EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016O0037

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1993 iránymutatása (2016. november 4.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint a jelentős és kevésbé jelentős intézményeket magában foglaló intézményvédelmi rendszerek monitorozásáról (EKB/2016/37)

OJ L 306, 15.11.2016, p. 32–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2016/1993/oj

15.11.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 306/32


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1993 IRÁNYMUTATÁSA

(2016. november 4.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti értékelés összehangolásának elveiről, valamint a jelentős és kevésbé jelentős intézményeket magában foglaló intézményvédelmi rendszerek monitorozásáról (EKB/2016/37)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, valamint 6. cikke (1) és (7) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 49. cikke (3) bekezdésére, 113. cikke (7) bekezdésére, 422. cikke (8) bekezdésére, valamint 425. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (3) és különösen annak 29. cikke (1) bekezdésére, 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjára, és 34. cikkének (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU rendelet úgy hivatkozik az intézményvédelmi rendszerekre, mint olyan szerződésben foglalt vagy jogszabályban meghatározott kölcsönös felelősségvállalási rendszerekre, amelyek védik a tagintézményeket, és mindenekelőtt szükség esetén biztosítják azok likviditását és fizetőképességét a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. Az illetékes hatóságok az 575/2013/EU rendelet 8. cikke (4) bekezdésében, 49. cikke (3) bekezdésében, 113. cikke (7) bekezdésében, 422. cikke (8) bekezdésében és 425. cikke (4) bekezdésében, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikke (1) bekezdésében, 33. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 34. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban eltekinthetnek bizonyos prudenciális követelményektől, vagy bizonyos eltéréseket engedélyezhetnek az intézményvédelmi rendszerek tagjai számára. Az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének i) pontja előírja továbbá, hogy az érintett illetékes hatóságoknak rendszeres időközönként jóvá kell hagyniuk és monitorozniuk kell az intézményvédelmi rendszerek által működtetett, a kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerek megfelelőségét, és a 113. cikk (7) bekezdésének d) pontja előírja, hogy az intézményvédelmi rendszernek saját kockázati értékelést kell végeznie.

(2)

Az illetékes hatóságok 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 49. cikkének (3) bekezdése, 113. cikkének (7) bekezdése, 422. cikkének (8) bekezdése és 425. cikkének (4) bekezdése, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyek és mentesítések biztosításáról szóló határozatainak, valamint az intézményvédelmi rendszerek monitorozásából eredő határozatok címzettjei az egyes hitelintézetek. Az Európai Központi Bank (EKB) mint az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) keretében az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének (4) bekezdése, valamint a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (4) (EKB/2014/17) IV. része és 147. cikkének (1) bekezdése szerint jelentősnek minősülő hitelintézetek prudenciális felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság feladata a jelentős hitelintézetek által benyújtott kérelmek értékelése, és az azokat tömörítő intézményvédelmi rendszerek monitorozása, míg az illetékes nemzeti hatóságok feladata a kevésbé jelentős hitelintézetek által benyújtott kérelmek értékelése, és az azokat tömörítő intézményvédelmi rendszerek monitorozása.

(3)

Az SSM-en belül az ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek egységes kezelésének biztosítása és az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok határozatai közötti összhang előmozdítása érdekében az EKB elfogadta az (EU) 2016/1994 európai központi banki iránymutatást (EKB/2016/38) (5). Mindazonáltal létre kell hozni a jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekből is álló intézményvédelmi rendszerek tagjaival kapcsolatos határozatokra vonatkozó összehangolt eljárást, és az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságoknak összehangolt megközelítést kell alkalmazniuk az ilyen intézményvédelmi rendszerek monitorozása során az ugyanazon intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekre vonatkozó határozatok összhangjának biztosítása érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ez az iránymutatás meghatározza az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok közötti összehangolás elveit az intézményvédelmi rendszereknek az 575/2013/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 49. cikkének (3) bekezdése, 113. cikkének (7) bekezdése, 422. cikkének (8) bekezdése és 425. cikkének (4) bekezdése, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelet 33. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti prudenciális engedélyek és mentesítések intézményvédelmi rendszer tagjai részére történő megadása céljából végzett értékelése, valamint a prudenciális célokra elismert intézményvédelmi rendszerek monitorozása tekintetében.

(2)   Az összehangolási eljárás nem érinti az EKB azzal kapcsolatos felelősségét, hogy a jelentős hitelintézetek tekintetében elfogadjon minden vonatkozó prudenciális felügyeleti határozatot, és az illetékes nemzeti hatóságok azzal kapcsolatos felelősségét, hogy a kevésbé jelentős hitelintézetek tekintetében elfogadják az ilyen határozatokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában az 575/2013/EU rendeletben, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6), az 1024/2013/EU rendeletben és a 468/2014/EU rendeletben (EKB/2014/17) szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, a következő fogalommeghatározásokkal együtt:

a)   „vizsgálócsoport”: az EKB és az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak közvetlen felügyeletét ellátó illetékes nemzeti hatóság képviselőiből álló csoport. Ez a csoport az 575/2013/EU rendelet 113. cikkének (7) bekezdése szerinti vizsgálat összehangolása érdekében jön létre;

b)   „vizsgálócsoport koordinátora”: az EKB személyzetének, valamint az illetékes nemzeti hatóság személyzetének a 6. cikkel összhangban kijelölt és a 8. cikkben meghatározott feladatokat ellátó tagja;

c)   „kérelmező”: az intézményvédelmi rendszer egy tagja, vagy az intézményvédelmi rendszer tagjainak egyetlen szervezet által képviselt csoportja, amely az EKB vagy az illetékes nemzeti hatóság részére az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerinti engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelmet benyújtja;

d)   „hibrid intézményvédelmi rendszer”: jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetekből álló intézményvédelmi rendszer;

e)   „SSM szerinti illetékes hatóság”: az EKB és a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságai.

3. cikk

Alkalmazási szint

Amennyiben az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek párhuzamosan nyújtanak be prudenciális engedélyek és mentesítések iránti kérelmeket az EKB-hoz jelentős hitelintézet, illetve az érintett illetékes nemzeti hatósághoz kevésbé jelentős hitelintézet esetében, az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság az ezen iránymutatásban meghatározott összehangolási eljárást és a monitorozásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, beleértve az adott intézményvédelmi rendszerhez kapcsolódó standard monitorozási tevékenységeket is.

II. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYVÉDELMI RENDSZEREK ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEHANGOLÁSA

4. cikk

Összehangolt értékelés

Az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott engedélyek és mentesítések megadásával kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül, az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek által párhuzamosan benyújtott kérelmek értékelését az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság együtt végzi el.

5. cikk

A vizsgálócsoport

(1)   Az ugyanazon hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetek által párhuzamosan benyújtott kérelmek értékelésének összehangolása érdekében vizsgálócsoportot kell létrehozni, amennyiben az EKB-hoz és az érintett illetékes nemzeti hatósághoz az 575/2013/EU rendelet alkalmazandó rendelkezései szerinti engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelmek érkeznek.

(2)   Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság a vizsgálócsoport tagjaiként az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó hitelintézetek napi felügyeletéért felelős felügyelőket, valamint a rendszer működésének általános felvigyázását ellátó alkalmazottait jelöli ki. A vizsgálócsoport összetétele és tagjainak száma az intézményvédelmi rendszer tagjainak számától és az érintett jelentős intézmények fontosságától függ.

(3)   A vizsgálócsoport addig működik, amíg az illetékes hatóságok meghozzák az engedélyre vagy mentesítésre irányuló kérelemhez kapcsolódó határozatokat.

6. cikk

A vizsgálócsoport koordinátora

(1)   Az EKB és az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak közvetlen felügyeletéért felelős illetékes nemzeti hatóság kijelöl egy-egy koordinátort a kérelmek értékelési folyamatának irányítására.

(2)   Amennyiben különböző közös felügyeleti csoportok által felügyelt jelentős intézmények nyújtottak be kérelmet az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt ugyanazon engedély vagy mentesítés érdekében, a hivatkozott közös felügyeleti csoportok dönthetnek úgy, hogy közös koordinátort jelölnek ki.

(3)   A koordinátorok feladata, hogy menetrendet állapítsanak meg, valamint megtegyék a vizsgálócsoporton belüli közös álláspont kialakításához szükséges lépéseket.

7. cikk

A kérelmekről szóló értesítés és a vizsgálócsoport létrehozatala

(1)   Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság értesíti egymást a hibrid intézményvédelmi rendszerhez tartozó jelentős és kevésbé jelentős hitelintézetektől származó kérelmek beérkezéséről.

(2)   Párhuzamosan benyújtott kérelmek beérkezése esetében az EKB és az illetékes nemzeti hatóság kijelöli a vizsgálócsoportba delegált tagjait.

8. cikk

A kérelmek értékelése

(1)   Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság önállóan értékeli a kérelmek teljességét és megfelelőségét. Amennyiben az adott kérelmek értékeléséhez több információra van szükség, az illetékes hatóságok kérhetik a kérelmezőtől ezen információk rendelkezésre bocsátását.

(2)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság külön-külön elvégzi a megfelelő kérelmek előzetes értékelését.

(3)   A vizsgálócsoport megvitatja a kérelmek értékelésének előzetes eredményét, és kialakítja a végleges eredményt, figyelemmel adott esetben a nemzeti közigazgatási jogban szereplő határidőkre.

(4)   Amennyiben a vizsgálócsoport megállapítja, hogy a kérelem és az intézményvédelmi rendszer szervezeti kerete megfelel az 1. cikk (1) bekezdésében szereplő rendelkezések szerinti követelményeknek, feljegyzés készít, amelyben bemutatja az értékelés eredményét és megerősíti a követelmények teljesülését. Az engedélyek vagy mentesítések megadására vonatkozó megfelelő határozataik meghozatala során az EKB és az illetékes nemzeti hatóságok figyelembe veszik a vizsgálócsoport értékelését.

(5)   Amennyiben a kérelmek értékelésével kapcsolatban a vizsgálócsoport nem jut közös álláspontra, a kérdést a felügyeleti testület elé terjeszthetik megvitatásra. A felügyeleti testület általi megvitatás eredménye nem érinti az EKB és az illetékes nemzeti hatóság azzal kapcsolatos felelősségét, hogy határozzon az engedély vagy a mentesítés megadásáról.

9. cikk

Határozatok

(1)   Az EKB-nak és az érintett illetékes nemzeti hatóságoknak az együttes értékelés eredményén alapuló határozattervezeteit az érintett döntéshozatali szervek elé kell terjeszteni elfogadásra, vagyis a jelentős hitelintézetek kérelmei esetében az EKB Kormányzótanácsa elé, a kevésbé jelentős hitelintézetek kérelmei esetében pedig az érintett illetékes nemzeti hatóság döntéshozatali szervei elé.

(2)   E határozatok meghatározzák az intézményvédelmi rendszer tagjainak folyamatos monitorozása céljából teljesítendő adatszolgáltatási követelményeket, a monitorozás során az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság által előírható további követelmények sérelme nélkül.

III. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYVÉDELMI RENDSZEREK MONITOROZÁSA

10. cikk

A monitorozás összehangolása

(1)   Az EKB és az intézményvédelmi rendszer felügyeletéért felelős illetékes nemzeti hatóság rendszeres időközönként monitorozza az intézményvédelmi rendszer által működtetett, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti, a kockázatok monitorozására és osztályozására szolgáló rendszerek megfelelőségét, valamint azt, hogy az intézményvédelmi rendszer az előbbi rendelet 113. cikke (7) bekezdésének d) pontja szerint saját kockázati értékelést végez-e.

(2)   A monitorozással kapcsolatos következetes megközelítés és a magas színvonalú felügyelet alkalmazásának biztosítása érdekében az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság összehangolja monitorozási tevékenységeit. Ennek érdekében naprakész listát kell vezetni az EKB és az illetékes nemzeti hatóság személyzetének tagjairól.

(3)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság megállapodik a monitorozáshoz kapcsolódó határidőkről és tevékenységekről. A monitorozást legalább évente el kell végezni, az előző pénzügyi évre vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja szerint elkészített konszolidált vagy összesített pénzügyi jelentések elérhetővé válását követően.

11. cikk

Monitorozás

(1)   Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság – vonatkozó hatásköreik keretén belül – általában helyszínen kívüli tevékenységek útján végzi a monitorozást. Szükség esetén az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság – vonatkozó hatásköreik keretén belül – célzott helyszíni vizsgálatokat is végezhet az intézményvédelmi rendszerhez tartozó hitelintézeteknél annak értékelése érdekében, hogy folyamatosan megfelelnek-e az 1. cikk (1) bekezdésében hivatkozott engedélyek és mentesítések feltételeinek.

(2)   Az intézményvédelmi rendszer monitorozása céljából az EKB és az illetékes nemzeti hatóság figyelembe veszi az intézményvédelmi rendszer tagjaira vonatkozóan rendelkezésre álló felügyeleti információkat, például a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás eredményeit, valamint a rendszeres felügyeleti adatszolgáltatást.

(3)   Az EKB és az illetékes nemzeti hatóság évente felülvizsgálja az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (7) bekezdésének e) pontja szerinti konszolidált vagy összesített pénzügyi jelentést, különös figyelmet fordítva az intézményvédelmi rendszer rendelkezésre álló forrásaira.

12. cikk

A monitorozás eredményei

(1)   Az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság megállapodik a monitorozás eredményeiről és következtetéseiről, és adott esetben a szükséges nyomonkövetési intézkedésekről, beleértve a fokozott monitorozást.

(2)   Amennyiben az EKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság nem jut közös álláspontra, a kérdést a felügyeleti testület elé terjeszthetik megvitatásra. A felügyeleti testület általi megvitatás eredménye nem érinti az EKB-nak és az illetékes nemzeti hatóságnak az intézményvédelmi rendszer érintett tagjainak prudenciális felügyeletével kapcsolatos felelősségét.

(3)   Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy már nem teljesülnek az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt rendelkezésekben szereplő követelmények, és felül kell vizsgálni az intézményvédelmi rendszer vagy annak néhány tagja megfelelőségét és/vagy a biztosított engedélyeket vagy mentesítéseket, az EKB és az illetékes nemzeti hatóság összehangolja tevékenységét, amely adott esetben magában foglalhatja az engedélyek és/vagy mentesítések visszavonását vagy alkalmazásának mellőzését.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak a címzettjei az SSM szerinti illetékes hatóságok.

14. cikk

Hatálybalépés és végrehajtás

(1)   Ez az iránymutatás az SSM szerinti illetékes hatóságokkal történő közlése napján lép hatályba.

(2)   Az SSM szerinti illetékes hatóságoknak 2016. december 2-től kell megfelelniük ennek az iránymutatásnak.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. november 4-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3)  HL L 11., 2015.1.17., 1. o.

(4)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/1994 iránymutatása (2016. november 4.) az intézményvédelmi rendszereknek az illetékes nemzeti hatóságok által az 575/2013/EU rendelet szerinti prudenciális célokra történő elismerésével kapcsolatos megközelítésről (EKB/2016/38) (lásd e Hivatalos Lap 37. oldalát).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


Top