EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32019D0004
Decision (EU) 2019/322 of the European Central Bank of 31 January 2019 on delegation of the power to adopt decisions regarding supervisory powers granted under national law (ECB/2019/4)
Az Európai Központi Bank (EU) 2019/322 határozata (2019. január 31.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4)
Az Európai Központi Bank (EU) 2019/322 határozata (2019. január 31.) a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4)
OJ L 55, 25.2.2019, p. 7–15
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 26/09/2021
|
25.2.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 55/7 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2019/322 HATÁROZATA
(2019. január 31.)
a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörök tekintetében a határozathozatali hatáskör átruházásáról (EKB/2019/4)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjára, 4. cikkének (3) bekezdésére és 9. cikkének (1) bekezdésére,
tekintettel a felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó jogi eszközök tekintetében a döntéshozatali hatáskörök átruházásának általános keretéről szóló, 2016. november 16-i (EU) 2017/933 európai központi banki határozatra (EKB/2016/40) (2) és különösen annak 4. cikkére,
mivel:
|
(1) |
Az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkének keretén belül az Európai Központi Bank (EKB) kizárólagos feladata a hitelintézetek felügyelete a felügyeleti standardok következetes alkalmazásának biztosítása, a pénzügyi stabilitás elősegítése és az azonos versenyfeltételek biztosítása céljából. |
|
(2) |
Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint az EKB-nak alkalmaznia kell a teljes vonatkozó uniós joganyagot, és amennyiben a vonatkozó uniós joganyag irányelvekből áll, az ezeket az irányelvet átültető nemzeti jogszabályokat. |
|
(3) |
Az 1024/2013/EU rendelet 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a rá ruházott feladatok ellátása céljából az EKB rendelkezik az 1024/2013/EU rendeletben előírt hatáskörökkel és kötelezettségekkel és mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyekkel az illetékes hatóságok a vonatkozó uniós jog alapján rendelkeznek. Az EKB hatásköre kiterjed a nemzeti jogban biztosított azon felügyeleti hatáskörök gyakorlására, amelyeket az uniós jog kifejezetten nem ír elő, mindaddig, amíg az ilyen hatáskörök az EKB feladatai közé tartoznak az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke szerint és támogatják a felügyeleti funkciót. Az EKB-nak illetékes hatóságként minden évben jelentős számú, a nemzeti jogban biztosított felügyeleti hatáskörökkel kapcsolatos határozatot kell elfogadnia. |
|
(4) |
A döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében az ilyen határozatok meghozatalával kapcsolatban hatáskör-átruházási határozatra van szükség. Az Európai Unió Bírósága elismerte, hogy a hatáskör-átruházásra szükség lehet ahhoz, hogy valamely intézmény képes legyen elfogadni a feladatai ellátásához szükséges jelentős számú döntést. A Bíróság hasonlóképpen elismerte azt, hogy valamennyi intézményrendszer lényegi elveként biztosítani kell a döntéshozó szervek működőképességét (3). |
|
(5) |
A döntéshozatali hatáskörök átruházásának korlátozottnak és arányosnak kell lennie, és a hatáskör-átruházás terjedelmét egyértelműen meg kell határozni. |
|
(6) |
Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) meghatározza a felügyeleti vonatkozású hatáskör-átruházási határozatok elfogadásakor követendő eljárást, és azon személyek körét, akikre döntéshozatali hatáskör átruházható. Az említett határozat nem érinti az EKB felügyeleti feladatainak ellátását, és nem sérti a felügyeleti testület arra vonatkozó hatáskörét, hogy a Kormányzótanács részére teljesen kidolgozott határozattervezeteket nyújtson be. |
|
(7) |
Amennyiben a felhatalmazáson alapuló határozat elfogadásának e határozatban megállapított kritériumai nem teljesülnek, a határozatokat az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat (4) 13g. cikkében részletesen szabályozott kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Emellett szintén a kifogásról való lemondáson alapuló eljárást kell alkalmazni, ha a szervezeti egységek vezetőinek az értékelés összetettsége miatt aggályaik vannak a nemzeti hatáskörök szerinti határozatokra vonatkozó értékelési kritériumok teljesülésével kapcsolatban. |
|
(8) |
Az EKB felügyeleti határozatai az 1024/2013/EU rendelet 24. cikke értelmében adminisztratív felülvizsgálat tárgyát képezhetik, amelyet részletesebben az EKB/2014/16 határozat (5) szabályoz. Ilyen adminisztratív felülvizsgálat esetében a felügyeleti testületnek figyelembe kell vennie a felülvizsgálati testület véleményét, és új határozattervezetet kell benyújtania a Kormányzótanácshoz a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint történő elfogadásra, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. „nemzeti hatáskörök szerinti határozatok”: az EKB nemzeti jogban biztosított azon felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával hozott határozatok, amelyeket az uniós jog kifejezetten nem ír elő;
2. „részesedésszerzés”: valamely másik szervezet vonatkozásában tőkében vagy szavazati jogokban való közvetlen vagy közvetett részesedés megszerzése, ideértve az új szervezet létrehozatalával való szerzést is, amely eltér a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 22. cikke szerinti befolyásoló részesedés megszerzésétől;
3. „egyesülés”: a) az a folyamat, amelynek révén egy vagy több társaság a felszámolással történő vagy felszámolás nélküli megszűnésének időpontjában minden eszközét és forrását egy meglévő vagy új társaságra ruházza, a másik meglévő vagy új társaság tőkéjéből részvényeseinek biztosított részesedés ellenében; vagy b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint egyesülésnek minősül;
4. „kiválás”: a) az a folyamat, amelynek révén egy vagy több társaság eszközeinek és forrásainak részét leválasztva olyan új társaságot alapít, amely ezen eszközökkel és forrásokkal rendelkezik; vagy b) bármely olyan művelet, amely a vonatkozó nemzeti jog szerint kiválásnak minősül;
5. „harmadik ország vagy terület”: az Európai Gazdasági Térségen kívüli ország vagy terület;
6. „kapcsolt fél”: természetes személy, aki kapcsolt viszonyban áll valamely hitelintézettel, vagy annak közeli hozzátartozója, vagy jogi személy, amely kapcsolt viszonyban áll valamely hitelintézettel a vonatkozó nemzeti jog szerint;
7. „SREP határozat”: az EKB által az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke alapján, a 2013/36/EU irányelv 97. cikke értelmében vett éves felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárást követően elfogadott határozat;
8. „likviditásfedezeti ráta”: az (EU) 2015/61 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (7) 4. cikkében meghatározott ráta;
9. „egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardok”: olyan, harmadik ország vagy terület által alkalmazott felügyeleti és szabályozási követelmények vagy rendelkezések, amelyeket az Európai Bizottság az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 107. cikkének (4) bekezdésével és 114. cikkének (7) bekezdésével összhangban az Unióban alkalmazottakkal egyenértékűnek ismert el. A vonatkozó harmadik országok és területek jegyzékét a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (9) I. és IV. melléklete tartalmazza;
10. „hatáskör-átruházási határozat” és „felhatalmazáson alapuló határozat”: jelentésük megegyezik az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 3. cikkének 2., illetve 4. pontjában meghatározottakkal;
11. „szervezeti egységek vezetői”: az EKB szervezeti egységeinek azon vezetői, akikre a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskör átruházásra kerül;
12. „kifogásról való lemondáson alapuló eljárás”: az 1024/2013/EU rendelet 26. cikkének (8) bekezdésében meghatározott, és az EKB/2004/2 határozat 13g. cikkében részletesen szabályozott eljárás;
13. „elutasító határozat”: olyan határozat, amely nem vagy nem teljes mértékben adja meg a jelentős felügyelt szervezet által kért engedélyt. A kiegészítő rendelkezéseket, így feltételeket vagy kötelezettségeket tartalmazó határozat elutasító határozatnak minősül, kivéve, ha e kiegészítő rendelkezések a) biztosítják, hogy a felügyelt szervezet eleget tegyen a vonatkozó nemzeti jog követelményeinek, és e rendelkezésekről írásban megállapodtak, vagy b) csupán megismételnek egy vagy több fennálló követelményt, amelyet az intézménynek a nemzeti jog vonatkozó rendelkezése alapján teljesítenie kell, vagy információkat kérnek egy vagy több ilyen követelmény teljesítésével kapcsolatban;
14. „jelentős felügyelt szervezet”: a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (10) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezet;
15. „fióktelep”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott fióktelep;
16. „képviseleti iroda”: olyan iroda, amely előmozdítja vagy támogatja valamely felügyelt szervezet tevékenységeit, de nem végez hitelintézeti tevékenységet;
17. „nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatások”: adminisztratív szolgáltatások, ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások, követelésbehajtás, elektronikus aláírás vagy más hasonló, a hitelintézet tevékenységével összefüggő szolgáltatás;
18. „EKB útmutató”: a Kormányzótanács által a felügyeleti testület javaslata alapján elfogadott és az EKB honlapján közzétett bármely dokumentum, amely útmutatást nyújt az EKB jogi követelményekre vonatkozó értelmezéséről.
2. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a határozat meghatározza a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása érdekében a döntéshozatali hatáskörök EKB szervezeti egységek vezetőire való átruházásának kritériumait.
(2) A döntéshozatali hatáskörök átruházása nem sérti a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadása céljából végzendő felügyeleti értékelést.
3. cikk
A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok elfogadására vonatkozó hatáskör átruházása
(1) Az (EU) 2017/933 határozat (EKB/2016/40) 4. cikkével összhangban a Kormányzótanács ezúton átruházza az Igazgatóság által az EKB szervezeti egységeinek az említett határozat 5. cikkének megfelelően kijelölt vezetőire a nemzeti hatáskörök szerinti határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört a következők tekintetében: a) részesedésszerzések; b) eszközök vagy források szerzése; c) részesedések értékesítése; d) eszközök vagy források értékesítése; e) egyesülések; f) kiválások; g) harmadik országokban vagy területeken végzett műveletek; h) kiszervezés; i) alapító okiratok módosítása; j) külső könyvvizsgálók kijelölése; k) kapcsolt feleknek történő hitelnyújtás.
(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti hatáskörök szerinti határozatok csak akkor fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha teljesülnek a felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának 4-14. cikkben meghatározott vonatkozó kritériumai.
(3) A nemzeti hatáskörök szerinti határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén, ha a nemzeti jog előírja a hitelintézetek stratégiai intézkedéseinek felügyeleti jóváhagyását, vagy ha az értékelés összetettsége megköveteli, hogy azokat a kifogásról való lemondáson alapuló eljárás szerint fogadják el.
(4) A döntéshozatali hatáskörök átruházása vonatkozik mind a felügyeleti határozatok elfogadására, mind a pozitív értékelések EKB általi jóváhagyására, amennyiben a nemzeti jog nem írja elő felügyeleti határozat elfogadását.
(5) Az elutasító határozatok nem fogadhatók el felhatalmazáson alapuló határozat révén.
(6) Amennyiben a határozat nem hozható meg felhatalmazáson alapuló határozat révén, azt a kifogásról való lemondáson alapuló eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
4. cikk
A részesedésszerzésre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A hitelintézetekben vagy nem hitelintézetekben való részesedés jelentős felügyelt szervezet általi megszerzésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
a megszerző jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
c) |
az ügylet célját képező szervezet az Unió vagy az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában található, vagy valamely olyan harmadik országban vagy területen, amely egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardokkal rendelkezik. |
(2) A részesedésszerzés értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
5. cikk
Az eszközök vagy források szerzésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A hitelintézetek vagy nem hitelintézetek eszközei vagy forrásai jelentős felügyelt szervezet általi megszerzésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
a megszerzés eredményeképpen a megszerző jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
c) |
a megszerzett eszközök és források értéke nem haladja meg a megszerző jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 25 %-át egyedi szinten. |
(2) Az eszközök vagy források megszerzésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
6. cikk
A részesedések értékesítésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A részesedések jelentős felügyelt szervezet általi értékesítésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
az értékesítő jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
(2) A részesedések értékesítésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
7. cikk
Az eszközök vagy források értékesítésére vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) Az eszközök vagy források jelentős felügyelt szervezet általi értékesítésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
az eszközök vagy források értékesítésének eredményeképpen az értékesítő jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
c) |
az értékesített eszközök vagy források értéke nem haladja meg az értékesítő jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 25 %-át egyedi szinten. |
(2) Az eszközök vagy források értékesítésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
8. cikk
Az egyesülésekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A legalább egy jelentős felügyelt szervezetet érintő egyesülések jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
az egyesülés eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
c) |
a jelentős felügyelt szervezet egyesülésből fakadó irányítási struktúrája nem ad okot felügyeleti aggodalmakra. |
(2) A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében:
|
(a) |
egy jelentős felügyelt szervezet és valamely olyan más szervezet egyesülése, amely nem tartozik a jelentős felügyelt szervezet csoportjához; vagy |
|
(b) |
ugyanazon csoporthoz tartozó jelentős felügyelt szervezetek határokon átnyúló egyesülései. |
(3) Az egyesülések értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
9. cikk
A kiválásokra vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A legalább egy jelentős felügyelt szervezetet érintő kiválások jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek szavatolótőkéjére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
b) |
a kiválás eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek likviditási helyzetére gyakorolt hatás korlátozott, vagyis:
|
|
c) |
a jelentős felügyelt szervezet vagy szervezetek kiválásból fakadó irányítási struktúrája nem ad okot felügyeleti aggodalmakra. |
(2) A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében:
|
a) |
olyan más szervezet létrejöttét eredményező kiválások, amely nem tartozik a jelentős felügyelt szervezet csoportjához; vagy |
|
b) |
olyan kiválások, amelyek eredményeképpen a jelentős felügyelt szervezet székhelye szerintitől eltérő országban vagy területen jön létre szervezet. |
(3) A kiválás értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
10. cikk
A harmadik országokban vagy területeken végzett műveletekre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A fióktelep jelentős felügyelt szervezet általi, harmadik országban vagy területen való létrehozatalának jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a fióktelep egyenértékű felügyeleti és szabályozási standardokkal rendelkező harmadik országban vagy területen létesül; |
|
b) |
a fióktelep műveletek programjában becsült teljes eszközállománya nem haladja meg a jelentős felügyelt szervezet teljes eszközállományának 10 %-át; továbbá |
|
c) |
a fióktelep olyan tranzakciókat végez, amelyeket elsősorban a fióktelep székhelye szerinti harmadik országban vagy területen hajtanak végre. |
(2) A jelentős felügyelt szervezetek következő műveleteire vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni:
|
a) |
fióktelep bezárása; |
|
b) |
fióktelep struktúrák változásai; |
|
c) |
képviseleti iroda nyitása vagy bezárása; továbbá |
|
d) |
banki szolgáltatások harmadik országban vagy területen történő nyújtása fióktelep vagy leányvállalat formájában való fizikai jelenlét kialakítása nélkül, |
kivéve, ha a vonatkozó műveleteket az (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (11) mellékletének jegyzékében szereplő országban végzik.
(3) A harmadik országokban vagy területeken végzett műveletek értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
11. cikk
A kiszervezésre vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A tevékenységek jelentős felügyelt szervezet általi kiszervezésének jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:
|
a) |
a szolgáltató a jelentős felügyelt szervezet csoportjának részét képezi (csoporton belüli kiszervezés) és székhelye az Unióban van; vagy |
|
b) |
a szolgáltató az Unióban letelepedett felügyelt szervezet és engedéllyel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatások végzésére; vagy |
|
c) |
a kiszervezés nem alapszolgáltatáshoz tartozó kiegészítő szolgáltatásokat érint és a szolgáltató székhelye az Unióban vagy az Európai Gazdasági Térségben található. |
(2) A projektek kiszervezésének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
12. cikk
Az alapító okiratok módosítására vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A valamely jelentős felügyelt szervezet alapító okirata módosításainak jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni a következő esetekben:
|
a) |
tisztán formális módosítások, a név- és címváltozásokat is ideértve; |
|
b) |
jogalkotási vagy szabályozói jellegű törvényi kötelezettségek egyszerű átültetését szolgáló módosítások; |
|
c) |
bírósági vagy közigazgatási határozatot végrehajtó vagy az EKB kérésére megvalósuló módosítások; |
|
d) |
a jelentős felügyelt szervezet alaptőkéjét érintő módosítások, ha a kapcsolódó szavatolótőkéről szóló határozat (például a tőkeinstrumentumok elsődleges alapvető tőkeinstrumentumnak minősítése vagy a szavatolótőke csökkentése tárgyában) ugyancsak felhatalmazáson alapul; |
|
e) |
valamely leányvállalat alapító okiratának az anyavállalata alapító okiratával való összehangolása, ha utóbbi módosításait az EKB már jóváhagyta. |
(2) Az alapító okiratok módosításának értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
13. cikk
A külső könyvvizsgálók kijelölésére vagy megváltoztatására vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A jelentős felügyelt szervezet külső könyvvizsgálóinak kijelölésére vagy megváltoztatására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha az ilyen határozatok a vonatkozó nemzeti jog szerint az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke szerinti prudenciális felügyelet gyakorlásának minősülnek.
(2) A döntéshozatali hatáskörök semmilyen körülmények között nem ruházhatók át a szervezeti egységek vezetőire a következők tekintetében: a) külső könyvvizsgáló illetékes felügyeleti hatóság által kijelölt másik külső könyvvizsgálóval való helyettesítésére vonatkozó határozatok, vagy b) külső könyvvizsgáló illetékes felügyeleti hatóság útmutatására történő kijelölésére vonatkozó határozatok.
(3) A külső könyvvizsgálók megfelelőségének értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
14. cikk
A kapcsolt feleknek történő hitelnyújtásra vonatkozó felhatalmazáson alapuló határozatok elfogadásának kritériumai
(1) A jelentős felügyelt szervezet által kapcsolt feleknek történő hitelnyújtás jóváhagyására vonatkozó határozatokat felhatalmazáson alapuló határozat útján kell elfogadni, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a jelentős felügyelt szervezet kapcsolt felet érintő összes kitettsége nem haladja meg az 5 millió eurót; és |
|
b) |
a hitelnyújtás feltételei nem kedvezőbbek a nem kapcsolt fél ügyfeleknek való hitelnyújtásra irányadó feltételeknél, vagy legalább hasonlóak a jelentős felügyelt szervezet kapcsolt feleinek nem minősülő alkalmazottakkal való, azonos fajtájú műveletekre irányadóakhoz. |
(2) A kapcsolt félnek történő hitelnyújtás értékelését a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezésekkel összhangban kell elvégezni, figyelembe véve az alkalmazandó EKB útmutatókat és/vagy az illetékes nemzeti hatóságok politikai irányvonalait, útmutatóját vagy hasonló aktusait is.
15. cikk
Átmeneti rendelkezés
Ez a határozat nem alkalmazandó azokra az esetekre, amelyekben a 3. cikk (1) bekezdésében szereplő bármely művelet jóváhagyása iránti kérelmet e határozat hatálybalépése előtt nyújtották be az EKB-hoz.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. január 31-én.
az EKB elnöke
Mario DRAGHI
(1) HL L 287., 2013.10.29., 63. o.
(2) HL L 141., 2017.6.1., 14. o.
(3) Lásd például: a Bíróság 1986. szeptember 23-i AKZO Chemie BV és AKZO Chemie UK Ltd kontra Bizottság ítélete, 5/85, ECLI:EU:C:1986:328, 37. pont, és a 2005. május 26-i Carmine Salvatore Tralli kontra EKB ítélete, C301/02, ECLI:EU:C:2005:306, 59. pont.
(4) EKB/2004/2 határozat (2004. február 19.) az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 80., 2004.3.18., 33. o.).
(5) EKB/2014/16 határozat (2014. április 14.) a felülvizsgálati testület, valamint annak működési szabályzata létrehozásáról (HL L 175., 2014.6.14., 47. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. október 10.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 11., 2015.1.17., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(9) A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.).
(10) Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).
(11) A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o.).