EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014D0039(01)

2014/723/EU: Az Európai Központi Bank határozata ( 2014. szeptember 17. ) az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról (EKB/2014/39)

OJ L 300, 18.10.2014, p. 57–62 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/723/oj

18.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 300/57


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA

(2014. szeptember 17.)

az Európai Központi Bank monetáris politikai és felügyeleti funkciói közötti elkülönítés végrehajtásáról

(EKB/2014/39)

(2014/723/EU)

Az EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 25. cikke (1), (2) és (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1024/2013/EU rendelet (a továbbiakban: SSM-rendelet) létrehozza az Európai Központi Bankból (EKB) és a részt vevő tagállamok illetékes nemzeti hatóságaiból álló egységes felügyeleti mechanizmust (SSM).

(2)

Az SSM-rendelet 25. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az EKB felügyeleti feladatait a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve lássa el. Az EKB felügyeleti feladatai nem befolyásolhatják az EKB monetáris politikához kapcsolódó feladatait, és nem alakulhatnak e feladatok függvényében. E felügyeleti feladatok továbbá nem befolyásolhatják az EKB-nak az Európai Rendszerkockázati Testülethez (ERKT) kapcsolódó, illetve az egyéb feladatait. Az EKB-nak jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelkezésnek való megfelelés módjáról. Az EKB felügyeleti feladatai nem befolyásolják a monetáris politikai ügyfélköre fizetőképességének folyamatos figyelemmel kísérését. A felügyeleti feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetet továbbá szervezetileg el kell különíteni az EKB-ra ruházott más feladatok végzésében részt vevő személyzettől, és eltérő beszámolási rendnek kell vonatkozniuk rájuk.

(3)

Az SSM-rendelet 25. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az EKB-nak a 25. cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazása céljából el kell fogadnia és nyilvánosságra kell hoznia a szükséges belső szabályokat, így többek között a szakmai titoktartásra és a két külön funkcionális terület közötti információcserére vonatkozó előírásokat.

(4)

Az SSM-rendelet 25. cikkének (4) bekezdése előírja az EKB számára, hogy gondoskodjon arról, hogy a Kormányzótanács a monetáris politikai, illetve a felügyeleti funkció keretében végzett feladatait teljesen különválassza egymástól. A különválasztás többek között azt jelenti, hogy a két feladatkörbe tartozó feladatokkal szigorúan külön ülések és napirendek keretében kell foglalkozni.

(5)

A monetáris politikai és a felügyeleti feladatok különválasztásának biztosítása érdekében az SSM-rendelet 25. cikkének (5) bekezdése közvetítő testület létrehozását írja elő az EKB számára, a mechanizmusban részt vevő érintett tagállamok illetékes hatóságai közötti, a felügyeleti testület határozattervezetének a Kormányzótanács általi kifogásolásával kapcsolatos nézeteltérések rendezése érdekében. A mechanizmusban részt vevő minden tagállam egy-egy – a Kormányzótanács és a felügyeleti testület tagjai közül kiválasztott – tagot delegál a közvetítő testületbe. A testület határozatait egyszerű többséggel hozza meg, és ennek során minden tagnak egy szavazata van. Az EKB-nak rendeletet kell elfogadnia a közvetítő testület létrehozásáról és a testület eljárási szabályzatának megállapításáról, és gondoskodnia kell e rendelet kihirdetéséről és a szabályzat közzétételéről; ezzel összefüggésben az EKB elfogadta a 673/2014/EU európai központi banki rendeletet (2) (EKB/2014/26).

(6)

Az EKB eljárási szabályzata módosításra került (3) az EKB belső szervezetének és döntéshozó testületeinek az SSM-rendeletből eredő új követelményekhez történő hozzáigazítása, valamint a felügyeleti határozatok előkészítésében és elfogadásában részt vevő testületek közötti kölcsönhatás pontosítása érdekében.

(7)

Az EKB eljárási szabályzatának 13 g–13j. cikke szabályozza a határozatok Kormányzótanács általi elfogadását az SSM-rendelettel kapcsolatos ügyekben. Így a 13 g. cikk az SSM-rendelet 4. cikkében említett feladatok ellátásának alkalmazásában a határozatok elfogadására, a 13h. cikk pedig az SSM-rendelet 5. cikkében említett feladatok ellátásának alkalmazásában a határozatok elfogadására vonatkozik, végrehajtva ezzel az SSM-rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében rögzített követelményeket.

(8)

Az EKB eljárási szabályzatának 13k. cikke úgy rendelkezik, hogy az EKB-nak felügyeleti feladatait a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, azoktól elkülönítve kell ellátnia. E tekintetben az EKB-nak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítésének biztosítására. Ugyanakkor a monetáris politikai és felügyeleti feladatok elkülönítése nem zárhatja ki e két funkcionális terület között az EKB és a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak megvalósításához szükséges információk megosztását.

(9)

Az EKB eljárási szabályzatának 13l. cikke úgy rendelkezik, hogy a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseire a Kormányzótanács rendes üléseitől elkülönítve kell, hogy sor kerüljön, külön napirend alapján.

(10)

Az EKB eljárási szabályzatának – az EKB felügyeleti feladatokkal kapcsolatos belső szervezetéről szóló – 13 m. cikke szerint az Igazgatóság EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is. Az Igazgatóság erről a belső szervezetről konzultál a felügyeleti testület elnökével és alelnökével. A felügyeleti testület az Igazgatósággal egyetértésben ideiglenes szervezeti alegységeket – munkacsoportokat vagy akciócsoportokat – hozhat létre és szüntethet meg. Ezek az alegységek támogatást nyújtanak a felügyeleti feladatokkal kapcsolatos munkában, és a felügyeleti testületnek számolnak be. A 13 m. cikk továbbá rendelkezik arról, hogy az EKB elnöke a felügyeleti testület elnökével folytatott konzultáció után kijelöli a felügyeleti testület és az irányítóbizottság titkárát. A titkár kapcsolatot tart a Kormányzótanács titkárával a Kormányzótanács felügyeleti feladatokkal kapcsolatos üléseinek előkészítésével kapcsolatban, feladatát képezi továbbá ezen ülések jegyzőkönyvének vezetése is.

(11)

Az SSM-rendelet (66) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a személyzet szervezeti elkülönítésének a független monetáris politikai célokhoz szükséges valamennyi szolgáltatásra ki kell terjednie, és biztosítania kell azt, hogy a felügyeleti feladatok ellátása teljes mértékben demokratikusan elszámoltatható módon és felügyelet alatt történjen az SSM-rendeletben foglaltak szerint. A felügyeleti feladatokat ellátó személyzetnek a felügyeleti testület elnökének kell beszámolnia. E kereten belül az SSM-rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében rögzített követelményeknek való megfelelés érdekében (4) az EKB négy főigazgatóságból álló szervezetet hozott létre a felügyeleti feladatok ellátására, valamint létrehozta a felügyeleti testület titkárságát, amely funkcionális szempontból a felügyeleti testület elnökének és alelnökének számol be. Az EKB továbbá több olyan üzleti területet azonosított, amelyek közös szolgálatokként mind az EKB monetáris, mind felügyeleti funkciója számára támogatást nyújtanak, amennyiben e támogatás nem vezet az EKB felügyeleti és monetáris politikai célkitűzései közötti összeférhetetlenséghez. Több közös szolgálatként működő üzleti területen belül a felügyeleti feladatoknak szentelt osztályokat hoztak léte.

(12)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 37. cikke rögzíti az EKB és a nemzeti központi bankok irányító szerveinek és személyzetének tagjait terhelő szolgálati titoktartási kötelezettséget. Az SSM-rendelet (74) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a felügyeleti testület, az irányítóbizottság, és az EKB felügyeleti feladatokat ellátó személyzete köteles betartani a szakmai titoktartási követelményeket. Az SSM-rendelet 27. cikke a szakmai titoktartási kötelezettséget kiterjeszti a felügyeleti testület tagjaira és a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el.

(13)

Az EKB monetáris politikai és felügyeleti funkciója közötti információcserét az uniós jog által megállapított korlátok szigorú tiszteletben tartásával kell megszervezni (5), az elkülönítés elvének figyelembevételével. A bizalmas információkat védő, az alkalmazandó törvényekben és rendeletekben, így például a 2533/98/EK tanácsi rendeletben (6) a bizalmas statisztikai adatok gyűjtése tekintetében, valamint a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) felügyeleti információk megosztására vonatkozó rendelkezéseiben előírt kötelezettségek alkalmazandóak. Az e határozatban rögzített feltételek mellett az elkülönítés elve alkalmazandó a bizalmas információknak mind az EKB monetáris politikai funkciójától a felügyeleti funkció irányában, mind a felügyeleti funkciójától a monetáris politikai funkció irányában történő cseréjére.

(14)

Az SSM-rendelet (65) preambulumbekezdése szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 127. cikkének (1) bekezdésével összhangban az EKB felel az árstabilitás fenntartását célzó monetáris politikai funkciók ellátásáért. Felügyeleti feladatainak az a célja, hogy védje a hitelintézetek biztonságát és stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer stabilitását. Ezért az összeférhetetlenség elkerülése érdekében és annak biztosítására, hogy minden szakpolitikai funkció ellátása a vonatkozó célkitűzéseknek megfelelően történjen, azt a monetáris politikai funkciótól teljesen különválasztva kell ellátni. Ugyanakkor a monetáris politikai és a felügyeleti funkció hatékony elkülönítése nem akadályozhatja meg a két szakpolitikai funkció azonos intézményen belül történő egyesítésének eredményeként várható előnyök kiaknázását, amikor ez lehetséges és kívánatos, többek között az EKB makrogazdaságot és a pénzügyi stabilitást érintő kérdésekben fennálló rendkívül nagy tapasztalatának kihasználását és az információgyűjtés során a kétszeres munka csökkentését. Ezért az adatok és egyéb bizalmas információk két szakpolitikai funkció közötti megfelelő áramlását lehetővé tevő mechanizmusokat kell kialakítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Hatály és célkitűzések

(1)   E határozat rögzíti az EKB monetáris politikai funkciójának a felügyeleti funkciójától (együttesen: a szakpolitikai funkciók) történő elkülönítésére irányuló követelménynek való megfelelést biztosító szabályokat, különösen a szakmai titoktartás és a két szakpolitikai funkció közötti információcsere tekintetében.

(2)   Az EKB felügyeleti feladatait a monetáris politikával összefüggő feladatai és egyéb feladatok sérelme nélkül, és azoktól elkülönítve látja el. Az EKB felügyeleti feladatai nem befolyásolhatják az EKB monetáris politikához kapcsolódó feladatait, és nem alakulhatnak e feladatok függvényében. Az EKB felügyeleti feladatai továbbá nem befolyásolhatják az EKB-nak az ERKT-hez kapcsolódó és az egyéb feladatait. Az EKB felügyeleti feladatait és az eurorendszer monetáris politikai ügyfélköre pénzügyi stabilitásának és fizetőképességének folyamatos figyelemmel kísérését oly módon kell kialakítani, hogy az ne vezessen e funkciók egyike céljának eltorzításához sem.

(3)   Az EKB gondoskodik arról, hogy a Kormányzótanács a monetáris politikai, illetve a felügyeleti funkció keretében végzett feladatait teljesen különválassza egymástól. A különválasztás többek között azt jelenti, hogy a két feladatkörbe tartozó feladatokkal szigorúan külön ülések és napirendek keretében kell foglalkozni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

1.   „bizalmas információ”: az EKB titoktartási szabályozása értelmében „ECB-CONFIDENTIAL” vagy „ECB-SECRET” minősítésű információk; az EKB-n belül létrehozott vagy más szervek vagy egyének által az EKB-nak továbbított egyéb bizalmas információk, beleértve az adatvédelmi szabályok vagy szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat; a 2013/36/EU irányelv szakmai titoktartási szabályai alá tartozó bármely bizalmas információ; valamint bizalmas statisztikai információk a 2533/98/EK rendelet értelmében;

2.   „a szükséges ismeret elve”: az EKB valamely jogszabályban megállapított funkciójának vagy feladatának ellátásához szükséges bizalmas információkhoz való hozzáférés szükségessége, amelynek az „ECB-CONFIDENTIAL” besorolású információk esetében kellően széleskörűnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a személyzet számára a feladataik szempontjából releváns információkhoz való hozzáférést és a feladatok kollégáktól történő, minimális késedelemmel járó átvételét;

3.   „nyers adatok”: az adatszolgáltatók által továbbított adatok a statisztikai feldolgozást és validálást követően, vagy az EKB által a funkciói ellátása során előállított adatok;

4.   „az EKB titoktartási szabályozása”: az EKB azon szabályozása, amely meghatározza, hogyan kell besorolni, kezelni és védeni az EKB bizalmas információit.

3. cikk

Szervezeti elkülönítés

(1)   Az EKB önálló döntéshozatali eljárásokat tart fenn a felügyeleti és a monetáris politikai funkciója tekintetében.

(2)   Az EKB minden szervezeti egysége az Igazgatóság ügyvezető igazgatása alatt áll. Az Igazgatóság EKB belső szervezetével és EKB személyzetével kapcsolatos hatásköre kiterjed a felügyeleti feladatokra is. Az Igazgatóság erről a belső szervezetről konzultál a felügyeleti testület elnökével és alelnökével.

(3)   Az EKB felügyeleti feladatok elvégzésével foglalkozó személyzetét szervezetileg el kell különíteni az EKB-ra ruházott más feladatok végzésében részt vevő személyzettől. A felügyeleti feladatok ellátásában részt vevő személyzet a szervezeti, emberi erőforrásokkal kapcsolatos és igazgatási kérdésekben az Igazgatóságnak számol be, azonban – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – funkcionális szempontból a felügyeleti testület elnökének és alelnökének történő beszámolás alá tartozik.

(4)   Az EKB létrehozhat közös szolgálatokat, amelyek mind a monetáris, mind felügyeleti funkció részére támogatást nyújtanak, annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön sor e támogatási funkciók megkettőzésére, elősegítve ezzel a hatékony és eredményes szolgáltatásnyújtást. E szolgálatokra nem vonatkozik a 6. cikk az általuk az érintett szakpolitikai funkciókkal folytatott információcsere tekintetében.

4. cikk

Szakmai titoktartás

(1)   A felügyeleti testület, az irányítóbizottság, valamint a felügyeleti testület által létrehozott szervezeti alegységek tagjai, az EKB azon alkalmazottai, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottak, akik felügyeleti feladatokat látnak el, megbízatásuk megszűnését követően sem fedhetnek fel szakmai titoktartási kötelezettség alá eső információt.

(2)   A titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogi rendelkezések az e rendelkezések hatálya alá tartozó adatokhoz hozzáférő személyekre is vonatkoznak.

(3)   Az EKB azon személyek számára, akik e felügyeleti feladatok ellátásával összefüggésben közvetlenül vagy közvetett módon, állandó jelleggel vagy alkalomszerűen bármilyen szolgáltatást nyújtanak, szerződéses szabályozások útján azonos szakmai titoktartási kötelezettséget ír elő.

(4)   A 2013/36/EU irányelvben rögzített, szakmai titoktartásra vonatkozó szabályok az (1)–(3) bekezdésben megjelölt személyekre is alkalmazandók. Így különösen, a hivatali kötelezettségeik teljesítése során e személyek tudomására jutó bizalmas természetű információ csak olyan összefoglaló vagy összesített formában tehető hozzáférhetővé, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek kivételével.

(5)   Mindazonáltal, ha egy hitelintézetet fizetésképtelennek nyilvánítottak, vagy kényszerfelszámolására kerül sor, az a bizalmas természetű információ, amely nem érinti a hitelintézet megmentésére irányuló kísérletekben részt vevő harmadik feleket, hozzáférhetővé tehető a polgári jogi vagy kereskedelmi jogi eljárás során.

(6)   E cikk nem akadályozza az EKB felügyeleti funkcióját abban, hogy az alkalmazandó uniós joggal összhangban információkat cseréljen más uniós vagy nemzeti hatóságokkal. Az így megosztott információkra az (1)–(5) bekezdés vonatkozik.

(7)   Az EKB titoktartási szabályozása a felügyeleti testület EKB által kinevezett tagjaira, az EKB azon alkalmazottaira, valamint a részt vevő tagállamok által kirendelt azon alkalmazottakra, akik felügyeleti feladatokat látnak el, megbízatásuk megszűnését követően is vonatkozik.

5. cikk

Az információkhoz való szakpolitikai funkciók közötti hozzáférés, és a besorolás általános elvei

(1)   A 4. cikk sérelme nélkül sor kerülhet a szakpolitikai funkciók közötti információcserére, amennyiben a vonatkozó uniós jog ezt megengedi.

(2)   Az információkat – a nyers adatok kivételével – az EKB titoktartási szabályozásával összhangban az EKB azon szakpolitikai funkciójának kell besorolnia, amelyik az információ tulajdonosa.A nyers adatokat külön kell besorolni.A bizalmas információk két szakpolitikai funkció közötti cseréjére az e célból meghatározott irányítási és eljárási szabályok vonatkoznak, valamint a szükséges ismeret követelménye, amelyet az EKB információcserét kérő szakpolitikai funkciójának kell igazolnia.

(3)   A felügyeleti vagy a monetáris politikai funkciótól származó bizalmas információkhoz a másik szakpolitikai funkció részéről való hozzáférésről az EKB titoktartási szabályozásával összhangban az EKB azon szakpolitikai funkciója dönt, amelyik az információ tulajdonosa, amennyiben ez a határozat eltérően nem rendelkezik. Az EKB két szakpolitikai funkciója közötti, a bizalmas információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nézeteltérés esetén a bizalmas információkhoz való hozzáférésről az elkülönítés elvének tiszteletben tartásával az Igazgatóság dönt. Biztosítani kell a hozzáférési jogokra vonatkozó döntések következetességét, valamint e döntések megfelelő nyilvántartását.

6. cikk

A bizalmas információk cseréje a szakpolitikai funkciók között

(1)   Az EKB szakpolitikai funkciói a nem anonimizált egységes adatszolgáltatási (COREP) és pénzügyi adatszolgáltatási (FINREP) (8) adatok, valamint egyéb nyers adatok formájában megjelenő bizalmas információkat az EKB másik szakpolitikai funkciója számára kérésre, a szükséges ismeret elve alapján, az Igazgatóság jóváhagyásával teszik hozzáférhetővé, amennyiben az uniós jog eltérően nem rendelkezik. Az EKB felügyeleti funkciója az anonimizált COREP és FINREP adatok formájában megjelenő bizalmas információkat az EKB monetáris politikai funkciója számára kérésre, a szükséges ismeret elve alapján teszi hozzáférhetővé, amennyiben az uniós jog eltérően nem rendelkezik.

(2)   Az EKB szakpolitikai funkciói a másik szakpolitikai funkció számára nem tesznek hozzáférhetővé értékeléseket vagy szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó bizalmas információkat, kivéve kérésre, a szükséges ismeret elve alapján és biztosítva, hogy mindkét szakpolitikai funkciót az alkalmazandó célkitűzésekkel összhangban látják el, továbbá, amennyiben a hozzáférhetővé tételt az Igazgatóság kifejezetten engedélyezte. Az EKB szakpolitikai funkciói a másik szakpolitikai funkció számára kérésre, a szükséges ismeret elve alapján, és biztosítva azt, hogy mindkét szakpolitikai funkciót az alkalmazandó célkitűzésekkel összhangban látják el, hozzáférhetővé tehetnek bizalmas összesített információkat, amelyek sem egyedi banki információkat, sem a döntések előkészítéséhez kapcsolódó, szakpolitikai szempontból érzékeny információkat nem tartalmaznak.

(3)   Az e cikk alapján kapott bizalmas információk elemzését az információt megkapó szakpolitikai terület önállóan, célkitűzésével összhangban végzi el. Bármely ezt követő döntés kizárólag ilyen alapon hozható meg.

7. cikk

Személyes adatokat tartalmazó bizalmas információk cseréje

A személyes adatokat tartalmazó információk cseréjére a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó, alkalmazandó uniós jog vonatkozik.

8. cikk

Bizalmas információk cseréje vészhelyzetben

A 6. cikk sérelme nélkül a 2013/36/EU irányelv 114. cikkében meghatározott vészhelyzetben az EKB szakpolitikai funkciói a bizalmas információkat haladéktalanul közlik az EKB másik szakpolitikai funkciójával, amennyiben ezek az információk relevánsak ez utóbbi feladatai ellátása szempontjából a szóban forgó vészhelyzet tekintetében.

9. cikk

Záró rendelkezés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. szeptember 17-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  Az Európai Központi Bank 673/2014/EU rendelete (2014. június 2.) a közvetítő testület, valamint annak eljárási szabályzata létrehozásáról (EKB/2014/26) (HL L 179., 2014.6.19., 72. o.).

(3)  EKB/2014/l határozat (2014. január 22.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló EKB/2004/2 határozat módosításáról (HL L 95., 2014.3.29., 56. o.).

(4)  Lásd még az egységes felügyeleti mechanizmus keretében az Európai Központi Bankra ruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos demokratikus elszámoltatás és felügyelet gyakorlásának szabályairól szóló, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank közötti intézményközi megállapodást (2013/694/EU) (HL L 320., 2013.11.30., 1. o.) O. preambulumbekezdését; valamint az Európai Unió Tanácsa és az Európai Központi Bank között az egységes felügyeleti mechanizmushoz kapcsolódó eljárások tekintetében folytatandó együttműködésről szóló egyetértési megállapodás G. preambulumbekezdését.

(5)  Lásd az intézményközi megállapodás H. preambulumbekezdését. Az SSM-rendelet (74) preambulumbekezdése szerint a felügyeleti tevékenységekben részt nem vevő személyzettel folytatott információcserére vonatkozó követelmények nem akadályozhatják az EKB-t a vonatkozó uniós jogszabályokban foglalt határokon belül és feltételek szerint folytatott információcserében, többek között a Bizottsággal az EUMSZ 107. és 108. cikke és a fokozott gazdasági és költségvetési felügyeletről szóló uniós jogszabály szerinti feladatai céljából.

(6)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(8)  Lásd az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).


MELLÉKLET

KIVONAT AZ EKB TITOKTARTÁSI SZABÁLYOZÁSÁBÓL

Az EKB által létrehozott valamennyi dokumentumhoz hozzá kell rendelni az alábbi öt biztonsági minősítés valamelyikét.

Az EKB-n kívüli felektől kapott dokumentumokat a dokumentum minősítési besorolásnak megfelelően kell kezelni. Amennyiben e dokumentum nem rendelkezik minősítési besorolással, vagy a minősítés a címzett értékelése szerint túl alacsony, a dokumentumot új besorolással kell ellátni, legalább az első oldalon világosan feltüntetve a megfelelő EKB minősítési szintet. A dokumentumot csak a kibocsátó szervezet írásbeli engedélyével lehet visszaminősíteni.

Az EKB öt biztonsági minősítésének felsorolása a kapcsolódó hozzáférési jogokkal együtt az alábbiakban található.

ECB-SECRET

:

Az EKB-n belüli hozzáférés azokra korlátozott, akik tekintetében a szigorúan vett szükséges ismeret elve teljesül, és ezt a kibocsátó EKB üzleti terület egy felső vezetője vagy ennél magasabb beosztású személy jóváhagyta.

ECB-CONFIDENTIAL

:

Az EKB-n belüli hozzáférés azokra korlátozott, akik tekintetében teljesül a szükséges ismeret elve, amely kellően széleskörű ahhoz, hogy lehetővé tegye a személyzet számára a feladataik szempontjából releváns információkhoz való hozzáférést és a feladatok kollégáktól történő, minimális késedelemmel járó átvételét.

ECB-RESTRICTED

:

Az EKB személyzete, valamint adott esetben a KBER jogos érdekkel rendelkező személyzete számára hozzáférhetővé tehető.

ECB-UNRESTRICTED

:

Az EKB teljes személyzete, valamint adott esetben a KBER személyzete számára hozzáférhetővé tehető.

ECB-PUBLIC

:

A nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele engedélyezett.


Top