében. Az előzőekben leírtak alapján az adatokba való betekintést az üzleti indokoltság vizsgálata után illetékességi alapon, korlátozott ideig megadták annak érdekében, hogy mindenkor érvényesüljön a szükséges ismeret követelménye.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a Közvetítő Testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

5.8 Adatszolgáltatási keretrendszer

5.8.1 Az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos fejlemények

2021-ben az EU felügyeleti adatszolgáltatási keretrendszerében keletkezett változások eredményeként az Európai Bizottság korábbi végrehajtási rendeletét^[80] több új rendelet^[81] váltotta fel. AZ EKB az INH-kkal együttműködve sikeresen végrehajtotta az EKB által a taxonómia 3.0-ban meghatározott változtatásokat, ami az adatszolgáltató bankok szintjén végrehajtott módosításokat is tükrözi. Ezek lehetővé teszik az információgyűjtést többek között a felülvizsgált tőkeáttételi mutatóról; a felülvizsgált nettó stabil forrásellátottsági rátáról; a partner-hitelkockázatról; a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó új minimumkövetelményekről; valamint a kereskedési könyv mélyreható felülvizsgálatáról.

Az EKB emellett bevezetett egy új módszert a külső felek felügyeleti adatainak gyűjtésére a Központi Benyújtási Platform (CASPER) formájában, amely az EKB azonosítási portálját használja a felhasználók központi azonosítása, hitelesítése és fiókkezelése céljából. A CASPER segítségével a külső szervezetek biztonságosan nyújthatnak be strukturált adatokat az EKB-nak. Az adatérvényesítés automatikus, és az eredmények a platformon keresztül megvitathatók az EKB érintett csoportjaival. Az EKB egyre inkább a CASPER-re fog támaszkodni a bankoktól gyűjtött eseti felügyeleti kérelmek terén, amelyeket jelenleg a közös felügyeleti csoportok gyűjtenek különféle folyamatok, beleértve e-mail-levelezés és megosztott mappák révén. Ez az új szolgáltatás várhatóan nagymértékben javítani fogja a teljes adatgyűjtési és hitelesítési folyamat hatékonyságát.

2021-ben a lépcsőzetes megközelítés összehangolásával foglalkozó munkacsoport (Task Force on the Harmonisation of the Sequential Approach)^[82] részletes üzleti követelményeket dolgozott ki azután, hogy a Felügyeleti Testület 2020 októberében elfogadta az alapelveket és magas szintű követelményeket. Az EKB és az INH-k által érvényesített végleges üzleti követelmények célja, hogy közös minimumnormákat biztosító szabványok által összehangolják az SSM-en belüli felügyeleti adatok gyűjtésére, validálására és terjesztésére vonatkozó gyakorlatokat, és hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a felügyelt intézmények számára.

Az SSM egészére kiterjedő adatgyűjtési adatbázis^[83] célja, hogy az SSM-en belüli felügyelők által küldött párhuzamos adatigények elkerülése révén csökkentse a bankok adatszolgáltatási terheit. Az adatbázis 2021-es módosítása arra irányult, hogy további elemzés céljára pótlólagos információkat tudjanak gyűjteni az egyes adatkérelmek adatpontjairól. A felügyelt szervezetek adatszolgáltatási terheinek csökkentése és az adatpontok könnyebb azonosítása érdekében az EKB minden horizontális adatkérését az EKB szervezeti adatszótárával modellezték.

Az EKB tovább fokozta a bankfelügyeleti honlapjának felügyeleti adatokról szóló részén közzétett felügyeleti adatok átláthatóságát és hozzáférhetőségét: új interaktív irányítópult bevezetésével áttekintést nyújt a nyilvánosság számára a legfontosabb mutatókról. Ezenkívül most először közzétette az egyedi, 3. pillér szerinti információkat a jogalkotási és nem jogalkotási jellegű hiteltörlesztési moratóriumokról, valamint az állami garanciarendszerek hatálya alá tartozó újonnan keletkezett kitettségekről (a Covid19-válságra válaszul alkalmazott intézkedések hatálya alá tartozó kitettségekre vonatkozó adatszolgáltatásról és közzétételről szóló EBH-iránymutatások szerint). Az EKB egyeztető műveletet hajtott végre a kiválasztott 3. pillér szerinti közzétételek és szabályozási adatszolgáltatás terén, így az adatok következetessége lényegesen javult.

5.8.2 Információkezelés

Az SSM információkezelő rendszere (IMAS) az a fő informatikai rendszer, amely támogatja az európai bankfelügyeleteket mindennapi munkájuk során, és amely biztosítja számukra a szükséges információkat. 2021-ben az IMAS több felügyeleti eljárással kiegészült, többek között a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás új módszertanával, a kiegészítő szavatolótőke-követelmények meghatározásának kockázatonkénti megközelítésen alapuló módszertanával, a korai beavatkozási intézkedéseket kiváltó tényezők értékelésével, valamint a (vegyes) pénzügyi holdingtársaságokkal kapcsolatos új jóváhagyási eljárásokkal.

A 2020 októberében elindított új IMAS-portál lehetővé teszi a felügyeletek és a felügyelt szervezetek közötti online kommunikációt és információcserét. 2021 januárja óta a jelentős hitelintézetek az IMAS-portálon keresztül nyújtják be jelentkezésüket a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra, emellett online ellenőrzik a vizsgálat státuszát és osztják meg a felügyeletekkel a vonatkozó információkat. Az IMAS-portál ebben a tekintetben az SSM digitalizációs folyamatának egy nagyon fontos lépése, hiszen fokozza az átláthatóságot a felügyelt hitelintézetek számára, csökkentve a működési kockázatokat a felügyeletek és a bankok tekintetében egyaránt, valamint fokozva a hatékonyságot. A szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok mellett az IMAS-portál 2021-ben kibővített felügyeleti eljárásai közé tartozik a passzportálási értesítések benyújtása, a befolyásoló részesedés szerzésére irányuló kérelmek, valamint a lényegesnek nem minősülő modellmódosításokról szóló értesítések.

Számos változtatásra került sor az IDRA (IMAS Data Reporting and Analytics) adatszolgáltatási rendszerben is. Ezek célja, hogy új felügyeleti adatállományok váljanak elérhetővé adatkinyerés és -feltárás céljából, valamint hogy a rendszert az adatvizualizációhoz használható modern adatszolgáltató eszközökkel lássák el.

Az EKB bankfelügyelete 2021-ben hozzálátott az SSM alapvető rendszereinek integrálásához az SSM digitális programjával összefüggésben. Ennek célja, hogy az SSM vezető szerepet foglaljon el a bankfelügyeletben mint a fejlett technológiák bevezetője.

6 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

6.1 Kiadások 2021-ben

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrással kell rendelkeznie a felügyeleti feladatai eredményes ellátásához. Ezeket az erőforrásokat az EKB felügyelete alá tartozó intézményekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk.

A felügyeleti feladatkör ellátásával járó kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve azonosítható módon kell kimutatni. A felmerült kiadások az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB meglévő támogatásnyújtó szervezeti egységei által biztosított közös szolgáltatásokat is igénybe veszi.^[84]

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis ez a testület fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a költségvetési bizottság (BUCOM) segíti, amelybe az eurorendszer valamennyi nemzeti központi bankja és az EKB delegálnak tagokat. A bizottság feladata, hogy értékelést nyújtson a Kormányzótanács részére az EKB-nak azokról a jelentéseiről, amelyek a költségvetési tervezésről és monitorozásról szólnak.

2021-ben az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 577,5 millió €-t tettek ki, ami 2,9%-os mérséklődést jelent a 2021 márciusában közzétett 594,5 millió €-s becsléshez képest.

A felügyeleti alapfeladatok ráfordításai 2021-ben is a szokásosnál alacsonyabb szinten maradtak. A kiadások 2020-hoz képest mért 7,9%-os növekedése elsősorban a bankfelügyelethez kapcsolódó, a horizontális feladatok és szakszolgálatok között kimutatott új informatikai rendszerek bevezetését tükrözi. Ezekről a tevékenységekről az 5.8 pontban találhatók bővebb információk.

8. táblázat

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek funkció szerinti bontásban (2019–21)

(millió EUR)

A 8. táblázatban megadott csoportosítások segítségével határozzuk meg, hogyan osztjuk fel a felügyelt szervezetektől beszedett éves felügyeleti díjjal fedezendő éves költségeket a jelentős vagy kevésbé jelentős felügyeleti státuszú hitelintézetek között. A felügyeleti díjakról szóló rendelet^[85] 8. cikkében az éves felügyeleti díj megosztására meghatározott módszertan értelmében a horizontális feladatokhoz és szakszolgálatokhoz kapcsolódó költségeket arányosan kell felosztani, aminek az alapja a jelentős hitelintézetek felügyeletének teljes költsége, illetve a kevésbé jelentős hitelintézetek felügyeletének felvigyázási költsége. A csoportok mindegyike a közös kiszolgáló szakterületekre allokált költségeket is magában foglalja.

Az EKB átláthatóság és számonkérhetőség iránti elkötelezettségével összhangban kiigazításokra került sor az EKB felügyeleti feladatokra fordított kiadásairól való adatszolgáltatás terén. A 9. táblázatban részletesebb ráfordítási adatok láthatók az alábbi elvégzett tevékenységek szerinti bontásban:

• nem helyszíni felügyelet és megfigyelés, ami magában foglalja mindazokat a költségeket, amelyek az EKB-nak a közös felügyeleti csoportokban, valamint a kevésbé jelentős bankok vagy bankcsoportok felvigyázásával járó tevékenységekben való részvétele kapcsán felmerültek;
• az EKB részvétele a helyszíni ellenőrzésekben, többek között a külföldi kiküldetésekben;
• szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciók, ideértve a jelentőségfelmérést, az engedélyezést, a más szervekkel való együttműködést, a módszertant és a tervezést, a felügyeleti minőségbiztosítást, valamint a végrehajtási és szankcionálási eljárásokat;
• válságkezelés;
• makroprudenciális feladatok, beleértve a stresszvizsgálathoz és a felügyeleti politikához kapcsolódóakat;
• az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos felügyeleti statisztikák;
• a Felügyeleti Testület döntéshozatala, titkársága és jogi szolgálatai.

9. táblázat

Az EKB felügyeleti feladatainak ellátása során felmerült kiadások

(millió EUR)

Ami az informatikai rendszerek fejlesztését illeti, a szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciókban, valamint a makroprudenciális feladatokban tapasztalt kiadásnövekedés az SSM információkezelő rendszeréhez (IMAS) és a stresszteszt­célú számlaadat-szolgáltatási platformhoz (STAR) kapcsolódik. A „Felügyeleti Testület, titkárság, felügyeleti jog” soron kimutatott kiadások növekedése elősorban annak volt köszönhető, hogy 2021-ben jelentős beruházásokat hajtottak végre a felügyeleti technológiákba (suptech), amelyek kiaknázzák a mesterséges intelligenciában és más úttörő suptech-megoldásokban a bankfelügyelet terén rejlő lehetőségeket, a belső és külső érintettek számára egyaránt.

A belső erőforrások kiegészítésére az EKB külső szaktanácsadói kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak egy képzett belső munkatárs útmutatása mellett, így kezelhető az átmeneti erőforráshiány. Az EKB 2021-ben 38,9 millió €-t fordított a felügyeleti alapfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, 8,5 millió €-val többet, mint 2020-ban. Ebből 23,7 millió € az informatikai rendszerek fejlesztésére költött külső erőforrásokhoz, 7,9 millió € az átfogó értékelésekhez és 6,4 millió € a „rendes” helyszíni felügyeleti feladatokhoz, például külföldi kiküldetésekhez kapcsolódik. Ezekről a tevékenységekről az 1. fejezetben találhatók bővebb információk.

2021-ben folytatódott a jelentős hitelintézetek és kevésbé jelentős hitelintézetek közvetlen felügyeletéhez kapcsolódó üzleti utakra fordított kiadások csökkenése, amelyek a világjárvány utazásra kifejtett folytatódó hatását tükrözve 0,3 millió €-t tettek ki.

Az EKB a 2020. évi felügyeleti tevékenységről szóló jelentésében a kiadások céljára összpontosító adatszolgáltatást vezetett be, amely a költségek költség­kategóriánkénti megoszlását mutatja be, és amely az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető költségeken és közös szolgálatokon alapszik.

22. diagram

Az EKB felügyeleti feladataival járó költségek kategória szerinti bontásban

(millió EUR)

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összetevői: a felügyeleti törzsállomány költségei; felügyeleti kezdeményezések (beleértve az átfogó értékelésekhez fűződő költségeket); egyéb működési kiadások, úgymint üzleti utak és továbbképzés; az IMAS, a STAR és hasonló, célorientált informatikai rendszerek, valamint kapcsolódó projektek és a suptech.

A közös szolgálatok kategóriája azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyeket a központi banki funkció és a bankfelügyeleti funkció egyaránt igénybe vesz, az alábbi csoportosításban: épület- és létesítménygazdálkodási szolgálatok, emberierőforrás-szolgálatok, közös informatikai szolgálatok, közös jogi, ellenőrzési és igazgatási szolgálatok, tájékoztatási és fordítási szolgálatok és egyéb szolgálatok. A felsorolt szolgálatok költségét szabványos ágazati mérőszámokat – úgymint teljes munkaidős egyenérték (FTE), iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma – alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg az egyes funkciók között. Mivel az EKB szigorúan hatékonyságjavításra törekszik, rendszeresen pontosítja a költségfelosztási mutatókat.

2021-ben az összes tényleges kiadás 577,5 millió €-ra rúgott. A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összege 337,9 millió € volt, míg a közös szolgálatok költsége 239,6 millió €, így rendre a tényleges kiadások 58,5%-át, illetve 41,5%-át tették ki.

Az IMAS és az STAR amortizációja hozzájárult a közvetlenül hozzárendelhető informatikai és kapcsolódó projektek kiadásainak növekedéséhez, amelyek 17,0 millió €-t tettek ki. A suptechhez közvetlenül hozzárendelhető kiadás 14,9 millió € volt.

2021-ben a közös szolgálatokra fordított kiadások 11,2 millió €-val csökkentek 2020-hoz képest. Továbbra is tartósan nagy kereslet mutatkozott az épület- és létesítménygazdálkodási szolgálatok munkájára, hogy az EKB épületeiben folyamatosan biztosítható legyen a biztonságos munkakörnyezet. Ezt azonban bőségesen ellensúlyozta a közös informatikai és emberierőforrás-szolgálatok kiadásainak csökkenése, ami a szolgáltatások közvetlen allokációjának javulását tükrözte.

6.2 A 2022. évi bankfelügyeleti díjakkal kapcsolatos kilátások

A bankfelügyeleti feladatok tényleges költségeinek az előző két évben tapasztalt alacsony szintje alapján az EKB 2022-re is konzervatív becsléssel határozta meg a kiadások összegét, így a felügyeleti díj 2022-re becsült összege 624,1 millió € lett. Az EKB 2022. évre tervezett felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó összkiadása 678,9 millió €. A tervezet figyelembe veszi a normálisabb működési szinthez való várható visszatérést, a bankfelügyelethez kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztésére fordított beruházások folytatódását, ideértve a STAR-hoz kapcsolódó szaktanácsadói költségek belső erőforrásokkal való kiváltását, valamint a Kormányzótanács által 2020-ban az SSM-et és a kapcsolódó közös szolgálatokat illetően jóváhagyott, 25 teljesmunkaidő-egyenértékes létszámemeléssel összefüggő magasabb személyi jellegű költségeket.

Az EKB továbbra is rugalmasan reagál a külső tényezőkre abban az esetben, ha a feltételek lehetővé teszik, hogy 2022-ben újra normálisabb mértékű tevékenységet végezhessünk.

Az EKB a középtávú költségstabilitás irányába történő elmozdulásra irányuló elkötelezettségével összhangban 2023-tól az európai bankfelügyelettel kapcsolatos jelenlegi megbízatására tervezett kiadásainak stabilizálódását prognosztizálja.

10. táblázat

Az EKB bankfelügyeletének becsült költsége 2022-ben, funkció szerinti bontásban

(millió EUR)

A 2022-re vonatkozó, 2023-ban kivetendő éves felügyeleti díj csak a díjfizetési időszak végén lesz ismert, és a teljes 2022-es évre vonatkozó tényleges kiadást tartalmazza, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített vagy tőlük beszedett összegekkel, a késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal. Az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya a jelentős pénzintézetek esetében 95,6%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 4,4%.

11. táblázat

Az EKB felügyeleti feladataival járó kiadások 2022-re becsült összege

(millió EUR)

6.3 A 2021-es díjrendszer

Az SSM-rendelet és a felügyeleti díjakról szóló rendelet együtt teremti meg azt a jogi keretet, amelynek értelmében az EKB a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó kiadásainak fedezésére éves felügyeleti díjat vet ki. A rendelet és a kapcsolódó határozat^[86] a következő módszertani elemeket rögzíti: (i) az éves felügyeleti díj teljes összegének megállapítása; (ii) az egyes felügyelt intézmények által fizetendő összeg kiszámítása; és (iii) az éves felügyeleti díj beszedése.

2021-ben az EKB véglegesítette felügyeleti díjrendszerének 2019-es felülvizsgálatából eredő változtatásokat. 2021 áprilisában bevezették az új nyelvhasználati rendet, amelynek értelmében az EKB díjfizetési felhívásait az unió valamennyi hivatalos nyelvén kibocsátják. Így a hitelintézetek a 2020. évi díjfizetési felhívást az általuk választott uniós nyelven kaphatták meg. A mechanizmusban részt nem vevő országokban alapított leányvállalatok eszközállományának, illetve kockázati kitettségének kizárási szándékáról szóló értesítéssel kapcsolatos eljárás automatizálása sikeres volt, lehetővé téve a bankok számára, hogy hatékonyan, a 2021. szeptember 30-i határidőre értesítsék az EKB-t e szándékukról. Ezenkívül, mivel az EKB 2020-ban áttért a tényleges költségek utólagos számlázására, többé nem jelentkezik az előző évekből átvitt többlet, illetve hiány.

6.4 A 2021-es díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2021. évi díjfizetési időszakra kivetendő éves felügyeleti díj 577,5 millió €-t tesz ki. Ez csaknem teljes mértékben megfelel a 2021. évi tényleges költségek összegének, amely 577,5 millió € volt, a 47 000 €-s késedelmi kamattal kiigazítva.

Az éves felügyeleti díjat kiigazító további tételek lehetnek még (i) az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési időszakokra visszatérített összegek, és (ii) a behajthatatlan, ezért leírásra kerülő összegek. 2021-ben ilyen kiigazításra nem volt szükség.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg két részre oszlik a felügyelt szervezet jelentős vagy kevésbé jelentős státuszának megfelelően, ami az EKB felügyeleti ellenőrzésének változó intenzitását is tükrözi.

2021-ben a teljes kivetendő összeg a jelentős hitelintézetek esetében 546,1 millió €, míg a kevésbé jelentős hitelintézetek esetében 31,4 millió €. A kiadások elosztását egy továbbfejlesztett rendszer támogatja, amely lehetővé teszi a költségek pontosabb elosztását a kategóriák között. A 2021-es évre a jelentős hitelintézetek a díjfizetési időszak teljes bankfelügyeleti költségének 94,6%-át, a kevésbé jelentős hitelintézetek pedig 5,4%-át fizetik.

12. táblázat

A bankfelügyeleti feladatokból származó teljes bevétel

(millió EUR)

6.5 Egy-egy pénzintézet által fizetendő felügyeleti díj

Banki szinten a felügyeleti díjat a pénzintézet fontossága és kockázati profilja alapján számítják ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével. A legtöbb bank esetében az adatok referencianapja az előző év december 31. Azon bankok esetében, amelyeknek a díjfizetési periódus alatt a felügyelete újabban a konszolidáció legmagasabb szintjén valósul meg, az EKB a bank által a december 31-éhez legközelebbi referencianapon jelentett teljes eszközállományt és teljes kockázati kitettséget veszi figyelembe. Ezeket használja fel a változó díjkomponens számítására minden olyan hónapban, amelyben a díjfizetésre kötelezettnek felügyeleti díjat kell fizetnie.^[87] A bankonként kiszabott díjat évente kell kiegyenlíteni.

3. ábra

A változó díjkomponenst a bank fontossága és kockázati profilja határozza meg

A felügyeleti díjat az SSM-ben részt vevő tagállamokon belül a konszolidáció legmagasabb szintjén állapítjuk meg. Egy változó díjkomponenst és egy minimális díjkomponenst tartalmaz. Utóbbi minden bankra egyformán alkalmazandó, és alapja a teljes beszedendő összeg 10%-a. A legkisebb, 10 milliárd €-t meg nem haladó teljes eszközállományú jelentős bankok esetében a minimális díjösszetevőt megfelezzük. 2020-tól kezdődően az 1 milliárd €-s vagy annál alacsonyabb teljes eszközállománnyal rendelkező, kisebb kevésbé jelentős bankok is élvezhetik a minimális díjkomponens megfelezésének előnyeit.

A felügyeleti díjakról szóló rendelet 7. cikke szerint a felügyeleti díjat módosítani kell a bankok helyzetében bekövetkező alábbi változások esetében: (i) megváltozik a felügyelt szervezet jogállása (jelentősből kevésbé jelentőssé nyilvánítják vagy fordítva); (ii) új felügyelt szervezet kap működési engedélyt; vagy (iii) már meglévő engedélyt bevonnak. Az utólagos számlázásra való áttérés azt jelentette, hogy a 7. cikkhez kapcsolódó, év közben történt változások többségét belefoglalták a standard díjkalkulációkba. Ennek eredményeképpen az EKB 2021-ben nem hozott olyan határozatokat, amelyekben további, a 2022-ben kiszámlázandó éves felügyeleti díjakba foglalandó felügyeleti díjtételeket írtak volna elő.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk, amelyet rendszeresen aktualizálunk hasznos, gyakorlati információkkal az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén.

6.6 A bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll adminisztratív bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget az EU prudenciális banki szabályozásában előírt kötelezettségeiknek (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe. A felügyeleti díjakról szóló rendelet gondoskodik arról, hogy se harmadik félnek fizetendő kártérítés, se az EKB-nak a felügyelt szervezetek által fizetendő közigazgatási bírság (szankció) ne befolyásolja a felügyeleti díj összegét. A felügyelt szervezetekre kivetett közigazgatási bírságot az EKB eredménykimutatásában bevételként mutatjuk ki. 2021-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 0,6 millió € bevétel származott.

Ezenkívül az EKB visszatérítést nyújt a felügyelt szervezeteknek, amennyiben a bíróság semmisnek nyilvánít egy korábban kiszabott igazgatási bírságot. 2021-ben a visszatérítések összege 4,8 millió € volt. Ezek az EKB által korábban megállapított közigazgatási bírságokhoz kötődtek, amelyeket ugyanabba a csoportba tartozó három felügyelt szervezetre róttak ki, esetükben ugyanis a bíróság részben megsemmisítette a kapcsolódó határozatokat. Ezeket a ráfordításokat az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, az EKB eredmény­kimutatásában azonban megjelennek, és csökkentik a nettó eredményt.

7 Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok az INH-knak szóló rendeleteket, határozatokat, iránymutatásokat, ajánlásokat és utasításokat tartalmaznak (az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet 9. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában és az SSM-keretrendelet 22. cikkében említettek szerint). Ebben a pontban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2021-ben elfogadott jogi instrumentumokat soroljuk fel, amelyek megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve az EKB honlapján. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmaz.

7.1 EKB-rendeletek

EKB/2021/24
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/943 rendelete (2021. május 14.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról szóló (EU) 2015/534 rendelet módosításáról (HL L 210., 2021.6.14, 1. o.)

7.2 Az EKB rendeleteken kívüli instrumentumai

EKB/2021/7
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/432 határozata (2021. március 1.) a hitelintézetek finanszírozási terveinek az illetékes nemzeti hatóságok által az Európai Központi Bank részére történő jelentéséről szóló (EU) 2017/1198 határozat módosításáról (HL L 86., 2021.3.12., 14. o.)

EKB/2021/8
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/490 határozata (2021. március 12.) a 2020-ra eső éves felügyeleti díjak teljes összegéről (HL L 101., 2021.3.23., 107. o.)

EKB/2021/27
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1074 határozata (2021. június 18.) a Covid19-világjárványra tekintettel a központi bankokkal szembeni egyes kitettségeknek a teljes kitettségi mértékből való átmeneti kizárásáról és az (EU) 2020/1306 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 230I., 2021.6.30., 1. o.)

EKB/2021/31
Az Európai Központi Bank ajánlása (2021. július 23.) az EKB/2020/62 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 303., 2021.7.29., 1. o.)

EKB/2021/33
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1437 határozata (2021. augusztus 3.) a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó határozatok tekintetében történő hatáskör-átruházásról szóló (EU) 2017/934 határozat módosításáról (HL L 314., 2021.9.6., 1. o.)

EKB/2021/34
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1438 határozata (2021. augusztus 3.) a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos hatáskör-átruházásról és a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelmények értékeléséről szóló (EU) 2017/935 határozat módosításáról (HL L 314., 2021.9.6., 3. o.)

EKB/2021/35
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1439 határozata (2021. augusztus 3.) a szavatolótőkéről szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2018/546 határozat módosításáról (HL L 314., 2021.9.6., 8. o.)

EKB/2021/36
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1440 határozata (2021. augusztus 3.) a passzportálásról, a befolyásoló részesedések megszerzéséről és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonásáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/1376 határozat módosításáról (HL L 314., 2021.9.6., 14. o.)

EKB/2021/37
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1441 határozata (2021. augusztus 3.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról szóló (EU) 2019/322 határozat módosításáról (HL L 314., 2021.9.6., 17. o.)

EKB/2021/38
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1442 határozata (2021. augusztus 3.) a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásáról (HL L 314., 2021.9.6., 22. o.)

EKB/2021/39
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1396 határozata (2021. augusztus 13.) a 680/2014/EU és az (EU) 2016/2070 bizottsági végrehajtási rendelet alapján a felügyelt szervezetek által az illetékes nemzeti hatóságok részére szolgáltatott felügyeleti adatoknak az Európai Központi Bank részére történő rendelkezésre bocsátásról szóló EKB/2014/29 határozat módosításáról (HL L 300., 2021.8.24., 74. o.)

EKB/2021/40
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1443 határozata (2021. augusztus 26.) a belső modellekről és a határidők meghosszabbításáról szóló, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről (HL L 314., 2021.9.6., 30. o.)

EKB/2021/42
Az Európai Központi Bank (EU) 2021/1486 határozata (2021. szeptember 7.) az érintettek jogainak az Európai Központi Bank hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladataival összefüggő korlátozására vonatkozó belső szabályok elfogadásáról (HL L 328., 2021.9.16., 15. o.)

A Covid19-világjárványra tekintettel a központi bankokkal szembeni egyes kitettségeknek a teljes kitettségi mértékből való átmeneti kizárásáról és az (EU) 2020/1306 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 18-i (EKB/2021/27) európai központi banki (EU) 2021/1074 határozat helyesbítése (Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L 230 I, 2021. június 30.) (HL L 234., 2021.7.2., 102. o.)