Christine Lagarde-nak, az Európai Központi Bank elnökének előszava

A 2020-as évet a koronavírus- (Covid19-)világjárvány és az azt követő erőteljes gazdasági visszaesés határozta meg. Az EKB, az európai bankfelügyelet és a nemzeti kormányok együttműködve összehangolt választ adtak a válságra, példátlanul nagy támogatást biztosítva, hogy átsegítsék az embereket, a vállalatokat és az egész gazdaságot ezen a nehéz időszakon.

A mostani válság megmutatta az egységes európai szabálykönyv és a közös bankuniós felügyeleti szerv előnyeit. Az EKB bankfelügyelete egységesen magas felügyeleti elvárásokat támasztott a bankrendszer egészével szemben, így biztosítva, hogy a bankokat a korábbinál felkészültebben érjék a mostanihoz hasonló komoly sokkok. Ennek kapcsán tavaly örömmel üdvözöltem Horvátországot és Bulgáriát a bankunió keretein belül. Várakozással tekintek elébe, ahogy a két ország profitál az összehangolt szabályrendszer – és végső soron a közös valuta – pénzügyi stabilitási, reziliencia- és gazdaságerősítő előnyeiből.

Az európai bankok megfelelő mértékű tőke- és likviditási pufferek és szilárd operatív kapacitások birtokában néztek szembe a mostani válsággal, és ez idáig nagyfokú alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot. Képesek voltak megbirkózni a veszteségekkel és nagyjából stabilan tartani a hitelkínálatot, így megakadályozták, hogy a vállalati és a lakossági nemteljesítések száma nagyobb mértékben növekedjen.

Mindazonáltal amint számos európai országban elkezdenek kifutni a támogató intézkedések, vélhetően sokasodni fognak a sérülékeny pontok, ahogy nyilvánvalóvá válik a gazdasági szereplők növekvő eladósodottsága. Következésképpen a bankok jobban ki lesznek téve a hitelkockázatnak, ami az esetleges piaci korrekciókkal párosulva ronthatja a tőkepozíciójukat.

Mindemellett a válság súlyosbítani fogja azokat a strukturális problémákat, amelyek az elmúlt években visszafogták az európai bankszektor hatékonyságát. Az európai bankok hosszú ideje csak mérsékelt nyereséget értek el, és ez várhatóan 2021-ben is így lesz, mivel a hitelezési veszteségek az előrejelzések szerint növekedni fognak. Ez, a bankrendszerben jelenleg tapasztalható kapacitásfelesleggel párosulva, a bankokat szervezetirányítási rendszerük további erősítésére, a költséghatékonyság növelésére és bevételi forrásaik diverzifikálására fogja késztetni, hogy ezáltal nagyobb támogatást nyújthassanak a gazdaság talpra állításához.

Végezetül, továbbra is előre kell tekintenünk. 2020-ban közzétettük az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról szóló EKB-útmutatót, amivel úttörő szerepet vállaltunk az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázat globális szintű kezelésében. Ezenkívül a most zajló világjárvány határozottan előtérbe helyezte a digitális átalakulást. Ezzel kapcsolatban kiemelt figyelmet kell szentelnünk annak, hogy lépést tartsunk a kiber- és informatikai kockázatokkal.

Végül, de nem utolsósorban ki kell teljesítenünk a bankuniót. A közös európai fellépés minden lehetséges ponton való megerősítése eredményesnek bizonyult a 2020-ban felmerült kihívások kezelésekor, és nélkülözhetetlen lesz ahhoz, hogy az elkövetkező években a gazdasági növekedés fenntartható módon újra élénküljön.

Bevezető interjú Andrea Enriával, a Felügyeleti Testület elnökével

A 2020-as év példátlan volt. Ön szerint melyek voltak a fő tanulságai?

Rendkívüli és kihívásokkal teli esztendő volt. Nem elég, hogy a világjárvány miatt példa nélküli gazdasági sokkal kellett szembenéznünk, hirtelen – ahogy mindenki más is Európában – az otthonunkba zárva találtuk magunkat, és csak virtuálisan érintkezhettünk a munkatársainkkal. Sokaknak közülünk van olyan rokona, ismerőse vagy kollégája, aki elkapta a koronavírust (Covid19), és sajnálatos módon néhány munkatársunkat el is veszítettük a járványban.

A nehézségek ellenére azonban mindnyájan álltuk a sarat, közös erőfeszítéssel gyors európai választ adtunk a kibontakozó válságra. Az első döntéseinket 2020. március 12-én, mindössze három nappal az első európai országos kijárási korlátozás után jelentettük be.

Imponáló volt a munkánkat meghatározó kollektív céltudatosság, amely minden szinten jelen volt: a Felügyeleti Testületben, a szervezeti egységeink belső és közös tevékenységeiben, az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködésben, a közös felügyeleti csoportokban és szélesebb körben is. Ez a küzdelmes év emlékeztetett minket arra, hogy milyen fontos szerepünk van, és milyen felemelő érzés a közjó érdekében közösen dolgozni; tenni azért, hogy a megnövekedett bizonytalanság és jelentős aggodalmak közepette biztosítsuk a pénzügyi stabilitást.

Egész pontosan mivel járult hozzá az európai bankfelügyelet a járványra adott globális válaszintézkedésekhez?

Elsődleges célként azt akartuk biztosítani, hogy a bankok továbbra is nyújthassanak pénzügyi támogatást az életképes háztartásoknak, kisvállalkozásoknak és nagyvállalatoknak, és elkerüljük a hitelszűke esetén jelentkező katasztrofális másodlagos hatásokat. Ennek érdekében meglehetősen gyorsan kellett módosítanunk a felügyeleti fókuszunkat: átmeneti tőke- és operatív könnyítéseket biztosítottunk a bankoknak, hogy lélegzethez jussanak, továbbra is hitelezzenek a háztartásoknak, kisvállalkozásoknak és nagyvállalatoknak, és semlegesítsék a valaha látott egyik legsúlyosabb recesszióban elszenvedett veszteségeket.

Ezeket a könnyítő intézkedéseket egyesek úgy értelmezték, hogy kevésbé erélyesek kívánnak lenni. Egyetért ezzel?

A könnyítő intézkedések semmiképpen nem mondanak ellent a szigorú, magas színvonalú bankfelügyeletet megkövetelő megbízatásunknak. A 2008–2009-es válság után sokat fáradoztunk azon, hogy a bankok bőség idején tőke- és likviditási puffereket képezzenek, amelyeket aztán ínségesebb időszakokban fel lehet használni. A Covid19-válsággal most beköszöntött egy ilyen ínségesebb időszak. A tetteink tehát összhangban voltak a nagy pénzügyi válságot követően elfogadott pénzügyi reformok tartalmával és szellemiségével is.

Ezenkívül, soha nem lazítottunk a szoros felügyeleti ellenőrzésen, felszólítottuk a bankokat, hogy a kockázatokat megfelelően mérjék és kezeljék, és folyamatosan rámutattunk az értékeléseikkel kapcsolatos aggályainkra, hogy biztosítsuk a világjárványban megnövekedett bizonytalanságnak megfelelő szintű körültekintést.

Hogyan illeszkedik mindebbe a pragmatikus SREP?

Felügyeletként agilisnak kell lennünk. Alkalmazkodnunk kell, és a fellépésünket a körülményekhez kell igazítanunk, hogy eredményesebbek legyünk. Noha továbbra is követjük az Európai Bankhatóság iránymutatásait, úgy határoztunk, hogy a 2020-as felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során arra koncentrálunk, hogy a bankok hogyan kezelték a válság során felmerülő, tőkét és likviditást érintő kihívásokat és kockázatokat. Ugyanakkor a 2. pillér szerinti követelményt (P2K) és a 2. pillér szerinti útmutatást (P2Ú) változatlanul hagytuk, és úgy döntöttünk, nem aktualizáljuk az SREP-pontszámokat, hacsak az adott bankra kiható különleges körülmények nem indokoltak változtatást. Felügyeleti aggályainkat elsősorban minőségi ajánlások útján közöltük a bankokkal, és célzottan gyűjtöttük a tőke- és likviditásmegfelelés belső értékelési eljárásaihoz szükséges információkat. Ha az SREP-et a korábbi évekhez hasonlóan, és ebből következően elévült, visszatekintő információkra alapozva folytattuk volna le, nem teljesítettük volna felügyeleti küldetésünket a Covid19 miatt kialakult rendkívüli környezetben.

Milyen hatással volt a Covid19-válság az európai bankokra?

A bankok a világjárvány okozta válság elején sokkal jobb állapotban voltak, mint az előző krízis kezdetén. A válság előrenyomulásával néhány bank nem tudott megbirkózni a hitelkérelmek rendkívül magas számával, különösen miután bevezették az államilag garantált hiteleket célzó állami segélyprogramokat és a törlesztési moratóriumokat. Mindazonáltal sikerült gyorsan alkalmazkodniuk a helyzethez, és segítették a vállalatok és háztartások zökkenőmentes hitelhez jutását. A vállalati és a háztartási kihelyezések 2020-ban tovább bővültek, habár a harmadik negyedévben lassulást figyelhettünk meg. A bankok beszámolói szerint a világjárvány első hullámát követően a hitelezési feltételek a nagy pénzügyi válsághoz képest jóval mérsékeltebben szigorodtak.

2020 második negyedévében különböző forgatókönyvek szerint elemeztük bankszektorunk lehetséges sérülékenységeit. Megállapítottuk, hogy a központi forgatókönyv szerinti rendkívül súlyos recesszióban – amelyben az euroövezeti GDP 2020-ban 8,7%-kal zsugorodik, amit aztán 2021–2022-ben meglehetősen erőteljes fellendülés követ – a bankszektor képes lenne felülkerekedni az eszközminőségét és tőkéjét érő sokk hatásain.

A bankok a járvány során felmerülő melyik kockázatot tartották a legkomolyabbnak?

A Covid19-válság növelte annak a kockázatát, hogy a nemteljesítő hitelek (NPL) állománya a banki mérlegek eszközminőségének romlása miatt tovább halmozódik. A jelentős méretű összesített euroövezeti NPL-állományt már 2020 elején – vagyis a Covid19-válság előtt – aggályosnak minősítettük felügyeleti szempontból, most pedig további kockázatot jelentenek az állami támogatási intézkedések kifutásával hirtelen bekövetkező, komoly kilengések.

Hogyan tervezi az EKB bankfelügyelete kezelni ezt a kockázatot?

A válság elején jeleztük a bankoknak, hogy az NPL-ekről szóló EKB-s útmutatást számos területen rugalmasan fogjuk alkalmazni, hogy segítsük őket a gazdasági visszaesés hatásainak kezelésében. A jelentős NPL-állománnyal rendelkező bankoknak 2021 márciusáig haladékot adtunk NPL-csökkentési stratégiájuk benyújtására.

Mindemellett megpróbáltuk tisztázni a bankok eszközminőség-helyzetét, és gondoskodni arról, hogy proaktívan kezeljék a duzzadó NPL-állományokat. A bankoknak a hitelminőség romlását szigorúan nyomon követő és kezelő stratégiákkal kell rendelkezniük, hogy a kockázatokat idejekorán azonosíthassák, és aktívan kezelhessék a bajba jutott ügyfelek felé fennálló kitettségüket. Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük, hogy a bankok a válság során mennyire eredményesen alkalmazzák ezeket a stratégiákat, és arra biztatjuk a bankokat, hogy találjanak módot az értékvesztett banki eszközök gyors kezelésére.

Milyen egyéb banki kockázat merült még fel a válság során?

Az európai bankszektort már a válság beköszöntekor is strukturális elégtelenség jellemezte. Az európai bankfelügyelet már korábban kezelendő fő prioritásként azonosította az alacsony jövedelmezőséget, a gyenge költséghatékonyságot és a bankok üzleti modelljének fenntarthatóságával kapcsolatos aggályokat. A válság még jobban ráirányította a figyelmet ezekre a gyengeségekre, valamint a gyors kezelésük szükségességére.

Tavaly azt mondta, hogy a gyenge jövedelmezőség egyik megoldása lehet a konszolidáció. Történt előrelépés e tekintetben?

Igen, és úgy vélem, az EKB és a bankok jó irányba haladnak.

2020-ban nyilvános konzultációt indítottunk a bankszektorbeli konszolidációval kapcsolatos felügyeleti megközelítésről szóló útmutatóról. A 2021 elején közzétett végleges útmutató pontosítja a módszerünket, és megerősíti, hogy támogatjuk a jól megtervezett és végrehajtott üzleti egyesüléseket.

Ezenkívül biztató konszolidációs tendenciát figyeltünk meg a bankoknál. Az Intesa Sanpaolo és az UBI Banca, a CaixaBank és a Bankia, valamint az Unicaja Banco és a Liberbank mind proaktívak voltak ebben a tekintetben, ami új eszmecserére sarkallta más bankok igazgatóságait is. A jól megtervezett üzleti egyesülések nemcsak segíthetik a bankokat abban, hogy költséghatékonyabbá váljanak, nagyobb beruházásokat hajtsanak végre a digitális átalakulásért és végső soron növeljék a jövedelmezőségüket, hanem a bankrendszerben a nagy pénzügyi válság előtt felgyülemlett többletkapacitás lekötéséhez is hozzájárulhatnak.

Hogyan kezeli az EKB bankfelügyelete az éghajlatváltozás okozta kockázatokat?

A bankoknak stratégiai, előretekintő és átfogó megközelítést alkalmazva kell figyelembe venniük az éghajlatváltozás okozta kockázatokat. Az európai felügyeletek kiemelt figyelmet szentelnek annak, hogy a bankok teljesítik-e azokat az elvárásokat, amelyeket a 2020 novemberében, a nyilvános konzultáció után közzétett, éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról szóló EKB-útmutatóban fogalmaztunk meg. 2021-ben arra fogjuk kérni a bankokat, hogy az útmutatóban körvonalazott felügyeleti elvárások fényében hajtsanak végre önértékelést, és az alapján dolgozzanak ki cselekvési terveket. Ezután saját szempontrendszerünk alapján elbíráljuk a bankok önértékelését és terveit, majd a felügyeleti párbeszéd keretében jelezzük a kifogásainkat. 2022-ben teljes körű felügyeleti felülvizsgálatnak vetjük alá a bankok gyakorlatait, és szükség esetén később konkrét lépéseket teszünk.

Frank Elderson, a Felügyeleti Testület új alelnöke, aki a pénzügyi rendszer zölddé tételére létrehozott hálózat (NGFS) elnökeként és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokkal foglalkozó munkacsoportjának társelnökeként tevékenykedik, szeretné kihasználni az ezen szerepkörök és az EKB munkája közötti szinergiákat.

Az EKB 2020 júliusában határozatokat fogadott el a Bulgária és Horvátország központi bankjaival történő szoros együttműködés kialakításáról. Mit jelent ez az európai bankfelügyelet számára?

Ez volt az első alkalom, hogy két euroövezeten kívüli tagállam csatlakozott az egységes felügyeleti mechanizmushoz. Bulgária és Horvátország mérföldkőhöz érkezett, mivel ez megalapozza az euro bevezetését ezekben az országokban.

Számunkra pedig azt jelenti, hogy 2020 októberétől – a kapcsolódó átfogó értékelések végeztével – az EKB megkezdte öt bulgáriai és nyolc horvátországi bank közvetlen felügyeletét. A bolgár és horvát felügyeleti hatóságok csatlakoztak az illetékes közös felügyeleti csoportok munkájához, és az országok központi bankjainak képviselői felügyeleti testületi taggá váltak, a többi taggal megegyező jogokkal és kötelezettségekkel, beleértve a szavazati jogot is. Nagy örömmel köszöntöttük őket a családban.

Az EKB 2020-ban részt vett az európai válságkezelési rendszerről szóló szakpolitikai eszmecserében. Melyek voltak a fő üzeneteik?

Rávilágítottunk néhány, a gyakorlati tapasztalataink szerint felmerülő problémára. Példaként említhető a felügyeleti és korai beavatkozási intézkedések közötti átfedés. Ez tisztázatlan helyzetekhez vezetett, ezért az utóbbi intézkedések ritkán kerültek megvalósításra. A jogszabályoknak egyértelműen el kellene különíteniük a két eszközrendszert, az EKB korai beavatkozási jogköreit pedig uniós rendeletbe kellene foglalni, így elkerülhetőek lennének a szabályoknak a nemzeti jogba történő átültetésekor jelentkező indokolatlan különbségek. Továbbá felvetettük azon bankok problémáját, amelyeket a „fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló” kategóriába soroltunk, de a nemzeti jogszabályok alapján nem teljesítik a felszámolási és engedélybevonási eljárások megindításának feltételeit, ezért bizonytalan helyzetben találják magukat.

Általánosságban felszólaltunk amellett, hogy merészebb lépéseket kell tenni a bankunió kiteljesítése érdekében, egész konkrétan meg kell alapítani az európai betétbiztosítási rendszert (EDIS), és a bankok felszámolása tekintetében szélesebb körű adminisztratív jogkörökkel kell felruházni az Egységes Szanálási Testületet (SRB). Ehhez hasznos mintaként szolgál az Egyesült Államok szövetségi betétbiztosítási intézete (US Federal Deposit Insurance Corporation). Addig is állami szinten fokozottabb összehangolással, európai szinten pedig – például az SRB révén megvalósított – központosítottabb koordinációval már a jó irányba haladnánk.

Végezetül pedig az Edouard Fernandez-Bollóval közös blogbejegyzésünkben hatékonyabb megközelítést javasoltunk a határon átnyúló tevékenységet folytató bankok nehézségeinek kezelésében. Ha a bankcsoportok leány- és anyavállalatai a csoportszintű helyreállítási tervükhöz kötődő formális megállapodást köthetnének arról, hogy likviditással segítik egymást, az segítene feltérképezni, hogy a csoporttagok hogyan támogathatnák egymást nehézségek esetén a helyi igények és korlátozások figyelembevételével. Ez egyúttal azt is lehetővé tenné, hogy meghatározásra kerüljenek azok a tényezők, amelyek a szerződésben rögzített támogatási mechanizmust már egy korai szakaszban megfelelően aktiválnák, és támogathatná a likviditás integráltabb kezelését a problémamentes időszakokban.

Az európai bankfelügyelet átláthatóságának és kiszámíthatóságának növelése már megbízatásának kezdete óta az Ön egyik legfőbb célja. Milyen előrelépések történtek e téren?

Nos, véleményem szerint a felügyeleti eredményeinket és intézkedéseinket egyértelműen átláthatóbbá tettük.

Az átlátható felügyeleti eredmények jó hatással vannak a piacokra. A bankspecifikus P2K első, 2020. januári közzétételekor pozitív visszajelzéseket kaptunk. Az egyedi követelményeknek köszönhetően konkrétan és átfogóan megismerhető a felügyeleti szervnek egy adott bankkal kapcsolatos, általános kockázatosságot illető álláspontja, így a befektetők megalapozottabb döntéseket hozhatnak, a bankok pedig jobban felmérhetik, hogyan teljesítenek versenytársaikhoz képest. Ezt a gyakorlatot idén januárban is folytattuk.

Az intézkedéseink átláthatósága javítja az eredményességünket és így jó hírnevünket is. A felügyelt bankoknak értelmezniük kell tudni, hogy mi áll a döntéseink mögött, nekünk pedig következetes megközelítéseket kell alkalmaznunk, hogy a bankok megbízható várakozásokat tudjanak kialakítani. Úgy vélem, a Covid19-cel kapcsolatos könnyítő intézkedésekkel kapcsolatban megfelelő átláthatóságot biztosítunk a bankokkal folytatott szóbeli és írásbeli kommunikációnk, valamint a nyilvánosság tájékoztatása révén. Mostantól az ilyen fokú átláthatóságot kellene az új normának tekintenünk.

Az EKB bankfelügyelete 2020 vége felé átalakította szervezeti struktúráját. Erre miért volt szükség?

Hat év után ideje volt, hogy az EKB bankfelügyelete a kockázatokra összpontosító felügyeleti munka előtérbe állításával és a különböző csapatok együttműködésének fokozásával startupból fejlettebb szervezetté váljon.

Ezért az egyes bankok felügyeletéért felelős főigazgatóságokat a felügyelt bankok üzleti modelljeinek megfelelően strukturáltuk. Megalapítottuk az új Felügyeleti Stratégia és Kockázat igazgatóságot, amely a stratégiai tervezésért, a felügyeleti prioritások előterjesztéséért és valamennyi bank következetes kezelésének biztosításáért felelős. Önálló főigazgatóságot hoztunk létre a helyszíni felügyeleti funkciók betöltésére, a Horizontális Felügyelet Főigazgatóságot pedig megbíztuk a közös felügyeleti csoportok kockázatokban való jártasságának növelésével, az összehasonlító értékelések lebonyolításával, az irányelvek kidolgozásával és a módszertanok gondozásával. Külön főigazgatóság (SSM Irányítás és Műveletek) kezeli az engedélyezési eljárásokat és támogatja a felügyeleti döntéshozatalt és innovációt. Az átszervezés célja az volt, hogy egyszerűsítsük folyamatainkat és az egyes szervezeti egységeknél integráljuk a technológiai innovációkat a felügyeleti munkába.

Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a belső eszmecserék és a munkatársak meghallgatása révén sikerült ezeket a változásokat megterveznünk és végrehajtanunk. Körülbelül 60 felügyeleti munkatárs vállalta magára a változások lebonyolításának oroszlánrészét. A felső vezetéssel együttműködve segítették kollégáikat a változásokhoz történő alkalmazkodásban, és fontos szerepük volt az átszervezés sikerében.

1 Bankfelügyelet 2020-ban

1.1 Felügyelt bankok 2020-ban: teljesítmény és fő kockázatok

1.1.1 Az euroövezeti bankrendszer rugalmassága

Az euroövezeti bankok a nagy pénzügyi válsághoz viszonyítva erősebb tőkepozícióval rendelkeztek a koronavírus (Covid19)-válság kezdetén. Az aggregált elsődleges alapvető tőkemegfelelési (CET1) mutatójuk 2019 végén 14,9% volt (1. diagram), 2020 során pedig lényegében stabil maradt – 2020 harmadik negyedévében 15,2%-on állt. Mindez részben a válság nyomán hozott rendkívüli felügyeleti, szabályozási és költségvetési enyhítő intézkedések eredménye. Emellett a bankoknak azt javasoltuk, hogy 2021. január 1-ig átmenetileg ne fizessenek osztalékot, és ne vásárolják vissza a részvényeiket, továbbá 2021. szeptember 30-ig tanúsítsanak rendkívüli önmérsékletet az osztalékfizetés, a részvény-visszavásárlás és a változó javadalmazás terén.^[1]

Az aggregált tőkeáttételi mutató szintén szilárdnak bizonyult a pandémia folyamán: a 2019 végi 5,7%-hoz képest 2020 harmadik negyedévében 5,6%-os volt. Előfordulhat azonban, hogy a banki mérlegekben csak később jelennek meg a tőkemegfelelést fenyegető kockázatok, amelyeket erősíthetnek azok a hirtelen kilengések, amelyek a 2020-ban hozott támogatási intézkedések – úgymint a moratóriumok, a bértámogatási rendszerek, a kormányzati garanciák és más átmeneti szabályozási rendelkezések – megszűnéséből erednek.^[2]

A Bázel–III-reformok eredményeként az euroövezeti bankok a nagy pénzügyi válság kezdetéhez viszonyítva nagyobb likviditási pufferekkel kezdték az évet. 2020. március folyamán azonban komoly nyomás kezdett kialakulni a Covid19-sokk miatt. A keresleti oldalon a válság által érintett ágazatokban működő vállalati ügyfelek a meglévő, rendelkezésre tartott hitelkereteik lehívásával jelentős finanszírozási támogatást igényeltek a bankszektortól. Emellett a legtöbb pénzpiacon a volatilitás jelentős megugrásai miatt a központi szerződő feleknek fedezetkiegészítési felhívásokat kellett kiadniuk, míg a pénzpiaci alapok példa nélkül álló kiáramlással szembesültek, így egyes nemzetközileg aktív bankoknak vissza kellett vásárolniuk a kinnlevő kereskedelmi értékpapírjaikat.

A kínálati oldalon a banki likviditás szintén szűkös volt. Március folyamán elapadtak a legfontosabb finanszírozási piacok forrásai, így a bankok – futamidőtől függetlenül – nem bocsáthattak ki papírokat a piac biztosítékkal nem fedezett szegmensében, ugyanakkor a fedezett szegmensben (repó) csak nagyon rövid lejáratra tudtak forrást szerezni. Ebben a környezetben különösen költségesek lettek az offshore USD-finanszírozási piacok – amikor épp elérhetők voltak –, így a bankoknak még inkább a belső likviditási tartalékokra és az EKB kiegészítő hiteleire kellett támaszkodniuk.

Az EKB bankfelügyelete a Covid19-válságra tett válaszlépéseinek részeként azt is megengedte, hogy a bankok felhasználják a szabályozó által előírt likviditási pufferüket, és ideiglenesen a követelménynél alacsonyabb likviditásfedezeti rátával (LCR) működjenek.^[3] Ezzel párhuzamosan az igen laza monetáris politika – többek között az elfogadható fedezetre vonatkozó szabályok enyhítése – gondoskodott arról, hogy az európai bankfelügyelet alatt álló bankok széles körben hozzáférjenek a központi banki finanszírozáshoz. Az eurorendszer által nyújtott hitel átlagos kinnlevő állománya a 2019. utolsó negyedévi 659 milliárd euróról 2020 harmadik negyedévére 1605 milliárd euróra emelkedett (3. diagram).

A határozott és összehangolt szakpolitikai válaszlépés eredményeként az év második negyedévében fokozatosan enyhültek a piaci feszültségek. 2020 áprilisától javulni kezdett a bankok finanszírozási helyzete. Voltak közülük, amelyek ismét képesek voltak biztosítékkal nem fedezett instrumentumokat kibocsátani, többek között a piac alárendelt szegmensében, bár a válság előtti szintekhez képest magasabb hozammal; ugyanakkor az ügyfélbetétek – nagyrészt a háztartások biztonsági megtakarításai miatti – növekedése mindenhol további likviditási tartalékokat eredményezett. Összességében a jelentős hitelintézetek növelték likviditási puffereiket, amint azt a 2019 utolsó negyedévi 145,91%-ról 2020 harmadik negyedévére 170,94%-ra emelkedett átlagos likviditásfedezeti ráta szemlélteti.

A Covid19-világjárvány európai és egyesült államokbeli kitörése márciusban a részvényárak zuhanásához, a volatilitás megugrásához, valamint az államkötvények és a vállalati hitelek felárainak általános növekedéséhez vezetett. Ez nemcsak a bankok mérlegére fejtett ki negatív hatást, hanem a belső modelleken alapuló piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményeikre, valamint a prudens átértékelési kiigazításaikra is (különösen a piaci árbizonytalanságra és a modellkockázatra vonatkozóan), amelyek korrelálnak a közelmúltbeli volatilitással. A megrázkódtatásra válaszul enyhítő felügyeleti intézkedéseket léptettünk életbe, hogy korlátozzuk azokat a prociklikus hatásokat, amelyeket a piaci kockázathoz és az átértékelési kiigazításokhoz kapcsolódó tőkekövetelményekre gyakorol a válság (ilyen intézkedések például a belső modellek utótesztelése során észlelt túllépés bizonyos eseteinek kizárása és a prudens értékelési kiigazítások diverzifikációs kedvezményeinek növelése). A piaci feltételek második és harmadik negyedévi javulása tovább enyhítette a helyzetet.

Összességében a bevezetett tőke- és likviditási intézkedések – a hatóságoknak a Covid19-pandémia korai szakaszában hozott rendkívüli állami támogató intézkedéseivel együtt – lehetővé tették a bankok számára, hogy zökkenőmentessé tegyék a hitelkockázati folyamatokat, és továbbra is biztosítsák a reálgazdaság finanszírozását. A háztartásoknak és nem pénzügyi vállalatoknak (NPV-k) nyújtott hitelek és előlegek a Covid19-világjárvány kitörésétől kezdve lényegében stabilak maradtak (2020. március és szeptember között az előbbiek esetében +0,8%, az utóbbiaknál −1,3% volt a változás). Az állami garanciák különösen lényegesek voltak az NPV-k finanszírozásának biztosításához (2020 szeptemberében 260 milliárd €).

A finanszírozási feltételek enyhítése, valamint a lakosság, a kisvállalkozások és a vállalatok támogatása érdekében hozott rendkívüli intézkedések is hozzájárultak ahhoz, hogy az év folyamán nagyjából állandó maradt a nemteljesítő hitelek (NPL-ek) teljes állománya a bankok mérlegében. A jövőben azonban a támogató intézkedések megszűnésével ez várhatóan növekedni fog. Ezzel összefüggésben az EKB bankfelügyelete júliusi és decemberi közleményében^[4] hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a bankok időben, megfelelő megoldásokat nyújtsanak a bajba jutott életképes adósoknak, és ezzel lehetőség szerint korlátozzák a problémás eszközök banki felhalmozódását, és minimálisra csökkentsék a hirtelen kilengéseket. Ehhez a bankoknak gondoskodniuk kell a kockázat megfelelő felméréséről, besorolásáról és a mérlegeikben való kimutatásáról. Eredményes kockázatkezelési gyakorlattal kell rendelkezniük a szóban forgó adósok támogatására legalkalmasabb olyan megoldások meghatározásához, kiértékeléséhez és végrehajtásához, amelyek egyúttal megóvják a bankokat a negatív hitelkockázati hatásokkal szemben. Ugyanakkor a bankoknak továbbra is hathatósan kell kezelniük a pandémia kitörése előtt már létezett NPL-állományt.

A Covid19-világjárvány kitörése óta nőttek a működési kockázatok, aminek a hátterében a bankok működési modelljeinek változásai és a kormányzati segélyprogramok végrehajtásából eredő további nehézségek állnak. Ennek ellenére 2020-ban a felügyelt bankok nem számoltak be jelentős működési vagy informatikai incidensről. Noha nőtt a kibertámadási kísérletek száma – különösen a banki ügyfeleket érő, a pandémia miatt könnyebb adathalász és elosztott szolgáltatásmegtagadásos (DDoS) támadásoké –, ennek igen korlátozott hatása volt az információs és kommunikációs technológiai rendszerek rendelkezésre állására és az említett támadások okozta veszteség összegére.^[5] A jelentős hitelintézetek a járvány korai szakaszában aktiválták az üzletmenet folytonosságát biztosító terveiket, így nagymértékben nőtt a távmunkában dolgozó személyzeti állomány aránya (8. diagram). A nyár folyamán a bankok elkezdtek közelíteni az „új normális” vállalatirányítási rendszer irányába, beleértve az irodába való fokozatos visszatérést is; az ősszel újra emelkedni kezdő fertőzési arány hatására azonban ez a tendencia megfordult, és számos bank ismét a távoli munkavégzést részesítette előnyben vagy tette kötelezővé.

2020-ban az EKB bankfelügyelete 86 jelentős hitelintézet sérülékenységi elemzését végezte el annak felméréséhez, hogy milyen hatással lehet a Covid19-válság az euroövezet banki ágazatára. Az aggregált eredményeket 2020. július 28-án tettük közzé.^[6] Ugyanígy a kevésbé jelentős pénzintézeti (LSI) szektorban is megvizsgáltuk, milyen hitel- és likviditási kockázati sérülékenységet idézhetne elő a gazdasági helyzet romlása.^[7]

A vizsgálat eredményei kimutatták, hogy az euroövezeti bankszektor lényegében ellen tud állni a világjárvány okozta stressznek. Továbbra is jelentős bizonytalanság áll fenn azonban azzal kapcsolatban, hogy a moratóriumintézkedések megszüntetése után milyen mértékben fog romlani az eszközminőség, különösen a leginkább érintett gazdasági szektorokban. Az eszközminőség pályáját övező bizonytalanság tükröződik a bankok eltérő céltartalékképzési politikájában, amit a felügyelet változatlanul aggályosnak tart.

A sérülékenységi elemzés a világjárványhoz kapcsolódó két forgatókönyvet vizsgált, amelyek jelentős részét képezte a Covid19-krízisre válaszul bevezetett monetáris, felügyeleti és fiskális támogató intézkedések hatása. Az eurorendszer szakértői szerint a legnagyobb valószínűséggel megvalósuló központi forgatókönyvben a jelentős hitelintézetek átlagos CET1 mutatója 14,5%-ról 12,6%-ra esik vissza. Ez igazolja, hogy az európai bankfelügyelet alatt álló bankok jelenleg elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy ellenálljanak egy rövid ideig tartó, mély recessziónak. A fennálló tőketartalékok a szektor nagy részében lehetővé tennék, hogy az ágazat a súlyos forgatókönyv hatásának is ellenálljon, amelyben mélyebb recessziót és lassabb gazdasági fellendülést feltételezünk, amely a bankok átlagos CET1 mutatóját 14,5%-ról 8,8%-ra veti vissza. Mindazonáltal e szerint a forgatókönyv szerint egyes bankoknak lépéseket kellene tenniük ahhoz, hogy továbbra is teljesítsék a minimális tőkekövetelményeiket.

A két forgatókönyv kimenetele megerősítette, hogy az euroövezeti bankok jelentősen magasabb tőkeszinttel és a váratlan pénzügyi stresszel szembeni sokkal nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkeztek a Covid19-válság kezdetén, mint a nagy pénzügyi válság idején. A sérülékenységi elemzés eredményeit kvalitatív módon felhasználtuk a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) során annak érdekében, hogy segítsük a bankfelügyelőket a bankok tőkeprognózisainak ellenőrzésében, előmozdítsuk az egységes kockázatértékelést, és támogassuk a prudens céltartalékképzési politikát.^[8]

1.1.2 Az euroövezeti bankok általános teljesítménye

2020-ban a Covid19-világjárvány következtében lényegesen csökkent az euroövezeti jelentős pénzintézetek jövedelmezősége – az aggregált évesített sajáttőke-arányos nyereségük kisebb volt a bevallásuk szerinti sajáttőke-költségüknél, és a 2019 végi 5,2%-ról 2020 első három negyedévében 2,1%-ra csökkent^[9] (10. diagram). A jövedelmezőség visszaesése abban is tetten érhető, hogy tovább – 2020 áprilisában 0,3 mediánértékű új mélypontra – csökkent a bankok piaci értékének a könyv szerinti értékhez viszonyított aránya, ami megnehezítette a jelentős hitelintézetek számára, hogy a meglévő részvénytulajdonosi kör jelentős felhígítása nélkül jussanak tőzsdei forrásokhoz.

A jövedelmezőség csökkenésének fő oka az volt, hogy a makrogazdasági környezet romlásából eredően nőtt a hitelezési veszteségek értékvesztése. Ez nem járt együtt a nemteljesítő hitelállomány emelkedésével, pusztán sok kitettség megnövekedett hitelkockázatát tükrözte. Az összesített jövedelmezőség csökkenését egyes jelentős hitelintézetekben fokozta az üzleti és cégérték és a halasztott adókövetelések nagy összegű egyszeri értékcsökkenése.

2020-ban a bankok összesített költség-bevétel aránya nem változott az előző évek magas szintjéhez képest (11. diagram). A bevételi oldalon tapasztalt csökkenést részben ellensúlyozták a költségcsökkentések, így az értékvesztés, céltartalékolás és adózás előtti működési bevétel meglehetősen stabil maradt. Pozitívum, hogy a válság lehetővé tette a bankok számára a fokozott ütemű digitalizálást, ami középtávon hatékonyabb költségszerkezethez vezethet.

Ahhoz, hogy a Covid19-járvány alakulása ellenére megóvják az üzletmenet folytonosságát és a versenyképességüket, a jelentős hitelintézetek – többek között online tanácsadói szolgáltatásokkal és több érintéses fizetéssel – fokozták az ügyfeleik digitális tájékoztatását és bővítették szolgáltatásaik palettáját. A fogyasztói igények kielégítését célzó digitalizálási kezdeményezések elősegítették a költségek csökkentését, amely a fiókbezárásoknak, a kevesebb utazási kiadásnak és más ideiglenes tényezőknek is köszönhető. Annak ellenére, hogy nőtt a hitelezés, és a közelmúltbeli célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO) hosszú időre visszatekintve is alacsony finanszírozási kamatlábakat kínálnak, 2020-ban tovább apadt a jelentős hitelintézetek nettó kamatbevétele. A díjtermelő tevékenységek többségében a díjakból és jutalékokból származó nettó bevétel is csökkent.

A jelentős hitelintézetekhez hasonlóan a kevésbé jelentősek jövedelmezősége is visszaesett 2020-ban, ami főként a rosszabb makrogazdasági feltételek miatt megnövekedett értékvesztések és céltartalékok következménye. A kevésbé jelentős pénzintézetek átlagos sajáttőke-arányos nyeresége a 2019. végi 5,1%-ról 2020 júniusában 3,5%-ra csökkent. A bevételeik legnagyobb részét kitevő kamatbevételek 2020 első felében viszonylag stabilak maradtak az előző évhez képest (12. diagram). A nettó kamatbevétel azonban kis mértékben csökkent a kamatráfordítások növekedése miatt. Végezetül, a pénzügyi értékvesztésnek a céltartalékképzés előtti eredményhez viszonyított arányával mért kockázati költségük meredeken emelkedett, a 2019. végi 12,4%-ról 2020 júniusában 22,4%-ra.

Ami a költségoldalt illeti, az LSI-k folyamatosan igyekeztek lefaragni az összkiadásaikat, főként az igazgatási ráfordításaik minimalizálásával (13. diagram). Az LSI-k költség-bevétel aránya 2020. június végén 72% volt, kissé magasabb, mint 2019 végén (70%). Az LSI-szektor bruttó NPL-mutatója kismértékben, 2019 decemberétől 20 bázisponttal emelkedett, így 2020 második negyedévében 2,1%-os lett.

1.1.3 A bankszektor fő kockázatai

Az EKB bankfelügyelete az illetékes nemzeti hatóságokkal (INH-k) szoros együttműködésben minden évben azonosítja a bankokat rövid és középtávon (két-három éves időhorizonton) érintő legfontosabb kockázatokat. A 2019-es vizsgálat eredetileg a következő főbb kockázati tényezőket azonosította a 2020. évre és az azt követő időszakra: (i) az üzleti modellek fenntarthatósága, (ii) kiberbűnözés és informatikai hiányosságok, (iii) újraéledő gazdasági, politikai és adósságfenntarthatósági aggályok az euroövezetben. Egyéb kockázati tényező még többek között a bankok NPL-stratégiáinak megvalósítási kockázata, a helytelen üzletvitel, a pénzmosás, a terrorizmusfinanszírozás, a brexit és az éghajlatváltozás.

A Covid19-pandémia miatt az EKB bankfelügyelete kénytelen volt a válságból eredő súlyosabb kihívásokra fordítani a figyelmét, és eseti jellegű intézkedésekkel erősíteni a bankokat, hogy az új környezetben is képesek legyenek működni.^[10] A rendkívül bizonytalan gazdasági kilátások okozta közvetlen terhen túl a Covid19-válság végső soron azokat az euroövezeti bankrendszert fenyegető kockázatokat súlyosbította, amelyeket már a világjárvány kitörése előtt is a legjelentősebbként határoztunk meg.

Az euroövezeti bankok alacsony jövedelmezősége és üzleti modelljeinek fenntarthatósága az elmúlt években is a felügyelet figyelmének központjában volt főként azért, mert sok jelentős hitelintézet merev költségszerkezetű, és általában nehézségekbe ütközik megfelelő haszonkulcsot elérnie az európai bankszektor fölös kapacitásai és a tartósan alacsony kamatokkal jellemezhető környezet miatt. A Covid19-járvány okozta gazdasági visszaesés az értékvesztések és a céltartalékok növekedésének betudhatóan további nyomást gyakorolt a bankok jövedelmezőségére, így sürgetőbb lett számukra, hogy kezeljék a strukturális hiányosságokat, és felgyorsítsák az üzleti modelljeik időtállóságát.

Az euroövezetben 2019 végén még mindig nagy összesített NPL-állományt a felügyelet szintén aggályosnak tartotta 2020-ra nézve. Ezzel összefüggésben a Covid19-krízis fokozta az NPL-ek jövőbeli további felhalmozódásának kockázatát, aminek hátterében a világjárványnak a banki hitelfelvevők fizetőképességére gyakorolt negatív hatása áll.

Az európai bankfelügyelet indulásakor az EKB megállapította, hogy javítani kell az euroövezeti bankok vállalatirányítási rendszerein, ami 2019 végén még mindig helytálló volt. Többek között a bankok igazgatótanácsainak és szervezeti kereteinek működése, a belső kontrollmechanizmusaik, az adatösszesítési képességük és az adataik minősége terén állapítottunk meg hiányosságokat, ennélfogva ezek is a felügyelet érdeklődésének homlokterébe kerültek.

A Covid19-krízis további bizonyítékokkal szolgált az említett gyenge pontokra, nevezetesen: (i) az adatszolgáltatás és az adatösszevonás hiányosságai, amelyek akadályozhatják a bankok döntéshozatali folyamatait; (ii) a vezető testület csekély mértékű felügyeleti jellegű részvétele a válság által súlyosan érintett területeken – többek között például a hitelkockázat és a tőketervezés terén – hozott stratégiai döntésekben, valamint az ilyen döntések nem megfelelő ellenőrzése; (iii) a válság leküzdésében nem eléggé proaktív kontrollmechanizmusok – különösen kockázatkezelés és szabálykövetés –, mivel egyes bankok továbbra is létszámhiánnyal küzdenek, és hiányoznak a kockázatok azonosítására, mérésére és figyelemmel kísérésére szolgáló megfelelő informatikai eszközök és eljárások.

Az első negyedévben megfigyelt piaci zavarok azokat a piaci kockázatokat is feltárták, amelyekre a bankok érzékenyebbek, és amelyek nehezen számszerűsíthetők és kezelhetők, különösen nagyfokú volatilitás esetén. A kereskedési könyvben keletkezett veszteségeket gyakran a származtatott pozíciók értékelésében bekövetkezett, lefelé irányuló (különösen hitel- és finanszírozásértékelési) kiigazítások eredményezték, de szerepet játszott az arbitrázskereskedésbe – például a tőkearbitrázs-ügyletekbe – beépült báziskockázat növekedése is. Ezen túlmenően, a csökkenő részvényárfolyamok és az emelkedő hitelkockázati felárak lényeges hatást gyakoroltak a banki könyvben valós értéken elszámolt instrumentumokra, ugyanakkor az alacsony kamatlábak nemcsak az alaptevékenység jövedelmezőségére hatottak negatívan, hanem a nyugdíj-kötelezettségek számszerűsítésére is.

1.2 Felügyeleti prioritások és projektek 2020-ban

1.2.1 A 2020. év felügyeleti prioritásai és a SREP pragmatikus megközelítése

2020-ban a Covid19-járvány kitörése arra késztette az EKB-t, hogy felülvizsgálja a felügyeleti prioritásait, folyamatait és tevékenységeit, hogy előmozdítsa a bankok gazdaságtámogató képességét, ugyanakkor kezelje a világjárvány kiváltotta működési nehézségeket. Ezzel összefüggésben a JST-k átcsoportosították az intézkedéseiket, és a figyelmüket arra összpontosították, hogyan tudnak megbirkózni a bankok a pandémia hatásával.

Mindezeket figyelembe véve a bankfelügyelők proaktív megbeszéléseket folytattak a bankokkal olyan egyedi intézkedésekről, mint például – többek között – a helyszíni ellenőrzések és a belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatok menetrendjének, folyamatainak és határidejének módosítása. Emellett meghosszabbították egyes nem kritikus fontosságú felügyeleti intézkedések és adatbekérések határidejét.

Az EKB bankfelügyelete hasonló megfontolásból pragmatikus megközelítést alkalmazott az éves alaptevékenysége – a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) – végrehajtása során, az EBH iránymutatásaival összhangban^[13].

A SREP 2020. évi pragmatikus megközelítése értelmében az EKB arra koncentrált, hogy a bankok képesek legyenek a folyamatban lévő válságból eredő, a tőkét és a likviditást érintő kihívások és kockázatok kezelésére. Általános szabályként úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a (P2K és P2Ú szerinti) többlettőke-követelményt, és nem aktualizálja a SREP-pontszámokat, hacsak az adott bankra kiható különleges körülmények a változtatást nem indokolják. Ezenkívül úgy határozott, hogy a felügyeleti aggályokat minőségi ajánlások révén kezeli. Ezen túlmenően, a közös felügyeleti csoportok az EKB sérülékenységi elemzésének eredményeit felhasználva új sérülékeny pontokat határoztak meg, és ellenőrizték a bankok pénzügyi és tőkeprognózisait. Az eredmények később a SREP-értékelésekbe is beépültek.

Az EKB 2021 januárjában publikálta az összesített SREP-eredményeket üzleti modell és bankonkénti P2K szerinti bontásban, a kapcsolódó tőkeösszetétellel együtt, összhangban az előző évi arra irányuló törekvéssel, hogy a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásból származó felügyeleti tőkekövetelmények (2020. januári) közzétételével nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a bankok és a befektetők számára.^[14] E tekintetben 2020-ban a teljes tőkére vonatkozó SREP-követelmények és -útmutatás – a rendszerszintű pufferek és az anticiklikus puffer kivételével – átlagosan stabilan 14% körül maradt, míg a CET1 tőkekövetelmény a 2019-es 10,6%-ról 9,6%-ra esett vissza a P2K tőkeminőségére vonatkozó új kritériumok miatt. Mivel a tőkekövetelményekről szóló irányelv legutóbbi módosításának (CRD–V) részeként eredetileg 2021 januárjában hatályba lépő intézkedést korábban bevezették, a bankok a P2K betartásához részben olyan tőkeinstrumentumokat is felhasználhattak, amelyek nem minősülnek elsődleges alapvető (CET1) tőkének. A tőkekövetelmények és az útmutatás mellett 2020-ban minden bank minőségi ajánlást is kapott. A legtöbb ajánlás a belső irányításra (főként a belső kontrollfunkciókra, a vezető testületre, új és régi adatösszevonási kérdésekre), valamint a hitelkockázatra (elsősorban a hitelek besorolására, a céltartalékképzésre, a hirtelen kilengésekre) irányult. Az előző (2019. évi) SREP-ciklussal összevetve a hitelkockázat és az üzleti modellek összetevőiről jelentősen több megállapítás született, míg a belső irányítási rendszerrel és a tőkével kapcsolatos megállapítások száma lényegében stabil maradt – noha 2020-ban többségük abszolút értelemben továbbra is a belső irányításra vonatkozott.

1.2.2 A hitelbírálati kritériumok értékelése

A bankok hitelbírálati kritériumainak értékeléséhez az EKB bankfelügyelete 2019-ben külön projektet indított, amelynek célja az euroövezeti bankok 2016 és 2018 között folyósított új kölcsöneire vonatkozó adatok gyűjtése volt. Az eredményeket 2020 júniusában tette közzé.^[15] Az EKB bankfelügyeletének hitelbírálattal kapcsolatos munkája kiegészíti a fennálló NPL-állomány kezelésére irányuló, folyamatos stratégiai erőfeszítéseket.

A jelentős hitelintézetekről készített beszámoló rávilágított az új kölcsönök nyújtására és árazására az elmúlt években alkalmazott banki gyakorlatban fellelhető néhány hiányosságra; konkrétabban, a bankok lazítottak a lakossági hitelezési standardjaikon. Az elemzés azt is megállapította, hogy a nagy NPL-állományú bankok rendszerint más bankoknál konzervatívabban nyújtottak lakáshiteleket, és nem minden bank fordított kellő figyelmet a kockázatalapú árképzésre, amely biztosítja, hogy a hitel ára legalább a várható veszteségeket és költségeket fedezze. Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a tőkekövetelményeket belső modellek alapján számító bankok kockázatalapú árazása megfelelőbb lett volna.

A háztartásoknak nyújtott hitelezés 2016 és 2018 között markánsan bővült, amit részben a meredeken emelkedő lakásárak gerjesztettek, de nem teljes mértékben támasztott alá a háztartások jövedelmének növekedése (14. diagram). Ennek eredményeként romlottak a lakóingatlan- és fogyasztásihitel-portfóliók jövedelemalapú fő kockázati mutatói, ugyanakkor csökkentek az árazási különbözetek.

Az NPV-knek nyújtott új hiteleknél ugyanakkor vegyesebb kép rajzolódott ki. A nem pénzügyi szerződő felek portfóliójára vonatkozó fő kockázati mutatók javultak (15. diagram), bár a hitelszerkezet kockázatosabb lett, az árazási különbözetek pedig csökkentek ebben a portfólióban. A JST-k a napi szintű felügyelet keretében célzott nyomon követési vizsgálatokat végeznek a témában.

A jelentős hitelintézetek hitelbírálatának vizsgálatával párhuzamosan az EKB bankfelügyelete az INH-kkal szoros együttműködésben egy LSI-kből álló minta alapján horizontálisan, SSM-szerte elemezte a kisebb bankok hitelnyújtási gyakorlatát. Az LSI-ken végzett adatgyűjtés figyelembe vette az arányosság elvét. Az eredmények arra utalnak, hogy a mintába felvett legtöbb LSI a hitelkockázati mutatók tekintetében az adatok hozzáférhetősége terén jelentős problémákkal szembesül. A kevésbé jelentős pénzintézetek a jelentős társaiknál jóval nagyobb hitelnövekedési ütemet mutattak, valamint a kölcsönfelvevőik hitelterhei is szignifikánsan nőttek. Az élénk piaci verseny további nyomást gyakorolt az LSI-k hitelmarzsaira, üzleti és kockázati stratégiáik módosítására kényszerítve őket. A hitelárazásuk nagyon gyenge korrelációt mutatott a mögöttes hitelkockázattal. Az EKB és az INH-k figyelemmel fogják kísérni az LSI-k hitelbírálati normáira vonatkozó vizsgálat eredményeit.

1.2.3 Nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos munka

A jelentős hitelintézeteknél lévő NPL-ek volumene az európai bankfelügyelet 2014 végi elindulásakor mért mintegy 1 billió euróról (8%-os NPL-mutatóról) 2020. szeptember végére 485 milliárd euróra (2,82%-os NPL-mutatóra) csökkent, ami körülbelül 50%-os mérséklődés (16. diagram). Az LSI-knél 2016 óta hasonlóképpen csökken az NPL-ráta, 4,4%-ról 2020. júniusban 2,1%-ra.

2019 a nagy NPL-állományú bankok^[16] az éves célt meghaladva, 23%-kal csökkentették NPL-állományukat.

A Covid19-világjárvány kitörése komoly kihívások elé állítja a bankokat. Egyrészt a jelentős hitelintézeteknek várhatóan még több erőfeszítést kell tenniük az NPL-állományuk további csökkentésére, jóllehet ez 2020 júniusáig lényegében stabil maradt, majd 2020 harmadik negyedévében 503 milliárd euróról 485 milliárd euróra csökkent. Másrészt a pandémia kedvezőtlen gazdasági hatásai a jövőben várhatóan az NPL-ek növekedését eredményezik. Ezzel összefüggésben elengedhetetlen, hogy a jelentős hitelintézetek kellő egyensúlyt teremtsenek a túlzott prociklikusság elkerülése és aközött, hogy mérlegükben megfelelően tükrözzék azokat a kockázatokat, amelyekkel szembesülnek.

Különösen súlyos a hirtelen kilengések okozta hatások kockázata az állami támogatási intézkedések megszűnésekor. Ebben a környezetben elengedhetetlen, hogy a bankok pontosan meghatározzák és tükrözzék mérlegeikben a hitelkockázatot, és működési szempontból felkészüljenek a bajba jutott adósok számának növekedésére: az eszközminőség-romlás késedelmes felismerése és kezelése felerősítheti a prociklikus hatásokat, így a bankszektor kevésbé lenne képes a gazdasági fellendülést támogatni.

Az időben véghezvitt, megvalósítható átstrukturálás a lehető legnagyobb megtérülési értékkel jár, és megakadályozza az NPL-állomány felhalmozódását. A magas NPL-szint hatására emelkednek a finanszírozási költségek, és csökken a jövedelemtermelő képesség, ami szintén rontja a bankok azon képességét, hogy elősegítsék a gazdaság élénkülését.

Ha az átsorolást és a megfelelő céltartalékképzést a moratóriumintézkedések lejártáig halogatják, fennáll a hirtelen kilengések, az erőteljesebb adósságleépítés és az ezekből eredő fokozott prociklikusság veszélye. Amennyiben a befektetők nem tartanák kielégítőnek a banki hitelértékelési és -besorolási irányelveket, az aláásná a bankszektorba vetett bizalmukat, és ez a finanszírozási költségek megemelkedéséhez vezetne. A markáns adósságleépítés és a megnövekedett finanszírozási költségek következtében a bankok kevésbé képesek a gazdasági fellendülés támogatására.

Az EKB bankfelügyelete változatos hitelkockázati kezdeményezésekkel és külső tájékoztatással reagált a Covid19-világjárvány kitörésére.^[17] Az EBH jogalkotási és nem jogalkotási jellegű fizetési moratóriumokról szóló iránymutatásainak^[18] megfelelően az EKB rugalmasságot nyújtott a bankoknak azzal kapcsolatban, hogy miként vizsgálják az EBH-iránymutatások feltételeinek megfelelő moratórium hatálya alá tartozó kitettségek átstrukturáláson alapuló besorolását és kényszerű átstrukturálását.

Az EKB felügyeleti kezdeményezéseivel és kommunikációjával biztosítani kívánja, hogy a jelentős hitelintézetek eredményes hitelkockázat-kezelési gyakorlattal és elegendő működési kapacitással rendelkezzenek ahhoz, hogy mérlegeikben megfelelően mérjék fel, sorolják be és mutassák ki a hitelkockázatot. Ez elősegíti a banki eszközminőség-romlás megfékezését, így a lehetséges mértékben csillapítja a váratlan kilengéseket. A közös felügyeleti csoportok a jelentős hitelintézetekkel együttműködve figyelemmel kísérik, hogyan teljesítik az utóbbiak a hitelkockázatra vonatkozó felügyeleti elvárásokat.

Ezen túlmenően, az EKB 12 hónappal, 2021. márciusig meghosszabbította a nagy NPL-állományú bankok NPL-csökkentési stratégiáinak benyújtási határidejét. Az EKB bankfelügyelete azt is egyértelműsítette, hogy a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fedezeti elvárások teljes mértékben érvényesek maradnak a világjárvány kitörése előtt felhalmozódott NPL-állományra.

Az EKB LSI-felvigyázói minőségében folytatta annak vizsgálatát, hogyan hajtják végre az INH-k az EBH nemteljesítő és átstrukturált kitettségek kezelésére vonatkozó iránymutatásait^[19]. Ezen túlmenően, az INH-k támogatásával hitelkockázati sérülékenységi elemzést végzett a Covid19-válság LSI-kre gyakorolt lehetséges hatásának értelmezése érdekében, figyelembe véve az országos intézkedések csillapító hatásait is. 2021-ben az utólagos ellenőrzési tevékenység középpontjában többek között annak a vizsgálata áll majd, milyen hatást fejt ki a nemzeti támogatási intézkedések lecsengése az LSI-k hitelkockázati profiljaira, valamint hogy készen állnak-e az LSI-k a nemteljesítő kitettségek potenciális növekedésének kezelésére.

1.2.4 Belső modellek célzott felülvizsgálata

A belső modellek 2016-tól 2020-ig tartó, célzott felülvizsgálatának (TRIM) célja az volt, hogy felmérje a hitelintézetek belső modelljeinek megfelelőségét és helyességét, és az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül összehangolja a belső modellekkel kapcsolatos felügyeleti gyakorlatot. Ennek eredményeként kialakult a belső modellekkel kapcsolatos felügyeleti követelmények SSM-szerte egységes értelmezése – az EKB belső modellekhez készült útmutatója –, így a TRIM hozzájárult a kockázattal súlyozott eszközállomány indokolatlan (azaz nem kockázatalapú) változékonyságának csökkentéséhez és a részt vevő országok bankjai számára azonos versenyfeltételek biztosításához.

Négy év elteltével a projekt a végéhez közelít. A TRIM keretében 2017 és 2019 között 65 jelentős hitelintézetben 200 helyszíni modellvizsgálatot végeztünk, amely a hitel-, piaci és partner-hitelkockázat belső modelljeire terjedt ki. A vizsgálatokhoz közös módszertani megközelítést dolgoztunk ki, amely standardizált adatbekéréseken, vizsgálati technikákon és eszközökön alapult. Emellett többszintű minőségbiztosítás, az intézmények összemérése és horizontális elemzések szolgálták a TRIM-vizsgálatok eredményeinek következetességét és összehasonlíthatóságát.

A szabályozói követelmények be nem tartásának a TRIM keretében azonosított esetei az összes kockázattípusra vonatkozó több mint 5800 megállapítást eredményeztek, amelynek mintegy 30%-a volt különösen súlyos.

A fentiek következtében a TRIM projekt beható felügyeleti utóellenőrzéssel jár az érintett hitelintézeteknél, amelyektől elvárjuk, hogy a következő években az új szabályozások végrehajtásával együtt a feltárt hiányosságokat is orvosolják. A TRIM-vizsgálatokat követően 2020 végéig 179 határozatot adtunk ki, amelyek – kötelezettségek, ajánlások és korlátozások formájában – különböző felügyeleti intézkedéseket tartalmaznak. Ezek némelyike jelentős mennyiségi hatást gyakorol a kockázattal súlyozott eszközállomány mértékére.

Az EKB bankfelügyelete által 2020 márciusában a Covid19-járvány kitörésére válaszul az intézményeknek nyújtott operatív könnyítő intézkedések részeként hat hónappal elhalasztottuk azoknak a TRIM-határozatoknak, helyszíni vizsgálat utáni emlékeztető leveleknek és belső modellekre vonatkozó határozatoknak a kiadását, amelyeket addig nem küldtünk meg a hitelintézeteknek. Ennek eredményeként a TRIM projekt lezárását 2020-ról 2021 első felére halasztottuk.

1.2.5 Az ICAAP és az ILAAP eljárással kapcsolatos munka

A belső tőkemegfelelőség-értékelési eljárás (ICAAP) és a belső likviditásmegfelelőség-értékelési eljárás (ILAAP) megbízható folyamatai nélkülözhetetlenek a bankok rugalmasságának erősítéséhez, továbbá lehetővé teszik számukra, hogy folyamatosan működjenek az üzleti ciklus során, és ellenálljanak a gazdasági sokkoknak. Mindkét eljárás arra irányul, hogy a bankok az adott szervezetre szabott, strukturált módon, helyesen mérjék fel és kezeljék tőke- és likviditási kockázataikat.

Az EKB bankfelügyelete számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy támogassa a bankokat az ICAAP és az ILAAP eljárásaik mint értékes kockázatkezelési rendszerek kialakításában. Ezeket a SREP keretében rendszeresen felülvizsgáljuk. Az EKB 2018-ban útmutatókat adott ki az ICAAP és az ILAAP eljáráshoz, amelyekben világosan megfogalmazza vonatkozó elvárásait. 2019-ben átfogóan elemezte, hogy 37 jelentős hitelintézet milyen ICAAP-gyakorlatot folytat az általa meghatározott felügyeleti elvárásokhoz képest. Az elemzésnek a bankok ICAAP-gyakorlatáról szóló EKB-jelentésben 2020 augusztusában közzétett megállapításaiból kiderül, hogy jóllehet a bankok az elmúlt években jelentős mértékben javították ICAAP eljárásaikat, különösen három fő területen tovább kell lépniük.

Először is, számos banknak még mindig nem kielégítő az adatminőségi rendszere, ami akadályozhatja, hogy megbízható, gyorsan lekérdezhető adatok alapján hozzanak tájékozott döntést.

Másodszor, sok bank nem veszi számításba azoknak a kockázatoknak a teljes körét, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a belső tőkéjére. Hiányosságokat állapítottunk meg például azon a téren, hogy a bankok hogyan értékelik a kiegészítő alapvető (Tier 1) vagy a járulékos (Tier 2) tőkeinstrumentumokat az üzletmenet folytonosságához szükséges belső tőkeigényük meghatározásakor (folytonossági feltevés), és – tágabb értelemben – hogyan határozzák meg tőkéjük valós gazdasági értékét a gazdasági kockázataik fedezésekor (gazdasági érték figyelembevétele), amint a 18. diagramon látható. Ha a fentiek mellett az összes lényeges gazdasági kockázatot sem sikerül meghatározniuk és számszerűsíteniük, az gátolhatja a megfelelő gazdasági tőke biztosítását, ennélfogva gyengülhet az általános pénzügyi rezilienciájuk.

Harmadszor, ahogy a 19. diagram szemlélteti, a stresszvizsgálat még nem vált a bankok kockázatkezelési gyakorlatának hatásos, szerves részévé. A Covid19-világjárvány rávilágított, hogy a bankok különféle veszélyeknek vannak kitéve, amelyek váratlanul bekövetkezhetnek; ám számos hitelintézet nem figyeli módszeresen a gazdasági környezetet az új veszélyek feltárása céljából, és nem vizsgálja felül rendszeresen a stresszteszt-forgatókönyveit és adottságait. Ez súlyosan veszélyeztetheti a bankok stresszhelyzetekre való reagálási képességét.

Jóllehet a fenti elemzést a Covid19-járvány kitörése előtt végezték, az EKB véleménye szerint a helyes ICAAP-gyakorlat súlyos megrázkódtatás idején ugyanolyan releváns, mint rendes körülmények között. A gondosan kidolgozott ICAAP eljárások kulcsfontosságúak az eredményes kockázatkezeléshez, a pénzügyi szilárdsághoz és a hosszú távú fenntarthatósághoz.

A SREP 2020. évi pragmatikus megközelítésével összefüggésben az EKB bankfelügyelete olyan hiányosságokat állapított meg a bankok ICAAP- és ILAAP-gyakorlatában, amelyek aláássák az előretekintő prognózisaik megbízhatóságát, és hátrányosan befolyásolhatják azon képességüket, hogy sikeresen kezeljék a tőke- és likviditási pozícióikat a Covid19-válság során. A felügyelet arra ösztönzi a bankokat, hogy az alap- és a kedvezőtlen forgatókönyveikben szigorúan vegyék számításba a Covid19 betegséggel kapcsolatos folyamatok súlyosabb kimenetelének a lehetőségét és hatását.

Az ICAAP és az ILAAP a jövőben nagyobb szerepet tölt be a SREP eljárásban, aminek ösztönöznie kell a bankokat a szóban forgó belső folyamatok kitartó fejlesztésére. Ezen túlmenően, az EKB bankfelügyeletének P2K-meghatározási módszere nagyobb mértékben veszi számításba a kockázati tényezőket, ami várhatóan arra ösztönzi a bankokat, hogy pontosabban meghatározzák a rájuk ható különféle kockázatokat.

1.2.6 Informatikai és kiberbiztonsági kockázat

2020-ban újra a kiberbűnözést és az informatikai hiányosságokat határoztuk meg a bankszektort fenyegető egyik fő kockázati tényezőként. A bankok e téren mutatott alkalmazkodóképességének erősítése érdekében az EKB bankfelügyeletének egyik 2020. évi prioritása az volt, hogy felügyeleti intézkedésekkel – úgymint helyszíni vizsgálatokkal, az éves SREP eljárással, az SSM kiberbiztonsági incidensbejelentési eljárásával és más bankspecifikus és horizontális tevékenységekkel – értékelje a bankokat érintő informatikai és kiberkockázatokat.

Az informatikai rendszerek megbízhatósága akkor lett lényeges, amikor a bankok megkezdték a fiókok bezárását, és áttértek a távmunka rendszerére. Ezzel összefüggésben az EKB bankfelügyelete a Covid19-krízishez fűződő egyik legkiemelkedőbb kockázatként azonosította az informatikai és kiberbiztonsági kockázatokat. A felügyelt hitelintézetek által az EKB-nak bejelentett jelentős kiberbiztonsági incidensek száma – különösen az ellenséges szándékúaké – valóban nőtt 2020-ban.^[20] Ezek az események mindeddig többnyire azzal a következménnyel jártak, hogy nem álltak rendelkezésre a banki vagy a bank szolgáltatói szolgáltatások. A kiberbiztonsági incidensek számának megemelkedése azonban rávilágít arra, hogy a bankoknak erősíteniük kell informatikai rezilienciájukat, és orvosolniuk kell az olyan hiányosságokat, mint a túlságosan bonyolult informatikai architektúra, vagy az, hogy a kritikus fontosságú üzleti funkciók végrehajtása során nagymértékben támaszkodnak az életciklusuk végén járó információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerekre.

Az EKB bankfelügyelete 2020 júniusában közzétette a SREP informatikai kockázatra vonatkozó kérdőívének eredményeiről szóló éves jelentését^[21], amelyet az INH-kkal együttműködésben dolgozott ki, és amely a kérdőív belső banki értékelésén alapul. A jelentés bemutatja a bankok 2019 első negyedévi, informatikai kockázattal kapcsolatos gyakorlatáról tett főbb észrevételeket. A bankok kiszervezési költségvetése 2018 során és 2019 elejéig folyamatosan nőtt, ezen belül fontosabbak lettek a felhőszolgáltatások. Aggasztó módon az üzleti szempontból kiemelten fontos tevékenységeket támogató, életciklusuk végén járó rendszerek száma szintén tovább nőtt, és változatlanul az adatminőség-kezelés a legkevésbé kiforrott kockázatkezelési terület.

Az EKB bankfelügyelete részt vett az említett témákról szóló, nemzetközi munkacsoportok által készített kiadványok kidolgozásában is. A szóban forgó publikációk a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak a kiberbiztonsági eseményekre adott válaszlépések és a helyreállítás hatásos gyakorlatát bemutató konzultációs dokumentuma^[22], a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságnak a működési rugalmasság alapelveiről szóló konzultációs dokumentuma^[23] és az IKT- és biztonsági kockázatok kezelésére vonatkozó EBH-iránymutatások^[24], amelyek 2020 júniusában léptek hatályba.

1.2.7 Brexit

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, és ezzel egy átmeneti időszak kezdődött, amelyben az uniós jog továbbra is hatályos volt az Egyesült Királyságon belül és az Egyesült Királyságra. Az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ért. Az EKB bankfelügyelete 2020-ban igyekezett gondoskodni arról, hogy a bankok és felügyeletek felkészüljenek a brexit átmeneti időszakának végére, és szorosan figyelemmel kísérte a bankok brexit utáni terveinek megvalósítását.

A bankfelügyelet az év folyamán figyelemmel követte az EU és az Egyesült Királyság közötti politikai tárgyalásokat, és felügyeleti szempontból felmérte ezek következményeit. Emellett technikai jellegű észrevételekkel segítette az európai felügyeletek munkáját, gondoskodva arról, hogy fontolóra vegyék a fő felügyeleti kérdéseket.

A jelentős hitelintézetek folyamatos felügyeletének részeként az EKB bankfelügyelete folyamatosan aktualizálta arra vonatkozó értékelését, hogy az átmeneti időszak végén esetleg megvalósuló, megállapodás és egyenértékűség nélküli forgatókönyv milyen hatást gyakorolna a jelentős hitelintézetek több tevékenységi területére, például a befektetési szolgáltatásokra és a kereskedési helyszínekre. Azt tanácsolta a bankoknak, hogy folytassák a felkészülést a brexit minden lehetséges kimenetelére, és felszólította őket, hogy hajtsanak végre enyhítő intézkedéseket az esetleges rendezetlen kilépés kockázatának kezelésére. Összességében kielégítőnek ítélte a bankoknak az átmeneti időszak végére való felkészülését, így 2021. január elején nem volt megfigyelhető piaci zavar a pénzügyi szolgáltatások terén.

Az EKB bankfelügyelete továbbra is figyelemmel kísérte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése által érintett jelentős hitelintézetek brexittel kapcsolatos terveinek végrehajtását, hogy meggyőződjön arról, hogy a korábban egyeztetett menetrendnek megfelelően haladnak a brexit után megcélzott működési modelljeik megvalósításával. A horizontális nyomon követést bankspecifikus monitorozás és – hiányosságok esetén – felügyeleti intézkedések egészítették ki. Az EKB felügyeleti elvárásainak maradéktalan teljesítése érdekében néhány banknak továbbra is intézkedéseket kell tennie a belső irányítási rendszer, az üzletszerzés, a könyvelési modellek és a finanszírozás, az uniós ügyfelek újradokumentálása és a csoporton belüli megállapodások, valamint az informatikai infrastruktúra és az adatszolgáltatás terén.

2020 folyamán az EKB bankfelügyelete a Felügyeleti Hírlevél több cikkében, a felügyeleti blog bejegyzéseiben és a felügyelt szervezetekkel folytatott kétoldalú tárgyalások révén folytatta a brexittel kapcsolatos felügyeleti elvárásainak ismertetését.^[25]

Az EKB bankfelügyelete a brexit után továbbra is figyelemmel kíséri a bankok megcélzott működési modelljeinek megvalósítását, azokra a felügyeleti kulcskérdésekre összpontosítva, amelyek az új rendszerre való áttérésből merülhetnek fel. A 2019-ben kialakított új együttműködési keretrendszer értelmében az EKB bankfelügyelete és az egyesült királyságbeli felügyeleti szervek folytatják az együttműködést az SSM-ben részt vevő országokban és az Egyesült Királyságban egyaránt aktív bankok felügyelete terén.

1.2.8 Fintech és digitális átalakulás

Az EKB bankfelügyelete 2020 folyamán folytatta a jelentős és kevésbé jelentős pénzintézetek fintechhasználatának felügyeletére vonatkozó megközelítésének kidolgozását. Lépéseket tett a fintechhel kapcsolatos kockázatok egységes értelmezésének kialakítására, valamint hogy módszertani támogatást és eszközöket biztosítson a bankfelügyelők részére.

Az EKB bankfelügyelete folytatta az együttműködést az INH-kkal, a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekkel és más fontos piaci szereplőkkel annak mélyrehatóbb megértése érdekében, hogyan használják fel a bankok az innovatív technológiákat, és ez milyen következményekkel jár üzleti modelljeikre és kockázatkezelési rendszereikre nézve. Ezzel összefüggésben folyamatos figyelemmel kísérte a piaci folyamatokat és a felmerülő kockázatokat, beleértve a Covid19-világjárványnak a banki digitalizációra és innovációra kifejtett hatását. A pandémia megmutatta, hogy az európai bankfelügyelet alatt álló bankok képesek működési szempontból rugalmasak maradni, még akkor is, ha jelentősen nagyobb mértékben támaszkodnak a távmunkára. Ami a jövőt illeti, a digitális átalakulás és az innováció változatlanul elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy a bankok helytálljanak az erős versenyben, figyelembe véve, milyen szerepet játszhatnak a digitalizált rendszerek a költségcsökkentésben és a banki ügyfelek egyre inkább digitális irányultságú elvárásainak teljesítésében.

Az EKB 2020. augusztus 27-én közzétette a KBER-nek / az európai bankfelügyeletnek az Európai Bizottság digitális pénzügyekről folytatott konzultációjára adott válaszát, amelyben részletesen megválaszolta azokra a különféle tényezőkre vonatkozó kérdéseket, amelyekkel a Bizottság stratégiája szerint foglalkozni kell. Az EKB összességében támogatja a Bizottság által meghatározott, – a Covid19-járvány kitörése után még fontosabbá vált – uniós digitális pénzügyi fejlődés előmozdításához elsőbbséget élvező területeket. Jóllehet az EKB elismeri, hogy a digitalizálás és az innováció jelentős előnyökkel járhat a pénzügyi intézmények, a pénzügyi rendszer és a tágabb értelemben vett gazdaság számára, a banki ágazat digitális átalakítása során a kapcsolódó kockázatokat is mérlegelni kell. Noha a világjárvány felgyorsította a bankok digitalizálási erőfeszítéseit, és rámutatott az innovációs beruházások fontosságára, olyan további nehézségekre is fényt derített, amelyeket a jövőben is figyelemmel kell kísérni, és kezelni kell a bankok kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó feltételrendszereiben.

Az EKB különféle nemzetközi és európai csoportok, hálózatok tagja, amelyekben tapasztalataival és véleményével hozzájárul a fintech és a digitalizáció szabályozói és felügyeleti kereteinek kialakításához. E szerepvállalásának folytatása mellett az EKB bankfelügyelete 2020-ban részt vett az EKB kriptoeszközökkel és központi banki digitális pénznemekkel kapcsolatos munkájában is, amelyeknek a bankfelügyelet szempontjából lényeges vetületeit vizsgálta. Belső és külső műhelyfoglalkozásokat, tanfolyamokat és szemináriumokat is szervezett az egységes felügyeleti megközelítés elősegítése érdekében, valamint hogy lépést tartson a fintech és a digitalizáció különféle folyamataival.

1.3 Jelentős hitelintézetek közvetlen felügyelete

1.3.1 Nem helyszíni felügyelet

Az EKB bankfelügyelete a jelentős hitelintézetek arányos és kockázatalapú, szigorú és következetes felügyeletére törekszik. E célból minden évre meghatározza az állandó felügyeleti alaptevékenységeket, amelyek a meglévő szabályozási követelményekre, az SSM felügyeleti szabályzatára és az SSM felügyeleti prioritásaira épülnek, és az egyes jelentős pénzintézetekre vonatkozó, folyamatos felügyeleti vizsgálati program részét képezik.

A központilag meghatározott alaptevékenységek mellett a SEP a bankok sajátosságaihoz igazított felügyeleti tevékenységeket is tartalmazhat, így teret enged a közös felügyeleti csoportoknak az egyedi kockázatok elemzésére és kezelésére.

A nem helyszíni SEP-tevékenységek többek között (i) a kockázatokhoz kapcsolódnak (például a SREP); (ii) a szervezeti, adminisztratív vagy jogi követelményekhez kapcsolódnak (pl. a jelentőség éves felülvizsgálata); (iii) a folyamatban lévő SEP programnak a felügyelt csoport vagy szervezet sajátosságaihoz igazítása érdekében a JST-k által tervezett további tevékenységek (pl. a banki üzleti modell vagy szervezetirányítás elemzése). Míg az első két tevékenységcsoportot központilag határozzuk meg, a harmadik az adott bankra vonatkozik, és a megfelelő közös felügyeleti csoport határozza meg.

Arányosság

A SEP megfelel az arányosság elvének, azaz a felügyelet intenzitása az egyes hitelintézetek méretétől, rendszerszempontú fontosságától és összetettségétől függ. 2020-ban az egy jelentős hitelintézetre jutó tervezett felügyeleti tevékenységek átlagos száma meglehetősen hasonló volt az előző évhez (lásd a 20. diagramot), ami biztosította, hogy a közös felügyeleti csoportok továbbra is elegendő mozgástérrel rendelkezzenek az egyes intézményekre vonatkozó kockázatok kezeléséhez.

Kockázatalapú megközelítés alkalmazása

A SEP kockázatalapú megközelítést alkalmaz, az egyes jelentős hitelintézetek legrelevánsabb kockázati kategóriáira összpontosítva. Például a hitelkockázathoz kapcsolódó feladatok százalékos aránya magasabb a nagy NPL-állományú bankok esetében, mint az átlagos banknál, a piaci kockázattal kapcsolatos feladatok százalékos aránya pedig magasabb a piaci és kereskedési tevékenységeknek nagymértékben kitett bankok esetében, mint az átlagos banknál (21. diagram).

A nem helyszíni felügyelet 2020. évi kiemelt tevékenységei

A Covid19-világjárvány következtében az EKB bankfelügyelete felülvizsgálta a felügyeleti folyamatait és tevékenységeit annak érdekében, hogy kellőképpen megkönnyítse a bankok működését, és gondoskodjon arról, hogy a JST-k megfelelően összpontosíthassanak a bankok válságkezelő képességének figyelemmel kísérésére.

Így felülvizsgálták a 2020-ra tervezett nem helyszíni tevékenységeket, és néhányukat törölték, egyszerűsítették vagy elhalasztották. A legfontosabb változások többek között: (i) az egész EU-ra kiterjedő 2020. évi stresszteszt 2021-re halasztása, és a már rendelkezésre álló információkon alapuló sérülékenységi elemzéssel való helyettesítése, amelynek célja a Covid19-válságból eredő konkrét kockázatok felmérése; (ii) pragmatikus megközelítés alkalmazása a SREP eljáráshoz (lásd az 1.2 pontot); (iii) a Covid19-járvány banki kockázati profilokra gyakorolt hatásának figyelemmel kísérésére szolgáló folyamat bevezetése (amely nagyobb kapcsolattartással jár a bankokkal); (iv) a még le nem járt határidejű összes felügyeleti intézkedés határidejének meghosszabbítása hat hónappal.

A felsorolt erőfeszítések – valamint a közös felügyeleti csoportoknak a bankspecifikus intézkedésekkel kapcsolatban tett lépései és a bankok válságkezelő képességének irányába történő hangsúlyeltolódás – eredményeként a 2020 elején eredetileg tervezetthez képest kismértékben csökkent az elvégzett feladatok száma (22. diagram).

Felügyeleti megállapítások

A „felügyeleti megállapítások” a rendszeres felügyeleti tevékenységek egyik fő eredménye, amelyek a bankok által orvosolandó hiányosságokat tükröznek. A közös felügyeleti csoportoknak nyomon kell követniük, hogy a bankok milyen intézkedéseket hoznak a feltárt problémák orvoslására. A 2020. december 31-i állapot szerint a nyilvántartásba vett megállapítások száma összességében csökkent az előző évekhez képest, főként a helyszíni ellenőrzések és a belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatok számának a Covid19-válsághoz köthető csökkenése miatt. A megállapítások többsége helyszíni ellenőrzésből, belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatból és engedélyezéshez kapcsolódó tevékenységből származott. A legtöbb megállapítás a hitelkockázat terén született (23. diagram).

1.3.2 Helyszíni ellenőrzések

Az EKB szervezeti felépítése 2020. júliusban bejelentett módosításainak részeként létrejött egy szerkezetileg független, helyszíni felügyeleti szervezeti egység: a Helyszíni és Belsőmodell-vizsgálatok Főigazgatósága (DG/OMI), amelynek feladatkörét Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése című 5.1 pont ismerteti.

A Covid19-világjárvány nyomán bevezetett utazási korlátozások 2020-ban jelentős hatással voltak a helyszíni ellenőrzésekre és a belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokra. Az EKB Igazgatósága 2020 márciusában úgy határozott, hogy felfüggeszt minden üzleti utat és előkészítő szakaszban lévő helyszíni, illetve belsőmodell-vizsgálatot. A vizsgálati szakaszban járó ilyen vizsgálatokat lehetőség szerint a helyszínen kívül folytatták le, míg a végleges jelentéstételi szakaszban lévőket a terveknek megfelelően véglegesítették.

A megfelelő felügyeleti ellenőrzés fenntartása érdekében az EKB bankfelügyelete kidolgozta a „nem helyszíni vizsgálatok” ideiglenes koncepcióját a Covid19-válság által előidézett legkiemelkedőbb kockázatok távolból történő vizsgálatához, amely például a bankokkal távolról folytatott konzultáció vagy együttműködési eszközök révén végezhető. Az a célunk, hogy az egészségügyi helyzet javulása esetén visszatérjünk a hagyományos helyszíni ellenőrzéshez. Mindazonáltal a helyszínen kívüli vizsgálatok során szerzett tapasztalatokból hasznos tanulságok vonhatók le, amelyek beépülnek az EKB bankfelügyeletének jövőbeni helyszíni felügyeleti módszertanába.

A bankok Covid19-járvánnyal összefüggő legkiemelkedőbb kockázatainak értékelése és vizsgálattámogatási kapacitása alapján a közös felügyeleti csoportok átcsoportosították az eredetileg 2020-ra tervezett helyszíni és belsőmodell-vizsgálatokat. Ennek eredményeként a 2020. évi munkarendben 96 helyszíni és 83 belsőmodell-vizsgálat szerepelt, amelyek többségét a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos biztonsági előírások miatt a helyszínen kívül kellett elvégezni.

A belső modellekkel kapcsolatos vizsgálatokról 2020-ban összesen 168 felügyeleti határozatot^[26] adtunk ki.

A helyszíni vizsgálatokban részt vevő SSM-alkalmazottak 2020-as képzési programját többnyire távolról bonyolították le. A program 15 tanfolyamból állt, amelyek az ellenőrzések szempontjából lényeges összes fontos SREP-kockázattípust és folyamatot lefedték. Az online formában tartott tanfolyamokon nagyobb számban vehettek részt, így több mint 586 ellenőr és bankfelügyelő élvezhette a program előnyeit.

1.3.2.1 A helyszíni ellenőrzések főbb megállapításai

Az alábbi elemzés áttekintést nyújt a helyszíni ellenőrzések során tett legfontosabb megállapításokról.^[27]

Belső irányítás

A legkritikusabb megállapítások a következő szervezetirányítási területeken tártak fel hiányosságokat:

• Belső kontrollrendszer (beleértve a szabálykövetést, kockázatkezelést és belső ellenőrzést): a teljes belső kontrollrendszer függetlenségét, erőforrásait és tevékenységi körét érintő, súlyos hiányosságok.
• Vállalati struktúra és szervezet: a banki szervezeti felépítés átláthatóságának hiánya a felelősségi körök nem megfelelő elosztása és a nem egyértelmű beszámolási rend miatt, hiányosságok a belső kontroll kereteiben, valamint elégtelen emberi és technikai erőforrások.
• A szervezetirányítási folyamatok végrehajtása és felügyelete: a banki üzleti és kockázati stratégiák végrehajtásának nem megfelelő vezető testületi felügyelete.
• Kockázati adatösszevonás és kockázati adatszolgáltatás: nem eléggé átfogó kockázati adatösszevonási és adatszolgáltatási keretrendszer, az adatarchitektúra és az informatikai infrastruktúra gyengesége.

Hitelkockázat

A hitelkockázati ellenőrzéseknek mintegy fele főként a banki eszközök minőségére irányult, és hitelakták vizsgálatával zajlott. Ezek feltárták, hogy prudenciális szempontból 2,3 milliárd eurót meghaladó további céltartalékképzésre van szükség, és mintegy 3,1 milliárd eurónyi átsorolás történt teljesítőből nemteljesítő státuszba.^[28] A többi ellenőrzés elsősorban a hitelkockázat-kezelési folyamat minőségi szempontjaira összpontosult. A legfontosabb megállapítások többek között a következők voltak:

• A várható hitelveszteség alulbecslése: a fedezetnek és a fizetési késedelmek teljesítési arányának a túlértékelése, a várható hitelveszteség pontatlan számítása az alkalmazott módszertan és a céltartalékolási paraméterek hiányosságai miatt.
• Adósok nem megfelelő besorolása: hiányosságok a fizetésképtelen vagy nemteljesítő kitettségek meghatározásában, illetve azonosításában és az átstrukturálás azonosítására szolgáló folyamatokban, a 2. és 3. szakaszban lévő bruttó kitettségek alulbecslése.
• Gyenge monitorozási folyamatok: hiányosságok a hitelromlás és a nem kielégítő minősítési rendszerek korai jeleinek a felismerésében, amelyek hátterében gyakran a rossz adatminőség és az adatoknak a különböző informatikai rendszerek közötti inkonzisztenciája, valamint a manuális kiigazításra való túlzott támaszkodás áll.

Informatikai kockázat

A különösen súlyos megállapítások többségükben az alábbi területeken tártak fel hiányosságokat:

• Az informatikai üzletmenet-folytonosság kezelése: elégtelen informatikai üzletmenet-folytonosság; hatástalan vagy kifogásolható informatikai üzletmenet-folytonossági tervek.
• A kiberbiztonság kezelése: a kulcsfontosságú adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének és rendelkezésre állásának, valamint a kiberbiztonsági incidensek időben történő észlelésének biztosítására alkalmatlan kiberbiztonsági intézkedések.
• Az informatikai kockázat kezelése: az informatikai kockázat nem megfelelő integrálása az átfogó kockázatkezelési rendszerbe.

A szavatolótőke és az ICAAP

Az (1. pillér szerinti) szavatolótőkére vonatkozó főbb megállapítások szerint a kontrollrendszer minden 1. pillér szerinti kockázat esetében hiányosságokat mutatott annak meghatározása terén, hogy helytelenül használják-e a kockázati súlyokat a kitettségekhez, továbbá a kitettségi osztályok helytelen allokálása miatt alulbecsülték a kockázattal súlyozott eszközöket. További megállapítások születtek a spekulatív ingatlanfinanszírozás sikertelen azonosításával és a hitelkockázat-mérséklési technikákhoz nem elfogadható fedezet alkalmazásával kapcsolatban.

Az ICAAP-vizsgálatok során feltárt legsúlyosabb problémák a következőkkel kapcsolatosak: (i) gyenge pontok a belső számszerűsítésben, főként a részesedési, a nyugdíj-, a piaci és a hitelkockázat modellezése terén; (ii) a megbízható, több évre előretekintő tőketervezés hiánya; (iii) inkonzisztens kapcsolatok a stratégiai tervezési folyamatok és a kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó feltételrendszer között, elsősorban a kockázati étvágy következetes és granuláris korlátainak hiánya miatt.

Piaci kockázat

A legsúlyosabb megállapítások az értékelési kockázat mérésére és kezelésére vonatkoztak, többek között az EBH prudens értékelésre alkalmazandó szabályozástechnikai standardjai végrehajtásának és a valós érték mérésének lényeges hiányosságaira (független ármegerősítés nem kielégítő hatóköre, a valósérték-hierarchia nem megfelelő módszertana, a kezdeti megjelenítéskori valós érték és az ügyleti ár különbségéből származó eredmény helytelen elszámolási gyakorlata, hiányzó valósérték-kiigazítás).

Banki könyvi kamatlábkockázat (IRRBB)

A kritikus megállapítások többsége az IRRBB kockázat mérésére, kezelésére és nyomon követésére vonatkozott: a számszerűsítési módszerek nem megfelelő voltára, nem kielégítően indokolt vagy szilárd feltevések és paraméterek alkalmazására, a lejárat nélküli betétek modellezéséhez szükséges szilárd alapok hiányára és az IRRBB-modellek rendszeres validálásának hiányára.

Likviditási kockázat

A nagyon súlyos megállapítások többsége a stresszvizsgálati keretrendszer (a stressztesztek forgatókönyveinek nem kellően konzervatív kerete, a stresszteszt hatásainak számszerűsítéséhez használt feltételezések és paraméterek meghatározásának hiányosságai) és a kockázatmérés és -monitorozás gyenge pontjaihoz kapcsolódott (hiányosságok a pénzügyi termékek kifuttatási profiljának becslésében és hibák a likviditásfedezeti ráta kiszámításában).

Működési kockázat

A legsúlyosabb megállapítások a működési kockázatok kezeléséhez (a vonatkozó adatgyűjtés hiányosságai, nem megfelelő kockázatmegelőzési és korrekciós intézkedések a működési kockázati események kezelése során) és azonosításához kötődtek (a jelentős működési kockázatok nem teljes lefedettsége és meghatározása).

Üzleti modellek és jövedelmezőség

A leglényegesebb megállapítások a termékárazás (releváns költségek és kockázatok kihagyása az árazási eszközökből, fenntartható jövedelmezőséget nem biztosító árképzési ráták), a stratégiai irányítási képességek (az üzleti stratégia végrehajtásához nem elegendő vezetői kontrollintézkedés) és a bevétel-, költség- és tőkeallokáció hiányosságaihoz köthetők (torz jövedelmezőségi kép kialakulásához vezető hiányosságok a nyereség-, költség- és tőkeallokációban).

1.4 A kevésbé jelentős hitelintézetek közvetett felügyelete

A Covid19-világjárvány kitörése után a növekvő kockázatok proaktív kezelése érdekében az EKB fokozta és áthangolta LSI-felvigyázási tevékenységét. Az EKB és az INH-k ugyanakkor megállapodtak abban, hogy rugalmasan kezelik az eredetileg 2020-ban tervezett egyes tevékenységek végrehajtását.

Fokozott és átszervezett LSI-felvigyázási tevékenységek a Covid19-válságból eredő kockázatok kezelése érdekében

Az EKB az év folyamán mind szakértői, mind vezetői szinten fokozta együttműködését az INH-kkal, hogy előretekintően kezeljék a Covid19-válságból eredő kockázatokat. Az EKB felmérte az LSI-k olyan, hitel- és likviditási kockázat szempontjából sérülékeny pontjait, amelyekre hatással lehet a gazdasági helyzet romlása. A felmérés kiterjedt a világjárvány következményeire érzékenyebb gazdasági ágazatokban (például a szállítás, szálláshely-szolgáltatás stb.) koncentrálódó LSI-kitettségekre, valamint az LSI-k hirtelen likviditási igények vagy a finanszírozási forrásokat érő sokkok miatt sérülékeny pontjaira. Az eszközminőséget illetően az elemzés kimutatta, hogy a kevésbé sebezhető ágazatoknak kitett bankoknak is kihívást jelenthetnek a Covid19 negatív következményei, különösen ha nagy NPL-állománnyal rendelkeztek a válság kezdetén. Ami a likviditást illeti, számos kis és közepes LSI változatlanul likviditási kockázatoknak van kitéve. Számos bank nyújt például kiemelkedően sok rendelkezésre tartott hitelkeretet a rendelkezésre álló kiváló minőségű likvid eszközállományához képest, így a Covid19-válság első szakaszában megfigyelthez hasonló, hirtelen vállalati likviditásigény esetén sérülékeny lehet. Egy másik likviditási probléma olyan LSI-ket érint, amelyek nagymértékben – vagy bizonyos esetekben túlzottan – támaszkodnak a nagybani finanszírozásra, így erősen kihathat rájuk a bankközi piacok volatilitása.

A fentiek mellett az EKB segítséget nyújtott az INH-k részére különböző felügyeleti megközelítések SSM-szerte egységes alkalmazásának előmozdításához, úgymint a pragmatikus 2020. évi felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásról (SREP) a Covid19‐válság fényében kiadott EBH-iránymutatások^[29] és a Covid19-válságra tekintettel alkalmazott jogalkotási és nem jogalkotási jellegű fizetési moratóriumokról szóló EBH-iránymutatások^[30] végrehajtásához, valamint az állami garanciarendszerek megvalósítására való tekintettel az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó jelentős kockázatátruházás értékeléséhez.

Az EKB finomította a kevésbé jelentős pénzintézetek korai figyelmeztető rendszerét, amelynek célja, hogy azonosítsa a sérülékeny LSI-ket, valamint a nagykockázat-vállalási és a tőkekövetelmények megsértésére vonatkozó információkkal támogassa az INH-kkal folytatott párbeszédet.

Az EKB 2020-ban folytatta az intézményvédelmi rendszerekkel (IPS) kapcsolatos munkáját. Ezzel összefüggésben az EKB támogatta a Banca d’Italiát a Trentino–Alto Adige régióbeli Raiffeisen bankokból álló, csak kevésbé jelentős pénzintézetekre kiterjedő IPS értékelésében, amely 2020. november 4. óta prudenciális szempontból elismert intézményvédelmi rendszer. Az EKB további monitorozási tevékenységet is végzett a hibrid intézményvédelmi rendszereken, amelyek részben jelentős változásokon mennek át.

Rugalmasság az LSI-ket érintő felügyeleti prioritások válsághelyzethez igazítása terén

2020-ban az EKB és az INH-k megállapodtak, hogy 2021-re halasztják a kevésbé jelentős pénzintézetekre vonatkozó új SREP-módszertan bevezetését.^[31] Azokban az esetekben, ahol az INH-k úgy döntöttek, hogy az eredeti tervek szerint 2020-ban alkalmazzák a módszertant az LSI-kre, az EKB – a pragmatikus 2020. évi SREP eljárásról a Covid19‐válság fényében kiadott EBH-iránymutatásokkal összhangban – jóváhagyta a SREP pragmatikus megközelítésének használatát, amely csak a lényeges kockázatok felmérésére terjed ki, és lényegében változatlanul hagyja a vonatkozó P2K és P2Ú mértékét. A kevésbé jelentős hitelintézetekre vonatkozó SREP-ütemterv is módosult, és egyes témákat kevésbé kiemelten kezeltek.

A Covid19-válság jól szemlélteti, mennyire támaszkodik az ember az informatikai rendszerekre (például távoli kapcsolatokra, a digitális csatornák banki ügyfelek általi használatára), ami fokozott kockázattal jár a bankra nézve (az el nem érhető rendszerek, hosszabb válaszidők, lassabban reagáló informatikai támogatás stb. miatt). Ezért az EKB 2020-ban azt javasolta, hogy az INH-k fordítsanak kellő figyelmet az IKT-kockázatokra és arra, hogyan birkóznak meg működési, illetve informatikai szempontból az LSI-k a jelenlegi válsággal.

Az EKB 2020 során folytatta a SREP-funkciókra vonatkozó információkezelő rendszer fokozatos bevezetésére irányuló terve előkészületeit, hogy az INH-k a jövőben SSM-szerte egyetlen rendszerben rögzíthessék a kevésbé jelentős pénzintézetek SREP-felmérési eredményeit.

A pandémia következtében a videokonferenciák használata az INH-kkal való hatékony információcsere fontos eszköze lett.

Az LSI-felügyelethez kapcsolódó egyéb témák

Az EKB 2020-ban folytatta a kisebb, egyszerűbb pénzintézetek azonosításával kapcsolatos munkáját. Az INH-kkal együtt állapotfelmérést végzett, hogy lehetővé tegye az új besorolás feltérképezését az SSM-ben. A felmérést közvetve az is támogatta, hogy az NPL-ekre vonatkozó új FINREP-sablonokkal összefüggésben az INH-k rendelkezésre bocsátották a kisebb, egyszerűbb pénzintézetek névsorát.

Az EBH arányossággal foglalkozó tanácsadó bizottságának felállítása után az EKB részt vett a bizottságnak az EBH felügyeleti tanácsához intézett első ajánlása megfogalmazásában, amely arról szólt, hogyan vehetné jobban figyelembe az EBH az arányosság elvét a 2021. évi munkaprogram-tervezetének öt kiválasztott témakörében. Az ajánlás kitért a SREP eljárásra, a belső irányítási rendszerre, a befektetési vállalkozásokra, az éghajlattal kapcsolatos tájékoztatásra és a megfelelési költségekről szóló tanulmányra. Az EKB jelenleg az arányossággal foglalkozó tanácsadó bizottság hatásvizsgálati módszertanának kidolgozásában segíti az EBH munkáját.

1.5 Az EKB makroprudenciális feladatai

Az EKB 2020-ban is aktívan együttműködött a nemzeti hatóságokkal, összhangban az SSM-rendelet 5. cikkében ráruházott makroprudenciális feladatokkal^[32].

Az EKB 2020-ban több mint 100 makroprudenciális politikai értesítést kapott a nemzeti hatóságoktól, beleértve a bolgár és a horvát szervet is, miután megvalósult a szoros együttműködés a szóban forgó országokkal. A legtöbb értesítés az anticiklikus tőkepufferek meghatározására vonatkozó negyedéves határozatokról, valamint a rendszerszinten jelentős globális, illetve egyéb hitelintézetek azonosítását és tőkehelyzetének kezelését érintő határozatokról szólt. Egyes határozatok – különösen az anticiklikus tőkepuffer meghatározásáról szólóak – arra irányultak, hogy a tőke felszabadításával megkönnyítsék a hitelveszteségek semlegesítését, és támogassák a gazdaságnak nyújtott hitelezést a Covid19-világjárvány folyamán. Végezetül, az EKB más makroprudenciális intézkedésekről – például a CRR 458. cikke alapján bevezetett rendszerkockázati pufferek vagy intézkedések meghatározásáról – szóló értesítéseket is értékelt.

Az EKB és a nemzeti hatóságok – a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által kidolgozott módszertant követve – nyolc globális rendszerkockázati szempontból fontos, euroövezeti hitelintézetet^[33] azonosítottak, amelyek 2022-ben kötelesek 1,0%-tól 1,5%-ig terjedő kiegészítő tőketartalékkal rendelkezni. A nemzeti hatóságok 124, rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetre vonatkozó tőketartalék-rátát határoztak meg és rögzítettek. Ezek a mutatók összhangban voltak a rendszerszinten jelentős egyéb hitelintézetek tőketartalékának megállapítására szolgáló, alsó korlátra alapuló módszertannal, amelyet az EKB 2016 óta alkalmaz^[34].

Az EKB bankfelügyelete az EU pénzügyi rendszerének makroprudenciális felvigyázásáért felelős Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) munkájában több – például az osztalékfizetés korlátozását érintő – területen is aktívan részt vett. Az ERKT 2020. május 27-én elfogadta az ERKT/2020/7 ajánlást, amelyben felszólította az érintett hatóságokat, hogy kérjék fel a felügyeleti hatáskörükbe tartozó pénzügyi intézményeket, hogy 2021. január 1-ig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, törzsrészvények visszavásárlásától vagy változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség vállalásától.^[35]

Az ajánlást 2020 decemberében felülvizsgálták és módosították. Az ERKT és az EKB közötti szoros együttműködés eredményeként az EKB gondoskodott arról, hogy a nyereség felosztására vonatkozó saját álláspontja maradéktalanul összhangban legyen az ERKT ajánlásával.

1.6 Előretekintés: a 2021. évi kockázatok és felügyeleti prioritások

Felügyeleti megbízatásának eredményes teljesítéséhez az EKB bankfelügyelete folyamatosan meghatározza, felméri és figyelemmel kíséri a bankszektorban fennálló és kialakulóban lévő kockázatokat és sérülékeny pontokat. Ez lehetővé teszi, hogy testre szabja és fontossági sorrendbe állítsa intézkedéseit, tovább a felügyeleti program és a források gyors átirányításával kezelje a felügyelt hitelintézeteket fenyegető veszélyeket. Az EKB bankfelügyeletének 2020-ban változtatnia kellett a felügyelet súlyponti területein a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli gazdasági megrázkódtatás nyomán, amely lényegesen átalakította a bankszektor általános kockázati környezetét. Ami a jövőt illeti, a Covid19-fertőzések számának 2021 eleji újbóli megemelkedése miatt rövid és középtávon fennmarad a jelentős bizonytalanság, amely alatt többek között a pénzügyi tevékenységeket visszavető több, alkalomszerű korlátozás lehetősége, valamint a lakosság beoltásának, és ennélfogva a szokásos gazdasági teljesítményhez való visszatérésnek a bizonytalan időzítése értendő.

Az SSM 2021. évi kockázati térképe, valamint a sérülékeny pontokat tartalmazó táblázat (25. diagram) áttekintést nyújt arról, hogy a következő két-három évben milyen főbb nehézségek állnak a bankszektor előtt az EKB bankfelügyeletének az INH-kkal szoros együttműködésben végzett értékelése szerint. Az SSM kockázati térképe képet ad a leglényegesebb kockázati tényezőkről, amelyek meglévő belső és külső sérülékeny pontok – például a bankrendszer jellemzői vagy a bankok működési környezete – révén kihathatnak a felügyelt pénzintézetekre. Az aktuális kockázati helyzetképpel összefüggésben a felügyelet 2021. évi súlyponti területeit a feltárt sérülékenységek határozzák meg.

A Covid19-világjárvány kitörése és a megfékezésére irányuló intézkedések 2020-ban az euroövezeti gazdasági teljesítmény soha nem tapasztalt visszaesését váltották ki, és a reál-GDP a prognózisunk szerint csak fokozatosan, 2022 közepére tér vissza a pandémia előtti szintre.^[36] Az élénkülés üteme függ a járvány alakulásától, a megfékezését célzó intézkedések időtartamától, a gazdaságpolitikai támogató intézkedések potenciális kivezetésétől, valamint a hatásos gyógyászati megoldások sikeres alkalmazásától és elterjesztésétől. A gazdasági fellendülésre ható egyik legkiemelkedőbb további lefelé mutató kockázat az elsősorban kereskedelmi konfliktusokhoz kapcsolódó geopolitikai feszültségek esetleges újbóli megjelenése. Az ilyen feszültségek a kockázati felárak hirtelen átértékelését idézhetik elő, a pénzügyi piacokon pedig ismételt átárazást eredményezhetnek. A brexittel kapcsolatos átmeneti időszak lejárta várhatóan korlátozottan hat az euroövezeti gazdaságra, és a bankszektorra is viszonylag limitált mértékben, mivel az érintett bankok megtették az előkészületeket, bár van néhány, amelynek még fokoznia kellene az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit (lásd az 1.2.7 pontot).

A hitelkockázat az európai banki ágazat előtt álló egyik legsürgetőbb kihívás. A gyengébb gazdasági környezet várhatóan az eszközminőség romlását idézi elő, különösen amikor végül visszavonják a kormányzati támogató programokat. Az NPV-k számos ágazatban szembesülnek a nyereség meredek – egyes ágazatokban az ügyfelek megváltozott magatartásának következtében felgyorsult – visszaesése miatt nagyobb fizetőképességi kockázattal, ugyanakkor a háztartások adósságtörlesztő képességét fenyegetheti az esetleg romló munkaerőpiac. A magánszektor adósságának magas mértéke fokozott negatív hatás kockázatát hordozza a bankokra nézve, mivel az eladósodottabb vállalatok még akkor is kevésbé életképessé válhatnak miatta, amikor a gazdaság kezd visszatérni a normális kerékvágásba. A kereskedelmi és lakóingatlanok piacán egyre nagyobb a korrekció kockázata, mivel az ingatlanárak továbbra is a túlértékeltség jeleit mutatják. Ezenkívül a belföldi államadóssággal szembeni banki kitettségek jelentős emelkedése egyes országokban potenciálisan újraélesztheti az állam és bankok közötti, káros visszacsatolási hurkokat, amennyiben középtávon aggályok merülnek fel az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatban.

A jövőben az eszközminőség esetleges romlása kihívást jelent a bankok tőkemegfelelése szempontjából. Ebben a helyzetben a bankoknak stabil kockázati stratégiákkal kell rendelkezniük, amelyek struktúrája kifejezetten erősíti a hitelkockázat-kezelési gyakorlatot. A megbízható kockázati stratégiát a következők fémjelzik: a kockázat eredményes monitorozása, a hitelminőség romlásának megbízható felismerése (az átstrukturálás előrejelzése és a valószínű fizetésképtelenség felmérése), a problémás eszközök átlátható és pontos kezelése és – végül, de nem utolsósorban – a kockázat megfelelő és időben elvégzett, céltartalékolással való fedezése.

A felügyelt hitelintézetek jövedelmezősége a prognózis szerint 2021-ben csak mérsékelten javul, még mindig alacsony szintre, ami sivár bevételi kilátásokkal párosul. Ezenkívül a világjárvány hatására valószínűleg fokozott céltartalékképzésre lesz szükség, ami pedig még inkább visszafogja a banki ágazat strukturálisan alacsony jövedelmezőségét. Valószínűleg erősödik a fennálló sérülékenységek – úgymint a banki üzletág kapacitásfeleslege és a tartósan rossz költséghatékonyság – orvoslására irányuló nyomás. A bankszektor konszolidációja azonban elősegítheti a hasonló strukturális problémák megoldását, és támogathatja a bankok üzleti modelljeinek fenntarthatóságát. A nem banki szolgáltatók által támasztott, erősödő verseny és a nagyobb fokú digitalizálás irányába való piaci elmozdulás jó lehetőségeket kínál, ám az informatikai rendszerek hiányosságaiból, a kiberbűnözésből és a bankszektor működési zavaraiból eredő kockázatokat is fokozza.

Az erős belső irányítás és stratégiai kormányzás elengedhetetlen ahhoz, hogy a bankok megfelelően kezeljék a jelenleg zajló válságból eredő kihívásokat. Több fontos problémát kell a jövőben orvosolni, például a bankok kockázati adatösszevonási és kockázatmonitorozási képességei terén korábban feltárt nehézségeket. Ezen túlmenően, több banknál szükség lenne arra, hogy a kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó feltételrendszer megfelelőbben épüljön be a kockázatértékelési gyakorlatba és a döntéshozatali folyamatokba. A felügyeleti funkciót betöltő vezetői testületek nem megfelelő felvigyázói ténykedése is problémát jelent. A gyenge szervezetirányítás és az elégtelen kockázati kontrollmechanizmusok a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatát is súlyosbíthatják.

Az EU szabályozási rendszerének összehangolása és a bankunió kiteljesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós bankszektor hatékonyabb és reziliensebb legyen. Ez a két intézkedés hozzájárulna a határon átnyúló tevékenység akadályainak megszüntetéséhez és a banki konszolidáció korlátainak lebontásához. Egyre kézzelfoghatóbb az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázat hatása, a bankfelügyelők pedig ténylegesen hangsúlyozzák, hogy gyorsabban kellene fejleszteni az aktív kockázatkezelést és nyilvánosságra hozni a szóban forgó kockázatokat^[37] (lásd a 3. keretes írást).

Mindezeket figyelembe véve a 2021. év felügyeleti prioritásainak négy olyan súlyponti területe lesz, amelyet lényegesen befolyásol a jelenlegi Covid19-válság:

• Az EKB bankfelügyelete elsősorban arra fog összpontosítani, hogy felmérje, megfelelő-e a hitelkockázat kezelésére, monitorozására, a vele kapcsolatos műveletekre és adatszolgáltatásra vonatkozó banki gyakorlat. Különös hangsúlyt fog fektetni arra, hogy a bankok képesek legyenek korai szakaszban azonosítani az eszközminőség romlását, és ennek megfelelően időben, elegendő céltartalékot képezzenek, és megtegyék a szükséges intézkedéseket a hátralékok és az NPL-állomány kezelése érdekében.
• Ezenkívül elengedhetetlen, hogy a bankok megfelelő tőketervezési gyakorlattal rendelkezzenek, amely a dinamikusan változó körülményekhez igazodó tőkeprognózisokon alapul, különösen a jelenlegi pandémiához hasonló válsághelyzetben. Emellett 2021-ben az EBH koordinálásával uniós szintű stressztesztre kerül sor, amely fontos eleme lesz annak a mérési folyamatnak, amellyel a bankok tőkeerejét ellenőrzik.
• A bankok jövedelmezőségére és üzleti modelljeik fenntarthatóságára változatlanul nagy nyomás nehezedik a gazdasági környezet, az alacsony kamatok, a fölös kapacitások, a rossz költséghatékonyság, valamint a bankok és banknak nem minősülő szervezetek közötti verseny miatt. A Covid19-világjárvány következtében a nyomás erősödik. Az EKB bankfelügyelete 2021-ben tovább dolgozik a banki stratégiai tervek, valamint a banki felső vezetőtestületek által a meglévő hiányosságok pótlására hozott intézkedések szigorú ellenőrzésén.
• Változatlanul a felügyelet figyelmének homlokterében lesz a szervezetirányítás, különösen a bankok kockázati adatösszevonási képességei és információs rendszerei, valamint a válságkockázat-kezelési képességei minősége. Az EKB bankfelügyelete folyamatosan értékeli a bankok belső kontrollrendszereit, szem előtt tartva a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatok mérséklését is (lásd az 5. keretes írást).

2021-ben a Covid19-világjárvány hatásain túlmutató további strukturális tevékenységekre is sor kerül, különösen azzal kapcsolatban, hogy a bankok mennyire felelnek meg az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatokról szóló EKB-útmutatóban meghatározott elvárásoknak (lásd a 3. keretes írást), és mennyire készültek fel a végleges Bázel–III-reformcsomag bevezetésére. A válság alakulásától függően az EKB bankfelügyelete tovább módosíthat tevékenységei fontossági sorrendjén.

2 Engedélyezés, végrehajtás és szankciók

2.1 Engedélyezés

2.1.1 Éves jelentőségfelmérés

2020 novemberében zárult le annak az SSM-keretrendelettel^[41] összhangban végrehajtott éves felmérése, hogy egy adott bank vagy bankcsoport teljesíti-e a jelentőségi kritériumok^[42] valamelyikét. Ezt kiegészítendő az EKB és a Бtлгарска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) és a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködés kialakítását, csoportszerkezeti változásokat és egyéb, bankcsoportokat érintő fejleményeket követően eseti jelentőségfelméréseket végeztünk. Emellett módszertani változtatást vezettünk be a kettős figyelembevétel elkerülése érdekében. Így azokat a szervezeteket, amelyek egy tagállam három legnagyobb hitelintézete közé tartoznak és egyben jelentős hitelintézetek (SI-k) leányvállalatai is, csak egyszer vesszük figyelembe.

Ennek eredményeként 2020. november 30-ától a jelentősnek minősített intézmények száma 115 volt,^[43] kevesebb, mint az előző jelentőségértékelés 117-es adata.^[44]

2020-ban öt bankcsoport került be a felügyelt szervezetek névsorába.

• Az éves jelentőségfelmérés eredményeképpen két új bankcsoportot minősítettünk jelentősnek: a hollandiai székhelyű LP Group B.V. bankcsoportot azért minősítettük jelentősnek, mivel eszközállománya meghaladja a 30 milliárd eurót, az Agri Europe Cyprus Limited bankcsoportot pedig azért, mert az egyik tagja, a Gorenjska Banka d.d., Kranj lett Szlovénia harmadik legnagyobb hitelintézete. 2021. január 1. óta mindkét bankcsoportot közvetlenül az EKB felügyeli.
• Az AS „Citadele banka” bankot jelentősnek minősítettük, miután Lettország harmadik legnagyobb hitelintézetévé vált. 2021. január 1-je óta az EKB közvetlen felügyelete alatt áll.
• Az EKB a Bolgár Nemzeti Bank és a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködés kialakítását követően 2020 októberében megkezdte öt bulgáriai és nyolc horvátországi bank közvetlen felügyeletét.
• Bulgáriát illetően 2020. október 1-jén az EKB lett a felelős a DSK Bank AD hitelintézet és négy, már felügyelt jelentős bankcsoporthoz tartozó leányvállalat (UniCredit Bulbank AD, United Bulgarian Bank AD, Eurobank Bulgaria AD és Raiffeisenbank [Bulgaria] EAD) közvetlen felügyeletéért.
• Horvátországot illetően az EKB 2020. október 1-jén megkezdte hét, már felügyelt jelentős bankcsoporthoz tartozó leányvállalat (Zagrebačka banka d.d., Privredna banka Zagreb d.d., Erste & Steiermärkische Bank d.d., PBZ stambena štedionica d.d., Raiffeisenbank Austria d.d., Raiffeisen stambena štedionica d.d. és Sberbank d.d.) és egy új jelentős bankcsoport leányvállalatának (Addiko Bank d.d.) felügyeletét.
• Az EKB és a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködés kialakítását követően 2020. október 7-i hatállyal az ausztriai Addiko Bank AG csoportot – jelentős határon átnyúló tevékenységére tekintettel – szintén jelentősnek minősítettük. Az Addiko Bank AG csoport felügyelete leányvállalatai – vagyis a szlovéniai Addiko Bank d.d. és a horvátországi Addiko Bank d.d. – felügyeletére is kiterjed.

Időközben négy bankot eltávolítottunk a jelentős szervezetek jegyzékéből.

• Noha a Dexia SA és leányvállalatai, a Dexia Crédit Local és a Dexia Crediop S.p.A.A (a Dexia Crédit Local leányvállalata) a méretkritériumot teljesítik, az EKB a Francia Prudenciális Felügyeleti és Szanálási Hatósággal (Autorité de contrôle prudentiel et de resolution – ACPR), a Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique-kel, valamint a Banca d’Italiával egyetértésben és az SSM-rendelet 6. cikke (4) bekezdésének második albekezdésével és az SSM-keretrendelet 70. cikkével összhangban – amelyek meghatározzák azokat a különleges körülményeket, amelyek nyomán a jelentős felügyelt szervezet kevésbé jelentősnek minősül – bizonyos különleges körülményekre tekintettel mégis kevésbé jelentősnek minősítette őket.
• Az Abanka d.d.-t egy már felügyelt és a Biser Topco S.à.r.l. vezetésével működő bankcsoport felvásárolta, és később magába olvasztotta.
• Az egyik bank, az AS PNB Banka engedélyét visszavonták, miután az EKB úgy ítélte meg, hogy a bank az SRM-rendelet^[45] 18. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, valamint a Riga Városi Vidzeme Körzeti Bíróság határozatában fizetésképtelennek nyilvánította.
• Az Unione di Banche Italiane Società per Azionit egy az Intesa Sanpoalo S.p.A. vezetésével működő másik jelentős bankcsoport felvásárolta.

A felügyelt szervezetek jegyzékét havonta aktualizáljuk. A legfrissebb változat az EKB bankfelügyeleti honlapján található.

Az EKB az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével összefüggésben 2020 júniusában lezárta az UBS Europe SE és a Bank of America Merrill Lynch International Designated Activity Company átfogó értékelését. A tevékenységüknek az euroövezetbe történő áthelyezését követően mindkét bank teljesítette az EKB közvetlen felügyeletét maga után vonó méretkritériumot.

Ugyanebben a hónapban az EKB öt horvátországi bank átfogó értékelését is lezárta, amelyre azért került sor, mert Horvátország kérvényezte az EKB és a Hrvatska narodna banka közötti szoros együttműködés kialakítását. Az átfogó értékelés kötelező része annak a folyamatnak, amely során szoros együttműködést alakítanak ki az EKB és egy nem eurót használó EU-tagállam illetékes nemzeti hatósága (INH) között.

Ezenkívül az EKB 2020 augusztusában két olasz szövetkezeti bankcsoport (az Iccrea Banca S.p.A. – Istituto Centrale del Credito Cooperativo és a Cassa Centrale Banca – Credito Cooperativo Italiano S.p.A.) és két balti országbeli bank (az észtországi Luminor Bank AS és a litvániai Akcinė bendrovė Šiaulių bankas) átfogó értékelését indította el. A vizsgálat várhatóan 2021 első felének vége felé zárul le.

2.1.2 Engedélyezési eljárások

Eljárások száma

2020-ban összesen 3385 engedélyezési eljárásról értesítették az EKB bankfelügyeletét (lásd a 3. táblázatot). Az értesítések között megtalálható 28 működési engedélykérelem, 18 engedélybevonás, 49 engedély érvényvesztése, 101 befolyásoló részesedés szerzése, 361 passzportálási eljárás és 2828 alkalmassági eljárás^[46] (vezetők és felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselők és harmadik országbeli fióktelepek vezetőinek egyéni értékelése).

2020-ban mintegy 1361 engedélyezési határozatot^[47] véglegesítettünk. A Felügyeleti Testület ezek közül 522 határozattervezetet adott be, amelyeket ezután jóváhagyott a Kormányzótanács. A fennmaradó 839-et hatáskör-átruházás keretében a felső vezetés hagyta jóvá.^[48] Ez az 1361 engedélyezési határozat az EKB egyedi felügyeleti határozatainak 56,6%-át teszi ki.

Az alkalmassági eljárások, valamint az engedélyezéssel, befolyásoló részesedéssel és passzportálással kapcsolatos közös eljárások száma 2019-hez viszonyítva némileg csökkent.

A közös eljárások alakulása

2020-ban kevesebb közös eljárásról értesítették az EKB-t, mint 2019-ben, mivel a Covid19-válság miatti makrogazdasági bizonytalanságok miatt egyes felvásárlásokat és bankalapítási terveket elhalasztottak. Néhány befolyásoló részesedéssel kapcsolatos eljárásban a kérelmezők az első tervezetük benyújtása után úgy határoztak, hogy vagy a 2020-as bizonytalan makrogazdasági környezetre, vagy egyedi okokra – például az előzetes felmérés során a felügyelet által megfogalmazott kételyekre vagy aggályokra – tekintettel visszavonják értesítésüket.

2020-ban az engedélyezési eljárások túlnyomó többsége új LSI-k létrehozásához kapcsolódott. A korábbi évekhez hasonlóan az új banki kérelmek két fő hajtóereje az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséhez és az uniós ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásoknál bevezetett digitális innovációk (fintech üzleti modellek) fokozottabb használatához kapcsolódott.

Az SI-ket érintő engedélyezési eljárások elsősorban szervezeti szerkezetátalakítás miatt indultak, vagy azért, mert a működési engedélyt ki kellett terjeszteni a bank terveiben szereplő további szabályozott tevékenységekre. Két SI-ket érintő engedélyezési eljárás nagyszabású vállalati átalakuláshoz kapcsolódott, és mindkét esetben valamennyi banki szolgáltatást átcsoportosítottak az újonnan alapított szervezetekbe.

Az engedélybevonási eljárások oka főként a banki tevékenység önkéntes megszüntetése, valamint banki egyesülés vagy más jellegű átszervezés volt. Ezzel összefüggésben az összes engedélybevonási eljárás mintegy felét az engedély-visszaadások tették ki.

Az EKB-nak 2020-ban bejelentett befolyásoló részesedési eljárások többsége ahhoz kapcsolódott, hogy a felügyelt intézmények részvényesi struktúrájukat belsőleg átszervezték. Ennek során mindenekelőtt a csoportszerkezet egyszerűsítése, illetve a költségcsökkentés volt a cél. Kisszámú eljárás magántőke-befektetők vagy más felügyelt szervezetek valamely SI-ben való részesedésszerzéséhez kapcsolódott, bár 2019-hez viszonyítva nem érzékelhető semmilyen tendencia ezen a téren. A 2020 vége felé kezdeményezett eljárások alapján a felügyelt szervezetek egyre inkább törekszenek más felügyelt szervezetekkel való egyesülés révén erős piaci pozíciót elérni vagy az egyes országokban már megszerzett vezető piaci pozíciójukat erősíteni. Az átalakulás és az aktív konszolidációs dinamika felé mutató erősödő tendenciák ellenére azonban csak korlátozottan figyeltünk meg határon átnyúló konszolidációt.

Az EKB és az INH-k 322 passzportálási eljárást folytattak le. Az EKB és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel (AML/CFT) kapcsolatos ügyekben illetékes hatóságok közötti információcseréről szóló többoldalú megállapodás nyomán már létezik egy külön rendszer e hatóságoknak a passzportálási eljárásokról való értesítésére.

Az EKB bankfelügyeletének 2020. októberi átszervezését követően valamennyi közös eljárást az átalakított engedélyezési osztályon értékelnek. Ez még nagyobb összhangot biztosít az SI-ket és LSI-ket érintő eljárások között. Az engedélyezési osztály felel továbbá a passzportálási eljárásokért, a jelentőségfelmérésért és a felügyelt szervezetek jegyzékének naprakészen tartásáért.

Befektetési vállalkozások és (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok

Az EKB az INH-kkal együttműködve megkezdte a befektetési vállalkozások közelgő engedélyezésére való felkészülést. A befektetési vállalkozások felügyeletére vonatkozó új szabályozási keretrendszer 2021 júniusában lép hatályba (a CRR 4. cikke (1) bekezdése (1) albekezdésének b) pontja, valamint a CRD 8a. cikke alapján). Ez az új keretrendszer bevezeti azokat a feltételeket, amelyek alapján a befektetési vállalkozásnak hitelintézeti engedélyre van szüksége. Az engedély szükségességét egyrészt minőségi kritériumok (tevékenységek), másrészt mennyiségi kritériumok (eszközérték) alapozzák meg, egyéni és csoportszinten egyaránt. A keretrendszerben biztosított mérlegelési jogkört kihasználva az összevont felügyeletet ellátó hatóság úgy is határozhat, hogy a befektetési vállalkozás bizonyos kritériumok alapján hitelintézetté válik.

A CRD 21a. cikke új felügyeleti rendszert vezetett be a felügyelt csoportok egyes (vegyes) pénzügyi holdingtársaságaira.^[49] Ezek a dedikált (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok lesznek a felelősek azért, hogy a felügyelt csoport konszolidált alapon megfeleljen a prudenciális követelményeknek. A jelentős felügyelt csoportok esetében az EKB attól az időponttól felel ezen dedikált (vegyes) pénzügyi holdingtársaságok jóváhagyásáért vagy a jóváhagyás alóli felmentésükért, amikor a tagállamok átültetik a CRD 21a. cikke rendelkezéseit a nemzeti jogba, aminek a tervek szerint 2020. december 28-áig kellett volna megtörténnie.

Fejlemények a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatok terén

Az EKB-t 2020-ban valamivel kevesebb szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági eljárásról értesítették, mint 2019-ben. Egyes bankcsoportok éves közgyűléseit a Covid19-válság miatt elhalasztották, így az EKB a szokásosnál később kapott nagy számban szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérelmeket.

A 2020-ban kapott alkalmassági eljárások mintegy 74%-a felügyeleti funkciót ellátó, vezető testületi tagokat érintett. A fennmaradó 26% a vezetői testület irányítással megbízott tagjait (körülbelül 23%), a kulcsfontosságú feladatokat ellátó személyeket (2,6%) és a harmadik országbeli fióktelepek igazgatóit (0,4%) érintette.

A vizsgált vezető testületi tagok mintegy 50%-a esetében az EKB aggályosnak talált a szakmai alkalmasságra és megbízhatóságra vonatkozó egy vagy több kritériumot. Ez 2019-hez képest 19%-os növekedést jelent, ami az EKB szigorúbb és mélyrehatóbb megközelítésének és a felügyelt bankok szervezetirányításának megerősítésére tett törekvéseknek tudható be. Az EKB az azonosított aggályok kezelése érdekében különféle feltételeket, kötelezettségeket vagy ajánlásokat fogalmazott meg az érintett jelentős hitelintézetek részére. A leggyakoribb problémák az igazgatósági tagok tapasztalatához, összeférhetetlenségéhez és vállalt időráfordításához kapcsolódtak.

Az EKB a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatai során az érintett INH-kkal és magukkal a bankokkal dolgozik együtt. Ha egy jelölt alkalmasságával kapcsolatban kétség vagy aggály merül fel, gyakran előfordul, hogy maga a jelölt vagy a hitelintézet úgy dönt, hogy visszavonja a kérelmet. Az ilyen esetek ezért nem végződnek elutasító határozattal. 2020-ban 22 kérelmet vontak így vissza, ami 2019-hez képest 45%-os növekedést jelent. Ez ismét annak a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos szigorúbb megközelítésnek tulajdonítható, amelynek célja az európai bankfelügyelet alatt álló bankok szervezetirányításának javítása. Az EKB 2020-ban több újraértékelést is végzett, amelyek néhány igazgatósági tag lemondásához vezettek.

Az EKB alkalmassági osztálya 2020 októbere óta működik, és a Felügyeleti Testület nemrégiben jóváhagyott egy átfogó intézkedéscsomagot, amely az SSM szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági felügyeletének további javítását célozza.

Először is átláthatóbbak lesznek az EKB-nak a jelöltek minőségére vonatkozó felügyeleti elvárásai. Ennek érdekében az EKB egy a jelenlegi szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálati útmutatót helyettesítő, aktualizált kézikönyvet és egy új EKB-s szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági kérdőívet tervez közzétenni.

Másodszor az EKB az alkalmassági vizsgálatokra gyakorolt korai befolyását is növeli, ugyanis egyes nemzeti jogszabályok szerint azokat azt követően folytatják le, hogy az adott jelölt elfoglalta a betöltendő pozíciót (ezt nevezik utólagos vizsgálatnak). Ennek érdekében az EKB olyan új megközelítést kíván bevezetni, amely arra ösztönzi a bankokat, hogy az igazgatósági tagok alkalmassági vizsgálati kérelmét még a kinevezés előtt bocsássák az EKB rendelkezésére.

Harmadszor az igazgatósági tagok alkalmasságának vizsgálatakor nagyobb figyelmet fordítunk az egyéni elszámoltathatóságra, például olyan esetekben, amikor a jelölt korábban igazgatósági pozíciót töltött be olyan bankban, amellyel szemben komoly problémát jelző felügyeleti megállapítások születtek. A jelöltnek képesnek kell lennie arra, hogy megkérdőjelezze a döntéseket és elkerülje a csoportgondolkodást, mivel az igazgatósági tagok nem bújhatnak a testület kollektív felelőssége mögé. Ezeket a megfontolásokat beépítjük az új vizsgálati megközelítésbe.

Negyedszer az intézkedéscsomag tisztázza az alkalmasság újraértékelésének folyamatát. E célból az EKB részletesebb útmutatást nyújt arról, hogy az igazgatósági tagok alkalmasságát hogyan befolyásolhatják újonnan felmerülő lényeges tények, különösen a pénzmosással kapcsolatos megállapítások.

IMAS-portál

Az engedélyezési eljárások aktív kommunikációt kívánnak meg a bankok és a felügyeletek között. E kommunikáció megkönnyítése, valamint gyorsabbá és biztonságosabbá tétele érdekében az EKB és az INH-k kifejlesztettek egy digitális átjárót, az IMAS‑portált. A bankok mostantól az online portált használhatják a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos kérelmük benyújtására, kérelmük állapotának nyomon követésére és naprakész információk fogadására. A kérelmezők az igazoló dokumentumokat is könnyedén feltölthetik.

A portál kialakításában néhány jelentős bank is szerepet vállalt, amelyek egy 2020. október 20-án kezdődő három hónapos bevezető folyamatban is részt vettek. Ez a támogatás elengedhetetlen volt a portál továbbfejlesztéséhez és a 2021. január 27-i nyilvános éles indításra való felkészüléshez. A portál 2021 folyamán további eljárásokkal – például passzporting, befolyásoló részesedés, engedélyezés – bővül.

2.2 Visszaélés-bejelentés, jogérvényesítés és szankcionálás

2.2.1 Jogérvényesítés és szankcionálás

Az SSM-rendelet és az SSM-keretrendelet értelmében a jogérvényesítő és szankcionálási hatáskörök a feltételezett jogsértés jellegétől, a felelős személytől, illetve az alkalmazandó intézkedéstől függően kerülnek felosztásra az EKB és az INH-k között (lásd az EKB 2014. évi felügyeleti tevékenységről szóló éves jelentését). Az alkalmazandó jogi feltételrendszernek megfelelően az EKB által a felügyeleti feladatai körében kiszabott bírságokat közzétesszük a bankfelügyeleti honlapunkon. Az INH-k által az EKB kérésére megindított eljárások után kiszabott bírságokat is itt publikáljuk.

2020-ban az EKB nyolc 2019 végén folyamatban lévő szankcionálási eljárással foglalkozott (lásd a 4. táblázatot). Valamennyi eljárás közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály (beleértve az EKB határozatait és rendeleteit is) feltételezett megsértéséhez kapcsolódott, amelyet öt jelentős hitelintézet követett el. A nyolc eljárás közül négyet 2020-ban, az adott eljárásokra vonatkozó arányossági megfontolások miatt egy külön EKB-határozattal zártunk le. A fennmaradó négy eljárás 2020 végén még folyamatban volt.

Az illetékes INH-k, miután az EKB előzetesen felkérte őket eljárás elindítására, és az eseteket nemzeti jogszabályaik alapján értékelték, 2020 folyamán három, összesen 6,8 millió eurós pénzbírságot szabtak ki.

Az EKB által 2020-ban folytatott jogérvényesítő és szankcionálási eljárások tárgyát képező feltételezett jogsértések hiánytalan tematikus csoportosítása a 26. diagramon látható. Megállapítható, hogy az eljárások főként a tőkekövetelményekkel és a nagyméretű kitettségekkel kapcsolatosak.

Bűncselekményre vonatkozó megalapozott gyanú esetén az EKB felkéri az érintett INH-t, hogy az ügyet utalja az illetékes szervekhez, amelyek azt a nemzeti joggal összhangban kivizsgálják, és adott esetben bűnvádi eljárást indítanak. Ezzel összefüggésben 2020-ban három ilyen felkérést nyújtottunk be az illetékes INH-khoz.

2.2.2 Visszaélés bejelentése

Az SSM-rendelet 23. cikkének értelmében az EKB köteles hatékony mechanizmusokat biztosítani, amelyekkel bárki bejelentheti a vonatkozó uniós jogszabályok megsértését (ezt nevezik visszaélés-bejelentésnek, idegen szóval whistleblowingnak). Az EKB ennek megfelelően visszaélés-bejelentési mechanizmust hozott létre. Ennek része egy rögzített struktúrájú internetes felület, amelyre az EKB bankfelügyeleti honlapjáról lehet belépni.

Az EKB garantálja a felületen vagy más csatornákon (pl. e-mailben vagy postán) kapott bejelentések teljes körű titkosságát, és felügyeleti feladatainak ellátásakor figyelembe vesz minden rendelkezésre álló információt.

Az EKB 2020-ban az előző évhez képest 56%-kal több, 208 visszaélésről szóló bejelentést kapott. Ezek közül 126-ot a vonatkozó EU-s jogszabályok feltételezett megsértése miatt tettek, amelyből 113-at az EKB felügyeleti hatáskörébe soroltunk, 13-at pedig az illetékes nemzeti hatóságokéba. A fennmaradó bejelentések jórészt nem prudenciális jellegű (például fogyasztóvédelmi) követelmények feltételezett megsértésére vonatkoztak, így kívül estek a visszaélés-bejelentési mechanizmus hatályán.

A bejelentett leggyakoribb jogsértések szervezetirányításra (76,9%), valamint a szavatolótőke és a tőkekövetelmények nem megfelelő kiszámítására (5%) vonatkoztak. Az ügyek teljes bontásban a 27. diagramon láthatók. A szervezetirányítási problémák elsősorban a kockázatkezelésre és belső kontrollrendszerre, vezetőtestületi funkciókra, szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményekre, valamint a szervezeti struktúrára vonatkoztak.^[52]

Az illetékes közös felügyeleti csoportok tájékoztatást kaptak a visszaélés-bejelentő mechanizmuson keresztül kapott információkról. Ezeket megfelelő módon figyelembe vették (pl. megvizsgálták, hogy milyen a felügyelt szervezetek kockázati profiljára gyakorolt hatásuk), és az EKB felügyeleti feladatai részeként megtették a szükséges lépéseket. A vonatkozó uniós jog megsértéséhez kapcsolódó visszaélések bejelentésével kapcsolatban 2020-ban a következő főbb vizsgálati intézkedést hoztuk:

• belső értékelés meglévő dokumentáció alapján (az esetek 75%-ában);
• belső ellenőrzés vagy helyszíni ellenőrzés iránti kérelem (az esetek 23%-ában);
• a felügyelt szervezettől dokumentumok vagy magyarázatok bekérése (az esetek 2%-ában).

3 A válságkezelésben betöltött szerep

3.1 Együttműködés az Egységes Szanálási Testülettel

Az EKB bankfelügyelete és az Egységes Szanálási Testület (SRB) 2020-ban is minden szinten szorosan együttműködött. Az EKB Felügyeleti Testülete meghívta az SRB elnökét, hogy megfigyelőként részt vegyen az Egységes Szanálási Testület feladataival és felelősségi köreivel foglalkozó ülésein, míg az EKB egyik képviselője megfigyelőként részt vett az SRB vezetői és plenáris ülésein. Ezenkívül rendszeres eszmecserék folytak az EKB és az SRB elnökei és felső vezetése között válságkezelési témákról, valamint az EKB és az SRB közötti együttműködés és információcsere szabályairól. Végül az EKB és az SRB közötti egyetértési megállapodással összhangban az EKB bankfelügyelete releváns adatok és információk széles körét osztotta meg az SRB-vel, ami csökkentette a bankok adatszolgáltatási terheit.

A szabályozási keretrendszernek megfelelően az EKB bankfelügyelete és az SRB 2020-ban 96 olyan helyreállítási tervet vitatott meg, amelyet az EKB összevont felügyelete alá tartozó jelentős hitelintézetek nyújtottak be. Az EKB bankfelügyelete figyelembe vette az SRB észrevételeit a tervek értékelése és a bankoknak szóló saját észrevételei elkészítése során.

Az SRB ezenkívül 100 előzetes szanálási tervről konzultált az EKB bankfelügyeletével. Ez a konzultáció kiterjedt a szavatolótőkére és jegybankképes forrásokra vonatkozó minimumkövetelmény (MREL) meghatározására, szanálhatósági vizsgálatokra és adott esetben az MREL alkalmazása alóli belső mentesség megadására vonatkozó döntésekre is. Az EKB bankfelügyelete által az SRB-nek adott visszajelzés arra összpontosította a figyelmet, hogy a szanálási tervek hogyan befolyásolhatják a bankok folyamatos működésre való képességét.

2020-ban az EKB és az SRB két válságszimulációs gyakorlaton vett részt, amelyek célja (i) az illetékes hatóságok között a szanálás előtt és alatt folytatott információcsere összehangoltságának és időszerűségének vizsgálata, valamint (ii) az egyes hatóságok által szanálás esetén alkalmazott döntéshozatali és működési folyamatok jobb megértése volt.

Az SRB-vel történő együttműködés során ezenkívül eszmecserét folytattunk a válságkezelési politika keretrendszerének potenciális tökéletesítéséről. A korábbi évekhez hasonlóan az SRB kikérte az EKB bankfelügyeletének véleményét az egységes szanálási alapba fizetett előzetes hozzájárulások kiszámításáról is, az EKB értékelése pedig a jelentős hitelintézetek folytonos működését érintő potenciális hatásokra összpontosította a figyelmet.

3.2 A helyreállítási tervekkel kapcsolatos munka

Értékelésük során az EKB figyelme főként arra irányul, hogy a bankok felkészültek legyenek a súlyos pénzügyi nehézségek kezelésére, és ilyen helyzetben képesek legyenek helyreállítani működőképességüket. Ezért a terveknek hiteles, a bankok által időben végrehajtható helyreállítási lehetőségeket kell tartalmazniuk. A Covid19-világjárvány okozta pénzügyi nehézségek rávilágítanak arra, hogy mennyire fontos a bankoknak gondosan kialakított helyreállítási tervvel rendelkezniük, amellyel hasonló stresszhelyzetekben a válságot kezelik.

A világjárvány jelentős hatást gyakorolt az EKB helyreállítási tervekkel kapcsolatos 2020. évi munkájára. Az EKB áprilisban nagymérvű operatív könnyítést biztosított a bankok helyreállítási terveinek nem alapvető fontosságú részeire.^[53] Mivel azonban a válsághelyzetre való felkészültség elengedhetetlen a pénzügyi nehézségek leküzdéséhez, az EKB arra ösztönözte a bankokat, hogy vizsgálják felül és erősítsék meg helyreállítási terveik alapvető elemeit, mint például a helyreállítási mutatókat, a helyreállítási lehetőségeket és az általános helyreállítási képességet (ORC),^[54] és ezt dokumentálják a 2020 utolsó negyedévében benyújtott helyreállítási tervekben.

Az EKB elemezte a Covid19-nek a bankok helyreállítási lehetőségeit és általános helyreállítási képességét érintő hatását, valamint a bankoknak az ilyen rendkívüli eseményre való – és a 2019-es helyreállítási tervük alapján mutatott – reakciókészségét, és az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a Covid19-cel kapcsolatos fejlemények jelentősen csökkenthetik a bankok általános helyreállítási képességét. Ha a kedvezőtlen piaci helyzet miatt tőkebevonás és a leányvállalatok értékesítése nem lehetséges, a bankok általános helyreállítási képessége körülbelül 60%-kal romolhat (28. diagram). A likviditással kapcsolatban is hasonló megállapításokat tettünk; ha egy válsághelyzetben elérhetetlenné válna a nagybani finanszírozás, a likviditás-helyreállítási képesség 27%-kal esne.^[55] Ezenkívül néhány bank nagyon kevés helyreállítási lehetőségre támaszkodik; a jelentős hitelintézetek 16%-ánál az első számú helyreállítási lehetőség az általános helyreállítási képességük több mint 80%-át teszi ki.

Az EKB azt is megállapította, hogy egyes mutatók kalibrálása nem segítette a Covid19-cel kapcsolatos stressz kezelését. Annak ellenére, hogy a Covid19-világjárvány kezdete óta a helyreállítási mutatók számos esetben aktiválódtak, a makrogazdasági és piaci alapú mutatók túlzottan visszatekintőek voltak ahhoz, hogy időben aktiválódjanak.

Ezért az EKB a helyreállítási tervek 2021-es értékelésekor a bankok helyreállítási lehetőségeinek és általános helyreállítási képességének megkérdőjelezésére és a fejleszthető területekre (például a lehetőségek kivitelezhetőségének és a végrehajtásuk gyorsaságának javítására) összpontosít, és arra biztatja a bankokat, hogy helyreállítási keretrendszerükben megalapozottabb, előretekintő mutatókat alkalmazzanak. A cél az, hogy reálisabb képet kapjunk a bankok stresszforgatókönyvek esetén rendelkezésre álló általános helyreállítási képességéről, és hogy segítsük válsághelyzetben használhatóbbá tenni a bankok helyreállítási terveit.

3.3 Válságkezelés és európai integráció

Az EKB bankfelügyelete 2020-ban hozzájárult a válságkezelési keretrendszer lehetséges tökéletesítéséről folytatott szakpolitikai eszmecseréhez, amelynek során a bankfelügyelet szempontjából releváns témákra, valamint az európai bankpiac nagyobb mértékű integrációjához vezető kérdésekre összpontosította a figyelmét.

Ezzel összefüggésben az EKB továbbra is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a felügyeleti intézkedések és a korai beavatkozási intézkedések közötti átfedés megszűnjön, és az EKB korai beavatkozási jogköreit uniós rendeletbe foglalják, amivel közvetlenül hatályba léptethetők. Ezenkívül kiemelten fontosnak nevezte annak a biztosítását, hogy azok a nem életképes bankok, amelyeket fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló státuszúnak minősítettek, de nem vontak szanálás alá, viszonylag rövid időn belül távozzanak a bankszektorból, és hogy a felügyeleti szerv minden esetben rendelkezzen a működési engedélyük visszavonásához szükséges jogkörrel.

A bankcsoportok határon átnyúló integrációját illetően az EKB Felügyeleti Testületének elnöke és Edouard Fernandez-Bollo, a Felügyeleti Testület tagja közös blogbejegyzésükben^[56] konkrét javaslatokat tettek a likviditási források bankcsoportokon belüli hatékony – a fogadó hatóságoknak nyújtott biztosítékokkal megvalósuló – elosztásának elősegítésére. A határon átnyúló likviditási mentességek megadásának feltételéül szabható, hogy a bankcsoportok helyreállítási terveiben szerepeljenek megfelelő, csoporton belüli pénzügyi támogatási megállapodások. Ezekben a megállapodásokban az anyavállalat és a leányvállalatok kötelezettséget vállalnának arra, hogy bizonyos helyreállítási mutatók aktiválásakor likviditási támogatást nyújtanak egymásnak. A csoport helyreállítási tervével való szorosabb kapcsolat további biztosítékot jelentene a csoporton belüli támogatás megvalósulására nézve az anyavállalat és a leányvállalat szintjén egyaránt, mivel a helyreállítási terveket az EKB bankfelügyelete értékeli, és felhatalmazást kaphatna az azokban szereplő megállapodásokban foglaltak érvényesítésére.

Végezetül az EKB bankfelügyelete a szakpolitikai eszmecsere során kifejtette, hogy azokat a nem életképes bankokat, amelyeket egyelőre nem vontak szanálás alá, jobban lehetne kezelni, ha európai szinten alkalmaznák az eszközöket, vagy legalább a bankunión belül egységes megközelítés érvényesülne. Ennek egy lehetséges megoldása – az Egyesült Államok szövetségi betétbiztosítási intézetének (US Federal Deposit Insurance Corporation) mintájára – a bankunió egységes betétbiztosítási rendszerével kiegészítve felállított uniós szintű adminisztratív bankfelszámolási apparátus. E tekintetben további előrehaladásra van szükség a bankunió elengedhetetlen harmadik pillérét képező európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) kialakításához. Az EDIS tovább fokozná a betétesek védelmét és támogatná a pénzügyi stabilitást, ezzel hozzájárulva az egységes piac integrációjának elmélyítéséhez.

A fent említett szakpolitikai eszmecserék és javaslatok az EKB és az SRB közötti szakmai diskurzusból és a munkatársak megbeszéléseiből is sokat merítettek.^[57]

3.4 A kevésbé jelentős pénzintézeteket érintő válságkezelés

Egy kevésbé jelentős pénzintézetet (LSI) érintő krízis kezeléséhez szoros együttműködésre van szükség az illetékes nemzeti hatóság (INH) – mint az LSI-vel kapcsolatos felügyeleti feladatokért közvetlenül felelős hatóság – és a felvigyázói funkciójában és a közös eljárásokat érintő döntésekben közvetlenül illetékes hatóságként eljáró EKB között. Az élénkebb együttműködésre akkor van szükség, amikor megállapításra kerül, hogy az LSI pénzügyi helyzete romlik, és a hitelintézet rövidesen eléri működőképességének határát. Ebben a szakaszban az EKB-nak és az INH-nak egyeztetnie kell a működési engedély esetleges bevonásáról, a felvásárlásoknak vagy a befolyásoló részesedés növelésének az értékeléséről, illetve új működési engedély kiadásáról (például áthidaló hitelintézet számára).

A bemutatott, LSI-ket érintő krízis esetén alkalmazott szoros válságkezelési együttműködés célja az INH-k és az EKB feladatainak támogatása és annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljanak a gyors döntéshozatalhoz szükséges információk. Az EKB és INH-k közötti együttműködés, az információcsere és a megtett intézkedések az LSI jelentette kockázattal és a potenciális kedvezőtlen hatással arányosak, figyelembe véve az INH által már feltárt, lakossági szektorbeli megoldásokat.

2020 folyamán az INH-k és az EKB közötti együttműködést rendszeres, gördülékeny információcsere jellemezte. Ennek része volt többek között az EKB és az INH munkatársaiból álló, célorientált válságkezelő koordinációs csoportok létrehozása az intézmények közötti hatékony együttműködés és koordináció biztosítása érdekében. A fokozott együttműködés garantálja, hogy a felügyeleti intézkedéseket és döntéseket szükség esetén időben és összehangoltan lehessen meghozni.

2020-ban az INH-k 12 új, az LSI-k pénzügyi helyzetének romlásával kapcsolatos ügyről értesítették az EKB-t. Ezen túlmenően az EKB és az INH-k továbbra is szorosan együttműködtek és információt cseréltek az LSI-k pénzügyi helyzetének romlását érintő és az európai bankfelügyelet által lefedett területen azonosított mintegy 40 aktív esetről. Hat esetben a pénzügyi helyzetben bekövetkező súlyosabb romlást válságosnak ítélték meg, és ezekben az EKB és az INH-k még intenzívebben együttműködtek. 2020-ban az INH-k tíz engedélybevonással kapcsolatos ügyről is értesítették az EKB-t. Ezek közül hétben az EKB határozatot hozott az engedély bevonásáról, a fennmaradó három ügyet pedig még vizsgálják.

2020-ban az LSI-k pénzügyi helyzetében bekövetkező romlás fő okai az életképtelen üzleti modellek, a szabályozási követelmények (pl. a minimális tőke- és likviditási követelmények és a nagykockázat-vállalási limit) megsértéséhez vezető folyamatosan alacsony jövedelmezőség, valamint a hibás szervezetirányítási rendszerek (például a pénzmosás elleni küzdelem nem megfelelő keretei) voltak. Emellett a pénzügyi helyzet romlásában komoly szerepet játszott a számviteli csalás. A Covid19-világjárvány kitörése és a 2020 elején tapasztalható piaci volatilitás igencsak kedvezőtlen hatást gyakorolt egyes LSI-kre, ami pénzügyi helyzetük romlásához vezetett.

4 Határon átívelő együttműködés

4.1 Az egységes felügyeleti mechanizmus bővítése szoros együttműködés révén

Azok az uniós tagállamok, amelyeknek nem az euro a pénzneme, az EKB és az illetékes nemzeti hatóságuk (INH) közötti szoros együttműködés kialakítását kérvényezve válhatnak az egységes felügyeleti mechanizmus tagjává. Ez az elgondolás 2020-ban a gyakorlatban is megvalósult, amikor az EKB és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) és Hrvatska narodna banka a szükséges felügyeleti és jogalkotási előfeltételek teljesítését követően szoros együttműködésre lépett.^[58] Ezzel az SSM tovább növekedett – a mechanizmusban részt vevő uniós tagállamok száma 21-re emelkedett –, ami támogatja az integráltabb bankfelügyeletet, és hozzájárul a belső piac fenntartásához és elmélyítéséhez.

A szoros együttműködés kialakításával sikeres lezárult az a folyamat, amelyet Bulgária 2018-as és Horvátország 2019-es kérelme indított útjára. 2020. június 5-én az EKB bejelentette,^[59] hogy lezárta öt horvátországi bank átfogó értékelését.^[60] 2020. szeptember 11-én az EKB bejelentette,^[61] hogy öt bulgáriai bankot és nyolc horvátországi bankot jelentős hitelintézetnek minősített, amelyek ezért az EKB közvetlen felügyelete alá tartoznak.

A két INH képviselőit a többi tagot megillető jogokkal és kötelezettségekkel nevezték ki a Felügyeleti Testületbe, és a két tagállam jelentős hitelintézeteinek közvetlen felügyelete 2020. október 1-jén kezdődött meg. Emellett az EKB lett a két ország valamennyi felügyelt intézményének közös eljárásaiért, valamint a kevésbé jelentős pénzintézeteik felvigyázásáért felelős felügyeleti szerv. Az EKB a szoros együttműködés keretében, felügyeleti feladatainak ellátása során utasításokat ad a két INH-nak, amelyek ezután továbbítják a bankokhoz a felügyeleti döntéseket. Az EKB bankfelügyelete, a Bolgár Nemzeti Bank és a Hrvatska narodna banka szorosan együttműködött annak érdekében, hogy a két INH zökkenőmentesen integrálódjon az egységes felügyeleti mechanizmusba.

4.2 Európai és nemzetközi szintű együttműködés

4.2.1 Együttműködés más uniós felügyeletekkel és az EU-n kívüli országok hatóságaival

A CRD-nek az uniós illetékes hatóságok közötti együttműködésről és információcseréről szóló rendelkezéseivel összhangban az EKB együttműködik és rendszeres információcserét folytat az uniós tagállamok illetékes hatóságaival. Szükség esetén az uniós tagállamok nemzeti piaci hatóságaival is tárgyal és egyetértési megállapodásokat köt.

Ezenkívül az EKB egyetértési megállapodások, a felügyeleti kollégiumokban való részvétel és eseti alapon megkötött megállapodások révén EU-n kívüli országok prudenciális hatóságaival is együttműködik. Az EKB mindeddig EU-n kívüli országban tevékenykedő 18 felügyeleti hatósággal kötött egyetértési megállapodást. Az EKB 2020-ban az EU-n kívüli országokban tevékenykedő öt felügyelettel kötött egyetértési megállapodást, köztük egyet a három egyesült államokbeli prudenciális hatósággal, nevezetesen a Federal Reserve System Kormányzótanácsával, a bankfelügyeleti hivatallal (Office of the Comptroller of the Currency) és a szövetségi betétbiztosítási intézettel (US Federal Deposit Insurance Corporation). Ezek kiterjedtek a felügyeleti információk megosztására és az együttműködés egyéb formáira, amelyek a felek saját joghatóságában található bankok és bankszervezetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátásához szükségesek.

Ezen túlmenően az EKB az átláthatósági és elszámoltathatósági keretrendszerének további javítása érdekében olyan közzétételi irányelveket hagyott jóvá, amelyek kiterjednek az EKB által prudenciális felügyeleti minőségében megkötött vagy megkötendő valamennyi érvényben lévő és jövőbeli felügyeleti egyetértési megállapodásra. Az EKB jelenleg az új irányelvek érvényesítésén dolgozik.

Végezetül az EKB bankfelügyeletének belső átszervezését követően, 2020. október 1-jei hatállyal külön elszámoltathatósági és együttműködési szekciót hoztak létre az SSM Irányítási és Műveletek Főigazgatóság SSM Titkárságán. Az új szekció feladatai között szerepel például az egyetértési megállapodások megvitatása és megkötése, valamint az európai és az Európai Unión kívüli hatóságokkal való információcsere iránti eseti kérelmek kezelése.

4.2.2 IMF pénzügyi ágazati értékelési programok

Az IMF pénzügyi ágazati értékelési programjainak (FSAP) keretében átfogóan és mélyrehatóan elemzik a vizsgált ország pénzügyi ágazatát.

Az IMF 2018. évi euroövezeti FSAP programja megvizsgálta az euroövezet bankfelügyeleti és szanálási architektúráját. Az EKB bankfelügyelete már az IMF számos ajánlását beépítette felügyeleti gyakorlatába, míg az uniós társjogalkotók jelenleg az uniós jog módosítását igénylő ajánlásokon dolgoznak.

2020-ban az IMF lezárta az Ausztriára és Olaszországra vonatkozó FSAP programokat, és folytatta a Lettországra vonatkozó programmal kapcsolatos munkáját. Ezek az országos programok nem banki témákat – például belföldi biztosítási és makroprudenciális keretrendszereket – értékelnek, és kitérnek a banki tevékenységgel kapcsolatos kérdések holisztikus vizsgálatára, különös tekintettel azokra, amelyek a kevésbé jelentős pénzintézeteket, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos szempontokat felügyelő nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak.

Az EKB-nak az IMF Alapokmányának IV. cikke szerinti országos konzultációkban történő részvétele az európai bankfelügyeletben részt vevő országok képviseletében mikroprudenciális és makroprudenciális kérdésekhez kapcsolódik, összhangban az EKB e területeken fennálló feladataival.

A Covid19-járvány kitörését követően az IMF felfüggesztette az FSAP programokkal kapcsolatos munkáját és a IV. cikk szerinti konzultációkat. Az IMF felügyeleti tevékenységeinek fokozatos újraindítását tervezi, és az EKB bankfelügyelete – kötelezettségeinek megfelelően – továbbra is részt vesz ezekben a gyakorlatokban.

4.3 Közreműködés az európai és a nemzetközi szabályozási keretek kidolgozásában

4.3.1 Szerepvállalás a Pénzügyi Stabilitási Tanács munkájában

2020-ban a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) erőfeszítéseinek középpontjában az állt, hogy a Covid19-világjárvány által kiváltott pénzügyi stabilitási kihívásokra gyors és összehangolt válaszról szülessen döntés nemzetközi szinten, ezzel támogatva a reálgazdaságba érkező finanszírozás és más kulcsfontosságú pénzügyi szolgáltatások folyamatos áramlását.

Az EKB bankfelügyelete az FSB tagjaként aktívan hozzájárult a Covid19-re adott válasz kidolgozásához és végrehajtásához, valamint a G20-elnökség fontos mérföldköveinek megvalósításához. Sor került a G20-országokban hozott intézkedések szintézisére, a legeredményesebb szakpolitikai válaszlépések meghatározására, valamint a standardok rugalmasságának és a szakpolitikai intézkedések nemzetközi standardokkal való összhangjának elemzésére.

Az EKB bankfelügyelete a Covid19-re adott válaszok mellett az FSB tágabb tevékenységi körébe eső, alábbi témákhoz is hozzájárult: (i) a globálisan rendszerszinten jelentős bankoknak a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottsággal egyeztetve végzett éves azonosítása; (ii) a kiberbiztonsági eseményekre adott válaszlépések és a helyreállítás hatékony gyakorlatát alkotó eszközrendszer megalkotásának véghezvitele; (iii) a csődhöz túlságosan nagyra nőtt intézményeket érintő reformok hatásainak értékelése; (iv) a pénzügyi kontraktusokban szereplő új, megbízhatóbb referenciamutatókra való áttéréshez kapcsolódó felügyeleti problémák; (v) a nemzetközi bankcsoportokhoz kapcsolódó piaci szétszabdaltság kezelésével összefüggő munkát érintően a tőke- és likviditási forrásoknak a fogadó államokban történő előzetes pozícionálása; és (vi) az éghajlatváltozás pénzügyi stabilitási vonatkozásai. Ebben az összefüggésben az EKB bankfelügyelete részt vett az FSB plenáris ülésein, valamint a Standardvégrehajtási Állandó Bizottság, a Felügyeleti és Szabályozási Együttműködési Állandó Bizottság, a Szanálási Irányító Csoport és az FSB európai területi konzultatív csoportjának ülésein.

Az EKB bankfelügyelete számos területen továbbra is hozzájárul az FSB munkaprogramjához, többek között a Covid19-re adott válaszlépésekkel, a kiberrezilienciával kapcsolatos nyomonkövetési munkával, a csődhöz túlságosan nagyra nőtt intézmények értékelésének lezárásával, az éghajlatváltozással, valamint a teljes veszteségelnyelő képesség és a hitelezői feltőkésítés terén elért előrehaladással összefüggésben.

4.3.2 Közreműködés a bázeli folyamatban

2020-ban a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (BCBS) a Covid19-világjárványra adandó gyors és nemzetközileg összehangolt válaszát helyezte ténykedésének a középpontjába. A BCBS tagjai számos szabályozási és felügyeleti intézkedést elfogadtak, amelyek biztosítják, hogy a bankok továbbra is hitelezhessenek és egyéb kulcsfontosságú pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak a reálgazdaságnak, miközben erősítik a veszteségek rendezett elnyelésére való képességüket.^[62] Ezzel összefüggésben a Bázeli Bizottság felvigyázó szerve, a jegybankelnökök és felügyeleti igazgatók csoportja (GHOS) bejelentette a Bázel–III végrehajtásának elhalasztását, hogy növelje a bankok és a felügyeletek Covid19-re való reagáláshoz szükséges operatív kapacitását.^[63] A Bázeli Bizottság további intézkedéseket fogadott el a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítésére, különös tekintettel a várható hitelezési veszteség elszámolásának szavatolótőkeként való kezelésére vonatkozó átmeneti rendelkezésekre.^[64] Az EKB aktívan hozzájárult ezekhez az erőfeszítésekhez.

Emellett a Bázeli Bizottság folytatta a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre való reagálási képességének megerősítését célzó stratégiai felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot 2020. októberi lezárulta után a GHOS jóváhagyta.^[65] Az EKB más európai és nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalataira támaszkodva járult hozzá ehhez a gyakorlathoz, és arra ösztönözte a BCBS-t, hogy fokozza a főbb kockázatok és a levont tanulságok vizsgálatának stratégiai jellegét.

Az EKB bankfelügyelete rendszeres szakpolitikai vitákban is részt vett, a BCBS munkacsoportjaiban hasznosította a szakértelmét, az EU-ban és világszerte együttműködött BCBS-tagokkal, és releváns hatáselemzésekhez járult hozzá. A különféle Covid19-cel kapcsolatos munkafolyamatok mellett idetartozott (i) a működési kockázat és működési reziliencia alapelveiről szóló konzultáció elindítása; (ii) a BCBS és az FSB referenciamutatókra való áttérésről szóló felügyeleti ajánlásokkal kapcsolatos közös jelentése; és (iii) a felügyeleti együttműködésről szóló AML- és CFT-iránymutatások véglegesítése.

4.3.3 Részvétel az EBH munkájában

Az EKB bankfelügyelete 2020-ban is folytatta szoros együttműködését az Európai Bankhatósággal (EBH), hogy elősegítse az európai bankszektor egységes felügyeletét, és növelje a pénzügyi stabilitást. 2020-ban ez a munka elsősorban a Covid19-válságra adott szabályozási és felügyeleti válaszra irányult.

Az EKB és az EBH teljes mértékben összehangolt válaszokat adott a válságra, ahogy ez kitűnik az EKB március 12-én, 20-án és 27-én bejelentett enyhítő felügyeleti intézkedéseiből és ez EBH március 12-én, 25-én és 31-én közzétett állásfoglalásaiból is. Az EKB messzemenően támogatta az EBH azon döntését is, hogy egy évvel elhalasztja az egész EU-ra kiterjedő stressztesztet, és az EKB 2020. évi stressztesztbe bevont összes SI-re kiterjeszti a halasztást. Az EKB bankfelügyelete a hiteltörlesztésekre a Covid19-válság fényében vonatkozó jogalkotási és nem jogalkotási moratóriumokról szóló EBH-iránymutatások kidolgozásához és későbbi végrehajtásához is hozzájárult. Ezenkívül az EKB a Covid19-világjárvány fényében a Bázel–III-reformok végső végrehajtásáról szóló európai bizottsági tanácsadási felhívásra adott EBH-válasz aktualizálásában is közreműködött.

Ami az EBH megfelelési vagy indokolási eljárását^[66] illeti, az EKB bankfelügyelete 2020-ban kilenc iránymutatással kapcsolatban értesítette a szándékairól az EBH-t, amint azt az EKB bankfelügyeleti honlapján is dokumentáltuk. Az EKB bankfelügyelete eddig következetesen arról tájékoztatta az EBH-t, hogy megfelel vagy meg kíván felelni az EBH vagy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott minden alkalmazandó iránymutatásnak.

Az EKB az EBH által 2020-ban végzett két, az egész EU-ra kiterjedő átláthatósági gyakorlat sikeres lezárásában is szerepet vállalt, a részt vevő SI-k pontos felügyeleti adatainak időben történő rendelkezésre bocsátásával. A 93 SI-re kiterjedő tavaszi gyakorlat részletes tájékoztatást nyújtott a piaci szereplőknek az uniós bankok 2019. év végi pénzügyi helyzetéről. A 100 SI-t magában foglaló őszi gyakorlat aktualizált információkkal szolgált a piaci szereplők számára az uniós bankok pénzügyi helyzetéről, amelyet már a Covid19-válság bankszektorra gyakorolt kezdeti hatása is alakított.

Az EKB az EBH két, adatszolgáltatással kapcsolatos megbízatásának teljesítéséhez is hozzájárult. Az első megbízatás a statisztikai, szanálási és prudenciális adatszolgáltatás integrációjáról szóló megvalósíthatósági jelentés elkészítését célozza. A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) a Felügyeleti Testülettel folytatott konzultációt követően szeptemberben közzétette az EBH jelentéséhez való hozzájárulását.^[67] A jelentés szerint az adatszolgáltatási teher csökkentésének, az adatminőség javításának és az adatszolgáltatási keret további integrációjának előfeltétele egy valamennyi adatszolgáltatási területen használt közös adatszótár és közös adatmodell. A jelentés javasolja továbbá az európai hatóságokból és szükség esetén a bankszektor képviselőiből álló, az integrációs folyamat irányítását végző vegyes bizottság felállítását. A második EBH-megbízatás a CRR 430. cikkének (8) bekezdésében előírt, a bankokra vonatkozó adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés költségeinek vizsgálatával kapcsolatos, amelynek célja legalább a kisméretű és nem összetett intézmények felügyeleti adatszolgáltatási terheinek csökkentése. Tanácsában az EKB megállapította, hogy a tervezett közös adatszótár és közös adatmodell a felügyeleti adatszükséglet alárendelése nélkül csökkentheti az adatszolgáltatási terhet.

5 Az EKB bankfelügyeletének szervezeti felépítése

5.1 Az EKB bankfelügyeletének átszervezése

5.1.1 Háttér és stratégiai irány

Az EKB bankfelügyeletének kezdeti szervezeti felépítését 2013-ban, az SSM létrehozásakor alakították ki, amikor az SSM-rendelet mikroprudenciális felügyeleti feladatokat ruházott az EKB-ra. Ami a személyzeti ügyeket illeti, 2020-ban az EKB bankfelügyeleti ágán a jóváhagyott teljes munkaidő egyenértékes (FTE) pozíciók teljes száma 1230,5 volt, ami 2019-hez képest 41,5 pozíciónyi növekedésnek felel meg.

A nemek közötti megoszlást illetően a női alkalmazottak aránya 2020-ban 40,7%-ról 41,6%-ra emelkedett az EKB bankfelügyeletének alaptevékenységet ellátó szervezeti egységeiben határozatlan, illetve határozott idejű szerződéssel dolgozók arányában. A vezető beosztású nők aránya kismértékben, a 2019. évi 32,2%-ról 2020-ban 31,6%-ra csökkent. A nők aránya a nem vezetői pozíciókban 38,1%-ról 40%-ra emelkedett, a támogatói feladatkörökben pedig 98,5%-ról 96,8%-ra csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Míg az előző struktúra révén az EKB képes volt erős és nagy elvárásokat támasztó felügyeleti szervként megalapozni a hírnevét, az EKB bankfelügyelete most érettebb szervezetté alakul át.

Az EKB bankfelügyeletének 2020 januárjában elindított átszervezése három átfogó célkitűzés köré épült: (i) a szerepvállalás és az együttműködés fokozása valamennyi funkciónál és személyzeti szinten, valamint a stratégiai prioritásokra és a bankfelügyeleti vezetés és a személyzet által feltárt hiányosságok kezelésére való összpontosítás; (ii) az alapvető felügyeleti folyamatok egyszerűsítése és az adminisztratív eljárások észszerűsítése, és a kockázatorientáltság növelése a bankok megfelelési terheinek figyelembevétele mellett; valamint (iii) a felügyeleti lépések átláthatóságának, kiszámíthatóságának és egyértelműségének fokozása, és eredményes kommunikáció.

Ezen átfogó célkitűzések támogatása érdekében az átszervezés a következőkre irányult:

• a szinergiák kihasználása és a hatékonyság növelése a szakértelem összegyűjtése és a kulcsfontosságú feladatok lehetőség szerinti egybefogása révén;
• az együttműködés és a tudásmegosztás fokozása a mindennapos általános felügyelet során az intézményspecifikus és a horizontális felügyeleti funkciók egyesítése révén, amelynek egy lehetséges módja egy külön erre a célra létrehozott szakértői csapat felállítása;
• az eredmények következetességének és megalapozottságának elősegítése egy második védelmi vonal formalizálása révén;
• az EKB bankfelügyeletében meglévő irányítási hatókörök egymáshoz igazítása a szervezeti egységeknek a szervezetkialakítási iránymutatásoknak megfelelő elrendezése révén.^[70]

A külső tanácsadó igénybevétele nélkül végrehajtott átszervezés sokat merített az EKB bankfelügyeleti személyzetének aktív részvételéből, például az e célból szervezett szakmai műhelyekből.

5.1.2 Új szervezeti struktúra

Az új átfogó szervezeti struktúrát – beleértve az egyes szakterületek osztályait és a szakterületenként jóváhagyott létszámok eloszlását – az alábbiakban ismertetjük. Az új struktúra megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítottunk az EKB bankfelügyeletének különböző szakterületei és INH-knál dolgozó partnereik közötti szoros együttműködés megőrzésére.

Közvetlen felügyelet

Az új struktúrában a közvetlen felügyelet az egyes hitelintézeti szintű felügyelet és a horizontális felügyelet kombinációjaként valósul meg. Az egyes bankcsoportok és hitelintézetek napi felügyelete a közös felügyeleti csoportok, az LSI-felvigyázói csoportok és a horizontális felügyeleti szakértői csoportok közötti együttműködésen alapul.

Az egyes hitelintézetekre irányuló felügyelet

Három főigazgatóság felel a pénzintézet-specifikus felügyeletért: a Rendszerszintű és Nemzetközi Bankok Főigazgatóság (DG/SIB), az Univerzális és Diverzifikált Pénzintézetek Főigazgatóság (DG/UDI) és a Szakosodott Pénzintézetek és Kevésbé Jelentős Pénzintézetek Főigazgatóság (DG/SPL).

A felügyelt bankokat és pénzügyi intézményeket üzleti modell szerint csoportosítjuk, hogy a közös felügyeleti csoportokon belül jobban kiaknázhassuk a szinergiákat és nagyobb hatékonyságnövekedést érjünk el, valamint elősegítsük a tudásmegosztást.

Horizontális közvetlen felügyelet

A Horizontális Felügyelet Főigazgatóság (DG/HOL) horizontális felügyeleti feladatokat lát el (beleértve a válságkezelést is), miközben a kockázatalapú felügyeletre és a szakpolitikai eredményekre összpontosít, és fokozza a kockázati szakértők által a közös felügyeleti csoportoknak és az LSI-felvigyázóknak nyújtott támogatást. A kockázati szakértőknek ezen a területen történő tömörítése nagyobb hatékonyságnövekedéshez és következetességhez vezethet.

Helyszíni és belsőmodell-ellenőrzések

A helyszíni felügyeleti tevékenységek tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos valamennyi feladatkört – beleértve a helyszíni (intézményspecifikus vagy kampányok során végzett) ellenőrzéseket, a belsőmodell-vizsgálatokat, az eszközminőség-vizsgálatokat és az átfogó értékelési projekteket irányító hivatalt – a Helyszíni és Belsőmodell-ellenőrzések Főigazgatóság (DG/OMI) fogja össze.

Felügyeleti stratégia és kockázat

A Felügyeleti Stratégia és Kockázat Igazgatóság (D/SSR) második védelmi vonalként a felügyeleti kockázati hivatal funkcióit és a bankfelügyelet stratégiai tervezési és prioritásmeghatározási funkcióját foglalja magában. Ezek a feladatok függetlenek az első vonalbeli felügyeleti funkcióktól, és az igazgatóság közvetlenül a Felügyeleti Testület elnökének és alelnökének tartozik beszámolással. Ez a rendszer biztosítja a stratégiai tervezéshez és a felügyeleti eredmények megkérdőjelezéséhez szükséges hitelességet, mivel ötvözi a bankszektorral kapcsolatos magas szintű szakértelmet, a bankfelügyelet során tapasztalt kihívások alapos ismeretét és a kiváló minőségű kritikus elemzéseket.

Az igazgatóság gondoskodik arról, hogy a főbb felügyeleti eredmények összhangban legyenek a felügyeleti prioritásokkal és a felügyelet kockázati toleranciájával. Ezt előzetes értékelések vagy tanácsadás és utólagos felülvizsgálatok kombinációja révén éri el. Ez a funkció kiemelt szerepet játszik egy állandósult állapotú, kockázatorientált felügyeleti szervezetben, ahol a felügyeleti mérlegelés elengedhetetlen, a folyamatokat pedig észszerűsítik.

Szervezetirányítási és műveleti szolgálatok

Az SSM Irányítás és Műveletek Főigazgatóság (DG/SGO) felügyeli a felügyeleti szervezetirányításhoz és műveletekhez kapcsolódó, jelentős mennyiségű folyamatot és szolgálatot.

Ez az új főigazgatóság jellemzően az operatív igazgatóra háruló feladatokat lát el. A Felügyeleti Testület és alegységei döntéshozatalához és az engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódó nagyszámú műveletért felelős. A munkatevékenység szempontjából a főigazgatóság irányítja a felügyeleti technológiai infrastruktúra fejlesztését és működtetését, beleértve az IMAS-rendszert is (lásd az 5.7.2 pontot). Feladata az európai bankfelügyelettel való együttműködés elősegítése, a felügyeleti eljárások egyszerűsítése, a tudásmenedzsment – például a képzések – ösztönzése és a prudenciális vizsgálatok végrehajtása.

5.1.3 Végrehajtási folyamat

Az új struktúrában a személyzet elosztása három fő elven alapult: szervezeti igény, folytonosság és egyenlő bánásmód. A cél az volt, hogy teljes csapatok minél tovább együtt maradjanak, így maximalizálva a hatékonyságot, és biztosítva a tevékenységek zökkenőmentes átmenetét. Az átcsoportosítás után a munkatársaknak lehetőségük volt kifejezni a munkaerő-mobilitás vagy támogatott munkahelycsere iránti igényüket.

Az új szervezeti struktúra 2020. október 1-jén lépett hatályba. A struktúrában és a személyzet elosztásában történt változások mellett volt néhány – még bevezetés alatt álló – változáskezelési folyamat is, amelyek a vállalati kultúra kívánt változását hivatottak elősegíteni. A folyamatban lévő változás három fő pilléren nyugszik: a felső vezetők követendő példa szerinti viselkedésének támogatásán, a munkatársaknak a változásokban való aktív szerepvállalásra való felhívásán, és ezáltal az alulról szerveződő kezdeményezések lehetővé tételén, valamint a változások eredményességének rendszeres mérésén.

5.1.4 „Supervisors Connect”

A második „Supervisors Connect” rendezvény egyik témája az átszervezés volt. A kétévente megrendezésre kerülő, egész SSM-et érintő eseményre 2020. október 7–8-án került sor.

A „Supervisors Connect” rendezvényt 2018-ban vezettük be, hogy az európai bankfelügyeleten belül előmozdítsuk a családi szellemiséget, és tovább alakítsuk a közös felügyeleti kultúrát. Az eredeti tervek szerint személyes megjelenést igénylő és az EKB épületében 2020 áprilisában tartandó második „Supervisors Connect” eseményt a Covid19 miatt elhalasztottuk, és új formában tartottuk meg. Végül online (videokonferencia keretében) zajlott, és az EKB, az INH-k és az NKB-k több mint 1000 felügyelője vett rajta részt, köztük a bolgár és a horvát felügyeleti hatóságok újonnan érkezői munkatársai is. Az esemény az SSM eredményeinek és a Covid19-válság tanulságainak (például az új helyzetben alkalmazott felügyeleti stratégia) elemzésére összpontosított. A résztvevők az INH-k közötti együttműködés új formáit is megvitatták.

5.2 A számonkérhetőségi követelmények teljesítése

Az éves jelentés az SSM-rendelet alapján az Európai Parlament és a Tanács egyik fő számonkérési csatornája az EKB bankfelügyeletével szemben. A rendelet előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait megfelelő átláthatósági és számonkérhetőségi követelményeknek kell alávetni. Az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodásban, valamint az EU Tanácsa és az EKB közötti egyetértési megállapodásban részletesen kidolgozott elszámoltathatósági keretrendszer fenntartása és teljes körű alkalmazása rendkívül fontos az EKB számára.

Ami az Európai Parlamenttel folytatott 2020. évi együttműködést illeti – amely a Covid19-világjárvány miatt videokonferencia formájában valósult meg –, a Felügyeleti Testület elnöke két rendes meghallgatáson (május 5-én és október 27-én) és két eseti eszmecserén (január 14-én és március 26-án) szólalt fel a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt. Az Európai Parlamenttel folytatott megbeszélések elsősorban az EKB bankfelügyeletének a Covid19-világjárványra adott intézkedéseire, valamint a bankoknak a háztartások és a kis- és középvállalkozások további támogatása érdekében biztosított mozgástérre összpontosítottak. A további kérdések közé tartozott a brexit bankszektorra gyakorolt hatása és az éghajlatváltozás okozta kockázatok felügyeleti megközelítése.

Az SSM-rendelettel, valamint az Európai Parlament és az EKB közötti intézményközi megállapodással összhangban a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága előtt 2021. január 25-én sor került Frank Elderson meghallgatására, miután az EKB javaslatot tett az EKB Felügyeleti Testületének alelnökévé való kinevezésére. Az Európai Parlament a február 8-i plenáris szavazás során jóváhagyta az EKB javaslatát, és az EU Tanácsa 2021. február 24-i hatállyal végrehajtási határozattal kinevezte Frank Eldersont a posztra.

Az EKB 2020-ban az európai parlamenti képviselők bankfelügyeleti ügyekben feltett írásos kérdéseire 22 választ tett közzé, a nemzeti parlamentek képviselői által feltett írásbeli kérdésekre pedig – a nemzeti parlamenteknek való jelentéstételi kötelezettségével összhangban – nyolc választ publikált. A válaszok többek között az EKB által a Covid19-világjárvány hatásainak ellensúlyozására hozott felügyeleti intézkedésekkel, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kockázatnak a prudenciális felügyelet szempontjából vett jelentőségével, a hitelkockázattal, valamint a bankszektorban felmerülő szervezetirányítási és etikai problémákkal foglalkoztak.

Emellett az intézményközi megállapodásnak megfelelően az EKB elküldte a felügyeleti testületi ülések jegyzőkönyveit az Európai Parlamentnek.

A Covid19-világjárvány az EU Tanácsával folytatott kapcsolattartás fókuszát is befolyásolta. 2020-ban a Felügyeleti Testület elnöke videokonferencia útján részt vett az eurocsoport két, június 11-én és november 3-án tartott ülésén. Ezeken az üléseken a Felügyeleti Testület elnöke az EKB felügyeleti feladatainak végrehajtásáról folytatott eszmecserét, amelynek középpontjában azok a felügyeleti intézkedések és döntések álltak, amelyek segítenek a háztartásoknak, a vállalatoknak és a bankoknak megbirkózni a világjárvány kedvezőtlen hatásaival.

2020-ban az EKB az Európai Számvevőszék bankfelügyelettel kapcsolatos ellenőrzéseiben is közreműködött. Az EKB és a Számvevőszék által 2019-ben aláírt egyetértési megállapodás megkönnyítette a két intézmény közötti információmegosztást az EKB bankfelügyeletére vonatkozó számvevőszéki ellenőrzések nyomon követése során.

Ezen túlmenően az EKB folytatta a válságkezeléséről szóló számvevőszéki jelentés ajánlásainak végrehajtását. Ezzel összefüggésben az EKB bankfelügyelete pontos cselekvési terveket és nyomon követési intézkedéseket^[71] dolgozott ki a Számvevőszék által a különböző kérdésekről kiadott nyolc ajánlás nagy részére, beleértve a külső szereplőkkel való együttműködést, a helyreállítási terveknek a válságok azonosításában és kezelésében való alkalmazását, valamint a korai beavatkozási értékelésekkel kapcsolatos útmutatást. Pontosabban az EKB bankfelügyelete továbbfejlesztette a korai beavatkozási értékelésekkel kapcsolatos útmutatását, és tökéletesítette a bankok pénzügyi helyzetében bekövetkező esetleges romlás megállapításához használt megfelelő mutatókat és küszöbértékeket. A helyreállítási tervek készítését illetően további útmutatást nyújtottunk a felügyeleti szerveknek a hasonló üzleti modellel rendelkező bankok esetében alkalmazott következetes megközelítés előmozdítása érdekében.

Az EKB a Bizottsággal és az EBH-val együtt tovább segítette az Európai Unió bankszektorban alkalmazott pénzmosás elleni politikájának folyamatban lévő számvevőszéki ellenőrzését. Arról is beszámolt a Számvevőszéknek, hogy milyen intézkedéseket hajtott végre az SSM működéséről szóló első számvevőszéki jelentés megállapításainak és ajánlásainak kezelése érdekében. Az EKB rendszeresen figyelemmel kíséri a Számvevőszék valamennyi ajánlásának végrehajtási státusát, a Számvevőszék pedig nyomonkövetési gyakorlatokat végez.

5.3 Átláthatóság és kommunikáció

2020-ban az EKB bankfelügyelete továbbra is alkalmazta és bővítette kommunikációs eszközeit és csatornáit annak érdekében, hogy időben, átláthatóan és eredményesen terjeszthesse az információkat. Tekintettel a Covid19-világjárvány által okozott megváltozott működési körülményekre, különösen fontos volt innovatív kommunikációs módokat találni. Ennek egyik módja az újonnan létrehozott felügyeleti blog volt, amely kilenc, a Felügyeleti Testület elnöke, alelnöke és EKB-s képviselői által jegyzett blogbejegyzést tartalmazott, amelyek tájékoztatták az érdekelteket a legújabb fejleményekről és az EKB által a Covid19-világjárványra válaszul elfogadott felügyeleti intézkedésekről. Az EKB bankfelügyelete továbbá kiterjesztette a közösségimédia-eszközök, például a Twitter-threadek, az Instagram-storyk és az új EKB-s podcast használatát, hogy elmagyarázza a felügyeleti intézkedéseket és a banki fogalmakat a különböző szintű ismeretekkel rendelkező közönségnek. Ennek a több rétegű kommunikációs megközelítésnek az a célja, hogy különböző oktatási és szakmai hátterű, eltérő ismeretekkel és értelmezési képességgel rendelkező érdeklődők csoportjait érjük el.

Az új kommunikációs eszközök használata mellett a Felügyeleti Testület elnöke és alelnöke 23, az EKB felügyeleti testületi képviselői pedig 19 beszédet tartottak a 2020-as évben. Összesen több mint 20 egyszemélyes interjút adtak a médiának, és három véleménycikket publikáltak, amelyek közül az egyik 12 nemzeti újságban jelent meg Európa-szerte. Az EKB bankfelügyelete 33 sajtóközleményt és 65 egyéb kommunikációs anyagot tett közzé, köztük európai parlamenti képviselőknek küldött leveleket, bankoknak szóló útmutatókat és negyedéves felügyeleti statisztikákat. A Felügyeleti Hírlevélből, a több mint 8000 előfizetővel rendelkező digitális kiadványból, négy további szám jelent meg 2020-ban, amelyekben rendszeresen közzétettük a folyamatban lévő felügyeleti projektekről, megállapításokról és jelentésekről szóló legfrissebb információkat.

Az EKB bankfelügyelete alapvető tevékenységeinek eredményeit is publikálta, ideértve a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) összesített eredményeit is, továbbá a 2019-ben megkezdett gyakorlatot folytatva minden egyes közvetlenül felügyelt bank 2. pillér szerinti követelményeit is közzétette. Ezenkívül nyilvánosságra hozta és kommunikálta a Covid19-cel kapcsolatos sérülékenységi elemzésének eredményeit, valamint hét horvát bank és két további, a brexit eredményeként a felügyelete alá kerülő bank átfogó értékelésének eredményeit.

Az EKB bankfelügyelete különböző média- és elemzői tájékoztatókat is szervezett, a Felügyeleti Testület elnöke például sajtótájékoztatókat tartott a 2019-es SREP-eredményekről, valamint a Covid19-cel kapcsolatos helyzet legfrissebb fejleményeiről. Az EKB bankfelügyelete négy nyilvános konzultációt is indított, többek között az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatok kezelésére és jelentésére vonatkozó felügyeleti várakozásokról, valamint a bankszektor konszolidációjának felügyeleti megközelítéséről.

2020-ban az EKB körülbelül 1500 bankfelügyeleti témájú nyilvános megkeresésre válaszolt, többek között általános felügyeleti információkat, egyedi bankokat, panaszokat és jogsértési bejelentéseket, valamint a Covid19-válságra adott válaszokat érintő kérdéskörökben. A világjárvány miatt az EKB 2020-ban mindössze két előadást tartott a bankfelügyeletről (szemben a 2019-es 32-vel). A Látogatóközpontban azonban 2020 januárja és márciusa között több mint 2100 látogatót fogadtunk, és bemutattuk nekik az európai bankfelügyelet alapjait, valamint az EKB egyéb alapvető feladatait.

5.4 Döntéshozatal

5.4.1 A Felügyeleti Testület és az Irányítóbizottság ülései és határozatai

Az EKB Felügyeleti Testületének tagjai a (nem megújítható ötéves időtartamra kinevezett) elnök, (az EKB Igazgatóságának tagjai közül választott) alelnök, az EKB négy képviselője és az illetékes nemzeti hatóságok képviselői. Ha az INH nem a nemzeti központi bank, az INH képviselőjét az adott nemzeti központi bank delegáltja is elkísérheti az ülésekre. Ilyen esetben a szavazás során a két képviselő egyetlen tagnak számít.

2020 októberében a Felügyeleti Testület a Bulgáriával és Horvátországgal való szoros együttműködés kialakítását követően két új tagot üdvözölt: Radoslav Milenkovot a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) és Martina Drvart a Hrvatska narodna banka képviseletében. Mindkét intézmény képviselője a többi tagéval megegyező jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, beleértve a szavazati jogot is.

2020 decemberében Yves Mersch megbízatásának lejártát követően az EKB Kormányzótanácsa Frank Eldersont, az EKB igazgatósági tagját jelölte az EKB Felügyeleti Testületének alelnöki posztjára. A kinevezést az EU Tanácsa 2021. február 24-én erősítette meg.

2020-ban az EKB Felügyeleti Testülete 24 alkalommal ült össze. A Covid19-világjárvány miatt csak a januári és februári üléseket tartották Frankfurt am Mainban; a többire videokonferencia keretében került sor. A 2020 márciusától távolból folytatott ülések azonban nem rontották a Felügyeleti Testület döntéshozatalának hatékonyságát.

A Felügyeleti Testület Irányítóbizottsága^[72] 2020-ban hétszer ülésezett. Háromszor Frankfurt am Mainban, négyszer pedig videokonferencia formájában.

Az Irányítóbizottság hét további ülést tartott, amelyek középpontjában digitalizáció és az SSM eljárásainak egyszerűsítése állt. Valamennyi ülést telekonferencia útján tartották, és a részvétel lehetősége minden érdeklődő felügyeleti testületi tag előtt nyitva állt.

2020-ban az EKB 2643 felügyeleti határozatot^[73] adott ki meghatározott felügyelt szervezeteknek (3. ábra). Ezek közül 1019 határozatot az EKB szervezeti egységeinek vezetői hoztak összhangban azzal az általános keretrendszerrel, amely a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközökre vonatkozó döntéshozatali hatáskörök átruházását irányítja. A Kormányzótanács 1387 határozatot fogadott el a Felügyeleti Testület javaslattervezete alapján, kifogásról való lemondáson alapuló eljárás keretében. E felügyeleti határozatok mellett az EKB hallgatólagosan 237 műveletet^[74] hagyott jóvá (például fióktelep létesítését) azzal, hogy nem emelt kifogást a törvényes határidőn belül.

A felügyeleti határozatok zöme szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálatra (44,1%), belső modellre (9,3%), szavatolótőkére (6,2%) és befolyásoló részesedésekre (3,2%) vonatkozott.

Az EKB-nak a Covid19-válságra válaszul egyes bankokra vonatkozó határozatokat is el kellett fogadnia a hitelintézeteknek nyújtandó könnyítéseket célzó bizonyos szakpolitikai intézkedések végrehajtása érdekében (lásd az 1. keretes írást); idetartozott 141 tőkekövetelmény kiszámításának vagy összetételének módosítása révén adott tőkekönnyítési határozat, valamint 116 olyan határozat, amelyek a korábbi felügyeleti határozatokban és működési aktusokban meghatározott határidők meghosszabbításával nyújtottak operatív könnyítést.

A Kormányzótanács felé kifogásról való lemondásra továbbított, egyes bankokra vonatkozó végleges határozattervezeteken felül a Felügyeleti Testület több horizontális kérdésben is döntött; ezek közül a legfontosabb a közös módszertanok és feltételrendszerek alkalmazása a felügyelet meghatározott területein. Néhány határozatot a Felügyeleti Testület által megbízott ideiglenes csoportok dolgoztak ki, amelyek tagjai az EKB és az INH-k vezető beosztású képviselői közül kerültek ki. Előkészítő munkát végeztek olyan témákban, mint a hosszú távú stresszteszt-stratégia és a kockázatonkénti megközelítésen alapuló, a 2. pillér szerinti tőkekövetelmények meghatározására szolgáló módszertan.

Ezenkívül a Felügyeleti Testület egyes határozatai révén nyilvános útmutatók születtek, például az éghajlathoz és környezethez kapcsolódó kockázatról szóló EKB-útmutató, a bankszektorbeli konszolidáció felügyeleti megközelítéséről szóló EKB-útmutató és az értékelési módszertanról szóló EKB-útmutató (EGAM).

A Felügyeleti Testület a legtöbb határozatát írásbeli eljárás^[75] keretében hozta.

Az EKB által 2020-ban közvetlenül felügyelt 115 bankcsoport közül 33 kérvényezte, hogy a hivatalos EKB-határozatokat az angoltól eltérő hivatalos uniós nyelven olvashassa (a 2019. évi 34-gyel szemben).

5.4.2 A Felülvizsgálati Testület tevékenysége

2020-ban a Felülvizsgálati Testület (ABoR)^[76] két véleményt fogadott el az ABoR-hoz benyújtott új, adminisztratív felülvizsgálat iránti kérelmekkel kapcsolatban (5. táblázat). Egy véleményében megállapította, hogy a kérelem befogadhatatlan, a másik véleményében pedig azonos tartalmú határozattal való felváltásra tett javaslatot.^[77] Az utóbbi felülvizsgálati eljárásban a kérelmező kérelme alapján a Felülvizsgálati Testület azt javasolta, hogy a Kormányzótanács függessze fel a megtámadott határozat egyes részeit mindaddig, amíg a Felülvizsgálati Testület eljárása le nem zárul, és a megtámadott határozatot hatályon kívül helyező vagy annak helyébe lépő új EKB-határozatot nem fogadtak el. Ezek után a vizsgálati szakaszban meghallgatást tartottak, amely során a kérelmező és az EKB újabb lehetőséget kapott, hogy hozzászóljon a vitatott határozathoz. A Covid19-világjárványra tekintettel a meghallgatást videokonferencia útján tartották.

Ezenkívül a Felülvizsgálati Testület az EKB honlapján közzétette a munkarendjének a Covid19-világjárvány fényében végrehajtott módosítását. Amennyiben az EKB úgy határozott, hogy felfüggeszti egy felügyeleti határozat alkalmazását, a Felülvizsgálati Testület általában az esetlegesen előtte lévő eljárásokat is felfüggesztette a felfüggesztés időtartamára. Ezen túlmenően a tisztességes eljárás érdekében a Felülvizsgálati Testület módosíthatja eljárásait, például meghosszabbíthatja a felülvizsgálati időszakot.

A Felülvizsgálati Testület által 2020-ban véglegesített vélemények az EKB-s TRIM‑mel és egy sem emlékeztető levélhez, sem felügyeleti határozathoz nem vezető helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos kérdésköröket érintettek.

5.5 A magatartási kódex alkalmazása

Az SSM-rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EKB etikai keretrendszert hozott létre az EKB vezető tisztségviselői, vezetői és munkatársai számára. Ez magában foglalja az EKB vezető tisztségviselőire vonatkozó egységes magatartási kódexet, az EKB személyzeti szabályzatának külön fejezetét és az SSM etikai keretrendszerének létrehozásáról szóló iránymutatást.^[78] A keretrendszer végrehajtását és továbbfejlesztését az EKB Etikai Bizottsága, a Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda (CGO), valamint az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportja (ECTF) támogatja.

Az Etikai Bizottság értékelte a Felügyeleti Testület valamennyi tagja által benyújtott érdekeltségi nyilatkozatokat; a kitöltött nyilatkozatokat ezt követően közzétettük az EKB bankfelügyeleti honlapján. Az EKB 2020 szeptemberében kezdte közzétenni honlapján az Etikai Bizottság véleményeit az összeférhetetlenséggel és a megbízatás lejárta utáni fizetett munkaviszonnyal kapcsolatos esetekről.^[79]

A Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda az etikai keretrendszerrel kapcsolatos képzések, e-learning kurzusok és tájékoztató kampányok szervezése mellett sokféle témakörben mintegy 1920 megkeresésre válaszolt, amelyeknek mintegy 48%-át az EKB bankfelügyeleti munkatársai nyújtották be. A megkeresések csaknem 55%-a az alkalmazottak magánjellegű pénzügyi tranzakcióit érintette, ennél kisebb arányban szerepeltek köztük a munkaviszony megszűnését követő korlátozásokra vonatkozó és az összeférhetetlenségi ügyekkel kapcsolatos kérések (29. diagram).

A Jogkövetési és Szervezetirányítási Iroda ezenkívül a munkatársak magánjellegű pénzügyi tranzakcióira vonatkozó rendszeres jogkövetési vizsgálatát is megszervezte. Bár a vizsgálat során feltártak néhány olyan esetet, amelyben megsértették az előírásokat, ezek mintegy 36%-a kapcsolódott az EKB bankfelügyeletének munkatársaihoz, és egyikükben sem történt szándékos mulasztás vagy más súlyos előírásszegés.

Azok közül a bankfelügyeleti munkatársak közül, akik 2020-ban nyújtották be a lemondásukat, egy esetben volt szükség az etikai keretrendszerben előírt várakozási idő alkalmazására.

Az etikai és jogkövetési tisztviselők munkacsoportja a szilárd közös etikai kultúra kialakítására irányuló erőfeszítései részeként 2020-ban az INH-k etikai rendszereinek összehangolására összpontosított.

5.6 A monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv alkalmazása

2020-ban a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésére vonatkozó alapelv alkalmazása főként a különféle szakterületek közötti információcserét érintette.^[80]

Az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról szóló EKB/2014/39 határozattal^[81] összhangban az információcserére a „szükséges ismeret” követelménye vonatkozott, azaz minden szakterületnek bizonyítania kellett, hogy a kért információra a szakpolitikai célok elérése érdekében szüksége van. A legtöbb esetben a bizalmas információkhoz való hozzáférést közvetlenül az EKB-nak az a szakterülete engedélyezte, amely az adott információ fölött rendelkezett. Ez az EKB/2014/39 határozattal összhangban történt, amely megengedi, hogy a szakpolitikai funkciók közvetlenül hozzáférést biztosítsanak a szakpolitikailag nem szenzitív információkhoz vagy anonimizált adatokhoz. Nem volt rá szükség, hogy az Igazgatóság a lehetséges összeférhetetlenség feloldása érdekében beavatkozzon.

Az EKB/2014/39 határozat értelmében néhány esetben mégis az Igazgatóság közbenjárására volt szükség az egyes bankokra vonatkozó nem anonimizált információk vagy más, monetáris politikai szempontból érzékeny értékelések megosztásának engedélyezéséhez. Az adatokba való betekintést az üzleti indokoltság vizsgálata után illetékességi alapon és korlátozott ideig adták meg annak érdekében, hogy minden időben érvényesüljön a szükséges ismeret követelménye.

Ami a Covid19-cel kapcsolatos információkat illeti, az Igazgatóság 2020 márciusában életbe léptette az EKB/2014/39 határozat 8. cikkének vészhelyzeti rendelkezését, amelynek értelmében a szóban forgó vészhelyzetre vonatkozó információkkal összefüggésben nincs szükség az Igazgatóság jóváhagyására. Ebből kifolyólag a Covid19-cel kapcsolatos információk megosztásakor – a szigorúan vett szükséges ismeret elvére vonatkozó követelmény figyelembevételével – nem volt szükség az Igazgatóság jóváhagyására. Ezt a mentességet a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben gyűjtött banki adatok cseréjekor számos esetben alkalmazták, amikor ez a kérelmező szakterület feladatainak ellátásához szükséges volt.

A döntéshozói szinten érvényesülő elkülönítéssel kapcsolatban nem merült fel aggály, és a Közvetítő Testületnek sem kellett közbeavatkoznia.

5.7 Adatszolgáltatási keretrendszer és információkezelés

5.7.1 Az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos fejlemények

Az SSM-keretrendelet 140. cikke (4) bekezdésének értelmében az EKB feladata, hogy megszervezze a felügyelt hitelintézetek által szolgáltatott adatok összegyűjtését és minőség-ellenőrzését.^[82] A tevékenység fő célja, hogy az SSM megbízható és időben szolgáltatott felügyeleti adatokkal rendelkezzen.

Az EKB rendszeresen értékeli a szolgáltatott adatok minőségét, beleértve a benyújtás pontosságát, a teljességet és a megbízhatóságot. E célból az EKB az INH-kkal együtt további adatminőségi ellenőrzéseket dolgoz ki, hogy kiegészítse az EBH által közzétett validálási szabályokat. 2020 novemberében az EKB közzétette a kiegészítő adatminőség-ellenőrzések aktualizált és kibővített jegyzékét, amely a 2020 negyedik negyedévi referencia-időszaktól lépett hatályba.

2020-ban az EKB tovább fokozta a bankfelügyeleti honlapjának felügyeleti adatokról szóló részén közzétett felügyeleti adatok átláthatóságát és hozzáférhetőségét. Először is interaktív elrendezést vezettünk be, így a felhasználók elemezhetik és vizualizálhatják az összesített felügyeleti adatokat. A negyedéves kiadvány kereteit tovább bővítettük, így már üzleti modell szerinti bontásban megjelenített adatokat tartalmazó táblázatok is találhatók benne. Ezenkívül a három szolvencia- és tőkeáttételi mutató mellett az EKB 2020 októberében első alkalommal tett közzé banki szintű, 3. pillérre vonatkozó információkat a megterhelt és a tehermentes eszközökről és a kapott fedezetekről. A publikálás előtt a kiválasztott 3. pillér szerinti közzétételeket és a szabályozási adatszolgáltatást összeegyeztették, így az adatok következetessége lényegesen javult. Az átláthatóság ezen magasabb szintjének köszönhetően az érdekeltek érdemben összehasonlíthatják a prudenciális mérőszámokat.

A Covid19-világjárvány kitörését követően az intézmények pénzügyi és prudenciális helyzetének szorosabb nyomon követése iránti igény kielégítésére bizonyos prudenciális információkat nagyobb gyakorisággal kértünk be, és némileg kibővítettük egyes érintett dimenziók adatszolgáltatási körét. A kibővített adatszolgáltatás a moratóriumi intézkedések és állami garanciák (az EKB és az EBH közös sablonja alapján kimutatott) igénybevételére, a rendelkezésre tartott hitelkeretek használatára, az üzletmenet-folytonosság mutatóira és az alapvető prudenciális indexek előrejelzéseire összpontosított. Az EKB-s sablonokat a CASPER-en, az EKB új adatgyűjtő felületén dolgoztuk fel, amely nagyobb rugalmasságot és megbízhatóságot biztosít az új adatgyűjtés lebonyolításában.

Az SSM egészére kiterjedő adatgyűjtési adatbázissal^[83] kapcsolatos további munka 2020 októberében kezdődött. A cél egy olyan rendszer létrehozása, amely azonosítja az SSM-től származó adatkérelmekben szereplő párhuzamosságokat, ezáltal segítve a bankok adatszolgáltatási terheinek csökkentését.

2020 októberében a Felügyeleti Testület az SSM-ben alkalmazott adatgyűjtéssel és adatminőségi értékeléssel kapcsolatos nemzeti gyakorlatok összehangolása érdekében irányadó elveket és később alkalmazandó általános üzleti követelményeket hagyott jóvá. Noha az INH-knak az általános felügyeleti adatgyűjtéshez és minőségértékelési folyamatokhoz való hozzájárulása változatlanul fontos, a követelmények érvényesítése az első lépés az egész SSM-ben alkalmazott lépcsőzetes megközelítés bevált gyakorlatainak kidolgozása felé, amivel egyenlő esélyeket kívánunk biztosítani az intézmények számára.

5.7.2 Az SSM információkezelő rendszere

Az SSM információkezelő rendszere (IMAS) az európai bankfelügyeletek napi feladatait támogató közös informatikai platform. 2020-ban a valamennyi közös felügyeleti csoport és az SSM horizontális és szakosított funkciói által használt IMAS-munkafolyamatokat a Covid19-cel kapcsolatos helyzet és a kapcsolódó felügyeleti intézkedések nyomon követésének támogatása érdekében átalakítottuk, így biztosítva a valamennyi bank esetében és az SREP-értékelés során érvényesülő következetességet és összehasonlíthatóságot. A rendszer használhatóságának és teljesítményének növelése érdekében egyéb kivételes strukturális fejlesztések is történtek. Az IMAS-t az EKB bankfelügyeletének új szerkezetéhez is hozzáigazítottuk. A 2019-ben elindított IDRA (IMAS Data Reporting and Analytics) adatszolgáltatási rendszert az SREP támogatásához szükséges felügyeleti adatok kinyerésére és feltárására használt új elemzési eszközökkel korszerűsítettük. 2020 októberében új online szolgáltatás, az IMAS-portál indult útjára, amely olyan biztonságos digitális teret biztosít a felügyelt intézményeknek, ahol a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos kérelmük benyújtásakor kapcsolatba léphetnek a felügyelőkkel. Az IMAS-portál a felügyelt intézmények számára nagyobb átláthatóságot biztosít a felügyeleti eljárások előrehaladásával kapcsolatban, és csökkenti működési kockázatot és a felügyelők által manuálisan végzendő teendőket.

6 Beszámoló a költségvetés felhasználásáról

6.1 Kiadások 2020-ban

Az SSM-rendelet előírja, hogy az EKB-nak megfelelő mennyiségű erőforrással kell rendelkeznie a felügyeleti feladatai eredményes ellátásához. Ezeket az erőforrásokat az EKB felügyelete alá tartozó intézményekre kiszabott felügyeleti díjból finanszírozzuk.

A felügyeleti feladatkör ellátásával járó kiadásokat az EKB költségvetésén belül elkülönítve azonosítható módon kell kimutatni. A felmerült kiadások az EKB bankfelügyeleti funkciójának közvetlen ráfordításaiból tevődnek össze. A bankfelügyeleti funkció az EKB meglévő támogatásnyújtó szervezeti egységei által biztosított közös szolgálatokat is igénybe veszi.^[84]

Az EKB-ban a Kormányzótanács rendelkezik költségvetési hatósági jogkörrel, vagyis fogadja el az EKB éves költségvetését. A költségvetési javaslatot az Igazgatóság terjeszti elő, miután bankfelügyeleti kérdésekben egyeztetett a Felügyeleti Testület elnökével és alelnökével. A Kormányzótanács munkáját a költségvetési bizottság (BUCOM) segíti, amelybe az eurorendszer nemzeti központi bankjai és az EKB delegálnak tagokat. A bizottság feladata, hogy értékelést nyújtson a Kormányzótanács részére az EKB-nak azokról a jelentéseiről, amelyek a költségvetési tervezésről és monitorozásról szólnak.

2020-ban az EKB felügyeleti feladatainak ellátásával kapcsolatos tényleges éves kiadások 535,3 millió eurót tettek ki, ami enyhe, 0,3%-os mérséklődést jelent a 2019‑ben ténylegesen felmerült kiadásokhoz viszonyítva.

Az EKB felügyeleti tevékenységekről szóló 2019. évi jelentésében, amely 2020 márciusában jelent meg, az EKB úgy becsülte, hogy a 2020. évi kiadások elérhetik a 603,7 millió eurót. Amint a jelentés korábbi részében kifejtettük, a Covid19-világjárvány miatt az EKB-nak lényegesen át kellett csoportosítania a 2020. évi tevékenységeit. Ez a ténylegesen felmerült kiadásokban is tükröződik. Lényegesen karcsúsítottuk a helyszíni tevékenységeket – úgymint a rendszeres banki kiszállásokat és helyszíni ellenőrzéseket –, ami a (például üzleti utakra fordított) rendszeres kiadások jelentős csökkenését idézte elő. Ezenkívül az Európai Bankhatóság vezetésével tervezett európai szintű stressztesztet is elhalasztottuk.

A 6. táblázatban megadott csoportosítások segítségével határozzuk meg, hogyan osztjuk fel a felügyelt szervezetektől beszedett éves felügyeleti díjjal fedezendő éves költségeket a jelentős vagy kevésbé jelentős felügyeleti státuszú pénzintézetek között. A felügyeleti díjakról szóló rendelet^[85] 8. cikkében az éves felügyeleti díj megosztására meghatározott módszertan értelmében a horizontális feladatokhoz és szakszolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket arányosan kell felosztani, aminek az alapja a jelentős hitelintézetek felügyeletének teljes költsége, illetve a kevésbé jelentős pénzintézetek felügyeletének felvigyázási költsége. Az alábbi csoportok mindegyike a közös kiszolgáló szakterületekre allokált költségeket is magában foglalja.

Az EKB nagyobb átláthatóság és számonkérhetőség iránti elkötelezettségével összhangban kiigazításokra került sor az EKB felügyeleti feladatokra fordított kiadásairól való adatszolgáltatás terén. A 7. táblázatban részletesebb ráfordítási adatok láthatók az elvégzett alábbi tevékenységek szerinti bontásban:

• nem helyszíni felügyelet és megfigyelés, ami magában foglalja mindazokat a költségeket, amelyek az EKB-nak a közös felügyeleti csoportokban, valamint a kevésbé jelentős bankok vagy bankcsoportok felvigyázásával járó tevékenységekben való részvétele kapcsán felmerültek;
• az EKB részvétele a helyszíni ellenőrzésekben, többek között a külföldi kiküldetésekben;
• szakpolitikai, tanácsadói és szabályozói funkciók, ideértve a jelentőségfelmérést, az engedélyezést, a más szervekkel való együttműködést, a módszertant és a tervezést, a felügyeleti minőségbiztosítást, a végrehajtási és szankcionálási eljárásokat stb.;
• válságkezelés;

• makroprudenciális feladatok, beleértve a stresszvizsgálathoz és a felügyeleti politikához kapcsolódóakat;
• az adatszolgáltatási keretrendszerrel kapcsolatos felügyeleti statisztikák;
• a Felügyeleti Testület döntéshozatala, titkársága és jogi szolgálatai.

2020-ban csökkentek a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek közvetlen felügyeletével kapcsolatos üzleti utakra és szaktanácsadói támogatási szolgáltatásokra fordított kiadások, míg az adatkezelési, döntéshozatali, szakpolitikai és felvigyázási funkciók kiadásai emelkedtek. Az egyéb működési kiadások mérséklődését részben ellensúlyozza a jóváhagyott pozíciók növekedése, ahogy az 5.1 pontban kifejtjük.

Ami az üzleti utakat illeti, az EKB kiadásai 2020-ban több mint 80%-kal, 2,4 millió euróra csökkentek. A belső erőforrások kiegészítésére az EKB külső szaktanácsadói szolgáltatásokat is igénybe vesz, amelyek speciális szaktudást vagy integrált tanácsadást nyújtanak egy képzett belső munkatárs útmutatása mellett, így kezelhető az átmeneti erőforráshiány. Az EKB 2020-ban összesen 30,4 millió eurót fordított a felügyeleti törzsfeladatokhoz igénybe vett szaktanácsadásra, 38,3 millió euróval kevesebbet, mint 2019-ben. A csökkenés fő oka az volt, hogy 2020-ban véget ért a belső modellek célzott felülvizsgálata. A külső támogatási költség 2020‑ban 3,3 millió eurót tett ki, szemben a 2019-es 34,9 millió euróval. 2020-ban 14,6 millió eurót költöttünk az átfogó értékelések külső erőforrásaira, további 0,3 millió eurót pedig a brexit előkészületeire. Az EKB 4,6 millió eurót fordított külső erőforrásokra a „rendes” helyszíni felügyeleti feladatok elvégzése kapcsán, beleértve a külföldi kiküldetéseket is. Ezekről a tevékenységekről az 1. fejezetben találhatók bővebb információk.

A kiadások felügyeleti tevékenység szerinti, részletesebb bemutatása mellett az EKB a költségek költségkategóriánkénti megosztására vonatkozó új adatszolgáltatást is bevezet, az EKB bankfelügyeletéhez közvetlenül hozzárendelhető költségek és közös szolgáltatások alapján. Ezt a kiadás céljára összpontosító megközelítést olyan továbbfejlesztett költségallokációs rendszer támogatja, amely jobb adatszolgáltatási lehetőségeket biztosít.

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások összetevői: a felügyeleti törzsállomány költségei; felügyeleti kezdeményezések (beleértve a brexithez és az átfogó értékelésekhez fűződő költségeket); egyéb működési kiadások, úgymint üzleti utak és továbbképzés; az IMAS, a STAR és hasonló, célorientált informatikai rendszerek.

A közös szolgálatok kategóriája azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyeket a központi banki funkció és a bankfelügyeleti funkció egyaránt igénybe vesz, az alábbi csoportosításban: épület- és létesítménygazdálkodási szolgálatok, emberierőforrás-szolgálatok, közös informatikai szolgálatok, közös jogi, ellenőrzési és igazgatási szolgálatok, tájékoztatási és fordítási szolgálatok és egyebek. A felsorolt szolgálatok költségét szabványos ágazati mérőszámokat – úgymint teljes munkaidős egyenérték (FTE), iroda-alapterület és fordítási kérelmek száma – alkalmazó költségfelosztási mechanizmussal osztjuk meg az egyes funkciók között. Mivel az EKB szigorúan hatékonyságjavításra törekszik, rendszeresen pontosítja a költségfelosztási mutatókat.

A közvetlenül hozzárendelhető kiadások 2020-ban 284,5 millió eurót tettek ki, azaz az 535,3 millió € összegű ténylegesen felmerült kiadás 53%-át. A közös szolgálatokra fordított kiadás 250,8 millió €, vagyis a teljes összeg 47%-a volt. Az előző évben közzétett becsléshez képest csaknem a teljes 2020. évi költségmegtakarítás közvetlenül hozzárendelhető kiadáshoz volt köthető. A közös szolgálatokra tartósan magas igényt támasztottak, így a ténylegesen felmerült költségek elérték a tervezett kiadás 100%-át. Jelentős kereslet mutatkozott például az informatikai közös szolgálatok iránt, mivel a legtöbb alkalmazott távmunkában dolgozott. Hasonlóképpen, az épület- és létesítménygazdálkodási szolgálatokat is nagymértékben használták. Az említett szolgáltatásoknak magas a fix költsége, bizonyos kiadásokat pedig előresoroltak, hogy biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani az EKB létesítményeiben.

6.2 A 2021. évi bankfelügyeleti díjakkal kapcsolatos kilátások

Még mindig nagy a 2021. évi felügyeleti terveket és prioritásokat övező bizonytalanság, mivel az EKB továbbra is rugalmasan reagál a külső tényezőkre. Ebben a korai szakaszban a közvetlenül hozzárendelhető felügyeleti alapfeladatok esetében várható, hogy visszaáll a normálisabb kiadási szint, ennélfogva 2021-re a kiadások növekedésére számítunk: a 2020. évi tényleges kiadásokkal összevetve 11%-kal nőnek, viszont a 2020-ra közzétett becsléshez képest 2%-kal csökkennek.

A 2021-re vonatkozó, 2022-ben kivetendő éves felügyeleti díj csak a díjfizetési időszak végén lesz ismert, és a teljes évre vonatkozó tényleges kiadást tartalmazza, kiigazítva a korábbi díjfizetési időszakokra az egyes bankoknak visszatérített vagy tőlük beszedett összegekkel, a kapott késedelmi kamatokkal és a behajthatatlan díjakkal. Az egyes kategóriákra kivetendő teljes összeg becsült aránya a jelentős pénzintézetek esetében 93%, a kevésbé jelentős pénzintézetek esetében pedig 7%.

6.3 A 2020-as díjrendszer

Az SSM-rendelet és a felügyeleti díjakról szóló rendelet együtt teremti meg azt a jogi keretet, amely szerint az EKB a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó kiadásainak fedezésére éves felügyeleti díjat vet ki. A rendelet és a kapcsolódó határozat^[86] a következő módszertani elemeket rögzíti: (i) az éves felügyeleti díj teljes összegének megállapítása; (ii) az egyes felügyelt intézmények által fizetendő összeg kiszámítása; és (iii) az éves felügyeleti díj beszedése.

6.4 Előrelépés az EKB felügyeleti díjrendszere módosításainak megvalósítása terén

2020 átmeneti év volt, mivel az EKB áttért a felügyeleti díjak utólagos számlázására, és a felügyeleti díjrendszerének 2019-es felülvizsgálatából eredő módosításokat hajtott végre. Ennek következtében 2020-ban nem számláztunk ki éves felügyeleti díjat a 2020. évi díjfizetési időszakra. A díjak kiszámlázását ideiglenesen 2021 májusára időzítettük. Emellett az előzetesről az utólagos díjbeszedésre való áttérés miatt a 2019-es időszakra befizetett többletdíj is megjelenik bennük.

A díjrendszer módosításainak végrehajtása terén jelentős előrelépés történt. A végéhez közeledik ahhoz az új nyelvhasználati rendhez szükséges műszaki módosításoknak a megvalósítása, amely szerint az EKB az EU összes hivatalos nyelvén kibocsátja a díjfizetési felhívásokat. Megvalósult az EKB rendelkezésére álló felügyeleti adatok újrafelhasználása, így a felügyelt szervezetek és csoportok több mint 90%-ának már nem kell külön megadnia a díjtényezőadatokat. Az új folyamat része a hosszú, 15 napos észrevételezési időszak, amelynek során a bankok ellenőrizhetik és helyesbíthetik a díjtényezőikre vonatkozó adatokat. Erre az ellenőrzési folyamatra 2021. január közepétől kerül sor. Új értesítési eljárást is kialakítottunk azoknak a felügyelt csoportoknak, amelyek úgy döntöttek, hogy kizárják a rájuk eső díj számításából a mechanizmusban részt nem vevő tagállamokban és harmadik országokban létrehozott leányvállalatok eszközállományát. Az EKB határozatának^[87] megfelelően az ilyen csoportoknak legkésőbb 2020. szeptember 30-áig értesíteniük kellett az EKB-t a döntésükről. Az EKB 2020. december 8-án egyszeri, kivételes alkalommal meghosszabbította a szóban forgó határidőt, és engedélyezte, hogy a felügyelt csoportok 2020. december 30-áig nyújtsák be az értesítéseket. A 2020. évi felügyeleti díjciklus esetében azért tettünk egyszeri kivételt, mert a felügyeleti díjak felülvizsgált keretrendszerén belüli új eljárás bevezetésére akkor került sor, amikor a Covid19 számos hitelintézetre fejtett ki negatív hatást, és zavarta meg munkafolyamataikat. A 2021-re vonatkozó határidő újra a szabályszerű szeptember 30. lesz. Az EKB azt tervezi, hogy tovább automatizálja a szóban forgó értesítési eljárást, hogy javítsa a folyamatot a jövőbeli ciklusokban.

6.5 A 2020-as díjfizetési időszakra kivetendő teljes összeg

A 2020. évi díjfizetési időszakra vonatkozó, 2021-ben kivetendő éves felügyeleti díj 514,3 millió eurót tesz ki. Ennek alapja a 2020. évi tényleges kiadás, 535,3 millió €, kiigazítva (i) a 2019. évi díjfizetési időszakból átvitt 22,0 millió € többlettel^[88] és (ii) az egyes bankoknak a korábbi díjidőszakokban történt túlfizetésért és egyéb kiigazításokért visszatérített (nettó) 1,0 millió € összeggel, amely magában foglalja a késedelmes fizetés után kapott kamatot is.

Az éves felügyeleti díjként beszedendő összeg két részre oszlik a felügyelt szervezet jelentős vagy kevésbé jelentős státuszának megfelelően, ami az EKB felügyeleti ellenőrzésének változó intenzitását is tükrözi.

6.6 Egy-egy pénzintézet által fizetendő felügyeleti díj

Banki szinten a felügyeleti díjat a pénzintézet fontossága és kockázati profilja alapján számítják ki a felügyelt bankok éves díjtényezőinek segítségével. A legtöbb bank esetében az adatok referencianapja az előző év december 31. A díjfizetési időszakon belül a konszolidáció legmagasabb szintjén újonnan felügyelt bank esetében^[89] az EKB a bank által a december 31-hez legközelebb eső referencianapon az összes eszközállományról és a teljes kockázati kitettségről szolgáltatott adatokat veszi figyelembe, és ezeket használja fel a változó díjkomponens számítására minden olyan hónapban, amelyben a díjfizetésre kötelezettnek felügyeleti díjat kell fizetni. A bankonként kiszabott díjat évente kell kiegyenlíteni.

A felügyeleti díjat az SSM-ben részt vevő tagállamokon belül a konszolidáció legmagasabb szintjén állapítjuk meg. Egy változó díjkomponenst és egy minimális díjkomponenst tartalmaz. Utóbbi minden bankra egyformán alkalmazandó, és alapja a teljes beszedendő összeg 10%-a. A legkisebb, 10 milliárd eurót meg nem haladó teljes eszközállományú jelentős bankok esetében a minimális díjösszetevőt megfelezzük. 2020 óta a legfeljebb 1 milliárd € teljes eszközállományú, kevésbé jelentős kisebb pénzintézetek esetében is a felére csökkent a minimális díj.

A felügyeleti díjakról szóló rendelet 7. cikke szerint a felügyeleti díjat módosítani kell a bankok helyzetében bekövetkező alábbi változások esetében: (i) megváltozik a felügyelt szervezet felügyeleti jogállása (jelentősből kevésbé jelentőssé nyilvánítják vagy fordítva); (ii) új felügyelt szervezet kap működési engedélyt; vagy (iii) már meglévő engedélyt bevonnak. A korábbi díjfizetési időszakokhoz kapcsolódó olyan változások, amelyek eredményeként az EKB új felügyeleti díjat határozott meg, 2020-ban összesen 1,0 millió eurót tettek ki, amelyet a 2021-ben kiszámlázandó éves felügyeleti díjak tartalmaznak.

A felügyeleti díjakkal kapcsolatban az EKB bankfelügyeleti honlapján olvashatók további információk, amelyeket rendszeresen aktualizálunk az Európai Unió minden hivatalos nyelvén.

6.7 A bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó egyéb bevétel

Az EKB-nak jogában áll adminisztratív bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget az EU prudenciális banki szabályozásában előírt kötelezettségeiknek (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebből származó bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe. A felügyeleti díjakról szóló rendelet gondoskodik arról, hogy se harmadik félnek fizetendő kártérítés, se az EKB-nak fizetendő közigazgatási bírság (szankció) ne befolyásolja a felügyeleti díj összegét.

A felügyelt szervezetekre kivetett közigazgatási bírságot az EKB eredménykimutatásában bevételként mutatjuk ki. 2020-ban a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból nem származott bevétel, mivel nem rendeltünk el szankciókat.^[90]

7 Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok

Az EKB által elfogadott jogi instrumentumok az INH-knak szóló rendeleteket, határozatokat, iránymutatásokat, ajánlásokat és utasításokat tartalmaznak (az egységes felügyeleti mechanizmusról szóló rendelet 9. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában és az SSM-keretrendelet 22. cikkében említettek szerint). Ebben a pontban az EKB által bankfelügyeleti témakörben 2020-ban elfogadott jogi instrumentumokat soroljuk fel, amelyek megjelentek az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve az EKB honlapján. A felsorolás az SSM-rendelet 4. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott és egyéb releváns jogi instrumentumokat tartalmaz.

7.1 EKB-rendeletek

EKB/2020/22Az Európai Központi Bank (EU) 2020/605 rendelete (2020. április 9.) a pénzügyi információkra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatásról szóló (EU) 2015/534 rendelet módosításáról (HL L 145., 2020.5.7., 1. o.)

7.2 Az EKB rendeleteken kívüli jogi instrumentumai

EKB/2020/1
Az Európai Központi Bank ajánlása (2020. január 17.) az osztalékfizetési politikákról (HL C 30., 2020.1.29., 1. o.)

EKB/2020/16Az Európai Központi Bank ( EU) 2020/497 iránymutatása (2020. március 20.) bizonyos adatoknak az intézmények és leányvállalatok adatainak adatbázisában az illetékes nemzeti hatóságok általi rögzítéséről (HL L 106., 2020.4.6., 3. o.)

EKB/2020/19 Az Európai Központi Bank ajánlása (2020. március 27.) a Covid19-pandémia alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/1 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 102I., 2020.3.30., 1. o.).

EKB/2020/30Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1015 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank) közötti szoros együttműködés létrehozásáról (HL L 224I., 2020.7.13., 1. o.)

EKB/2020/31Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1016 határozata (2020. június 24.) az Európai Központi Bank és a Hrvatska Narodna Banka közötti szoros együttműködés létrehozásáról (HL L 224I., 2020.7.13., 4. o.)

EKB/2020/32Az Európai Központi Bank (EU) 2020/978 iránymutatása (2020. június 25.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 178. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti mérlegelési jogkörnek az illetékes nemzeti hatóságok által a késedelmes hitelkötelezettség lényegességének értékeléséhez használt küszöb tekintetében a kevésbé jelentősnek minősülő intézmények vonatkozásában történő gyakorlásáról (HL L 217., 2020.7.8., 5. o.)

EKB/2020/35 Az Európai Központi Bank ajánlása (2020. július 27.) a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/19 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 251., 2020.7.31., 1. o.).

EKB/2020/39Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1331 határozata (2020. szeptember 15.) a szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről és az (EU) 2017/936 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2020.9.25., 34. o.)

EKB/2020/40Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1332 határozata (2020. szeptember 15.) a felügyelt szervezetek jelentőségére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről és az (EU) 2017/937 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2020.9.25., 36. o.)

EKB/2020/41Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1333 határozata (2020. szeptember 15.) a szavatolótőkéről szóló, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről és az (EU) 2018/547 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2020.9.25., 38. o.)

EKB/2020/42Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1334 határozata (2020. szeptember 15.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről és az (EU) 2019/323 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2020.9.25., 40. o.)

EKB/2020/43Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1335 határozata (2020. szeptember 15.) a passzportálásra, a befolyásoló részesedések megszerzésére és a hitelintézetek engedélyezésének visszavonására vonatkozó, felhatalmazáson alapuló határozatokat meghozó szervezeti egységek vezetőinek kijelöléséről és az (EU) 2019/1377 határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2020.9.25., 42. o.)

EKB/2020/44Az Európai Központi Bank (EU) 2020/1306 határozata (2020. szeptember 16.) a Covid19-világjárványra tekintettel a központi bankokkal szembeni egyes kitettségeknek a teljes kitettségi mértékből való átmeneti kizárásáról (HL L 305., 2020.9.21., 30. o.)

EKB/2020/62Az Európai Központi Bank ajánlása (2020. december 15.) a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/35 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (HL C 437., 2020.12.18., 1. o.)

Eljárási Szabályzat az Európai Központi bank Felügyeleti testülete Eljárási szabályzatának 2020. július 23-i 1/2020 módosítása (HL L 241., 2020.7.27., 43. o.)